A kommunikációs kampány 2016 októberében indul és az autó 2017 februári bevezetéséig tart majd. Középpontjában az a felismerés áll, hogy a fiatal városi célcsoport körében az élmények számítanak az új státuszszimbólumnak.

„A MINI Countryman új dimenziót ad a városi MINI márkához – hiszen a városi élethez hozzátartozik, hogy kimozdulunk a hétvégén és új élményekkel, történetekkel térünk haza” – magyarázza Marc Lengning, a MINI márkamenedzsment vezetője.

Az „ADD STORIES” szlogen arra sarkall, hogy a nézők új dolgokat próbáljanak ki. Minden kilométer, melyet új utakon teszünk meg, új élmények és történetek forrása, melyeket megoszthatunk a barátainkkal és a családunkkal.

A prémium kompakt kategóriában versenyző MINI Countryman teljesen áttervezett második generációja tágasságával, funkcionalitásával és sportosságával ehhez kíván hozzájárulni. A MINI Cooper S E Countryman ALL4 változat ráadásul a márka történetében az első csatlakozóval tölthető, teljesen elektromos üzemmódra is képes hibrid modell, amely így a fenntarthatóságot is beemeli a márkaüzenetek közé.

Az „ADD STORIES” minden csatornára kínál tartalmakat, de a középpontjában a digitális marketing, valamint két film, a 60 másodperces CityCountry és a Storyteller áll. A digitális felületek nem csupán a hosszabb filmek megosztására szolgálnak, de a célcsoportok számára személyre szabott posztokat, bannereket és egyéb online hirdetéseket, valamint a párbeszéd lehetőségét is kínálják. A nyomtatott sajtó esetében a MINI a széles elérést biztosító médiumokra fókuszál, a kreatívok pedig természetesközegében, a városon kívül mutatják be a modellt. A márka a fogyasztói élményben hívő partnerek segítségét is igénybe veszi a kampányhoz, a kaliforniai Channel Islands például minőségi fényképes és filmes tartalmakat készít számukra. A Nikon saját KeyMission 360 360 fokos, 4K UHD felbontású akciókamerájának népszerűsítésére is felhasználja az együttműködést.

A modellt 2016. november 18-án mutatják be a Los Angeles-i autószalonon. Európában 2017 februárjától, világszerte pedig egy hónappal később lesz elérhető.

Az elmúlt egy-másfél évben átalakult az ügynökségi szervezet, az arculat és a vezetés is. Mit érdemes tudni erről a folyamatról?

A cégjogi átalakulás tavaly júniusban megtörtént, ennek ellenére még ma is napi szintű feladatokat jelent. Alapvetően az történt, hogy a két különálló cégünket, a hagyományos kommunikációval foglalkozó Ferling PR-t és a digitális megoldásokban utazó Ferling Webline-t stratégiai megfontolásból összeolvasztottuk. Ezzel vállaltunk rengeteg olyan következményt is, ami a statisztikai létszám 30 fő fölé emelkedésével jár. Például rehabilitációs járulékot kell fizetnünk, ami éves szinten milliós tétel, vagy mivel már egyértelműen átminősítettek kisvállalkozássá, más pályázati lehetőségekhez férünk hozzá, mint mikrovállalkozásként. Pénzügyileg valamivel drágább így üzemeltetni és szigorúbb előírások is vonatkoznak ránk, de sokkal hatékonyabb. Az összevont cégben külön divíziókban működik öt üzletág. Ebből három jelenik meg a piacon is: a pr-ügynökség, a digitális ügynökség és a grafikai produkció. A médiafigyelő, médiaelemző üzletágunk a pr-ügynökség háttérkiszolgáló apparátusa, illetve létezik egy webhosting üzletágunk is, ami a piacon külön nem jelenik meg, de a digitális ügynökségnek jó technikai hátteret biztosít a fejlesztésekhez, egyébként pedig eltartja magát. Ehhez az összevonáshoz próbáljuk a szervezetet is hozzáigazítani. 80 százalékban eddig is hasonlóan működött a szervezet, de a megkettőzött menedzsment-feladatokat fel lehetett számolni. A kommunikációban pedig egy cégként jelenünk meg, divíziókkal.

A régi arculat szerintem nagyon pr-es volt: komoly, tradicionális, elvágólagos. A mostani sokkal dinamikusabbnak, fiatalosabbnak tűnik.

A régi Ferling PR-es arculatot legalább 15 éve találták ki. A most bevezetés alatt álló az első olyan arculatunk, ami az újrafogalmazott víziónkra és értékekeinkre épül, központi üzenetünket hordozza, ezek kitalálásán hosszú hónapokat dolgoztunk. Amellett, hogy legyen lendületes és fiatalos, nagyon fontosnak érzem azt, hogy egy 25 éve létező cégről beszélünk, ezért is van egy olyan logóváltozat, ami tartalmazza az Anno 1991 feliratot. Egyébként ha összerakjuk a négyféle (általános, PR, Digital, Produkció) névjegykártyát, a hátoldalukon található minta egy egésszé áll össze, ami az összefonódást akarja kifejezni. Ez a motívum nyomtatott kiadványainkban is visszatér és az integrált kiszolgálást jelképezi. Ugyan kisvállalkozás vagyunk, de nagyon fontos volt számomra, hogy ne kkv-arculatot tükrözzünk, ahol a névjegykártyán még a referenciákat is feltüntetik, hanem legyen egyszerű és fejezze ki azt, hogy ez egy nagy múltú cég.

Elég sok területen aktívak vagytok, de merre tart a piac? Mik azok az irányok, amelyekre egyre inkább igény van és amelyekre egyre kevésbé?

Az tartott minket életben az elmúlt 25 évben, hogy sosem mentünk rá egyetlen niche-re, hanem ha valamiből éppen kevesebb volt, akkor tudtunk mással is foglalkozni. Azt tudtuk mondani, hogy mi integrált kommunikációs megoldásokat nyújtunk és ezért nem is nagyon specializálódunk területekre. Tavaly például az árbevételünk nagy része EU-s kötelező nyilvánosság projektekből adódott, de ezek most lezárultak. Így most nagyon sok kapacitásunk felszabadul és több energiát tudunk fordítani stratégiai tanácsadásra. Engem pénzügyesként arra tanítottak, hogy nem vagyunk marketingesek, hogy jósolgassunk, de arra tippelnék, hogy a mostani folyamatok folytatódnak. A közösségi média területe tovább erősödik: ezeket most használjuk valamilyen intelligenciával, de ebben kell továbbfejlődnünk. Új eszközökre nem számítok, de a meglévők használata ésszerűbbé válik.

Közösségi médiában a Facebookon kívül miben láttok potenciált, illetve mihez van meg házon belül a tudás?

Ami nekünk megbízást jelenthet, az nem feltétlenül egyezik meg azzal, amiről úgy gondolom, hogy erősödni fog. Például azt látom, hogy az utóbbi időben a LinkedIn szerepe felértékelődik, de a vállalati profilok létezése ellenére ez még mindig inkább a személyes portfólióról szól, nem valószínű, hogy nekünk munkát adna. A Facebookon kívül nem nagyon látok erősödni közösségimédia-eszközöket, inkább a Facebook, az Instagram és a Twitter ötvözete, egyre kreatívabb használata tud újdonságot hozni. A kampányokban 10 százalék a technológia és 90 százalék az ötlet, a geg, hogy mire használjuk.

Erre tudnál hozni házon belülről egy jó példát?

Amire büszke vagyok, az egy nyelviskolának készült kis kampány, egy adventi naptár-alkalmazás: minden nap kinyithattál egy ablakot, amiben volt egy idegen nyelvvel, kultúrával, nyelvtanulással kapcsolatos kérdés, persze a helyes válaszra mutató nagy gombbal; és ahány kérdésre helyes választ adtál, annyi ezer forint kedvezményt kaptál a nyelvtanfolyam árából. Voltak garantált nyeremények és egy fődíj is. Az egész nem arra épült, hogy gyűjtjük a lájkokat, gyűjtjük az embereket, hanem át volt itatva a nyelvtanulás témával. Nem csaptunk túl nagy hírverést körülötte, így is naponta ezren játszottak vele. A mai információdömpingben naponta visszahívni a látogatókat, szokássá tenni a belépést és értelmes tartalmat nyújtani – erre az eredményre büszke vagyok.

Mindenhol hangsúlyozzátok, és nem is megkerülhető, hogy vidéki ügynökség vagytok. Ez mit jelent a gyakorlatban egy erősen főváros-központú országban? Mennyire része az identitásnak, milyen előnyei és hátrányai vannak?

Ez egy nehéz kérdés. Az én névjegykártyámon is budapesti cím és telefonszám szerepel, és ez nem bérelt postafiók, hanem a Graphisoft Parkban tényleg van egy nagyszerű irodánk, ahol hat munkatársunk dolgozik, húszan pedig Pécsen, ahol a cégközpont van. Ez inkább piaci hátrány, sokszor volt ebből problémánk: tendereken néha kiröhögtek minket a pécsi címmel, hogy vidéki kis Bt-ként hogyan tudnánk a feladatot elvégezni, miközben voltak és vannak ügyfeleink, akik egyáltalán nem nevezhetők kis cégeknek. Pécsről ráadásul két óra alatt bárhova eljutunk. Tehát próbálunk jelen lenni, ugyanakkor a pécsi központot is fenntartani, aminek inkább a ragaszkodás az oka. Volt időszak, amikor ezt nagyon hangsúlyoztuk, de a dél-dunántúli régióban pang a piac. Dolgozunk a környékbeli önkormányzatoknak és a jelentősebb pécsi cégeknek, de multinacionális vállalatok nemigen akadnak. Üzletáganként eltérőek a célcsoportjaink is: a kisebb divízióknak, mint a tervezés és a produkció, a környéken van több megbízása, míg nagyvállalatoknál tanácsadással, médiafelkészítéssel is foglalkozunk, de ehhez Pécsről fognak érkezni a tapasztalt kollégák. Az is számít, hogy az áraink pedig szerintem a budapesti ügynökségi árszint harmada, miközben legalább ugyanolyan jó minőségben dolgozunk. Ugyan az elmúlt években inkább hátrány származott a vidékiségből, de ennek ellenére a toplistákon a 10-15. hely között szerepelünk, sőt, volt olyan év is, amikor másodikak lettünk.

Az ügynökség díjai

Lehet, hogy Pécs olyan regionális pr-központtá válik, mint amilyen Miskolc a kisebb IT-ügynökségekkel?

Pécsett van erre törekvés, létezik még egy kommunikációs megoldásokkal foglalkozó ügynökség, és ők is erőltetik ezt. Az egyetem indított egy pr-kurzust hasonló céllal, és az eredményeket jól mutatja, hogy tavaly már második alkalommal volt Pécsen a nyári PR Akadémia.

A generációváltás mostanában kezd forró téma lenni, a legtöbb, rendszerváltás körül alapított kkv-nál egyre inkább időszerű kérdéssé válik az utódlás. Erről milyen tapasztalataid vannak első kézből?

Jók. Sosem volt kérdés, hogy én viszem tovább a céget. A szüleim még véletlenül váltak vállalkozóvá, azt sem tudták néha, mit csinálnak, míg én már beleszülettem. Az informatikához vonzódtam erősebben, de azt éreztem, hogy az oktatásban mutatkozik elmaradás, így nem ezt az utat választottam a továbbtanulásban. Az irodában viszont mindig jól éreztem magam. Három vállalatnál voltam gyakornok, ezt leszámítva 15 éves korom óta ennél a cégnél dolgoztam, iskola után is mindig az irodába mentem. Jól érzem ott magam, szeretek rálátni a dolgokra, kézben tartani a folyamatokat, így nem is volt kérdés, hogy én fogom átvenni. Láttam olyan cégeket, ahol a gyerek nem akarja átvenni a céget, de el nem tudom képzelni, hogy az a szülőknek milyen teher lehet, milyen fejtörést okozhat. Nálunk azért nem volt éles a váltás, mert 2009 óta, amikor megalapítottuk a Ferling Webline-t céget vezetek, emberekkel foglalkozom. Az összevonás előtt is elég nagy beleszólásom volt a döntés-előkészítésbe, apukám sok mindenben kérte a véleményemet akár otthon, vacsoránál is. A váltásban voltak állomások is, mint tavaly a jogi egyesülés vagy a megelőző évben a bejelentés, hogy én fogom átvenni a céget és papíron már én voltam az ügyvezető, de apukám akkor még mindig ott volt. Most is jelen van a cég életében, de sokkal inkább az új üzletek megszerzésében és a tanácsadásban kamatoztatja a tapasztalatát, illetve személyzeti kérdésekben kérem ki gyakran a véleményét. Egyébként a nővérem is nálunk dolgozik, grafikusként, de a cégvezetés, a menedzsment őt soha nem érdekelte. Akkor vált hirtelen kicsit nyomasztóvá a feladat, amikor eltűnt a védőháló, apukám kiköltözött az irodánkból és azt éreztem, hogy ez már tényleg rám van bízva, ő nem szól bele, nem lát rá a mindennapi folyamatokra.

Van formális kkv-vezetői képesítésed is. Ez mit ad hozzá a gyakorlati ismeretekhez, miben gazdagít valakit, aki tizenéves korától látta a folyamatokat?

A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Vállalkozásszervező közgazdász szakára jártam. Nem tudom, máshol milyenek ezek a képzések, itt nagyon gyakorlatinak tűnt. Olyan alapvető dolgokat tanítottak meg, és nem akadémiai mélységekben, mint a könyvelés, a humánerőforrás-gazdálkodás, a tárgyalástechnika. Arra készített fel, hogy ha tényleg vállalkozást csinálok, akkor ne kelljen egy ügyvédnek fél óráig azt magyaráznia, hogy mi az az adószám és hogyan működik az adózás. A tudatos vállalkozásmenedzsmentet apukáméktól sosem tudtam volna eltanulni, mert ők nem tudatosan csinálták ezt, és gyakran érzelmi alapú döntéseket hoztak. Nyilván azért sikeres a cég, mert az esetek 80 százalékában jó döntést született, de én nem tudok addig dönteni, amíg kevés az információ. Az sem olyan egyszerű, mint ahogy a könyvekben le van írva, amikor ott áll az emberrel szemben 30 munkavállaló, és mindegyikkel meg kell találni a közös hangot, megtanulni, mi motiválja. De kellenek az alapok, és a mai napig is vissza-visszanyúlok irodalmakhoz, próbálom kívülről szemlélni a céget és úgy megoldani a problémákat. A főiskola melletti külön képzésen pedig egy hitelképes üzleti tervet kellett készíteni. Ott állítottam össze a webes cég üzleti tervét.

Vagyis adott a gyakorlati tapasztalat, az elméleti alapozás és némi stratégiai szemléletmód is.

Igen, de azt gondolom, hogy magabiztosságot adó rutin, tapasztalat, valamint nyitottság is kell hozzá. Nálunk olyan a cégkultúra, ami alapján a munkatársakat is összeválogattuk, hogy mindenki rugalmas. Nem a munkaköri leírását veszi elő, ha valami váratlan feladat adódik, hanem mindenki részt vállal a megoldásban.

A Ferling-csapat

Az IAB Europe méréssel és mutatószámokkal foglalkozó tanulmányából kiderül, hogy a hirdetők elsősorban a fogyasztók életstílusát (attitűdjeit és viselkedését), médiafogyasztási szokásait (beleértve a multitaskingot és az online viselkedést), valamint a vásárlási döntési folyamatban elfoglalt helyét szeretnék megismerni annak érdekében, hogy a megfelelő üzenetet a legjobb időben juttathassák el számukra.

A hirdetések sikeressége érdekében a hirdetők 84 százaléka kiemelten fontosnak tartja a reklámok láthatóságát (figyelmeztető jel, hogy ez az ügynökségek 79, viszont a kiadók csupán 65 százaléka számára prioritás), a felületen eltöltött időt, valamint a márka szempontjából „biztonságos” környezetet is.
A médiatervezéshez a hirdetők szeretnének több médiatípussal integrált online nézettségi adatokat is látni. Ebben a tekintetben a televíziós nézettséggel összevont adatok kiemelten fontosak.

A márkák számár a közösen elfogadott kulcsmutatószámok is fontosak: a hagyományos KPI-okon (márkaismertség, reklámfelidézés, vásárlási szándék) felül olyan speciális mutatók is, mint az ajánlás valószínűsége vagy a követők/rajongók száma.

Az IAB Europe vonatkozó tanulmánya a cikk alatt letölthető.

IAB Europe Metrics and KPIs Bulletin, October 2014

Az aktivitás a személynevek helyett ezúttal a márka életében eddig is nagyon jelentős zenei vonalra épít. A Coca-Cola logo helyett most népszerű hazai és külföldi dalszövegek kerülnek fel a címkékre.

A kampány főként a fiatalokhoz szól, akiknek a zene szinte a második anyanyelvük. Nekik gyakran a zene segít pontosabban kifejezni az érzéseiket, legyen szó a barátokkal, családdal vagy akár az idegenekkel való kapcsolattartásról. A Coca-Cola épp a fiatalok számára oly fontos kapcsolatteremtést és önkifejezést szeretné megkönnyíteni az idei „Mondd el zenével!” kampányával.

35 népszerű hazai és 46 külföldi dalszöveg jelenik meg a klasszikus Coca-Cola, valamint a light és zero változatok címkéin, illetve a Coca-Cola dobozokon. A népszerűségen kívül a dalok kiválasztásában a boldogság, a barátság, a szerelem és a buli kiemelt témáknak számítottak. Szempont volt az is, hogy ezek a dalok olyan érzéseket váltsanak ki, amelyeket az ember szívesen oszt meg másokkal.

A kampány során fokozatosan kerülnek a Coca-Cola termékeket forgalmazó helyekre a „zenés” palackok és dobozok, ám elsőként a McDonald’s éttermekben találkozhatnak vele a fogyasztók július elején, ahol a párszázas ajánlat mellé különleges papírpoharakban kaphatják a Coca-Cola üdítőt.

A tavalyihoz hasonlóan ismét lehet majd egyedi Coca-Cola-s dobozokat is készíttetni, az ország több pontján lesz lehetőség arra, hogy a dobozon lévő dalszöveggel névre szólóan lehessen üzenni.

A kampány sajátossága még az erős digitális jelenlét a sayitwithasong.coke.com online központ felállításával, ahova a dobozokon és palackokon található QR-kóddal is be lehet lépni. A kód beolvasása után meghallgatható és megtekinthető a csomagoláson szereplő dal eredeti videoklipjének egy részlete, amit tovább is lehet küldeni és megosztani másokkal. Az online felület több más alkalmazást is kínál, egyebek mellett további dalok kérhetők rajta és az aktuális eseményekről is tájékoztat majd.

„A Coca-Cola mindig új lehetőségeket próbál teremteni arra, hogy az emberek megéljék a boldog pillanatokat, élményeiket pedig megosszák egymással. Tavaly a leggyakoribb keresztnevekkel, idén a zenével szeretnénk elérni azt, hogy beszédbe elegyedjünk egymással, szeretnénk mindenkit arra inspirálni, hogy új módon fejezze ki magát, illetve az érzelmeit” – mondta el Ferencz Enikő, My Coke szenior aktivációs menedzser.

A Mondd el zenével! aktivitást, amely 23 európai országban egyszerre fut majd a nyáron, széles körű reklámkampány kíséri, a klasszikus médiahirdetéseken kívül bulihelyek mosdójának tükrén, tányéralátéten vagy strandnyugágyon is feltűnnek majd a kampányelemek, nem beszélve a különleges, zenét lejátszó üdítő-automaták, a jukeboxok felállításáról. A kampányt ezúttal is kíséri árushelyi- és kupakpromóció.

A televízióban már látható a Pepsi legújabb spotja, amelyben Lionel Messi is szerepel, aki a márka nyári kampányának nemzetközi arca. A nemzetközi kampányt kiegészítve a spot második felét a hazai Adamsky reklámügynökség készítette. A második ütem keretében pedig a Pepsi nyári nyereményakcióját harangozzák be. A reklámfilm itt tekinthető meg.

Werkfotó a hazai forgatásról

A kampánnyal a TV spot mellett fesztiválokon és budapesti helyszíneken is találkozhatnak a járókelők, emellett pedig egy kupakgyűjtő akció keretében garantált ajándékokkal lehetnek gazdagabbak a vásárlók. Az EFOTT-on debütál, de később a Campus fesztiválon, valamint Budapesten is várja a közönséget a Pepsi FUNBALL Aréna, amely egy 10 méter hosszú és 3 méter magas installáció és a résztvevők futball tudását teszteli egy játék keretében, a hangulatot aláfestő zenélő-világító fallal.
Ugyancsak találkozhatnak majd Budapesten, valamint a fesztiválokon is a járókelők a Pepsi FUNBALL Team tagjaival, akiket a legjobb hazai freestyle focisták közül kért fel a Pepsi arra, hogy bemutatókkal és oktatással szórakoztassák az érdeklődőket. A Pepsi FUNBALL aktivitásait a nyár folyamán végigkísérik majd a kampány arcai, Dukai Regina és Istenes Bence is.