Magyarország vezető autóhirdetési portálja 2023 őszén lett a United Platforms tagja, amely az ingatlan.com, a Használtautó.hu, a money.hu és a csoporthoz tartozó portálok hirdetési felületeit értékesítő UP Saleshouse munkáltatói ernyőmárkája.

Az autóhirdetési portál PR-kommunikációs feladatait már 2019 óta a Lounge Communication látja el. Az elmúlt években az ügynökség közreműködésével a Használtautó.hu sikeresen erősítette piaci pozícióját, a folyamatos médiamegjelenések támogatták a márka hitelességét és ismertségét. Az eddigi eredményekre, a kiterjedt iparági tapasztalatokra és sajtókapcsolatokra tekintettel a portál új tulajdonosai a közös munka folytatása mellett döntöttek, valamint az ingatlan.com pénzpiaci üzletágának, a money.hu PR-kommunikációs feladatait is az ügynökségre bízták.

„A Használtautó.hu és a money.hu saját területük meghatározó márkái, ezért is kiemelten fontos, hogy a fogyasztók és a szakma egyaránt naprakész, hiteles, adat alapú információkhoz jussanak. A Lounge Communication már az akvizíció előtt is hatékony PR-kommunikációs támogatást nyújtott a Használtautó.hu számára, ezért örömmel folytatjuk az együttműködést, immár kibővített portfólióval” – tette hozzá Keleti József, a United Platforms vezetője.

„Két időtálló és a maga szektorában mérvadó brand sajtókommunikációja izgalmas kihívásokat rejt. Különös tekintettel arra, hogy az autó-, és a pénzpiacon nemcsak a fogyasztók, hanem a B2B stakeholderek tájékoztatása és edukálása, az összetett kérdéskörök közérthető tálalása is kiemelten fontos. Mindezt felkészült csapattal, valamint szisztematikus szakértői pozicionálással és tartalmakkal fogjuk támogatni a jövőben is” – mondta Mamusits Péter, a Lounge Communication ügyvezetője.

A legnagyobb ingatlanhirdetési portál, az Ingatlan.com 2024 júniusi adatai szerint az eladó társasházi lakások esetében 37 százalékkal érnek többet a téglaépítésűek az egyéb falazatúaknál. Az eladó házaknál pedig 39 százalékkal magasabb árat jelent, ha téglából épült az ingatlan. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a hazai piacon ingatlantípustól függetlenül hagyományosan jelentős értékmódosító tényező a falazat jellege.

Azonban az építőipart jelenleg számos kihívás sújtja, amelyek új megoldásokat igényelnek. A munkaerőhiány és az emelkedő anyagköltségek jelentős terhet rónak a kivitelezőkre, ami lassítja az építési folyamatokat és növeli a költségeket. Az infláció és a gazdasági bizonytalanság szintén megnehezíti a hosszú távú tervezést és beruházásokat. Ezek a tényezők együttesen arra kényszerítik az iparágat, hogy innovatív technológiákat és hatékonyabb módszereket alkalmazzon, amelyek csökkentik a munkaerő- és időigényt, valamint költséghatékonyabbak és fenntarthatóbbak.

Már a kőművesek is nyitnak az új technológiák felé

Magyarországon, a tégla tekintetében évtizedek óta a legelterjedtebb megoldás a hagyományos habarcsos falazás. A kőműves szakma valódi, gyakorlati tudásra épülő, nehéz fizikai munka, amelynek népszerűsége a fiatalabb korosztály körében erőteljesen csökken. Mivel sok szakember már nyugdíjas korú, jellemzően ragaszkodnak a megszokott, bevált megoldásokhoz. Ennek megfelelően a magyar piac legkedveltebb építőanyaga is a hagyományos habarccsal elérhető termék volt az elmúlt években. Azonban a Wienerberger építőanyag-gyártója, Porotherm márkájával jelentős előrelépést ért el az építőipari piac modernizálásában. A vállalat innovatív, síkracsiszolt falazási megoldásának, a Rapid technológiának elterjedése az elmúlt években jelentősen nőtt, ami nagy részben köszönhető az építőipari szakemberek körében történő elfogadottságnak is. Ezek a házak sokkal rövidebb idő alatt, környezetbarátabb módon készülnek el, ami fontos szempont az ingatlant vásárlók körében is.

Azonban a hazai szakemberek szokásainak megváltoztatása korántsem volt egyszerű és rövid folyamat. Hiába a kedvező tulajdonságok, a magyar kivitelezők csupán kis része volt nyitott az új megoldásra, és továbbra is habarccsal falaztak annak ellenére, hogy a Rapid technológia már 2009 óta elérhető volt Magyarországon. Ezzel szemben más uniós országokban ez jellemzően 80% feletti, akár a 99%-ot is elérte. Az építőipari termelés volumenének 2021 óta tartó ingadozása és az inflációs nyomás együttes hatása azonban kedvezett az új technológiai megoldások megismertetésének és alkalmazásának a kivitelezők körében is. A költségtudatosság növekedése lehetővé tette, hogy a teljes építési költség elemzésével bemutassák a Rapid termékek versenyképességét, ami összehasonlíthatóbbá tette a technológiát az építkezést tervezők számára is a hazai piacon elérhető más építőipari megoldásokkal szemben.

A munkaerőhiány, amely az építőipart jellemzi, szintén elősegítette a gyorsabb, kevesebb szakemberigényű technológiák elterjedését. Ennek alkalmazása nem csak időt, de erőforrást és ezáltal pénzt is megtakarít, így választ ad a kivitelezők és az építtetők leggyakoribb problémáira. Mindezek hatására a GfK fogyasztói piacra vonatkozó adatai szerint a csiszolt termék részesedése az elmúlt években folyamatosan nőtt, miközben a piac teljesítménye ingadozott. A kerámia tégla esetében a csiszolt termékek 2023-ban értékesített mennyisége 44%-kal nőtt 2021-hez képest. Ez az emelkedés jelzi, hogy a kivitelezők egyre inkább az új technológiát részesítik előnyben – írják.

Photo by Ярослав Алексеенко on Unsplash

Az Adevinta Classified Media Hungary megvásárlása nyomán a Használtautó.hu és Jófogás piacterek az eddig is száz százalékban magyar magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlan.com Zrt. cégcsoporton belül folytatják működésüket.

A tranzakció lezárást követően az ingatlan.com Zrt-nél egyedülálló módon két irányítási központtal működő cégcsoport jön létre: ezek egyikében Keleti József, az ingatlan.com vezérigazgatójának irányítása alatt működik majd a Használtautó.hu és az Autónavigátor.hu. A Jófogás és az eMAG-cégcsoportból idén nyáron kivált Vatera.hu piacterek fejlesztését és bővülését Várkonyi Balázs (nyitó képünk tavaly készült) és Kelemen Gyula, az Extreme Digital alapítói irányítják a továbbiakban.

Miután a legnépszerűbb tíz hazai online piactér között mára alig találhatók magyar tulajdonúak, a Jófogás, a Használtautó.hu mostani felvásárlása, illetve a Vatera.hu néhány hónappal korábbi magyar kézbe kerülése a hazai e-kereskedelem történelmének mérföldköve lehet, hiszen fontos alakulást indíthat el a magyar piacon.

“A legjelentősebb apróhirdetési portálok csak nagyon ritkán cserélnek gazdát, és ráadásul a legtöbbször multik veszik meg a magyar alapítóktól, ezért az, hogy most újból magyar kézbe került ez a két hatalmas portál, történelmi pillanatnak számít. Ezekért a népszerű online piacterekért ugyanis számos multinacionális óriáscéggel voltunk versenyben. Az ilyen közösségi platformoknál az a minta kezd látszani a világon mindenütt, hogy a helyi irányítás sikeresebb, mint a nemzetközi. Hiszünk benne, hogy hazai piacismerettel, hazai szívvel és a kiváló hazai munkatársakkal sok tér van a fejlődésre, megújulásra, világszínvonalú munkára. Úgy vélem, most nagy lépést tettünk előre, amelynek legfőbb nyertesei az ügyfeleink, üzleti partnereink, valamint jelenlegi és jövendőbeli kollégáink lesznek” – kommentálta a felvásárlást Mészáros Dávid, az ingatlan.com Zrt. alapító tulajdonosa.

Az új, magyar tulajdonosok célja a felhasználóik védelmében már most is helyi ügyfélszolgálattal rendelkező, Jófogás, Vatera.hu, Használtautó.hu és ingatlan.com piacterekkel, hogy világszínvonalú működéssel és hazai szívvel – és szürkeállománnyal – vegyék fel a versenyt a globális szereplőkkel. Az ingatlan.com portfóliójának része a money.hu nevű, banki, pénzügyi és biztosítási termékek összehasonlítását kínáló oldal is, amelynek szolgáltatásai tökéletesen passzolnak a piacterekéhez.

Az Adevinta magyar leányvállalatának felvásárlásához a felvásárló felek a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram államilag támogatott, kedvező kamatozású hitelét is igénybe vették.

“A már jól ismert online márkák, a Jófogás és a Vatera >>hazatérése<< lehetőséget kínál arra, hogy továbbfejlesszük azokat a piactereket, ahol naponta több millió eladó és vevő lép közvetlenül kapcsolatba egymással. Fontos kihívásnak és nagy munkának tekintjük, hogy erősítsük a magyarországi magánszemélyeket és kis közepes vállalati eladókat egy versenyképes hazai platformmal” – fűzte hozzá a bejelentéshez Várkonyi Balázs, az Extreme Digital társalapítója, az ingatlan.com Zrt. Vatera.hu és a Jófogás piactereket működtető részlegének vezérigazgatója, újdonsült befektetője.

„Örömünkre szolgál, hogy az ingatlan.com Zrt. személyében egy olyan új, helyi tulajdonost találtunk, amely komoly piaci tapasztalattal rendelkezik Magyarországon. A magyarországi piactereink eladásának befejezése újabb fontos mérföldkő portfóliónk optimalizálásában és stratégiánk végrehajtásában, miközben továbbra is az öt európai magpiacunkra összpontosítunk” – mondta el a piacterek eladása kapcsán Antoine Jouteau, az Adevinta anyacég elnök-vezérigazgatója.

Tavalyi erősödésük után idén tovább taroltak az e-kereskedők a digitális toplistán: 2018-ban a rangsor mindhárom dobogós helyére ebből a szektorból érkező szakemberek kerültek. Idén a szakújságírókból és médiapiaci szereplőkből álló zsűri döntése alapján cserélődött a lista csaknem fele: 12 olyan digitális szakember szerepel a rangsorban, akik tavaly még nem jutottak be a Top 25-be. Simon Krisztián, a Marketing&Média főszerkesztője elmondta, hogy az e-kereskedelem mellett növekedett a véleményvezérek-főszerkesztők súlya is. A hazai digitális világban ugyanakkor továbbra is kevés a hölgy, legalábbis erre utal, hogy a top 25-ös listán mindössze két női szereplő foglal helyet.

Az első tíz helyezett

2018-ban is Palocsay Géza, a Jófogás.hu-t és a Használtautó.hu-t üzemeltető Schibsted Classified Media Hungary Kft. ügyvezető igazgatója lett első helyezett a toplistán. Hasonlóan tavalyi helyezéséhez, idén is második Szigetvári József, az elmúlt években komoly növekedést produkáló Szállás.hu ügyvezető igazgatója. Várkonyi Balázs, az Extreme Digital társalapítója és vezetője két helyet előre lépve érkezett 2018-ban a dobogó harmadik fokára. Negyedikként a világ egyik legbefolyásosabb digitális vállalata, a Google hazai vezetője, Bíró Pál végzett. Sopov István nemcsak az Adaptive Média tulajdonosaként, hanem az IAB Hungary elnökeként is befolyásos szereplő, ezt díjazta a szakmai zsűri az ötödik hellyel. Vinnai Balázs, a Misys-utód Finastra korábbi alelnöke, jelenleg a W.UP pénzügyi szoftverfejlesztő elnöke a digitális banki szolgáltatások vezető fejlesztő vállalatainak vezetőjeként, valamint a Codecool programozó iskola alapítójaként is befolyásos szereplője a hazai digitális iparnak, idén hatodik a rangsorban. Új belépő a listán, és rögtön a top10-be került két véleményvezér-főszerkesztő: Szigeti Péter (24.hu) hetedik, Tóth-Szenesi Attila (Index.hu) pedig nyolcadik helyezettként. A lista 9. helyén szereplő Mészáros Dávid az ingatlan.com-ot vezeti, amely ma már megkerülhetetlen a hazai ingatlanpiacon. A tizedik helyezett idén Ziegler Gábor, a CEMP-X Online Zrt. tulajdonosa lett.

Továbbra is kevés hölgy befolyásos a hazai digitális világban

A 2018-as toplista is jól mutatja, hogy a digitális világ befolyásos szereplői között nagyrészt férfiak foglalnak helyet. A 25-ös listára mindössze két hölgy került fel. D. Tóth Kriszta, a wmn.hu főszerkesztője 13. helyezett, Grósz Judit, az RTL Magyarország digitális- és üzletfejlesztési igazgatója pedig 22. lett a rangsorban.

A „Top 25 – A legmeghatározóbb emberek a hazai digitális piacon” teljes lista és ágazati elemzés a Marketing&Média frissen megjelent számában olvasható.

Miközben több jel mutat arra, hogy a budapesti lakáspiac kicsit visszafogottabbá vált, az ország többi településén viszont egyre inkább élénkül az ingatlanpiac. Jelentős eltérések láthatóak akkor is, ha lakások árát összevetjük a helyi fizetésekkel – derül ki az ingatlan.com átfogó elemzéséből, amely az egyes megyékre jellemző nettó átlagfizetések alapján vizsgálta, hány havi keresetre van szükség egy átlagos 100 négyzetméteres családi ház vagy egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “Nemcsak a lakóingatlanok ára tér el egymástól megyéről megyére, de a nettó fizetések között is óriásiak a különbségek. Utóbbiak pedig alapvetően meghatározzák az adott térségben az ingatlanok iránti keresletet.”

Több mint 100 havi fizetés egy lakásért

A kínálati piac árai alapján Budapesten egy 50 négyzetméteres lakás június elején átlagosan 29,9 millió forintba került. Bár a fővárosban a legmagasabbak a nettó keresetek, a magas lakásárak miatt 113 havi – azaz közel 10 évi – jelenlegi nettó fizetés kell az adott lakáshoz. Az országon belül itt kell a legtöbbet dolgozni egy lakásért. Szintén több mint 100 havi nettó fizetésre van szükség egy Somogy megyei nagyváros átlagosan közel 19 millió forintba kerülő 50 négyzetméteres lakásához. Pest megyében közel 20 millió forintért kínálják ezeket a városi lakásokat, ezekhez 103 havi nettóra van szükség. Balogh László közölte, hiába olcsóbbak a Pest megyei lakóingatlanok a fővárosiaknál, a nettó havi átlagkereset is több mint 70 ezer forinttal alacsonyabb, így nagyjából ugyanannyi ideig kell dolgozni egy-egy lakásért, mint Budapesten. Ugyanakkor egy budapesti átlagfizetésből hamarabb összejöhet egy Pest megyei ingatlan.’ Hozzátette: “A gazdaságilag fejlettebb térségek közül Győr-Moson Sopron megyében 84 havi átlagfizetésből megvásárolhatóak lennének a 18-19 millió forintért kínált nagyvárosi 50 négyzetméteres lakások. Bács-Kiskun megyében viszont 97 hónap kell ehhez.” A szakértő elmondta, hogy a kisebb településeken olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni, ezért az elmúlt évek áremelkedésére válaszul, országszerte kiköltözési hullám indult a fejlettebb régiók nagyvárosaiból.

Hiába olcsók, mégsem kellenek

Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megyében a legalacsonyabbak a nettó fizetések, az itteni városokban eladásra kínált a lakások ára is alacsony. Az adott megyében elérhető nettó fizetésből 30-50 havi, azaz körülbelül 3-4 évi fizetés elég lehet a vételárra.

Vannak olyan községek is az országban, ahol az alacsony kereslet miatt a családi házak ára alacsony szinten stagnál. Így Jász-Nagykun-Szolnokban, Tolnában és Békésben a községekben lévő 100 négyzetméteres családi házak az adott megyében elérhető nettó fizetés kevesebb mint a harminchatszorosából kijönnek, azaz 3 évnél rövidebb ideig kell értük dolgozni. Az ingatlan.com szakértője szerint ezek az alacsony árak az eladók reakcióját tükrözik az alacsonyabb keresletre, vagyis arra, hogy az elmaradottabb térségek legkisebb településein nagyon kevesen szeretnének ingatlant vásárolni.

Balogh László kifejtette azt is, hogy a nagyvárosokban az utóbbi években a lakások drágulása bőven meghaladta a fizetések emelkedését, ami lassíthatja a lakásárak növekedését a következő időszakban.

Bár sok lakás esett át felújításon az elmúlt évtizedben és a teljes magyar lakásállomány állapota összességében javulni fog a 2018-ban és 2019-ben megjelenő több tízezer új lakásnak köszönhetően, de sok lakóingatlanra fér rá a korszerűsítés – derül ki az ingatlan.com átfogó elemzéséből. A kutatásban az ingatlanhirdetési portál 2008 és 2017 között a magánszemélyek és ingaltanközvetítők által feladott több mint 1 millió ingatlanhirdetés alapján vizsgálta a piacra kerülő lakások állapotát és vetette össze a KSH Mikrocenzusának tíz évre vonatkozó lakásfelújítási adataival. Utóbbiakból kiderül, hogy 10 év alatt ugyan a magyarországi lakások 80 százalékában történt festés, de burkolatcsere vagy külső tatarozásra már kevesebb mint a felében került sor. Konkrét energiamegtakarítást is eredményező – például hőszigeteléssel és a fűtési rendszer korszerűsítésével járó – felújítást a lakások alig negyedében végeztek. Az ingatlan.com adataiból kiderül, hogy az elmúlt 10 évben a teljes lakásállományból inkább a jobb állapotú ingatlanok kerültek eladósorba.

Milliónyi felújítandó lakás

Az elmúlt 10 évben a országos átlagban a kínálati piacon megjelent eladó lakások felét, 44 százalékát hirdették jó állapotúként. Az újszerűnek mondott lakások aránya 20 százalékos, ugyanakkor a közepes állapotúaké 11, a felújítandóké 7-8 százalékos volt. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint tíz év és a teljes lakásállományra vetítve viszonylag kevés teljes körű, a fűtési rendszert is érintő felújítás történt a lakásokban. “Ha a kínálati piacon megjelent lakásokat nézzük, összességében elmondható, hogy a teljes lakásállományon belül minimum több százezres, de akár milliós nagyságrendű a közepesnél rosszabb állapotú vagy felújítandó lakások száma” – ismertette az elemzés eredményeit Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az is kiderül az ingatlan.com adataiból, hogy a nagyvárosokban a legnagyobb a jó állapotúak aránya: Budapesten 49, a megyei jogú városokban 45 százalékos, azaz valamivel az országos átlag feletti. A vidéki kisebb várások és községekben 40 százalék alatti a kínálati piacon jó állapotúként megjelent lakások aránya. Az is látható, hogy a községekben a lakások 23-25 százaléka, azaz majdnem minden negyedik lakóingatlan közepesnél vagy annál rosszabb állapotban van.

Nagy területi különbségek

A területi különbségek igazolják a hivatalos adatokat abból a szempontból, hogy az adott régióban elérhető lakások közül Nyugat-Magyarországon volt a legtöbb új lakás a kínálatban, az arányuk több mint 10 százalék, szemben a 6 százalékos országos átlaggal. “Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a 10 ezer főre jutó újlakás-építésekben Győr-Moson-Sopron megye messze kiugrik az országos átlagból” – tette hozzá Balogh László. A legtöbb közepes vagy felújítandó lakást a dél-dunántúli és észak-magyarországi községekben hirdették meg az utóbbi 10 évben, arányuk közel 30 százalékos volt.

A szakember szerint lényeges szempont az is, hogy az eladók sokszor jobbnak látják vagy jobb állapotúnak tüntetik fel a lakásállapotot. Szintén fontos tényező, hogy azokon a településeken, ahol jelentős az újszerű vagy jó állapotú lakások aránya, a közepesnél rosszabb állapotú lakások kevésbé piacképesek a piacon. Balogh László szerint egy-egy lakásfelújítás megtérülő beruházás lehet, ráadásul az utóbbi években erősebb lett a kereslet a jobb állapotú lakások iránt. Ugyanakkor az építőiparban kialakult munkaerőhiány, az építőipari alapanyagok drágulása miatt ma már egy lakásfelújítás jóval többe kerül, mint az elmúlt években, ezért fontos a piaci körülményeket felmérni a beruházás előtt.