A K&H innovációs index 2025 első félévi adatai szerint a digitális innovációs alindex országos szinten rekordszintre emelkedett (37 pont), ám jelentős eltérések mutatkoznak attól függően, hogy egy vállalat mekkora árbevétellel működik, melyik szektorban tevékenykedik, illetve az ország mely régiójában található.

A legkisebbek zárkóznak fel, a legnagyobbaknál megtorpanás

A legnagyobb ugrást az 1,1–2 milliárd forint közötti árbevételű vállalatok mutatták: körükben 8 ponttal, 30-ról 38-ra nőtt a digitális alindex értéke. Ez a kiugrás egyértelműen azt jelzi, hogy az eddig középszinten mozgó cégek körében egy tudatosabb technológiai nyitás indult el, különösen az MI és a távmunka-infrastruktúra területén. 

Szintén 8 ponttal nőtt a digitalizációs aktivitás a legkisebb, 300 millió–1 milliárd Ft árbevételű cégek körében 26-ról 34-re), ami biztató előrelépés. Ezzel szemben a 4 milliárd Ft feletti árbevételű vállalatok körében nem történt előrelépés – náluk gyakorlatilag stagnált a digitális fejlesztési dinamika, igaz ugyan, hogy minden más cégkategóriánál jelentősen magasabb, 49 ponton. Ez arra utalhat, hogy sok nagyvállalat a korábbi időszak beruházásaival már elérte a legfontosabb célokat, de a jelenlegi gazdasági környezetben óvatosabbá vált a további fejlesztésekkel.

Kelet-Magyarország hozta a legnagyobb előrelépést

Régiós bontásban Kelet-Magyarországon történt a legnagyobb, 10 pontos előrelépés a digitális innováció terén, tekintve, hogy az előző félévben ott mérték a legnagyobb elmaradást. A vállalatok itt több területen is nyitottabbá váltak a fejlesztésekre, különösen az MI-alkalmazás, az automatizáció és a digitális eszközhasználat terén. A mutató alapján úgy tűnik, a térség cégei tudatosan igyekeznek zárkózni a központi és nyugati régiókhoz.

Nyugat-Magyarországon szintén emelkedett a digitális alindex, a növekedés mértéke 7 pontos volt. Ehhez képest Közép-Magyarország, amely hagyományosan vezető szerepet tölt be a technológiai fejlesztések terén, „csak” 5 pontos előrelépést mutatott, ezzel azonban meg is haladta a 40 pontos szintet. Ez részben annak is betudható, hogy ebben a térségben már sok vállalat elérte a digitalizáció egy fejlettebb szintjét, és a növekedés már nem mennyiségi, hanem minőségi dimenzióban zajlik.

A szolgáltató és mezőgazdasági szektorban történt a legnagyobb elmozdulás

Ágazatok szerint a szolgáltató szektor emelkedett ki: a cégek itt alkalmazzák legnagyobb arányban az MI-t, különösen az ügyfélkapcsolati rendszerekben, online értékesítésben és marketingautomatizációban. A szolgáltatók gyorsan felismerik, hogy a digitális fejlesztések nemcsak belső hatékonyságot, hanem versenyelőnyt is biztosítanak az ügyfélélmény terén.

Meglepő, de figyelemre méltó fejlődés tapasztalható a mezőgazdasági szektorban is, ahol a digitalizáció korábban alacsonyabb szintről indult. Az elmúlt időszakban azonban az IoT-alapú termelésirányítás (pl. talaj- és vízérzékelők, drónalapú permetezés) és az okosmérők bevezetése látványos javulást eredményezett az alindex értékében. 

A kereskedelem és az ipar digitális indexe viszont alig változott – itt a cégek már korábban elindították a digitalizációs projekteket, jelenleg pedig inkább az integráció és a finomhangolás fázisában tartanak.

Digitális fejlesztések: visszatértek a cégek a korábbi lendülethez

Tízből négy vállalat (43%) számolt be valamilyen digitális fejlesztésről az elmúlt két évben, ami újra eléri az egy évvel ezelőtti rekordértéket, és jelentős visszakorrigálást jelent a fél évvel korábban tapasztalt visszaeséshez képest, bár a korábbi csúcsokat még nem közelíti meg. A fejlesztések leggyakrabban szoftverbeszerzésre, távmunka-támogató eszközökre, automatizálási megoldásokra, valamint AI vagy big data alkalmazásokra vonatkoznak.

A cégek több mint fele (55%) fontosnak tartja a digitális transzformáció kérdését a működésében – ez a mutató enyhén javult az előző félévhez képest, és azt jelzi, hogy a vállalatok stratégiai horizontján egyre inkább ott szerepel a technológiai alkalmazkodás. Bár a digitális transzformációt legfontosabb feladatként csak a cégek 6 százaléka kezeli, megállt a korábbi stratégiai érdektelenség, és javult a digitalizációval kapcsolatos attitűd.

Mesterséges intelligencia: valamilyen formában tízből négy cég alkalmazza és minden ötödik tovább fejleszti

A kutatás szerint a vállalatok 44 százaléka már használ AI-alapú megoldásokat, a leggyakoribb felhasználási területek a fordítás és tolmácsolás (25%), a szövegfeldolgozás (16%), valamint a marketingkommunikáció automatizálása (15%). Ugyanakkor a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztések aránya most lett a legmagasabb az index történetében, elérte a 20 százalékot.

Internetalapú működés (IoT): egyre több szenzor, egyre okosabb működés

A dolgok internete (IoT) eszközök is terjednek: a cégek több mint fele alkalmaz valamilyen IoT-megoldást. A legelterjedtebb megoldások közé tartozik az energiafelhasználás monitorozása okosmérőkkel (25%), a termékekbe épített szenzorok használata a gyártási folyamat vagy logisztikai követésre (14%), valamint elsődlegesen a járműkövetés (26%), amely stabilan jelen van a cégek működésében.

Az ilyen eszközök használata lehetővé teszi, hogy a vállalatok valós idejű adatok alapján döntsenek, optimalizálják folyamataikat, és pontosabban mérjék az energiahatékonyságot, karbonkibocsátást vagy logisztikai teljesítményt.

Internet, laptop, digitális képzés: a munkavégzés is átalakul

A digitális innováció erősödését jól tükrözi a munkavállalók eszközhasználata is. Jelenleg már közel négyötödük használ napi szinten internetet a munkavégzés során – ez a legmagasabb arány a mérés történetében. 63% alkalmaz hordozható informatikai eszközt, például laptopot vagy tabletet, és nőtt az informatikai képzésekben részt vevő vállalatok aránya is: 16 százalékra emelkedve a korábbi, mélypontot jelentő 12 százalékról.

Ez azt jelzi, hogy nemcsak a technológia beszerzése, hanem a munkavállalók felkészítése is egyre hangsúlyosabbá válik a vállalatok digitalizációs törekvéseiben.

Megismételte az outdoor cég 2024 augusztusában a három évvel korábban készített reprezentatív kutatását. A felmérésnek ahogy akkor is, most is meglepő eredménye lett: az elmúlt három évben jelentősen csökkent a televízió (-10%) és az internet oldalak (-9%) elérése a 18-59 éves korosztályban, míg a közösségi média (+6%) és a közterületi reklámé (+8%) nőtt.

Csökken a tévé szerepe a figyelemfelkeltés szempontjából

A trend a figyelemfelkeltés szempontjából is hasonló: a közterületi reklám (45%) ugyanabba a szegmensbe tartozik, mint a közösségi média (49%) vagy az internet (48%), miközben a tévét (39%), a rádiót (22%) és a nyomtatott sajtót (17%) továbbra is előzi. Ráadásul a magasan képzett, városi, fiatal célcsoportra szűkítve egyértelműen a közterület kerül ki győztesként.

Az utóbbi fogyasztói réteget reprezentáló keresdagalambot.hu közösség átlagon felül, 73 százalékban figyel fel a közterületi reklámfelületekre és 71 százalékban a közösségi médiára. Ugyanakkor ebben a szegmensben a hagyományos média hirdetési relevanciája még alacsonyabb lett: az internetes oldalak (47%), tévé (31%), rádió (21%), print média (15%). Ők azok tehát, akik más kommunikációs eszközökkel jóval nehezebben, vagy lényegesen drágábban érhetők el.

A 18-69 éves internetezők kétharmada állította, hogy nem szokott tévézni, viszont 57 százalékuk használ valamilyen streaming csatornát. A videós tartalmak ugyanis rendkívül népszerűek ebben a korosztályban. Többnyire a YouTube-on (75%) fogyasztanak ilyen tartalmat, amit a Facebook (51%) és az Instagram (40%) követ. Negyedik helyet a TikTok követeli ki magának (19%).

Nő az aktivitás az utcán járva

A közterületi reklám hatására – ugyanúgy, mint az internetnél vagy közösségi médiánál – átlagosan 2 tevékenységre ösztönözhetők az arra figyelők: minden második megkérdezett utánanéz egy outdoor plakáton látott terméknek vagy szolgáltatásnak, 36 százalékuk pedig felkeresi a rajta látható weboldalt. A városi fiatalok körében ezek a mutatók még magasabbak (62%, illetve 57%) és ők minden tekintetben aktívabban reagálnak az outdoor hirdetésekre, mint a többi reklámfelületre, legyen szó internetes játékban való részvételről, applikáció-letöltésről, megosztásról, vásárlásról, vagy QR-kód beolvasásáról.

A megkérdezettek szerint ugyanis a közterületi hirdetések általában megragadják a figyelmet (41%), a városi fiatalokét pedig még inkább (48%). Ugyanakkor a fiatal internetezőket leginkább a felbukkanó/pop-up hirdetések (82%) idegesítik, ezt követi a tartalom eléréséhez szükséges sütik elfogadása (57%) és a regisztráció (56%) után.

Izsák Miklós, a JCDecaux Hungary Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója szerint a közterületi hirdetések előretöréséhez hozzájárult, hogy az elmúlt évtizedben megkétszereződött az otthonon kívül töltött idő. “A Földön minden második ember városban él, ami azt jelenti, hogy vagy a közösségi közlekedést használja, vagy az autóban araszol. A budapestiekre ez hatványozottan igaz, hiszen több, mint kétharmaduk a közösségi közlekedést használja, átlagosan 30 percet is utaznak, egy megállóban akár 10-15 percet is eltöltenek, nem tudják a hirdetéseket kikerülni.” Hozzátette, hogy ezért számára nem meglepő, hogy az idei reklámkörkép kutatás azt mutatta, hogy jelentős átrendezős látható az egyes médiatípusok elérésében. A közterületi hirdetés az egyetlen, ami felveszi a versenyt a közösségi média erejével a városi, edukált célcsoport körében. Éppen ezért egyre több innovatív, figyelemfelkeltő és egyedi megoldásokat találunk ki.”

A teljes kutatás elérhető az alábbi linken: https://www.jcdecaux.hu/hirek/reklampiaci-korkep-tovabb-nott-az-outdoor-hirdetesek-szerepe-0

Fotó: JCDecaux

Ezek az irányelvek segítenek megvédeni az embereket az online térben. A Google 2022-ben több mint 5,2 milliárd hirdetést távolított el, több mint 4,3 milliárd hirdetést korlátozott, illetve több mint 6,7 millió hirdetői fiókot függesztett fel. Ez 2021-hez képest 2 milliárddal több eltávolított hirdetést jelent éves szinten. Emellett több mint 1,5 milliárd kiadói felületen blokkolta vagy korlátozta a hirdetések megjelenését, és több mint 143 000 kiadói oldalon hajtott végre széleskörű, teljes webhelyre vonatkozó biztonsági intézkedéseket. Az irányelvek ilyen mértékű érvényesítéséhez a vállalat az emberi felülvizsgálatok, valamint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás kombinációja által nyújtott segítségre támaszkodott, melyek világszerte hozzájárultak a tartalmak átválogatásához és a jogsértések jobb felderítéséhez.

A felhasználók megóvása az online csalásoktól és átverésektől

A csalások száma továbbra is folyamatosan növekszik. Bár az átverések nem számítanak újdonságnak a digitális hirdetések világában, valódi pénzügyi károkat okozhatnak, ezért a Google elkötelezetten küzd platformjain a különböző csalások ellen.

2022-ben a vállalat kibővítette a pénzügyi szolgáltatások ellenőrzésére irányuló programját, amely megköveteli a hirdetőktől annak bizonyítását, hogy a helyi szabályozó hatóság engedélyezte számukra termékeik és szolgáltatásaik reklámozását. Ez egy újabb lépcsőfok a csalókkal szembeni biztonsági intézkedések terén, mely még hatékonyabban védi az embereket a pénzügyi csalásoktól. A Google eddig 11 országban indította el a programot, 2023-ban pedig további bővítéseket tervez.

A folyamatos erőfeszítések ellenére a bűnözők egyre kifinomultabb eszközökkel és egyre nagyobb volumenben tevékenykednek, új és új  taktikákat alkalmazva. 2022 végén és az új évben például egy olyan célzott kampánnyal szembesült a vállalat, amelyben a csalók több ezer fiókot hoztak létre, hogy népszerű szoftvermárkáknak kiadva magukat rosszindulatú szoftvereket terjesszenek.

Amikor a Google azonosítja ezeket az összehangolt fenyegetéseket, felméri a fennálló helyzetet, ezt követően pedig megteszi a szükséges lépéseket. Ennél az esetnél a vállalat rövid időn belül  azonosította a rosszindulatú szoftverek terjesztésének módját, majd további korlátozásokat vezetett be, megakadályozva, hogy a csalók kárt okozzanak a fogyasztóknak. A cég egy hónap alatt több tízezer rosszindulatú hirdetést blokkolt és távolított el, illetve további intézkedéseket hajtott végre a veszélyes hirdetésekhez tartozó fiókok ellen.

Összességében 2022-ben a Google 142 millió hirdetést blokkolt vagy távolított el a megtévesztésre vonatkozó irányelv, további 198 millió hirdetést pedig a pénzügyi szolgáltatásokra irányuló irányelv megsértése miatt.

Káros tartalmak blokkolása és eltávolítása, valamint a félretájékoztatás elleni küzdelem

Az elmúlt években a vállalat széles körű intézkedéseket dolgozott ki a téves információk és a megbízhatatlan állítások elleni küzdelemre vonatkozóan az általános hirdetési ökoszisztémában. Ezek közé tartoznak az egészségre vonatkozó, káros és a bizonyíthatóan hamis állítások elleni irányelvek, mely állítások alááshatják a bizalmat és a választásokon való részvételt. A Google emellett egy, az iparágban élenjáró irányelvet is kidolgozott az éghajlatváltozást tagadó állításokkal szemben. 2022-ben több mint 300 000 sajtókiadói oldalon tiltotta le olyan hirdetések futtatását, amelyek nem feleltek meg ezen szabályozásoknak, illetve több mint 24 millió, az irányelveket sértő hirdetést blokkolt. Továbbá több mint 51,2 millió hirdetést blokkolt és távolított el nem megfelelő tartalom miatt, beleértve a gyűlöletbeszédre és erőszakra vonatkozó, illetve egészségügyi témákra vonatkozó káros állításokat, valamint 20,6 millió veszélyes termékeket vagy szolgáltatásokat, például fegyvereket és robbanóanyagokat népszerűsítő hirdetést.

A világ különböző pontjain zajló jelentős választások előtt a Google sok energiát fektetett abba, hogy megbízható információkkal lássa el a választókat a platformjain szereplő választási hirdetéseken keresztül. Az ilyen erőfeszítések részeként kibővítette a választási hirdetések ellenőrzésére és átláthatóságára irányuló programját, amely keretében több mint 5900 új hirdetési fiókot ellenőrzött az Egyesült Államokban és több mint 2300-at Brazíliában. Ezen hirdetők választási hirdetései tartalmazták, hogy ki fizette a hirdetéseket, valamint megjelentek a Politikai Hirdetések között a Google Átláthatósági Jelentésében is. A vállalat emellett több mint 2,6 millió olyan választási hirdetést tiltott, amelyek olyan hirdetőktől érkeztek, akik nem teljesítették az előírt ellenőrzési folyamatot.

Válasz az ukrajnai háborúra

Az Ukrajnában kitörő háborút követően gyorsan cselekedett a cég, hogy megakadályozza az olyan hirdetéseket, amelyek kihasználják, tagadják vagy elnézően írnak a háborúról. Ez kiegészíti azokat a régóta érvényben lévő irányelveket, amelyek megtiltják az erőszakra uszító vagy tragikus események megtörténtét tagadó tartalmak hirdetésekként való futtatását vagy az azokhoz kapcsolódó, a Google szolgáltatásain keresztüli pénzszerzést.

A Google a termékeit érintő oroszországi kereskedelmi tevékenységeinek többségét is szüneteltette – beleértve az Oroszországban megjelenő hirdetéseket, az orosz székhelyű hirdetők hirdetéseit, valamint az orosz állam által finanszírozott média monetizálási lehetőségeit.

2022-ben a vállalat jelentős figyelmet szentelt ezen irányelvek betartatására, és több mint 17 millió, az ukrajnai háborúval kapcsolatos hirdetést blokkolt az érzékeny eseményekre vonatkozó irányelv alapján. Ezen kívül pedig több mint 275 államilag finanszírozott médiakiadvány weboldaláról távolított el hirdetéseket a platformjain – írják.

Előretekintés 2023-ba

A biztonságos és megbízható hirdetési élmény biztosítása a felhasználók számára döntő mértékben hozzájárul a Google azon küldetéséhez, hogy rendszerezze a világ információit, és mindenki számára általánosan hozzáférhetővé és hasznossá tegye azokat. A 2023-as év során a vállalat továbbra is kitartóan küzd a visszaélések ellen platformjain, miközben segíti a hirdetőket és a kiadókat üzleti tevékenységük fejlesztésében – teszik hozzá.

A teljes jelentést ezen a linken olvashatja el.

Fotó: Solen Feyissa/unsplash.com

A Biztonságos Internet Nap célja, hogy a Safer Internet Program keretein belül csaknem kétszáz országban ugyanazon a napon hívja fel a figyelmet az internet szükségességére, előnyeire és veszélyeire. Kormányok, nagy informatikai cégek, civil szervezetek, pedagógusok, gyerekek és szüleik fognak össze, hogy együtt mutassanak rá a világháló fontosságára. Ez a nap lehetőséget teremt arra is, hogy a gyerekeket olyan hasznos tartalmak felfedezésére és létrehozására buzdítsák, amelyeket később a családban, iskolában, barátokkal, majd a munkájuk során is tudnak használni.

A SID esemény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” Az idei SID társszervezője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézete volt, magyarországi együttműködő partnerei az OTP Bank, a Magyar Telekom Nyrt., a Microsoft Magyarország, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI), a Google, a Legfőbb Ügyészség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Digitális Kereskedelmi Szövetség, a Digital Lions Club, a Fortix Consulting Kft. és a Quadron Kibervédelmi Kft. voltak.

A rendezvényt Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, ez az esemény végtelenül fontos, hiszen ilyenkor közösen összegezzük, hogy az internet milyen irányba fejlődik, és hol vannak azok a területek, ahol védenünk kell a gyerekeket, családokat. Hangsúlyozta, fontos lenne beilleszteni az internet és az informatika szabályait a nemzeti alaptantervbe.

A vendégeket házigazdagént köszöntötte Krasznay Csaba,  az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, egyetemi docens. Véleménye szerint a gyerekek már egyre korábban elkezdenek saját digitális eszközt- használni, ezért a digitális biztonságra való felkészítést is korán el kell kezdeni, alsó tagozaton már szinte kötelezőnek kellene lennie. Krasznay Csaba ezután a „Kiberbiztonság a közösségi médiában, avagy jótanácsok aktív és kevésbé aktív TikTok/Insta/Youtube/Facebook felhasználóknak” címmel tartott prezentációt.

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója „Oktatás, tudatosítás, felelősségvállalás – Gyerekek biztonsága a világhálón és általában a digitális világban” címmel tartott előadást.

Mit tegyünk, ha gyerekünk gyanús online tevékenységet folytat, esetleg félünk, hogy kiberbűnözéssel foglalkozik? tette fel a kérdést előadásában Ruszcsák Ádám, a Telekom Magyarország kiberbiztonsági konzulense. Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, mentálhigiénés prevenciós specialista arról beszélt, hogy a közösségi média milyen hatással van a gyermekek, fiatalok önértékelésére, testképére. Szerinte az állandó ingerek hatására a fiatalok sokszor modellekhez és influenszerekhez mérik magukat, gyakran szoronganak. Kihangsúlyozta, hogy ezek a problémák elsősorban a Z generációt érintik, mivel ők azok, akiket szüleik többnyire magukra hagytak az online térben.

Turányi Tatjána, a Quadron Kibervédelmi Zrt. kiberpszichológiai és oktatási tanácsadója is a felelős internethasználat fontosságát hangsúlyozta. Azt tanácsolta: vizsgáljuk meg saját internetezési szokásainkat és mérjük a képernyő előtt töltött időt. Majd figyeljük meg ugyanezt a gyerekünknél is, és értsük meg az igényeit. Alakítsunk ki együtt egy szabályrendszert és időkorlátokat, és ne felejtsük el megjutalmazni a gyereket ennek betartásáért.

Szabó Zoltán, a Fortix Consulting Kft. kiberbiztonsági tanácsadója szerint a kommunikációban, az oktatásban és a biztonságtudatosságban rejlik a titok egy veszélymentes internet eléréséhez. A jövőnk múlik azon, hogy a fiatalabb generációk – szakemberek, pedagógusok és a szülők segítségével – felkészüljenek az internethasználatból fakadó biztonsági kihívásokra.

Kálmán György, az OTP Bank IT biztonsági vezető tanácsadója a gyerekeknek szánt nyomkövetős okosórák esetleges veszélyeire hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint olyan ismeretlen faktorok találhatóak benne, amelyeket ellenünk fordíthatnak a támadók. Például követhetik vele a gyerekek földrajzi helyzetét, sőt, meghamisíthatják a szülők által látott pozíciójukat.

Előadást tartott még dr. Balogh Anna, a Legfőbb Ügyészség ügyésze, Szigeti György, a Nemzeti Nyomozó Iroda alosztályvezetője, Kiss Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Nemzeti Kibervédelmi Intézet megbízott főosztályvezetője és Kálmán György, az OTP Bank IT biztonsági vezető tanácsadója.

A Biztonságos Internet Nap a gyerekek számára vetélkedőket, közös játékokat és meglepetéseket tartogatott. A legó- és videókészítő pályázat meghívott nyertesei mentorok irányításával többfordulós internetbiztonsági játékon vettek részt, ahol öt csapatban a Legyél te is az internet Ásza! tananyag moduljaira épülő feladatokat végeztek el: kvízjátékot, történetmesélést, kiberactivityt, szókeresőt, de még szabadulószobás játékban is részt vettek. A mentorok Boross Tamás (Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Nemzeti Kibervédelmi Intézet), Fekete Zsombor (Digital Lions Club), Tossenberger Tamás és Bohus Dorottya (Google Magyarország), Vadász Zita (Digitális Kereskedelmi Szövetség), valamint Molnár Bernadett és Ungvári Miklós (OTP Bank) voltak.

A nap lezárása és egyben legjobban várt pillanata az ünnepélyes eredményhirdetés és az ajándékátadás voltak. Az eseményhez kapcsolódva előzőleg két, országos pályázatot írtak ki. Az egyikben rövid videót kellett készíteniük a fiataloknak, a másikban egy jelenetet kellett megépíteniük legóból. Mindkét feladat témája az internetbiztonság, a világháló okos használata volt. A legókészítő pályázatra 81, a videókészítő pályázatra 29 munka érkezett be. A boldog nyertesek értékes ajándékokkal tértek haza a SID-ről – írják.

Az iskolás gyerekek és fiatalok a neten könnyen válhatnak adathalászat, személyazonosságlopás, profil feltörés, kártevő programok, rosszindulatú appok és cyberbullying áldozataivá, sőt, olyan, kifejezetten őket célzó veszélyekkel is találkozhatnak, mint az ösztöndíjas csalás vagy a hamis diákmunka ajánlatok. Ezért nagyon fontos, hogy körültekintően használják az internetet.

„Az ESET-nél szívügyünk az internetbiztonság, különösen a világhálót már önállóan is használó diákok esetében. Szeretnénk, ha minél tudatosabban és körültekintőbben neteznének, és erre most egy kreatív pályázat keretében hívjuk fel a figyelmüket. A pályázók értékes nyereményeket nyerhetnek, de ami a legfontosabb, az alkotások elkészítése közben észrevétlenül is bővül a biztonságos netezéssel és IT technológiákkal kapcsolatos tudásuk” – mondta el Csizmazia-Darab István, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. IT biztonsági szakértője.

A szervezők a kreatív pályamunkákat két korcsoportban várják. A 6-12 évesek esetében arra kíváncsiak, hogy a diákok szerint hogyan tehető biztonságosabbá az internet, hogyan védenék a netezőket, a 13-20 évesek körében pedig arra keresik a választ, hogy hogyan tehető biztonságosabbá az információs technológia (IT), a pályázók hogyan védenék a felhasználókat. Mindkét korcsoportban digitális szövegeket és képeket lehet feltölteni az ESET pályázati aloldalára, az alkotásoknak csak a diákok képzelete szabhat határt, hiszen nevezi mesével, esszével, verssel, novellával, rajzzal, kollázzsal, vagy akár viccel, képregénnyel és mémmel is lehet.

A beérkezett műveket egy internetbiztonsági és digitális szakértőkből álló zsűri bírálja el, az általuk, illetve a közönségszavazáson kiválasztott legjobb pályamunkák alkotói értékes díjakat, internet biztonsági szoftvert, biztonságos követőt (Apple AirTag vagy Samsung Galaxy SmartTag), illetve ajándékcsomagot kapnak. A fődíj a 6-12 évesek korcsoportban egy Nintendo Switch szülői felügyelettel és sport játékkal, a 13-20 éves korcsoportban pedig egy Microsoft Xbox Series X 1TB játékkonzol.

„A gyerekek és a fiatalok sokszor még a legtapasztaltabb szakembereket is meglepik fantáziájukkal és kreativitásukkal, ezért nagy izgalommal várjuk a diákok alkotásait” – mondta el Gerhardt Fanni,
a Sicontact Kft. marketing vezetője.

A konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke nyitotta meg és vezette le. Köszöntő beszédében kiemelte, örömteli, hogy a tudás palotájában ilyen sok szakember gyűlt össze az oktatás, a média, a tudomány, az IT-szektor, a kormányzat és a civil szféra területeiről, és még hackereket is sikerült megnyernünk.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke “Belső világunk és az információrobbanás hatásai a memóriafolyamatokra” címmel tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, milyen neurológiai problémákhoz vezet a gyermekek céltalan szörfözése az interneten. llyenkor ugyanis fokozatosan elvész a motiváció, az érzelmi viszonyulás, viszont teleíródnak az agy átmeneti tároló rekeszei olyan információkkal, amelyekből egyetlen eredeti, új gondolat sem fog támadni. Azt tanácsolja a szülőknek, tudatosan keressenek olyan elfoglaltságot gyermekük számára, amely gazdagítja a belső világukat, és érdekesebb mint a világháló.

Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője a deepfake-jelenségről szólt előadásában. Kifejtette, a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó technológiák évek óta komoly kihívás elé állítják a kiberbiztonsági szakembereket. Ezen belül a deepfake az egyik olyan megvalósítás, amelynek szerepéről és veszélyeiről számos tanulmány született, de érdemi technológiai védelem még nem terjedt el ellene széles körben. Eközben a kiberbűnözés, a kiberhadviselés, a kiberkémkedés és a hacktivizmus területén sorra látnak napvilágot olyan hírek, melyek arra utalnak, hogy a támadó oldal aktívan használja ezt a megoldást. Különös hangsúlyt ad a témának az orosz-ukrán háború, ahol rögtön az összecsapások elején mindkét fél élt a deepfake-kel. Ez a technológia villámgyorsan fejlődik, ezért fontos, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon. Krasznay Csaba vezette le a kerekasztal-beszélgetést a hackerekkel, amely az internethasználatot a másik oldalról mutatta meg.

Klausz Melinda, a kozossegi-media.com ügyvezetője elmondta, hogy egy ‘átlagos’ tini naponta 9 órát aktív az online térben, ebből egyre több időt töltenek a TikTokon és a legújabb közösségimédia-felületen, a BeRealen vagy éppen a Poparazzin. Bár ez utóbbi, eredetileg vidám, táncos videókat bemutató platform, mára igencsak veszélyes, sőt életveszélyes tartalmakat is bemutat, és sokszor erre ösztönző challengeket is tartalmaz, nagyon sok szülő nincs tisztában ezzel. Az új felületek már nem csupán arra biztatnak, hogy magunkról készítsünk tartalmakat, hanem a barátainkról is, így gyakran adatvédelmi kérdéseket is felvetnek. A TikTok ráadásul minden korábbinál gyorsabban ráhangolódik a felhasználó igényeire, így nem csupán beszippantja és addiktív módon függővé teszi a gyerekeket, hanem a kínai államnak szolgáltatott adatok által könnyen kiismerhető, manipulálható és akár zsarolhatóvá is válhat a felhasználó.

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója prezentációjában azt járta körül, hogyan lehetnek biztonságban a gyerekek a világhálón. Sok praktikus internet-biztonsági tanács létezik, amelyeket érdemes betartani. Alapvető például, hogy erős jelszót használjunk, ne osszunk meg olyan tartalmakat, amelyekből bárki rájöhet arra, hogy hol lakunk. Ne mondjunk olyan véleményt, amely a végén gyűlöletbeszéddé alakulhatna. Ne piszkáljuk egymást a neten. Ezen kívül kiemelte a szülők és az oktatók szerepét. A gyerekekkel ki kell alakítani egy olyan légkört, amibe hajlandóak bevonni minket.

Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus előadásában rámutatott: egy friss magyar kutatás szerint a mai középiskolások mintegy 20 százaléka kütyüfüggő. Ez napi hat óra netezést jelent. Ezért lényeges, hogy fokozatosan vezessük be a gyerekeket az internet világába, kezdve ott, hogy pici korában mennyi mesét néz, és szabjuk meg a kereteket. A szakember úgy véli, hogy a bizalom kialakítása a családon belül kulcsfontosságú, azért, hogy a gyermek ne meneküljön az online térbe. Szülőként akkor lehet jól jelen lenni a gyerekek digitális világában, ha a fokozatos partnerséget tartják szem előtt.

Bereczki Enikő ifjúsági- és generációs szakértő, mentálhigiénés prevenciós specialista “A rejtélyes Z generáció – Együttműködés a mai tizen- és huszonévesekkel” című előadásában arról beszélt, hogy a mai Z generáció (1996 és 2009 között születtek) tagjait számos olyan hatás éri, melyek erőteljesen formálják a nemzedék karakterisztikáit. Ilyen például a világjárvány, a szomszédos háború és az annak hátterében megjelenő gazdasági válság, a folyamatos online kitettség, az influenszerek hatása és az ehhez kapcsolódó holdudvar-hatás. A megváltozott társadalmi, és a nevelésben megjelenő szokások miatt ma már elengedhetetlenül fontos a bizalomépítés és a nyitás a Z generáció felé, ahhoz, hogy az idősebb korosztály tagjai is befolyással legyenek az életükre. A szülők, a pedagógusok és a munkáltatók is lehetnek influenszerek (befolyással bíró személyek), ha az előítéleteket félreteszik, és mentori attitűddel nyújtanak iránymutatást.

A zárszóban Edvi Péter kihangsúlyozta, hogy valamennyi előadó, résztvevő és a szervezők is egyetértettek abban, mennyire fontos a gyerekek, tanárok és szülők oktatása a biztonságos internethasználatra. Erről a NAT-ban is több információ szerepelhetne. Azt is megállapították, hogy az internettel kapcsolatos törvények szabályozása többször túlzó, elévült, ezeket a mai követelményeknek megfelelően módosítani kellene.

Bár még nem éri el a mobilszolgáltatások szinte teljes, 96 százalékos elterjedtségét, de a BellResearch tavalyi kutatása szerint a „nagyképernyős” felhasználásra alkalmas internet – azaz a vezetékes net, valamint a nem mobiltelefonos (pl. okostévén, számítógépen való) internetezésre alkalmas mobilnet – elterjedtsége Magyarországon az elmúlt évtizedben folyamatosan és dinamikusan, évente 2-3 százalékponttal növekedett. Mára a hazai háztartások 76%-a igénybe vesz ilyen szolgáltatást.

Az otthoni internetet ráadásul már egyre többféle „nagyképernyős” eszközön használják. Mintegy 3 millió háztartásban található ilyen eszköz; a legelterjedtebb a PC (a háztartások 72%-a rendelkezik hordozható vagy asztali számítógéppel), de okostévé is van a háztartások közel 40%-ában, táblagép pedig minden ötödik otthonban van. Emellett a háztartások 72%-ában szokott egy vagy több családtag otthon internetezni okostelefonon.

A BellResearch kutatásából az is kiderül, hogy a felhasználók az otthoni internetet elsősorban információszerzésre, tájékozódásra (92%), illetve a kapcsolattartás eszközeként (78%) használják. Ezt követi a tartalomfogyasztás: az otthoni nettel rendelkező háztartások több mint kétharmada (69%) fogyaszt online videómegosztókon tartalmakat, mintegy fele (47%) pedig le is tölt filmet vagy zenét. Az online vásárlás/értékesítés, illetve bankolás, ügyintézés a háztartások nagyjából 40%-ában jellemző otthoni internetes tevékenység, míg a tanulás és a munka körülbelül a harmadukban fordul elő (35%, illetve 29%).

A növekvő lakossági igények kielégítése érdekében a Yettel is kínál országszerte elérhető gyors és stabil otthoni internetszolgáltatásokat, köztük korlátlan adatforgalmat tartalmazó csomagokat, amelyek a mobilhálózatok fejlődésének köszönhetően a vezetékes net alternatívájaként egy teljes háztartás otthoni internetigényét elláthatják – írják.

Az internethasználat mára a gyermekek mindennapi életének szerves részét képezi, és egyre kevésbé különböztetik meg az offline és az online világot ­- mutatott rá egy a közelmúltban publikált, összesen több mint 3300 gyerek és szülő bevonásával az Egyesült Királyságban készült felmérés.

Az Ofcom kutatásában résztvevő gyerekek többnyire magabiztosak voltak abban, hogy képesek megkülönböztetni a valódi és hamis online tartalmakat, ám ez nem állt összhangban azzal, amikor a kutatócég mindezt szimulált körülmények közt tesztelte: a résztvevők ugyan képesek voltak felismerni egy-egy hamis közösségi médiaprofilt, azonban könnyen bedőltek például a félretájékoztatásnak. Mindemellett az online lét ártalmas oldala is felszínre került a felmérésben, ugyanis a válaszokból kiderült, hogy háromból egy gyerek látott már olyasmit az interneten, ami aggasztotta vagy egyenesen felzaklatta, sőt, számtalan közülük áldozata volt már zaklatásnak a közösségi médiában, online játékokban, üzenetküldő vagy videós chat alkalmazások használata közben.

Ahogy nő a gyerek, egyre lankad a szülői figyelem

A felmérés a szülői attitűdöt is vizsgálta. Bár többnyire biztosak abban, hogy elég tudással rendelkeznek ahhoz, hogy gyermekük biztonságban legyen a neten, jó részük mégsem tudja, hogy milyen szemléletet kövessen gyermeke internethasználata kapcsán. A szülők bevallása szerint aktívan követik gyermekeik online jelenlétét, ugyanakkor a válaszokból az is kiderült, hogy ez egyre inkább alábbhagy, ahogy nőnek a gyerekek.

A Yettel egy korábbi felmérése a magyar szülők körében is hasonló megállapításra jutott: azaz ahogy cseperedik a gyerek, a szülők egyre kevesebb figyelmet szentelnek az online tevékenységének. A netes zaklatás és viselkedés jóval kevesebb figyelmet kap, mint például az iskolai ügyek, miközben a cyberbullying, vagyis az online zaklatás épp a tinédzsereket érinti leginkább.

A világhálóra csak tudatosan

Egy átlagos gyerek tizenegy évesen kapja meg első saját telefonját, és sokszor már a három-négyévesek is hozzáférnek szüleik táblagépéhez vagy laptopjához, így óhatatlanul is kapcsolatba kerülnek az internet túlnyomórészt korlátok és szabályozás nélküli világával. A szülőknek könnyebb dolga van, amíg a kisebbek csak mesét szeretnének nézni, azonban amikor a gyermek már önállóan indul neki a világhálónak, sok szülő nem tudja, hogyan lehet képes gyermeke védelmét biztosítani.  Ebben segít a Szülők nagy mobilkönyve, ami Will Geddes, brit kiberbiztonsági szakértő esettanulmányaival és tanácsaival igyekszik támpontot adni a szülőknek abban, hogy miként lehetnek részei gyermekünk online életének. Most a Yettel és a Forbes összefogásában a könyv online is elérhetővé vált: 14 fejezeten keresztül dolgozza fel a biztonságos internetezés témakörét, kezdve az egészséges technológiai körülmények kialakításától, a sextingen át a pornográfia és az erőszakos tartalmak kivédéséig. A Yettel a tanévkezdés kapcsán pedig TudatosNet akciót hirdet augusztus 18-tól. Az akcióban négyféle, gyerekek és a fiatal korosztály számára vonzó készüléket – egy okostelefont, kétféle táblagépet és egy okosórát – kínál kedvezményesen, amik mellé az ajánlat részeként tudáspakkot ad, azaz heti rendszerességgel közvetlen hozzáférést küld a Szülők nagy mobilkönyve 14 online fejezetéhez.

A korlátlan adatforgalmat kínáló OtthonNet Pro-val vezeték nélküli, 5G-hálózaton akár a vezetékes hálózatoknál ismert sebesség is elérhető.

A Yettel tavaly ősszel lépett be az otthoni szolgáltatások területére a 4G-re épülő OtthonNet megoldással. Az 5G technológiát a hazai lakossági piacon eddig jellemzően a mobileszközökön elérhető sávszélesség bővítésére alkalmazták, az újszerű és egyben tömegek számára új ügyfélélményt nyújtó felhasználási módjai még nem terjedtek el. A Yettel az 5G-technológiára építve az OtthonNet Pro-val tovább bővíti lakossági ügyfeleknek szóló otthoni termékportfólióját.

„Azzal, hogy Magyarországon elsőként teremtünk olyan, az 5G technológiára épülő üzleti modellt, amely lakossági ügyfeleknek biztosít helyhez kötött vezeték nélküli internethozzáférést, újabb fontos lépést tettünk azon a stratégiai úton, hogy az ügyfelek otthonában is magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtsunk. Hiszünk abban, hogy versenyképes alternatívát nyújtunk új szolgáltatásunkkal, és hogy az 5G alkalmas a hagyományos vezetékes technológiák helyettesítésére” – mondta el Peter Gazik, a Yettel Magyarország vezérigazgatója.

Az orosz invázió február 24-én kezdődött, ez pedig a Google keresésekből is egyértelműen látható. A február 6. és április 6-a közötti vizsgált időszakban a háború kitörésének napján a keresések közül a népszerűségi index 1-100-ig terjedő skáláján a legmagasabb értékére ugrott Putin neve és az ukrán elnök kifejezés. Volodymyr Zelensky neve a háború kitörése utáni napokban jelent meg főként Magyarországon, a korábbi, február elején regisztrált elenyésző számú keresés után jelentős, több mint 2 000%-os növekedést mutatott.

A háború első napjaiban közel 1 000%-kal ugrott meg február elejéhez képest az átlagos keresések száma a csernobili atomerőmű kapcsán. Nem csupán arra voltak kíváncsiak a magyar internetezők, hogy mi történt akkoriban, de többen a sugárzás mértékének, terjedésének is utánajártak. A kapcsolódó keresésekben a paksi atomerőmű is megjelent. Jól látható, hogy az események nagyban befolyásolták a kereséseket, hiszen a zaporizzsjai atomerőmű veszélybe kerülése idején, március elején közel hússzorosára nőtt az atomerőműre irányuló böngészések száma. A február elejétől április elejéig tartó időszakban az atomháború is a keresett szavak közé került, ugyanakkor ez a kifejezés nem mutatott kiemelkedő ugrást.

Az orosz szankciók bejelentése után, illetve a magyar választások kampányidőszaka kapcsán az orosz gáz kifejezésre is egyre inkább meglódult a keresés. Kiugró változás március elején történt a nem megújuló energiaforrás kapcsán, amikor a népszerűségi indexen már a legmagasabb értéket érte el, amely több mint 500%-ot jelentett a megelőző napokhoz képest. A kulcsszó március végén is erőre kapott, ugyanakkor ez csupán már negyede volt a korábbi csúcsértéknek.

Mit mutatnak a hazai hírportálok olvasottsági adatai?

Az eredmények hamar és nagymértékben változnak egy-egy jelentősebb háborús esemény kapcsán, ugyanakkor elmondható, hogy a kezdeti érdeklődés jelentősen csökkent. A krízis folyamatának kezelése a lakosság körében a várakozásnak megfelelően alakult, a megrettenést, nyugtalanságot az alkalmazkodás váltotta fel, ezt mutatják a hírportálok olvasottsági adatai is.

Míg „békeidőben” a legritkább esetben, például egy választás kapcsán emelkedik a főbb portálok egyedi látogatóinak száma 1 millió fölé, addig február 24-án négy híroldal (Index, 24.hu, Blikk és Portfolio) is bőven meghaladta ezt a számot, sőt, február 25-én a Blikk még a másfél milliós határt is átlépte. Február 28-án 5 portál látogatóinak száma érte el az 1 milliót (a fentebb említetteken kívül az Origo), majd elindult a lassú csökkenés, a helyzethez való alkalmazkodás. Kiugró értékeket még az országgyűlési választás napja hozott, amikor az említett 5 portál mindegyike elérte az egymilliós határt – írják.