Miért jó a protein? A kiegyensúlyozott, megfelelő fehérjetartalmú táplálkozás nemcsak az aktívan sportolók esetében fontos. A fehérjék (más néven proteinek) az emberi szervezet nélkülözhetetlen építőkövei: alapvető szerepet játszanak az izomzatunk fejlődésében, regenerációjában és megőrzésében, valamint a csontok egészségének támogatásában. A kor előrehaladtával, de fizikai munkavégzés vagy rendszeres sportolás esetén különösen érdemes odafigyelni a napi proteinbevitelre.

Az új, natúr és málnás ízben is kapható Pöttyös Protein Rudi a pluszban hozzáadott, a tejben és tejtermékekben természetesen is megtalálható tejsavófehérjéknek köszönhetően magasabb fehérjetartalommal bír, mint klasszikus társai. A natúr 9,2 gramm, a málnás variáns 9 gramm fehérjét tartalmaz. Miért a tejsavófehérje-izolátumra esett a termékfejlesztők választása? Így biztosítható a legmagasabb fehérjetartalom, miközben egy plusz szűrési eljárás következtében az izolátumban a cukor- és a zsírtartalom is alacsonyabb, mint koncentrátum használata esetében.

A Pöttyös Protein Rudi nem tartalmaz hozzáadott cukrot sem, így azok is bátran fogyaszthatják, akik egészségügyi vagy életmódbeli okokból csökkenteni szeretnék a cukorfogyasztásukat. 1 db (51 g) Pöttyös Protein Rudi 139 (málnás)/145 (natúr) kalóriát tartalmaz, amely a napi energiabevitelre vonatkozó Referencia Beviteli Érték 7%-a. A Pöttyös új terméke mindemellett a benne található inulin révén remek élelmirost-forrás, olyan értékes, az emésztést támogató alapanyagok növelik a termék rosttartalmát, mint a kölespehely, a hajdinapehely, málna és almapüré.

A kompromisszumokat nem ismerő, proteinben gazdag finomság országosan 2025. január 16-án jelenik meg a boltok polcain.

Ha táplálkozási kérdésekről van szó, egyre gyakrabban kerül a figyelem fókuszába az édes íz, és vele együtt a cukor elhagyásának lehetősége. Ilyenkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az öt alapíz közül az édes íz szeretete milyen mélyen belénk van kódolva.

Az evolúció tehet róla

Újszülöttek körében végzett vizsgálatok eredménye szerint a gyerekek elégedett arckifejezéssel reagálnak, ha édes ízzel kóstoltatják őket. A reakciónak evolúciós háttere van, ez az íz ugyanis jól hasznosuló szénhidráttartalmú energiaforrásokat „takar”. (Az eNet által a Coca-Cola Magyarország megbízásából 2017-ben készített online felmérésében az alapízek közül az édes kedveltsége – 43% – volt a legnagyobb.) Az édes íz szeretete persze egyénenként különböző lehet, a legtöbb ember számára mégis fokozza az ételek vonzerejét és élvezeti értékét. Utóbbi azért lényeges, mert egészségünk megőrzéséhez megannyi körülmény – így például az étkezés élménye is – hozzájárul.

Az egészséges táplálkozásban nincsenek tiltott ételek, élelmiszerek, kizárólag megfelelő arányok és mennyiségek. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által készített új magyar táplálkozási ajánlás, az Okostányér szerint például a cukrot tartalmazó édességek, desszertek heti 1-2 alkalommal illeszthetők az étrendbe. 6-17 éves kor között ez heti 2-3 alkalom lehet, ugyanis a felnőttekkel összevetve a fiatalabb szervezet energiaszükséglete arányaiban magasabb. Az MDOSZ hangsúlyozza azonban, hogy az édes íz iránti vágyunkat igyekezzünk minél gyakrabban természetes cukorforrásokkal fedezni – például gyümölcsökkel, zöldségekkel vagy natúr tejtermékekkel.

Egy fontos érték: 10 százalék

De vajon mennyi cukrot fogyaszthatunk egy-egy ilyen alkalommal? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a hozzáadott cukorbevitel egy átlagos felnőtt számára legfeljebb a napi kalóriabevitel 10 százaléka lehet. Ennek grammokra vetített értéke viszonylag könnyen meghatározható. Egy felnőtt, ülő munkát végző nő átlagos napi energiaszükséglete 2000 kcal-ra tehető, az említett ajánlás alapján 200 kalóriányi hozzáadott cukorbevitellel számolhatunk, ami nagyjából maximum 50 gramm cukornak felel. Ezt szem előtt tartva nézzük meg néhány gyakran fogyasztott élelmiszer hozzáadott cukortartalmát:

• egy pohár (250 ml) hagyományos üdítőital: 28 gramm cukor
• egy kis szelet (50 gramm) karamellás csoki: 26 gramm cukor
• egy evőkanál (15 gramm) kakaós mogyorókrém: 9 gramm cukor

A cukorpótlók és édesítőszerek nagy szolgálatot tesznek

Számos olyan helyzet adódhat azonban, amikor a hozzáadott cukrokat mellőzni kényszerülünk, vagy teljesen ki kell zárnunk az étrendünkből – ami a már említett evolúciós kódok miatt problémákat is okozhat. Ezen felül manapság egyre többen szeretnék a hozzáadott cukorbevitelüket mérsékelni. Ilyenkor nyújthatnak megoldást a cukorpótlók vagy az édesítőszerek, amelyek az édes ízt alacsony vagy minimális energiatartalom mellett képesek biztosítani. Ennek köszönhetően a vércukorszintre is kedvezően hatnak.

A cukorpótlók két jelentős csoportba sorolhatók: az egyikbe azok tartoznak, amelyek képesek a cukor volumenének pótlására, ezen tulajdonságuk sütemények készítésekor mindenképpen előnyt jelent. Ebbe a körbe sorolható például a xilit vagy más néven a nyírfacukor. Energiatartalma 40 százalékkal alacsonyabb a hagyományos cukorénál. Szinten ide tartozik az eritrit, amelynek energiatartalma elhanyagolható, miután nem rendelkezünk a lebontásához szükséges enzimekkel.

A másik csoportba azok tartoznak, amelyek a cukor volumenének pótlására alkalmatlanok, ám döntően intenzív édesítőszerek, mert több százszor édesebbek lehetnek a cukornál. Ide tartozik többek között például az aceszulfam-K, az aszpartám, a ciklamát, a szacharin, a neohaszperidin DC, a taumatin vagy a természetes eredetű, növényből kivont sztevia is.

Innovatív édesítők

Az utóbbi időkben egyre többször hallhatunk az olyan innovatív édesítőkről, mint például az inulin. A számos növényben, például a csicsókában, természetes formában megtalálható édesítő fruktózmolekula-láncokból áll, amelyek az emberi vékonybélben emészthetetlenek. Csupán enyhén édes ízű, így gyakran kombinálják egyéb édesítőszerekkel, ám viszonylag alacsony energiatartalma mellett magas rosttartalmat is biztosít. Egyszerre nagyobb mennyiségű fogyasztása viszont puffadást, sőt hasmenést is okozhat.

Szintén az innovatív édesítőkhöz sorolják az izomaltulózt, amit nem az energiacsökkentés miatt alkalmaznak. Energiatartalma ugyanis akkora, mint a cukoré. Nagy előnye viszont, hogy az energia lassabban szabadul fel belőle, mint a cukorból, így elnyújtott vércukoremelkedést és hosszabb energiaellátást biztosít. Emiatt egyre nagyobb szerepet kap a sporttáplálkozásban.

Károsak lennének?

Az MDOSZ az édesítőszerekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy bár számos olyan hír lát napvilágot, amely szerint azok károsak az egészségre, tudnunk kell, hogy ezek a világon a legtöbbet vizsgált élelmiszer-adalékanyagok. Minden édesítőszer esetében az élelmiszerbiztonsági hatóságok meghatároznak egy megengedhető napi beviteli értéket (ADI, Accepteble Daily Intake), ami azt mutatja, az adott édesítőszerből minden nap mekkora mennyiség fogyasztható egészségkárosodás nélkül. Az ADI érték még egy 100-szoros biztonsági faktort is tartalmaz, vagyis megállapításánál 100-al osztják a kísérletileg meghatározott mennyiséget.