„Az Ipar 4.0 célja, hogy a folyamatokat a digitális technológiák felhasználásával fejlessze, automatizálja és minden szempontból hatékonyabbá tegye. A robotizáció, az adatalapú folyamatoptimalizálás és intelligens döntéshozatal mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés rugalmasabb, átláthatóbb, pontosabb és fenntarthatóbb legyen” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Digitális ikrek, csökkenő energiaigény, ember-gép szinergia – ez már nem a távoli jövő

Nem meglepő tehát, hogy egyre szaporodnak a technológiai újítások a termelő szervezetek mindennapi gyakorlatában, melyekről korábban ráadásul azt gondoltuk, hogy csak a sci-fi filmekben létezhetnek. A termelékenység mellett azonban további fontos érv, hogy a modern megoldások többsége nemcsak a vállalatok és a fogyasztók zsebének, de bolygónk fenntartható jövőjének is jót tesz. A gyártási folyamatok energiaigénye óriási, miközben környezeti és geopolitikai indikációk miatt egyre nagyobb kihívás ezt a mennyiséget – főként hagyományos forrásokból – biztosítani, még a hétköznapokban is. Az Ipar 4.0 megoldások akár 40%-kal is mérsékelhetik a gyárak energiaigényét, ami kulcskérdés a fenntarthatóság szempontjából. Pontosan milyen technológiáknak vehetjük hasznát a termelésben, mik a legforróbb trendek és legérdekesebb megoldások?

1. Ipari IoT (Internet of Things)

Az IoT által vezérelt gépek és szenzorok lehetővé teszik az eszközök automatizálását és az adatok gyűjtését a folyamatok javítása és az energiahatékonyság növelése érdekében. A logisztika például tárolhatja a készleteket egy olyan mérlegen, mely a súly mellett azt is megállapítja, ha a mért érték túl alacsony, ezt az információt pedig azonnal továbbítja a készletgazdálkodásnak, hogy az elindíthassa a szükséges lépéseket.

2. Additív termelés és 3D nyomtatás – kevesebb idő, kevesebb hulladék

Az additív gyártási technológiának köszönhetően nem kell folyamatosan, jóelőre raktáron tartani például bizonyos alkatrészeket, azokat gyorsan, olcsón és személyre szabottan lehet létrehozni az aktuális igények szerint. A 3D nyomtatás ráadásul még környezetkímélő is: a folyamat során egyrészt kevesebb hulladék keletkezik, másrészt számos így keletkező anyag teljes mértékben újrahasznosítható, ami lehetőséget ad egy fenntartható, ciklikus ellátási lánc kialakítására is.

3. A digitális iker a barátunk

A kifejezés – bár első hallásra akár ijesztőnek is tűnhet – bármilyen, a valóságban is létező rendszer, gép, termék vagy folyamat digitális reprodukciója is lehet. Hogy kell ezt elképzelni? Van egy bonyolult gyártórobotunk, melynek akár rövid meghibásodása is komoly kiesést jelent a termelésben. A gép digitális lenyomatán számos tesztet, szimulációt lefolytathatunk, így akár előre megjósolhatjuk a gyenge pontokat, javítanivaló alkatrészeket, ha pedig valóban bekövetkezne a probléma, villámgyorsan reagálhatunk.

4. Az AR/VR az iparban is hódít

A kiterjesztett- és virtuális valóság-alapú megoldások a gyártásban is egyre népszerűbbek, elsősorban a hatékonyságnövelés és a betanítás/továbbképzés módszerei között találkozhatunk velük gyakran. A használati utasítások lapozgatásával vagy a dokumentumok görgetésével töltött órák helyettesíthetők például a releváns információk azonnali megjelenítésével egy okosszemüvegen, az adatok kivetítésétől az alkatrészek sorozatszámáig.

5. Máris támad az Ipar 5.0

Egyre többen emlegetik az ipari digitalizáció lehetséges következő lépéseit, amelyek még szorosabb és hatékonyabb szinergiát teremthetnek meg a gépek és a humán munkaerő között. Ez azt jelentheti, hogy az emberek és a robotok együttműködése, a munkafolyamatok rugalmassága és az emberi kreativitás kiemelkedő szerepet kaphat a jövőben az intelligens gyártási környezetben.

Kulcsfontosságú a kkv-k támogatása a digitális szintlépésben

Hazákban több mint 23% az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből, tehát nagyban befolyásolja az ágazat a gazdasági teljesítményünket, hogy a foglalkoztatottságban megmutatkozó hatásokról már ne is beszéljünk. Természetesen Magyarországnak számos teendője van az Ipar 4.0 technológiák minél szélesebb körű elterjesztése terén, ugyanakkor a globális nagyvállalatok helyi egységei révén számos újítás és előrelépés történik. A közeljövő legfontosabb feladata így talán az lehet, hogy a nemzetgazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások is minél inkább bekapcsolódjanak az ipari digitalizációba és sikeresen együttműködhessenek az ezen a téren előttük járó meghatározó piaci szereplőkkel. Az ezt forrásokkal és kapcsolati tőkével támogató hazai és nemzetközi programok mellett a tudásmegosztás éppúgy fontos. „Ha egy tanácsot érdemes megfogadni a digitalizáció kapcsán, az az előrelátó tervezés: a modern felhőalapú megoldások vagy a szabványosított IoT-platformok például felgyorsíthatják az új technológiák kezdeti bevezetését és jóval könnyebb lehet ezekbe integrálni a később érkező újabb és újabb alkalmazásokat” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

„A fenntarthatósági célok egyre inkább az üzleti érték és a vállalati hírnév meghatározó tényezői, és az ipari IoT-megoldások egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalatok biztonságos, intelligens és fenntartható működésének elősegítésében” – mondta Peter Terwiesch, az ABB Folyamatautomatizálási üzletágának vezetője. „Az üzemi adatok elemző feltárása a kulcsa annak, hogy valóban milliárdnyi jobb döntést hozhassunk az egész iparban, és ezek alapján cselekedjünk, ami jelentős termelékenységnövekedést, alacsonyabb energiafogyasztást és kisebb környezeti terhelést eredményez.” 

Az ABB megbízásából készült tanulmány szerint a szervezet „jövőbeni versenyképessége” a legfontosabb tényező – a válaszadók 46 százaléka véli így –, ami miatt az ipari vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra. Ám miközben a globális döntéshozók 96 százaléka a digitalizációt „a fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságúnak” tartja, a megkérdezett cégeknek csak 35 százaléka valósított meg teljeskörű, ipari IoT-megoldásokat. A gondolkodásmód és a gyakorlat közötti „szakadék” azt mutatja, hogy bár a mai ipari vezetők közül sokan felismerik a digitalizáció és a fenntarthatóság közötti fontos kapcsolatot, a jobb döntések meghozatalát és a fenntarthatósági célok elérését lehetővé tevő, releváns digitális megoldások alkalmazását fel kell gyorsítani az olyan ágazatokban, mint a gyártás, az energetika, az épülettechnológia és a közlekedés.

A tanulmány további fő tanulságai:  

• A válaszadók 71 százaléka számolt be arról, hogy a világjárvány következtében a fenntarthatósági célkitűzések nagyobb prioritást kaptak.
• 72 százalékuk mondta, hogy a fenntarthatóság miatt „valamelyest” vagy „jelentősen” növeli az ipari IoT-re fordított kiadásait.
• A válaszadók 94 százaléka egyetértett azzal, hogy az ipari IoT „jobb döntéseket tesz lehetővé, és javítja az általános fenntarthatóságot”.
• A válaszadók 57 százaléka jelezte, hogy az ipari IoT „jelentős pozitív hatást” gyakorolt az operatív döntéshozatalra.
• Az észlelt kiberbiztonsági sebezhetőségek jelentik az első számú akadályt a fenntarthatóság ipari IoT segítségével történő javításának.

Mivel a megkérdezett vezetők 63 százaléka határozottan egyetért azzal, hogy a fenntarthatóság jót tesz vállalatuk jövedelmezőségének, és 58 százalékuk szintén határozottan egyetért azzal, hogy azonnali üzleti értéket biztosít, így egyértelmű, hogy a fenntarthatóság és az Ipar 4.0 erőfeszítések hagyományos prioritásai – azaz a sebesség, az innováció, a termelékenység, a hatékonyság és az ügyfélközpontúság –, egyre inkább összefonódnak, ami előnyös forgatókönyveket tár fel minden vállalat számára, amely a hatékonyság és termelékenység növelésére törekszik, miközben előrelépést tesz az éghajlatváltozás kezelése terén.

„A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az ipar ma az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint 40 százalékáért felelős” – mondta Terwiesch. „Ha el akarjuk érni az olyan éghajlati célkitűzéseket, mint az ENSZ fenntartható fejlődési céljai vagy a Párizsi Megállapodásban lefektetett célkitűzések, akkor az ipari szervezeteknek fenntarthatósági stratégiájuk részeként digitális megoldásokat kell bevezetniük. Ezeknek a technológiáknak a felkarolása minden szinten – az igazgatótanácstól a létesítményszintig – kulcsfontosságú, és lehetővé teszi, hogy az ipari munkaerő minden tagja jobb döntéshozóvá váljon a fenntarthatósági kérdések tekintetében.”

A korábban kialakult termelési rendszerek komoly változások elé néznek, hiszen ma már egy gyártási rendszernek egyszerre szükséges hatékonynak, dinamikusnak és innovatívnak lennie. Perecz Péter, a Haris Digital társalapítója és ügyvezető igazgatója szerint az ipar bármely szereplője növekedést érhet el a teljes eszközhatékonyságban, ha digitalizál. Erre kínál hatásos alternatívát a startup megoldása, amely a közelmúltban részt vett az iPon és a HRP közös üzletfejlesztési programjában, amely a startupokat és az újító kisvállalkozásokat célozta. Mint az egy frissen megjelent interjúból kiderült, a megmérettetés különlegessége az volt, hogy a nyertesektől nem vártak el sem tulajdonrész-átadást, sem kizárólagosságot. A program szakmai megvalósítását és irányítását az XO.company végezte, amely a világ legnagyobb független startup-ökoszisztéma versenyét, a Global Startup Awards-ot is jegyzi.

„Noha elsősorban az amerikai piacra koncentrálunk, az iPon Novation versenyét érdekes és izgalmas megmérettetésnek találtuk. Az elismerés óriási örömöt jelentett számunkra. Jelenleg is formálódnak az együttműködés részletei. Annyit elárulhatok, hogy szeretnénk, ha a jövőben – akár az iPon ügyfelein keresztül – több potenciális vevőhöz juthatnánk el, amire minden esélyünk megvan, hiszen a verseny piacérett termékkel vagy szolgáltatással rendelkező vállalkozásoknak szólt, akik igényt tartanak a személyre szabott tanácsadásra és képzésre, illetve szívesen tanulnának Magyarország egyik vezető webáruházának kereskedelmi és marketing gyakorlatáról. A Haris Digital pontosan ilyen vállalkozás” – mondta Perecz Péter.

Okosmegoldások a hatékonyság növelése érdekében

A koronavírus-járvány alatt sok hazai ipari szereplő került nehéz helyzetbe a rendelések hiánya miatt, de most, hogy a vírushelyzet után kezd talpra állni a gazdaság, az innovatív megoldásra nyitottak a digitalizáció lehetőségével támogathatják a hazai ipar még gyorsabb újraindítását. Egy ilyen megoldást kínál a magyar startup is, amely egy 6 hetes, ingyenes programban méri fel a termelési hatékonyság veszteségek mértékét, költségét, pontos okait és javaslatot is adnak a fejlesztésre. A cél, hogy a problémák feltárása után az új, megnövekedett rendelési mennyiségeket gyorsabban, nagyobb hatékonysággal, magasabb profitabilitással, kevesebb napi fejfájással tudják majd leszállítani az adott cégek. De miről is szól pontosan a vállalkozás megoldása?

24 óra alatt működésbe állítják az IoT megoldást

„A 2018-ban alapított magyarországi és kaliforniai jelenléttel rendelkező magyar startup, a Haris Digital gyártás-digitalizációval foglalkozik. Gyakorlatilag egy 24 órán belül installálható, precíz és pontos megoldást fejlesztettünk, amely bármilyen gépet, berendezést képes „felokosítani”, aminek köszönhetően azok akár 15 perc alatt hasznos információval szolgálnak a gyártó vállalatok számára, így a szakemberek szükség szerint be tudnak avatkozni, ha probléma merül fel, de elemzéseket is készíthetnek, hogy a nagyobb összefüggéseket is megértsék” – mondja Perecz Péter.

A cég, amely már eddig is jelentős számú ügyfélnek segített Magyarországon, egyre inkább megveti a lábát a CEE régióban, az USA-ban és Indiában is. A tapasztalataik és a visszajelzések alapján az ügyfeleik 20-30%-os növekedést értek el a teljes eszközhatékonyságban, mindezt egy pici szenzornak köszönhetően, amelyet felhelyeznek az adott gép egy adott pontjára, és elkezdi érzékelni a rezgés- és mozgásadatokat. Az úttörő jellege abban áll, hogy olyan IoT (Internet of Things) szenzorokkal és AI (Artificial Intelligence) alapú algoritmusokkal méri fel a gépek termelését, amely azonnali digitálisan rögzített információvá alakítja a gépek rezgéseit, mozgásait. Ezt követően az információ felkerül a Microsoft Azure felhőszolgáltatásába, ahol a mesterséges intelligencia algoritmusok átfordítják olyan információkká, amelyek lehetőséget adnak a termelési szakemberek kezébe, úgy, hogy növelni tudják a hatékonyságukat.

Alacsony gyártási hatékonyságra kínálnak megoldást

Mint Perecz Péter mondja, legszívesebben a teljes hazai ipart áramvonalasítanák, amivel a cégek profitabilitása mellett a környezeti terhelés is csökkenne. A szakember, aki szerint félő, hogy Magyarország a gyártás-digitalizáció tekintetében lemarad a következőket mondta: „Amennyiben a magyar vállalatok nem, vagy csak későn digitalizálnak, alacsonyabb hatékonyságban gyártanak, nem tudnak beruházni sem. Ha Magyarországot a régió országaival – például Csehországgal és Lengyelországgal – hasonlítom össze, akkor félő, hogy lemaradunk. Mindkét említett országban évekkel ezelőtt elindultak olyan kezdeményezések, kormányzati támogatási projektek, amelyek hozzájárultak a sikerhez. Nálunk is vannak kezdeményezések, de van még mit tennünk ezen a területen.”

A digitalizáció önmagában kevésbé érdekes, a fő cél a produktivitás növelése. Ez az a folyamat, amely a műanyag- és az autóipar területén már lezajlott, így azok a kkv-k, amelyek ezen beszállítói láncok részei, vagy önmaguktól, vagy nyomás hatására, de keresik az innovatív megoldásokat. Ugyanakkor sokaknak jelentett problémát, hogy a használt rendszerek többsége valóságos monstrum, tehát nincsenek igazán olyan megoldások a piacon, amelyek kifejezetten a kkv-k igényeire lettek kifejlesztve. Ettől egyfajta csalódottság is érzékelhető a kis- és közepes vállalkozások köreiben – derült ki az interjúból, amelyben szó esett még Ipar 4.0-ról, a magyar-amerikai hibrid startupokat támogató Vespucci Partners-szel való együttműködés fontosságáról és arról, hogyan járul hozzá a nemzetközi sikerhez Amerika egyik legrangosabb startuprendezvényén elért dobogós helyezés.

A startup kapcsán olyan fogalmak merülnek fel, mint az „ipar 4.0” és az „IoT”, a dolgok internete. A Haris Digital egy szenzor-alapú rendszert kínál, amely folyamatosan figyeli, működnek-e a gépek egy termelőüzemben, és a gyűjtött adatokat bluetooth kapcsolaton keresztül továbbítja egy számítógépre, amely az adatokat rendezi, értelmezi, és probléma esetén lehetőséget ad az azonnali beavatkozásra.

Maga a rendszer rendkívül egyszerű, az ügyfél maga is képes telepíteni és beüzemelni. A fenntartás költségei is alacsonyak és gyorsan megtérülnek a hatékonyság növekedésének eredményeképpen.

A startup túl van az első befektetési fázison, küszöbön áll a következő körös befektetése. A termékét a hazai vállalatokon kívül már használják az Egyesült Államokban, és ígéretes kapcsolat alakul indiai iparvállalatokkal is. Aki többet akar tudni róluk, a napokban hallgatóként még bekapcsolódhat egy online konferenciába is.

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

Szijjártó Péter a megállapodás aláírása után elmondta, hogy 2020-ban a magyar munkahelyek megvédéséhez jelentős mértékben járultak hozzá azok a vállalatok, amelyekkel a magyar kormány korábban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá.  Mint mondta 2010 óta a magyar gazdaságstratégia alapját a nagyvállalatokkal kialakított stratégiai partnerség, a szövetségi viszony jelentette. Ezek a vállalatok teremtenek új munkahelyeket, ők hoznak Magyarországra új beruházásokat, mint most a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., amely a beszállítóin keresztül közvetve 13 ezer magyar embernek biztosítja a megélhetését. Mint a miniszter elmondta, ezek a nagyvállalatok a beszállítói programok révén segítenek a hazai kkv-kat bekapcsolni a világgazdasági körforgásba, együttesen járulnak hozzá a magyar export növekedéséhez, ezen belül ahhoz, hogy 2020-ban a válság ellenére 22%-kal bővülhetett magyar italgyártás export teljesítménye.

„A kormánnyal 2012-ben elsőként indítottuk el a stratégiai együttműködés rendszerét, a mai napon pedig szintén elsőként újítjuk meg partnerségi megállapodásunkat. Vállalatunk eddig 125 milliárd forintot fektetett be hazánkban. Az új megállapodással szeretnénk szintet lépni annak érdekében, hogy Magyarországon jöhessen létre a Coca-Cola rendszer legnagyobb közép-európai gyártóbázisa. Cégünk elképzelései szerint elsősorban új gyártósorokat és logisztikai fejlesztéseket tervezünk megvalósítani” – hangsúlyozta Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezetője.

A most aláírt megállapodás új területeken is megteremti az együttműködés hosszú távú kereteit: a többi közt kormányzati munkacsoport jön létre a jövő élelmiszeriparának megteremtése, illetve a közös népegészségügyi kihívások vizsgálatára. Közös szándék ezen felül az újrahasznosított anyagokból készülő csomagolások használatának előmozdítása, annak érdekében, hogy hulladékmentesen működő iparággá lehessen átalakítani a hazai ásványvíz és üdítőitalgyártást.

A Coca-Cola HBC Magyarország az elkövetkező években az Ipar4.0 korszaknak megfelelő fejlesztésekkel is hozzájárul a hazai élelmiszeripar digitalizációjához. 2021-ben így a Coca-Cola HBC csoporton belül elsőként Magyarországon vezetik be a robottechnológia alkalmazását. Az ipari robotok a kiszállításra kerülő termékek összeválogatásában nyújtanak segítséget a raktározási folyamatok részeként. A különleges technológiát egy munkavállalóktól elzárt ezer négyzetméteres területen vezetik be, ahol az áruk mozgatása is automatizált járművekkel történik majd. A cég a robottechnológia meghonosítására és vállalatirányítási rendszerének megújítására 1 milliárd forintot költ 2021-ben.

Magyarország legnagyobb üdítőital-gyártója az FMCG (napi fogyasztási cikkeket előállító) vállalatok közül a világon az elsők között, már 2018-ban bevezette az okosszemüvegekre épülő, a gyártás és raktározás hatékonyságát növelő technológiát is.

Az első stratégiai megállapodástól a robottechnológia bevezetéséig

A Coca-Cola HBC Magyarország a 2012-ben elsőként aláírt stratégiai megállapodás óta közel 30 milliárd forintot fordított hazai beruházásokra: a vállalat a többi közt átadta az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőital-gyártósorát, elindította ásványvizei exportját, GLACEAU smartwater néven egy új, innovatív terméket vezetett be, illetve megépítette Magyarország legnagyobb élelmiszeripari raktárát.

A cég a hazai beszállítókra támaszkodva ma már 26 országba exportálja termékeit, így mára Magyarország egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalatává vált.

A cég a közös népegészségügyi kihívások megoldásában is partner, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség tagjaival ugyanis önkéntesen vállalta, hogy 2010-2020 között 50 százalékkal csökkenti a Magyarországon forgalmazott üdítőitalok cukor és kalóriatartalmát.

A Coca-Cola HBC Magyarország számos eszközzel támogatja a csomagolási hulladékok keletkezésének visszaszorítását, illetve azok minél nagyobb arányú újrahasznosítását is. Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően a vállalat valamennyi italcsomagolása 100 százalékban újrahasznosítható és 20 százalékkal csökkent a PET palackok előállításához szükséges műanyag mennyisége is.

Az 5G hálózat és az 5G-s megoldások folyamatos elterjedését kiaknázva a vállalatok, mérettől és ágazattól függetlenül, ugrásszerűen javíthatják versenyképességüket.

Az 5G technológiára épülő megoldások minél szélesebb körben való elterjesztéséhez elengedhetetlen az infokommunikációs piac szereplőinek összefogása, az erős partneri együttműködések kialakítása. A Vodafone Magyarország és a Delta Csoport stratégiai partnerként dolgoznak a jövőben együtt azon, hogy a hazai vállalkozások minél szélesebb körét vonhassák be ebbe a technológiai forradalomba, elsősorban az Ipar 4.0 és Smart City szolgáltatási szegmensekben.

A Vodafone több mint 100 millió IoT kapcsolatával világszerte vezető szerepet tölt be az IoT megoldások terén, emellett a szolgáltató hozta el Magyarországra elsőként az újgenerációs mobilhálózatot, vagyis az 5G-t is. Mindkét technológia nélkülözhetetlen mind az Ipar 4.0, mind a Smart City megoldások elterjedésében. A Delta Csoport az Ipar 4.0 megoldások egyik éllovasaként olyan szerteágazó területeken kínál megoldásokat, mint a robotvezérlés, egyedi célgépek építése, jelölés-, szortírozás- és irányítástechnológiai megoldások, szenzorhálózatok, ipari monitoring és vezérlő platformok – ezek számos területen egészítik ki a Vodafone IoT és 5G alapú megoldásait.

Az együttműködésnek köszönhetően a két vállalat oly módon segíti majd a hazai vállalkozásokat a modern hálózati technológiákra való átállásban, hogy a fejlesztések fókuszában végig az automatizáláson alapuló termeléshatékonyság-növelés áll.  Gyorsan elháríthatóvá válnak azok a fejlődés útjában álló problémák, amelyekkel a termelővállalatok gyakran küzdenek, mint például a heterogén mérési és vezérlési infrastruktúra – ezáltal azonnal javítva a versenyképességet.

„A közelmúltban jelentettük be, hogy privát 5G hálózatot hoztunk létre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek. Bár ezt a hálózatot támogatásként biztosítjuk, úgy látjuk, hogy a privát hálózatokra vállalati ügyfeleink körében is nagy igény mutatkozik, így a jövőben több 5G hálózatépítéssel kapcsolatos együttműködés megkötése is várható.” – mondta el Király István, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletágának Vezérigazgató-helyettese.

A magán 5G hálózatok például a gyártósorok esetében lehetnek nagyon előnyösek, ugyanis a gyártók gyorsabb és rugalmasabb módosításokat valósíthatnak meg a vezeték nélküli kapcsolatnak köszönhetően. A privát hálózatok lehetővé teszik továbbá, hogy a keletkezett adatok ne hagyják el az ügyfelek saját rendszerét, ami nagyobb biztonságot és még rövidebb válaszidőt tesz lehetővé.

„A Delta Csoporttal kötött együttműködésünk éppen az ilyen igények esetében lehet különösen előnyös, ugyanis a Vodafone privát 5G hálózati szolgáltatását igénybe vevő vállalatok ipari parkjaiba a Delta olyan megoldásokat szállít, amelyekkel jelentős mértékben növelhető a vállalat hatékonysága és versenyképessége.” – tette hozzá Király István.

„A Vodafone Magyarországgal kötött stratégiai együttműködés célja, hogy közös munkánk révén minél hatékonyabban fel tudjuk gyorsítani az Ipar 4.0 technológiák és Smart City megoldások elterjedését, mégpedig a lehető legszélesebb körben. Az így létrejött közös megoldáspaletta egyedülálló a magyar piacon, és fontos katalizátora lehet a termeléshatékonysági és költségoptimalizálási fejlesztéseknek.” – emelte ki Németh Attila, a Delta Csoport Kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A Kortalan Tudomány Konferencia és Fesztivál célja a Pécsi Tudományegyetem számos tudományterületet felölelő kultúrájának és kutatásainak bemutatása, elismerése és a további együttműködések erősítése. Az idén október 6-10. között megrendezett – és online közvetítéseken követhető – rendezvénysorozat az emberi életben a kor, az idősödés és a minőségi életévek kiterjesztése szellemiségében válogatott elemeket mutat be. Ugyanakkor az idő, mint vezérfonal a kort is jelenti, amelyben élünk, és a változásokat is, amelyet a társadalom és az egyén megél.

A technológia újabb és újabb fejlesztésekkel könnyíti meg életünket, de kihívásokat is jelent. Egyre több adatot ismernek meg rólunk a számítógépes rendszerek, az okos városok (ahol minél több paraméter mérésével és azoknak a folyamatok irányításába való intelligens bekötésével szervezik az életet) egyre érzékenyebben tudnak reagálni a környezet változásaira. Ezekben az adatalapú irányítási megoldásokban az egészség megőrzését segítő lehetőségek is rejlenek – ezt mutatja be a PTE Energia Design Kutatócsoport előadása. Itt kiderül, hogy például a levegőminőségi adatok és a mikrokörnyezetet szimuláló 3D-s városmodell összeillesztése olyan új rendszert hozhat létre, amely még a közösségi médiás aktivitásokat is figyelembe tudja venni, majd mindebből például a veszélyeztetett csoportok számára hasznos előrejelzési módszert megvalósítani.

A technika ennél is kézzelfoghatóbban jelenik meg a kollaboratív robotok, azaz az embert hétköznapi feladatokban segítő berendezések bemutatásán. Az október 7-én zajló előadásban ezúttal a fizikai kézfogásra sajnos nem lesz lehetőség a számos hétköznapi feladatot, akár kávéfőzést is elvégző robotokkal, de a demonstráció szemléltet olyan – például idős emberek segítésére alkalmas – funkciókat, mint a testet kívülről megtámasztó, fizikai erőt helyettesítő exoskeletonok működése, amelyek megkönnyítik a terheket, hogy az embert ne korlátozzák a kreatív, értékteremtő munkában vagy a megérdemelt pihenésben.

És ha már a feladatokat átvevő robotokról szó esik, azt is megvizsgálják, hogy elveszi vagy éppen átveszi-e a munkát az embertől az egyre okosabb gépek generációja. Az ipar 4.0 hatása a munka jövőjére című előadáson az egymással kommunikáló gépeken, a mesterséges intelligencián alapuló termelés világát ismerhetjük meg. És ez már nem a fantasztikus filmek világa, hanem a velünk élő jövő. A kooperatív robotok ugyanis már ma is egyre nagyobb szerepet kapnak a gyárakban, de a gépi megmunkálást automatizáló ipari robotok területén túlmutatva már kreatív műhelyekben is szolgálják az ember szabadságát és alkotó energiáinak kifejezését. Ezek a gépek tehát nem elveszik a munkát, hanem átveszik a monoton és fizikailag megterhelő feladatokat – mindezt egy olyan humánerőforrás-szolgáltató vállalkozás mutatja be, ahol emberek és segítő robotok munkaerejét együttesen hasznosítják.

A tudományos kutatást, társadalmi kérdéseket és művészetet összefogó konferencia és fesztivál a PTE Általános Orvostudományi Karán működő Transzdiszciplináris Kutatások Intézete szervezésében valósul meg, a programok és közvetítések a http://itdweb.hu/kortalan-tudomany-konferencia-es-fesztival-2020/ internetes oldalon elérhetők.

Az egymást kiegészítő szaktudás és technológiák az ipari ökoszisztéma felgyorsításával a negyedik ipari forradalom előnyeit, és új üzleti lehetőségeket tesznek elérhetővé.

Az Ericsson Észtország fővárosában, Tallinnban telepített intelligens automatizálási rendszere az ABB teljes körűen automatizált, flexibilis robotcellamegoldását alkalmazza.

Az ABB és az Ericsson megerősítette az irányú elkötelezettségét, hogy felgyorsítja a rugalmas, vezeték nélküli automatizálást támogató ipari ökoszisztéma fejlesztését, amellyel a jövőben teret nyerhetnek a továbbfejlesztett összekapcsolt szolgáltatások, az ipari internet (IoT) és a mesterséges intelligencián alapuló technológiák.

A két fél a 2019. évi Hannoveri Ipari Vásáron szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben felvázolják közös jövőképüket az automatizálásra és vezeték nélküli kommunikációra (adatátvitelre) alapozott rugalmas gyártásra vonatkozóan. A két cég együttműködése már az Ipar 4.0 és az 5. generációs vezeték nélküli hálózatok korát fémjelzi, amelyben az automatizálással és a digitalizálással nagyobb termelékenységet érhetnek el a gyártók.

A szándéknyilatkozat hangsúlyozza a két fél azon megállapodását, mely szerint folytatni kívánják a már jól megalapozott kutatási együttműködésüket, továbbá fejleszteni kívánják a gyártási folyamatokat és az automatizálást, és új üzleti lehetőségeket kívánnak megnyitni az ipari ökoszisztéma számára.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy az 5G technológia korának beköszöntével megújíthatjuk és kiterjeszthetjük partneri együttműködésünket az Ericssonnal” – nyilatkozta Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója. „Az ABB vezető szerepe a digitális iparágakban, valamint az Ericsson hálózatok összekapcsolhatósága terén végzett újító munkája együtt új lehetőségeket tár fel az ügyfeleink számára, akik a tevékenységeik digitalizálásával növelhetik termelékenységüket, és javíthatják versenyképességüket.”

„Az Ericsson és az ABB már eddig is szoros együttműködést folytatott az 5G és az ipari internetre alapozott technológiák kutatásában” – mondta Börje Ekholm, az Ericsson elnök-vezérigazgatója. „Ezzel a szándéknyilatkozattal tovább erősítjük partneri együttműködésünket, amelynek célja, hogy felgyorsítsuk az ipari ökoszisztéma fejlesztését, kiaknázzuk a rugalmas automatizálás kínálta lehetőségeket és feltárjuk az 5G és az Ipar 4.0 kombinálásában rejlő üzleti lehetőségeket.”

A két partner már az intelligens gyártási technológiák gyorsított bevezetésén dolgozik, aminek keretében az Ericsson intelligens automatizálási rendszert telepít az észtországi Tallinnban lévő gyártólétesítményeiben. Ehhez a projekthez az ABB teljesen automatizált flexibilis robotcellamegoldást szállított, amely 5G rádiórendszereket szerel össze az Ericsson számára.

A 2019. évi Hannover Messén az ABB és az Ericsson a legújabb és a leginnovatívabb technológiákat mutatta be. Azt kívánták szemléltetni, hogy a legújabb flexibilis robotokkal, a vezeték nélküli technológiákkal, az 5G-vel, az ipari internettel és a hajtásvezérlési technológiákkal miként segítik elő a jövő gyára kiépítését.

Február utolsó hétvégéjén a robotok veszik tehát át az uralmat az Árkádban. A négynapos rendezvényen a látogatóknak lehetősége lesz arra, hogy képet kapjanak arról, milyen szerepe lehet a robotoknak a mindennapokban a közelebbi és a távolabbi jövőben.

A négynapos rendezvény során a látogatók megismerkedhetnek Pepperrel, az első humanoid robottal, aki világszerte már több szállodában, repülőtéren és üzletben is segíti az ott dolgozók munkáját. Amellett, hogy akár testközelből megbarátkozhatnak Pepperrel, egy kérdezz-felelek játék során próbára tehetik a tudását, míg az „Ember a robot” ellen vetélkedő során akár egy vetélkedőre is kihívhatják.

És bár a négynapos rendezvény egyik fő attrakciója Pepper lesz, számos más érdekes program is várja azokat, akik szeretnék a robotokat közelebbről is megismerni. A Robotépítők Magyarországi Egyesületének robotépítő tanfolyamán például a résztvevők megismerkedhetnek a robotok megalkotásának teljes folyamatával, kezdve az összeszereléstől egészen a programozásig. Emellett pedig olyan látványos programok is várják majd a látogatókat, mint robotok táncversenye, de akár szavazhatnak a legszebb robotra is.

Az Árkád elkötelezett amellett, hogy a korszerű technológiák is helyet kapjanak a mindennapokban. Éppen ezért szeretné közelebbről is bemutatni, milyen szerepe lehet a robotoknak a jövőben egy bevásárlóközpont életében, illetve hogy egy olyan robot, mint Pepper, hogyan segítheti az ott dolgozók munkáját, például az információs, ügyfélszolgálati kérdésekben.

Pepper egy ember formájú kis robot, amely a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával rendelkezik. Képes reagálni a kéréseinkre, kérdéseinkre, és alapvető funkciója, hogy kényelmesebbé és kellemesebbé tegye a mindennapi ügyeink intézését, ami lehet például útba igazítás, hotelfoglalás, repülőjegy-átütemezés, adminisztráció vagy akár egy bankkártyaelvesztés bejelentése.

Peppernek számos verziója létezik már, például szakértő egy műszaki, számítástechnikai boltban, utazási irodában repülőjegy-foglaló, szállodai portás, akinél be és ki lehet csekkolni, illetve tud taxit hívni, és helyeket ajánlani, recepciós, valamint egy okosotthon-menedzser, aki a teljes lakást vezérelni tudja.

Pepper ügyfélszolgálati funkciója egy bevásárlóközpontban is az ügyfélélmény és a szórakoztatás. Sok ember számára nagyon fontos egyrészt a személyes interakció, a párbeszéd, másrészt a kényelem. Pontosan ezek miatt – és persze kíváncsiságból – egy bevásárlóközpontban szívesebben kérnének útba igazítást egy arra járó barátságos robottól például arról, hogy hol tudnak bizonyos dolgokat megvásárolni, merre találhatnak egy-egy üzletet, mint hogy egy információs táblán keresgéljenek. Pepper a személyesség élményét adja azzal, hogy az ember szemébe néz, játszik a hangjával, apró mozdulatokat tesz a kezével, és reagál a kérdéseinkre. A robottal az információkérés, ügyintézés kevésbé nyűgös, időigényes, sőt inkább szórakoztató és kényelmes. Ráadásul Pepper a gyerekek körében is igen népszerű.

Az Árkádban Pepper a Plázacica chatbot szerepét fogja magára ölteni, így hasonlóan lehet majd tőle a bevásárlóközponttal kapcsolatos információkat kérni, mint a mostani Plázacica alkalmazástól.

A robotika kiállítás részletes programja ITT olvasható.

A Netlife Roboticsról

Az Árkád rendezvényén tevékenykedő Pepper robot hazai fejlesztője és forgalmazója a Netlife Robotics Kft., a Netlife Kft. leányvállalata A vállalat 18 éve kínál webes alkalmazásfejlesztést, teljes körű SAP tanácsadást, IT rendszer-üzemeltetést és UX tervezést bel- és külföldi ügyfelei számára. A hagyományos IT-projektek mellett folyamatos K+F tevékenységet végez, ahol az újgenerációs területek vannak a fókuszban: IoT, Ipar 4.0, Blockchain, mesterséges intelligencia és robotika.