A verbális bántalmazás és zaklatás ellen épp olyan fontos kiállni, mint a fizikai erőszak ellen, hiszen mindkettő rendkívül mély lelki sebeket ejthet. A kutatási adatok szerint, a digitális térben elkövetett támadások kortól és nemtől függetlenül érintik azokat, akik az online térben, közösségi médiában jelen vannak. A megkérdezettek háromnegyede (73%) találkozott már vele, míg a válaszadók több mint egyharmada, egészen pontosan 37%-a már a saját bőrén is megtapasztalta. Hogy mik a leggyakoribb támadási felületek? A cyberbullyingot már személyesen megtapasztalt válaszadók 39%-át érte már negatív megjegyzés testalkata vagy külső megjelenése miatt, de a vallási, nemi vagy szexuális hovatartozás is alapja lehet a bántalmazásnak. A közvetlenül kapott megjegyzések mellett pedig gondoljunk csak arra, hogy egy-egy közösségi médiában látható komment mennyi embert érinthet még és lehet hatással életükre, mindennapjaikra. A tizenévesek körében az esetek száma még kiemelkedőbb, a cyberbullyingot személyesen megélt tinédzserek 34%-át érte támadás vélt vagy valós nemi hovatartozása és szexuális irányultsága miatt.

Az internetes zaklatás formái

Nem ritka, hogy a cyberbullying előzménye még a fizikai térben kezdődik, áldozat és elkövető pedig jól ismerik egymást. Az elszenvedők 49%-a ugyanis ismerőse által érintett a témában. Mit jelent ez? Akár egy munkatársat, barátot vagy családtagot.

Sok esetben azonban idegentől érkezik az a privát vagy akár publikus, bántó és sokszor fenyegető üzenet, ami fájdalmat okozhat vagy épp félelmet, ugyanis a fiatal korosztály esetében gyakoriak az olyan esetek, amikor fizikai agresszióval párosul a fenyegetés. A megkérdezettek 69%-a tapasztalt már idegentől kapott negatív megjegyzést, bántást.

Reakció és önreflexió

A virtuális térben érkező támadások komoly szorongást okozhatnak az elszenvedőknek, reagálni rájuk pedig sokszor még nehezebb. A leggyakoribb reakció a kommentben történő válasz: az áldozatok 31%-a próbált meg fellépni ilyen formában az online bántalmazást követően. A válasz ugyanakkor nem minden esetben jelent egyet a bántás feldolgozásával, ami viszont kiemelt fontosságú. A felmérés eredményei alapján, az elszenvedők 19%-a meséli el, és beszéli meg családtagjaival, másik 19%-uk pedig barátaival osztja meg, hogy zaklatták az interneten. A tizenévesek körében ez az arány magasabb, ők nagyobb valószínűséggel fordulnak barátaikhoz (28%), mint családtagjaikhoz (17%), vagy olyan ismerőshöz, aki bár nem rokon vagy barát, de segítséget várhatnak tőle (16%), például egy tanárhoz.

Kik az elkövetők?

A cyberbullying jelenség sokakat érint, de mit lehet tudni az elkövetőkről? A kutatás meglepő eredményeket is hozott, ugyanis a megkérdezettek 23%-a, vagyis majdnem minden negyedik ember követett már el – a saját bevallása szerint – cyberbullyingnak minősíthető tettet az online térben, mely leginkább bántó kommentet/megjegyzést, illetve privát üzenetet jelentett. Ugyanakkor, a cyberbullying megítélése sok esetben szubjektív, így sok olyan elkövető lehet, aki valójában nincs is tudatában tettével.

Betelt a pohár!

Az eredmények tehát jól mutatják, hogy a hazai internetezők körében is jelentős a cyberbullying áldozatainak száma. A Samsung 2022 decemberében Betelt a pohár! kampányával erre szeretné felhívni a figyelmet és arra buzdítani a felhasználókat, hogy álljanak ki az internetes zaklatás ellen, ne engedjék, hogy elfogadott legyen az online térben történő, sokszor élettörténeteket befolyásoló bántalmazás.

„A kampánnyal és az annak keretében készült kutatással fontosnak tartottuk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az internetes zaklatás problémájára és annak elterjedtségére. A kutatás eredményei is alátámasztják, hogy jelentős nehézséggel állunk szemben, amely ellen tennünk kell. A Samsung folyamatosan törekszik az egyre biztonságosabb rendszerek kiépítésére, hogy elkerülhetőek legyenek a készülékek feltöréséből fakadó online támadások. A mostani kutatással a vállalat célja, hogy arra buzdítsa a felhasználókat, hogy legyenek minél tudatosabbak és álljanak ki az internetes zaklatás ellen” – mondta Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője.

Az online zaklatás áldozatai számára fontos lépés lehet, ha a zaklatót letiltják, illetve az adott közösségi média felületén jelentik a bántalmazást. Ha úgy érzik, tanácsra, vagy a bántalmazásból származó stressz feldolgozásához professzionális segítségre van szükségük, többek között a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, a Biztonságos internet szervezet vagy akár az UNICEF is kínál számukra támogatást. A kutatásból kiderült, hogy csupán a zaklatást elszenvedők 4-5 százaléka fordul szakemberhez, szakmai szervezethez. A Samsung célja pedig az, hogy a jelenség ne számítson tabutémának, és többen forduljanak barátokhoz, családokhoz vagy szakemberekhez segítségért.

A zaklatásnak – és főleg az internetes formájának – ugyanis leginkább a Z-generáció van kitéve. Az 1995 és 2010 között születetteket nem véletlenül szokták digitális bennszülötteknek is nevezni: a mobiltelefon, az internet és a közösségi oldalak világába nőttek bele. Az állandó online jelenléttel pedig együtt jár, hogy a korcsoportra amúgy is jellemző piszkálódás, zaklatás főként az online térbe helyeződött át.

Az UNICEF gyermekjogi szervezet legfrissebb hazai adatai szerint a 15 és 24 év közötti magyar fiatalok 97,3 százaléka ki van téve az online bántalmazás veszélyeinek – ennyien aktívak ugyanis az online térben. Az UNESCO adatai szerint a magas jövedelmű országokban élő fiatalok és tinédzserek 5-21 százaléka érintett az online bántalmazásban, továbbá a lányok sokkal gyakrabban lesznek a cyberbullying áldozatai, mint a fiúk. Egy tavalyi magyar felmérés szerint a megkérdezett hazai tizenévesek 90 százaléka kapott már üzeneteket idegenektől a közösségi médián keresztül; és 44 százalékuk mondta, hogy volt már olyan érzése a közösségi médiában, hogy zaklatják.

Ráadásul, csupán minden tízedik fiatal kér segítséget ilyen esetben. Ennek a pszichológiai okai tulajdonképp érthetők, az áldozat általában értéktelennek érzi magát, azonosul az alaptalanul rásütött bélyeggel. Gyakran úgy éli meg, hogy a környezete is leírná, ha kiderülne, hogy mi történt vele.

Nem meglepő hát, hogy a Z-generáció tagjainak közérzete kifejezetten rossz: az Amerikai Pszichológustársaság tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek közül tízből kilencen vallották magukat stresszesnek, felük nagyon szomorúnak, depresszióra hajlamosnak. Az arány itthon egy fokkal jobb, de szintén ijesztő: minden második kamasz szorong valami miatt, nem bízik magában –mutatta ki az SOS Gyermekfalu kutatása. A probléma tehát túlmutat azon, hogy a kortársaktól kapott sértegetések rosszul esnek a fiataloknak – az ezek miatt kialakult a szorongás, alacsony önbecsülés leküzdésében gyakran hosszú évek terápiája segíthet csak.

A Sprite üdítőital-márka többek közt ezeket vette figyelembe, amikor nyári kampányban a zaklatás mindenfajta formájának üzen hadat – a szeretet erejével. Célja, hogy a Z-generációs fiatalok elhiggyék magukról, hogy szerethetők olyannak, amilyenek, és akkor is lehetnek boldogok, sikeresek, hogy ha a fájdalmas kritikák ellenére is felvállalják önmagukat, és nem akarnak mindig másoknak megfelelni.  A kampány szlogenje „Oltsd a szomjad, ne engem! #iloveyouhater” lesz.