A Mars felgyorsított kötelezettségvállalása az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) júliusi jelentésének megállapításait követi. Ez megerősítette, hogy a globális felmelegedés hatásainak megelőzése érdekében sürgősen el kell érni a nettó nulla kibocsátást, ami a jövő hónapban Glasgow-ban megrendezésre kerülő COP26 klímakonferencia egyik központi témája lesz. A Mars csatlakozik a Science Based Targets Initiative Business Ambition for 1,5C és Race to Zero kezdeményezéseihez is, s ezzel felgyorsítja a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló törekvései teljesülését, a következőkre összpontosítva:

• abszolút kibocsátás-csökkentés a teljes ÜHG-lábnyomra vonatkozóan, beleértve minden kapcsolódó, például a közvetett, üzleti utazásokból, kiskereskedelmi vásárlásokból fakadó kibocsátást, valamint az el nem adott termékek felhasználását és a termékek élettartamát);
• 5 éves mérföldkövek meghatározása a cselekvés ösztönzésére és az előrehaladás nyomon követésére;
• az erdőirtás megszüntetése a teljes ellátási láncban;
• a vezetői fizetések összekapcsolása az ÜHG-kibocsátásának csökkentésével;
• a vállalat több 20 000 beszállítójának felszólítása arra, hogy csatlakozzanak éghajlatvédelmi intézkedéseikhez, és tűzzenek ki ők is konkrét célokat ezek eléréséhez.

“Valószínűleg nem sok fogyasztó van tisztában azzal a hihetetlen úttal, amelyet egy M&M’s bejár, amíg eljut a sarki boltba. Ahhoz, hogy valóban elérjük a nettó nulla kibocsátást, a teljes értékláncunkban ki kell küszöbölnünk az üvegházhatású gázok kibocsátását – az alapanyagokat biztosító gazdaságoktól egészen a fogyasztókig. Éppen ezért szeretném megragadni az alkalmat, hogy felkérjem beszállítóinkat, csatlakozzanak hozzánk, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást” – mondta Sófalvi Attila, a Mars Magyarországi piaci igazgatója.

Grant Reid, a Mars vezérigazgatója elmondta: „globális szinten bátrabban és gyorsabban kell cselekednünk. Az éghajlatváltozás már most is hatással van a bolygóra és az emberek életére.  Ez egy valós, kézzelfogható fenyegetés, amelynek enyhítése érdekében a tudomány szerint a nettó nullára vonatkozó célkitűzéseknek széleskörűnek kell lenniük, és a teljes értékláncot átfogóan kell lefedniük a kibocsátásokat. Az erre vonatkozó terveknek emellett pénzügyi és időközi célokat is kell tartalmazniuk. Nem várhatunk évtizedeket az eredmények elérésére. A hosszú távú célok nem jelenthetnek kifogást a tétlenségre és a késlekedésre”.

Az érdemi hatás és a célok teljesülésének biztosítása érdekében a nettó nulla cél a vállalat teljes ÜHG-lábnyomára kiterjed, kezdve a nyersanyagok beszerzésétől egészen a termékek fogyasztói felhasználásáig. Ennek érdekében a teljes vállalatot mozgósítják, és ötévente meghatározott időközi célokat követnek.

 A Mars már több mint egy évtizede ösztönzi az éghajlatvédelmi intézkedések meghozását, és már 2009-ben elkötelezte magát amellett, hogy 2040-re elérje a nettó nulla kibocsátást a közvetlen tevékenységeiben. Ennek érdekében a vállalat együttműködést sürget a munkatársai, beszállítói, ügyfelei, fogyasztói és ipari partnereinek körében is.

A mai bejelentés a Mars Fenntarthatóság egy generáció alatt tervére épül, és a vállalat korábbi célkitűzését gyorsítja fel, miszerint 2050-ig 67%-kal csökkenti a kibocsátást a teljes értékláncában, és megerősíti azt az ambiciózus rövid távú célt, hogy 2025-ig 27%-kal csökkenti az ÜHG-kibocsátást teljes értékláncában.

2015 óta a Mars teljes értékláncában az üzletág folyamatosan növekedése mellett is 7,3%-kal csökkentette a kibocsátást. Közvetlen tevékenységei során a Mars már 31%-kal csökkentette a kibocsátást, és jó úton halad a 2025-re kitűzött időközi cél elérése felé, ami 42%-os csökkentést jelent majd.

A klímaváltozás vitathatatlan tény, amelynek egyik fő előidézője az emberi tevékenység nyomán keletkező és évtizedek óta folyamatosan növekvő szén-dioxid-kibocsátás. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi, 2018-as jelentése szerint, ha a jelenlegi ütemben pusztítjuk a bolygó erőforrásait, akkor már 2040-re világszerte súlyosabbá válnak a szárazságok és az erdőtüzek, súlyosbodnak az élelmezési válságok, a part menti területeket elönti a tenger, és klímamenekültek milliói hagyják majd el otthonaikat.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a párizsi klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni, amely csak úgy lehetséges, ha otthonaink a jelenleginél is jobban szigeteltté, ezáltal pedig karbonsemlegessé válnak, vagyis fűtésük és hűtésük csak minimális energiát igényel” – tette hozzá.

A Knauf Insulation szerint ez azért is fontos, mert az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amely mennyiség 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja.

Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. A szigetelőanyag-gyártó rámutat, hogy önmagában csak a korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag ásványgyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.

Magyarország számára az energiahatékonyság javítása révén elérhető klímavédelem kiemelten fontos. Sajátos klímája miatt hazánk ugyanis az egyik leginkább sérülékeny európai ország, ahol egyre nagyobb területeket sújt az aszály. A 80-as évektől gyorsuló felmelegedés hatására a nyári középhőmérséklet mára 2 Celsius-fokkal nőtt és az évszázad végére már 4-5 fokkal lehet magasabb.

A Caruna, Finnország legnagyobb közműszolgáltatója, az ABB-vel karöltve új utakat fedez fel a jövő kihívásainak megoldására, az ABB Ability technológiáját felhasználó, felhőalapú, szoftveres flottakezelő szolgáltatásokkal.

Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület legfrissebb jelentése rámutat, hogy a klímaváltozás elleni fellépés keretében példátlan gyorsasággal kell gyökeresen átformálnunk energiarendszereinket. Újfajta megújuló és időszakos energiaforrások csatlakoznak majd az energiarendszerekre, a fogyasztást igényre adott válasz alapon kezelik, illetve új típusú tárolóeszközöket vonultatnak fel és használnak majd.

Mindezt az energiaellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül kell megvalósítani. Ez annyit tesz, hogy energiahálózataink védelmi és vezérlő funkcióit alkalmassá kell tennünk a folyamatos változások kezelésére az eszközök teljes élettartama alatt. Ez mérhetetlen kihívás elé állítja az automatizálási rendszereket, melyeknek még rugalmasabbá kell válniuk, készen a még gyorsabb átkonfigurálhatóságra. Egyre nő a kereslet az automatizálási termékek, illetve az ezeket támogató és kezelő rugalmas felhőszolgáltatások iránt.

Finnországban a klímaváltozás első jelei a szélsőségesen nagy téli viharokban nyilvánultak meg az évtized elején, melyek hosszan tartó áramkimaradásokat okoztak az ország jelentős területein. E viharokat követően a finn kormány rendeleti szabályozással biztosította, hogy a közműszolgáltatók nagymértékben javítsanak az energiaellátás biztonságán. A gyakorlatban ez a földkábelhálózat gyors kiépítését és az alállomás-automatizálási rendszerek megújítását jelentette, sok esetben a felszerelt berendezések várható műszaki élettartamának lejáratát jóval megelőzve.

Az elosztás jövője a felhőszolgáltatásokban rejlik

A Caruna, Finnország legnagyobb villamos elosztórendszerének üzemeltetője, felvette a kesztyűt, és jelenleg egy nagy volumenű beruházási program keretében fejleszti hálózatát, a jövőbeni igényeket kielégítő biztonságra, megbízhatóságra és rugalmasságra helyezve a hangsúlyt.

A Caruna értékes eszköznek tekinti a felhőszolgáltatásokat a jövő áramelosztási ágazatában

Henri Vierimaa, a Caruna technológiai igazgatója úgy nyilatkozott: „A felhőszolgáltatások rugalmas felületet kínálnak nagy tömegű adatok kezelésére és különféle új alkalmazások kifejlesztésére. Az így szerzett előnyök több módon nyilvánulnak meg, például az online mérési és eseményadatok hálózati felhasználás szempontú elemzésében, lehetővé téve a diagnosztikát, állapotfelügyeletet, illetve az igény alapú reagálást. Ezenfelül, mivel az eszközkonfigurációkat központi helyről tudjuk karbantartani és frissíteni, biztosítható, hogy az információk mindenkor elérhetők és naprakészek legyenek. A Caruna két fő elvárása a felhőszolgáltatások széles körű alkalmazását illetően a kiberbiztonsághoz és a megbízhatósághoz kötődik.”

Felhőszolgáltatási próbaüzem a Carunával

Az ABB Ability felhőszolgáltatása azt kínálja, amit a Caruna keres. A Carunával közösen, az ABB egy olyan koncepciót próbált ki, amelyben a nyugat-finnországi Noormarkuu alállomás védelmi és vezérlőrendszerét egy biztonságos távoli kapcsolaton keresztül az ABB Ability felhőszolgáltatására csatlakoztatták. Az újonnan kifejlesztett felhőszolgáltatás képes rugalmas védelmi és vezérlő termékek teljes körű, szoftveres flottakezelését ellátni. A kipróbált felhőszolgáltatás a védelmi alkalmazások összes konfigurációját és változatát kezeli. Lehetőséget ad biztonsági mentésre, mellyel gyorsan helyreállíthatók a flottaeszközök ott, ahol elérhető biztonságos, távoli kapcsolat az ABB Ability szolgáltatásokon keresztül.

„Az ABB Ability az egységesített, iparágat átfogó, digitális koncepciónk: kapcsolódó és szoftverrel támogatott megoldások és szolgáltatások összessége, melyek segítségével partnereink együtt többet tudhatnak, többet és jobban teljesíthetek” – mondta el Alessandro Palin, az ABB Distribution Solutions (elosztó hálózati megoldások) üzletágának ügyvezető igazgatója.

A szoftveres flottakezelés fontos tényezője a programverzió frissítésének folyamata. Új termékfunkciók megjelenésekor ezeknek az új szolgáltatásoknak köszönhetően kiterjedt eszközflotta veheti gyorsan használatba az új szolgáltatásokat. Az eszközökről összegyűjtött események, feljegyzések és egyéb folyamatadatok az ABB Ability felhőben felhasználhatók hálózati diagnosztikához vagy állapotfelügyeletre is.

A Noormarkku próbaüzem során alkalmazott próbaeszköz egy új, közepes feszültségű alállomások védelmére és vezérlésére szolgáló szoftverközpontú koncepció, az ABB Ability intelligens alállomás-vezérlő és védő elektromos rendszere, az SSC600. Ezzel a teljesen új koncepcióval távolról elvégezhetők a szoftverfrissítések, az állandó eszközcserék vagy más, a helyszínen végzett, komoly manuális munkák helyett. Ugyanakkor egy digitális szoftveralapú védőeszköz önmagában nem elegendő a kellő rugalmasság biztosítására. Szükség van hozzá egy irányítási rendszerre is, amely hatékonyan felügyeli és irányítja az eszközökből álló flottát. Megfelelő irányítási rendszer nélkül a rugalmas terepi eszközök minden előnye kárba vész. Az ilyen jellegű irányítási rendszer megvalósítására a legjobb megoldást az ABB Ability digitális termékkörének felhőszolgáltatás eleme kínálja.

Mindent a fogyasztók érdekében

A Caruna és az ABB innovatív együttműködése sikertörténet. A Caruna szerint ez az együttműködés a lehető legjobb eredménnyel kecsegtet a fogyasztók szempontjából.

„Az SSC600 érdekes megközelítést hoz a hálózatvezérlésbe és -védelembe. A több relé egyesítése egyetlen eszközben csökkenti a hálózat összetettségét és hatékony módszereket kínál a hálózat védőfunkcióinak vezérlésére. Költségtakarékos és modern megoldás, amely egyben nyitott felületet is teremt a jövőben szükségessé váló, új hálózati funkciók kifejlesztéséhez” – mondta el Henri Vierimaa.

Az ABB a termékek teljes életciklusa alatt támogatja a Carunát, ahogy többi partnerét is, hogy azok még többet hozhassanak ki eszközeikből.

A CCPI tizennégy év óta 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína. Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével. Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent hazánk szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a – nagyrészt fenntarthatatlan – biomassza-égetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata gyakorlatilag betiltásra került, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére. A szakértők aggályosnak találták azt is, hogy a magyar kormány rendszeresen akadályozza az EU ambiciózus éghajlatvédelmi törekvéseit.

„A globális szén-dioxid-kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentéséből megtudhattuk, hogy az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa” – jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.

„A kormányok – köztük a magyar kormány – halogató politikája azért is nehezen magyarázható, mert tanulmányok sora és az élen járó országok példája is bizonyítja: az éghajlatvédelmi intézkedések már rövid távon is előnyösek lennének gazdaságunknak, hosszabb távon pedig jelentősen javítanák a versenyképességünket” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.

A mai napon a dél-koreai Incshonban nyilvánosságra hozott jelentésében az IPCC megállapítja: mindannyiunk érdeke, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül tartsuk a párizsi klímamegállapodás szellemében. Mivel ma már 1 fokos globális felmelegedésnél tartunk, sürgősen cselekednünk kell. Ha a jelen ütemben növekednek a globális üvegházgáz-kibocsátások, a 1,5 fokos küszöböt alig 20 év múlva túllépnénk. A jelentés alapján a korábban kitűzött 2 Celsius-fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig előrejelzettnél sokkal nagyobb pusztítással járna: emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a hőhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének; tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása; hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelést.

Ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 foknál megállítsuk, haladéktalanul meg kell változtatnunk termelésünk és fogyasztásunk szerkezetét úgy, hogy 2050-re az üvegházhatású gázok (ühg) globális kibocsátása ne haladja meg a természet ühg-elnyelő képességét. Ez azt jelenti, hogy energiahatékony, megújuló energia alapú gazdaságokká kell válnunk. A csökkentés zömének pedig még 2030 előtt meg kell történnie. A világ országainak eddigi vállalásai viszont még messze nem elegendőek, mintegy 3,5 fokos felmelegedéshez vezetnének. A jelentés azt is világossá teszi: a halogatás sokkal többe kerül, mint ha ma meghozzák a szükséges éghajlatvédelmi intézkedéseket.

A jelentés egyik szerzője, a most szintén Incshonban tartózkodó Ürge-Vorsatz Diana professzor a következőket nyilatkozta: „A több mint 6000 tudományos anyag feldolgozásával és több ezer szakértő közreműködésével készült jelentés rámutat, hogy egy fél fok további melegedés elkerülése jelentős gazdasági és társadalmi veszteségektől védi meg Földünk lakosságát. Azt is megállapítja, hogy egy ilyen jövő megvalósítása segíthet a szegénység felszámolásában, élhetőbbé teheti lakóhelyeinket, egészségesebbekké teheti az embereket, és hatalmas új üzleti lehetőségeket jelenthet a vállalkozóknak. Viszont egy perc késlekedni való idő sincs, mert néhány év múlva már nem lesz meg ez a lehetőségünk.”

„Hazánk különösen érzékeny az éghajlatváltozásra, az alulfejlett régiók, települések fokozottan sérülékenyek. Már ma is évről évre több százan halnak meg idő előtt az egyre sűrűbb és súlyosabb hőhullámok miatt, városaink hőcsapdává válnak. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyező anyagok közvetlenül is rontják a magyarok egészségét. A felmelegedés óriási károkat okoz a gazdaságnak, az élelmiszer-termelésnek. Ennek fényében a magyaroknak élet-halál kérdés, hogy az éghajlatváltozást 1,5 fokon belül tartsuk” – állapította meg Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

„Más szakmai szervezetekkel együtt továbbra is azon dolgozunk, hogy a hazai klíma- és energiapolitika összhangban legyen a klímatudomány eredményeivel, az EU Tiszta energia csomagja és a párizsi megállapodás céljaival. Azaz segítse elő a magyar energiaátmenetet, a lakossági és önkormányzati megújuló energia termelő-fogyasztók szerepvállalását, az alulfejlett, illetve egykori szenes régiók szerkezetváltását. Ebben kulcsszerepe kell legyen a Nemzeti Klíma és Energia Tervnek (NEKT), az Országgyűlésben tárgyalt 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának (NÉS-2) és az elavultsága miatt megreformálandó Nemzeti Energiastratégiának” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) éghajlat és energia csoportvezetője.

„Sokan – köztük Áder János köztársasági elnök is – felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben nem sikerül megállítanunk a globális felmelegedést, a migráció kezelhetetlenné válik. A lakosság ugyanis tömegesen fog elmenekülni azokról a területekről, amelyek a hőség, a szárazság, illetve a megemelkedő tengerszint miatt alkalmatlanná válnak az emberi életre. Ezért is tartjuk elengedhetetlennek, hogy a magyar kormány azokkal a kormányokkal tartson, amelyek a lehető legszigorúbb éghajlatvédelmi szabályok elfogadtatására törekednek nemzetközi szinten” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

„A klímaváltozás nem a jövőben fog bekövetkezni, a válság hatásait már most is tapasztalhatjuk. A párizsi célok még elérhetőek, de ehhez sürgősen cselekednünk kell. Mindannyiunk felelőssége, hogy a lehető leggyorsabban nullára csökkentsük a kibocsátásokat. A megújuló energiaforrások már eddig is gyorsabban terjedtek, mint arra korábban bárki számított. A katasztrofális következmények elkerüléséhez a megújulók kínálnak biztonságos és gyors megoldást” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

„Az Energiaklub energetikai rendszermodellezéssel készített egy fenntartható, zöldenergetikai forgatókönyvet Magyarország számára. Az órás felbontásban készült szimuláció kimutatta, hogy az összes energiafelhasználásunk akár 50 százaléka, a megtermelt áramnak pedig a 80 százaléka is származhat megújulókból 2050-re, és a szükségletek ebben az esetben is (atomerőmű nélkül is) biztonságosan elláthatóak maradnak. Ez a forgatókönyv 70 százalékos csökkenést jelentene Magyarország szén-dioxid-kibocsátásában a 2010-es szinthez képest, vagyis komoly előrelépést hozna a klímaváltozás elleni küzdelemben. A zöldalternatíva megvalósítása nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kedvezőbb, tehát olcsóbb választás lenne Magyarország számára, mint a jelenlegi hivatalos magyar energiastratégia által kijelölt út” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója.

Az IPCC jelentés itt olvasható: http://www.ipcc.ch/report/sr15/