A K&H innovációs index 2025 első félévi adatai szerint a digitális innovációs alindex országos szinten rekordszintre emelkedett (37 pont), ám jelentős eltérések mutatkoznak attól függően, hogy egy vállalat mekkora árbevétellel működik, melyik szektorban tevékenykedik, illetve az ország mely régiójában található.

A legkisebbek zárkóznak fel, a legnagyobbaknál megtorpanás

A legnagyobb ugrást az 1,1–2 milliárd forint közötti árbevételű vállalatok mutatták: körükben 8 ponttal, 30-ról 38-ra nőtt a digitális alindex értéke. Ez a kiugrás egyértelműen azt jelzi, hogy az eddig középszinten mozgó cégek körében egy tudatosabb technológiai nyitás indult el, különösen az MI és a távmunka-infrastruktúra területén. 

Szintén 8 ponttal nőtt a digitalizációs aktivitás a legkisebb, 300 millió–1 milliárd Ft árbevételű cégek körében 26-ról 34-re), ami biztató előrelépés. Ezzel szemben a 4 milliárd Ft feletti árbevételű vállalatok körében nem történt előrelépés – náluk gyakorlatilag stagnált a digitális fejlesztési dinamika, igaz ugyan, hogy minden más cégkategóriánál jelentősen magasabb, 49 ponton. Ez arra utalhat, hogy sok nagyvállalat a korábbi időszak beruházásaival már elérte a legfontosabb célokat, de a jelenlegi gazdasági környezetben óvatosabbá vált a további fejlesztésekkel.

Kelet-Magyarország hozta a legnagyobb előrelépést

Régiós bontásban Kelet-Magyarországon történt a legnagyobb, 10 pontos előrelépés a digitális innováció terén, tekintve, hogy az előző félévben ott mérték a legnagyobb elmaradást. A vállalatok itt több területen is nyitottabbá váltak a fejlesztésekre, különösen az MI-alkalmazás, az automatizáció és a digitális eszközhasználat terén. A mutató alapján úgy tűnik, a térség cégei tudatosan igyekeznek zárkózni a központi és nyugati régiókhoz.

Nyugat-Magyarországon szintén emelkedett a digitális alindex, a növekedés mértéke 7 pontos volt. Ehhez képest Közép-Magyarország, amely hagyományosan vezető szerepet tölt be a technológiai fejlesztések terén, „csak” 5 pontos előrelépést mutatott, ezzel azonban meg is haladta a 40 pontos szintet. Ez részben annak is betudható, hogy ebben a térségben már sok vállalat elérte a digitalizáció egy fejlettebb szintjét, és a növekedés már nem mennyiségi, hanem minőségi dimenzióban zajlik.

A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban történt a legnagyobb elmozdulás

Ágazatok szerint a szolgáltató szektor emelkedett ki: a cégek itt alkalmazzák legnagyobb arányban az MI-t, különösen az ügyfélkapcsolati rendszerekben, online értékesítésben és marketingautomatizációban. A szolgáltatók gyorsan felismerik, hogy a digitális fejlesztések nemcsak belső hatékonyságot, hanem versenyelőnyt is biztosítanak az ügyfélélmény terén.

Meglepő, de figyelemre méltó fejlődés tapasztalható a mezőgazdasági szektorban is, ahol a digitalizáció korábban alacsonyabb szintről indult. Az elmúlt időszakban azonban az IoT-alapú termelésirányítás (pl. talaj- és vízérzékelők, drónalapú permetezés) és az okosmérők bevezetése látványos javulást eredményezett az alindex értékében. 

A kereskedelem és az ipar digitális indexe viszont alig változott – itt a cégek már korábban elindították a digitalizációs projekteket, jelenleg pedig inkább az integráció és a finomhangolás fázisában tartanak.

Digitális fejlesztések: visszatértek a cégek a korábbi lendülethez

Tízből négy vállalat (43%) számolt be valamilyen digitális fejlesztésről az elmúlt két évben, ami újra eléri az egy évvel ezelőtti rekordértéket, és jelentős visszakorrigálást jelent a fél évvel korábban tapasztalt visszaeséshez képest, bár a korábbi csúcsokat még nem közelíti meg. A fejlesztések leggyakrabban szoftverbeszerzésre, távmunka-támogató eszközökre, automatizálási megoldásokra, valamint AI vagy big data alkalmazásokra vonatkoznak.

A cégek több mint fele (55%) fontosnak tartja a digitális transzformáció kérdését a működésében – ez a mutató enyhén javult az előző félévhez képest, és azt jelzi, hogy a vállalatok stratégiai horizontján egyre inkább ott szerepel a technológiai alkalmazkodás. Bár a digitális transzformációt legfontosabb feladatként csak a cégek 6 százaléka kezeli, megállt a korábbi stratégiai érdektelenség, és javult a digitalizációval kapcsolatos attitűd.

Mesterséges intelligencia: valamilyen formában tízből négy cég alkalmazza és minden ötödik tovább fejleszti

A kutatás szerint a vállalatok 44 százaléka már használ AI-alapú megoldásokat, a leggyakoribb felhasználási területek a fordítás és tolmácsolás (25%), a szövegfeldolgozás (16%), valamint a marketingkommunikáció automatizálása (15%). Ugyanakkor a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztések aránya most lett a legmagasabb az index történetében, elérte a 20 százalékot.

Internetalapú működés (IoT): egyre több szenzor, egyre okosabb működés

A dolgok internete (IoT) eszközök is terjednek: a cégek több mint fele alkalmaz valamilyen IoT-megoldást. A legelterjedtebb megoldások közé tartozik az energiafelhasználás monitorozása okosmérőkkel (25%), a termékekbe épített szenzorok használata a gyártási folyamat vagy logisztikai követésre (14%), valamint elsődlegesen a járműkövetés (26%), amely stabilan jelen van a cégek működésében.

Az ilyen eszközök használata lehetővé teszi, hogy a vállalatok valós idejű adatok alapján döntsenek, optimalizálják folyamataikat, és pontosabban mérjék az energiahatékonyságot, karbonkibocsátást vagy logisztikai teljesítményt.

Internet, laptop, digitális képzés: a munkavégzés is átalakul

A digitális innováció erősödését jól tükrözi a munkavállalók eszközhasználata is. Jelenleg már közel négyötödük használ napi szinten internetet a munkavégzés során – ez a legmagasabb arány a mérés történetében. 63% alkalmaz hordozható informatikai eszközt, például laptopot vagy tabletet, és nőtt az informatikai képzésekben részt vevő vállalatok aránya is: 16 százalékra emelkedve a korábbi, mélypontot jelentő 12 százalékról.

Ez azt jelzi, hogy nemcsak a technológia beszerzése, hanem a munkavállalók felkészítése is egyre hangsúlyosabbá válik a vállalatok digitalizációs törekvéseiben.

Az AI már most is felforgatja megszokott életünket és munkamódszereinket, ráadásul szaporodnak az aggályok, a veszélyekre figyelmeztető és szabályozást sürgető hangok. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint az AI elérte azt a fejlettségi szintet, amikor már el kell gondolkodni azon, hogy milyen AI-t is szeretnénk a jövőben? Olyat, amely a legfontosabb döntéseket egy fekete dobozban hozza meg, vagy olyat, amely eleve elszámoltatható és átlátható?

A kíváncsiság az intelligencia jele

Az informatikai szakemberek „aktív következtetésnek” (active inference-nek) hívják a gépi megismerésnek azt a szintjét, amely már modellezi a kognitív folyamatokat. Egy ilyen alapokon nyugvó AI rendelkezne feltételezésekkel az őt körülvevő világról, és mindjárt többet is akarna megtudni róla: más szóval kíváncsi lenne. Hatalmas ugrás volna ez a jelenlegi legmodernebb mesterséges intelligenciákhoz ‒ például az OpenAI ChatGPT-jéhez vagy a Google Geminijéhez ‒ képest, amelyek csak annyit fejlődnek, amennyire képezik őket. Vagyis a felkészítésük befejezését követően lényegében megdermednek, nem tudnak tovább tanulni.

Ezzel szemben az „aktív következtetések” módszerével az ember jobban átláthatja magát a gondolkodási folyamatot. „Általa megismerhetnénk az AI bármely döntésének hátterét, és azt is, hogy miért állít valamit” – mondja Németh Balázs. Az innovációs szakember szerint mindez szöges ellentétben áll a jelenlegi AI-jal, amelyben a felkéréstől (a prompttól) a válaszig tartó út valójában egy fekete doboz ‒ vagyis nem tudjuk, hogy mi és miért történik úgy, ahogy – mindez pedig számtalan jogi és etikai aggályt vet fel. Ezzel szemben az „aktív következtetésre” épülő AI elszámoltathatóságot eredményezne és bizalmat keltene, pontosan azért, mert ismernénk annak okait, indokait és folyamatát, hogy miért jutott egy bizonyos végkövetkeztetésre.

Amikor a gép már együttérző

Németh Balázs szerint az AI hatalmas fejlődés előtt áll. A mesterséges intelligencia-fejlesztésre szakosodott VERSES cég tanulmánya szerint jelenleg a rendszerszintű mesterséges intelligencia (Systemic AI) korszakát éljük, vagyis az AI a felkérésekre (promptokra) olyan válaszokat ad, amelyeket a felkészítése során kialakított valószínűségekre alapoz. Az AI következő, „kifinomult” fázisában (Sophisticated AI) terveket készít majd és tapasztalatai alapján tovább finomítja a világról alkotott képét. A harmadik fázisban „együttérzővé” (Sympathetic AI) válik és felismeri mások, majd a saját lelkiállapotát is – vagyis öntudatra ébred. Az ezt követő, negyedik szakaszban a sokdimenziós világhálón alapuló „planetáris szuperintelligencia” alakul ki. A térbeli web egyetlen hálózatba szervezi valamennyi konvergáló technológiát: összeköti az embereket, a helyeket és a dolgokat. Ez már nem a „dolgok internete” (IoT) lesz, hanem az ég adta világon minden eszköznek és rendszernek az összekapcsolódása (Internet of Everything).

Németh Balázs szerint mindez úgy hangzik, mint egy tudományos fantasztikus novella, amiről egy Isaac Asimov idézet jut az eszébe. „Semmilyen döntés nem történhet anélkül, hogy ne csak a mai, de a jövőbeli világot ne vennénk figyelembe. Ez viszont azt jelenti, hogy az államférfiaknak, az üzletembereknek, és egyáltalán mindenkinek sci-fi módon kell gondolkodnia.”

A következőkben sorra vesszük, hogy pontosan melyek azok a találmányok, amelyeket ennek az időszaknak köszönhetünk, és amelyeket mind a mai napig sikerrel alkalmaznak az iparban.

Elektromos energia és hálózatok

Az áramot nem kellett feltalálni, hiszen mindig is ott volt a természetben – gondoljunk csak a villámcsapásokra. Megszelídítése azonban hosszú időbe telt: Benjamin Franklin még viharba feleresztett papírsárkánnyal kísérletezett, melyre egy kulcsot kötött – ezzel feltalálva a villámhárítót. Faraday 1831-ben találta fel az áramfejlesztés eszközét, a dinamót; Edison 1882-ben erőművet építtetett, ő azonban még az egyenáram mellett tette le a voksát – ellenfele, Tesla kardoskodott a váltóáram mellett, hozzájárulva az áram kereskedelmi felhasználásához.

A technológia elterjedéséhez és széleskörű használatához azonban a XX. századig várni kellett. A transzformátor – melyet magyar mérnökök, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly szabadalmaztattak – segítségével az áram a világ valamennyi részére eljuthatott, a vezetékek segítségével pedig az ember végleg uralma alá hajtotta a korábban rejtélyesnek tartott természeti jelenséget. Az izzó feltalálásával (Edison) a világítás, a telefonnal (Bell), valamint a telefonközponttal (Puskás) pedig a kommunikáció is rövid idő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül.

Ipari gyártósorok

Ma már egyetlen tömegtermelést végző gyár vagy üzem sem képzelhető el ipari gyártósorok, azaz futószalagok nélkül. A technológiát először húsüzemekben kezdték alkalmazni még az 1800-as évek végén, a világ azonban Henry Fordnak köszönhetően ismerte meg a módszert, aki detroiti autógyárában alkalmazta azt. Az első autókat Benz, Daimler, Opel és Renault gyártották, ezek azonban még nem hasonlítottak a mai értelemben vett autókra, bár közlekedésre alkalmasak voltak. Ford T-modellje volt azonban az első népautó, amely hatalmas mennyiségben gurult ki a futószalagról, gyártási technikájának köszönhetően pedig olcsó volt, így tömegek engedhették meg maguknak.

Csavarkompresszor

Fogaskerekeket már az ókorban is használtak, tömeggyártásuk azonban az ipari forradalomban kezdődött meg – ezek segítségével lendülhetett ugyanis fel a gépgyártás. Az 1900-as évek elején egyre több gyárban jelentek meg a levegő kompressziós erejét használó gépek, melyek a kézi munkaerőt helyettesíthetik. Ennek hordozható típusait út- és hídépítések során is alkalmazták.

A ’30-as években aztán megjelentek az első modern levegőkompresszorok. Egy Ald Lysholm nevű svéd professzor 1935-ben szabadalmaztatta a csavarkompresszort, amely aztán az egész világot meghódította. A csavarkompresszorok segítségével újabb erőre kapott a bányászat, hiszen a sűrített levegő a fúrógépek mellett a vontatóeszközöket és szivattyúkat is képes volt működtetni.

Plasztikgyártás

Az első és második ipari forradalom közötti egyik legnagyobb különbség, hogy míg előbbi esetén a fejlesztések ügyeskezű mesteremberekhez és feltalálókhoz köthetőek, utóbbinál már komoly tudományos kísérletek előzték meg az innovációkat. A tudomány fejlődésének köszönhetően felfedezték az anyagok molekuláris és atomos szerkezetét, amely utat nyitott az anyagok mesterséges előállításának is. Ennek egyik fő terméke lett a műanyag, melyet először Henri Victor Regnault állított elő 1838-ban. A különböző fajtájú és felépítésű műanyagok gyártása olyan óriási méreteket öltött, hogy a nem megfelelő hulladékkezelésnek köszönhetően a műanyag ma valósággal beborítja a Földet.

Műtrágya

Elsőként Justus von Liebig német vegyész vetette fel, hogy a földek kimerülésének és terméketlenségének oka, hogy a növények kivonják a talajból az ásványi anyagokat – épp ezért azokat pótolni kell. Liebig mindehhez a műtrágyát ajánlotta, amelyet ő állati csontokból nyert porral oldotta meg, amelyet kénsavval kezelt. Az első nitrogénműtrágyát azonban két honfitársa, Adolph Frank és Nikodem Caro állítoták elő.

Az ipari méretű műtrágyagyártáshoz azonban szükség volt a Friz Haber nevéhez fűződő Haber-Bosch eljáráshoz, amely a levegő nitrogénjéből állít elő ammóniát. A műtrágya nélkül a XX. században egyre növekvő népességgel a mezőgazdaság aligha tudott volna lépést tartani – épp ezért ma is elengedhetetlen az ipari növénytermesztéshez.

Röntgensugár

A második ipari forradalom nemcsak a kémia, de a fizika fejlődését is elhozta. Felfedezték az elektronokat és a katódsugárzást is. Utóbbival kezdett el Röntgen először foglalkozni az 1800-as évek végén, amely elvezetett a röntgensugár – ahogy ő nevezte, X-sugár – felfedezéséig. Ma a röntgensugárzást legszélesebb körben az orvostudományban alkalmazzák, de alkalmas élelmiszerek tartósítására és vizsgálatára is.

A második ipari forradalom gyökeresen megváltoztatta az emberek életét: a csavarkompresszortól kezdve a telefonig olyan technikákat találtak fel, amelyek a mai napig használatosak. Azóta a digitális forradalommal már a harmadik ipari forradalmon is túl vagyunk, és épp a negyedikben élünk, melyet többek között a mesterséges intelligencia, az IoT és a biológiai technológiák forradalma jellemez.

Az ABB és a Microsoft tovább bővíti a két vállalat között régóta fennálló partnerséget. Legújabb együttműködésük célja, hogy az Azure OpenAI Service-t integrálják az ABB Ability Genix ipari analitikai és MI-programcsomagba. A két vállalat majd együtt dolgozik a generatív MI-technológia bevezetésének megvalósításán, hogy az ipari ügyfeleknek segítsenek kiaknázni az elemzett üzemi adatokban rejlő lehetőségeket. A jobb adatgyűjtés, valamint adatkezelés jelentős javulást és növekedést eredményez a hatékonyság, a termelékenység, az eszközök megbízhatósága, az üzembiztonság, az alacsonyabb energiafogyasztás és a környezeti hatások csökkentése terén.

Az ABB az Azure OpenAI Service segítségével integrálja a generatív mesterséges intelligenciát, beleértve a GPT-4-hez hasonló nagy nyelvi modelleket (LLM) a Genix platformba és alkalmazásokba, lehetővé téve így olyan funkciókat, mint a kód-, kép- és szöveggenerálás. Az új applikáció – Genix Copilot – javítja a felhasználói élményt, azáltal, hogy intuitív funkciókat kínál, valamint egyszerűsíti a folyamatok és műveletek közötti kontextualizált adatok áramlását. Ez az iparági vezetők, a szakterületek specialistái és az üzemi mérnökök számára valós idejű ipari betekintést nyújt, amely segítségével jobb döntéshozatalt és a termelékenység növelését érhetjük el. Az ilyen elemzett adatok akár 20 százalékkal is meghosszabbíthatják az eszközök élettartamát, és akár 60 százalékkal csökkenthetik a nem tervezett állásidőt.

A megoldás emellett segítheti az ügyfeleket fenntarthatósági és energiaátállási céljaik elérésében azáltal, hogy fejlett felügyeleti és optimalizálási információkat nyújt az ipari üvegházhatású gázok kibocsátásáról és az energiafelhasználásról.

A Genix Copilot lehetővé teszi az üzemeltetők tudásának rögzítését és a különböző szerepkörök közötti, együttműködésen alapuló döntéshozatal megkönnyítését is, nagy hangsúlyt fektetve a vállalaton belüli adatok és szaktudás védelmére.

Az ABB Ability Genix egy átfogó, moduláris ipari IoT (ipari dolgok internete), egy analitikai és MI platform, amely iparágspecifikus szakterületi tudás beágyazásával segíti a célul tűzött üzleti eredmények elérését, és biztosítja az ügyfelek meglévő fejlesztéseinek védelmét. A Genixet alkalmazó vállalkozások akár 40 százalékkal is csökkenteni tudták az üzemeltetési és karbantartási költségeket, közel 30 százalékkal javították a termelés hatékonyságát, és akár 25 százalékos javulást is elértek az energia- és kibocsátásoptimalizálás terén. A Genix generatív MI-képességekkel való kiegészítése várhatóan tovább növeli ezeket az előnyöket.

„Ez egy fontos állomása az ABB és a Microsoft stratégiai partnerségének, amely felgyorsítja az ipari szektor digitális átalakulását” – nyilatkozta Rajesh Ramachandran, az ABB Folyamatautomatizálás üzletágának digitális vezérigazgatója. „Meggyőződésünk, hogy a Genix Copilot segíteni fogja az ipari ügyfeleket a fenntarthatóság, a működési kiválóság és a jobb eszközteljesítmény elérésében. A generatív MI képességek integrálása az ABB ipari digitális megoldásaiba a mesterséges intelligencia alkalmazásának új korszakát nyitja meg az ABB ügyfelei számára, akik az MI támogatásával jobb döntéseket hozhatnak majd.”

„Úgy véljük, hogy a hosszú távú siker szempontjából azok a szervezetek lesznek a legjobb helyzetben, amelyek modernizálják és bővítik adatplatformjaikat” – mondta Ralph Haupter, a Microsoft EMEA régiójának elnöke. „Az Azure OpenAI Service-hez hasonló fejlett digitális képességek alkalmazása megerősíti az ABB Genixet a kontextuális adatok hatékony kezelésében, miközben segíti a növekedéshez és a tartós változáshoz elengedhetetlen digitális átalakulást is.”

A Genix az üzemeltetési (OT), informatikai (IT) és mérnöki (ET) adatok kontextuális integrációjának automatizálásával az egész vállalat számára lehetővé teszi az adatokban rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázását, és az ipari MI alkalmazásával utat nyit a fejlett analitika és az optimalizálás térnyerése előtt. Zökkenőmentesen skálázható, egy eszközre történő telepítéstől bővíthető üzemi vagy vállalti szintre is. A platform telepíthető felhőben, hibrid felhőben, peremhálózatokban vagy helyi (on-premise) informatikai környezetben is. A Genix kialakítása révén biztonságos, és a Microsoft Azure-t használja az integrált felhőcsatlakozáshoz és szolgáltatásokhoz.

„A fenntartható vállalati működés kialakítása elképzelhetetlen a forradalmi informatikai alkalmazások bevezetése nélkül. Az ESG-célok még nagyobb lendületet adtak a digitális átalakulásnak, a folyamat pedig sokat segíthet egy tapasztalt külső szakértő bevonása” – hangsúlyozta Zala Mihály, EY technológiai kockázatkezeléssel és információbiztonsággal foglalkozó vezetője.

A vállalatok egyre többet ruháznak be az új alkalmazásokba. A jelenlegi fejlesztések a robotika és az automatizálás (65%), valamint az analitika és a mesterséges intelligencia (64%) területére koncentrálnak. A jövőbeli beruházások tekintetében viszont az 5G tűnik a legvonzóbbnak, a válaszadók 57 százaléka invesztálna a technológiába a következő három évben.

„A feltörekvő technológiai megoldásokkal a vállalatok elsősorban az energiafogyasztásuk csökkentését akarják elérni, valamint hatékonyabban szeretnék mérni a fenntartható működésben elért eredményeiket. Az autóiparban leginkább az energiahatékonyságban látják a modern alkalmazásokat előnyként, míg a feldolgozóiparban a legtöbben hulladékcsökkentésben várnak áttörést” – emelte ki Lukács Ákos, az EY Fenntarthatósági és Klímaváltozási Szolgáltatások Üzletág vezetője.

Fotó: Paula Prekopova/unsplash.com

A Vodafone Business ezért egy új, IoT ultrakorai erdőtűz-észlelő rendszert állít fel Szardínia azon régiójában, amelyet 2021 nyarán az erdőtüzek leginkább sújtottak: a Mesh Gateway hosszú élettartamú, alacsony fogyasztású, nagy hálózati kiterjedésű (LPWAN) érzékelői a fákra helyezve az úgynevezett parázslási fázist detektálják, így az előtt riasztanak, hogy a tűz elterjedne. Ez jelentősen lerövidíti a reakcióidőt és segít megóvni az erdő többi területét a gyorsan terjedő futótüzektől. A felhőalapú megoldás legnagyobb előnye, hogy sokkal gyorsabb riasztja a hatóságokat, mint például a kamerás vagy műholdas rendszerek.

„A Vodafone számos korábbi intézkedése szolgálta már a környezetvédelem és a fenntarthatóság ügyét. 2021 júniusa óta a Vodafone európai hálózata 100%-ban megújuló energiával működik, 2022 tavaszán pedig a 10 Millió Fát Alapítvánnyal együttműködésben a Vodafone Magyarország országszerte 1600 facsemete elültetést kezdte meg. Az IoT megoldások egyik úttörőjeként folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a digitalizációt kihasználva is hozzá tudunk járulni ezekhez a társadalmileg hasznos ügyekhez. Bízunk benne, hogy a Mesh Gateway érzékelői a jövőben segítséget jelentenek majd a pusztító erdőtüzek elleni küzdelemben” – mondta Dobó Mátyás, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese.

Fotó: Zachary Domes/unsplash.com

Május 25-26-án rendezte meg második alkalommal a MOHAnet Mobilsystems Zrt. az IoT Live Show-t az újpesti UP Rendezvényházban, amelyen 27 hazai és külföldi cég mutatta be „okos megoldását”. A szakmai rendezvény részeként – a Yettel IoT Nagydíj keretében – számos vállalat mérte össze M2M fejlesztését, amelyen első helyen a WegaTech végzett a bolti és áruházi lopások visszaszorítására fejlesztett rendszerével.

Az IoT szektor állandó mozgásban van, napról napra jelennek meg olyan megoldások a piacon, amelyek hosszú, vagy akár már rövid távon is meghatározhatják a mindennapjainkat. Magyarországon is számos vállalat tevékeny az M2M szektorban, azonban a megérdemeltnél kevesebb figyelem jut ezekre az akár korszakalkotó megoldásokra. A MOHAnet Mobilsystems Zrt. kezdeményező szerepet vállalt az IoT technológiák hazai képviselőinek népszerűsítésében, valamint az egyes megoldások alkalmazási területeinek megismertetésében, így ennek érdekében 2022. május 25-26-án második alkalommal rendezte meg az IoT Live Show-t, hazánk dinamikusan fejlődő IoT-fejlesztési versenyét, amely mellé a Yettel Magyarország névadó támogatóként csatlakozott. A konferenciasorozat célja, hogy vezető szerepet töltsön be az IoT szektorban, és első számú választás legyen az új technológiák iránt érdeklődők számára, valamint, hogy kapcsolatot teremtsen a piaci szereplők számára, és publicitást biztosítson a magyar cégek fejlesztői tevékenységének.

A szakmai zsűri döntése alapján a WegaTech nevű cég nyerte a kiírást a bolti és áruházi lopások elleni rendszerével, amely a bolti kamerarendszerek képeit mesterséges intelligencia segítségével elemzi, így képes felismerni lopási tevékenységet megelőző jellemző mozdulatsorokat, és beazonosítani magát a lopás tényét is, erről azonnali riasztást küld az üzletteret felügyelő személyzet számára. Második helyezett lett a Hotelify, amely felokosítja és digitalizálja a szállodákat és vendéglátóhelyeket, egyúttal digitális kényelmi szolgáltatásokat biztosít a szállóvendégek számára is. Harmadik helyen a KidCare végzett, amely a kisgyermekek pelenkájára helyezett szenzorok használatával képes követni a csecsemők aktuális állapotát, mozgásmennyiségét és mozgástípusait. A Yettel Nagydíj Különdíját az első IoT Live Show nyertese, az IoT Hungary kapta a Smart Road Solutionnel együttműködésben, a Közönségdíjas az Accessium lett.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy ekkora érdeklődés volt a második Yettel IoT Live Show iránt, számos izgalmas megoldást láthatott a szakmai közönség élőben az UP Rendezvényházban” – mondta el Havasi Zoltán, a MOHAnet Mobilsystems Zrt. vezérigazgatója. „A rendezvény főszervezőjeként elkötelezettek vagyunk az értékteremtés és a minőségi szolgáltatások iránt, épp ezért kezdeményező szerepet vállalunk az IoT technológia hazai képviselőinek népszerűsítésében, valamint az egyes megoldások alkalmazási területeinek megismertetésében.”

„Az NMHH legfrissebb mobilpiaci jelentése alapján M2M területen aktív kártyaszámok tekintetében piacvezető Yettel Magyarország a gépek közötti kommunikációban jelenleg is számos innovatív megoldás kiszolgálója. A verseny során nagyszerű volt látni, hogy a fejlődés, a fejlesztés ezen iparág vénájában van és évről évre születnek új, előremutató megoldások. Az IoT Live Show Megoldás-szállító versenye ahhoz is hozzájárul, hogy tudásuk összemérésével a hazai cégek tovább fokozzák kreativitásukat és elkötelezettségüket az innováció iránt. Gratulálunk minden indulónak és a nyertes pályázóknak” – tette hozzá Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója, a Yettel IoT Live Show Nagydíj zsűribizottságának elnöke.

Fotó: Alina Grubnyak/unsplash.com

A közös munka lehetővé teszi, hogy a Samsung és az ABB a vásárlók számára hozzáférést biztosítson az otthonautomatizációs technológiákhoz és az optimálisabb eszközkezeléshez, illetve támogassa a terhelésáthelyezést is. Az okosotthonokban a csatlakoztatott eszközök és berendezések a költség-, idő- és energiatakarékosság érdekében egy központi rendszeren keresztül irányíthatóak. A Samsung SmartThings alkalmazás és az ABB otthonautomatizációs megoldásainak csatlakoztatásával például a lakók saját eszközeiken, egyetlen alkalmazáson belül felügyelhetik és kezelhetik az összes háztartási készüléket, a füst- és gázérzékelőket, valamint az energiaellátási, biztonsági és kényelmi rendszereket is.

Mike Mustapha, az ABB Smart Buildings elnöke így nyilatkozott a projektről: „Olyan jövőt vázolunk fel, amelyben a teljeskörűen integrált, holisztikus okosépület-technológiához való hozzáférés bővítése révén vásárlóink jelentősen csökkenthetik széndioxid-kibocsátásukat, mindemellett pedig nagyobb energiatakarékosságot érhetnek el. A Samsung Electronics élen jár a technológiai innováció terén, így a vállalattal folytatott együttműködés támogatja az ABB azon célkitűzését, hogy nyitott, platformokon átívelő technológiákkal egész épületeket kapcsoljon össze, illetve betekintést nyújthasson a teljes energiafogyasztásra vonatkozóan, így például az elektromos járművek töltésébe is. Ennek köszönhetően csökkenthetjük az épületek széndioxid-kibocsátását, illetve gördülékeny és színvonalas felhasználói élményt nyújthatunk.”

Chanwoo Park, a Samsung Electronics IoT Business részlegének vezetője elmondta: „A két szolgáltató társulása megkönnyíti az építőipari vállalatok és ingatlanfejlesztők számára az okos épületekkel kapcsolatos projekteket. A megoldások egyetlen forrásból elérhetőek, így akár meglévő épületek korszerűsítéséről, akár új épületek tervezéséről van szó, partnereink biztosak lehetnek afelől, hogy termékeink integrálva, zökkenőmentesen működnek majd együtt. A kezdeményezés az értékesítés utáni szolgáltatás színvonalát is növeli, hiszen a teljes rendszer elérhetővé válik egy felületen keresztül.”

„Napjainkra az IoT olyan alapvető eszközzé vált, amely a világ minden táján ugyanolyan jelentőségű a vállalkozások számára, mint az elektromos áram. Nincs ez másképp Magyarországon sem.  A hazai vállalkozások is felismerték, hogy jövőképességük szempontjából az IoT alapú innovációk alkalmazása elengedhetetlen.  A Vodafone Magyarország piacvezető IoT-megoldásaival és szolgáltatásaival abban igyekszik segíteni a vállalkozásokat, hogy kiaknázzák az IoT-ben rejlő előnyöket, és ezáltal hatékonyabban, környezetbarát módon működjenek” – mondta a felmérés kapcsán Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletág Vezérigazgató-helyettese.

A Vodafone Business az ügyfelek széles körének kínál IoT megoldásokat: legyen szó akár a Controlant-ról, amely valós idejű megfigyelés formájában nyújt segítséget a hűtési lánc újragondolásában a hőérzékeny COVID-19 oltóanyagok és élelmiszerek számára; akár a Ford gyártásának forradalmasításáról 5G-s magánhálózatokon keresztül; vagy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott, a fenntartható gazdálkodást előmozdító IoT-alapú mezőgazdasági megoldásokról.

A teljes jelentés a Vodafone Business honlapján érhető el.

Fotó: Joshua Sortino/unsplash.com

Az FMCG piac szereplői a korábbi 5 év helyett ma már maximum 2 évre előre tudnak tervezni. Ennek elsődleges oka, hogy vevőik az online értékelések és a közösségi média influenszerek posztjai alapján szempillantás alatt változtathatják meg egy-egy termékről kialakított véleményüket, és ez látványosan kihat a vásárlási szokásaikra is.

Az EY elemzése szerint a rugalmasság minden szinten kulcsfontosságúvá válik, legyen szó a beszerzési forrásokról, az értékesítési csatornákról vagy a gyártásról. Az eredményesség fenntartásához vagy akár növeléséhez pedig kritikus fontosságú lesz a boltok gyorsasága. „Mennyi idő alatt tudják begyűjteni és feldolgozni a vásárlások során keletkező információt? Milyen gyorsan tudnak az alapján fejleszteni és akár új termékekkel piacra kerülni?” – mondja László Roland, az EY Üzleti Tanácsadással foglalkozó területének associate partnere, aki szerint érdemes tanácsadóhoz fordulnia annak a vezetőnek, aki ma ezekre a kérdésekre nem tud válaszolni.

Nem meglepő, hogy szinte minden felsővezető (98%) kiemelten kezeli a működési folyamatok átalakítását. A következő 5 évben a döntéshozók többsége elsősorban új értékesítési csatornák indításával (56%) vagy piaci terjeszkedéssel (54%) biztosítaná a szervezet jövőbeni sikerét.

„A cégvezetők keresik a jövőbiztos stratégiát, nincs azonban egy, mindenki számára megfelelő megoldás. Ebben a kiszámíthatatlan piaci környezetben egyénre szabott működési modellt kell kidolgozni és azt folyamatosan felülvizsgálni” – tette hozzá a szakértő.

A feladat komplexitását mutatja, hogy az EY Operating Model Transformation megoldása öt szempontból is vizsgálja fenntartható-e egy cég működési modellje. Ebbe beletartozik a dinamikus operáció, a digitalizáció, a toborzás rugalmassága, az innovációs képességek és a hosszú távú értékteremtés is.

A válaszadók többsége (62%) nagy lehetőséget lát a fogyasztók közvetlen elérését biztosító technológiák, mint például a webshopok vagy a mobilalkalmazások felhasználásában, és felismerték a vásárlási adatokból nyerhető információk fontosságát is. A döntéshozók leginkább a mesterséges intelligencián és a gépi tanuláson (49%), valamint az 5G hálózaton és a dolgok internetén (IoT) alapuló digitális megoldásokban (37%) látják a siker kulcsát.