A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A kutatás adataiból képzett K&H innovációs index 2024 első félévében az előző félévvel azonos szinten, változatlanul 29 ponton áll. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált.

A makrogazdasági környezet alakulása jelentősen befolyásolja a cégek innovációs kedvét. Ismét emelkedett (a tavalyi 52 százalékról 62-ra) azon cégek aránya, amelyek úgy vélik, hogy a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra. A jövőbeni negatív hatást prognosztizáló cégek aránya nem változott érdemben, de érzékelhetően (19 százalékról 14-re) csökkent a jelentős negatív befolyásra számítók aránya.

Árnyaltabb képet kapunk, amennyiben a főindexet alkotó és egyes részterületeket közelebbről bemutató alindexeket elemezzük. Továbbra is kevés cég készít innovációs stratégiát (a stratégiai alindex negyedik féléve 21-22 pontot jelez), míg a megvalósult innovációk alindexe több év nagyon lassú kapaszkodását és stagnálását követően idén először 4 ponttal 37 pontra emelkedett. Az elemzők ebből azt a következtetést vonják le, hogy nagy terveket egyik vállalat sem szövöget, de amit a fejlesztések terén mindenképpen meg kell tenni, azt azért megvalósítják.

Hiányzik a távlatos gondolkodás vagy a pénz

„Évek óta figyeljük és elemezzük a vállalatok innovációhoz való hozzáállását” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója. „Tapasztalataink szerint a hazai cégek innovációs törekvéseit leginkább az jellemzi, hogy saját hatékonyságukat kívánják javítani, megteremtik annak a feltételeit, hogy képesek legyenek gyorsabban reagálni, illetve meglévő ügyfélkörüket jobban kiszolgálni, termékeik vagy szolgáltatásaik minőségén javítanak. Az ennél távlatosabb fejlesztéseket gyakorta az akasztja meg, hogy a cégek elégségesnek gondolják az eddig elvégzett újításokat, illetve sokan forráshiánnyal küzdenek. A jelenlegi inflációs környezetben és bizonytalan gazdasági kilátások mellett azt sem látják pontosan, hogy a befektetés költségeit érvényesíteni tudják az árakban, megtérül-e egyáltalán a fejlesztésük” – tette hozzá az innovációs vezető.

Amennyiben a vállalatok árbevétele szerint igyekszünk megérteni a folyamatokat, jól látható, hogy az innovációs indexet továbbra is a 4 milliárd forintot meghaladó árbevételű nagyvállalatok húzzák fel 39 ponttal, míg a többi árbevételi csoport jóval (12-7 ponttal) elmarad mögöttük.

Ágazati bontásban a legmagasabb a kereskedelmi cégek indexe (31 pont), esetükben a mutató 2022 második féléve óta folyamatosan emelkedik. Legalacsonyabb indexet a mezőgazdasági vállalatok értek el (22 pontot, bár a 2023 első félévi mélypont óta némileg emelkedett). Szignifikánsan, 3 ponttal emelkedett a szolgáltatási ágazat indexe (31 pontra), ugyanakkor az iparé 4 ponttal csökkent (26 pontra).

A K&H felmérése szerint tovább csökkent (18 százalékról 12 százalékra) azon cégek aránya, amelyek a következő két évben kevesebb újítást terveznek, mint tették ezt az elmúlt két évben, miközben szignifikánsan több vállalat tervez a korábbihoz nagyjából hasonló fejlesztési volument (67 százalék a korábbi 57 százalékkal szemben). Igaz, ez azt is jelenti, hogy nem nőtt (sőt minimálisan, 24 százalékról 22-re csökkent is) azon cégek aránya, amelyek a korábbinál több újításban gondolkodnak. A cégek átlagosan az árbevételük 9 százalékát költötték innovációra (ez az arány félévről félévre 10 százalék körül mozog). A válaszadók becslése alapján az új termékekből, szolgáltatásokból származó árbevétel a teljes árbevételnek átlagosan 14 százalékát tette ki. Jelentősen csökkent (22 százalékról 16 százalékra) azon cégek aránya, amelyek sikerrel pályáztak támogatásra az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez.

Tükröm, tükröm, mondd meg bátran!

Innovációs stratégiát (akár csak a vállalati stratégia részeként) a vállalatoknak mindössze 8 százaléka készített. Jól érzékelhető, hogy a magukat vezető innovátor cégnek vallók, az írott innovációs stratégiával rendelkezők, valamint az inkább agilis vezetői stílusú vállalatok körében továbbra is jelentősen magasabb innovációs index értékeket mértek a kutatók.

Az önkép és a valóság azonban kissé eltér egymástól. A magukat az átlagosnál innovatívabbnak valló cégek esetében nem egyértelmű a helyzet: valójában 43 százalékuk nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, és 81 százalékuk nem is tervez ilyet egy éven belül.

A magyar vállalatok és a pénzügyi világ várható alakulása, jövőképük, digitalizációjuk és innovációs lehetőségeik kihatnak az életünk minden területére. A K&H jövőkutatása mélyinterjúkat készített innovatív cégek vezető munkatársaival, fintech terület- és digitális transzformáció szakértőkkel, illetve jövőkutatókkal. Így jött létre a K&H top 10 innovációs trend, melyek mind megkerülhetetlen pontjai lesznek a gazdasági életünknek.

Mi lesz a jövőben?

“Hiába tűnik elcsépeltnek, tény, hogy a mai és a jövőbeni gazdasági fejlődésben az adat és az adatkezelés különösen fontossá válik. Az árfolyama is fokozatosan emelkedik, azaz az adatok egyre drágulnak, és egyre nagyobb figyelem terelődik arra is, hogy kié az adat. A fogyasztók már nem csak megoszthatják az adataikat különböző szolgáltatókkal, de el is adhatják nekik, pénzért. Az adatbiztonsági kérdések és megoldások is felértékelődnek” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: “Adat nélkül nincs fejlődés, ahogy innovációs lépések nélkül sem. Kutatásunk alapján sajnos itthon nem rózsás a helyzet.”

Az előrelépés kulcsa a cégek működésére szabott innovációs stratégia lenne Németh Balázs szerint, ám kevesebb, mint 20 százalékuk rendelkezik vele. Az innovációs stratégia segítségével könnyebben tud reagálni egy-egy vállalat a várható változásokra, amelyek nagy körvonalakban már most megjósolhatók. A K&H jövőkutatás pedig nevesíti is azt a 10 innovációs trendet, amelyek várhatóan 2030-ig meghatározzák majd a gazdaság mindennapjait.

Ez alapján a mesterséges intelligencia észrevétlenül lesz jelen az élet minden területén. Akár olyan napi területekre is betörhet, mint az élő beszéd szimultán fordítása, azaz bármilyen nyelven beszélő személlyel tudunk majd élőszóban valós időben kommunikálni az automata tolmácsok segítségével. Az emberi- és mesterséges intelligencia a munkahelyeket is átalakítja, Németh Balázs szerint ez azonban nem jár a foglalkoztatás csökkenésével, együttműködésalapú partnerség lesz, ezzel pedig fokozódhat a vállalatok hatékonysága. Az automatizálás és a robotizáció hatására radikálisan megnőhet az igény az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó képzett munkaerő iránt. A folyamatosan változó világ, a munkaerőpiac átalakuló igényei megkövetelik a folyamatos alkalmazkodást. A tanulás minden szempontból átalakul, szintén digitális alapokra terelődik.

A vállalatok működését a fenntarthatósági szempontok is dominálni fogják. Ezt fogja diktálni üzleti érdekük is. Radikálisan nőni fog a fogyasztói igény a karbonsemlegességre, megjelenhetnek a karbonsemleges fogyasztók, akik egyfajta „energiaremeteként” élik életüket. Ez a viselkedés a vállalatok körében is egyre elterjedtebb lesz. A fogyasztók számára az egyik legfontosabb információ az lesz, hogy bizonyos cselekedeteik (vásárlás, utazás) mekkora ökológia lábnyommal járnak.

Az egészséges étkezés terjedése már ismert trend, a fő változást 2030-ig a vörös húsoknak az étrendből való szinte teljes kikerülése okozhatja. A kieső táplálékot mesterségesen előállított húsok, illetve a fogyasztáshoz minél közelebbi helyen előállított élelmiszerek pótolhatják.

Az ügyintézés teljesen digitális lesz, és olyan területekre is betör és egyeduralkodóvá válik, mint a választások vagy népszavazások lebonyolítása. Az adatátviteli és számítási kapacitások terén egyrészt az 5G technológia, másrészt a kvantum számítástechnika hoz el olyan infrastrukturális változásokat, melyek a mindennapjaink terén is éreztethetik hatásukat. Ma még a többség a kriptovalutákkal azonosítja a blokklánc technológiákat; valójában ennél sokkal többre hivatott ez a rendszer és az évtized végére szinte mindenhol megjelenik, ahol adatok biztonságos tárolásáról van szó.

A mindennapjainkban és otthonainkban egyre nagyobb szerepet kapnak az újabb és egyre modernebb okoseszközök, de ezek folyamatos fejlődésen mennek át és nem várható forradalmian új technológia. Azonban a virtuális, vagy kiterjesztett valóság alkalmazások és eszközök olyan szintre fognak eljutni, hogy a látás és hallás mellett, már az összes többi érzékszervünk számára is a valósággal felérő élményt tudnak nyújtani.

Összefoglalva a K&H top 10 innovációs trend:

1. fenntarthatóság mindenek előtt a vállalati működésben
2. az ökológiai lábnyom kötelező kompenzálása; sharing economy és „energiaremeték”
3. egyre több „G” (5G, 6G…), konnektivitás, a blockchain technológia térnyerése
4. az adat: valóban a legfőbb érték és erőforrás, akár valuta is
5. „csendes” és folyamatos digitális evolúció; a VR/AR új szintre lép
6. a mesterséges intelligencia észrevétlenül jelen lesz az élet minden területén
7. e-közigazgatás – nem csak a napi ügyintézésben
8. a robotokon túl: projekt jellegű munkavégzés, lazább kötődés a munkaadóhoz
9. valóban élethosszig tartó tanulás; kooperáció; digitális tudásmegosztás
10. öko-tudatos táplálkozás; egyes élelmiszerek eltűnése, mesterséges előállítása

 Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.