Egyre nagyobb digitalizációs kényszer nyomja a cégek vállát világszerte, a folyamatos hatékonyságnövelés és költségcsökkentés szinte minden szektorban a legfontosabb üzleti stratégiai célok között szerepel. Gőzerővel zajlanak tehát a folyamatautomatizálásra, robotizációra, adatelemző- és AI-megoldások bevezetésére irányuló projektek, azonban egyre nehezebb hozzájutni a szükséges szaktudáshoz, a sokat emlegetett munkaerőhiány pedig továbbra is súlyos az IT-szektor szinte minden szegmensében. „Előbb-utóbb minden vállalatnál felmerül, hogy külső erőforrásokat vonjanak be a fejlesztői munkába, ennek egyik hagyományos formája a teljes projekt vagy az egyes részfeladatok kiszervezése egy külső szolgáltatónak, de egyre gyakoribb, hogy szakembereket vagy komplett csapatokat kölcsönöznek a hiányzó kompetenciák pótlására. Mivel a pandémia óta a távmunka megoldások népszerűsége jelentősen megnőtt, kinyílt a világ ezen a téren” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kölcsönzött techtudás: költséghatékony és még a vállalati kultúrát is fejleszti

Nem véletlen, hogy a megoldandó IT-feladatok sikeres teljesítése érdekében a vállalatok egyre inkább a „team augmentation”, vagyis a kiterjesztett csapatok bevonása mellett döntenek. Míg egy kiszervezett projekt során a megbízott cég szinte hermetikusan elzárva végzi a munkát, kölcsönzött szakértelemmel egy rugalmas, jól skálázható, személyre szabott megoldást kapunk, mely ráadásul ösztönzi és magasabb szintre emeli a vállalaton belüli együttműködést és kommunikációt. „A belső és külső szakemberek közös erőfeszítései biztosítják, hogy olyan fejlesztés születik, mely gond nélkül integrálható a már meglévő IT-rendszerbe és nagyobb kontrollt is biztosít a projekt felett a megrendelő számára. Végül, de nem utolsó sorban, kollégáink szakmailag is sokat kaphatnak egy ilyen felállásban, akár úgy is gondolhatunk erre, mint egy extra képzési lehetőségre” – magyarázza Gönczy Gábor. Nézzünk néhány szempontot, amire érdemes odafigyelni a kölcsönzött munkaerő bevonása során!

1. Ki vagyok, mit akarok? – Az első és talán legfontosabb lépés annak definiálása, hogy miért és pontosan milyen területen van szükség kiegészítő tudásra. Előfordulhat, hogy egy új termék kerül a piacra, a vásárlói visszajelzések alapján fejleszteni kell az online kereskedelmi platformot vagy egyszerűen automatizálni szükséges egyes folyamatokat. Lehet, hogy ehhez nincs elég ember, de az is lehet, hogy front-end fejlesztő van, viszont a back-end pillér hiányzik, vagy éppen kifejezetten mobilra kellene optimalizálni egyes funkciókat. Először a pontos igényeket kell felmérni, aztán mehetünk tovább.
2. Üzleti párkereső – Ha a fenti kérdésekre megtaláltuk a válaszokat, jöhet a megfelelő partner megtalálása. Itt rengeteg szempontot szükséges figyelembe venni, a szolgáltatási kör és a referenciák mellett érdemes utána nézni a megbízandó cég alapértékeinek és személyes találkozón felmérni, működik-e az „üzleti kémia”. Éppen a technológiának köszönhetően virtuálisan is könnyen együtt dolgozhatunk a külső szakemberekkel, ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy például gondot okozhat-e, ha más időzónában és ritmusban dolgoznak majd partnereink.
3. A kommunikáció a kulcs – Ahogy minden kapcsolatban, egy ilyen típusú együttműködésnél is a nyílt és akadálytalan információáramláson áll vagy bukik a projekt sikere. Erre ebben az esetben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mert a fizikai távolság és akár a nyelvi akadályok is problémát jelenthetnek a napi kommunikációban. Fontos, hogy a kollégákat előre felkészítsük ezekre a kihívásokra és lefektessük a kapcsolattartás alapjait: milyen dokumentációt vezetünk majd, milyen eszközökkel és platformokon, milyen gyakran tartjuk majd a kapcsolatot a külső csapattagokkal.
4. A bevonódás hozza a sikert – Habár vélhetően csak ideiglenesen válnak csapattagokká a külső techszakértők, nagyot dobhat a hatékonyságon, ha bennük is tudatosul a közös célok elérésének jelentősége. Akár néhány HR-folyamatba is bevonhatjuk őket, ha lehetőség van, meghívhatjuk a céges eseményekre, csapatépítőkre – minél inkább úgy érzik, hogy a vállalat, ahol „vendégeskednek” a sajátjuk, annál motiváltabban dolgoznak majd a közös projektben.

Fókuszban a kiberbiztonság, hasít a low-code, érkezik az AI – mit hoz a jövő?

A kölcsönzött csapatok bevetésével kapcsolatos egyik leggyakoribb ellenérvet az információ- és kiberbiztonsági aggályok jelentik – teljesen érthetően. A cégek nem szívesen nyitják meg rendszereiket és bocsátják külsős kollégák rendelkezésére a vállalati adatvagyont, így az együttműködés megkezdése előtt fokozott figyelmet igényel az IT-biztonsági kérdések rendezése, és már a megfelelő partner megbízása előtt érdemes meggyőződni arról, hogy ez a beszállítói oldalon is prioritás. A másik érdekes felvetés az egyre népszerűbb low-code megoldásokhoz és a villámtempóban előretörő mesterséges intelligenciához kapcsolódik: vajon ezek nem válthatják ki a felmerülő kompetenciahiányt?

„Kétségkívül egyre több területre törnek be az új trendek és technológiák, melyek valóban automatizálhatnak egyes folyamatokat és feladatokat, viszont azok jellemzően inkább junior tevékenységek vagy éppen bizonyos kódrészletek programozása. Teljes projektek menedzseléséhez, koordináláshoz és áttekintéséhez, az innovációkhoz és a kreatív kihívások megoldásához továbbra is szükség van jó kvalitású, magas szintű tudással és megfelelő soft skillekkel felvértezett szakemberekre” – hangsúlyozza Gönczy Gábor.

A Stylers Group információ-technológiai cégcsoport felmérése már tavasszal nagy előrelépést jósolt a digitális transzformációban, hiszen a magyar döntéshozók közel 70%-a már akkor úgy nyilatkozott, hogy tudatosan szeretné tovább erősíteni vállalata digitális érettségét. A koronavírus azonban nem várt módon pörgette fel az eseményeket az idei évben, és azoknak is fel kellett venniük a tempót, akik korábban nem terveztek jelentősebb erőforrásokat fordítani a digitalizációra 2020-ban – meg kellett teremteni a távmunka feltételeit, szembe kellett nézni a legújabb információ biztonsági kihívásokkal, optimalizálni a weboldalakat és webshopokat, illetve mindenekelőtt megfelelő kommunikációs csatornákat biztosítani a munkavállalók és az ügyfelek számára egyaránt. Miközben azonban a világ egy része őrült sebességgel száguld a jövőbe – 2025-re mintegy 3300 milliárd dollárra rúg majd a digitális transzformációhoz kapcsolódó piaci szolgáltatások értéke –, sokan nem képesek túljutni az első lépéseken – ez pedig sokba kerülhet a következő években.

Így teleportáld a céged egyenesen 2025-be!

Nagy tanulsága volt a pandémia első hullámának, hogy a hosszú távú terveket, megfontolt fejlesztéseket, futurisztikus stratégiákat nyugodtan kidobhatjuk a kukába. A jövő a gyors reakciókra épülő akcióterveké, a rugalmas üzletmeneté, valamint az ezeket hatékonyan támogató digitalizált folyamatoké. Ezt tükrözik a jövő évi vállalati büdzsék is: míg a cégek 52%-a tervezi elhalasztani a beruházásait, a digitális transzformációra fordítandó összeget mindössze 9%-uk csökkentené. Úgy tűnik tehát, hogy a cégvezetők végre valóban elkötelezettek az informatikai fejlesztések iránt, azonban gyakran így is nehéz megtalálni a helyes irányt. A Stylers Group szakértői összeszedtek néhány fontos trendet, melyek 2021-ben alapvetően meghatározzák a digitális fejlesztéseket a nemzetközi és hazai piacon egyaránt, és évekkel repíthetik előre azokat a cégeket, melyek időben a tettek mezejére lépnek.

1. Home office: a nagy COVID-túlélő

Nagyot ment 2020-ban a home office és a távmunka a világjárvány miatt, és ezt az átállást csak kevés cég tudta elkerülni. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá váltak az otthoni munkavégzés kétségtelen előnyei: a működési költségek jelentősen csökkentek, a munkavállalók produktivitása sok esetben javult. Úgy tűnik, a cégek hosszabb távon is átmentik a home office megoldásokat a járvány utánra, mindez pedig a munkaerőpiac átalakulását, és akár egy új migrációs tendenciát is elindíthat. Aki még nem találta meg a megfelelő IT-eszközöket a távoli munkavégzés tartós biztosításához, az jobb, ha mihamarabb a lovak közé csap!

2. Confidential Computing

A „bizalmas számítástechnika” az egyik legforróbb adatbiztonsági téma napjainkban, a hozzá kapcsolódó protokollok és jó gyakorlatok kialakításával ugyanis olyan cégóriások foglalkoznak, mint a Google, a Microsoft vagy az IBM. A Confidential Computing technológia lényege nem csak a védeni kívánt adatok, hanem a teljes számítási folyamat titkosítása, mellyel további biztonsági falakat húzhatunk az érzékeny információk köré. Így gyakorlatilag egy széfbe zárt széfben kezelhetjük és tárolhatjuk a titkos banki vagy egészségügyi adatokat, és akár a gépi tanulási folyamatokat is kockázatmentesen futtathatjuk rajtuk. Egy olyan korban, ahol az adat a legnagyobb érték, érdemes foglalkozni ezzel a technológiával!

3. Jön az 5G – de mostmár tényleg!

2021-ben visszavonhatatlanul beköszönt az 5G uralma, hiszen a személyes kapcsolattartási lehetőségek korlátozásával minden eddiginél nagyobb techfüggés jellemzi világunkat. Nincs olyan vállalat vagy szervezet, mely megengedhetné magának, hogy elérhetetlen legyen a mobilalkalmazása vagy éppen kudarcba fulladjon az általa szervezett videókonferencia, így minden eddiginél stabilabb hálózatokra lesz szükség. Az 5G terjedése lehetővé teszi, hogy a korábbiaknál sokkal nagyobb számítási kapacitást és sávszélességet igénylő tevékenységeket is biztonsággal végezhessenek a cégek.

4. A start mező: mikroszervíz

Az alapvető és teljeskörű digitális átállás útjában gyakran az a legnagyobb akadály, hogy a cég informatikai rendszere merev és a legkevésbé sem szolgáltatás-orientált. Emiatt az üzemeltetés is nehézkes és költséges lehet, így aki olyan rugalmas infrastruktúrát szeretne létrehozni, melyre hosszabb távon is építeni lehet, a mikroszervíz megoldásokat hívhatja segítségül. Ezzel skálázható, magas rendelkezésre-állású, párhuzamos szolgáltatáson alapuló architektúra hozható létre, mely kisebb, üzleti folyamatok mentén szétbontott elemekből épül fel, így fokozatosan építhető be a már meglévő vállalati informatikai rendszerbe.

5. Az üzleti IT csúcsán

A Business Intelligence már évek óta szerepel minden cégvezető szótárában, a valóságban azonban kevesen tudják valóban hatékonyan alkalmazni. Az üzleti intelligenciára irányuló fejlesztésekkel a vállalat birtokában lévő információk gyors elemzésére és rendszerezésére törekszik, mellyel számos feladatot automatizálhat, egyszerűbbé és megalapozottabbá teheti a döntéshozatali folyamatokat, a vizualizáció pedig új dimenziókat nyithat meg a kapacitástervezésben vagy éppen a készletkezelésben.

+ 1 Megkerülhetetlen AI

Jövőre várhatóan még inkább felpörögnek a mesterséges intelligenciához (AI) és a gépi tanuláshoz (ML) kapcsolódó fejlesztések, az ipari jóslatok szerint 2022-re a modern technológiák 80%-a ezekhez kapcsolódik majd. Az AI-t és az ML-t használhatjuk a kibervédelem vagy éppen az ügyfélmenedzsment terén is, de a rendelkezésünkre álló üzleti adatok új szempontú, hatékony elemzéséhez is nélkülözhetetlen.

 „Az idei év kétségtelenül felpörgette a digitalizációs kényszert, már nem elég többéves terveket gyártani, ideje beszállni a ringbe. Érdekes, hogy a vállalatok 45%-a szerint a digitális transzformáció útjában leginkább az áll, hogy nincs meg hozzá a szükséges technológiájuk. Itt zárul be a kör: a jól megválasztott fejlesztések később önmaguk generálják majd az újabb és újabb innovációkat. Az eredmény: optimalizált folyamatok, költséghatékony működés, feltáruló üzleti lehetőségek. Ezek együtt akár évekkel előre repíthetnek egy céget, nem beszélve arról, hogy óriási versenyelőnyt nyerhetünk a konkurenciánkhoz képest is. A digitalizáció értéket teremt, erre törekszik cégcsoportunk is” – hangsúlyozza Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.