A fiatalok jelentős része szeretne lakást a következő három évben a K&H ifjúsági index szerint. A múlt év harmadik negyedévében készült felmérés szerint 52 százalékuk biztosan vagy valószínűleg vásárolna lakóingatlant a kérdéses időszakban.

Hol?

A budapesti válaszadók többsége, 55 százaléka továbbra is a fővároson belül tervezi a lakásszerzést, az agglomerációt pedig mindössze 9 százalékuk jelölte meg célpontként. Ez utóbbi adat éles visszaesés a korábban mért 25 százalékos említési arányhoz képest. A fővárosban élők 30 százaléka egyéb belföldi helyszínen vásárolna ingatlant.

A vidéki régiókból való elvándorlási szándék mérsékelt: a megyeszékhelyeken élők 39 százaléka maradna helyben, míg az egyéb városokban lakók 54 százaléka tervez továbbra is kisvárosban élni. A keleti és nyugati országrészben élő fiatalok 14–17 százaléka mérlegeli a budapesti ingatlanvásárlást.

Mekkorát, mennyiért és miből?

A megvenni tervezett ingatlanok a felmérés szerint átlagosan 79 négyzetméteresek lennének. A leginkább tipikusnak az 50 és 79 négyzetméter közötti alapterület számít a válaszadók körében. A nemek szerinti bontásban mérhető különbség mutatkozik: a férfiak átlagosan 85, a nők 73 négyzetméteres ingatlannal számolnak.

Az ingatlanok várható értékével kapcsolatos várakozásokban ugrásszerű növekedés tapasztalható. A következő három évben vásárlást tervező fiatalok ugyanis átlagosan 43 millió forintos vételárral kalkulálnak. Ez az összeg jelentősen meghaladja a korábbi negyedévekben regisztrált 30–34 millió forintos átlagértékeket, ebben a növekedésben szerepet játszhatott az Otthon Start Program elindulása, amelynek keretében az elsőlakás-vásárlók kedvezményes, államilag támogatott hitelt vehetnek fel. A településtípus szerinti bontásban Budapesten 49 millió forint az átlagos tervezett ingatlanérték, míg a megyeszékhelyeken és kisvárosokban ez 40–41 millió forint között mozog.

A lakásvásárlást fontolgató fiatalok mindössze 26 százaléka jelezte, hogy kizárólag saját erőből valósítaná meg a vásárlást. A fennmaradó 74 százalék kisebb-nagyobb mértékű hitelfelvételre kényszerül. A banki kölcsön tipikus aránya a teljes vételáron belül átlagosan 40 százalék a felmérés szerint. A válaszadók több mint fele, 52 százaléka tervezi, hogy az ingatlan értékének legalább felét hitelből fizeti.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/- 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2025. szeptember 1-11. között történt.

Photo by Toa Heftiba on Unsplash, free license

Az ingatlanhirdetések világában például a fotók döntő szerepet játszanak abban, hogy felkeltsék a potenciális vásárlók érdeklődését. Egy jól elkészített fénykép nemcsak az ingatlan előnyeit emeli ki, hanem segít a leendő vevőknek elképzelni, milyen lenne ott élni. Novák Viktória, a Central Home belvárosi ingatlanközvetítő hálózat fotósa gyűjtötte össze számunkra azokat a szempontokat, amelyek elengedhetetlenek a sikeres ingatlanfotók elkészítéséhez. Az alábbi tanácsok segítségével nemcsak figyelemfelkeltő, hanem professzionális hatású fotókat készíthetünk, amelyek hozzájárulnak az ingatlan gyorsabb eladásához. Íme a legfontosabb szempontok:

Ilyen ne legyen a kép!

1. Kompromittáló: Kerüljük a fotózás során a zavarba ejtő, személyes tárgyakat vagy helyzeteket, amelyek kellemetlen érzéseket kelthetnek abban, aki ismeretlenként meglátja mondjuk a fotel szélén felejtett hálóinget, vagy az asztalon félig megevett péksüteményt.
2. Sötét: A rossz megvilágítás lehangoló hatást kelt, és nem mutatja meg az ingatlan valódi szépségét. Ha lehet, kerüljük a sárgás lámpafényeket is.
3. Túl közeli: A túl közelről készült képek nem adják vissza a tér nagyságát és elrendezését, szűk érzetet keltenek.
4. Ne legyen(ek) rajta ember(ek): Az emberek jelenléte elvonja a figyelmet az ingatlanról, és kevésbé professzionális, ráadásul nehezíti, hogy a vevő saját magát el tudja képzelni az adott térben.
5. Homályos: A rossz fókuszálás és a homályos képek amatőr benyomást keltenek.

És milyen szempontok alapján készüljön a jó kép?

1. Minél nagyobbnak tűnjön a tér! Használjunk széles látószögű objektívet, hogy a szobák tágasabbnak tűnjenek. Természetesen a felvétel azért ne legyen megtévesztő.
2. Legyen minél világosabb! A természetes fény kihasználása és a megfelelő megvilágítás növeli a tér vonzerejét.
3. Legyen rendezett! Egy rendezett, tiszta helyiség vonzóbb a potenciális vásárlók számára.
4. Ha van szép kilátás, arról is kell kép. A panorámaképek és a szép kilátás bemutatása növeli az ingatlan értékét.
5. A nappali és a konyha legyen benne mindenképpen a képválogatásban. Ezek a központi helyiségek döntőek a vásárlók számára, ezért fontos, hogy jól bemutassuk őket.

Ha a fenti szempontokat betartjuk, figyelembe vesszük és így készülnek el a fotók a lakásunkról, akkor ingatlanhirdetésünk egészen biztosan vonzóbb lesz, így rövidebb idő alatt és nagyobb eséllyel talál új tulajdonosra. Ha pedig szeretnénk az értékesítés idejét lerövidíteni és biztosra akarunk menni, bízzuk a munkát profi ingatlanközvetítőre, aki tudja, hogyan készítsen tökéletes fotókat – írják.

A 20. század elején lett felkapott a Király utca és a Nagymező utca, ezek egyébként a színházakkal, szórakozóhelyekkel, éttermekkel ma is ugyanúgy a kulturális élet központjainak számítanak, ehhez zárkózott fel az 1990-es évektől a Liszt Ferenc tér, kávézóival, éttermeivel és persze a Zeneakadémia közelségével, valamint a Kazinczy utca a romkocsmákkal, fiatalok által gyakran látogatott szórakozóhelyeivel. A mai budapesti életben érdekes színfolt még Budán a Bartók Béla út, ahol számos galéria, kávézó és étterem nyílt az utóbbi években, és szintén nagyon közkedvelt a Ráday utca, ahová a gasztronómia szerelmeseinek is van miért ellátogatniuk a helyi és a nemzetközi konyha tesztelésére.

Ezek tehát a város állandó lakói és vendégként érkező látogatói számára a legizgalmasabb utcák. De vajon minek alapján alakul a legnépszerűbb belvárosi utcák toplistája?

„A fenti szempontok természetesen az ingatlanpiacon is ugyanúgy jelen vannak” – mondja Ben-Ezra Orran, a belvárosi ingatlanok specialistája, a Central Home szakértője. „A lokáció nagyon fontos, a könnyen, akár gyalogosan, akár tömegközlekedéssel jól megközelíthető ingatlanok mindig keresettebbek. Sokaknak fontos szempont a parkolási lehetőség is, ami ugye a Belvárosban nem egyszerű feladat, de a bejelentett lakosok részére az önkormányzat biztosítja a díjmentes vagy nagyon kedvezményes parkolókártyát. A látnivalók közelsége, a Duna, a menő éttermek, kávézók, múzeumok, galériák környéke is mindig nagyon népszerű.”

A belvárosi ingatlanpiacon, amely hat budapesti kerületet érint, jelenleg ezek a legnépszerűbb környékek, utcák, ahol néha a kereslet nagyobb, mint a kínálat.

V. kerület

a Parlament és a Kossuth Lajos tér környéke

Duna-parti, dunai panorámás ingatlanok

Erzsébet tér és a Szabadság tér és a környező utcák

VI. kerület

Andrássy út és a Király utca közötti szakasz

VII. kerület

a Gozsdu-udvar környéke

a Klauzál tér (élénkülő érdeklődés a felújítások miatt)

VIII. kerület

a Nemzeti Múzeum környéke, a Palotanegyed

Bródy Sándor utca

Szentkirályi utca

IX. kerület

Ráday utca

Ferenc tér környéke

XIII. kerület

Pozsonyi út

Szent István Park – utóbbiaknál mindig kiemelkedően nagy a kereslet

„A pandémia előtti nagy pezsgés azért még csak részben tért vissza” – kezdi Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője. „Abban nincs különösebb változás, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan most is az ázsiai, főleg kínai és vietnámi befektetők vannak jelen a belvárosi ingatlanpiacon. A háborús helyzetek befolyásolták ugyan az orosz és ugyanúgy az izraeli befektetők jelenlétét is, de még ők sem tűntek el teljesen a piacról.”

A szakértő szerint a magyar befektetők is kezdik kiheverni a nehezebb időszakot és folyamatosan térnek vissza érdeklődőként, aktív vásárlóként. Ha megvizsgáljuk az előző év hasonló időszakát, egyértelműen az látszik, hogy nőtt a dinamika, egyre aktívabb lett a piac, úgy a kereslet-kínálat arányát, mind a teljes befektetői állományt tekintve is. Ha számokban kellene ezt kifejezni, akkor a jelenlegi adatok szerint nagyjából 30-40 %-kal nagyobb mozgást érzékelt a Central Home.

„Természetesen mindig megvannak a legkedveltebb budapesti célpontok, azok a területek, városrészek, esetleg utcák, ahol a szokásosnál élénkebb az érdeklődés” – folytatja Ben-Ezra Orran. „Az V. kerület mindig a toplisták élén van, és továbbra is nagyon keresett az Andrássy út és környéke. Fellendülést tapasztaltunk a legutóbbi elemzésünkhöz képest a VII. kerületi területen is, a Gozsdu udvar és a Király utca környéke ismét jobban pezseg. Az átlagos, külföldi befektetői keresések 90 millió Ft körül mozognak, többnyire az 1-2 hálószobás, jó minőségben felújított, AirBnB-re alkalmas lakásokra irányulnak.”

A rövidtávú kiadás ugyanakkor sok esetben kockázatos lehet. A szóban forgó kerületek önkormányzatai, vezetése szinte mindenhol szigorításokra készülnek. Az új jogszabályok pedig jelentősen befolyásolhatják majd a belvárosi kerületekben értékesítésre kínált és a befektetők által jelenleg vonzónak tartott lakások piacát – írják.

„Az vitán felül áll, hogy a világ minden nagyvárosában általánosan a belvárosi ingatlanokat tartják az emberek a legbiztonságosabb befektetési formának” – kezdi Ben-Ezra Orran, a belvárosi ingatlanok specialistája, a Central Home szakértője. „Ez elsősorban azért alakult így, mert hosszú távon megőrzik értéküket ezek az ingatlanok, sőt általában a különleges lokáció miatt az értékük hosszútávon is a legmarkánsabban emelkedik. Nem utolsósorban pedig az a fő szempont, hogy ezek az ingatlanok az üzleti világ centralizálódása, a turizmus soha nem látott mértékű növekedése miatt biztonsággal bérbe adhatóak, így az ebből származó átlagos bevétel garantált.”

A szakértő hangsúlyozza, hogy a belvárosban ingatlanértékesítéssel foglalkozni azért is lényegesen más, mint például az agglomerációs övezetekben, mert a lakossági kereslet mellett folyamatosan jelen vannak külföldi befektetők is a piacon, ami bizonyos időszakokban jelentősen fel tudják pörgetni a forgalmat.

„Természetesen a lakossági kereslet és a különböző befektetői kereslet között markáns különbségek vannak” – folytatja Ben-Ezra Orran. „Az évek tapasztalatai azt mutatják, hogy minden egyes vevőcsoportra más marketinget és más munkastratégiát kell alkotnia minden piaci szereplőnek. Mivel a Central Home kifejezetten a belvárosi ingatlanpiacra koncentrál, ezért ez a működésünk alappillérének része, hogy minden szegmens megfelelő kiszolgálását kontrolláljuk. Viszont mi kiemelten tudunk erre a területre összpontosítani, ellentétben azokkal a hálózatokkal, cégekkel, akiknek az agglomerációs piacra is fókuszálni kell.”

A szakértő példaként említ egy aktuális jelenséget. Évek óta tudjuk, hogy a legnagyobb érdeklődés a belvárosi ingatlanok irányába az Ázsiából érkező vevőcsoporttól, kínai, vietnámi vevőktől tapasztalható. Viszont ezt a vevőcsoportot is két részre lehet osztani: az egyik részük a belvárosi kislakások és az AirBnB-lehetőségek iránt érdeklődők, vannak viszont azok is, akik tartózkodási program keretében vásárolnak ingatlant, nekik természetesen más preferenciáik vannak az ingatlanjuk kiválasztásánál. Ezeknek a vevőcsoportoknak teljesen más típusú szolgáltatást kell nyújtani a sikeres tranzakció megvalósításához.

„A Belváros esetében semmiképpen sem lehet megkerülni a bérbeadás témáját sem” – mondja Ben-Ezra Orran. „Értelemszerűen a bérbeadási piacon is vannak eltérések az agglomerációhoz képest, ugyanis a Belvárosban a különböző igényű piaci szereplők jelenléte és az ebből adódó magasabb bérleti díjak miatt  ez egy alapvetően erősebb befektetési lehetőség az agglomerációval szemben. Ennek különösebb kockázata nincsen, azonban a belépési összeg, tehát maga az ingatlanok ár itt jóval magasabb, így ez nem mindenki számára elérhető.”

„Nyilván egy nagyváros közepén kicsit másképp értelmezzük a fenntartható ingatlan fogalmát” – kezdi Ben-Ezra Orran, a belvárosi ingatlanok specialistája, a Central Home szakértője. „Értelemszerűen itt kevésbé beszélhetünk zöld energiaforrásokról, nemigen tudunk napelemekkel vagy szélerőművekkel kalkulálni egy belvárosi ingatlan felújításánál, egyelőre igen ritka, hogy napkollektor kerüljön egy belvárosi társasház tetejére, bár a jövőben talán ezt is lehetséges lesz. Ugyanakkor a 2022-ben kezdődött energiaválság már felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon nem mindegy, milyen energiafelhasználása van az adott ingatlannak, így megnőtt az érdeklődés a magasabb fokú energiatanúsítvánnyal rendelkező lakások iránt.”

Az egyik fontos szempont, amelyet a vevők szinte elsőként néznek, az energiatakarékos nyílászárók kérdése. Szinte minden vevő rögtön kipróbálja, teszteli, hogy miként nyílnak és záródnak az ablakok, a modern, többrétegű, jól záródó ablakokat részesítik előnyben. Ugyancsak fontos a falak és a tetőszerkezet szigetelése, hiszen ez is nagyon sokat jelenthet a fűtési költségekben. Ez utóbbinál a gázzal kapcsolatos kockázat miatt ma már többnyire az elektromos fűtéseket részesítik a vevők előnyben, a hatékony fűtő-hűtő klímák, okosvezérlésű rendszerek mindenképpen erénynek számítanak egy ingatlan megtekintése során, ugyanúgy ahogyan a víztakarékos rendszerek is. A belvárosi ingatlanokban gyakran kisebb a víznyomás, ezért fontos lehet olyan eszközöket választani, amelyek kevesebb vizet használnak.

„Nem véletlenül ugrottak meg a belvárosi ingatlanok esetében a felújítási költségek sem” – mondja a Central Home szakértője. „A befektetők különösen nem, de a privát lakásvásárlók sem szeretnek ma már kompromisszumokat kötni: a magas minőség szinte természetes elvárás a lakások felújításával kapcsolatban. Ide számítom azt például, hogy környezetbarát, fenntartható forrásból származó anyagokat használjanak egy-egy adott lakásnál.”

A lakás elhelyezkedése is nagyon fontos szempont lehet a fenntarthatóság szempontjából. Sokan keresnek olyan ingatlanokat, amelyek a tömegközlekedési lehetőségekhez, kerékpárutakhoz, sétálóövezetekhez közel vannak, ahol a környéken könnyedén meg lehet vásárolni az alapvető élelmiszereket és egyéb fogyasztási cikkeket, gyalogosan is el lehet érni különböző szolgáltatásokat. Ily módon minimalizálni lehet az autóhasználatot, és ezáltal csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatást.

A modern ingatlanpiac tehát egyre inkább figyelembe veszi ezeket a fenntarthatósági szempontokat, és egyre több ingatlanfejlesztő és építtető törekszik zöld, fenntartható lakó- és munkakörnyezetek létrehozására.

„A vásárlási szándék tehát nem csökkent, viszont az utóbbi három évben olyan jelentősen nőttek meg a felújítási költségek, egyes vélemények szerint több mint a duplájára, hogy ez sok esetben komoly visszatartó erővel bír” – kezdi Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője, a belvárosi ingatlanok specialistája. „Nyilván változtak az ingatlanárak is, de egy felújítandó lakás megvásárlása egyre nagyobb kockázattal jár, mivel nem tervezhető a pontos költség és sok esetben a határidő betartása is nehezen működik a megfelelő szakemberek hiánya miatt.”

A Central Home tapasztalatai és saját felmérése szerint hiány keletkezett olyan ingatlanokban, amelyek letisztult, jó minőségű, ízléses felújítással rendelkeznek, legalább három hálószobásak és a Belváros közkedvelt pontjain találhatóak. Kevés olyan befektető van ugyanis jelenleg a piacon, aki relatív nagy alapterületű, felújítandó lakásokat vásárolna, valamint vállalná a kockázatot és az ingatlan ára mellett további 40-50 millió forintit, vagy esetleg még többet fektetne egy-egy lakás felújításába és bebútorozásába.

A szakértő szerint a piaci elvárások szerint a felújítások fő szempontjai között van az időtállóság, azaz, hogy a felhasznált anyagok, textúrák általánosan kedveltek és elfogadottak legyenek. Előnyben a természetes anyagok, a fa és a kő, amelyek természetes érzetet kölcsönöznek. Hozzá letisztult, világos alapszínek, mint a fehér és a szürke, tágítják a teret, némi pasztellszínnel, púderrózsaszínnel vagy bézzsel vagy éppen földszínekkel, olívazölddel, homokszínnel kombinálva pedig egyben otthonosságot is sugároznak. Fontos a minimalizmus a bútorválasztásban, de a kiadásra szánt ingatlanoknál legalább ekkora szerepe van a funkcionalitásnak és a helytakarékosságnak is, például hogy igény esetén további fekhelyeket lehessen nyerni, vagy éppen megnövelhető legyen az étkezőasztal mérete. Ugyancsak vonzó lehet a régi és az új elemek harmonikus kombinációja, például egy-két ízléses antik bútor elhelyezése a modern környezetben.

A fűtés és világítás modernizálása pedig nemcsak az ingatlan értékét emelheti, hanem a fenntartási költségeket is csökkentheti, ami vonzó lehet mind a vásárlók, mind a bérlők számára. Növelhetik az ingatlan vonzerejét a fűtő-hűtő rendszerek, a távvezérléssel vagy időzítővel szabályozható okos berendezések, a LED-es világítótestek, a fényerőszabályzó vagy hangulatvilágítások is.

„A mi tapasztalatunk szerint a felújított ingatlanoknak az ára az utóbbi fél évben sokkal dinamikusabban emelkedett, és a befektetők számára ez valóban kifizetődő volt, de csak abban az esetben, ha a felújítás, bútorozás stílusa a piaci elvárásoknak megfelelt” – folytatja Ben-Ezra Orran. „Ezek a lakások  az V. kerületben, ha emeleti, utcai, jó állapotú lakásokról van szó, akkor akár 2-2,5 millió Ft-os négyzetméteráron is könnyen gazdára találhatnak.”

„Egyértelműen észrevehető, hogy az állam által tavaly és idén elindított program kellően felpezsdítette a belvárosi ingatlanpiacot” – kezdi Ben-Ezra Orran. „Nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a program lehetőséget biztosít olyan külföldi befektetőknek, akik legalább 70 000 000 Ft értékű ingatlant vásárolnak, hogy cserébe tartózkodási engedélyt kapjanak az országban. A gyors ütemű döntéshozatal érdekében viszont mindössze 90 nap áll rendelkezésre az ingatlan megvásárlására. Hogy ezeket a feltételeket tartani lehessen, több olyan cég is felbukkant az ingatlanpiacon, amelyek szakosodtak az ilyen érdekű vevőcsoportok kiszolgálására.”

A szakértő elmondta, hogy az ázsiai, vietnámi és kínai származású vevők körében kifejezetten népszerűek a kétszobás, emeleti, jó elosztású ingatlanok, amelyeknél a fő kritérium az, hogy az ingatlan optimális elosztással rendelkezzen, előnyös lokációban. Elsősorban a VI., VII. és VIII. kerületek kínálnak megfelelő lehetőségeket a keresett kritériumoknak megfelelő ingatlanok területé.

„Bár a jelenlegi vevőszámok nem érik el az 2006 és 2017 közötti első államkötvény programban tapasztalt külföldi befektetőszámokat, az idei év januárjában tapasztalt növekedés azt mutatja, hogy a külföldi vevők érdeklődése erősödik” – véli Ben-Ezra Orran. „A Central Home által szervezett megtekintések és az ingatlanpiaci aktivitás növekedése ebben mindenképpen szerepet játszik, és a szakértők szerint ez a tendencia tovább erősödhet a következő időszakban.”

„Az idei év eleje egyenes folytatása volt a 2022-es év zárásának” – kezdi az elemzést Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője, a belvárosi ingatlanok specialistája. – „Az árak stagnáltak, továbbra sem lehetett a korábbi árakhoz hasonló értékesítéseket eszközölni a belvárosi ingatlanpiacon. És míg az első három hónap még el-eldöcögött, még talán némi növekedést is tapasztaltunk, április közepétől közel három hónapig mélypontot éltünk meg, nagyon kevés adásvétel történt ebben az időszakban, közel 30 %-kal kevesebb tranzakció volt, ami komoly kihívást jelentett a piaci szereplők számára. Ez a három hónap azért alapjaiban határozta meg az egész év mérlegét.”

Nyár közepén kezdődött némi fellendülés, minden piaci szegmensben javuló tendencia mutatkozott. A belvárosi ingatlanok iránti kereslet növekedése és a tranzakciók számának emelkedése pozitív irányba terelte a piacot. A visszaesés után a szereplők újra megtalálták bizalmukat, és az ingatlanpiac dinamikusabbá vált. Az őszi időszakban pedig egyértelműen jellemző volt, hogy a belvárosi ingatlanpiacon ismét felbukkantak a külföldi érdeklődők, mintegy 40 %-kal többen, mint az előző időszakokban: a vietnami és a kínai vevőcsoportok mellett orosz és amerikai vevők is. A Central Home adatbázisa szerint ebben az időszakban mintegy 5 %-os átlagos ingatlanérték növekedés mérhető. Ez azonban hiába hangzik pozitív értékként, az infláció mértéke mellett sajnos reál csökkenést jelent.

„Most, hogy az év utolsó szakaszába léptünk, némiképp déja vu érzésünk van” – folytatja Ben-Ezra Orran. – „Hasonló jelenséget tapasztalunk, mint a tavalyi év végefelé, erősödik az aktivitás a keresleti és a kínálati oldalon is, mintha sokan már egy új döntés kíséretében szeretnének átlépni a következő évbe. Az aktivitás mind a keresleti, mind a kínálati oldalon megnőtt, és a tranzakciók száma is fellendült, így az év végi időszakban a belvárosi ingatlanpiac felélénkült.”

Az adásvételek volumene évek óta hullámzó, az előző évhez képest közel 10 %-os visszaesés volt tapasztalható az eladások terén. Ezzel szemben viszont a kiadási piac egész évben erős volt, mind a hosszútávú bérbeadások, mind pedig az AirBnB jól teljesített. A szakértő szerint viszont, ami az igazi kihívást jelenti az az, hogy rugalmas megoldásokat tudjanak kínálni az ügyfeleik számára, hogy a magas belvárosi ingatlanárak és a hitelkamatok ellenére érdekeltté tudjanak válni a vásárlási folyamatban.

„Az előző év folyamán számos alkalommal hangsúlyoztuk, hogy nem várható, hogy a forint értékében az ingatlanok értéke csökkenjen – kezdi a szakértő. – 2022-ben a belvárosban átlagosan 3%-os áremelkedést tapasztaltunk, melyet az V. kerület 7%-os emelkedése vezetett. Azonban a reálérték az éves 20% körüli infláció mellett jelentősen csökkent, amely komoly aggodalmat keltett a piac résztvevői körében.”

A 2023-as év érdekes tapasztalatokat eredményezett, amelyre részben lehetett is számítani, hiszen a korábbi mélypontokat mindig valamilyen mértékű fellendülés követi.

„Az idei évben változó időszakokat figyeltünk meg a piacon – folytatja Ben-Ezra Orran. – A tavaszi hónapokban tapasztalt alacsony eladási aktivitás erőteljes felfutásba ment át, ami augusztustól kezdve újra megismétlődött. Szeptember és október hónapokban a vevőszám jelentősen emelkedett, ami egy új lendületet hozott a piacra.”

Az elemzések arra utalnak, hogy az említett aktivitás részben abból eredt, hogy egyes területeken az ingatlanok értéke annyira csökkent, hogy vonzóvá vált a hazai befektetők számára. Másrészről a külföldi vevőcsoportok időszakos megjelenése is befolyásolta a belvárosi ingatlanpiac ingadozását.

„Az idei év során nem a megszokott szezonalitást tapasztaltuk, hanem egy teljesen új és ismeretlen szezonalitási trend jelent meg, amely bizonytalanságot keltett a piaci résztvevők körében – véli a Central Home szakértője. – Az ingatlanpiac mindig is a becsült jövőkép által van mozgásban, azonban a jelenlegi helyzetben a tranzakciók száma drasztikusan visszaesett, mivel senki sem tudja pontosan megjósolni, hogy az ingatlanárak melyik irányba fognak elmozdulni.”

Ezek az átfogó megfigyelések és elemzések árnyalt képet festenek a budapesti belvárosi ingatlanpiac 2022-es és 2023-as negyedik negyedévének összehasonlításáról. Az új szezonalitási trendek és a piaci bizonytalanság a figyelem középpontjában állnak, miközben a piaci szereplők továbbra is keresik a stabil és fenntartható befektetési lehetőségeket a változékony gazdasági környezetben – írják.