Fördős Zé nemcsak a konyhákat nézi meg az ingatlanokban. A népszerű műsorvezető eddig még nem látott környezetben lesz látható az RTL+ Premiumon. Az Ingatlanvadászokban az a cél, hogy mindenki “jól lakjon”! Aki nem szeretne várni, hétköznaponként a streaming platformon a televíziós premier előtt már láthatja a reality legújabb epizódját.

Az Ingatlanvadászokban valódi ingatlanszakértők mérkőznek meg a vásárlók – helyenként különleges – kegyeiért. A műsorban hírességek ingatlanvadászatát is nyomon követhetjük, tanúi lehetünk Cinthya Dictator és Molnár Tomi, Kardffy Aisha és Kerényi Miklós Máté, Mischinger Péter, valamint Simon Attila és feleségeik ingatlankeresésének.

A hét végére, aki sikerrel tud eladni, a dicsőség mellett fix százalékhoz juthat. Az Ingatlanvadászokban az ingatlanosok számára minden héten 3 millió forint nyeremény a tét. Ezen izgalmasnak ígérkező verseny keretében az „ingatlanguruknak” nemcsak a piacon lévő legjobb ajánlatokat kell megtalálniuk, hanem meg is kell győzniük a jelentkezőket arról, hogy ezek az ingatlanok a legjobb választások a számukra.

Az Ingatlanvadászok (gyártó: Show&Game) különlegessége – a páros versenyhelyzeteken túl –, hogy a vevők különböző igényekkel érkeznek: van, aki első otthonát keresi, mások befektetésként terveznek vásárolni, míg egyesek évek óta kutatják az igazit, de még nem találták meg. A kérdés, hogy a legjobb ingatlanosok között ki lesz a legeslegjobb, aki a leginkább megérti a vásárlók vágyait és igényeit, és az álmaik otthonát találja meg számukra.

A reality továbbá betekintést nyújt a valódi ingatlanpiac rejtelmeibe és a szakemberek mindennapjaiba, hiszen életünk folyamán valamelyik szerep szinte biztosan ismerőssé válik: legyen szó ingatlan eladásáról vagy vételéről.

Nézd hamarabb az RTL+ Premium felületén, mint a tévében! Ingatlanvadászok június 2-án dupla epizóddal Fördős Zé műsorvezetésével az RTL+ Premium előfizetőinek reklámmentesen, míg az RTL-en az első epizód The Floor-Csak egy maradhat után, minden hétköznap este.

A szakértő véleménye szerint az év során a piacot a következő főbb tényezők befolyásolták:

• Gazdasági bizonytalanság: Az államháztartási hiány, a magas alapkamatok és az építőipari költségek növekedése kihívás elé állították az ingatlanpiaci szereplőket.
• Forint gyengülése: Az előző években tapasztalt erősödés után 2024-ben 7–10%-os gyengülést regisztráltak, ami kedvezett a külföldi befektetők számára.
• Befektetői aktivitás: Az ázsiai, ezen belül is a vietnámi, kínai, valamint izraeli befektetők továbbra is jelentős keresletet támasztottak, amit a júliusban bevezetett „vendégbefektetői státusz” szabályozás is erősített.

A külföldi befektetők, elsősorban az ázsiai országokból érkezők, Budapest belvárosi ingatlanpiacának kiemelt célcsoportjai maradtak. A „vendégbefektetői státusz” a következő időszakban lehetővé teszi számukra, hogy 500 000 eurós ingatlanvásárlással tízéves tartózkodási engedélyt szerezzenek, amit leginkább a luxusminőségű, tágas, központi elhelyezkedésű ingatlanokra használnak ki.

A bérbeadási piac szintén növekedett, amit a turizmus fellendülése és a diákok megnövekedett lakhatási igénye eredményezett. Az albérleti díjak 2024 nyarára 5%-kal emelkedtek az előző évhez képest, és a kereslet továbbra is meghaladta a kínálatot. Az átlagos bérleti díjak idén így alakultak.

• Stúdiólakások: 140 000–160 000 Ft/hó
• Nappali egy hálóval: 180 000 Ft/hó felett
• Kétszobás lakások: 230 000 Ft/hó felett

Az eladó ingatlanok piacán sem volt kevésbé eseménytelen a 2024-es év. Az  V. kerületben és a VI. kerület Andrássy úti szakaszán az ingatlanárak 2 000 000 Ft/m² felett mozogtak, míg a VII. és VIII. kerületekben, valamint Újlipótvárosban az árak 1 200 000–1 500 000 Ft/m² között ingadoztak. A piaci dinamika az év második felében is folytatódott, az érdeklődők leginkább az AirBnB-re alkalmas, felújított, központi lakások iránt mutattak keresletet.

A belvárosi ingatlanok piacán az alku mértéke jelentősen különbözött az ingatlanok állapota és elhelyezkedése alapján:

• Felújított, prémium lakások: Az alkulehetőség kevesebb mint 5%, az értékesítési idő rövid.
• Átlagos állapotú lakások: Az alkuérték akár 15% is lehetett, az értékesítési idő pedig hosszabb, mivel a magas felújítási költségek visszatartották a vevőket.

„Úgy összegezném, hogy egy sikeres, de kihívásokkal teli évet zárunk – jelentette ki Ben-Ezra Orran. – 2024-ben a budapesti belvárosi ingatlanpiac továbbra is vonzó maradt mind a hazai, mind a külföldi befektetők számára. Az év során növekvő árak, erősödő kereslet és élénk bérbeadási piac jellemezte a szektort, miközben a gazdasági bizonytalanságok és a szigorodó szabályozások kihívást jelentettek. A piac rugalmasan reagált az év során, és bár az alku továbbra is jelen volt, a jó minőségű, központi lakások kapósak maradtak. A 2024-es év tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a belvárosi ingatlanpiac stabilitása és vonzereje továbbra is meghatározó Budapest gazdasági és ingatlanpiaci életében.”

A Drees & Sommer globális tanácsadó cég az ingatlanügyek, az ipar és az infrastruktúra területén, három ország – Magyarország, Lengyelország és Csehország – digitalizációs trendjeit vizsgálta regionális piackutatásában. Az eredmények arra mutatnak, hogy bár az AI napi vagy heti használata már jelen van, az igazi áttörést a digitális készségek iránti növekvő motiváció hozhatja meg az ingatlanpiacon.

„A magyar ingatlanpiaci dolgozók az AI használatában az átlagos szintet képviselik a közép-kelet-európai régióban, de a technológia munkahelyi alkalmazása nálunk még viszonylag ritka. Ugyanakkor rendkívül magas a tanulási hajlandóság, és a legtöbben szeretnék fejleszteni digitális készségeiket ezen a területen. Kutatásunk eredményei szerint az ingatlanpiaci munkavállalók többsége pozitívan vélekedik az AI alkalmazásáról, bár körülbelül 15%-uk még mindig bizalmatlan a technológia iránt. Ez különösen fontossá teszi az adatok hitelesítését a piacon” – nyilatkozta Koloszár Ákos, a Drees & Sommer magyarországi ügyvezető igazgatója.

Miért terjed nehezen a mesterséges intelligencia?

Magyarországon az ingatlanipari munkavállalók 75%-a nyilatkozta, hogy nem használ mesterséges intelligenciát a munkája során, a többiek többnyire heti rendszerességgel (46%), míg 23% napi szinten alkalmazzák. Az AI legaktívabb felhasználói a 30 év alattiak (46%), valamint a felsővezetők. Összehasonlítva, Lengyelországban (30%) és Csehországban (27%) magasabb az AI-t használók aránya az ingatlaniparban, Lengyelországban ráadásul a napi felhasználók aránya is kiemelkedően magas (38%), míg Csehországban ez csupán 15%.

A magyar dolgozók szerint az AI alkalmazásának legnagyobb akadályai közé tartozik az elérhető eszközökről és megoldásokról való tájékozatlanság (35%). Ezt követi a vállalat által biztosított képzések hiánya (16%), valamint az AI iránti bizalmatlanság (15%). További akadályként közel 10%-uk említette az időhiányt.

Lengyelországban az AI iránti bizalmatlanság valamivel magasabb (17%). Pozitívum viszont, hogy a három ország dolgozóinak csupán 5%-a nyilatkozta, hogy nem érti az AI-t, és mindössze 4% számolt be negatív tapasztalatokról a technológia kapcsán.

Merre vezet az út?

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a magyar ingatlanpiacon, ahol a dolgozók 52%-a használja adatgyűjtésre, ez a három közép-kelet-európai ország közül a legmagasabb arány. A dokumentumkezelés (38%) és a tervezés (22%) szintén jelentős alkalmazási terület, de az AI potenciálja ennél sokkal szélesebb. A további alkalmazási területek közé tartozik a folyamatok automatizálása (16%), a nagy mennyiségű adat elemzésének fejlesztése (14%), a versenyképesség növelése és új termékek és szolgáltatások fejlesztése (12%), az energiahatékonyság javítása (9%) és az intelligens tértervezés (7%). Lengyelországban a mesterséges intelligenciát leggyakrabban a riportolás (35%) és a tervezés (32%), valamint a telephelyelemzés (23%) területén alkalmazzák. A Cseh Köztársaságban az adatgyűjtés (37%) és a folyamatautomatizálás (29%) területén alkalmazzák a legtöbbet.

„A cégen belül az összes munkavállalónkra kiterjedő, rendszeres prompt képzéseket, rövid, mesterséges intelligenciával kapcsolatos leckéket, AI Ideathonokat szervezünk. Legújabb fejlesztésünk, a Dreso.AI platform, különböző mesterséges intelligencia-megoldásokat integrál” – tette hozzá Hanna Huber, a Drees & Sommer Innovációs Menedzsment vezetője.

Kihívások és lehetőségek

A magyar ingatlanpiacon dolgozók több mint egyharmada nem tájékozott a cégeik mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenységeiről, és 10%-uk szerint cégük nem is népszerűsíti az AI-t. A leggyakoribb promóciós módszer a cégeknél a képzések szervezése (15%), ezt követi az innovatív ötletek és projektek ösztönző rendszereinek kiépítése (13%), valamint a belső innovációs laboratóriumok és kutatóhelyek létrehozása (8%). Ezzel szemben a külső kutatóintézetekkel és startupokkal való együttműködés még kevésbé elterjedt (5%). Lengyelországban gyakoribb az iparági eseményeken való részvétel (14%) és a startupokkal való együttműködés (11%), míg Csehországban a képzés mértéke valamivel alacsonyabb (11%) a magyarországihoz képest.

A mesterséges intelligencián kívül a magyar munkavállalók gyakran használnak felhőalapú technológiát (28%), dokumentumkezelő szoftvereket (19%), projektmenedzsment szoftvereket és az Internet of Things-t (10%). Lengyelországban a legnépszerűbb eszközök a dokumentumkezelő szoftverek (16%), míg Csehországban az Internet of Things (9%). A három piacon a megkérdezettek 43 százaléka használ digitális eszközöket a mesterséges intelligencián kívül.

„Az AI térnyerésével még inkább egyértelművé válik, hogy az igazi innováció a különböző technológiák metszéspontján történik. Nemcsak a technológiák összefonódása, hanem a fejlesztési sebesség növekedése is kiemelt szerepet kap – minden egyes technológia segíti a többi növekedését” – tette hozzá Hanna Huber, a Drees & Sommer Innovációs Menedzsment vezetője.

A teljes kutatás ezen a linken található: Digitális átalakulás az építő- és ingatlaniparban: Közép-európai perspektíva

„Mivel egyes kerületekben megint szigorításokat rebesgetnek az AirBnB-vel kapcsolatban, így az is elképzelhető, hogy többen szívesen átállnának inkább a kisebb, de biztos hozammal kecsegtető hosszútávú bérbeadásra” – kezdi Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője, a belvárosi ingatlanok specialistája. „A tavalyi nyárhoz képest több mint 5%-os emelkedést tapasztalhatunk az albérleti piacon. Az áremelkedés egyébként már a pandémia idején megkezdődött, annak ellenére, hogy az AirBnB lakások egy része visszaállt a rövidtávú kiadás piacára. Mindenesetre a kínálat még mindig nem tudott lépést tartani a bérlőcsoport növekedésével a belvárosban, így a mai napig nagyobb a kereslet, mint a kínálat.”

Az aktuális bérleti díjak jelenleg így alakulnak:

• Stúdiólakás – 140-160 000 Ft / hó
• Nappali egy hálóval – 180 000 Ft / hó felett
• Kétszobásnál nagyobb lakások – 230 000 Ft / hó felett

„Mi úgy tapasztaljuk, hogy az elmúlt években általában augusztus végére és szeptember elejére koncentrálódott az ingatlancsere, ekkor jelent meg az új kereslet” – folytatja Ben-Ezra Orran. „Ezzel szemben idén már június hónaptól számítva egész nyáron kifejezetten erős a mozgás az albérleti piacon, köszönhetően például az Erasmus-programban résztvevőknek.”

A szakértő szerint egyébként az albérletkeresők egy teljesen külön piacon mozognak, a kereslet-kínálat nincs direkt összefüggésben a vevő-eladó csoportokhoz. A Belváros pedig megint csak egy teljesen más terület, itt ritkábban fordul elő, hogy egy eladó gyors döntésekre, eladásra, vagy kiadásra kényszerül. Úgyhogy amikor mégis pangás lenne a piacon és kevesebb a kereslet mint a kínálat, akkor sem csökkennek igazán a belvárosi ingatlanárak, az eladók inkább kivárnak. Extrém helyzetekben ez természetesen változhat, a külföldi nagyvárosokhoz képest természetesen Budapesten is előfordulhat, hogy ha válság van, azonnal több lesz az eladó ingatlan, és több a potenciális bérlő is.

„Mi úgy tapasztaljuk, hogy a jelenlegi piac szétszakadt, alacsony kínálatú, de nagy kereslettel rendelkező lakásokra, valamint nagy kínálattal rendelkező, de kisebb vevőcsoportokat kiszolgáló szegmensre” – mondja Ben-Ezra Orran, a belvárosi ingatlanok specialistája, a Central Home szakértője. „Amiből kevés van, viszont sokan keresik, azok a felújított, bútorozott, szép épületben található, jó elosztású ingatlanok. Itt lényegesen kevésbé árérzékeny a vevőcsoport, így az értékesítési idő is többnyire rövid. Ezeknél az ingatlanoknál az átlagos alku kevesebb, mint 5%. Nincs különösebb mozgástere a vevőknek, ha le akarnak csapni egy-egy jó vételre.”

A másik csoportban viszont a lakások többsége átlagos, éppen csak költözhető állapotú, ezeknél elsősorban a felújítás magas költségétől irtóznak a vevők, amely az elmúlt évek drágulása, illetve a szakemberhiány miatt közel a duplájára nőtt. Ezeknek az ingatlanoknak az esetében hosszabb értékesítési idővel és az előző csoporthoz képest jóval magasabb átlagos alkuval, az eredeti eladói elképzeléshez képest akár 15%-kal csökkentett vételi ajánlatokkal is számolhatunk.

„Minden vevő fenntartja magának a jogot az alkura, így ez a kis oda-vissza játék óhatatlanul benne van a legtöbb megállapodásban” – folytatja a szakértő. „Nagyon sokszor egyébként azért is kerül sor alkura, mert az eladók a hasonló hirdetések irányárát veszik alapul, így gyakran nem reálisan határozzák meg az induló árat. Ezt megelőzhetjük, ha profi ingatlanszakértővel konzultálunk, aki reálisabban méri fel a helyzetet, így elkerülhetjük a felesleges köröket.”

Ben-Ezra Orran szerint nem szerencsés túl magas árral indítani, mert így általában túl sokáig van kint az adott ingatlan a hirdetési piacon, így általában már eleve csökkenteni kell az árat, így kevés alkulehetőség marad benne. Ha pedig a vevő továbbra is hajthatatlan, ez az eladó motivációját is megingathatja. Akármilyen reményekkel is vág bele az értékesítésbe, a legtöbb eladó 3-4 hónap alatt észreveszi azt, ha komolyabb szándékú vevőkkel nem találkozik. Ha ezt a helyzetet reálisan értékeli, felismeri az árazási gondot és szemléletet vált, sokkal reálisabb árral tud visszalépni a piacra.

Tatár Tibor több mint harminc éves ingatlanszakmai múlttal rendelkezik, egyedülálló tapasztalattal bír magyarországi ingatlanfejlesztések és -befektetések megvalósításában és menedzselésében saját tőke felhasználásával és külső tőkepartnerek bevonásával. Közel húsz éven keresztül töltötte be a Futureal Development vezérigazgatói pozícióját, ahol komoly szerepe volt a cégcsoport hazai és regionális építkezésében. Ezt megelőzően a KPMG Property Services vezetőjeként öt évig nemzetközi ingatlantanácsadói területen dolgozott, illetve a TND Real Estate Advisory and Financial Consulting ügyvezető partnere volt, ahol ingatlan és privatizációs tanácsadással foglalkozott.

Tanulmányait 1990-ben fejezte be a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Később elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kétéves posztgraduális képzését, majd 1999-ben ingatlanszakértői mesterdiplomát szerzett a nottinghami Trent Egyetemen. Tagja az angol RICS ingatlanszakmai szervezetnek.

Tatár Tibor munkáját a jövőben a WING irodákért felelős vezérigazgató-helyettese, Angel Gábor, valamint a WING lakófejlesztésekért, a LIVING működéséért felelős vezérigazgató-helyettese, Martin János támogatja.

„Az idei év eleje egyenes folytatása volt a 2022-es év zárásának” – kezdi az elemzést Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője, a belvárosi ingatlanok specialistája. – „Az árak stagnáltak, továbbra sem lehetett a korábbi árakhoz hasonló értékesítéseket eszközölni a belvárosi ingatlanpiacon. És míg az első három hónap még el-eldöcögött, még talán némi növekedést is tapasztaltunk, április közepétől közel három hónapig mélypontot éltünk meg, nagyon kevés adásvétel történt ebben az időszakban, közel 30 %-kal kevesebb tranzakció volt, ami komoly kihívást jelentett a piaci szereplők számára. Ez a három hónap azért alapjaiban határozta meg az egész év mérlegét.”

Nyár közepén kezdődött némi fellendülés, minden piaci szegmensben javuló tendencia mutatkozott. A belvárosi ingatlanok iránti kereslet növekedése és a tranzakciók számának emelkedése pozitív irányba terelte a piacot. A visszaesés után a szereplők újra megtalálták bizalmukat, és az ingatlanpiac dinamikusabbá vált. Az őszi időszakban pedig egyértelműen jellemző volt, hogy a belvárosi ingatlanpiacon ismét felbukkantak a külföldi érdeklődők, mintegy 40 %-kal többen, mint az előző időszakokban: a vietnami és a kínai vevőcsoportok mellett orosz és amerikai vevők is. A Central Home adatbázisa szerint ebben az időszakban mintegy 5 %-os átlagos ingatlanérték növekedés mérhető. Ez azonban hiába hangzik pozitív értékként, az infláció mértéke mellett sajnos reál csökkenést jelent.

„Most, hogy az év utolsó szakaszába léptünk, némiképp déja vu érzésünk van” – folytatja Ben-Ezra Orran. – „Hasonló jelenséget tapasztalunk, mint a tavalyi év végefelé, erősödik az aktivitás a keresleti és a kínálati oldalon is, mintha sokan már egy új döntés kíséretében szeretnének átlépni a következő évbe. Az aktivitás mind a keresleti, mind a kínálati oldalon megnőtt, és a tranzakciók száma is fellendült, így az év végi időszakban a belvárosi ingatlanpiac felélénkült.”

Az adásvételek volumene évek óta hullámzó, az előző évhez képest közel 10 %-os visszaesés volt tapasztalható az eladások terén. Ezzel szemben viszont a kiadási piac egész évben erős volt, mind a hosszútávú bérbeadások, mind pedig az AirBnB jól teljesített. A szakértő szerint viszont, ami az igazi kihívást jelenti az az, hogy rugalmas megoldásokat tudjanak kínálni az ügyfeleik számára, hogy a magas belvárosi ingatlanárak és a hitelkamatok ellenére érdekeltté tudjanak válni a vásárlási folyamatban.

„Az elmúlt években már erőteljesen a fenntartható ingatlanok finanszírozására fókuszáltunk, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak az ESG elvárásokra, úgymint a megújuló energia, a tanúsított anyagok használata, a víztakarékos működés vagy a hatékony hulladékkezelés. Célunk, hogy 2030-ra a hitelezési portfoliónkban az ingatlanpiac üvegházhatású gázkibocsátását 38 százalékkal csökkentsük” – mondta el Rajna Gábor, a K&H Vállalati divízió vezetője.

A fenntartható ingatlanok finanszírozása azért is kiemelt jelentőségű, mert egyrészt a szabályozói oldal ebbe az irányba tereli az ágazatot, másrészt meghatározza egy adott szektor fejlődési lehetőségeit is. „Az ingatlanpiac teljes átalakuláson megy keresztül, aminek fontos mérföldköve az ESG kritériumok figyelembevétele. Így a jövőben is arra törekszünk, hogy a fenntartható ingatlanok finanszírozása iránt elkötelezett bankként tanácsadással és közös gondolkodással is segítsük projektjeik megvalósulását” – tette hozzá Rajna Gábor.

A K&H ingatlanfinanszírozási szakértői csapat prémium minőségű projektekre fókuszáló, fejlesztőbarát piaci aktivitása az elmúlt két évben közel 400 millió euró szerződött hitelállományt eredményezett – írják.

„Az előző év folyamán számos alkalommal hangsúlyoztuk, hogy nem várható, hogy a forint értékében az ingatlanok értéke csökkenjen – kezdi a szakértő. – 2022-ben a belvárosban átlagosan 3%-os áremelkedést tapasztaltunk, melyet az V. kerület 7%-os emelkedése vezetett. Azonban a reálérték az éves 20% körüli infláció mellett jelentősen csökkent, amely komoly aggodalmat keltett a piac résztvevői körében.”

A 2023-as év érdekes tapasztalatokat eredményezett, amelyre részben lehetett is számítani, hiszen a korábbi mélypontokat mindig valamilyen mértékű fellendülés követi.

„Az idei évben változó időszakokat figyeltünk meg a piacon – folytatja Ben-Ezra Orran. – A tavaszi hónapokban tapasztalt alacsony eladási aktivitás erőteljes felfutásba ment át, ami augusztustól kezdve újra megismétlődött. Szeptember és október hónapokban a vevőszám jelentősen emelkedett, ami egy új lendületet hozott a piacra.”

Az elemzések arra utalnak, hogy az említett aktivitás részben abból eredt, hogy egyes területeken az ingatlanok értéke annyira csökkent, hogy vonzóvá vált a hazai befektetők számára. Másrészről a külföldi vevőcsoportok időszakos megjelenése is befolyásolta a belvárosi ingatlanpiac ingadozását.

„Az idei év során nem a megszokott szezonalitást tapasztaltuk, hanem egy teljesen új és ismeretlen szezonalitási trend jelent meg, amely bizonytalanságot keltett a piaci résztvevők körében – véli a Central Home szakértője. – Az ingatlanpiac mindig is a becsült jövőkép által van mozgásban, azonban a jelenlegi helyzetben a tranzakciók száma drasztikusan visszaesett, mivel senki sem tudja pontosan megjósolni, hogy az ingatlanárak melyik irányba fognak elmozdulni.”

Ezek az átfogó megfigyelések és elemzések árnyalt képet festenek a budapesti belvárosi ingatlanpiac 2022-es és 2023-as negyedik negyedévének összehasonlításáról. Az új szezonalitási trendek és a piaci bizonytalanság a figyelem középpontjában állnak, miközben a piaci szereplők továbbra is keresik a stabil és fenntartható befektetési lehetőségeket a változékony gazdasági környezetben – írják.

A fővárosi irodapiacon jelentős felárat kérnek az energiatakarékos irodákért, illetve az is kirajzolódik, hogy az energiahatékony – más néven zöld – irodakínálat nagyobb része jellemzően Budán található. Az energiatakarékos öko-irodák nem csupán komfortosabbak és környezetkímélőbbek, de bérleti díjuk a piacon átlagosan harmadával magasabb a hagyományos, kevésbé korszerű társaikéhoz képest. Két azonos paraméterekkel rendelkező iroda közül többségében a zöldebb megoldással építettet választják a cégek akkor is, ha az drágább, mert hosszú távon jóval kedvezőbb az üzemeltetési költségük.

Nagyobb profit, boldogabb munkatársak

Tíz, interneten indított irodakeresésből 3-4 alkalommal felbukkan valamelyik környezettudatos szempont is a feltételek között, ilyenek például az intelligens világítás, a fűtés-hűtés költségei, a szigetelés, a zöld tetőterasz, a napelemes és napkollektoros kialakítás, vagy éppen a hangszigetelés. Ez utóbbi is egyre fontosabb szempont, amikor a munkaadók irodahelyszínt keresnek, hiszen fontos hogy a dolgozókra jutó zajterhelés minél kisebb legyen. Az elsődleges feltétel mégis az ár, a lokáció és az épület minősége, avagy látványa marad. Egy energiatakarékos épületben történő bérlés vagy vásárlás hozzájárulhat a vállalati fenntarthatósági célokhoz és egyben csökkenti a működési költségeket is. A modern, energiatakarékos fűtési, szellőztetési és légkondicionáló rendszerek, vagy a magas színvonalú létesítmény-kezelési szolgáltatások közvetlenül befolyásolják az iroda dolgozóinak komfortját. Egy kényelmes munkakörnyezet hozzájárulhat a magasabb dolgozói elégedettséghez.

Az energiahatékony irodákat eladni is jobban lehet

Budapesten jelenleg 888 ezer forint egy átlagos eladó irodai négyzetméter, és az árak lokációtól függően változnak. Míg Csepelen akár 350 ezer forintos négyzetméteráron is vehetünk irodát, Zuglóban csaknem 1,3 milliót kell kifizetni ugyanezért. A környezettudatos beruházók száma is növekszik, ami részben azért van, mert a zöld épületek jobb bérleti és értékesítési árakat kínálnak. Emellett a vállalatokon is egyre nagyobb a nyomás, hogy környezetbarát módon működjenek, így az újonnan épülő irodáknak is egyre nagyobb hányada környezettudatos, jól szigetelt, közel nulla energiaigényű.

„A zöld minősítés megléte általában magasabb épületminőséggel társul, ami a bérleti díjban és ezáltal az ingatlan értékében is tükröződik. Habár az ingatlanok sokféle jellemzője befolyásolja a bérleti díjat, a CBRE becslése szerint a budapesti irodapiacon mintegy 9–10 százalék zöld prémium mérhető a bérleti díjakban, szemben a 6 százalékos európai átlaggal” – mondta Ballagó Antal, az Otthontérkép csoport vezérigazgatója.

„A zöld minősítéssel rendelkező irodákért fizetendő magasabb bérleti díjat kompenzálja a magasabb fokú energiahatékonyságból eredő alacsonyabb rezsiköltség. A változó piaci követelményekhez a kínálat is igazodott, a 2022-ben átadott (új építésű vagy felújított) budapesti modern irodaházak mindegyikének legalább BB volt az energetikai besorolása, ami megfelel a közel nulla energiaigény követelményeinek, melynek teljesítése 2024. július 1-től kötelező lesz a használatbavételi engedélyezési eljárásoknál” – mondta Nagy Gergely Dániel a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy megfelelően szigetelt, és akusztikailag is jól megtervezett irodaépületben a munkavállalók komfortosabb és kellemesebb környezetben dolgozhatnak, és sokszor a vállalkozás sikeressége is múlhat a munkakörülményeken” – tette hozzá a szakember.