Fókuszban az építőipar

2022-ben a szokásos örökzöld ellenőrzési fókuszpontok – mint például a szavatossági, jótállási igények intézése, az online kereskedelem szabályszerűsége, az árubemutatók, a karácsonyi és húsvéti, szezonális fogyasztóvédelmi ellenőrzések, a cigaretták káros-anyag hozamának és a kozmetikai termékek laboratóriumi vizsgálata – mellé idén prioritásként bekerült az építőipar, széles spektrumban. Új témavizsgálatként köszönthetjük az EVP 16. pontját, amely „az építőanyag kereskedelem” fogyasztóvédelmi ellenőrzését deklarálja, mintegy kiegészítve a tavalyról már jól ismert 35. pont szerinti, „az építési termékek piacfelügyeleti ellenőrzése” című célellenőrzéseket. Érdemes hozzáigazítani a teljesítménynyilatkozatok és termékdokumentációk tartalmát a 2021. július 16. napjával hatályba lépő uniós és hazai piacfelügyeleti elvárásokhoz.  Sőt, 2022-ben a fogyasztóvédelmi hatóságok generálisan ellenőrzik a magyar nyelvű használati útmutatók meglétét is.

Glutén- és laktózmentes állítások és a greenwashing

A megtévesztő jelölések kiszűrése érdekében, ahogyan tavaly, idén is hatósági fókuszba kerülnek az étrend-kiegészítők, és új célpontként a gluténmentes és laktózmentes termékek, sőt, az előre csomagolt termékek nettó tömege is megmérettetik. Tavalyról idénre „áthozott” témavizsgálatok is akadnak bőven, mint például az interneten kapható, csodát ígérő termékeket árusító webáruházak, az online értékesítés, és a komoly kockázatokat rejtő ún. „zöldre festés”. Ráadásul zöld-marketing témában a vállalkozások akár a GVH figyelmét is kivívhatják, hiszen a hatásköri szabályok miatt, amennyiben fennáll a verseny érdemi érintettsége, akkor a fogyasztókat megtévesztő „zöld” fogyasztói tájékoztatásokért nem a kormányhivatalok, hanem a Versenyhatóság előtt fognak felelni – emeli ki dr. Nagy Andrea Magdolna.

Továbbra is érdekes a használtautó piac és a telekommunikáció

Ahogyan 2021-ben, a fogyasztóvédelmi hatóságok 2022-ben is ellenőrzik a használtautók értékesítését, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a közszolgáltatók telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálatait és weboldalait,  panaszkezelési gyakorlatát. Valamint bőven lesznek megismételt termékbiztonsági fókuszú vizsgálatok is: a vidámparkok, kalandparkok, kondiparkok, aquaparkok és játszótéri eszközök biztonságosságát, a 100%-os pamuttartalmúnak mondott textiltermékeket, napszemüvegeket és iskolaszereket idén is ellenőrzik.

Ventilátorok, hoverboardok, elektromos rollerek – különös figyelem

Új színfoltként, termékbiztonsági hangsúllyal kerülnek górcső alá 2022-ben a ventilátorok, a hordozható kézi bozótvágókhoz való, cséphadaró típusú vágófeltétek és az önegyensúlyozó személyszállító eszközök közül a hoverboardok, egykerekűek és elektromos rollerek. A tavalyi év laboratóriumi vizsgálatainak szomorú statisztikái miatt pedig, 2022-ben régi-új címzettként a játékok, és kiemelten a bébijátékok forgalmazói számíthatnak egész éven át tartó, mintavétellel egybekötött célvizsgálatokra, online és hagyományos bolti értékesítéskor egyaránt. A fehér falfestékek összehasonlító laboratóriumi vizsgálatára is, valamint a powerbankok és akkumulátorok névleges kapacitásának ellenőrzésére és az univerzális akkumulátortöltők laboratóriumi vizsgálatára is sor kerül idén.

Végül, de nem utolsó sorban a kettős minőség feltárása is cél idén.  2022. május 28. napjától ugyanis tilosnak, megtévesztőnek fog minősülni az olyan kereskedelmi gyakorlat, amelynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak. Vagyis tilalmazott lesz az ún. „kettős minőség”. Kivétel, ha az eltérést jogszerű és objektív tényezők indokolják. Az EVP 40. pontjában szereplő témavizsgálat A kettős minőség tilalmának hatósági eljárását megalapozó laboratóriumi és összehasonlító vizsgálatok a háztartási-vegyipari és kozmetikai termékek tekintetében címet viseli, vagyis az említett termék-körök forgalmazói jobb, ha ilyen tárgyú ellenőrzésre is felkészülnek. „Hazánk fogyasztóvédelme az egyik legaktívabb az Unióban, a harmadik legaktívabb a veszélyes termékek kiszűrésében. Ennek az eredménynek a fenntartása komoly hatósági aktivitást igényel, miközben a közelmúlt fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályváltozásai szintén indokolttá teszik az ellenőrzéseket” – zárja az összegzést a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Iroda fogyasztóvédelmi praxisvezetője.

Bodó Sándor a Facebookon közzétett bejegyzésében ismertette: csaknem 20 ezren az önkormányzatoknál, háromezren a turizmusban és a vendéglátásban, 400-an pedig a mezőgazdaságban dolgoznak. Az államtitkár kiemelte, hogy a 16-25 év közötti nappali tagozatos diákok tisztességes fizetéssel és munkatapasztalattal gazdagodhatnak. A feltöltött videóban Bodó Sándor felidézte, hogy a kormány kilencedik alkalommal indította el a Nyári diákmunka programot. A korábbi évek tapasztalatai egyértelműen kedvezőek, több mint 210 ezer diák szerzett munkatapasztalatot, jövedelmet – mondta, hozzátéve, hogy a program nagyon népszerű idén is. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a diákokkal szabályos munkaszerződést kötnek a foglakoztatók, amelyben nevesítve vannak az elvégzendő feladatok és a munkáért járó bér. Bodó Sándor felhívta a figyelmet, a program folytatódik, még van lehetőség arra, hogy a diákok jelentkezzenek, a munkakörök továbbra is változatosak. Az államtitkár bejegyzése szerint a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben dolgoznak.

Fotó: Zoe Schaffer, Unsplash – illusztráció, nem magyar diákot ábrázol

Ha visszamegyünk az időben a sikersztori kezdetéig, a 2011-es évbe érkezünk, a Tisza felső, Ukrajnához közel eső szakaszához. Molnár Attila Dávid (a PET Kupa egyik alapítója és a Természetfilm.hu Egyesület elnöke) itt szeretett volna a partifecskékről filmet készíteni, de egyrészt az éghajlatváltozás miatt megemelkedett vízszint már elmosta a löszfalba épített fészkelőhelyek többségét, másrészt egy új „lény” követelte magának a folyót: a műanyag- és pillepalack-áradat.

Hogy tenni kell valamit, nem volt kérdés, a hogyan már annál inkább. Az isteni szikra egy stégnyi méretű pillepalack hajó formájában érkezett, két utassal, akik maguk is társalapítói lettek később a kupának (Fekete Tibor és Palkó Pici bácsi személyében). Az alapötlet azóta sem változott: ugyanilyen vagy hasonló hajókat kell építeni, és ezekkel kell elindulni és versenyezni a folyón. Versenyezni ügyességben, szorgalomban, találékonyságban, hiszen – a rendezvényen csak PETáknak hívott – pont jár minden egyes zsák hulladékért, az ügyességi versenyeken elért helyezésért, illetve a fair play küzdelemért is. Virtuális pontok, melyek mégis valódi motivációt eredményeznek.

Mi a titok, hogyan vált mára családi rendezvényből nemzetközi környezetvédelmi fesztivállá a PET Kupa?

Mivel a siker fogalmát nehéz megragadni, arra sincs határozott válasz, hogyan lett a kezdeti, húsz-harminc fős legénységgel induló futamból háromszáz főt számláló, nemzetközi rendezvény. Ami biztos, hogy az első években nagyon sok olyan cégnél kopogtattak a szervezők, amelyek ajtót mutattak nekik, és nem álltak a kezdeményezés mellé. Valószínűleg az történt, hogy annyira szokatlan volt az ötlet, hogy – egyelőre kézzelfogható eredmények híján – nem merték elhinni: igenis működhet.

Ami átlendítette a szervező csapatot e nehezebb időkön, az a rendületlen hit volt, hogy a PET Kupa valóban egyedi és értékes, figyelemre méltó esemény. Az első és – tudomásunk szerint – máig az egyetlen olyan környezetvédelmi akció, amely a folyami hulladékkal harcol a folyók szennyezése ellen.

Mivel az alaptéma (hulladékvadászat a Tisza árterében, PET-tutajokon utazva) tovább fejleszthető kommunikációs téma, a szervezők újragondolták, mi lenne az az üzenet, amivel tömegeket lehet megmozgatni. Hiszen az Instagram- és influencervilággal ellentétben ez nem egy szokásos „tisztítsunk ki valamit, aztán készítsünk egy fotót magunkról” történet, hanem egy körforgásos modellben gondolkodó projekt. Körforgásos, hiszen a folyó által hozott anyagot nem hulladékként, hanem nyersanyagként kezeli, és célja, hogy új terméket készítsen belőle.

Ma már közhelynek számít, hogy a siker egyik kulcsa a megfelelő kommunikáció, amiben kifejezetten erősnek számít a PET Kupa az alulról jövő zöldkezdeményezések között. Ebben persze nagy támogatást jelent, hogy a szervező Természetfilm.hu Egyesület filmes múlttal rendelkezik, és ismeri azokat az eszközöket, melyek láthatóvá és érthetővé teszik a ténykedésüket. A szervezők és önkéntesek tehát saját erőből nekifogtak megvalósítani az első PET Kupá(ka)t, amiből már a reménybeli támogatók is érezhették: valóban komolyan gondolják.

Az áttörés három-négy évet váratott magára, ekkor kezdtek el nagyobb cégek is a kezdeményezés mellé állni. Az első vállalati támogató a Siemens volt, amely nemcsak csapatot küldött, hanem egy egymillió forintos csekket is átnyújtotta szervezőknek. Őt követte a Schneider Electric, a Henkel, és még sorolhatnánk. Közös motívum náluk, hogy először elkezdtek együtt evezni a „régimotoros” úgynevezett PET-kalózokkal, megnézni, hogy miről szól a kupa, és utána alakult ki szorosabb együttműködés köztök és a szervezők (az úgynevezett PET Kupa-admiralitás) között. Mindeközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium a verseny fő támogatójává vált, fontos hátteret biztosítva a versenyek megrendezhetőségének. Érezhetővé vált a „mágneshatás”: a többi potenciális támogató is láthatta, hogy komoly nevek jelennek meg a (n)evezők és támogatók között, és így érdekeltté váltak abban, hogy maguk is csatlakozzanak, és felüljenek a „zöldhullámra”.

Az idei év az egyre növekvő érdeklődés mellett több dologban is különleges

A műanyagszennyezés megelőzése, a műanyaghulladék gyűjtése és az újrafelhasználás terén is komoly lépések történtek, melyek kiindulópontja és inspirálója nagymértékben a PET Kupa volt. Az év elején hadrendbe állt a vízügynek az a géplánca, ami útját állja a Tiszán érkező úszó hulladéknak, és annak még az ártérben való szétszóródását megelőzően folyamatosan gyűjti össze a szennyeződést. A másik nagy eredmény, hogy a PET Kupa során visszanyert (mű)anyag egy része már nem a szeméttelepen végzi, hanem a szín (víztiszta, kék és vegyes) és anyag (PET, PE és HDPE) szerinti válogatást követően új életre kel: vagy újrafelhasználható nyersanyag (műanyag-granulátum) készül belőle, vagy maguk a PET-kalózok hívnak életre belőle egy újragondolt hagyományos terméket, például a tiszai plasztikladikot. Mindez azonban kevésnek tűnik, ha a szennyezés forrása figyelmen kívül marad, és továbbra is megoldatlan lesz a felvízi hulladékgyűjtés és -kezelés.

A PET-kalózok viszont nemcsak hajózásból, hanem emberségből és hozzáértésből is jelesre vizsgáznak: büntetés vagy felelősségre vonás helyett a felvízi országokkal (Ukrajna, Románia) inkább együttműködésre törekszenek, és céljuk, hogy egy civil hálózatot hozzanak létre a műanyaghullám megfékezésére. A legfontosabb a helyi lakosok érdekeltté tétele abban, hogy saját maguk (újra)gyűjtsék a hulladékot, és ha lehet, helyben is létrejöjjenek hulladékkezelési és/vagy -újrahasznosítási megoldások.

Ehhez a kulcsot nemcsak az anyagiak biztosítása jelenti, hanem az igény felkeltése egy olyan környezet iránt, amelyben már nem természetes a talp alatt ropogó PET-palack. Azaz a szemléletformálás, aminek eszköze a film (például az Üzenet a palackban című dokumentumfilm), a fényképek és videók, a közösségimédia-megjelenések (Facebook, Instagram és idéntől TikTok is). Nem elég ugyanis látni, hanem láttatni is kell, hogy mi az a nehézség, ami – a mikroműanyagok révén – valamennyi ember életébe beszivárog.

A jelen felé evezve ma már megállapíthatjuk, hogy a PET Kupa a maga kék pillepalack hajót ábrázoló logójával igazi branddé vált. Híre eljutott határainkon túlra is: tavaly a többséget kitevő magyarok mellett már brit, marokkói, olasz, amerikai és más külföldi „szelíd kalózok” is megszállták egy hétre a Tisza felső szakaszát, hirdetve, hogy együtt tehetünk egy olyan probléma ellen, amely mindannyiunkat érint, és amelynek a legyőzése közös hasznunkra válik majd.

Szerző: Konstantin Kata | önkéntes | PET Kupa

Ez a cikk eredetileg a Márkamonitor magazin 2020/2-3. számában jelent meg. 

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon.  

Az online videokonferencián a közreműködő szervezetek vezetői, a pilot-projektek képviselői, illetve meghívott szakemberek vitatták meg az illegális hulladék felszámolásának végrehajtási tervét.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőjében elmondta, hogy az idei feladat a pilot-projektek lefolytatása, és azok alapján az idei ütemtervek végrehajtása.

A miniszter emlékeztetett, hogy a projekt célja az elmúlt évtizedekben felhalmozódott, a közterületen fellelhető illegálisan lerakott, elhagyott hulladék több ütemben történő felszámolásának elősegítése, valamint keletkezésének megelőzése.

Boros Anita, a projektet irányító építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár a közlemény szerint elmondta, hogy az első szakaszban az erdőkben, a nemzeti parkokban, a folyók mentén, a vasúti és közúti létesítmények mentén, valamint az önkormányzati közterületen fellelhető, jogellenesen elhelyezett hulladékot számolják fel ütemezett, előre meghatározott elvek alapján.

Ebben a MÁV Zrt., a Magyar Közút Nzrt., az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az erdészeti társaságok és nemzeti parki igazgatóságok vállalnak majd meghatározó szerepet, hiszen saját területükön ők lesznek a feladat gazdái. Emellett lehetőséget fognak biztosítani a települési önkormányzatok és a civil szervezetek számára, hogy egy pályázati rendszer keretében csatlakozzanak a projekthez – emelte ki Boros Anita.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy mindenki  segítségére számítanak, akik tenni kívánnak azért, hogy tisztább országban élhessenek. Mint mondta, a HulladékRadar applikáción keresztül bárki könnyedén bejelentheti, ha illegálisan lerakott hulladékot lát, a bejelentések helyszíneit beazonosítják, ezután a közreműködő szervezetek gondoskodnak majd a hulladék felszámolásáról.

A kormány két hete döntött arról, hogy a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltakkal összhangban megkezdi az illegális hulladék felszámolását. Az ITM ebben korábban nem látott állami, önkormányzati és civil szervezeti összefogásra számít – írja közleményében a tárca.

(Forrás: MTI. Képünk illusztráció, a PET Kupa szervezőitől kaptuk)

Tavaly a szervezők büszkén tapasztalták, hogy a nyaranta megrendezett Felső-Tiszai PET Kupa versenyek kitartó munkája és az egyre több kiegészítő környezetvédelmi akció meghozza gyümölcsét. Bár a tavaszi, kora nyári árhullámok a felvízi országokból jócskán szállítják a hulladék utánpótlást, a rendszeres folyótakarítási akcióknak köszönhetően – az évek során kitisztított ártéri területeken – , egyre kevesebb a szennyezés. Amíg azonban keleti szomszédainknál nem oldódik meg a hulladék megfelelő kezelése, a hasonló, több napos hulladékmentestő programok nélkülözhetetlenek.

A Felső-Tiszai verseny a PET Kupa összes rendezvénye közül a leghosszabb. A több mint egy hetes rendezvény során vállalati és baráti csapatok, önkéntesek a szabadidejüket áldozzák az ügyért. Saját kezűleg építik meg PET-hajóikat, a nomád tábori körülmények és a sok szúnyog ellenére mindent megtesznek a tiszta Tiszáért. A tiszai kalandot felejthetetlenné teszi a nemes környezetvédelmi cél, a játékos, ismeretterjesztő vízi- és szárazföldi programok. A nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő folyótakarító akció Záhonyból, az újrahasznosított folyami hulladékból készült Lebegő Kikötőről rajtol el. A mezőnyben több veterán, visszatérő csapat van, ezért izgalmas verseny várható. Ismét ott lesz az Aztakeservit kalózhajója, a SIEMENS önkéntes csapata (Evező-SÖK), a Hangák csapata, a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál hajója (FesztPET). Palkó István (Picibá) irányítása alatt ismét indul a PET Kupa alapító hajója, a Tisza2, és ringbe száll a 2019-es PET Kupa birtokosa, a TILOS kalózhajója is. Új hajóegységek is indulnak.

Ott lesz a vízen a FETIVIZIG és KÖTIVIZIG által kiemelt folyami hulladékból készített, és júliusban vízrebocsátott Plasztikladik. Vízre száll emellett egy új, gyorsreagálású hulladékgyűjtő hajó, amely Kornai-Varga Dávid (Város és Folyó Egyesület) és a Storque.net tervei alapján, az ITM támogatásával készül. Feladata, hogy a felső-tiszai versenyen a PETényit helyettesítse, amely az elkövetkező hónapokban a Közép-Tiszán teljesít szolgálatot. Az új hajó keresztelőjére a VIII. PET Kupa rajtjánál kerül sor. A pethajók flottájához csatlakozik még Párdy Bence és saját üzemeltetésű hulladékgyűjtő hajója is, amely az elmúlt hetekben a tiszafüredi önkormányzat segítségével folyamatosan tisztította a Bodrog árterét.

A VIII. Tiszai PET Kupa az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság, a VALYO Egyesület és az Ökologistic Alapítvány szakmai közreműködésével, a Felső-Tiszai Búvár és Vízimentő Egyesület biztosítása mellett, céges adományoknak, helyi településeknek és szakmai partnereknek köszönhetően valósul meg. A rendezvényt a Természetfilm.hu Egyesület stábja dokumentálja. A Henkel, a Siemens, a Messer Hungarogáz évek óta partnerek a folyótisztításban, a DHL Globál Szállítmányozási Kft. logisztikai partnerként segít. A Malagrow és a FETIVIZIG hulladékprésekkel, a Konasoft online hulladéktérkép fejlesztésével, a DECK.hu hajózási felszerelésekkel, a Storque.net a plasztikladik és a gyorsreagálású hulladékgyűjtő hajó megépítésével támogatja a Tisza műanyagmentesítését. A folyótisztító akció által érintett települések kivétel nélkül támogatják a környezetvédelmi akciósorozatot. Cigánd éveken keresztül saját hajót indított, idén Záhonnyal együtt házigazdaként gondoskodik a megfáradt PET Kalózokról.

A hulladék gyűjtése és újrahasznosítása
A PET Kalózoknak a TrashOut hulladéktérképező mobil applikáció mutatja a téli időszakban, az International Investment Bank támogatásával feltérképezett szemétszigeteket. Az alkalmazás idén májustól már magyar nyelven is elérhető. A korábban és a verseny során regisztrált, majd megtisztított hulladék lelőhelyeket – a Trashoutba felvitt adatok alapján, – a közelmúltban létrehozott, online Tiszta Tisza Térképen lehet legjobban követni.

Az összeszedett hulladékok körforgásban tartását az esemény szakmai partnere, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége koordinálja. A hulladékot a PET Kupa önkéntesei átválogatják és tömörítik, majd a még hasznosítható anyagok a helyi hulladékkezelő, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nkft. segítségével a hulladékfeldolgozókhoz kerülnek.
A PET Kupa stábja és az őket segítő szakmai partnerek folyamatosan fejlesztik innovatív megoldásaikat, hogy az összegyűjtött hulladék jó példaként, a vízhez és a Tiszához köthető termékeken keresztül vigye üzenetét az értékteremtő hulladékgazdálkodásnak. A közelmúltban tiszai, újrahasznosított műanyag felhasználásával készült Lebegő Kikötőket adtak át vízitúrázóknak a Felső-Tiszán és megépült az első, újrahasznosított műanyag deszkákból álló, hagyományos formájú, Tiszai Plasztik Ladik.

Ismeretterjesztő és játékos programok szárazföldön és vízen
 A VIII. Tiszai PET Kupa augusztus 1-én az újrahasznosított anyagokból készülő hajók megépítésével kezdődik Tuzséron, a mezőny augusztus 3-án 11 órakor a Záhonyi híd mellől, a Lebegő Kikötőről rajtol. A napi 10-20 folyamkilométeres vízi távok megtétele után más-más helyszíneken köt ki a flotta. A szárazföldi programok során a Tisza kulturális kincseiről, természetrajzáról és a hulladék újrahasznosításáról tartanak előadásokat, ismeretterjesztő és szórakoztató vetélkedőket, amelyekre az érdeklődőket is várják. Az augusztus 5-i pihenőnapon Cigándra és a Bodrogközbe kirándul a csapat.  (Programok a Kupa honlapján). Az eredményhirdetésre és zárókoncertre augusztus 8. szombat este, a rakamazi Tisza Camping és Kalandparkban kerül sor. Az eseményre a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!

A verseny tervezett programja.
További részletek a 8. Tiszai PET Kupáról.

Induló hajók, csapatok:
Aztakeservit Lukrécia,
Evező-SÖK,
FesztPET,
Flakon Falcon,
GWP,
Hangák,
Main Stage,
Petúnia,
Tilos,
Tisza 2
Trash Mental
Anyahajó – gyorsreagálású hulladékgyűjtő hajó
valamint a PET Kupa önkéntes csapata.

A PET Kupa eddigi eredményei: 100 hulladékhajó, több mint 1 millió palack összeszedése az ártérből,  85,8 tonna hulladéktól mentesült a Tisza, csaknem 2000 szennyezett helyszín monitorozása

Az úgynevezett digitális közösségi alkotó (DKA) laborok jelentős részében a CraftBot készülékei képviselik a jövő technológiájának is tartott 3D nyomtatást. Az eljárás a gyártóipar dinamikusan fejlődő ága, mára a modern ipar (Ipar 4.0) megkerülhetetlen része. A termékfejlesztésben, a prototípusok kialakítása során, a kis szériás gyártásban a legnagyobb ipari vállalatok alkalmazzák.

Ezzel párhuzamosan az oktatásban is egyre jelentősebb szerepe van a 3D nyomtatásnak: a közoktatástól kezdve, a szakképzésen át a felsőoktatásig egyre inkább terjed, az oktatás digitalizálásának kihagyhatatlan összetevője (a mikroelektronikával, robotikával, programozással együtt). Ezért is fontos, hogy a diákok már a szakképzési centrumokban megismerkedjenek vele.

A CraftBot jelenlétét erősíti a hazai képzési rendszerben, hogy stratégiai partnerük, a Makerspace.hu (Alkotó Magyarország Nonprofit Kft.) a pedagógusok és oktatók számára elérhető akkreditált képzésekkel is támogatja a DKA-k fejlődését és a képzési anyagok előállításához illetve magához a képzéshez ők is a CraftUnique által biztosított CraftBot 3D nyomtatókat és a Craftware tárgyelőkészítő szoftvert alkalmazzák. Az említett akkreditált képzésen az elmúlt egy évben közel 200 fő oktató vett részt és sajátította el a legújabb tárgyalkotási technológiák alapjait. A CraftUnique Kft. partnere az oktatásban a Makerspace.hu Központi Digitális Közösségi Alkotóműhely:  https://www.makerspace.hu/tanarkepzesek.

A magyar mérnökök találékonyságát, világszerte elismert tudását igazolja, hogy ebben a szegmensben egy hazai vállalkozás a globális piac vezető szereplői között van. A kezdeményezés egy garázsműhelyből, start-upként, közösségi finanszírozással indult el 2013-ban. A manufaktúrás jellegű, kézi összeszerelés, illetve megmunkálás ma már egy 450m²-es csepeli gyártóegységben zajlik. A 100%-ban magyar tulajdonban lévő CraftUnique Kft. mára több mint 10.000 darab 3D nyomtatót gyártott. A cég termékeit 85%-ban külföldi piacokon értékesíti, elsősorban Észak-Amerikában és az Európai Unió területén.

„Iparági elemzők a 3D nyomtatásban a következő években is dinamikus, évről évre 30% és 50% közötti növekedést várnak. A legújabb gépekkel szemben elvárás, hogy kompatibilisek legyenek az Ipar 4.0-nak nevezett megoldásokkal, és integráljanak olyan funkciókat, amiket az ún. okosotthonok vagy éppen az IoT, Internet of Things alkalmazásokból már ismerünk. Ezért is lépünk piacra most legújabb fejlesztésünkkel, a CraftBot Flow 3D nyomtató családdal” – mondta Fazekas Csaba, a CraftUnique Kft. ügyvezető igazgatója.

A cég fejlesztői csapata a kezdeti néggyel szemben ma már 15 főt számlál, amit 2021-ig szeretnének megduplázni.

A verseny zsűrielnöke prof. dr. Diana Ürge-Vorsatz Nobel-díjas klímakutató, a Közép-európai Egyetem professzora, kiemelten fontosnak tartja a nagyvállalatok fenntarthatósági vállalásait. „Sok nagyvállalat nagyon komolyan veszi a klímalábnyomát, de ahhoz, hogy a párizsi megállapodás céljait elérjük, mindenkinek sokkal magasabb sebességbe kell kapcsolnia. A 21. század megoldásait sokszor a 21. század fiataljai látják meg legjobban, néha a régi, eltemetettnek tűnő megoldásokat is ők merik újra felfedezni. A HEINEKEN Dobd a C-t kezdeményezése abban is különleges, hogy azzal a fiatal generációval dolgozza ki közösen a radikális megoldásokat, akik még nem tudják befolyásolni a döntéshozatalt. A fiatalok számára is kitűnő lehetőség, hogy diákok ötletelésének eredményét esetleg megvalósítva látják, és huszonévesen megtapasztalhatják, hogy munkájuk gyümölcseként a világ élhetőbb, tisztább és egészségesebb lett” – mondta a döntő kapcsán a szakember.

A nevezett csapatok többségénél a logisztikai és csomagolási szemléletváltás volt a fő irány, hiszen ezen a területen a leglátványosabb a vállalatok szén-dioxid- és hulladékkibocsátása. Igazán újító gondolat a döntőben a mikroalga-technológia gondolata volt. Egy komplex, több folyamatra kiterjedő pályamű- és egy szállítmányozási reform gondolata is a legjobbak közé jutott. Az újrapapírok használatával is foglalkozott a Dobd a C-t másik pályaműve, kiemelt problémaként vizsgálva, hogy milyen hatással lenne a HEINEKEN életére, ha az italok csomagolása teljesen újrahasznosítható papíranyagokra épülne.

„Kiemelkedő eredményeink mellett ez a verseny nagyszerű lehetőséget teremtett arra, hogy a munkánkba bevonjuk a legkreatívabb és a környezetvédelem ügye iránt elkötelezett korosztályt, az egyetemistákat. Fantasztikus prezentációkat hallottunk, átgondolt pályázatokat valóban újító ötleteket vezettek elő nekünk a fiatalok” – összegezte a verseny tapasztalatait Geert Swaanenburg, a HEINEKEN Hungária vezérigazgatója.

A sörgyártás még inkább környezetbaráttá tételének jegyében idén már második alkalommal hirdette meg a magyarországi felsőoktatási intézmények diákjainak a Dobd a C-t! elnevezésű versenyt a HEINEKEN Hungária. A kiírás célja, hogy a teljes cégcsoport nemzetközi irányelveivel összhangban álló fenntarthatósági stratégiát követve olyan megoldások, ötletek megvalósítását tűzhesse zászlajára a HEIENEKN, amelyek innovatív módon és hatékonyan képesek csökkenteni a sörgyártás szén-dioxid kibocsátását. Ezzel is közelebb kerülve a cég céljainak megvalósításához, miszerint 2020-ra a HEINEKEN legyen a világ legzöldebb sörgyártója.

A HEINEKEN Hungária egy liter sör előállításához jelenleg mindössze 3,3 liter vizet használ fel, amely 2008-hoz képest 23%-kal csökkent. A gyártásból fakadó szén-dioxid-kibocsátást 50 százalékkal csökkentette a cég 2008 óta, ez 4,3 kg szén-dioxid-egyenérték minden legyártott hektoliter sör után. A hűtésből fakadó kibocsátás pedig 57 százalékkal csökkent, többek között az újonnan vásárolt zöldhűtőknek köszönhetően – derül ki a Heineken Hungária frissen elkészített fenntarthatósági jelentéséből.

A döntőbe jutott csapatok ötleteit 2019. május 25-én mutatták be az egyetemi szaktekintélyekből és vállalati vezetőkből álló zsűritagok előtt, itt alakult ki a végső sorrend, amelynek értelmében idén Farkas Luca Ágnes, Nyvelt Anna, Schmidt Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem csapatának ötletét díjazták a félmillió forintos fődíjjal és természetesen az ötlet megvalósításának lehetőségével.

A zsűrinek idén tagja voltak továbbá Kutni Mátyás, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium stratégiai főtanácsadója, Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Központjának vezetője, Csaba Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem karriertámogató és vállalati kapcsolatok vezetője és Papp András, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese. A zsűriben a HEINEKEN Hungáriát Geert Swaanenburg vezérigazgató és Pálfalvi Márta HR- és vállalati kapcsolatok igazgató képviselte.

Idén május 10-én már harmadik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát. Az eseményt szervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntő beszédében elmondta: három évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal hozták létre a fórumot, hogy lehetőséget biztosítsanak a jászsági kistérség cégei, illetve települési vezetői számára, hogy a mindenkori kormányzati célokkal összhangban közösen alakíthassák ki gazdasági és területfejlesztési céljaikat. „Az, hogy ismételten nagy érdeklődés kíséri a konferenciát és a kistérség döntéshozói, valamint meghatározó vállalkozásainak vezetői egész nap jelen vannak, azt üzeni számunkra, hogy erre a párbeszédre valóban igény van” – tette hozzá.

„Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a Jászság meghatározó gazdasági térségnek számít” – mondta a konferenciát megnyitó beszédében dr. Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Kiemelte: 1990 után a kistérségben a nyugati országrészben tapasztalthoz hasonló szintű gazdasági fejlődés bontakozott ki. A megye értékesítésének több mint felét, illetve exportjának háromnegyedét adja a Jászság, illetve a megyében előállított termékek harmada is itt keletkezik. A kistérségben 17 ezren dolgoznak, ami a megye foglalkoztatottsági mutatójának 10 százalékát teszi ki.

Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye kapcsán úgy fogalmazott: folyamatos gazdasági erősödés tapasztalható, a feldolgozóipar országos viszonylatban is előkelő helyen áll. A megyében 164 ezren dolgoznak, ami 60 százalékos foglalkoztatottsági rátának felel meg. „A további fejlődés egyik kulcsát az újabb munkavállalók felkutatása jelenti. Jelenleg a megyében 14 ezren keresnek munkát, közülük a lehető legtöbb embert integrálni kell a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője elmondta: a Jászság gazdasági erejére hivatkozva Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásán támogatást kapott arra a célkitűzésre, amely Jászárokszállás és az M3-as autópálya összekötésére vonatkozik, amit a kistérség jelentős kamionforgalma tesz indokolttá.

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: aki jelenleg dolgozni akar, az talál munkát. Az utóbbi években zajló folyamatos bérnövekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a növekedés üteme fenntartható, de ezt a vállalkozásoknak a termelékenységi mutatóikban utol kell tudni érniük. „A cégeknek ugyanannyi munkaerővel kell több értéket előállítani. Emiatt kiemelt fontossággal bír a saját innováció termékekbe történő beépítése, a technológia javítása” – tette hozzá.

A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a digitális technológiák alkalmazásában a hazai kis- és középvállalkozások elmaradnak az uniós átlagtól. „Az a cég, amely kimarad a digitalizációból, nem tud megfelelően működni” – mondta. A felnőttképzés, a munkavállalói képességek megújításának fontosságát is hangsúlyozta. „Jelenleg kevés hazai cég képzi a munkavállalóit, a felnőttképzési rendszert gyökeresen át kell alakítani” – szögezte le.

Prof. dr. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem akadémikusa előadásában azt emelte ki, hogy az elmúlt években a hazai gazdaság összteljesítménye javult, de ebben a kedvező nemzetközi környezet, illetve az országba áramló uniós támogatások nagy szerepet játszottak. „Az ország gazdasága fejlődik, azonban a térségbeli versenytársakénál lassabb ütemben” – tette hozzá.

Dr. Rédei István, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke az idén januárban megalapításának huszadik évfordulóját ünneplő, jászberényi központú CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatójaként előadást is tartott a fórumon. Kiemelte: egy adott cég növekedéséhez dinamikus szervezet és innováció szükséges. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: „ma már természetesnek tekintünk olyan dolgokat, amelyek sok évvel ezelőtti bevezetése akkoriban innovációnak számított”. Példaként hozta fel a COOP Csoport törzsvásárlói, illetve különböző informatikai beruházásait. Továbbá ide sorolta azt is, hogy 2009-ben a CO-OP Star kezdeményezésére alapította meg a COOP Csoport a saját pénzügyi szolgáltató cégét, a CO-OP Hitel Zrt.-t, amelynek székhelye azóta is Jászberényben található.

„A Jászságban működő kkv-knek ki kell használni, hogy a kistérségben több nagyvállalat működik” – mondta Péterné Gerendeli Éva, a Samsung Electronics Magyar Zrt. igazgatója. Kiemelte: a Jászfényszarun 30 éve jelen lévő vállalat növelni szeretné a magyar beszállítóinak számát. A munkaerőpiaci helyzetről szólva rámutatott arra: „több kolléga nem lesz”, így a robotok fontos szerepet töltenek be a gyár működésében. Ezzel kapcsolatban a jászberényi Metálplaszt Kft. ügyvezetője, Fülöp Tibor is azt hangsúlyozta, hogy a 600 főt foglalkoztató cégük már nem tud behozni több új szakképzett embert a munkaerőpiacról, árbevételük növelését a jelenlegi állománylétszámmal kell megoldaniuk. Fülöp Tibor is kiemelte a robotizáció szükségességét. Szerinte az a cég, amely ezt nem teszi meg, rövid távon versenyhátrányba kerül, hosszú távon pedig nem biztos, hogy lesz jövője.

A konferenciának otthont adó Jászberény polgármestere, dr. Szabó Tamás a „Kisvárosok a versenyképes Magyarországért” kormányzati programtervezet ismertetésén keresztül azt mutatta be, hogy a középvárosi kategóriába tartozó Jászberény előtt 2020–2030 között milyen fejlesztési lehetőségek nyílhatnak meg, valamint a város saját eszközeivel miként tudja támogatni azok kiaknázását.

Egy gyermek pénzügyi nevelése alapvetően egyszerre a családi nevelés és az iskolai képzés feladata. A pénzügyi tudatosság kiépítése azonban sok ponton félrecsúszhat. Az egyik legnagyobb problémát napjainkban az jelenti, hogy sok felnőtt sem rendelkezik megfelelő pénzügyi ismeretekkel, így a gyermekeknek sem tudnak jó példával szolgálni, amiből tanulhatnának.

A pénzügyi oktatás hosszú időn keresztül hiányzott a hazai alapfokú oktatásból, és hogy szükség van rá, jól bizonyítja, hogy a gazdasági nevelés 2007-től fejlesztendő feladatként szerepel a Nemzeti Alaptantervben. 2015 óta pedig Európa-szerte van egy hét, ami a pénzügyi ismeretekről szól az iskolákban. A Pénz7 programsorozaton hazánkban idén is több száz szakértő önkéntes vett részt a különböző pénzintézetek képviseletében.

„Egy pénzügyi intézetnek fontos, hogy ügyfelei jól tájékozottak legyenek, fel tudják mérni a lehetőségeiket, ezért azt gondolom, ha felelős gondolkodású ügyfeleket szeretnénk, akkor azért nekünk is tenni kell. Kollégáink immár ötödik alkalommal adtak át különböző korosztályokban és országszerte több iskolában pénzügyi ismereteket. Idén több mint 20 önkéntesünk által elsősorban a befektetések és vállalkozások kerültek a középpontba a tanórákon február 25. és március 1. között” – mondta el Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A Pénz7 szakmai programja alapvetően a pénzügyi ismeretterjesztést célozza, az idei tanévtől pedig már a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Junior Achievement Alapítvány támogatásával a vállalkozói alapismeretek és kompetenciafejlesztés is bekerültek a programba. A K&H Csoport aktív szerepet vállalt idén is a Pénz7-hez való szakmai társulással, amelynek tananyagai a korosztályos szinteknek megfelelően épültek egymásra.

Habár az európai kezdeményezés országszerte fiatalok százainak tudását bővíti a pénzügyek terén ezen a héten, de tudásuk további mélyítése szükséges ahhoz, hogy a gyerekek készségszintű, magabiztos tudást szerezzenek. A K&H Csoport éppen ezért 9 éve indította el a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt, amelynek ismeretanyagát a pedagógusok könnyedén beilleszthetik például a matematika, környezetismeret vagy életvitel órák tanmenetébe. „A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedővel a 9 és 18 év közöttiek pénzügyi tudatosságát igyekszünk fejleszteni, és a tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyerekek már egész kis korban nyitottak és fogékonyak erre az elsőre talán száraznak tűnő témára. A pénzügyi tudatosság kiépítése sok gyakorlati elmélyítést, példákon keresztüli tapasztalatot igényel, és természetesen az alapfogalmak kellő ismeretét. Az általános iskolások számára nem jelent különösebb nehézséget az alapfogalmak elsajátítása, sőt, azokat kontextusban is elég hamar megtanulják használni – például kreatív történetet tudnak írni egy pénzügyi kérdésre” – tette hozzá Horváth Magyary Nóra.

Vajon Önre is ráférne a felkészítés?

Tesztelje tudását a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő kvízkérdéseiben! A vetélkedő korosztályos kategóriáinak kérdései közül, mennyire tudja a helyes választ? KVÍZ!

„A Szupergyors Internet Program 2.0 (SZIP 2.0) elindításáról a gigabites hálózatok kiépítésének érdekében” címmel 2018. december 12-én aláírt nyilatkozat a nagy sebességű hálózatok kiépítéséről szól, amely az Európai uniós digitális menetrendben megfogalmazott stratégiai céloknak teljes mértékben megfelel. Emellett a nemzetgazdaság további növekedése, ezáltal pedig Magyarország versenyképessége szempontjából is kiemelt fontosságú.

„A Vodafone-nál az egyik legfőbb célunk a digitális korlátok lebontása, vagyis az, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a digitalizációt, az internetelérést, így az online világ nyújtotta előnyöket. Örömmel veszünk részt a Szupergyors Internet Program második szakaszának kialakításában, példaértékű, hogy a kormányzat, a szakmai érdekképviseletek és az iparági szereplők együtt dolgoznak annak érdekében, hogy az állampolgárok számára a lehető legszélesebb körben és legjobb minőségben elérhetők legyenek a digitális világ nyújtotta előnyök” – mondta dr. Budai J. Gergő, a Vodafone vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A SZIP 2.0 és a Digitális Jólét Program céljainak megvalósítása érdekében az állami és piaci szereplők kiemelt hangsúlyt fektetnek az összehangolt állami szerepvállalásra, a bürokratikus előírások további leépítésére, valamint az adópolitikai ösztönző intézkedésekre.

A Vodafone-ról

A Vodafone Csoport a világ egyik vezető telekommunikációs szolgáltatójaként széles körű szolgáltatásokat nyújt, beleértve hang-, üzenet-, adat- és vezetékes kommunikációt. A Vodafone Csoport 25 országban van jelen mobilszolgáltatásaival, és további 44-ben rendelkezik partnerhálózattal, valamint 18 piacon kínál vezetékes szolgáltatásokat. 2018. szeptember 30-i állapot szerint a Vodafone Csoport 531,9 millió mobil-, illetve 20,4 millió vezetékes szélessávú szolgáltatást igénybe vevő ügyféllel rendelkezik, beleértve Indiát, illetve a Vodafone vegyesvállalatainak és társvállalatainak összes ügyfelét is.

A Vodafone Magyarország Zrt. 1999. november 30-án kezdte meg magyarországi működését. A Vodafone Magyarország integrált technológiai szolgáltató, amelynek portfóliójában a mobilkommunikációs, mobilinternetes és szélessávú adatszolgáltatások egyéni és üzleti felhasználók számára egyaránt megtalálhatók.