A járványhelyzet alatt sok hazai ipari szereplő nehéz helyzetbe került a rendelések hiánya miatt, de most, hogy a vírushelyzet után kezd talpra állni a gazdaság, a Haris Digital a digitalizáció lehetőségével támogatja a hazai ipar még gyorsabb újraindítását. Egy 6 hetes, ingyenes programban az Amerikai Egyesült Államokban rangos díjat nyert IoT megoldásuk segítségével felmérik a termelési hatékonyság veszteségek mértékét, költségét, pontos okait és javaslatot is adnak a fejlesztésre. A problémák feltárása utána az új megnövekedett rendelési mennyiségeket gyorsabban, nagyobb hatékonysággal, magasabb profitabilitással, kevesebb napi fejfájással tudják majd leszállítani az adott cégek.

Ingyenesen elérhető a 20 ipari szereplő számára a Haris Digital rendszere

„Az első 20 ügyfelünknek teljesen díjmentesen adjuk a 6 hetes felmérést, a jelentkezési határidő július 23. Nagyon szívesen a teljes hazai ipar számára hozzáférhetővé tennénk rendszerünket, de jelenleg erőforrásaink sajnos ezt nem teszik lehetővé” – hangsúlyozta Perecz Péter. A Haris Digital alapítója reményét fejezte ki, hogy minél több helyen használják majd rendszerüket, mivel az nem csak az adott cégeknek jelent azonnali megtakarítást, hanem az eszközök hatékonyságának növelésével a környezeti terhelés is egyenes arányosan csökken.

Ezért nyújthat nagy segítséget a Haris Digital IoT rendszere

Az első negyedéves adatok alapján a magyar ipari termelés visszaállni látszik a koronavírus-járvány előtti növekedési pályára, 2%-kal nőtt a magyar GDP az idei első negyedévben a tavalyi év utolsó három hónapjához képest a KSH részletes adatai alapján. Ennek a növekedésnek az egyik motorja a hazai ipar: hatalmasat ugrott a rendelések száma, a kapacitásokra való igény folyamatosan növekszik, a termelő vállalatoknak pedig válságra jellemző költség- és erőforráscsökkentés helyett újra a vevői rendelések minél hatékonyabb kiszolgálása a fő prioritás.

Ezzel egyidőben, ha az iparági szereplők nem változatnak a régi módszereken, nem növelik a teljes eszközkihasználtságukat, akkor egyáltalán nem, vagy csak jelentős túlórával fogják tudni kiszolgálni a megnövekedett rendelésállományt. Felmérések szerint itthon az átlagos kapacitáskihasználtság még mindig messze áll a fejlett, nyugat-európai termelővállalatok eredményeitől (53% vs. 88%). Az extra költségek elkerülésének egyik fontos alapköve a termelés digitalizációja, így biztosítva az üzemi vezetők számára az élő monitorozást és a precíz elemzéseket, kiértékeléseket. A gépek digitalizációjával könnyen azonosíthatók a kritikus pontok, szűk keresztmetszetek és azonnali beavatkozási lehetőséget teremtenek.

A Haris Digital hibrid startupként működik itthon és az USA-ban

A Haris Digital egy 2018-ban alapított magyar startup, magyarországi és kaliforniai jelenléttel. Jelentős számú ügyfélnek segített itthon, a CEE régióban, az USA-ban és Indiában digitalizálni a termelést. A 24 órán belül installálható megoldással pontosan, precízen élőben követhető a termelés iparágtól függetlenül, így ügyfeleik akár 20-30%-os növekedést értek el OEE-ben, azaz teljes eszközhatékonyságban. A Haris Digital úttörő az ipari termelés digitalizációjában, ugyanis olyan IoT (Internet of Things) szenzorokkal és AI (Artificial Intelligence) alapú algoritmusokkal méri fel a gépek termelését, mely azonnali digitálisan rögzített információvá alakítja a gépek rezgéseit, mozgásait. A Haris Digital a közelmúltban ismét rangos elismerésben részesült: a SelectUSA Investment Summiton kategóriájában harmadik helyet ért el. A Vespucci Partners kockázatitőkealap-befektető társalapítója, Sohajda Júlia ennek kapcsán kifejtette: „Külön öröm számunkra a Poliloop és a Haris Digital kimagasló eredménye, hiszen ez a hibrid modellünk sikerességét validálja”.

Győr technológiai tudás és erőforrások szempontjából az ország egyik központjának számít. Helyben a Széchenyi István Egyetem, számos nagyvállalat és ipari szereplő jelenléte, valamint a Telenor 5G hálózati hozzáférhetősége miatt számos lehetőség támogatja új ötletek születését és megvalósulását. A K&H Bank startup-inkubátorprogramja, a Start it @K&H is ezért döntött úgy 2019 őszén, hogy a budapesti mellett egy győri központtal is támogatja a hazai startupvilág szereplőit, és inkubátorprogramját kiterjeszti nyugat-magyarországi régióra is.

A most induló Ideathon Győr 3.0 ötletmaraton az emberközpontúságra fókuszál, tágan értelmezett témái, amelyek majd négy tartalmi egységet képeznek a versenyen: a Föld, az élelmezés, a társadalmi hatás, az egészség, az életvitel, az ipar, a covid-19, valamit két technológiai terület, a dolgok internete (Internet of Things, IoT) és az ötödik generációs mobiltechnológia, az 5G.

Az Ideathon Győr 3.0-n egy intenzív, háromnapos közösségi gondolkodás várja a jelentkezőket, amit alapozó találkozók előznek meg. A résztvevő csapatok a november 11-13-i hosszú hétvégére tervezett hibrid – azaz részben élő, részben online – eseményen a Cellux Csoport szakmai támogatásával design thinking módszerrel dolgozhatnak majd a megoldandó probléma beazonosításán, értelmezésén és az erre megoldást jelentő ötletük kifejlesztésén. Az Ideathon Győr 3.0-ra meglévő csapattal és egyénileg is lehet jelentkezni, ám a rendezvény csúcspontját jelentő, november 13-i pitch day-en már minimum három fős csapatokba szerveződve kell a versenyzőknek prezentálniuk ötletüket. A szakmai zsűri értékelése alapján végül három nyertest hirdetnek, amelyek leginkább teljesítik a verseny célkitűzéseit. Az Ideathon Győr 3.0 főtámogatója és szakmai partnere a Telenor Magyarország, aki az 5G témakörben született legjobb ötletet, valamint a további témakörökben a legnagyobb 5G potenciállal rendelkező ötletet is díjazza. A győztes csapatok az elismerésen túl további személyre szóló szakmai támogatást és a csapat további munkáját segítő szolgáltatáscsomagot nyernek. A versenyt a Start it @K&H inkubátorprogram szakmai partnere, és a győri startup élet fontos szereplője, a Start IT UP alapítvány szervezi, a résztvevők számára a nevezés ingyenes. 

Az Ideathon Győr 3.0 ötletversenyre az alábbi linken lehet jelentkezni: https://ideathon.ticketninja.io/

Az idei verseny a Quarry játék adaptációjára épült, amely egy igen népszerű, sokak által ismert játék programozói körökben. A csapatok egymás ellen játszottak, és a saját routerüktől mindkét irányba adatokat kellett eljuttatniuk a másik csapat routeréig, illetve vissza. Az úton egyre több akadállyal szembesültek – ezeket kellett úgy elkerülniük, hogy biztosítsák az adat szabad mozgását, azok továbbítását.

A jövőben több milliárd eszköz kapcsolódik egyidejűleg hálózatba (Internet of Things, IoT). Az IoT azonban nemcsak több milliárd eszköz egyidejű kommunikációját teszi lehetővé, hanem az üzleti folyamatok automatizálásához szükséges, rendkívül nagy adatmennyiségből fakadó előnyök kiaknázását is. Ezért volt olyan játék az idei bajnokság témája, amelyben az adatok hatékony továbbítása adta a megmérettetés alapját.

• A 9. Ericsson Programozó Bajnokság nyertese az Ace-v3 csapata (Jankó Júlia, Schlepp Krisztián, Szeteli Ádám)
• Második a Delphi Forever (Paál Gergely, Virág István, Wágner János), a harmadik helyezett a Wololo csapata (Koncz Levente, Mártonka Zoltán, Szabó Máté)
• Az első helyezettek stockholmi hétvégét nyertek, Ericsson Studio látogatással együtt, a második csapat tagjai fejhallgatókkal, a harmadikok egy-egy powerbankkel térhettek haza, a Női különdíj pedig egy okosóra volt.

Az LG Electronics (LG) a 2018-as barcelonai Mobile World Congress (MWC) kiállításon mutatta be első ThinQ márkanévvel ellátott mobilkészülékét. Az LG V30 platformjára építve az LG V30SThinQ a leggyakrabban használt mobilfunkciókat a mai felhasználói igényekhez igazodó mesterségesintelligencia-megoldásokkal egészíti ki.

A cég közleménye szerint ezzel a márkával a mesterséges intelligenciát alkalmazó háztartási eszközeit, fogyasztói elektronikai termékeiket és szolgáltatásaikat jelölik meg. Az LG a mesterséges intelligenciát emberközpontúan alkalmazó, a fogyasztót középpontba helyező vállalat, így a ThinQ márka célja, hogy elérhető – nem pedig elidegenítő – technológiaként népszerűsítse a mesterséges intelligenciát.

Az LG több mint egy éve dolgozik a leggyakrabban használt mobilos funkciók egyedi, mesterséges intelligencia alapú megoldásain. A vállalat kifejezetten a kamerára és a hangfelismerésre fókuszálva hozta létre a Vision AI-t, amely intelligenssé, ezáltal pedig könnyen kezelhetővé teszi a kamerát, valamint a Voice AI-t, amellyel még több szóbeli utasítást adhatunk okostelefonunknak – áll közleményükben.

A Lions Innovation keretében hangfelismerés, robotok, AI, IoT, AR és vegyes valóság-technológiák mutatkoznak be, valamint 100 globális startup is találkozhat a márkák képviselőivel. A rendezvényt az Alibaba támogatja.

Június 19-20-án, a Lions Innovation keretében mutatkoznak be a legújabb technológiák, köztük Ginger, az Android robothumorista, és Olly, az első robot, amelynek személyisége a vele kapcsolatba lépő egyénekhez igazodik. A REWIND és a HoloLens közösen mutatják be a vegyes valóság (Mixed Reality) megoldásukat; a J. Walter Thompson London és a Mindshare UK pedig közös kutatásuk eredményei alapján előrejelzik a hangfelismerő technológiák hatását a márkákra és a kreativitásra.

A Discovery Zone-ban száz globális startup mutatkozhat be a rendezvényen részt vevő 15.000 márka- és médiatulajdonosnak és ügynökségi szakembernek. Legutóbb a következő vállalkozásokat jelentették be: Linqia (USA); Gamee (Cseh Köztársaság); Apester (Izrael); Fluid Ads (Egyesült Királyság); SUPAspot (USA); Emoticast (Egyesült Királyság); Lydi (USA); Flank (Törökország); Lisnr (USA); Zhimantec (Kína); Advrtas (USA); Pixalate (USA); Mintriks (Egyesült Arab Emirátusok); Zeotap (USA); Wayveapp (Egyesült Királyság).

A rendezvény keretében két Oroszlánt is kiosztanak az innováció területén: az Innovation Lions-t és a Creative Data Lions-t.

Az eseményt idén első ízben támogató Alibaba marketingigazgatója, Chris Tung elmondta: „Az innovatív technológia mindig is az Alibaba sikereinek középpontjában állt, és egy ilyen nagyságrendű, a technológiai kreativitást és innovációt bemutató platform támogatása természetes lépés számunkra.”

A két cég együttműködése innovatív marketing és értékesítési megoldásokat tesz lehetővé.

Az Oracle bejelentette, hogy integrálja az Oracle Marketing Cloud szolgáltatást a LinkedIn Campaign Manager megoldásával – amely a nemrégiben bejelentett Matched Audiences megoldás része –, hogy elősegítse a marketingkampányok pontosabb célzását és jobb megtérülését. A termékintegráció lehetővé teszi az Oracle Marketing Cloud felhasználók számára, hogy a LinkedIn több mint 467 millió felhasználójának adataira építve érhessék el a megfelelő célközönséget a szakmai közösségi hálózatban.

A marketing-szakemberek személyre szabott, célzott kampányokat hozhatnak létre egyszerre több csatornán – e-mail, weboldalak, digitális hirdetések -, hogy a megfelelő közönséget a megfelelő időpontban érhessék el a vásárlási folyamat során.

Az Oracle a 2016-os Openworld konferencián jelentette be az ún. Adaptív Intelligens Alkalmazások piacra vitelét. Ezek mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások, amelyek kifinomult döntési mechanizmusok és gépi tanulási folyamatok révén alkalmazkodnak és tanulnak az adatokból történt interakciókból, és ennek eredményeképpen javaslatokat tesznek az üzleti felhasználóknak a következő lépést illetően.

Az Oracle új „Adaptive Intelligent Apps for CX (Customer Experience)” alkalmazásai kereskedelmi, értékesítési és marketing szakemberek számára kínál megoldásokat, hogy ügyfeleiknek magasabb szintű fogyasztói élményt nyújthassanak. Ezek az alkalmazások a több mint 5 milliárd fogyasztói profilt tartalmazó és havonta több mint 7,5 trillió adatpontot gyűjtő adatfelhőjére, az Oracle Data Cloud-ra épülnek.

Az Adaptive Intelligent Apps for CX alkalmazások képesek valós időben reagálni, tanulni és alkalmazkodni korábbi és aktuális ügyféladatokat, közösségi aktivitást, kattintásokat, valamint egyéb információkat, mint időjárás, hasonló profilú más felhasználók tevékenysége és Internet of Things adatokat alapul véve.

(A képen Laura Ipsen, az Oracle Marketing Cloud ügyvezetője)

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője immáron harmadik éve foglalja össze azokat a trendeket, amelyek meghatározzák s marketing és kommunikáció irányait a következő évekre.

Miközben 2016-ban számos már tavaly is említett trend érvényesül majd (viselhető kütyük, Internet of Things, a virtualitás és a vizualitás erősödése stb.), most 10 új gondolatkörre hívom fel a marketing szakma figyelmét. Ezek közös nevezője, hogy újragondolásra és újragombolásra invitálnak mind az alapok (célcsoport és eszközök) mind a kommunikációs megoldások (PR, kapcsolati marketing, real time marketing) és a büdzsé prioritások meghatározása során.

Breaking: a tartalommarketinget ledönti trónjáról a marketing automatizáció.

1. Vissza az alapokhoz – avagy biztos célcsoport, egységes márka

Ma már a televíziós hirdetések 83%-ánál kapcsolnak át, az USA-ban több mint 40 millióan használnak reklámblokkoló szolgáltatásokat, amelyek használata ott az elmúlt évben több mint 48%-kal, a világban pedig 41%-kal nőtt a Pagefair és az Adobe 2015-ös kutatása szerint. A környező országokhoz képest hazánkban messze a legmagasabb a reklámblokkolási penetráció, már 23%, a világban is a felső harmadban foglalunk helyet. Azaz egy televíziós reach (elérés) vagy online impression (megjelenés) gyakran csak papíron él. A reklámblokkoláson túl iparági becslések szerint minden második megjelenés nem is valós, a kutatások szerint csak technikailag jelennek meg a hirdetések, de senki nem látja azokat, ha mégis, akkor pedig gyakran csaló felületeken.

A piackutatásokra fordított összegek csökkenése, a média fragmentálódása, a változó médiahasználati szokások, a célcsoportok nehezebb elérése az intuitív marketing felértékelődését hozták, Időről-időre azonban szükség van arra, hogy egy márka ismét alapjaiban gondolja át, hogy kik tartoznak hozzá, kiket célozzon meg, és hogy hol találja meg őket, így a kutatásoknak ismét fel kell majd értékelődni, illetve a hirdetések relevanciáját, tartalmi értékét is emelni kell majd.

Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy a márkák küzdenek a fogyasztók kegyeiért. Az igazán kreatív márkák azonban úgy is megoldhatják a célcsoport azonosítását, illetve a meglévő fogyasztók közül az igazi hangadók megtalálását, hogy a célcsoport találjon vissza a márkához és ne fordítva. Ha a „valódi márkabarátokat” akarjuk megtalálni, akkor más taktikát is lehet választani. Ilyen az ún. „státusz teszt” intézménye, amikor meglévő vagy potenciális fogyasztók aspirálnak a márkánk kegyéért. Olyan feladványokat kell adni nekik, ahol bizonyíthatják elkötelezettségüket, hűségüket. Minél nehezebb a teszt, annál komolyabb a kötődés vagy lehetséges kötődés márka és fogyasztója között. Ismét hódíthatnak korábban nem eléggé kiaknázott trendek is, mint a co-creation, és új erőre kaphat a crowdsourcing. Ezek nagy márkafegyverek lehetnének.

A külső önvizsgálattal párhuzamosan érdemes a belső vállalati- és marketing kultúrát is átgondolni.

Új fogalom is születik, a „design gondolkodás”. A márkák működtetőinek újra kell tudni rajzolni a fogyasztói tapasztalatok, az üzleti- és marketing folyamatok rendszerét.

2. A csatorna- és üzenet nüanszokon, illetve ezek párosításain kell dolgozni

Ha megerősítettük célcsoportunkat, akkor a következő lépés olyan befogadói szituációk megtalálása vagy megteremtése, ahol nagyon nagy eséllyel lehet fogékony fogyasztókat találni. Új csatornákat kell találni vagy létrehozni, vagy meglévő csatornákat kell újként felfedezni és kreatívan kihasználni. Jó példa a Pimkie divatmárka, amely egy antwerpeni szállodában alakított ki a helyi időjáráshoz igazodó ruhákat árusító Pimkie divatboltot, ahol kijelentkezéskor lehetett fizetni, és ahol a személyzetet felkészítették mérettel és választékkal kapcsolatos kérdésekre. A Stockpiling.com szupermarketekben kezdett értékesíteni részvény vouchereket, amelyeket aztán ajándékba lehet adni. Érdemes átgondolni, hogy a márkánk milyen eredeti csatornát találhat a maga számára.

Ha a tinikhez szólunk, akkor a Snapchat, az Instagram és a YouTube ma már elkerülhetetlen, (és általában véve is a videó üzenetek sokkal hangsúlyosabb lesznek, és új formátumok jelennek meg, mint például a 360 fokos videó, ennek részleteit ld. a 10. trend leírásában). Tartalmainkat a csatornához is kell igazítani. Az ArvaliCom 2015-ös kutatása szerint már Magyarországon is 30% feletti a tinédzserek Snapchat használata, ami így lassan kikerülhetetlenné válik. Miközben az USA-ban már megjelentek az első úttörők, addig itthon még nem is hallottunk Snapchat kampányról. Az Instagram hirdetések 2016-ban valószínűleg hódítanak, és a Snapchaten is vannak már hirdetési és egyéb branding lehetőségek. (Egyelőre a Snapchat hirdetéseit még csak a legnagyobb márkák használják.)

3. Adatművészet – használjuk végre az adatokat!

A Facebook és a Twitter után már a Google Adwords is lehetővé teszi, hogy meglévő e-mail lista alapján meghatározott személyeket meghatározott reklámokkal érjünk el, a Pinteresten pedig megjelentek az animált és a megvehető pinek, azaz tovább erősödött az a lehetőség, hogy meghatározott befogadói stádiumban különböző releváns üzenetekkel érjünk el különböző fogyasztókat. Mindez növeli az adatbázisépítés, és az adatok használatának, összekapcsolásának jelentőségét is, és erősíti a marketing automatizációt, felértékeli az adatbányász tudást és a munkaigényes perszonalizált kommunikációs mechanizmusokat.
Nem elég a marketing automatizáció, a Big Data, újra kell szegmentálni, targetálni, perszonalizálni és automatizálni. Akár egy szupermarket, akár egy webáruház szempontjából most már arra lenne érdemes figyelni, hogy mit kezdjünk azzal a hatalmas adatmennyiséggel, ami termelődik, miképp kommunikáljunk máshogy a passzív vevőkkel, a ritka vevőkkel, hogy érjünk el magasabb keresztvásárlást, lojalitást, vagy használjuk a márkanagyköveteket. Ez utóbbihoz már szoftveres segítségünk is akad.

A mérésnek is változnia kell. A like, engagement, ismertségi indikátorok már nem elegendőek. Azt kell vizsgálni, hogy a kategórián és versenytársakon belül hol foglal helyet a márka a fogyasztók percepciós rendszerében. Sőt, akár kategóriákon átívelően is.

A marketingvezetők prioritáslistáján a marketing automatizáció 2016-ra ledönti trónjáról a korábban túlhájpolt tartalommarketinget, mivel ez mérhetőbben és hatásosabban javíthatja az értékesítést közvetlenül befolyásoló folyamatokat. A Smartinsights kutatásaalapján 2016-ra helyet cserélt a két megoldás a marketingvezetők preferenciatérképén. Ismét új pozíció is születik, a marketingtechnológiai vezetőé, aki rendet vág a marketingcélok és az azokat támogató technológiák között.

Ahogy a digitális média mellett a televízió is egyre jobban internet alapúvá válik, úgy alakul a programmatic vásárlás (és már a programmatic video is) új hirdetői fegyverré.

A Procter & Gamble tavaly hozta nyilvánosságra, hogy büdzséje 75%-át már programmatic buying-ra költi a hagyományos hirdetési megoldások dominanciáját maga mögött hagyva. Márpedig a Proctert sokan szokták követni…

4. A relationship marketing összefonódik a real time, helyzetfüggő kommunikációval

„Product addiction can be a very beautiful thing”, azaz „a termékfüggőség gyönyörű lehet” állítja a Sephora kozmetikai márka, amely legelkötelezettebb fogyasztóinak szokásai és elképzelései alapján rendszeresen személyre szóló termékajánlatokat tesz, mindezt pontgyűjtéssel és ingyenes termékmintákkal összekötve.

Miközben sokat beszélünk tartalommarketingről, keveset arról, hogy tulajdonképpen a tartalommarketing alapvetően a kapcsolati marketing eszköze, azt támogatja. Mindkét fogalom definíciójában szerepel, hogy zökkenőmentes és pozitív ügyfélélményt hozzunk létre, ami minden stádiumban elérhetővé teszi a fogyasztó által igényelt információkat, ami előbb-utóbb vásárláshoz vezet. A relationship marketing azonban tágabb fogalom, ez köti össze a szöveges és vizuális tartalmakat és az „élő” közösségeket. Ha nincs kapcsolat, egy jó tartalom se ér semmit.

Mindez a real time marketinggel, a helyzetfüggő megoldásokkal összefonódva új dimenziókat kínál. A kérdés most már az lesz, hogy a legkülönbözőbb fogyasztói fázisokban, helyzetekben, helyszíneken éppen milyen üzenetre és kapcsolatra van szükség. Egy italmárka egészen más célcsoportokat tud elérni egy techno klubban, mint egy elegáns étteremben, megteheti, hogy megfelelő márka- és/vagy értékesítéstámogató üzenetet juttasson el helyzetfüggő mobil megoldásokkal a legkülönfélébb helyszíneken, vagy akár egy jelentősebb eseményhez kapcsolódóan gyorsan és kreatívan reagáljon fogyasztók közösségi média kommunikációjára.

A márkáknak fel kell mérni a fogyasztói érintkezési pontokat, és tudatosan végigvinni a kapcsolatépítés folyamatát. Ha jól van felépítve az adatbázis, akkor megfelelő fogyasztói klasztereket képezve teljesen személyre szabottan lehet kapcsolatot építeni. Ez persze munkaigényes feladat lesz, és valószínűleg fókuszált célokkal és célzással használják majd a márkák, mert folyamatos és kiterjedt használata meghaladná erejüket. A személyre szabott ajánlatokra épülő, helyzetfüggő szolgáltatást nyújtó, beacon technológiával támogatott alkalmazások generálta eladások a 2015-ös 4 milliárd USD-ről várhatóan 2016-ra 44 milliárdra nőnek az USA-ban a BI Intelligence felmérése szerint.

A kapcsolati marketinget érintve felvetődik az a kérdés is, hogy egyes szervezetek átgondolják a fogyasztóikhoz, ügyfeleikhez való viszonyuk alapkérdéseit. Például a bizalomra és a kapcsolatra épülő bankok miért nem értékelik a lojalitást? Miért nincs lojalitás programjuk? Egy olyan ügyfél, aki már 20 éve termeli számukra a profitot, és még feltehetően a következő 20 évben is ügyfelük lesz, miért nem ér többet, mint egy olyan, akit épp sok pénzért szerzett meg egy költséges reklámkampány során? A kapcsolatépítési hiányosságokat a fogyasztók is fel fogják ismerni, és ha hozzájuk nem lojálisak, akkor ők sem lesznek azok…

Az FMCG cégek vajon miért nem lépnek ki a „reklám-promóció-esetleg némi PR” Bermuda-háromszögéből, és miért nem akarnak a márka és fogyasztó között valódi kapcsolatokat kialakítani? Előbb-utóbb rájönnek majd, hogy igazi „kapcsolat” nélkül csak tranzakcionális kapcsolat van, ami gyorsan változhat. Nagyon gyorsan. Vannak már olyan márkák, amelyek kiűzték a szótárukból a lojalitás fogalmát, és azt állítják, hogy nekik minden nap meg kell küzdeniük a fogyasztókért. Ez egyrészt racionális álláspont, ha onnan közelítjük meg, hogy a fogyasztók gyorsan váltanak, ezért minden nap olyan márkaajánlatot kell adni, hogy más márka meg se forduljon a fejükben. Másrészt, ha lemondunk a márka és a márkaépítés erejéről, amikor a fogyasztók többségében esetleg fel sem merülne, hogy mást válasszon, akkor ez a megközelítés rögtön falssá válik, hiszen a rövid táv oltárán lemondunk a hosszú távú márkaépítésről is. A rövid táv-hosszú táv dilemmája egyre erősödő üzleti kihívás lesz minden márkának. A csak rövid távban gondolkodni tudás gyors sikerekkel kecsegtethet, de az előnyök hosszú távú márkastratégia nélkül könnyen elillanhatnak.

A kapcsolatépítés során pedig ismét előtérbe kerül, hogy a felhasználók által generált és a márka által előállított tartalmak szervesebb egységet kell, hogy képezzenek, a márkák úgymond „mindenki tulajdonába kerülnek”.

A Sephora-modell egyszerű? Az. Sokan csinálják így? Nem. Hajrá, még lehet az élen járni.

5. A márka érzelmi IQ erősítése, biztonság és komfortérzet sugárzása

Egy olyan világban, ami terrorról, háborúkról szól és extrém gyilkosságoktól hemzseg, a biztonság- és a komfortérzet erősítése szimpátiát teremt. Miközben az Edelman 2016-os Bizalmi Barométere alapján a politikába vetett hit továbbra is alacsony szinten áll (43%), a vállalatok (és a vállalatvezetők) iránti bizalom nőtt (48-ról 53%-ra).

A fogyasztók a jó és az értékes megmutatását a vállalatoktól és márkáktól várják. A megbízhatóság és a transzparencia alapvető elvárás lesz a márkák felé. Az Edelman kutatás szerint egy hozzánk hasonló személy véleményét már hitelesebbnek találjuk egy akadémikusénál is. Így előtérbe kerülnek a közvetlen hangot megütő márkák, és a „közülünk való” márkanagykövetek. E rég kiaknázatlan lehetőségre talán végre felfigyelnek majd a márkák.

A termékközpontú információk libidógyilkosak lesznek. Egyre inkább az értékek köré szerveződő kommunikációt hajlandóak befogadni a fogyasztók. Pozitív attitűd, izgalom, bevonzás, elköteleződés, ezeket kell tudni kiváltani. Nem csak sugározni kell a fogyasztók felé a melegséget, kedvességet, barátságosságot, transzparenciát, empátiát, hanem ilyennek is kell lenni. Valóban ilyennek. Egy másik tanulmány szerint a világ fogyasztóinak 64%-a gondolja, hogy a vállalatok csak az eladások fokozása miatt tesznek jót. Őket csak őszinteséggel, valódi pozitív attitűddel lehet meggyőzni. Lehetséges ez egy olyan világban, ami még mindig a negyedéves tőzsdei eredmények kör szerveződik? Lehet, hogy illúzió, de próbálkozni érdemes, és kell is, hátha ez is segíti a tőzsdei számokat.

6. Totális kommunikáció

Miközben az integrált kommunikáció évtizedes fogalom, mindmáig komoly silókban működnek a nagyvállalatok. Az USA-ban a Smartinsights elemzése szerint a vállalatok 36%-ánál még mindig nincs egységes marketingcsapat, és csak 7%-nal van (a többi már dolgozik rajta valamilyen szinten), miközben már felnőtt egy generáció, amely fejében sem fogyasztóként, sem marketingesként nem léteznek már ilyen határok. A vállalati struktúrák mégis megteremtik ezeket.

A digitális, marketing és PR területeknek, az integrált kommunikációnak a fejekben és szervezetileg is egy fedél alatt kell történnie. Ez persze nem egyszerű, mert miközben ennek már alapnak kellene lennie, a nyakunkon a content marketing és a real time marketing, ezek összeolvadása, amely tovább nehezítik ezt a folyamatot, hiszen még ezeket sem emésztették meg sem a nagy, sem a kisebb szervezetek, sem az ügynökségek nagy része.

A nagy ügynökségek azonban rugalmas működéssel, az ügynökségi csoportokon belüli okos szervezeti átalakításokkal, cégeken keresztül nyúló csapatokkal, a kis ügynökségek pedig holisztikusan gondolkodni képes csapatokkal ahol 2-3 tehetséges kreatív és végrehajtói vénával is rendelkező munkatárs található, piacot nyerhetnek a bonyolult szervezetekkel szemben.

7. Itt a totális hírterjesztés – semmi nem halott, amit mondanak a PR-ról, sőt!

Korántsem halottak a sajtóközlemények és a sajtóesemények sem, de egyre fontosabb lesz az azt küldő személye, hitelessége, az eddig is fontos kapcsolatok jelentősége. Ha nem ismerik, az újságírók jó esetben rá fognak keresni arra, aki küldte számukra az adott közleményt, háttéranyagot. Az egyre kevesebb rendelkezésükre álló idő alatt ez alapján is szelektálni fognak, mivel a hitelesség számukra is fontos. Miképp az újságírói márkák is egyre fontosabbak, mert egyre kevesebb emberre vagyunk hajlandóak odafigyelni, így a PR-osok brandje is egyre fontosabb lesz.

A média azonban nem elég. A híreket ki kell terjeszteni, fel kell erősíteni. Ehhez ki kell bővíteni a hagyományos média PR eszköztárát, át kell látni, hogy a közösségi médiában, a blogoszférában kikhez érdemes eljutni. Ez lehet egy önszerveződő Facebook csoport, vagy akár egy tumblr közösség vagy egy video blogger, azaz vlogger. Nem elég már az újságírókkal kapcsolatot tartani, sokkal szélesebb lett a hírek terjesztésének közege, nyakunkon a totális hírterjesztés. Az organikus vagy „rásegített” megoldások mellett jó PPC stratégiával, célzással is elő lehet mozdítani a saját tartalmak térhódítását és akár vírussá alakítását.

A reklámelutasítás és a reklámblokkoló szolgáltatások miatt is egyre fontosabb lesz a hagyományos és a social PR. A nem celeb véleményformálók megtalálása és a celeb kommunikáció is felértékelődik majd. Több alkalommal hangsúlyoztam, hogy a fogyasztói nagyköveteket meg kell találni és a PR és a marketing hadrendjébe kell állítani. Mégis alig látható valódi stratégia erre. Különböző kutatások egyöntetűen állítják, folyamatosan nő, és tovább nőtt azok száma, akik mások véleménye alapján hajlandóak fogyasztói döntést hozni, arányuk kutatástól függően ma már 75-95% között található. Vajon ismerjük őket?

8. A Social search és a digitális asszisztensek újrarajzolják az információhoz jutás térképét

A hagyományos keresők folyamatosan erősödnek, és nem csak a Google, hanem a Bing és a Yahoo sem elveszett gyermek. De mindeközben észrevétlenül felnő egy új generáció és egyben új kereső generáció is, amikor a felhasználók már beszélgetéshez közeli vagy akár hangalapú utasításokat adhatnak az emberihez hasonlító interfészeken keresztül, és akár releváns válaszokat is kaphatnak (Siri, Google Now, Cortana). A kérdés felvetődik, lehet-e optimalizálni weboldalunkat a digitális asszisztensekre is? A Cortana például a saját gépeken és több keresőben is keres, míg a Google a felhasználó korábbi keresései és online szokásai alapján is optimalizál. Ezen szolgáltatások célja, hogy azonnali és releváns válaszokat adjon, és ne pár soros leírások alapján kelljen bogarásznia a felhasználónak sok-sok tartalom között.

Tartalomoldalról minderre a reakció? Míg korábban a kérdés-felelet típusú egyszerű tartalmak megfelelőek voltak, ma már sokkal inkább niche tartalmakat kell előállítani. Ezekre a digitális asszisztensek nagyobb eséllyel találnak tartalmakat, mint a hagyományos keresők.

Már a Wikipedia is megérezte a Google Knowledge Graph erejét, a Google már nem csak keresési találatokat, hanem válaszokat is ad azáltal, hogy tényeket, embereket, helyszíneket és dolgokat köt össze, A Wikipedia látogatottságának visszaesését sokan a Google-nak tulajdonítják, mivel a kívánt tudás megszerzése adott esetben gyorsabban történhet a Google segítségével. Ha a Wikipedia elég erős márka marad, és látogatói forrását szélesíteni tudja, akkor van esélye a túlélésre, egyéb esetben hosszabb távon könnyen elenyészhet.

Ha ez a trend folytatódik, és valóban kialakul az azonnali kérdések és válaszok világa, akkor a keresőoptimalizálás világa elhalványul, vagy akár el is tűnik, és a digitális láthatóság új formái jönnek létre. A keresők megmaradnak, de a találatokat egy felsőbb szintű szolgáltatás előszűri. Ha pedig így lesz, akkor a weboldalak jelentősége is csökken, mert a digitális asszisztensek már kilistázzák a felhasználói keresés alapján három legrelevánsabb szolgáltatást telefonszámmal és címmel, így a weboldalakra már el sem kell jutni.

A Google lépései arra utalnak, hogy a Google-ról elérhetőek legyenek az általános információk, üzleti információk és vásárlás is anélkül, hogy el kelljen hagyni a böngészőt. A Knowledge Graph, a közvetlen bevásárlókosár, a direct buying shopping carts, ahol az eladók belistázhatják termékeiket, és a látogatók egy Google alapú bevásárlókosárba tehetik a különféle termékeket, új dimenziókat nyitnak az online vásárlásban. Így már nem csak a Wikipedia kerül veszélybe, hanem az Amazon vagy az eBay is? Ha a Google-nak sikerül mindhárom platformot megerősítenie, akkor számos hagyományos weboldal a jelenlegi formájában valóban eltűnhet.

Persze a digitális asszisztensek sem mindentudóak. Eljött a közösségi keresők ideje. A digitális asszisztensek mellett a közösségi keresők fogják még jelentősen alakítani az információhoz jutást. A Smashfuse, a SocialMention vagy a Social Searcher olyan találatokat adnak, amelyeket a Google nem tud, mert nem figyel. Ha niche terméket vagy valós idejű információt akarunk, akkor léteznek olyan közösségi keresők, amelyek csak a számukra benyújtott információkat adják tovább, míg mások több forrásból származó és bizonyos demográfiai igények alapján származó adatokat. Miképp RSS-sel is relevánsabb és értékesebb közönséget tudunk teremteni, mintha csak kizárólag Google keresést használnánk, úgy a közösségi keresők is pótlólagos értéket hoznak a felhasználók számára. Egy részük csak adatokat keres és talál a legkülönfélébb közösségi oldalakon (Smashfuse), míg mások elemző funkciókkal is rendelkeznek (SocialMention).

9. Mobilközpontú digitális marketing és a weboldalak hanyatlásnak kezdete

A mobil appok és a közösségi médiumok hálózata leválthatja a weboldalakat. Amióta az applikáció indexelést elkezdte a Google, és amióta már a világ 10 országában a mobil internetezésre fordított idő már meghaladja az asztali gépekét, azóta új korszak virradt a mobil appokra is. Hiszen az appok mindent tudnak, amit a weboldalak, csak sokkal intuitívabb módon léteznek, sokkal közelebb képesek férkőzni tulajdonosukhoz, mint egy weboldal. Bár korábban már többször vészjóslóan fogalmaztam a weboldalak eltűnéséről, de még ez sem jelenti azonnal a weboldalak halálát, legfeljebb elgondolkodásra késztetik a márkatulajdonosokat, hogy milyen stratégiát válasszanak. Hagyományos weboldalra, tartalommarketingre, keresőoptimalizálásra épülő stratégiát, vagy egy applikáción keresztüli, intimebb, szoros interakciót kialakítani képes stratégiát. Mindkettő működhet. Nem mindenki számára járható út az applikáció, de egyre több brand fog ilyen irányba haladni. Az appok terjedése azokban a szektorokban, ahol az interakció és kapcsolattartás kulcsfontosságú, erőteljesebb lesz. Ezt jól mutatja, hogy számos olyan márka van már, amelynek csak egy statikus weboldala van, és amely inkább egy app-pal rendelkezik, és különböző közösségi média felületeket fog össze. A mobilközpontúságnak persze nem csak az appok szintjén, hanem mindenhol, pld a hírlevél optimalizálásban is jelentkeznie kell.

10. Vizualizáció és virtualizácó, 360 fokos video, live video streaming, video remarketing

A Cisco szerint 5 éven belül az összes internetes tartalom 80%-a online video lesz. A WPPglobális kommunikációs trendriportjában utal arra, hogy az emberek csak 20%-ára emlékeznek annak, amit olvastak, de 83%-ára a vizuális tartalmaknak. Az egyre rövidebb figyelmi küszöbértékeket csak egyre hatásosabb vizuális tartalmakkal lehet legyőzni.
A PR szakembereknek is hosszú anyagok helyett frappáns infografikákkal és videókkal kell majd operálniuk, a reklámszakembereknek pedig a figyelem első 3 másodpercének megragadására kell fókuszálniuk. Ha ez nem sikerül, akkor elvesztek. Ki látott már 360 fokos videót? A technológia már lehetővé teszi, hogy a videón belül 360 fokban mozogjunk, kiválaszthatjuk, hogy milyen szögből akarjuk nézni az adott mozgóképet (a BBC épp egy hete jött ki az első 360 fokos televízióműsorával). Olyan, mintha mi is az adott képi világ része lennénk. Nem véletlen, hogy mind a Google, mind a Facebook rámozdult a témára, a Facebookon már aktív is a 360 videó funkció pár hete.

A tartalommarketing és az online vásárlás is forradalom előtt áll, sokkal hatásosabb interakciókra lesznek képesek a 360 fokos videóval, mint a hagyományos hirdetési megoldások, ráadásul mindezt visszajátszhatóan. Létezik már olyan app is, amelyik élő videót képes megosztani a Twitter követőkkel mobilon, a Facebookon ez app nélkül is működik. De miért is ne lehetne a termékajánlókat, sajtóközleményeket már ezzel a technológiával elkészíteni, vagy akár webes tartalmakhoz kiegészítő tartalmakat gyártani, majd remarketingben is videó tartalmakat nyújtani.

E szép új világ a lábunk előtt hever…

A Barcelonában megrendezett Mobil Világkongresszus keretében került sor a Négy év múlva (Four Years From Now – 4YFN) technológiai és startup eseményre, ahol a Deutsche Telekom (hub:raum), az Orange (Orange Fab), a Singtel (Singtel Innov8) és a Telefónica (Telefónica Open Future) innovációért felelős csapatai életre hívták a Go Ignite elnevezésű új kezdeményezést. A felhívás mögött egy 2015 szeptemberében létrehozott szövetség áll, amelynek célja, hogy összekösse a startup ökoszisztémákat Ázsiában, Afrikában, Európában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten. Ugyanezen cél érdekében a Go Ignite világszerte meghívja a startupokat, hogy projektjeikkel csatlakozzanak az alábbi öt kategória valamelyikéhez: a dolgok internete (Internet of Things – IoT), kiberbiztonság, big data elemzési eszközök, tartalomszolgáltatás, valamint az ügyfélélmény javítása.

A szövetség által kínált program segítséget nyújt a startup vállalkozások számára az üzletfejlesztési lehetőségek felkutatásában, innovációik kereskedelmi termékké alakításának felgyorsításában, valamint vállalkozásuk hazai piacon túli bővítésében. Az április 30-án záruló programhoz legfeljebb öt innovatív startup kiválasztására kerül sor. A Go Ignite globális felhívásáról további információk a go-ignite.com oldalon találhatók.

Ötleteik mielőbbi életképes megoldássá történő továbbfejlesztéséhez a kiválasztott startupok felhasználhatják a szövetség tagjainak kollektív forrásait. E források között említhető a különböző piacok megismerése, partnerkapcsolatok építése, közös munkaterületek használata, potenciális befektetés, képzés, mentorálás, meghívások startup kiállításokra és más eseményekre, valamint hozzáférés a szövetség tagjainak működő vállalkozásaihoz. Emellett hozzáférést kapnak a Go Ignite szövetség tagjainak üzleti egységeihez és azok kollektív ügyfélbázisaihoz, amely öt kontinensen több mint egymilliárd vállalati és lakossági fogyasztót jelent.

Az OptiWi-fi, egy Wayra-Telefónica Open Future startup, amelynek különleges szabadalma, egy Wi-Fi technológia, amely lehetővé teszi a távközlési cégek számára, hogy mobilszolgáltatásaikat Wi-Fi hálózaton keresztül továbbítsák, máris tapasztalja a kezdeményezés előnyeit. Az Orange és a Telefónica közötti együttműködés eredményeképpen tevékenységük felgyorsult, jelenleg az Orange innovációs csapata számára dolgoznak egy kísérleti projekten. Egy másik kedvezményezett az Idomoo, egy Orange Fab startup, amely kifejlesztett egy személyre szabott videóalapú történetmondó technológiát, ahol az ügyfelek útja dinamikus és valós idejű videókon keresztül vezet. Az Optus – a Singtel Csoport tagja – együttműködést kezdeményezett az Idomoo-val egy, az ügyfelekkel folytatott kommunikáció fejlesztését segítő szolgáltatás kifejlesztése érdekében. Jelenleg egy kísérleti projekt van folyamatban a számlainformációk kezelését és az ügyfélélményt fokozó technológia tesztelésére és optimalizálására.

Min-Kin Mak, a Deutsche Telekom hub:raum alelnöke a következőket mondta: „A Go Ignite olyan partnerek kezdeményezése, amelyek mindannyian maximálisan elkötelezettek a startupokkal való együttműködés iránt. A bevont szolgáltatók mindegyike több éve kidolgozta saját programját a startupokkal való együttműködésre, valamint vállalati eszközeik befolyásának kiterjesztésére. Most mindezeknek a kezdeményezéseknek a Go Ignite program alatt történő összekapcsolása teljesen új szintre emeli a startupok támogatását. Ez a helyzet valamennyi érintett számára előnyös, mivel a Go Ignite legfőbb célja a legígéretesebb és kategóriájukban a legjobb startup cégek bevonása és a velük való együttműködés.”

A Jeremie csapok 2016-os záródásával komoly szárazságra kell felkészülnie a hazai startup ökoszisztémának, emiatt az induló vállalkozások nemzetközi ambícióit támogató új lehetőségek 2016-tól várhatóan jelentősen felértékelődnek. Ezt felismerve alapította meg az OXO-csoport kaliforniai képviseletét, amelynek célja a cég portfóliójába tartozó cégek képviselete és a piacra jutásuk segítése. A tengerentúli képviseletet a hazai és nemzetközi internetes vállalkozói körökben egyaránt elismert szakember, a Schibsted barcelonai központjából igazolt Peresztegi Zoltán vezeti. Feladata elsősorban tengerentúli befektetői kapcsolatok erősítése és további kiépítése, a portfóliócégekbe társ- és következő körös finanszírozók bevonása.

„Az OXO-csoport mindennemű állami vagy uniós forrás igénybevétele nélkül mára regionális szinten is meghatározó szereplője lett a piacnak. A folyamatos fejlődés eredménye, hogy Peresztegi Zoltán személyében egy nemzetközi szinten is magasan jegyzett szakemberrel tudjuk portfóliócégeinket segíteni a startup vállalkozások Nirvánájaként számon tartott Szilícium-völgyben” – mondta el Oszkó Péter, az OXO-csoport vezetője.

„Az OXO egy új fejezet kezdete az életemben – szeretem feszegetni a komfortzónám határait, a startup világ pedig egy olyan dinamikusan fejlődő iparág, amely minden abban aktívan résztvevőt rákényszerít a folyamatos tanulásra, megújulásra” – mondta el Peresztegi Zoltán.

Az OXO-csoport portfólióba jelenleg 28 cég tartozik, ebből tíz jutott már első körös finanszírozáshoz, míg a befektetők és induló vállalkozások egymásra találását katalizáló OXO Stockon 140 befektető és 65 startup regisztrált, és összesítve eddig 13,3 millió eurós befektetés realizálódott.

A szakemberek szerint jellemzően az akár trendalakító big data és sharing economy, illetve a hardverfejlesztéseket is célzó viselhető technológiák, dolgok internete (IoT) és kiterjesztett valóság típusú projektjeiknek van a legnagyobb esélye a tengerentúli betörésre, de hangsúlyozták, hogy egyenként dől el, mely projektet irányítják az amerikai, az európai és más piacok felé.

Az idén harmadszor megrendezésre kerülő Telekom Innovációs Versenyre a világ minden tájáról, így Magyarországról is várják az újonnan induló startupok és innovátorok jelentkezését október 15-ig. A verseny alkalmat kínál a kizárólag meghívásos alapon működő Innovation Expo rendezvényen való részvételre november 12-én Budapesten, ahol a startupok találkozhatnak a Deutsche Telekom különböző üzleti területeinek képviselőivel. A Deutsche Telekom az idén három témát talált különösen relevánsnak, e szerint a benyújtott pályázatokat és megoldásokat a következő kategóriákban várják: Smart Data Analytics (Intelligens adatanalitika), Future Communication (A jövő kommunikációja) illetve Industry 4.0 és IoT. Mivel kidolgozott elképzeléseket várnak, a pályázóknak legalább egy működő prototípust is be kell mutatniuk.

„A Deutsche Telekom számára a startupok az új elképzelések fontos forrását jelentik, folyamatosan keressük az újító szellemű vállalkozókat. Várakozással tekintünk a budapesti Expora, ahol bizonyára sok briliáns elme találkozik majd” – mondta Dr. Heinrich Arnold, a Telekom innovációért felelős igazgatója és a Telekom Innovation Laboratories nemzetközi vezetője.

Az Expo keretén belül 10 csapat mutatkozhat be, melyek közül egy hely a múlt hétvégén Berlinben megrendezett Startup Night eseményen már el is kelt. A szakmai zsűri választása a shopboostr csapatra esett (a képen), akik egy, a webshop látogatóinak konverziós arányát javító big data analatikára, valamint viselkedés alapú algoritmusokra építve képesek egyéni ösztönzőket teremteni a vásárlások fokozása érdekében.