Az IT szakmák ismertségét és megítélését vizsgálta az a kérdőíves online kutatás, melyet az egyhetes adatfelvételi időszak alatt 264-en töltöttek ki. A felmérés ötletgazdái, az IThon.info információs portál vezetői többek között a következő feltételezésüket is vizsgálták: a köztudatban a ma elérhető rengeteg IT munkakör közül mindössze párról él bővebb információ, amelyek alapján egy teljes szakmára nézve vonunk le olyan következtetéseket, hogy nekünk való-e, vagy nem. Az általánosítás mögött vélhetően be lehet azonosítani az információhiányt, amely a szakmát övezi, és amely csak erősödött az elmúlt években megjelenő számos új munkakörnek köszönhetően. A kitöltők 13 százaléka rendelkezik informatikai tanulmányokkal és 14 százaléka jelentkezett már vagy dolgozott, dolgozik ezen a területen. További 21 százalék felelt úgy, hogy ugyan még nem próbálta ki magát az IT szegmensben, de már megfordult a fejében a gondolat. 28 százalékot nem érdekli a terület, 30 százalék pedig azt állítja magáról, hogy nincs érzéke hozzá.

A szakmák felét sem ismeri az átlag

A felmérés résztvevőinek egy 21 lehetőségből álló listát mutattak az IT területhez kapcsolódó szakmákról. Ezek közül azokat kellett bejelölni, amelyeket hallott már a résztvevő, tehát az sem volt kizáró ok, ha nem teljesen pontosan tudta, mit jelent. Meglepő módon a válaszadók jelentős többsége csak 10 területet ikszelt be. Különös továbbá, hogy a 25 éves és annál fiatalabb korosztály tagjai az átlagnál kevesebb területet jelöltek meg, pedig ők azok, akikre leginkább számítana munkaerő-felvételnél a szakma.

Az eredményekből kirajzolódik az is, hogy minél magasabb a végzettsége valakinek, annál tájékozottabb a vizsgált területen is. A diplomával rendelkezők vagy éppen felsőfokú tanulmányokat folytatók átlagosan több mint 11 szakmát ismertek a 21-ből, az érettségivel sem rendelkezők pedig alig több mint 8-at.

Aki már legalább jelentkezett IT területre, vagy dolgozott, dolgozik benne, átlagosan 14,054 IT szakmáról hallott a felsoroltak közül. Akiknek már megfordult a fejükben, hogy jelentkezzenek, de még nem tették, 11,164-et jelöltek átlagosan. Akiket nem is érdekel ez a terület, már csak átlagosan 9,877 munkakörről hallottak a listából, akik pedig azt állították magukról, hogy nincs érzékük a területhez, mindössze 9,139 szakmát ismernek átlagosan a 21 felsoroltból.

A kutatásban a rendszergazda, a fejlesztő, a designer, grafikus, a projektmenedzser, a tesztelő, az IT biztonsági szakértő, a termékmenedzser, az IT támogató szakember, az etikus hacker, az üzleti elemző és a hálózati szakértő voltak azok a szakmák, melyekről legalább minden második válaszadó hallott. A legkevésbé ismert szakmák a folyamatautomatizációs szakértő, a szoftver architekt és az üzleti intelligencia szakértő voltak.

Milyen tulajdonságokra van szüksége egy informatikusnak?

A felmérésben arra is keresték a választ, hogy a kitöltők szerint mire van szüksége annak, aki informatikai területen dolgozik vagy ott szeretne elhelyezkedni.

A válaszadók több mint 80 százaléka szerint a logikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség szükséges feltétele az informatikai területen való elhelyezkedésnek (85% és 82%). Mindkettő esetében a válaszadók 59 százaléka jelölte, hogy rendelkezik is vele, és ugyanennyien gondolják az utóbbiról, hogy az fejleszthető, míg csak 38 százalék véli ugyanezt az előbbiről. A válaszadók kétharmada szerint a tanulásra való hajlandóság, az önállóság és a precizitás is szükséges egy informatikusnak. Érdekesség, hogy előbbi kettő az a két készség, amit a legtöbben jelöltek saját erősségüknek is.

Különösen nagyon alacsony azok aránya, akik a jó beszédkészséget is szükségesnek tartják IT területen: ezt a tulajdonságot csupán 8 százalék sorolja ide. Miközben 44 százaléka a válaszadóknak az erősségei között jelöli, és 74 százalék – a legtöbben – fejleszthetőnek gondolja. Ugyanez az arány még magasabb azok körében, akik azt állítják magukról, hogy nem érdekli őket az IT szakma: 48 százalékuk erősségének tartja a jó beszédkészséget.

A kutatás szerzői szerint ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy az, amit a válaszadók saját magukról gondolnak, nincs kellően összhangban azzal, mint ami valójában szükséges lehet az informatika különböző területein. Az eredmények alapján kirajzolódik, hogy a válaszadók többnyire egységesen egy bizonyos kategóriába sorolják az informatikát, holott ennél jóval több területe létezik. Ezek ráadásul sok esetben más-más kompetenciát igényelnek, az egyén erősségei így egyik munkakörben jobban, másikban kevésbé kamatoztathatóak, általánosítani azonban semmiképp nem célszerű.

A felmérésből összességében megállapítható, hogy az informatikai szakmák sokszínűségére érdemes minél többféle fórumon és módon felhívni a pályaválasztók figyelmét, segíteni őket, hogy felismerjék, az ő erősségeikkel és szaktudásukkal mennyiféle új vagy kevésbé új informatikai állásban találhatják meg a kihívást és az örömöt.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért  a közelmúltban két, az informatikai munkakörökben valamilyen szempontból hátrányt szenvedő közösség helyzetét vizsgálta meg: az ötvenévesnél idősebbek alkalmazásáról szóló kutatás eredményei ezen a linken olvashatók, a női digitális szakemberekkel kapcsolatos megállapításokat pedig most teszi közzé a szervezet.

Az Eurostat számai szerint 2017-ben és 2018-ban egész Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb az IKT-specialista szakmában lévők között a nők aránya: 2017-en 9 százalék, 2018-ban 8,6 százalék. 2019-re az uniós statisztikák szerint 10,6 százalékra nőtt a női informatikusok száma, amellyel az uniós országok közül a Cseh Köztársaságot sikerült ezen a téren megelőznünk.

IT-vezetőnek még ritkán, menedzsernek már gyakran választanak nőt

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy itthon még mindig férfias szakmának tekintik az informatikát:  a női informatikai vezetők aránya jelentősen kisebb, mint az EU tagállamaiban. Jellemzőbb gyakorlat, hogy az infokommunikációs profilú cégeknél is inkább pénzügyi, humánerőforrás-, vagy marketing vezetőknek választanak meg nőket.

Szerencsére a felsővezetőinél alacsonyabb szinteken már ma is jóval elfogadottabb a női informatikusok, illetve digitális szakemberek alkalmazása. Az utóbbi elnevezés a hagyományos programozókon, rendszerüzemeltetőkön túl tágabb értelemben vett, olyan fejlett digitális készségeket igénylő pozíciókat is magában foglalja, mint például az IT projektvezető vagy projektmenedzser.

“Az, hogy itthon a női informatikusok aránya az uniós átlagnál alacsonyabb, több szempontból is kedvezőtlen helyzetet okoz. Egyrészt a férfi túlsúly miatt kevésbé diverzek a hazai informatikai csapatok, másrészt ha több nő választaná az informatikai pályát, az segítene mérsékelni a jelentős szakemberhiányt a szektorban, ami így a magyar gazdaság fejlődését is elősegítené Már az is segítene a jelenlegi helyzeten, ha az informatikai szakmákat a diákoknak a lányok számára is vonzó lehetőségként mutatnák be,  hiszen a hazai informatikai cégek számára a nők integrálása már nem kihívás, viszont női fejlesztőket találni igen”- mondta el dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Vannak már pozitív jelek az oktatásban

A női digitális szakemberek alkalmazásának alacsony aránya legfőképpen annak az eredménye, hogy a magyar nők egyelőre alacsony arányban vesznek részt informatikai képzésekben. Az Oktatási Hivatal 2019-es adatai szerint  2009 és 2014 között csupán 10 százalékos volt a nők aránya az informatikai képzési területen oklevelet szerzettek között. Ehhez képest 2015-től a nők aránya már 20 százalék körülire emelkedett.

Az intenzív, rövid ciklusú informatikai képzésekre szakosodott, úgynevezett bootcamp képzőhelyeken is sikerült eredményeket elérni, az ezeket elvégzők között még magasabb, 25 százalékos a nők aránya az IVSZ 2020-as Bootcamp auditjának eredményei szerint.

Hazánkban az EU-s átlagnál egy kicsivel már magasabb azon 15 éves nők aránya, akik elképzeléseik szerint 30 éves korukra valamilyen IKT-munkakörben kívánnak dolgozni. Ez az arány azonban még mindig jelentősen alulmarad az ugyanilyen korú férfiakéhoz képest. A Programozd a jövőd!  projekt – amelyben az IVSZ szakmai konzorciumi partnerként vesz részt az ITM és KIFÜ mellett – egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több lány válassza az informatikai pályát.

„10-15 évvel ezelőtt ritkán lehetett női vezetőkkel találkozni az IT-szektorban, inkább a férfiak szakmájának számított: ekkoriban magam is szignifikánsan magasabb elvárásokkal találkoztam pályakezdő nőként a szakmában, pedig rendelkeztem a szükséges informatikai képzettséggel. Ma már más a helyzet, sok vállalat felismerte a női szakértők, vezetők sokoldalúságát, és az általuk egy csapat működéséhez hozzáadott értékeket. Tapasztalataim szerint egyre több fiatal nő választ informatikai szakmát, és sajátít el ennek során speciális tudást, szakmai minősítéseket. Napjainkban a szakmai csapatok diverzitásának kialakítása, mind a generációkat, mind a nemek arányát tekintve egyre nagyobb fókuszt kap, ma már sok esetben tudatosan választanak női munkavállalókat egy-egy adott pozícióra. Hazai vállalatoknál a cégen belüli női munkavállalók szakmai közösséget alkotnak, értékteremtő szakmai programokat építenek. Így van ez a jelenlegi munkahelyemen is” – mondta el Neumann-Toró Krisztina, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója.

Túl nagy a bérszakadék a férfi és női informatikusok között

A nemek közötti kiigazítatlan bérszakadék az uniós átlagnál (18 százalék) itthon magasabb, 20,3 százalékos az Eurostat 2018-as statisztikái szerint, ugyanakkor ezzel az eredménnyel Magyarország még így is a középmezőnyben van – kilenc uniós országban ennél is nagyobb szakadék tátong a nemek között a bérezésben. Magyarországon belül pedig az IKT-szektorban a második legnagyobb a nemek közti bérszakadék, csupán a tudományos területen magasabb.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért és IFUA Horváth & Partners közös kutatásának^[1] eredményei szerint napjainkban 30 év körüli az IKT-munkakört betöltő magyar munkavállalók átlagos életkora. Az életkor átlaga az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cégeknél valamivel alacsonyabb, a nem infokommunikációs vállalatoknál viszont magasabb. Átlagosan az IKT-munkakörben dolgozó hazai munkavállalóknak mindössze 10 százaléka idősebb 50 évesnél.

Mégis, a fiatal átlagéletkor ellenére a magyar munkaerőpiacon egyedülálló helyzet alakult ki az informatikai munkahelyeken: ugyanolyan munkakörökben már öt generáció dolgozik együtt.  Ez részben kihívást is jelent, hiszen plusz feladatokkal jár a generációk közötti hatékony együttműködés kialakítása. Egy generációs szempontból sokszínű csapat ugyanakkor erős egységet biztosít szervezetnek, amely gazdaságilag stabilizálni tud egy vállalatot.

Mik az ötven feletti informatikusok erősségei?

Magyarországon az elmúlt öt évben megduplázódott az informatikusok iránti kereslet, pedig a hiányzó pozíciók közül számosat kifejezetten érdemes lenne ötven feletti, tehát több évtizedes tapasztalattal bíró szakemberekkel betölteni. A napjainkban hiányszakmának számító tesztelő, IT projektmenedzser, IT sales, IT support, IT Üzemeltető, DevOps, vagy Business Analyst pozíciókban az IT-tudás és gyakorlati számítógépes készségek mellett gazdasági, vagy mélyebb rálátás is szükséges, amelyben e korcsoport tagjai kimondottan erősek.

Az iparágak egyre szélesedő digitalizációja nyomán pedig egyre nagyobb szükség lesz  mediátor szerepet betöltő munkatársakra, akik képesek közvetíteni a digitális folyamatokra átálló szakterületük és a digitalizációt megvalósító informatikus szakemberek között.

Cáfolják a sztereotípiákat a kutatási eredmények

A kutatásból az is kiderült, hogy vannak olyan képességek, amelyekben az ötvenes munkavállalók élettapasztalatukból adódóan jobban teljesítenek: a vállalati értékek képviseletében, ügyfélkommunikációban az ügyfelek is nagyobb bizalmat tanúsítanak irántuk, a fiatalabb kollégáknál.

Dacára a széles körben elterjedt sztereotípiának, egy ötvenes informatikusnak még 10-15 éve is lehet hátra a nyugdíjazásáig, jók a kognitív képességei,  így motivált is lehet az új készségek elsajátítására, így lojálisabb is tud lenni munkáltatójához egy fiatalabb munkavállalónál.

“Ma már korosztálytól függetlenül elengedhetetlen a továbbképzés, az élethosszig való tanulás az informatikai szektorban, ez nem csupán az idősebb generációt érintő egyedi igény. Egy bootcampen átképzett, az IT-szektorba frissen belépő fiatal munkaerőt bevezetni a gyakorlati munkába semmivel sem jár kevesebb teherrel egy, esetleg átképzést igénylő, ugyanakkor jelentős szakmai tapasztalattal bíró ötvenes informatikus felvételénél.  A vállalati oldalról már  elengedhetetlen a sokszínűség értékként értelmezése, hiszen a diverzitás tudatos kezelése gazdasági előnyökkel is járhat.  Rendszerszinten az informatikusképzések erősítése lényeges, hiszen ebben a szektorban a tudás naprakészen tartásának biztosítása az egyik legnagyobb érték, amellyel az idősebb generáció tagjait támogatni lehet” – kommentálta a kutatási eredményeket dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A legtöbbször a nyelvtudás hiánya a legfőbb akadály

A kutatás alapjául szolgáló kérdőívet kitöltő 105 hazai vállalat legtöbbje esetében az 50 év feletti életkor nem akadály egy IKT-munkakör betöltéséhez szakmai megfelelőség esetén. Ugyanakkor a válaszadó cégek szerint bár az angol nyelvtudás fejlesztői és tesztelői munkakörökben szinte alapkövetelmény, az 50 év feletti korosztályból sok, egyébként kiváló szakember nem beszéli elég jól ezt a nyelvet.

Ugyanakkor az elmúlt években nem csak a fiatalabb generációk, hanem az ötven feletti korosztály munkaerőpiaci hozzáállása is átalakult: e korcsoportból is egyre több a tudatos karrierépítő, aki nem első munkahelyéről tervez nyugdíjba vonulni.

Gyakorlatban is tesztelik az 50 feletti digitális szakemberek alkalmazását

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért és IFUA Horváth & Partners a kutatási eredmények publikálása mellett módszertant is kidolgozott az ötven feletti informatikusok alkalmazásának hatékony lehetőségeiről, amelyet  tagvállalatai bevonásával a gyakorlatban tesztelnek.

A magyarországi IKT-szektorban dolgozók átlagéletkora a következő években egyértelműen növekedni fog: bár az informatikai munkakörökben napjainkban még nincs tömeges nyugdíjazás, látható időn belül erre is fel kell készülniük a vállalatoknak.

^[1] GINOP-5.3.5-18-2018-00144 SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÁSA
 A kérdőívet összesen 105 vállalat töltötte ki, különböző iparági szegmensekből

Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által a GINOP-3.1.1. („Programozd a jövőd”) projekt keretében elvégzett kutatás során 3 140 céget, 2 159 informatikust, 1 785 középiskolás és 2 170 felsőoktatásból lemorzsolódott diákot kérdeztek meg, 60 mélyinterjút készítettek, valamint közel 11 ezer álláshirdetést elemeztek. Az átfogó kutatás a keresleti és a kínálati oldal elemzése alapján megállapította, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen, miközben egyre nyílik az olló, és a jelenlegi trendek alapján két év múlva akár 26 ezer fő is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között.

Növekvő szakadék a piaci igények és a képzési kibocsátás között

Az öt év elteltével megismételt munkaerőpiaci kutatás szerint 2015 óta – ingadozó jelentkezési kedv és magas lemorzsolódás mellett – csak enyhén nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben, ezek megjelenése önmagában nem elegendő az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget (ennek 30 százalékában mesterszintű képzettséget) várnának el. A jelentős munkaerőhiány miatt a munkáltató kényszerűségből vagy a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmaz, vagy kivár a tervezett fejlesztéssel.

„Jóllehet mind a hagyományos képzési formákban, mind pedig az innovatív oktatási intézményekben nőtt a kínálat és egyre többen érdeklődnek az informatikai szakmák iránt, nem sikerült az elmúlt években megfordítani a trendet. Ennek oka az, hogy míg a képzési oldalon csak fokozatosan tudtunk fejleszteni, addig a ma már minden gazdasági területre és ágazatra kiterjedő digitalizáció nyomán gyorsuló ütemben növekvő igények jelentősen meghaladják a kínálat bővülését” – mondta el a kutatás kapcsán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A kutatás szerint a különböző képzési rendszerek (felsőoktatás, szakképzés, OKJ, bootcamp képzések) a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra. Ez azonban még mindig kevés a piac gyorsuló ütemben bővülő igényeinek kiszolgálására. 2015-ben a BellResearch által az IVSZ és az NFM megbízásából hasonló módszertannal elvégzett kutatás 3 ezer betöltetlen álláshelyet azonosított, és arra az eredményre jutott, hogy két éven belül – megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állása esetén – összesen plusz 22 ezer főt tudott volna foglalkoztatni a piac. 2020-ra ennek háromszorosára, 9 ezerre nőtt az aktuálisan betöltetlen álláshelyek száma és kétszeresére, 44 ezerre nőtt a foglalkoztatási potenciál.

Két forgatókönyv a következő két évre: a piaci igény és az informatikusképzések kínálata közötti eltérés alapján akár 26 ezer szakember is hiányozhat a munkaerőpiacról

 „Az elmúlt években évente több mint ötezer új informatikai munkahely nyílt, és a növekedés üteme a közeljövőben csak gyorsulni fog” – mondta Vinnai Balázs. A következő 2 évben a munkaerőpiac realitásaival számoló  „reális forgatókönyv” esetén 34 ezer, a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állását feltételező „potenciális forgatókönyv” esetén pedig 44 ezer digitális szakembert tudna felvenni a piac. A jelenlegi kibocsátási számok alapján ezzel a növekedéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, így 2023-ra a piaci kereslet és a képzési kibocsátás közötti különbség 15-26 ezer főre bővülhet.

„A középiskolások körében a természettudományi szakok még mindig nem számítanak népszerűnek, ezeken a túljelentkezés mértéke nem számottevő, nincs valódi verseny a bekerülésért. Ezért annak ellenére nem képzünk elég informatikust, hogy a kutatásban résztvevők közül a reál szakokra jelentkezők közel fele nyilatkozott úgy, hogy valamilyen IT-képzést tervez választani” – mondta. Az IVSZ elnök szerint „a szakokon továbbra is igen magas a lemorzsolódás, ami leginkább a középiskolai oktatás hiányosságaira vezethető vissza. A felvett diákok nem rendelkeznek elegendő háttértudással és készségekkel, így nehezen tudnak előrehaladni a felsőfokú tanulmányaikban.”

A munkaerőpiaci kereslet és a képzési kibocsátás különbsége 2023-ra

 Az oktatás problémái mellett az informatikushiányhoz hozzájárulnak a munkahelyeken tapasztalt nehézségek is. A több mint 2 ezer megkérdezett informatikai munkavállaló 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bér, más terület iránti érdeklődés, vagy a kiégés miatt; a megkérdezettek mintegy harmada megfontolná a külföldi munkavállalást is.

A tartós és növekvő digitális szakemberhiány súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági és a vállalati szintű versenyképességet, hiszen ma már valamennyi ágazatban a digitalizáció és az innovatív technológiai fejlesztések állnak a fókuszban. Felkészült munkaerő hiányában ezek a fejlesztések elmaradnak, ami a magyar vállalkozásokat (és különösen a hazai kkv-kat), illetve a magyar nemzetgazdaságot egyaránt versenyhátrányba hozza.

Már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát, és az IVSZ által készíttetett „A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban”[1] című tanulmányban foglalt előrejelzés szerint éveken belül a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat: az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése 3-5 éven belül  éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.

Átfogó stratégiát javasol az IVSZ

Vinnai Balázs szerint a kritikus mértékű szakemberhiány elkerüléséhez az állam gyors, hatékony és átfogó beavatkozására lenne szükség – ennek érdekében az IVSZ komplex javaslatcsomagot dolgoz ki. „Az egyetemi IT-képzések, illetve a digitalizációra is kiterjedő interdiszciplináris képzések iránti érdeklődés növelése, valamint a lemorzsolódás mérséklése szempontjából is fontos a köznevelés digitális átalakítása, valamint a szakképzés és a felnőttképzés színvonalának növelése, az innen kikerülők munkaerőpiaci lehetőségeinek javítása. A hagyományos felnőttképzési modellek mellett van potenciál a bootcampek állami támogatásában is. Fontos továbbá az is, hogy állami programokkal, akár bértámogatással vonzóbbá tegyük a hazai informatikusok számára az itthon, illetve a pályán maradást.”

A kutatási eredmények ismeretében az IVSZ a következő hetekben áttekinti és kibővíti az informatikus- és digitális szakemberhiány enyhítésére vonatkozó korábbi javaslatait, majd a javaslatcsomagot átadja a kormányzati döntéshozóknak. Az már most is világosan látszik, hogy a kereslet és a kínálat közötti eltérés olyan mértékű, hogy azt önmagában a felsőoktatás átalakítása nem képes megoldani, ezért komplex, több beavatkozási pontból álló, összefüggő stratégiára van szükség. Az IVSZ többek között az alábbi javaslatokat kívánja a döntéshozók elé terjeszteni:

• A köznevelés digitális átalakítása, a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) és a Digitális Munkaerő Program (DMP) következetes végrehajtása;
• Az informatikai felsőoktatási képzés bemeneti és kimeneti jellemzőinek minőségi fejlesztése;
• Vonzó és versenyképes hazai felsőoktatási (IT és interdiszciplináris) képzések;
• Az IT-munkavállalók itthon tartása, a külföldön dolgozó magyar informatikusok számára vonzó hazai ajánlatok;
• A szakképzés és a felnőttképzés digitális megújítása;
• Nagyobb kormányzati elköteleződés és támogatás valamennyi képzési forma mellett;
• A hazai informatikus munkaerőpiac igényeire rugalmasan reagáló támogatási konstrukciók és ösztöndíj programok létrehozása.

[1] https://ivsz.hu/a-digitalis-gazdasag-sulya-2019/

A világ legnagyobb telekommunikációs és informatikai cégei villámgyorsan és drasztikusan reagáltak a globális járvány nyomában járó változásokra. A Twitter már május elején bejelentette, hogy felkínálja az „örökös” home office lehetőségét az erre igényt tartó kollégáknak, a Google pedig fejenként 1000 dollárral járul hozzá, hogy munkavállalói otthon is megfelelő munkakörülményeket tudjanak kialakítani, amíg csak szükséges. A nagyok tehát minden eszközt bevetnek a kincset érő szakemberek megtartásáért és motivációjuk fenntartásáért, de mi a helyzet a magyar piacon?

Halász Judit, a Stylers Group HR-szakértője úgy látja, hogy „bár június közepétől már visszavártuk a csapatokat a Stylers Group közösségi irodájába a megfelelő óvintézkedések mellett, a kollégák csupán 20-25 százaléka választotta ezt az opciót. Közülük is leginkább az adminisztratív és a projektmenedzsment területen dolgozók tértek vissza a korábbi körülmények közé, a fejlesztők visszajelzései szerint ők kifejezetten élvezték az otthoni munkavégzést és a hatékonyságban sem tapasztaltunk visszaesést. A munka jellegét és körülményeit tekintve nem volt kötelező a közösségi iroda használata, A járvány előtt csupán kollégáink 10 százaléka élt az otthoni munka lehetőségével. Egyértelműen azt látjuk tehát, hogy a jövőben az irodai és az otthoni munkavégzés egyfajta hibrid keveréke lesz megszokott az informatikai szektorban”.

Összetartó csapatot nyerhetünk néhány egyszerű fogással

A hazai munkaerő-piac egyelőre nagyon bizonytalan, sokszor egymásnak ellentmondó trendek uralkodnak a folyamatosan változó járványhelyzet nyomában, így jelenleg talán mindennél fontosabb, hogy stabil szakembergárda segítse a vállalatok munkáját. Vajon milyen eszközöket vethet be az egyszeri HR-es, hogy a fejlesztők továbbra is motiváltan és kiegyensúlyozottan lássák el feladataikat?

1. Feedback-kultúra és mérések

Egyre több humánerőforrás szakember és cégvezető ismeri fel, valójában milyen egyszerű is megérteni a fejlesztők elvárásait és igényeit a mindennapi munkavégzéssel kapcsolatban: Csupán kérdezni kell! A jelenlegi bizonytalan szituációban gyakran egy „Hogy vagy?” is helyrerázhatja a célt vesztett kolléga motivációját, és hamar rájöhetünk, hogy a munkatársak mentális egészségének támogatása a hatékonyság oldalán többszörösen megtérül. Jöhetnek tehát a vállalati kérdőívek, a nap kérdése e-mailek vagy egy néhány perces távmeeting, amiből lemérhetjük, mivel segíthetjük az adott kolléga munkáját. Kérdezzünk és mérjünk!

2. Csatasorba áll a mesterséges intelligencia

A fentiekhez ma már az MI-alapú megoldások kínálják a legkényelmesebb eszközöket, ezekkel felmérhetjük a kollégák éppen aktuális hangulatát és a feladatokkal kapcsolatos általános elégedettségüket. Pillanatok alatt kiszűrhetők a támogatásra szoruló munkavállalók, az automatizált módszer pedig különösen nagy értékkel bír egy járványhelyzetben. Ha engedjük a fejlesztőknek, hogy tovább tanítsák a chatbotot, vagy éppen bele is kódoljanak, egy közös céges játékba is bevonhatjuk őket. A Stylers-t például egy saját fejlesztésű szoftveres applikáció, a MONICA segíti, akit hamar megszoktak a kollégák, ráadásul egy esetleges második hullám kihívásait is könnyebb lesz az ő támogatásával kezelni. Mesterséges intelligencia és gamifikáció – megkerülhetetlen irányok a jövő HR-jében.

3. Tovább hasít az employee experience

A vállalaton belüli közösségi élmények és a csapathoz tartozás érzésének megteremtése valószínűleg még sokáig nehézségekbe fog ütközni, ezért itt minden kreativitásra szükség van: a pár perces napindító meetingek, a heti céges státuszok mellett a kikapcsolódást is szolgáló online kvízek és fotós maszkversenyek mind ezt a célt szolgálják. Nagyon úgy tűnik, hogy az oly fontos szereppel bíró céges rendezvények is megváltoznak: a nagy éves események és ünnepségek helyett kisebb, informálisabb, de sokkal rendszeresebb csapatépítők jöhetnek.

4. Végleg átalakuló „munkatér”

A hibrid munkavégzés várhatóan magában, az irodatérben és annak funkcionalitásában is komoly átalakulást hoz majd. A közös munka, tárgyalás és csapatstátusz helyszíne továbbra is az iroda lesz, azonban az egyénileg megoldandó feladatok döntő része az otthoni munkatérbe kerül majd át. Ezzel eljöhet a kisebb, funkcionálisabb irodák kora, azonban ebben is nagy szükség van a munkaadó támogatására, amely lehetővé teszi a profi és hatékony munkavégzést home office-ban is.

Felértékelődik az empátia, a közösség (és a kávégép)

Úgy tűnik, látszólag egymásnak ellentmondó trendek alakítják majd az informatikai szektor HR-gyakorlatának jövőjét, hiszen miközben a távolságtartás, a home office és az automatizáció megkerülhetetlenül része lesz az IT-cégek életének, nagy hangsúlyt kapnak a személyes kötődések, motivációk, a rugalmas és támogató cégvezetők, illetve a csapatmunka. Óriási szerep jut tehát az emberközpontú menedzsmentnek, hiszen a HR-szakemberekkel karöltve a fejlesztők szakmai támogatása mellett személyes motivációikat, céljaikat és félelmeiket is meg kell ismerniük, akár külső szakértő vagy coach bevonásával.

„Mindennek az alapját a transzparens és őszinte kommunikáció adja, ez nagyobb biztonságot nyújt a kollégáknak, mint ha csak a pozitív hírekről hallanak a cégvezetéstől. Fel kell készülnünk arra, hogy sokkal gyakrabban kell visszajelzést adni a menedzsmentnek a teljesítményükről és a vállalat piaci helyzetéről, ehhez meg kell találnunk a leghatékonyabb eszközöket és technológiákat. A karanténidőszak alatt azt is megkérdeztük a munkatársaktól, hogy mi hiányzik nekik leginkább az irodai életből, és meglepetésünkre nem a babzsákokat vagy kényelmes munkaállomásokat említették, hanem a közösségi terek kávégépeit. Felértékelődtek tehát az együtt töltött pillanatok, informális szakmai párbeszédek, ezeknek kell megfelelő keretet biztosítanunk az új, „hibrid” világban” – teszi hozzá Halász Judit.

„A digitalizáció páratlan lehetőség minden cég számára, amit egyszerűen vétek nem kihasználni. Mivel a magyarországi vállalkozások elég rosszul állnak ebből a szempontból, aki a maga piacán elsők között digitalizálja üzleti folyamatait, könnyen piacvezetővé válhat” – mondta Kis Ervin Egon, a Smart Commerce Consulting üzleti tervezőiroda vezető tanácsadója.

A digitális transzformáció azt jelenti, hogy egy vállalkozás minden olyan folyamatát, amit lehet, igyekszik digitális eszközökkel megoldani vagy támogatni. Ebbe beletartozhatnak értékesítési, teljesítési, ügyfélszolgálati vagy adminisztrációs folyamatok egyaránt.

A kereskedelem digitalizációja nemcsak egy webshop indítását jelentheti, hanem például az elektronikus számlázást vagy a fizikai bolt digitalizációját is, ahol a mérlegektől az árcímkéken át a pénztárgépekig mindent egy integrált rendszerbe szerveznek.

A digitalizáció száguldó gyorsvonat

Egy átgondolt stratégia mentén végrehajtott digitális transzformáció egyszerre növelheti az árbevételt és csökkentheti a költségeket. Növelheti az árbevételt, mert hatékonyabbá teszi az értékesítést, az ügyfél elérését és az értékesítés szolgáltatási folyamatait. Csökkentheti a költségeket, mert hatékonyabbá, olcsóbbá teszi az üzleti folyamatokat, például az elektronikus beszerzés, készletkezelés és számlázás bevezetésével.

„Mindaddig nem szenved egy vállalkozás versenyhátrányt a digitalizáció késlekedésével, amíg nincs egy konkurenciája, amelyik digitalizál. Azonban ha ez megtörténik, akkor gyorsan kell lépni, mert rövid idő alatt behozhatatlanná válhat a konkurens előnye. Ilyenkor a digitalizáció olyanná válik, mint a megállíthatatlanul száguldó gyorsvonat. Nem mindegy, hogy egy vállalkozás rajta van-e vagy az útjában” – mondta Kis Ervin Egon.

Hol vannak a szakemberek?

A digitális transzformáció, kevés kivételtől eltekintve, a teljes kkv-szektort, mind a 680 ezer kis- és közepes vállalkozást érinti. Miközben óriási a kihívás, hatalmas hiány van a digitális üzletfejlesztéshez igazán értő szakemberből.

Sajnos még nem épült ki a digitalizáció szolgálatói oldala. Azt a kevés szakértőt és stratégiai tervezőt, akik kellő szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek, elkapkodják a nagy cégek, a kisebb vállalkozások pedig nem tudnak kihez fordulni. Tulajdonképpen azért késik a digitális forradalom, mert nincs aki megcsinálja.

Kis Ervin Egon szerint az is gondot okoz, hogy a digitalizációra sokan pusztán informatikai feladatként tekintenek, pedig ez alapvetően üzleti kérdés. A digitális transzformáció nem egyszerűen csak annyit jelent, hogy egyes folyamatokat számítógépesítünk. A ma már mindenhol jelen lévő digitális ökoszisztéma lényegében mindenre kihat a felhasználói szokásoktól a piac szerkezetén, a versenytényezőkön át az üzleti modellig, ezért ha valaki ezeket sikeresen akarja fejleszteni, akkor elsősorban üzleti tervezésre, digitális stratégia megalkotására van szüksége.

Digitális stratégia szakértővel és józan paraszti ésszel

A digitális stratégia a vállalat minden folyamatát érinti, az értékesítéstől az adminisztrációig, és feltérképezi, mit, milyen célokkal, hogyan és milyen ütemezésben érdemes digitalizálni.

A legtöbb cégnek érdemes külső szakértőt megbízni a feladattal, mert az olyan speciális szaktudást igényel, ami általában a legnagyobb vállalatoknál sem áll rendelkezésre. A kisebb vállalkozásoknak azonban nehezebb dolga van, mivel többségük nem tudja megfizetni a komoly szakértőket. A cégvezetőnek kell tájékozódni, kiképezni magát és kialakítani cége digitális stratégiáját. Meg kell vizsgálni a vállalkozás értékesítési, marketing, adminisztrációs és ügyfélszolgálati folyamatait, majd kis lépésekben mindent transzformálni, amit gyorsabban, hatékonyabban lehet digitális eszközökkel csinálni.

„Egyszerűen, józan paraszti ésszel kell közelíteni a témához. A legtöbb vállalkozó fogyasztóként a digitális tér szereplője. Vizsgálja meg saját magát, hogyan viselkedik felhasználóként. Nézze meg, hogy talál meg egy üzletet, hogy keres és rendel meg egy szolgáltatást vagy terméket. Figyelje meg a környezetét, különösen a fiatalokat: mit és hogyan használnak, aztán próbáljon ránézni a saját cégére ezzel a szemmel” – mondta a Smart Commerce Consulting vezető tanácsadója.