A legnagyobb technológiai vállalatok — a Microsoft, az Amazon, az Oracle, az Intel, a Qualcomm, vagy éppen a Google — ma már saját AI-chipeket terveznek, hogy függetlenedjenek az Nvidiától, és optimalizálják modelljeiket energiafogyasztás, késleltetés és hűtés szempontjából. Az Nvidia legújabb H-sorozatú gyorsítói 500–1000 W közötti fogyasztása jól mutatja, hogy a számítási teljesítmény további növelése fizikai korlátokba ütközik. Ezért minden szereplő — az okostelefongyártókon, diagnosztikán, genomikán és adattudományon át a robotikáig és az ipari IoT-ig — új, hatékonyabb architektúrákat keres, amelyek képesek fenntartható módon kiszolgálni a mesterséges intelligencia igényeit.

A Very-Large-Scale Integration (VLSI) AI-chipek tervezése mellett mára a Field Programmable Gate Array (FPGA) alapú megoldások is kulcsszerepet játszanak az digitális hardvertervezés területén. Sokoldalú és nagymértékben testreszabható integrált eszközök, amelyek ideálisak a nagy teljesítményt, alacsony késleltetést és valós idejű feldolgozást igénylő alkalmazások széles köréhez, a repüléstől a biztonságtechnológián át a pénzügyekig és a távközlésig átalakítja a digitális rendszerek tervezésének és építésének módját.

Ezek a technológiai trendek alapjaiban változtatják meg a mérnöki kompetencia igényeket. A mai mérnökinformatikusnak nem elég kiváló szoftverfejlesztőnek lennie; értenie kell a számítási architektúrákhoz, az adatmozgatás fizikai korlátaihoz, a hűtési és energiahatékonysági kérdésekhez, valamint az alkalmazott technológiák hardverigényéhez is. Számos nemzetközi egyetem és kutatóintézet mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara (PPKE ITK) is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatóik szoftver- és hardverfejlesztésben egyaránt képzettek legyenek, a tervezéstől a megvalósulásig végig tudjanak kísérni egy-egy projektet. „A hallgatók már az első félévben bekapcsolódhatnak a kar kutatási műhelyeibe és laborjaiba. Valós áramköröket és chipeket terveznek, amelyek a legnagyobb ipari fejlesztések logikáját követik. Ezek valós időben tesztelhetők, módosíthatók, így napok alatt létrehozhatók olyan architektúrák, amelyekhez ipari környezetben akár évek szükségesek.” – emeli ki Dr. Nagy Zoltán, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés szakfelelőse.

A mesterséges intelligencia fejlődésének egyik leglátványosabb, de egyben legmélyebb hatású iránya a „talk to your data” paradigma: az a képesség, hogy a felhasználók természetes nyelven kommunikáljanak az adatbázisokkal, elemzőrendszerekkel vagy épp gépi tanulási modellekkel. Ez a trend radikálisan átalakítja az ember–gép interakciót: az adat többé nem csak lekérdezhető, hanem értelmezhető és kontextusban kezelhető a mesterséges intelligencia révén. A mérnökinformatikusok számára ez több szempontból is meghatározó. Egyrészt a hagyományos adatbázis- és szoftverfejlesztési tudás kiegészül a nyelvi modellek integrálásának ismeretével, vagyis azzal, hogyan lehet egy adatforrást generatív AI-rétegen keresztül elérhetővé tenni. Másrészt új típusú adatarchitektúrák és biztonsági kihívások is megjelennek: a természetes nyelvi lekérdezésekhez szükséges kontextusépítés, adat-előkészítés (data curation), valamint a prompt-vezérelt folyamatok optimalizálásának mérnöki feladata. „Kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hallgatóinkat megtanítsuk hatékonyan együttműködni az AI-jal. A természetes nyelvi lekérdezésekkel adatokat elemezni, kódot generálni, modelleket finomítani. A „talk to your data” szemlélet ma már nem jövőkép, hanem valós kutatási téma, amelyből szakdolgozatok és ipari együttműködések is születnek.” – teszi hozzá Lukács Gergely, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés oktatója.

A szak kutatási fókuszában a multimodális adattudomány áll: kép-, hang- és szenzoradatok feldolgozása, gépi látás, biológiai adatok elemzése, valamint az ezekhez kapcsolódó AI-alapú döntéstámogató rendszerek fejlesztése. Ezekhez a kompetenciákhoz a Pázmány ITK több évtizedes tudományos háttere biztosít alapot, mint például a Roska Tamás-féle bionikai és gépi látáskutatások, de a karon működik a Mesterséges Intelligencia Alkalmazásai szakirányú továbbképzés is, hiszen fontosnak tartják, hogy olyanok is megismerhessék az MI lényeges területeit, akik nem mérnöki háttérrel érkeznek vagy más területről jönnek. Az egykori hallgatók mára olyan cégeknél dolgoznak, mint a Google, a Lidl Data Competence Center, a Bosch, a Morgan Stanley és a Hi-Fly Labs projektjei, valamint a Krausz Ferenc féle Center for Molecular Fingerprinting kutatási programjai.

A SEMI Semiconductor Climate Consortium közelmúltban bemutatott tanulmánya szerint a félvezetőipar karbonlábnyoma 2021-ben 500 millió tonna CO2-nek felelt meg, aminek 16 százalékát az ágazat ellátási lánca adta. Ha a beszállítók átváltanak alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra, illetve egyéb karbon-mentesítési lépéseket is tesznek – például az elektrifikáció előmozdításával –, akkor az jelentős hatással lehet az iparág teljes, Scope 3 CO2-kibocsátására.

A Catalyze együttműködésre ösztönzi a félvezetőipar beszállítóit értékláncuk megújuló energiaforrásokra való átállítása érdekében. Emellett arra biztatják a kezdeményezésben részt vevőket, hogy vállaljanak kötelezettséget a szén-dioxid-mentesítésre, és a megújuló energia beszerzése során lépjenek fel közösen, kihasználva a csoportos beszerzésben rejlő lehetőségeket.

„Örömmel üdvözöljük a Google-t, az ASM-et és a HP-t a Catalyze programban. Csatlakozási döntésük megerősít minket az ellátási láncok szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítására irányuló törekvéseinkben. A Scope 3 kibocsátások nyomon követése és kezelése kihívásnak bizonyult, de a Catalyze program lehetővé teszi a vállalatok és beszállítóik számára, hogy elkötelezzék magukat és együttműködjenek az energiaátállás és a dekarbonizáció területén” – mondta el Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.

„A szén-dioxid-mentes félvezetőgyártásra való áttérés kritikus fontosságú a globális kibocsátás csökkentése szempontjából, és ezt egyetlen vállalat sem tudja egyedül megvalósítani. Izgatottak vagyunk, hogy a Catalyze program alapító támogatóihoz csatlakozhatunk, és alig várjuk, hogy velük és beszállítóinkkal együtt dolgozhassunk a tiszta energia használatának kiterjesztésén a Google ellátási láncának ezen a kritikus területén” – jelezte Michael Terrell, a Google Energy and Climate részlegének igazgatója.

„Bolygónknak sürgős és határozott fellépésre van szüksége az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Ezért a HP elkötelezte magát amellett, hogy ebben az évtizedben felére csökkenti a teljes értéklánca kibocsátását, miközben továbbra is innovatív technológiát szállítunk ügyfeleinknek. Büszkék vagyunk arra, hogy a Catalyze program támogatásával segíthetjük az iparágat a félvezető- és informatikai ellátási lánc szén-dioxid-mentesítésében” – hangsúlyozta Ernest Nicolas, a HP ellátási láncért felelős vezetője.

„Az együttműködés kulcsfontosságú a globális kibocsátás csökkentésében, mivel egyetlen vállalat és egyetlen iparág sem képes mindent egyedül megoldani. Ezért olyan fontos a Catalyze, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy összefogjanak, és megmutassák, hogyan lehet egy meg egy három. Ha csak magunk próbálnánk ezt megtenni a beszállítóinkkal, az soha nem érné el a Catalyze program hatását és léptékét, és ezért örülünk, hogy az alapító támogatók között lehetünk” – tette hozzá John Golightly, az ASM fenntarthatóságért felelős alelnöke.

A létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünneplő, nemzetközi Projektmenedzsment Intézet (Project Management Institute, PMI) összegyűjtötte az 1969 és 2019 között végbement projekteket, amelyek megvalósulása a legnagyobb mértékben volt hatással világunk alakulására.

A szervezet szakértői tizenkét területen keresték a világ legfontosabb újításait eredményező ötven legfontosabb projekteket a legkülönbözőbb szektorokban a kereskedelemtől a szórakoztatóiparon át a pénzügy, az építőipar, vagy éppen a tudomány és a technológia világáig. A top 50 legfontosabb projektet tartalmazó listát egy interaktív honlapon, tematikus bontásban is meg lehet tekinteni a PMI honlapján.

A legnagyobb hatású nemzetközi informatikai projektek

A projektmenedzsment nemzetközi szakmai szervezetének munkatársai szerint a technológiai szektorra az alábbi tíz projekt megvalósulása gyakorolta a legnagyobb hatást:

1. World Wide Web – 1993-ban vált nyilvánosan elérhetővé, s napjainkban mindenütt jelenlevővé.

2. Intel 4004 – az Intel első, kereskedelmi forgalomban is elérhető mikroprocesszora 1971-ben debütált, s mérete miatt elindította a laptopok és mobiltelefonok fejlődését.

3. DynaTAC 8000X – a Motorola első szélesebb körben használható mobiltelefonja 1983-ban jött ki, 1 kg súlyú volt és 10 órát működött egy feltöltéssel.

4. Google kereső – 1998-ben jelent meg a keresőmotor béta verziója, hamar túllépett a konkurencián, és ma is a keresések 90%-át uralja.

5. iPod – a 2001 októberében megjelent hordozható zenelejátszójával az Apple ezzel újrafogalmazta a termékdesignt, a kezelhetőséget és átalakította a teljes zeneipart.

6. Watson – az IBM szuperszámítógépes mesterséges intelligenciája már 2010-ben képes volt legyőzni az embert kvízjátékban, azóta pedig egy sor egyéb területen alkalmazzák gépi tanulási képességeit az egészségügyön át a divatig.

7. Alexa – az Amazon cég 2014-ben bemutatott virtuális asszisztensével normál beszédben lehet kommunikálni, mostanra pedig egy sor különböző eszköz támogatja az okoshangszórótól a televízióig.

8. Vonalkód – vonalkódot 1974-ben használták először egy csomag Wrigley’s Juicy Fruit rágó beolvasására, de ma is nélkülözhetetlen a logisztikai, gyártási, jegykezelési rendszerekben, utódja, a QR-kód pedig az okostelefonok korszakában is tovább él.

9. Skype – az ismert online kommunikációs szoftver 2003-as megjelenésével véget vetett a drága nemzetközi telefonhívásoknak, ezzel a globális kapcsolattartás általánossá és a széles körben elérhetővé vált.

10. Facebook – a 2004-ben indult közösségi oldala közösségteremtés mellett a hirdetési piacot is gyökeresen átformálta, és az emberek egyik fontos online kommunikációs platformjává vált.

A legnagyobb hatású hazai informatikai projektek

De vajon melyek voltak Magyarország életében a legfontosabb informatikai projektek? Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója szerint ha Kalmár László matematikus az ötvenes években nem fordul a kibernetika felé, és vállalja fel ennek minden nehézségét (az akkori rendszerben áltudománynak tartották), a számítástechnikai képzés sem kezdődhetett volna meg Szegeden már 1957-ben.

1966-ban már az első hazai számítógépek fejlesztése is megkezdődhetett a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI): bár ennek alapjául az amerikai Digital cég PDP számítógépei szolgáltak, ezek pontos belső felépítését nem ismerhették a magyar szakemberek, mégis képesek voltak megépíteni az amerikai gépekre írt programokat futtatni képes magyar számítógépet. 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab számítógépes rendszer készült a KFKI-ban, evvel a TPA gépek jelentősen hozzájárultak az ország számítógépes, minőségi informatikai kultúrájának kialakulásához.

Szalay Imre szerint a harmadik legnagyobb hatású projekt Barabási Albert-László hálózatelméleti tanulmánya, amelyet 1999-ben publikált a Nature szaklapban. Barabási munkatársaival feltérképezte a világhálón lévő oldalak kapcsolódásait, amely során kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerűen létrejött hálózatok. 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeonggal) közölt tanulmányukból nőtt ki a hálózatelmélet.

Az alkalmazott intelligens megoldásoknak és a valós idejű szenzorkommunikációnak köszönhetően a kockán végzett különböző mozdulatok mindössze 20 milliszekundumos késéssel jelenjenek meg a kiterjesztett valóságban, ami azért is kiemelten fontos, mert az emberi agy ezt a mértéket képes kezelni.

A valós és virtuális valóság történései közötti nagyobb késés akár rosszullétet is okozhat, mindenesetre semmiképpen sem éreznénk komfortosnak. Az 5G-ben rejlő lehetőségek maximális kiaknázásával pedig akár bőven 10 milliszekundum alá is lecsökkenthető a válaszidő, és ezáltal tovább javítható a felhasználói élmény.

A virtuális Rubik-kockát a Nokia az Intellel közös standján a világ legjelentősebb technológiai seregszemléjén, a Las Vegas-i CES kiállításon is bemutatta 2019. január 8–11. között. A meghatározó technológiai újításokat és trendeket bemutató show idén 4500 kiállító céget vonultatott fel, és mintegy 180 ezer látogató vett részt a világ minden tájáról (globális technológiai nagyvállalatok döntéshozói, szakújságírók, innovációs szakemberek).

A Bisnode Kft. összegzése remélhetőleg egyaránt szolgál a sportrajongók és a gazdaságok hírek szerelmeseinek örömére.

Az olimpiai játékok egyik új támogatója a kínai Alibaba. A húsz éve alakult társaság ma már több mint 50 ezer embert lát el munkával. A 2017 márciusáig tartó üzleti évben rendkívül dinamikusan – közel 56,5 százalékkal – növekedett árbevételük, így értékesítésük dollárban kifejezve meghaladta 25 milliárdot, míg adózott eredményük 6,5 milliárd dollárnak megfelelő jüanra rúgott.

A világ egyik legnagyobb online viszonteladói oldalaként a második legmagasabb – 26 százalékos – árbevétel-arányos eredményt mutatták fel a szponzorok közt. Érdekesség a közelmúltban napvilágot hír, mely szerint az Alibaba Group Holding Limited stratégiai megállapodást írt alá az Auchan Retail S.A. és a Ruentex Group vállalatokkal. Az együttműködés célja a kínai élelmiszerkereskedelem fellendítése az offline és online értékesítésben szerzett tapasztalatok ötvözésével.

A francia tőzsdén jegyzett ATOS már 2001 óta az olimpiai játékok egyik főszponzora. A cégcsoport a digitális szolgáltatások vezető szereplője, immáron 30 éve működik, a világ 72 országában van jelen, és nagyságrendileg 100 ezer embernek adnak munkát. 2016-ban 9,7 százalékos növekedéssel több mint 11,7 milliárd eurós árbevételt könyvelhettek el, nyereségük pedig 44,6 százalékos növekedést követően megközelítette a 632 milliót. Az eredményesség dinamikus növekedése ellenére árbevétel-arányos adózott eredményük mindössze 5,4 százalék lett.

Az 1931-ben alakult Bridgestone közel 144 ezer embernek ad munkát világszerte. A japán központú abroncsgyártó a 2016-os évben 30,6 milliárd amerikai dollárnak megfelelő árbevételt termelt, ami csaknem 12 százalékos visszaesés 2015-höz képest. A csoport adózott eredménye ezzel szemben csak 6,6 százalékkal mérséklődött, ezáltal árbevétel-arányos adózott eredménye 10,2 százalék körül alakult. A Chase Your Dream, No Matter What kampányával a vállaltóriás az álmukat megvalósítani képes sportembereket ünnepli.

Az 1886-ban alapított The Coca-Cola Company, 2016-ban 100 300 embert látott el munkával, több mint 200 országban értékesítve termékeit. A cégcsoport több mint 80 éve támogat sporteseményeket, már az 1928-as amszterdami olimpián is részt vettek szponzorként. A társaság árbevétele – 5,5 százalékos visszaesést követően – közel 41,9 milliárd amerikai dollár volt 2016-ban. Adózott eredménye 6,55 milliárd dollárra esett vissza, ezzel a 2015-ös 16,63 százalékról 15,65 százalékra mérséklődött árbevétel-arányos adózott eredménye a társaságnak.

Az 56 ezer alkalmazottat foglalkoztató Dow a világ egyik legnagyobb vegyipari cége. A 120 éves múltra visszatekintő vállalkozás 2016-os árbevétele minimális csökkenést követően 48,16 milliárd amerikai dollár lett. A bevételeknél jóval nagyobb mértékben – 43,4 százalékkal – csökkent a társaság nyereségessége, így árbevétel-arányos eredményük 9,15 százalékra gyengült. A Dow Chemical Company által kifejlesztett nagy teljesítményű – elsősorban energetikai – technológiai megoldásokat számos helyszínen, többek között az olimpiai faluban is használták.

A 126 éve működő General Electric 295 ezer embernek ad munkát, a cégcsoport 2016-os bevétele 5 százalékos növekedést követően megközelítette a 124 milliárd dollárt. A 2015-ös veszteséges év után adózott eredményük 8,18 milliárd dollárra rúgott, ezzel árbevétel-arányos nyereségük elérte a 6,1 százalékot. A GE infrastrukturális megoldásokat nyújt az Olimpiai Játékok helyszíneire, valamint diagnosztikai eszközökkel segíti a sportolók helyi kórházakban való egészségügyi ellátását.

Az olimpiai játékok egyik legújabb támogatója az Intel csoport. A társaság a hatvanas évek végén alakult és napjainkban már 106 ezer alkalmazottat foglalkoztat. 2016-os árbevételük megközelítette a 60 milliárd dollárt, ezzel 7,3 százalékos növekedést produkálva 2015-höz mérten. A növekvő bevétel ellenére adózott eredménye – közel 10 százalékkal – 10,3 milliárdra csökkent. Ám árbevétel-arányos nyereségessége még így is a harmadik legmagasabb a támogatók között, megközelíti a 17,4 százalékot.

Az Omega órákat is gyártó svájci Swatch Group 35 éve jött létre az ASUAG és a SSIH egyesüléséből. 1932 óta az olimpiai játékok hivatalos időjelzője és pontozási szolgáltatója. Jelenleg 35 700 embert foglalkoztatnak, és olyan márkák fémjelzik őket, mint a Breguet, Blancpain vagy a Harry Winston. A csoport 2016-os bevétele csaknem 11 százalékos csökkenést követően 7,55 milliárd svájci frank volt, míg adózott eredménye 47 százalékos visszaesés után megközelítette a 600 millió frankot. Árbevétel-arányos adózott eredményük így ebben az évben mindössze 7,85 százalékot tett ki.

A támogatók közül a legrégibb múltra visszatekintő Procter & Gamble eredetileg egy kis, szappan- és gyertyakészítő családi vállalkozásként indult 1837-ben. Az amerikai központú cégcsoport immáron 105 ezer alkalmazottal több mint 300 márkát forgalmaz 160 országban. 65,3 milliárd dolláros árbevételéből 10,5 milliárdos adózott eredményt realizált 2016-ban, mellyel árbevétel-arányos adózott eredményét 16,1 százalékra tudta javítani.

Az idén kereken százéves Panasonic 257 500 embert lát el munkával világszerte. Árbevétele a 2017 márciusáig tartó üzleti évben meghaladta a 67,3 milliárd amerikai dollárnak megfelelő jent, ami minimálisan maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Adózott eredménye ugyanakkor visszaesett, 9,6 százalékos csökkenést követően 1,37 milliárd dollárnak felelt meg, ezzel pedig mindössze 2 százalékos árbevétel-arányos nyereséget tudott felmutatni.

A dél-koreai Samsung több mint 80 országban 325 ezer alkalmazottal van jelen. A csoport tagjai számos iparágban képviseltetik magukat az elektronikai termékek gyártásán kívül is, foglalkoznak többek között pénzügyi szolgáltatásokkal, hajógyártással, nehéziparral és építőiparral is. A 80 éves múlttal rendelkező csoport bevétele 2016-ban meghaladta a 174 milliárd dollárnak megfelelő koreai wont, nyeresége pedig megközelítette a 20 milliárd dollárt. A 20 százalékos adózott eredmény növekedésnek köszönhetően a csoport 11,26 százalékos árbevétel-arányos adózott eredményt ért el a korábbi 9,5 százalékkal szemben. A Samsung a játékok alatt vezeték nélküli kommunikációs és számítástechnikai eszközökkel, különféle interaktív stúdiókkal, egyedi alkalmazással készült a sportolók és a szurkolók számára egyaránt.

A több mint 364 ezer alkalmazottat foglalkoztató Toyota csoport a 2017. március végéig tartó üzleti évet 253 milliárd dolláros bevétellel és közel 16,8 milliárd dollár adózott eredménnyel zárta. Árbevétel-arányos adózott eredménye a csökkenő bevételek, illetve a még nagyobb ütemben csökkenő adózott eredmény hatására 6,64 százalékra gyengült. A Toyota több mint 50 olimpiai és paralimpiai sportolót támogat kimelten a Téli Olimpiai és Paralimpiai Játékokat megelőzően, illetve a versenyek során.

A kaliforniai székhelyű, 60 éve működő VISA kimondottan jó évet zárt 2017-ben. Több, mint 15 ezer alkalmazottjával 21,7 százalékos bevételnövekedést mutatott ki, így 18,36 milliárd dollárral zárták az évet. Az olimpia főszponzorai közül náluk lett a legmagasabb – 36,5 százalékos – az árbevétel-arányos nyereségesség. A csoport adózott eredménye így 11,8 százalékos emelkedés után 6,7 milliárd dollár lett. A VISA az 2020-ig bezárólag az Olimpiai Játékok kizárólagosan elfogadott fizetéstechnológiai partnere.

A BMW-csoport, az Intel és a Mobileye által tavaly alapított szövetséghez első autógyártó partnerként csatlakozik a Fiat Chrysler Automobiles.

A BMW-csoport, az Intel és a Mobileye 2016 júliusában jelentette be, hogy szövetségre lépnek azzal a céllal, hogy 2021-re teljesen önvezető (4-5-ös szintű) járműveket dobjanak piacra. A közösen létrehozott technológiai platformjaikhoz több autógyártó is csatlakozhat. A csoport várhatóan atrtani tudja a tervet, melynek értelmében 2017 év végéig 40 tesztjárművet indítanak útnak. Emellett egy 100 darabos, 4. szintű önvezető járművekből álló flotta kialakítását is tervezik, hogy azok együttműködéséből is adatokat nyerhessenek.

A fejlesztési partnerség célja, hogy a résztvevők kihasználhassák egymás erősségeit és erőforrásait a technológiai fejlesztés hatékonyságának növelése és a piacra dobás időigényének csökkentése érdekében. Az FCA a mérnöki tudás és műszaki erőforrások mellett magas értékesítési darabszámmal, széles földrajzi lefedettséggel és az észak-amerikai piacon szerzett tapasztalataival járul hozzá a szövetség munkájához.

„Ha előrehaladást szeretnénk elérni az önvezető technológiában, életbevágó, hogy az autógyártók, a technológiafejlesztők és a beszállítók partnerségre lépjenek. Az együttműködés keretei között az FCA közvetlenül részesedhet a szinergiákból és a méretgazdaságossági előnyökből, amelyeket a közös vízió és célok mentén társuló cégek hoznak létre” – mondta Sergio Marchionne, az FCA vezérigazgatója.

Az automatizált közlekedés jövője azt ígéri, hogy pozitív változást hoz az emberek életébe és a társadalom számára. De a teljesen önjáró autók világába vezető út igen összetett, és olyan teljes körű megoldásokra van szükség hozzá, amelyek képesek az intelligenciát a hálózat minden elemébe beépíteni, az ajtózáraktól kezdve egészen az adatközpontokig. A jövő közlekedési szolgáltatói kénytelenek lesznek alkalmazni a gyorsan fejlődő technológiákat, és teljesen új partnerekkel kell együttműködniük.

A BMW-csoport az Intellel és a Mobileye-jal együtt fogja kifejleszteni a gépjárművek részben és a teljesen automatizált közlekedéséhez szükséges megoldásokat és innovatív rendszereket, amelyek révén ezek a technológiák már 2021-re sorozatgyártásba kerülhetnek. A BMW iNEXT modellje lesz a BMW-csoport automatizált közlekedési stratégiájának alapköve, amelyre a eljesen önjáró gépjármű-flották épülni fogjak. Ezek az önjáró autók nem csak az autópályákon, hanem városi környezetben is alkalmazhatók lesznek.

Az együttműködés célja az, hogy résztvevői olyan időtálló megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek lehetővé teszik a gépjárművezetők számára, hogy ne csak a kezüket vegyék le a kormányról, hanem elérjék az úgynevezett „aktív figyelem nélküli” (3. szint) és végül az „odafigyelés nélküli” szintet (4. szint) is az autókban. Ezen a szinten már szabadidővé vagy munkaidővé alakítható át a vezetők gépjárműben töltött ideje. Az automatizálás ezen szintje lehetővé teszi, hogy a gépjármű műszaki szempontból eljusson a „vezető nélküli” (5. szint) végső közlekedési szakaszba, amelyben már nincs emberi sofőr az autóban. Ez lehetőséget teremt arra, hogy 2021-re önvezető gépjármű flották járják az utakat, és lefektetik egy teljesen új üzleti modell alapjait a hálózatba kapcsolt, mobil világban.

2016. július 1-én a három partner a BMW-csoport müncheni központjában tanúbizonyságot tett egy iparági szabvány meghatározása és az automatizált közlekedés nyílt platformjának kialakítása melletti elkötelezettségéről. A közös platform az automatizált közlekedés 3-5. szintjét fogja megcélozni, és több olyan gépkocsigyártó, illetve egyéb iparág számára is rendelkezésre fog állni, amelyek előnyt kovácsolhatnak az automatizált közlekedésből és a gépi tanulásból.

A vállalatok egy sor elérendő eredményt és mérföldkövet fogadtak el a közös referencia architektúrán alapuló, teljesen önjáró autók létrehozása érdekében. A vállalatok egy jelentős mértékig automatizált gépjármű-prototípus segítségével fogják tesztelni az automatizált vezetést. 2017-ben ezt a platformot automatizált gépjárműflottákkal végzett hosszú távú tesztvezetéshez fogják felhasználni.

A Mobileye legújabb egychipes rendszerében, az EyeQ®5-ben az érzékelés feldolgozása – mint például az, ahogy képesek vagyunk megérteni a közlekedési helyzeteket egyetlen kamerán keresztül – kap központi szerepet. Emellett a Mobileye Road Experience Management (REM) technológiája valós idejű, precíz helymeghatározást kínál, valamint a közlekedési helyzetek modellezésén keresztül nélkülözhetetlen támogatást nyújt a teljesen automatizált közlekedéshez.

Az Intel az önjáró autók városi környezetben való használatához szükséges összetett feladatok kezeléséhez olyan számítógépes hátteret kínál, amely az Intel® Atomprocesszoroktól kezdve egészen az Intel® Xeon processzorokig összesen 100 teraflopnyi hatékony teljesítményt biztosít anélkül, hogy újra kellene írni a kódot.

„A gépjárműn belüli és felhőalapú számítástechnikai, biztonsági, védelmi és gépi tanulási megoldások széles választékát kínáljuk ahhoz, hogy ez az együttműködés mindenre kiterjedő eredményt hozzon” – mondta az Intel vezérigazgatója, Brian Krzanich.

A BMW-csoport a Strategy Number ONE > NEXT elnevezésű stratégiájával egy olyan keretrendszert fejlesztett ki, amellyel továbbra is a cég maradhat a prémium szintű egyéni mobilitás mögött rejlő hajtóerő. Ez a megközelítés a BMW iNEXT modelljével válik majd realitássá 2021-ben, a mobilitás új korszakának kezdetén.

„A BMW-csoportnál mindig a technológiai vezető szerepre törekszünk. Ez a partneri viszony kihangsúlyozza a Strategy Number ONE > NEXT nevű stratégiánkat, amellyel a jövő egyéni mobilitását kívánjuk átalakítani” – jelentette ki Harald Krüger, a BMW AG Igazgatótanácsának elnöke. „Azt követően, hogy beruháztunk a nagy felbontású interaktív térképkezelő technológiákat kínáló HERE vállalatba, az Intel, a Mobileye és a BMW-csoport közös szakértelme jelenti a következő építőelemet ahhoz, hogy a teljesen automatizált vezetési technológiák a közutakon is megjelenjenek. Az ilyen úttörő jelentőségű megoldásokat a VISION NEXT 100 gépjármű koncepcióknál mutattuk be.”

A rugalmasság és a kívánatos márkák a növekedés kulcsai a vezérigazgató szerint.

Az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton luxusipari konglomerátum 35,7 milliárd eurós rekordbevétellel zárta a 2015-ös évet, amely 16%-os növekedés a megelőző esztendőhöz képest. Az organikus növekedés 6%, az üzemi nyereség 6,6 milliárd euró. A csoport különösen jól teljesített Európában, az Egyesült Államokban és Japánban, míg az egyéb ázsiai piacok ezzel ellentétes tendenciát mutattak.

Bernard Arnault vezérigazgató a bizonytalan gazdasági és geopolitikai környezetben elért jó eredményeket a minőség iránti elkötelezettségnek, üzletágaik rugalmasságának, innovációs kapacitásának és agilis vállalkozó szellemének, valamint márkáik kívánatosságának tulajdonította.

A Louis Vuitton márka ikonikus termékei és új modelljei egyaránt sikeresnek bizonyultak, a Fendi bőráruk kivételes növekedést mutattak, míg a Donna Karan és Mark Jacobs márkák esetében a termékvonalak átalakításán dolgoznak.

A parfüm-kozmetikum üzletágban a hagyományos termékek és az újdonságok is jól teljesítettek, a Christian Dior piaci részesedésének növelését különösen fontosnak tartják.
Az ékszerek és órák között a Bvlgari-kreációk és a márka saját üzletei kiváló évet zártak, míg az óramárkák teljesítményét a többmárkás szaküzletek óvatos beszerzési politikája befolyásolta. A TAG Heuer Google-lel és Intellel közösen fejlesztett okosórájának piaci bevezetését egyértelmű sikerként értékelik.

A kiskereskedelmi üzletágban a Sephora valamennyi piacán tovább tudta növelni a részesedését, viszont a DFS-t – kivéve a japán üzleteit – rosszul érintette az ázsiai gazdasági helyzet alakulása.

2016-ban folytatódó növekedésre számít az LVMH.

(Fotó: Christian Dior)