A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2023. II. negyedévében a kártyás vásárlások értékének közel 30 százalékát, azaz 1,23 ezer milliárd forintot, online, különböző webshopokban költöttünk el. Szintén ebben a negyedévben a bankkártyás visszaélések száma jelentősen nőtt, ugyanis még mindig sokan vannak, akik egy-egy fizetést sürgető telefonhívásnak, SMS-nek vagy e-mailnek nem járnak utána, és a riadalmat keltő megfogalmazás hatására ösztönből cselekednek. Néhány meggondolatlan kattintással így vírust vagy a csalóknak távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepíthetnek az eszközeikre, amellyel az elkövetők akár a bankszámlájuk teljes egyenlegét is leemelhetik.

A SimplePay fizetési megoldásokat fejlesztő OTP Mobil által készített felmérés alapján a megkérdezettek 97 százaléka tisztában van az online vásárlás és fizetés kockázatával. Sokan tudatosan járnak el egy-egy webshop igénybevétele során: az online vásárlók négyötöde legalább egyféle módon próbál meggyőződni arról, hogy nem veszélyes-e a weboldal, ahol jár. Vannak, akik megnézik, hogy van-e a kereskedőnek ügyfélszolgálata, panaszkezelése, van-e közzétett ÁSZF, mások az elérhetőségeket (telefonszám, email cím) ellenőrzik. Többen azt nézik meg, hogy találnak-e vásárlói értékeléseket az oldallal kapcsolatban.

A legtöbben többféle módon is törekszenek a biztonságra, 45 százalék azon online vásárlók aránya, akik használnak kétlépcsős azonosítást, ellenőrzik az oldal hitelességét és kétség esetén megszakítják a tranzakciót. De igen gyakori az az elővigyázatosságnak az a módja is, hogy az interneten vásárlók csak olyan weboldalakon fizetnek, amelyet alkalmazásból vagy könyvjelzőből nyitottak meg (40 százalék).

A hivatalosnak tűnő fizetési felületek sem mindig biztonságosak

A bankkártyás online fizetések esetében az érintettek harmada védi úgy az adatait, hogy csak fizetési alkalmazásokon keresztül, azokba elmentett kártyaadatokkal fizet. A válaszadók 19 százaléka ugyanakkor nem ellenőrzi a fizetésre felszólító felületek hitelességét sem, beéri azzal, ha egy oldal ismerős és hasonlít a megszokott felületre. Pedig néhány egyszerű lépéssel sokkal nagyobb biztonságban tudhatnánk a pénzünket.

A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy az interneten vásárlók 12 százaléka szerint a jelszót is elkérhetik online fizetés során (az email címen, bankkártya számán, lejárati dátumán és CVC kódján túl). Azok aránya, akik szerint a fizető anyja nevét vagy a bank nevét is kérhetik a felületek, mindössze 2, illetve 3 százalék. A válaszadók közel fele (47 százaléka) jelölte meg a helyes választ, miszerint a valódi hiteles fizetési felültek csak a bankkártyaszámot, a bankkártyán szereplő nevet, a kártyahasználati határidőt és a CVC kódot kérhetik el. 23 százalék szerint ezek mellett e-mail címet is kérhetnek a felületek. Utóbbi a vásárlóval történő kapcsolattartáshoz valóban szükséges lehet. Továbbá a számlázáshoz, kézbesítéshez kérheti a kereskedő vagy a webshop a teljes nevet, címet és email címet, céges vásárlás esetén pedig adószámot is.

Photo by Campaign Creators on Unsplash

A pandémia hatására az emberek közel fele (44%) egyre többet internetezik otthonról. A kijárási korlátozások alatt számos olyan felhasználó indított videóhívásokat (25%), használt egészségügyi szolgáltatásokat (20%), valamint vett részt online oktatásban (18%) a lakásából, akikre ez korábban nem volt jellemző.

A világhálón töltött idő emelkedésével a felhasználók tudatosabbá is váltak. Ma már sokkal jobban tartanak az emberek az internetezés egészségügyi hatásaitól (41%), mint a veszélyhelyzet előtt, és kifejezetten óvatosak (39%), ha online kell megosztaniuk személyes adataikat. A megkérdezettek majdnem fele (47%) kevesebbszer használná okostelefonját és negyedük az előfizetett streaming-szolgáltatásai számát csökkentené.

„Az internet szigorú szabályozását a kutatásunkban megkérdezettek közel fele támogatja” – hívta fel a figyelmet Zala Mihály, az EY információbiztonsággal foglalkozó vezetője. „A cégeknek biztosítaniuk kell, hogy meg tudják védeni ügyfeleik adatait a hekkerektől és megfelelően használják fel a rájuk bízott személyes információkat. Aki ezt nem tudja garantálni, attól a jövőben könnyen elpárolhatnak a vevői” – hangsúlyozta a szakember

A válaszadók 42 százaléka szerint már jelenleg is túl sokat költ tartalomra, míg az otthonok felében (53%) különösen fontos, hogy minél kevesebbet fizessenek ki kommunikációs szolgáltatásokra.

A 2020-as év adatait a korábbi évek adatsoraival összehasonlítva megfigyelhető a növekvő tendencia, melyet a COVID-19 járvány kitörése és a válaszlépésként adott lezárások sora tovább erősített, mivel sokan kényszerültek rá, hogy így tartsák a kapcsolatot szeretteikkel, intézzék ügyeiket, vagy éppen szórakoztassák magukat.

2020-ban az EU-ban, a 16-74 év közöttiek 88%-a internetezett az utolsó 3 hónapban, a listavezető Dánia (99%), a sereghajtó pedig Bulgária (70%). Hazánkban ez az arány 85%, ami kicsivel marad el az uniós átlagtól.

A környező országok közül Szlovákia (90%), Csehország, Ausztria (88%) és Szlovénia (87%) jár előttünk, míg Horvátország, Szerbia és Románia (78%) e tekintetben elmarad tőlünk. – írja a Picup.hu

A 65 év feletti korosztályt vizsgálva, sokkal nagyobb különbségek tapasztalhatók az egyes országok között. Az uniós átlag 61%, ezt jelentősen meghaladja az időskorú internetezők aránya Dániában (94%), Luxemburgban és Svédországban (91%) valamint Hollandiában (90%). A lista végén Bulgáriát (25%), Horvátországot (28%) és Görögországot (33%) találjuk.

Magyarország elmarad valamelyest az uniós átlagtól (53%), az előző évhez képest (41%) azonban jelentős javulás tapasztalható. A szomszédos országok közül Szlovákiában (58%) és Ausztriában (57%), valamivel magasabb, míg Szlovéniában (51%), Szerbiában (50%) és Romániában (40%) alacsonyabb a 65 év feletti internetezők aránya.

Az elmúlt napokban számolt be kutatásának eredményeiről az NMHH, mely a hazai internethasználatot vizsgálta. Az országosan reprezentatív mintavétellel készült felmérés rámutatott, hogy legkevésbé a szegényebb háztartásokban használják az internetet, valamint hogy a végzettség és az életkor is befolyásolja az internethasználatot.

Az NMHH felmérése szerint, hazánkban negyvenéves életkor alatt már szinte mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30%-a, ami egybevág az Eurostat adataival.

Képek forrása: Pixabay.com; Picup.hu

A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásainak egyik legfontosabb mércéje, amely az ökológiai lábnyom részeként egy személy üvegházhatású gázkibocsátását jelenti.

Ebből sajnos mi, magyarok is jócskán kivesszük a részünket, hiszen minden évben fejenként átlagosan 5,7 tonna szénlábnyomot hagyunk magunk után, csak hazánkban. Ez ugyan messze elmarad az USA extrém magas 20 tonna vagy a teljes Európai Unió 7,19 tonna szén-dioxid-kibocsátásától, azonban több, mint a jóval iparosodottabb, hasonló lélekszámú, de környezettudatos Svédország 5,37 tonna egy lakosra vetített éves szén-dioxid-kibocsátása, és alig marad el az ipari nagyhatalomnak számító Franciaország 6,8 tonnás szénlábnyomától. Mivel a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartásához lakosonként 2 tonnára kell csökkentenünk karbonlábnyomunkat, könnyen belátható, hogy nekünk, magyaroknak is bőven van tennivalónk ezen a téren.

Az 5,7 tonnás fejenkénti szén-dioxid-kibocsátásunkból 1,3 tonnát a magánháztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. A Knauf Insulation felmérései szerint a családi házakban felhasznált energia 70 százalékát fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14 százalékát a használati meleg víz előállítására, 16 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és világításra fordítjuk.

Ezen mutatók alapján egy háromfős, 100 négyzetméteres házban élő család például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van szén-dioxid-kibocsátásunk mérséklésében. Az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelyek 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk” – tette hozzá.

Érdekesség, hogy a szigeteléssel elérhető karbonlábnyom-csökkenés kétszer nagyobb, mint marhahúsfogyasztásunk szén-dioxid-kibocsátása. Egy átlagos, 100 négyzetméteres, 20 cm vastag kőzetgyapottal szigetelt családi házban élő magyar család szén-dioxid-kibocsátása mindössze 0,4 tonna, miközben a marhahúsfogyasztás teljes elhagyásával a család 0,3 tonna, az internethasználat elhagyásával pedig 80 kg üvegházhatású gáz kibocsátását kerülheti el.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag üveggyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.