Az Önszabályozó Reklámtestület és a Magyar Reklámszövetség a közelmúltban jelentősen módosította, 24 szakmai szervezet pedig már alá is írta a Magyar Reklámetikai Kódexet. A felülvizsgált kódex június 30-án lép hatályba, és kiemelten témái közé sorolható a környezetvédelem, az új formájú digitális reklámok, az influenszermarketing, a gyermek- és fiatalkorúak védelme, a szerencsejáték vagy az egészséges testkép támogatása. Részletesebb szabályokat vezet be továbbá számos termékkategóriában, az egészségügyi termékektől és kozmetikumoktól az élelmiszereken, italokon és étrendkiegészítőkön keresztül a járművekig.

„Az új kódex hatálybalépésére tekintettel javasoljuk az érintett vállalkozások, illetve iparágak számára, hogy vizsgálják felül hirdetési gyakorlataikat – javasolja dr. Laczkó Máté, a Baker McKenzie ügyvédje. – A szabályozásban foglalt elvek emellett iránymutatásként szolgálhatnak azoknak a piaci szereplőknek is, akik ugyan nem aláírói a kódexnek, de bizonytalanok abban, hogy kereskedelmi gyakorlataik megfelelőek-e.”

Az új kódex alapjaiban módosította a környezetvédelemmel kapcsolatos cikkelyt, és a – termék vagy cég környezetre gyakorolt pozitív hatásáról szóló – „zöld állítások” szabályozásával elébe megy az EU még csak tervezett irányelvének is. A hirdető nem hivatkozhat saját érdemeként olyan környezeti előnyre, amely kötelező jogszabályi előírásból ered vagy az érintett piacon általános gyakorlatnak tekinthető. Zöld, illetve ökológiai jelzők – például környezetbarát, környezettudatos, öko, bio, organikus – csak abban az esetben használhatók, ha azt megfelelő EU-s vagy belföldi szervezet védjegye igazolja. A szabály alól nincs kivétel, így védjegy nélkül akkor sem tehető ilyen állítás, ha egyébként tudományosan alátámasztott lenne.

Az új kódex emellett tiltja az élelmiszer-, illetve energiapazarlás ábrázolását, a jogszabály által már betiltott egyszer használatos műanyagok megjelenítését, a hulladékkezelést pedig preferált szelektív hulladékgyűjtésként bemutatni.

Az új Kódex reflektál a digitalizáció legújabb technikai vívmányaira. A szabályozás körébe került így például a virtuális és kiterjesztett valóság, az okoseszközök, a keresőhirdetés, a terméket, szervezetet vagy szolgáltatást népszerűsítő reklámjáték (advergame), a folyamatokat játékszerűvé tévő játékosítás (gamification) és a játékon belüli reklám (in-game advertising) is. A kódex beépítette továbbá az úgynevezett sötét mintázatok – a fogyasztók online döntéseit manipuláló kereskedelmi gyakorlatok – uniós szabályozását is.

Önálló cikkelyt kapott a korábban nem szabályozott influenszermarketing is. Ilyennek minősül – a Gazdasági Versenyhivatal vonatkozó iránymutatásával összhangban – minden tartalom, amelyet az influenszer gazdasági érdekből készített vagy tett közzé, az influenszer pedig a követőtábor nagyságától függetlenül bárki (ideértve a kitalált személyeket is), aki az interneten gazdasági célból tartalmat közöl.

Szponzoráció esetén az influenszerreklámnak első helyen – például az első képen, a címben, címke vagy hashtag alkalmazásával – kell egyértelműen utalnia az ellenszolgáltatás tényére. Az ilyen reklámért az influenszert, a reklámozót és a közreműködő vállalkozásokat – például az ügynökséget vagy a médiavállalkozást – egyetemleges felelősség terheli.

A Kódexen végigvonul az elvárás, hogy a reklámok az egészséges életmódot pozitív színben tüntessék fel. Ezek a szabályok külön hangsúlyt kaptak az egészségügyi termékek, kozmetikumok, élelmiszerek és étrendkiegészítők reklámozására vonatkozó speciális szabályozásban.

Az alkalmazott modellek (és utómunkálatok) nem népszerűsíthetik az extrém vékony testalkatot, a kozmetikumok pedig csak korlátozásokkal reklámozhatók fiatalkorúaknak. Ezen reklámok nem használhatják ki a fogyasztó környezetvédelmi aggályait és nem építhetnek a környezetvédelmi tudatosság hiányára. Az élelmiszerhirdetések pedig nem tüntetheti fel negatív színben azokat, akik aktív, egészséges életmódot folytatnak.

Jelentős változás, hogy az új kódex speciális szabályokat vezetett be a korábban külön nem szabályozott étrendkiegészítőkre. „Ezen szabályok közül a legfontosabb, hogy az étrendkiegészítő reklámja nem terjedhet túl az egészség fenntartásán, nem sugallhatja azt, hogy beteg emberek szükségleteit elégíti ki.”

A járművek reklámozásának szabályozása több ponton kiegészült: így például a terepjárók és összkerékmeghajtású járművek nem hirdethetők környezetkímélőként, a vezetői asszisztensrendszer és hasonló technológiák nem ábrázolhatók úgy, mint amelyek helyettesítik a vezetőt és a vezetői képességeket. Környezetvédelmi okokból a reklámban lehetőség szerint úgy kell bemutatni az autót, hogy abban egyidejűleg több ember ül.

A szerencsejátékokra vonatkozó szabályok is kiegészültek. Ezek reklámja nem sugallhatja, hogy aki többet kockáztat, az többet is nyer, illetve azt sem, hogy alkalmas anyagi veszteségek visszanyerésére. Emellett nem célozhat fiatalkorúakat, illetve nem építhet kiszolgáltatott csoportokra. Korábban nem szabályozott területként a kódexbe került a fogadási tippszolgáltatással kapcsolatos reklám is.

Fotó: Tingey Injury Law Firm/unsplash.com

A tanulmány egyik alapgondolata, hogy a 2022-es év megmutatta: a fejlődés nem töretlen, ebben az időszakban a kiszámíthatatlanság a konfliktusok, a recesszió és az éghajlatváltozás vált a globális valósággá. Erre válaszul új befolyásolási minták jöttek létre, mivel az embereknek új iránymutatásra, az inspiráció új forrásaira van szükségük.

Busák István, a Dentsu Creative Hungary cégvezetője elmondta: „A mindennapi valóság komoly kihívásaira újszerű válaszokat kell tudni adni. Ezért a Dentsu Creative trendriportja e kihívások beazonosítása mellett igyekszik részletesen bemutatni mindazokat a kreatív lehetőségeket, eszközöket és platformokat is, amelyekkel a márkák aktívan segíthetik az elérni kívánt közösségeket az általuk vágyott jövőbeli állapot megálmodására és megvalósítására.”

Az „A Tale of New Cities” olyan modern kettősségeket tár fel, mint haladás és visszafejlődés, optimizmus és szorongás, a régi és új eltolódó egyensúlya, technológia és emberiség, illetve innováció és hagyomány. Ezekre építve pedig 12 olyan trendet azonosít, amelyek 2023-ban vezérlik és felforgatják a kreatív iparágat. E trendeket az előrejelzés hat párba csoportosítva mutatja be, külön vizsgálva az ezekhez kapcsolódó kihívásokat és lehetőségeket a társadalom, illetve a márkák szempontjából egyaránt.

A 2023-as évet alakító 12 trend a következő:

A MONOKULTÚRA VÉGE (THE END OF MONOCULTURE)

Gyengül a felülről lefelé irányuló tekintély és inspiráció hatása. A fiatalabb generáció tisztán érzékeli az örökölt sémák és történetek problémáit, és mer mást elképzelni.

A KULTURÁLIS SOKK KERESÉSE (THE QUEST FOR CULTURE SHOCK)

A gazdasági nehézségek közepette a fiatal fogyasztók az inspiráció új forrásait kutatják – különösen az „elvesztett” járványos éveket követően vágynak egyfajta kulturális sokkra. E folyamat egyik aktuális globális jelensége a koreai kultúra népszerűvé válása.

A MENTÁLIS EGÉSZSÉG KRÍZISE (MENTAL HEALTH IN CRISIS)

A romló kilátások mentális egészségügyi válságot is eredményeznek. Kínában az önelemzés és mentális egészség területén is megjelent a gamification. Európában eközben a járványt követő szorongást fokozza a megélhetési válság is.

SÜRGETŐ IGÉNY AZ ÖRÖMRE (THE JOY IMPERATIVE)

A borongósabb környezetben felerősödött a vágy az öröm és játék apró pillanatainak megélésére. Előtérbe kerültek például a sportok és a kikapcsolódás egyszerűsített változatai: jó példa a jelenségre a pickleball – egy egyszerű ütőjáték -, amely most a világ egyik leggyorsabban terjedő új sportja (ennek indoor változatának, a padelnek az ismertsége nálunk is sokat nőtt az elmúlt években). De említhetjük azokat a kisebb luxuscikkeket – például virágokat – is, amelyeket a korábbinál gyakrabban vásárolunk meg önmagunk számára.

A MÉRGEZŐ TECHNOLÓGIA (TOXICITY OF TECHNOLOGY)

A világjárvány idején felgyorsult a kapcsolódás a technológiákhoz, ám ezt a folyamatot mára visszavetette a fogyasztók bizalmának megrendülése, amit adatvédelmi problémákkal, az internetes zaklatással és a félretájékoztatással kapcsolatos félelmek okoztak. Eközben a romló gazdasági kilátások megtépázták a kriptovaluták és NFT-k népszerűségét is, és az e-kereskedelem növekedése is visszaesett a járványt követően.

VÁLTOZATOS METAVERZUM (META DIVERSITY)

Ezzel párhuzamosan független szereplők a metaverzumban és a tágabb online térben történő befogadóbb, nagyobb képviseletet biztosító és elszámoltatható jelenlétért szállnak síkra. Miközben a meglévő, hagyományosabbnak számító felületeken kampányok indulnak az identitások sokrétűbb megjeleníthetősége érdekében, sokan inkább a kisebb, speciálisabb közösségi platformok irányába köteleződnek el. A korábbi időszakokhoz képest pedig sokkal árnyaltabbá vált a vita a magánélet és az anonimitás egyensúlyának kérdésében.

A NAGY KISZÁLLÁS (THE GREAT OPT OUT)

Ha a 2021-es a „nagy visszavonulás” éve volt, 2022 a „nagy kiszállás” jelenségével jellemezhető: az alkalmazottak elfordultak a törtetés kultúrájától. A versengés, és az előző generációk által a sikeresség mércéjének tekintett dolgok hajszolása helyett a kisebb presztízsértékű hobbik (kertészkedés, tévézés, stb.) kerültek előtérbe, és az önfejlesztés helyett sokan csak arra vágytak, hogy megéljék a jelent. Ezt a jelenséget jól jelzi a BeReal alkalmazás népszerűsége, vagy épp az Instagram Take a Break opcionális funkciójának bevezetése.

„Ez a tendencia az egész kreatív iparágra vonatkozólag is megfigyelhető. Azt már évek óta látjuk, hogy a rugalmasabb munka- és időbeosztás felértékelődött. A túlélő mód nem vonzó már a fiatal tehetségek számára, ráadásul a teljesítményt nem a túlórák és hétvégézések jelentik, sokkal inkább a minőségi idő, az átgondolt ötletek. Tehát a modern ügynökségi modell kiegyensúlyozottabb, nem törtető, nem a mennyiségre törekszik, hanem kooperatív és alkalmazkodik a munkavállalók igényeihez, ezáltál sokkal hatékonyabb, mint valaha” – mondta Alberti Rita, a Dentsu Creative Hungary kreatív igazgatója.

A TERMÉSZET NAGYSZERŰSÉGE (THE GREAT OUTDOORS)

A törtetésből való kilépés egyben a természetbe való belépést is jelentheti. Kínai fogyasztók milliói fedezték fel maguknak a táborozást, világszerte szülők tömege érzett vágyat a világjárványt követően, hogy gyermekeiknek megmutassák a szabadtéri programok jelentette szabadságot. Eközben új városmodellek születtek, amelyek a tiszta levegőt és a minőségi életet helyezték fókuszba.

LÁZADÁS SZŰRŐK NÉLKÜL (REBEL WITHOUT A FILTER)

A fogyasztók a tökéletes imázs helyett a hitelesebb személyiség megjelenítését kezdik előnyben részesíteni. A „goblincore”, a „dark academia” vagy az „ugly chis” illetve a BeReal térnyerése is világosan mutatja, hogy a szürreális tartalom és a bolondság hogyan tud a csiszolt tökéletesség fölé kerekedni.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA BŐRÉBE BÚJVA (AI-DENTITY)

Az ázsai és csendes-óceáni térségben gyorsan teret nyer a 2D élő avatarok trendje. VTuberek ily módon a magánszféra megőrzése mellett is képesek követőikkel hiteles párbeszédet folytatni. Egyes fogyasztók egyszerűbbnek is tartják a kétdimenziós idoljaikkal való találkozást. A Gartner előrejelzése szerint 2025-re az influenszermarketing-költések 30 százalékát már a virtuális influenszerek fogják generálni. Ma már nem csak a komoly technológiai háttérrel rendelkezdő szervezetek képesek ezeknek a létrehozására, hanem pár napnyi önképzést követően szinte bárki elkészítheti a saját virtuális influencerét, vagy akár csinálhat saját magából egyet, vagy többet is speciális célcsoportokra kidolgozott tartalommal.

PADLÓFÉK A GAZDASÁGBAN (HANDBRAKES ON GROWTH)

A bizonytalan környezet a növekedést is kockáztatja. A megélhetési költségek, a fogyasztói árak emelkedése az ellátási problémákkal párosulva kézifékként hat a gazdasági növekedésre. A nagy gazdaságok alig kerülik el, vagy éppen kénytelenek meg is tapasztalni a recessziót. Ilyen helyzetekben is vannak azonban termékek, amelyek iránt megugrik a kereslet: ezek az alacsony áron elérhető, a személyes közérzetet azonban komolyan javítani képes javak, amelyeket 2023-ban elsősorban a divat, a nem helyben fogyasztott ételek vagy épp a technológia különböző területein találhatunk meg.

A JÓ IMPERATÍVUSZA (THE IMPERATIVE FOR GOOD)

Fentiek eredményeként a vállalatok ráébrednek, hogy a javak nem köthetők a növekedéshez, és teljes paradigmaváltásra van szükség, amelyben a kereskedelmi sikert olyan új üzleti modellekhez kell kötni, amelyek kevésbé függenek a fogyasztási ciklusoktól, valamint az egyre nehezebben elérhető és változékony erőforrásoktól. A dentsu marketingvezetők körévben végzett kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 95 százaléka egyetért azzal, hogy a márkák felelőssége a társadalom és a viselkedés megváltoztatása, és 87 százalék szerint a márkáknak sürgető feladata aktív lépéseket generálni a klímaváltozás ügyében.

Az „A Tale of New Cities” jelentés teljes anyaga erről a linkről tölthető le.