Az esemény egyértelmű üzenete: a hatóság és az önszabályozás szoros együttműködése nélkülözhetetlen a jogkövető, átlátható reklámpiac működéséhez és a reklámok iránti fogyasztói bizalom erősítéséhez.

Együttműködés a jogkövető reklámpiacért

Kiemelt érdeklődés mellett, közel 110 résztvevővel zajlott az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) közös online workshopja. A magas részvétel is jelzi: a reklámszakma számára kiemelten fontos a hatósági gyakorlat első kézből történő megismerése.

Az ÖRT tagsága számára az ilyen fórumok konkrét kockázatcsökkentést jelentenek: az ellenőrzési szempontok és jogértelmezési irányok ismeretében megelőzhetők a jogsértések. A hatóság számára pedig a párbeszéd lehetőséget teremt arra, hogy a vizsgálati tapasztalatok ne kizárólag szankcióként, hanem edukációs eszközként is megjelenjenek a piacon.

A reklám társadalmi felelősség

Az eseményt a két szervezet vezetője nyitotta meg, ezzel is jelezve a téma fontosságát a résztvevők számára. „A fogyasztói bizalom a reklámpiac egyik legfontosabb tőkéje, amelyet az etikus, átlátható kommunikáció erősít” – hangsúlyozta Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.

Dr. Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke (nyitó képünkön) köszöntőjében kiemelte: „A reklám ma már nem csupán gazdasági kommunikáció, hanem döntéseket befolyásoló eszköz, különösen a digitális térben. A hatóság célja nem a reklám korlátozása, hanem a tisztességes verseny és a fogyasztói bizalom védelme.”

Csákiné dr. Gyuris Krisztina, az NGM fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkára a minisztérium és a szakmai szervezetek közötti együttműködés jelentőségére mutatott rá, külön hangsúlyozva az ÖRT-vel megvalósuló, gyakorlatban is működő, példaértékű szakmai párbeszédet.

2025: fókuszban a digitális tér és a nyelvvédelem

A 2025-ös tapasztalatokat az ÖRT–NKFH workshopon dr. Ábrahám Edit, az NKFH Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztályának osztályvezetője ismertette.

2025-ben a fogyasztóvédelmi hatóság országosan 13 679 fogyasztóvédelmi ellenőrzést koordinált, amelyek nyomán 6 180 hatósági eljárás indult, és összesen mintegy 2,6 milliárd forint bírságot szabtak ki.

A reklámokat érintő vizsgálatokkal kapcsolatos összefoglaló alapján, kiemelt figyelmet kapott az influenszer marketing: az influenszerek által közzétett tartalmaknál 12%-os kifogásolási arányt állapított meg a hatóság, jellemzően a reklámjelleg nem megfelelő feltüntetése miatt.

Az online kereskedelemben a Black Friday akciók vizsgálatakor 906 ellenőrzött termékből 131 esetében találtak szabálytalanságot (közel 14%). A hatóság tapasztalatai szerint egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális térben alkalmazott „sötét mintázatok” és más, a fogyasztói döntéseket torzító megoldások.

A legmagasabb kifogásolási arány ugyanakkor a nyelvvédelmi ellenőrzéseknél volt: 117 vizsgálatból 38 jogsértést tártak fel (32%), amelyhez 5,25 millió forint bírság kapcsolódott.

A gyermek- és fiatalkorúakat védő reklámszabályok ellenőrzése során 258 vizsgálatban 314 reklámot értékeltek, ezek közül 18 bizonyult jogsértőnek, míg az általános reklámszabályok esetében 240 ellenőrzésből 5 jogsértést állapítottak meg (2%).

2026: tovább erősödő kontroll a digitális térben, kiemelt figyelem a zöld és az étrend-kiegészítő témáknak

A 2026. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programot Csákiné dr. Gyuris Krisztina mutatta be. A program 73 ellenőrzési területet ölel fel, amelyek közül több közvetlenül érinti a reklámozási gyakorlatot.

A fő prioritások között szerepel:

• a gyermekek és más sérülékeny fogyasztók fokozott védelme,
• az influenszerek és az online értékesítési gyakorlatok ellenőrzése,
• az ingatlanközvetítők hirdetéseinek vizsgálata,
• a zöld állításokkal kapcsolatos fellépés („greenwashing”),
• az általános reklámszabályok alkalmazásának vizsgálata,
• valamint az étrend-kiegészítők átfogó ellenőrzése.

Az étrend-kiegészítők esetében különösen az egészségre vonatkozó állítások megalapozottsága és a sérülékeny fogyasztók megfelelő tájékoztatása kerül fókuszba.

Valós szakmai igény a párbeszédre

A közel másfél órás online esemény során az előzetesen érkezett és a helyszínen feltett kérdésekre is részletes válaszok születtek. „Kiemelten fontos számunkra, hogy a tagok testközelből is megismerjék a hatósági eljárások szempontrendszerét. A részvételi érdeklődés és az élénk szakmai diskurzus egyértelműen jelzi: az ilyen típusú workshopokra komoly igény van a tagságunk részéről. Az ÖRT a jövőben is folytatja ezt a hagyományt, erősítve az etikus reklámozás intézményét és a fogyasztói bizalmat.” – foglalta össze az esemény tanulságait Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

A kommunikációs iparág digitális átalakulásával, a médiafogyasztási szokások alapvető változásával az influenszerek szerepe megkerülhetetlenné vált a fiatal generációk elérésében. Mindkét ügynökség dinamikus növekedést mutatott saját területén az elmúlt években, így a széles körű celebritás-, influenszer-, tartalomgyártó-portfóliók hatékony működésének optimalizálása, a PR-, kommunikációs szolgáltatások kiterjesztése és magasabb szintre emelése, valamint a nemzetközi terjeszkedés közös víziója vezette a feleket a tranzakcióhoz.

„A kommunikációs világ digitális univerzumában ma már elképzelhetetlen, hogy a márkák az influenszerek nélkül szólítsák meg a fogyasztókat. Számunkra kiemelten fontos, hogy valamennyi ügyfelünknek személyre szabott megoldásokat kínáljunk, így a partnerségünknek köszönhetően kibővült szolgáltatási körrel megkerülhetetlen szereplővé válunk az integrált kommunikációs piacon” – mondta el Csiszár Gergő, a PFR Group ügyvezetője.

„Mindig keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a folyamatos fejlődést és lendületet biztosítják működésünkben. Az AI és az innovatív digitális megoldások alapjaiban formálták át a PR világát, ez a partnerség pedig újabb szintre emeli szolgáltatásaink palettáját. A cégeink közötti szinergiák, valamint az erősségeink kihasználása és a hazai influenszer marketingben így betöltött vezető szerepünk nagyon ígéretes közös utat mutatnak” – tette hozzá Hajagos Rita, a Red Lemon Media managing partnere.

Az influenszer marketing mára a kommunikációs stratégiák egyik kihagyhatatlan pillérévé vált, amelyet nemcsak az influenszerek iránti fogyasztói bizalom, hanem a Reklámtorta adatai szerint a kommunikációs büdzsé alakulása is alátámaszt. Az influenszer nemcsak nevében “véleményvezért”, de személyes hangvételű posztjaival közvetlen kapcsolatot teremt a fogyasztókkal, a márkákról közzétett véleménye fontos és követendő a fogyasztó számára. Jelentőségük növekedésével egyre fontosabb elvárássá vált az influenszer hitelessége, amelynek a reklám poszt etikussága, benne a reklámjelleg feltüntetése a márkák számára is kulcskérdéssé vált. Nélkülözhetetlen, hogy az influenszer és a márkák közti kapcsolat szereplői, a piac vezető ügynökségei aktívan vegyenek részt az etikus reklámozás kialakításában és a szabályok betartatásában.

„Nagy öröm és büszkeség számunkra, hogy a PFR Influencer & Talent a magyar és a nemzetközi piac egyik meghatározó szereplője az ÖRT tagjává vált, ezzel tovább erősítve a tagjaink között az influenszer ügynökségek csapatát. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az influenszer és a márkák közti kapcsolat fontos szereplői, a piac vezető ügynökségei elkötelezettek legyenek az etikus reklámozási gyakorlat kialakításában és a szabályok betartatásában, Az ÖRT-tagság révén a PFR Group Hungary mostantól közvetlenül is hozzájárulhat az etikus reklámozási gyakorlatok megerősítéséhez, a szakmai edukációhoz és a transzparens működéshez” – fogalmazott Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

„A PFR Influencer & Talent számára kiemelten fontos, az influenszer piac további fejlődése, amelynek elengedhetetlen része az influenszerek iránti fogyasztói bizalom megtartása. Meggyőződésem, hogy az ÖRT-höz való csatlakozásunk új lendületet ad az etikus és felelős influenszer marketing munkáknak” – hangsúlyozta Csiszár Gergő, a PFR Group Hungary alapítója és ügyvezhető igazgatója.

„Biztos vagyok abban, hogy a PFR Group csatlakozása hozzájárul ahhoz, hogy az #AdEthics program, a már 7 európai országban sikerrel bevezetett és működő influenszer oktatási program a hazai véleményvezérekhez is eljuttasson, és így az influenszer kommunikáció területén is erősítsük az etikus gyakorlatokat.” – tette hozzá az ÖRT főtitkára.

A kollekció illatait elismert parfümőrök alkották meg, azzal a céllal, hogy illatélményben felvegyék a versenyt a legdrágább parfümökkel is.

„Igazán izgalmas év számunkra a 2025, hiszen az AXE Fine Fragrance termékcsalád egy nagyon fontos stratégiai eleme a márka jövőjének. Hiszünk benne, hogy a prémium illatoknak létjogosultsága van a hazai piacon is, és bízunk abban, hogy ezekkel a termékekkel tovább erősíthetjük a célcsoportunk és a márka közti elköteleződést.” – mondja Thullner Emília, az AXE magyarországi brand managere.

Az üzenet hitelességét egy hivatalos hazai vakteszt is alátámasztja, melyet kifejezetten a termékcsalád érkezésére készítettek, és amiben az AXE Blue Lavender illata a válaszadók szignifikáns többségben nyerte el a tetszését a sokak által ismert Ralph Lauren Polo Blue parfümmel szemben.

A hiteles reakció ereje: vakteszt kampány influenszerekkel és civilekkel

A bevezető kampány első lépéseként az AXE kamerák előtt, egy vakteszt keretében mérte össze illatát egy prémium versenytárssal. A kísérletet ismert influenszerek és hétköznapi emberek részvételével forgatták, teljes titoktartás mellett, a résztvevők nem tudták, hogy melyik márkák illatait tesztelik. A reakciók valóban őszinték és meglepőek voltak – ezt örökítették meg a kampány első videós tartalmai, amelyek jelenleg is futnak a digitális csatornákon.

„Izgalmas kihívás volt egy olyan forgatást szervezni, ahol a résztvevők semmit nem tudtak arról, hogy pontosan miben is vesznek részt. Szerettük volna hitelesen bemutatni, hogy az illat valóban egyedi és különleges – és hogy felveszi a versenyt ismert parfümökkel is.” – mondta Kölcsei Gergely, a kampány kreatív kivitelezéséért felelős Tomorrow Reklámügynökség alapítója.

A kommunikáció új arcai és platformjai

Az AXE 2025-ben is komoly hangsúlyt fektet az influenszer marketingre. A márka arcaiként idén KKevin és Pető Brúnó is csatlakozik a kampányhoz, akik júniustól országos közterületi plakátkampányban is feltűnnek.

A közösségi média aktivitás gerincét továbbra is a TikTok és Instagram tartalmak adják, ahol Miskovits Marci már második éve vezeti a márkakommunikációt kreatív és szórakoztató stílusban. A Fine Fragrance kampány így élőben követhető a célcsoport számára, olyan platformokon és helyeken feltűnve, ahol valóban elérhetők.

Ami még csak most jön

Az AXE az év hátralévő részében is folyamatos aktivitással készül – a közösségi média jelenlét mellett fesztiválmegjelenések, sampling aktivációk, nyereményjátékok és újabb social media kampányok is érkeznek, mind a Fine Fragrance kollekció sikerének támogatására.

A versenyhatósági vizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalatok reklámkészítőkkel történő megismertetése érdekében szervezte meg közösen az ÖRT és a GVH az online eseményt, ahol közel 100 vállalkozás – hirdetők, ügynökségek és a média – képviselői vettek részt. 2024-ben a GVH 22 eljárást folytatott le a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok témájában és a GVH Versenytanácsa összesen 1,7 milliárd forint bírságot szabott ki az érintett vállalkozásokra.

Bevezetőjében Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója kiemelte, hogy a GVH vizsgálati tapasztalatainak bemutatása, a szempontrendszer megismertetése segíti az etikus reklámozási gyakorlatok alkalmazását. „Nemcsak a bírság összegének mértéke, hanem a vizsgálatot érintő állítások és azok használatával kapcsolatos szabálytalanságok, valamint azok indoklása nagyon értékes tanulságokkal bír a reklámkészítésben résztvevő szakemberek számára. Nemcsak az általános reklámozási szabályok – például a reklámjelleg megfelelő jelölése – hanem az adott iparági kategóriaszabályok betartása is fontos, melyek figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhat. Az előzetes megfelelés eszközrendszerében számos olyan elem áll a reklámozók rendelkezésre, melynek alkalmazása segít elkerülni az adott reklámmal kapcsolatos hatósági eljárást, szankciókat. Olyan elemekről beszélünk, mint például reklámok előzetes véleményezése, az etikai tréningek és az érintett hatóságokkal közös workshopok” – hangsúlyozta megnyitójában Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.  

A GVH fogyasztóvédelmi tevékenységében az elmúlt időszak tapasztalatai alapján két kiemelt stratégiai fókuszpont is meghatározható. A digitális átálláshoz kapcsolódó területek, mint az influenszer marketing, az úgynevezett sötét mintázatok alkalmazása, valamint az AI használata a kereskedelmi gyakorlatokban. A digitális témák mellett a zöld átállás alappilléreinek számító zöld állítások témakörének jut nagyobb figyelem. Mind a digitális, mind pedig a zöld témakörökben vannak már lezárt eljárások, melyek segítik a vállalkozásokat az etikus reklámozási gyakorlatok kialakításában. Kiemelt hangsúly kapnak továbbá az utóvizsgálatok, melyek során az érintett cégek számára előírt vállalások, illetve intézkedések betartását értékeli a GVH. Elfogadott hatósági gyakorlat már az is, hogy a bírságok helyett, illetve mellett a fogyasztók közvetlen kompenzációját vállalják az érintett vállalkozások, ezáltal a GVH eljárásai közvetlenül is hasznosulnak. A több vállalkozást érintő, de egy témában indított vizsgálatoktól – ilyen jelenleg folyamatba lévő influenszer-ügy, illetve a PET-palackos ügyindítások – pedig egyértelmű piactisztító hatás vár a GVH. Az ilyen, az adott piac több szereplőjét is érintő eljárások elősegítik az adott területen alkalmazott jogszabálysértő gyakorlatok megszüntetését, így pozitív hatással vannak minden piaci szereplő magatartására. Az elmúlt évben indított és lefolytatott eljárások nem csak nagyvállalatokkal, hanem kis- és középvállalkozásokkal szemben is zajlottak, hiszen a szabályok betartása alól ők sem lehetnek kivételek, ugyanakkor a GVH – a jogszabályok adta keretek között – minden esetben törekszik a jogsértéseket beismerő, jogkövetésre törekvő vállalkozások támogatására – világított rá előadásában dr. Basa Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője, összegezve azokat a vizsgálati tapasztalatokra, amelyek a reklámszakma számára fontos és aktuális információként szolgálhatnak. 

„Egy vizsgálat, egy elmarasztaló határozat és egy büntetés mindig komoly terhet ró az érintett vállalkozásokra, azonban, ha megismerhetjük az elmarasztaláshoz kapcsolódó vizsgálat eredményét, akkor azt a jó gyakorlatok megvalósítása érdekében fel kell használnunk a saját reklámjaink készítése és közzététele érdekében. Az ÖRT-nél folyamatosan nyomon követjük a GVH döntéseit, feldolgozzuk azokat és felhasználjuk az előzetes véleményezés szolgáltatásunk során, illetve az etikus reklámozáshoz kapcsolódó tréningjeink során pedig bemutatjuk ezeket az eseteket. Tesszük ezt azért, hogy a reklám megőrizze a hitelességét és bizalmát nemcsak a hatóságok, de a fogyasztók irányában is. Ezért is értékes számunkra a GVH-val való szakmai együttműködés melynek keretében elsőkézből kapunk pontos információkat a GVH munkatársaitól” – fogalmazott Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

Először napjaink televíziózásának legforróbb témájáról beszélünk. Az elmúlt években sokan szembeállították a (hagyományos) lineáris televíziózást a gyors tempóban növekvő streaminggel. Mára ez a szemlélet megváltozott, új üzleti modellek születnek, amelyekben kiegészíti egymást, összefonódik a kettő.

Másik izgalmas témánk a tartalomfogyasztás. Mit ér a helyi média által gyártott tartalom a globális játékosok kínálatához képest? „Content is King. Distribution is King Kong.” – szól a közismert bon mot. A tartalom a király, a terjesztés meg a szörnyeteg. Hányféleképpen juthat el ma a tartalom a nézőkhöz? Beszélünk a hirdetési piacról, a kreatív megoldásokról. Néhány hívószó: szponzoráció, influenszer marketing, 360 fokos kommunikáció, tehetséggondozás.

Végül beszélünk arról, milyen fejlemények várhatóak 2025-ben a hirdetési piacon és a tartalomszolgáltatásban.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A színre lépés előtt

A hatalmas digitális térben nagyon nagy az esélye annak, hogy a kommunikációnk elvész, és nem hozza meg a kívánt eredményeket. Ennek elkerülése érdekében esszenciális fontosságú, hogy digitális marketingtervet készítsünk. De mit is jelent ez pontosan?

Egy digitális marketingterv lehetővé teszi, hogy vállalkozásunk eredményesen jelenjen meg az online térben: segít a célpiac azonosításában, és a márka értékének a meghatározásában. Egy jó digitális marketingtervnél figyelnünk kell arra, hogy konkrét célszámokat határozzunk meg. Tehát a meghatározott időszakra számszerűsíthető, mérhető, és reálisan teljesíthető fő teljesítménymutatókat (KPI-okat) kell megalkotnunk.

Érdemes azonban folyamatosan monitoroznunk a részeredmények alakulását, és figyelembe venni a piaci változásokat is. Ezek befolyásolhatják korábbi elképzeléseinket, de ne ijedjünk meg! Kezeljük rugalmasan ezeket a tényezőket, és nyugodtan módosítsunk a kampányokon, ha szükséges. Lássuk hát, milyen digitális platformokkal tervezhetünk!

A digitális lehetőségek tárháza

A legtöbb vállalkozásra már jellemző, hogy  összehangolja a digitális tervet a hagyományos ATL marketingtervekkel (nyomtatott sajtó, TV, rádió, közterületi reklámok stb.). Ennek előnye, hogy így minden csatornán egységes kommunikációval léphetnek fel, kihasználva az adott platformban rejlő lehetőségeket.

De nézzük meg röviden, milyen típusú kampányokban gondolkodhatunk, ha a digitális térben tervezünk.

Online hirdetések: Ilyenek például a display hirdetések, amelyek a Google Display hálózatán jelennek meg. Ezek lehetnek képek, szövegek, felugró ablakok és bannerek, melyeket más weboldalakon helyezünk el.

Tartalommarketing: Ez a kategória a következőket foglalhatja magában: blogok, videók, podcastok, infografikák, e-könyvek, LinkedIn-cikkek, és lead mágnesek, amelyek vonzzák az ügyfeleket, és megalapozzák gondolkodásukat a termékünkről.

E-mail-marketing: Ilyen esetben célzott üzeneteket küldünk a weboldalunkon feliratkozóknak a termékünkről, szolgáltatásunkról, vagy éppen az aktualitásokról. Ennek egy speciálisabb és hatékonyabb változata az e-mail marketing automatizáció, amit már teljesen személyre szabottan alkalmazunk, a userek viselkedése alapján.

Közösségi média marketing: Fizetett megjelenési lehetőségek a potenciális ügyfelek elérésére és a velük való interakcióra a közösségi médiában.

Mobil marketing: Ezesetben ügyfeleinket szöveges üzenetekkel, vagy alkalmazásokon keresztül (Pl. Viber, Whatsapp) megjelenő reklámokkal érjük el.

Reputációs marketing: Ilyenkor csokorba szedjük a korábbi pozitív online véleményeket, ami alapján új felhasználók is bizalmat szavazhatnak nekünk.

Videómarketing: Itt a videók népszerűségére építünk, az internetfelhasználók körében. Ezekben termékeket, szolgáltatásokat vagy eseményeket népszerűsíthetünk, de edukációs tartalmakat is átadhatunk vele.

Fizetett Google hirdetés: A Google Ads használatával beállított hirdetéstípus, ahol keresési kulcsszavakra tervezünk. Ilyen esetben a hirdetések csak azoknak a felhasználóknak jelennek meg, akik az általunk kiválasztott kulcsszavakra keresnek.

Keresőoptimalizálás: Olyan kulcsszavakat használunk, amelyek segítségével organikus forgalmat generálhatunk a weboldalunkra. Ezáltal honlapunkat a Google előrébb sorolja, ami növeli láthatóságunkat.

Influenszer marketing: Ilyenkor ismert személyek közreműködésével népszerűsítjük termékünket vagy szolgáltatásunkat az online térben.

A lehetőségek közül elsőre nehéz eldöntenünk, melyik online platformot és milyen arányban használjuk. A digitális platformokat aszerint válasszuk meg, hogy hol érhetjük el leginkább a célközönségünket, mi fér bele a költségvetésünkbe, illetve hogy a platform értékei és stílusa mennyire illeszkedik a márkánkhoz.

Ehhez érdemes profi digitális ügynökség segítségét kérnünk, akik a területek specialistáival karöltve sikeres útra indíthatják márkánkat, az online térben.

1.       Álljunk két lábbal a földön!

Minél inkább összehangoljuk a digitális marketingtervet az üzleti célokkal, annál jobban sikerül megszervezni és megvalósítani azokat. Egy marketingterv sikere vagy kudarca több paramétertől is függ. De ahogy már korábban is említettük, a legfontosabb, hogy a digitális marketingcélok legyenek mérhetők, adott időtartamra tervezzük őket, az eredményeket pedig folyamatosan monitorozzuk!

Ehhez érdemes úgynevezett SMART célokat meghatároznunk. Ez egy feltételrendszer, ami segít reális, és elérhető célokat kitűzni magunk elé, és ütemtervet biztosít a mérőszámaink eléréséhez. A SMART a „konkrét”, „mérhető”, „elérhető”, „releváns” és „időhöz kötött” angol szavak kezdőbetűinek rövidítése. Digitális kampányainkat tehát érdemes SMART célok meghatározásával kezdenünk. De miket nevezhetünk SMART céloknak?

SMART célok lehetnek:

• Blog forgalomgenerálási cél – Adott időn belül hány ember navigáljon a blogunkra
• Közösségi média posztok, vagy történetek megtekintésének száma
• E-mail-feliratkozók száma, és elköteleződési arányuk meghatározása
• Linképítés – hány és milyen minőségű link mutat egy adott oldalra
• A landing oldalak konverziója

2.       Ki vásárolna nálunk?

Célközönségünk meghatározásához elengedhetetlen, hogy kutatásokat végezzünk. A webanalitika segítségével megbízható és reális képet kaphatunk arról, hogy milyen típusú userek alkotják célközönségünket. Ezek a perszónák olyan fiktív személyeket képviselnek, akik az ideális vásárlót testesítik meg számunkra. Itt valódi emberi karakterekre gondoljunk személyes célokkal, értékrenddel és érdeklődési körrel!

A digitális marketingszakemberek a potenciális vásárlók személyiségét veszik alapul, hogy a digitális marketingtervhez iránymutatást kapjanak. Ennek mentén haladnak egy márka weboldalának felépítését, kialakítását, tartalmát és funkcionalitását tekintve is.

3.       Marketing költség < Digitális marketing költség

A digitális marketingben a rendszeres és következetes kommunikációnak van eredménye. Ez persze függhet a rendelkezésünkre álló erőforrásoktól is. Ilyen az idő, a pénz vagy a munkaerő. Mielőtt véglegesítenénk a digitális marketingtervet, győződjünk meg arról, hogy minimum fél, de jó esetben 1 évre elegendő emberi és anyagi erőforrással tudunk gazdálkodni. Előre megtervezett költségvetés nélkül nem fogjuk a kívánt eredményeket elérni, és rengeteg pénzt égethetünk el. De hogy pontosan mire is kell költenünk?

Az online térben zajló hatalmas verseny miatt a teljes marketingköltségünk nagyobb részét érdemes digitális marketingre fordítanunk. Ezen belül biztosan számolnunk kell a SEO, a közösségi média, az e-mail-marketing, a honlaptervezés, a fizetett hirdetések és a tartalomkészítés költségeivel. Ahhoz, hogy bosszúság helyett eredményesen lépjünk fel az előbb említett marketingtevékenységekben, célszerű az egyes területek specialistáival dolgoznunk. Költségvetésünk szempontjából a megfelelő szakemberek alkalmazása sem olcsó mulatság, de hosszú távon kifizetődő eredményeket hoznak, és piaci előnyhöz juttatnak minket a versenytársakkal szemben.

4.       Versenyt futunk… de kikkel?

A versenytárselemzés több, mint egy gyors pillantás a konkurens márkák weboldalaira és közösségi média felületeire. Alapos kutatást igényel, amely által felismerhetjük, melyek azok a lehetőségek, amelyekben a mi brandünk felülmúlhatja versenytársait. Amennyiben ezeket tudatosan használjuk, nagyobb eséllyel maradhatunk az iparági trendek élén is.

A versenytársak elemzésekor, az alábbiakat érdemes megvizsgálnunk:

• Kik ők?
• Hol vannak helyileg?
• Milyen termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak?
• Milyen értékesítési stratégiát alkalmaznak?
• Hogyan lehet hozzájutni a termékeikhez vagy a szolgáltatásaikhoz?
• Mennyit kérnek hasonló szolgáltatásért vagy termékért?
• Milyen a tartalomstratégiájuk?
• Mennyire elkötelezettek az emberek a termékeik vagy szolgáltatásaik iránt?

5.       A fantasztikus négyes?

A vállalkozás erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek, és lehetséges veszélyeinek (SWOT) elemzése is elengedhetetlen egy márka hatékony digitális népszerűsítésének megtervezésekor.

Erősségek: Ezek azok a szempontok, amelyek felett mi rendelkezünk, és amelyek a márkánkhoz kapcsolódó erősségek. Ez lehet elegendő pénzügyi forrás, nagyszerű ügyfélszolgálat, egyedi termék vagy szakmai díjak.

Gyengeségek: Azok a tényezők, amelyek sebezhetővé teszik vállalkozásunkat, és amelyek felett kontrollt kell szereznünk. Ilyen lehet például, ha nincs digitális marketingtervünk, vagy ha korlátozottak az erőforrásaink a stratégia végrehajtásához.

Lehetőségek: Ezekre következtethetünk a versenytárselemzésekből. Ezekből láthatjuk, hogy mit csinál rosszul, vagy mit nem csinál egyáltalán a konkurencia. Ilyen lehet a felhasználók számára a gyorsabb válaszidő, a szélesebb földrajzi terület kiszolgálása, vagy egy mobilra is optimalizált weboldal.

Fenyegetések: Ezek azok a tényezők, amelyekre nincs ráhatásunk. Ide tartozhatnak a piacon megjelenő új versenytársak, vagy az iparágra vonatkozó szabályozások változása.

6.  Kalendár kicsit másképp

A költségvetés és az üzleti célok megtervezését követően készítsünk úgynevezett content calendárt. Ez egy tartalomtervező naptárt, amely segít minket a marketingstratégia megtartásában. Ez a doksi általában a következő információkat tartalmazza:

• Cím, alcím, vagy a tartalom témája
• Kinek a felelőssége a tartalom elkészítése?
• A tartalom típusa (pl.: közösségi média poszt, blogcikk, videó stb.)
• A publikációs platform(ok)
• A közzététel dátuma (és időpontja)
• A feladat határideje

A content calendar átláthatóvá teszi a tervezett tartalmainkat, és segíti a gördülékeny munkafolyamatokat. De még ez sem jelent biztos sikert…

7. Türelem eredményt terem

És hogy mi a közös a fentebb említett pontokban? Az, hogy közvetlenül, vagy közvetett módon, de mindegyik mérhető. A weboldalunk mérőszámait a Google Analyticsből nyerhetjük ki, a közösségi média és a PPC kampányok pedig saját analitikával rendelkeznek, amiket szintén elemezhetünk. Ennek köszönhetően azonnal láthatjuk, ha valami felkelti a közönségünk érdeklődését, de azt is, ha valami nincs rájuk különösebb hatással.

Ne feledjük azonban, hogy ha az egyes marketingtevékenységeket kizárólag a bevétel szempontjából mérjük, akkor elveszíthetjük márkánkra nézve a digitális marketingterv többoldalú hatékonyságát. Digitális marketingtevékenységünk eredményeinek is adjunk időd! Előfordulhat, hogy akár évekbe is telhet, mire a befektetett erőforrásaink megtérülnek.

A jelenlegi bizonytalan, és gyorsan változó világunkban ahhoz, hogy egy márka online népszerűségre tegyen szert, elengedhetetlen a hatékony, digitális marketingstratégia kialakítása. Ennek megtervezését érdemes profi, digitális marketing ügynökségre bíznunk, akik méréseken, és kutatáson alapuló elemzést végeznek, ami alapján logikus és legfőképpen profitábilisan megvalósítható stratégiát állítanak fel számunkra, amely segít beindítani márkánk éveken át tartó növekedését.

Miért fontos az új Közlemény?

Az Európai Unió tagállamaiban még mindig nagy különbség érzékelhető a UCP Irányelvet átültető jogszabályok egyes rendelkezéseinek értelmezésében, illetve a szankciók súlyosságában annak ellenére, hogy az Irányelv a maximális harmonizáció elvére épül.

„A frissített Közlemény – amely tartalmazza a kiadásának napjáig a UCP Irányelv értelmezéséhez kapcsolódó legújabb európai bírósági esetjogot, illetve néhány tagállami esetet is bemutat – egy jó eszköze lesz annak, hogy a tagállamokban működő hatóságokat segítse az Irányelv, illetve az azt átültető nemzeti jogszabályok immár valóban egységes értelmezésében” – fejtette ki Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL Versenyjogi csoportjának vezetője.

Mi számít ügyleti döntésnek?

A fogyasztóvédelmi hatóságok egy adott kereskedelmi gyakorlat jogsértőnek minősítésekor azt vizsgálják, hogy az alkalmas-e arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését torzítsa. Az ügyleti döntés fogalmát eddig is nagyon tágan értelmezték a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok, a Közlemény révén ugyanakkor e szigorú jogértelmezés (ti. hogy akár egy weblap felkeresése is minősülhet ügyleti döntésnek) további megerősítést látszik nyerni. A Bizottság a dokumentumban – ami ugyanakkor nem minősül jogszabálynak, így az nem köti a tagállami hatóságokat, bíróságokat – úgy foglal állást ugyanis, hogy egy online reklámra vagy linkre kattintás, valamint egy internetes felületen történő további böngészés vagy legörgetés is minősülhet ügyleti döntésnek. A dokumentum bár részletesen bemutatja az egyes online térben előforduló kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek az Irányelv hatálya alá tartoznak, adós maradt annak kimondásával, hogy az internetet használó átlagfogyasztót célzó reklámok esetén a fogyasztók tudatossága magasabb. Ugyanis megtanulták alkalmazni például az ár-összehasonlító oldalakat, vagy tisztában vannak azzal, hogy egy kattintással elhagyhatják a nekik nem tetsző oldalakat.

„Ilyen formán meglátásunk szerint az ügyleti döntés tág értelmezése nincs figyelemmel a megváltozott élethelyzetekre, társadalmi viszonyokra” – magyarázza Kocsis Márton.

A Közleményben ugyanakkor kifejti a Bizottság, hogy a digitális környezet alkalmasabb arra, hogy a vállalkozások az általuk gyűjtött vagy megszerzett adatokból olyan személyre szabott eladást ösztönző technikákat fejlesszenek ki, amelyek segítségével adott fogyasztót az élethelyzetére figyelemmel könnyebben manipulálják. Olyan adatoknak eladásösztönző célra történő felhasználása, amelyekből következtetés vonatható le egy-egy fogyasztói csoport sérülékenységére, akár agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet.

Mik azok a sötét mintázatok?

A sötét mintázatok (ún.,,dark pattern”) alatt különböző manipulálásra alkalmas módszereket értünk, amelyekkel például úgy hoznak létre egy felhasználói felület, hogy a felhasználók – a sötét mintázat befolyásoló hatására – olyan lépéseket tegyenek meg, amit egyébként nem tennének. Ilyen lehet például egy honlap kialakítása akként, hogy a ,,vásárlás” gomb nagyon feltűnően jól látható, de a gomb, amivel vissza lehetne lépni a tranzakciótól, már kevésbé; vagy annak a gyakorlata, hogy a megrendelés folyamatában az igen és a nem válaszgombok elhelyezkedését félúton tudatosan úgy cserélik fel, hogy a felhasználó nagy valószínűséggel félrenyomjon.

A vásárló-fogyasztó megszégyenítése

A Közlemény ezen túl megemlíti az ún. ,,confirmshaming” esetét is, amikor a kereskedő valamilyen módon megszégyeníti a felhasználót, ha nem neki kedvező döntést hoz. Ezen gyakorlatok kapcsán a Közlemény leszögezi, hogy amennyiben azok az ügyleti döntés torzítására alkalmasak – az adott mintázat sajátosságaira figyelemmel (például megtévesztő vagy sürgető, agresszív) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Az előre bepipált ,,boxok” kapcsán a Közlemény rögzíti azt is, hogy ha például azok további szolgáltatás igénybevételére irányulnak nemcsak az adatvédelmi szabályokat sérthetik meg, hanem az UCP Irányelv rendelkezéseit is.

A Bizottság is felfigyelt a véleményvezérekre

A Bizottság a korábbi anyagaiban nem tárgyalta az ,,influenszer marketing” témáját, azonban a most megjelent Közleményében világossá teszi, hogy nagyon sok esetben megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek a véleményvezérek terméket/szolgáltatást népszerűsítő tartalmai. A Bizottság kiemeli ugyanis, hogy ahhoz, hogy egy tartalom kereskedelmi aspektussal rendelkezzen, vagyis ,,fizetett hirdetés”-nek minősüljön, nem szükséges, hogy azért az influenszernek pénzbeli juttatás járjon, hanem az bármilyen ellenszolgáltatás (így még a nem kért ajándékok) esetén is megvalósul. A jogsértés elkerüléséhez feltétlenül szükséges, hogy az influenszer tartalmak kereskedelmi eleme / jellege kellően kiemelkedő módon fel legyen tüntetve, figyelemmel a kontextusra, elhelyezkedésre, időzítésre, hosszúságra, nyelvezetre, célközönségre stb., és hogy mindez minden egyes kereskedelmi kommunikációt tartalmazó tartalomnál érvényesüljön.

„A Közleményben ugyanakkor számunkra meglepő és talán túl szigorú újdonság, hogy a Bizottság álláspontja szerint az influenszer marketing egyes esetekben agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, annál fogva, hogy a véleményvezér-közönség reláció a bizalomra és a személyes kapcsolatra épül. Továbbá – szerintünk helyesen – különösen igaz ez, a sérülékeny fogyasztói csoportok esetén, mint például a gyermekeknél, akiknek szóló reklámozásra (gyerekreklámok) még szigorúbb követelmények vonatkoznak” – fejtette ki a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi szakértője.

A játékokra vonatkozó megállapítások

Szigorú megközelítést alkalmaz a Bizottság a játékok (videó-, telefonos-, online játékok) kapcsán is. A Bizottság álláspontja szerint, az Irányelv értelmében a játékok forgalmazói megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatot is megvalósíthatnak, ha a játékon belüli promóciók, hirdetések a játékosok számára nem elég világosan, és a játéktól megkülönböztethető módon jelennek meg. Ehhez hozzátartozik például az is, hogy a virtuális pénzzel megvásárolható virtuális termékek árát valós valutában is fel kell tüntetni, továbbá, hogy a vásárlás akkor sem történhet a játékos kifejezett beleegyezése nélkül, ha a fizetési mód egyébként alapértelmezett beállításként mentett. A megfelelő tájékoztatáshoz hozzátartozik immár az is, hogy a még fejlesztés alatt álló játékok árusításakor egyértelműen közölni kell, hogy a fejlesztéstől mit várhat a játékos. Ehhez kapcsolódóan, egy játék csak abban az esetben tüntethető fel jogszerűen ingyenesként, ha azt a játékosok olyan módon játszhatják alkalmazáson belüli vásárlások nélkül is, ami észszerűen elvárható, illetve megfelelő „játék-élményt” nyújt. Azon kereskedelmi gyakorlatok, amelyek a játék kritikus pontjain a játékost ún. mikrovásárlásokra (alacsony összegű vásárlásokra) hívják fel, agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Ha pedig egy játék szerencsejáték elemeket is tartalmaz (pl. szerencsekerék, zsákmánydoboz stb.), azokat szintén világos és megkülönböztethető módon fel kell tüntetni annak magyarázatával együtt, hogy milyen valószínűséggel kaphat a játékos egy-egy (véletlenszerű) elemet.

A röghöz kötés tilalma

A Bizottság Közleményében külön cím alatt említi meg a ,,consumer lock-in” jelenségét, vagyis a fogyasztók szolgáltatók közötti váltásának nehézségét és a váltás lehetőségének korlátozását, ami a digitális eszközök korlátozott interoperabilitásából (vagyis egymás közötti korlátozott átjárhatóságából) fakad. A Bizottság rámutat arra, hogy agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet bármely súlyos vagy aránytalan (nem szerződéses) akadály, amelyet a kereskedő támaszt a fogyasztóval szemben, amikor egy másik termékhez vagy másik kereskedőhöz való áttérésnek a jogát kívánná gyakorolni. A fogyasztók arra irányuló előzetes tájékoztatásával ugyanakkor, hogy adott digitális eszköz milyen más eszközökkel kompatibilis, meg lehet előzni az ilyen és ehhez hasonló jogsértéseket is. Habár a consumer lock-in, tehát a fogyasztók „röghöz kötése”, mint jelenség újonnan került bele a Közleménybe, a Bizottság már korábban is foglalkozott vele a Digital Markets Act és Digital Content Directive kapcsán.

Hazai tapasztalatok

Fontos megjegyezni, hogy a hazai jogalkalmazó, a GVH gyakorlata előremutató abban a tekintetben, hogy számos olyan döntést hozott már, amelyekben az Omnibusz Irányelv átültetése nyomán 2022. május 28-ától feketelistás tényállásként minősülő magatartásokat is vizsgált a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között. Ilyen például a napokban született Viagogo döntésben vizsgált automatikus jegyértékesítéssel kapcsolatos gyakorlat vagy a Hermina Bau ügyben értékelt fogyasztói vélemények moderálásával kapcsolatos magatartás is. Az előbbi, és a fent ismertetett digitális szektorban megvalósított kereskedelmi gyakorlatok fogyasztóvédelmi megfelelés szempontjából történő értékelése a Közleménybe iktatott új fejezetek segítségével várhatóan könnyebb lesz. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ügyfeleknek könnyebb dolguk lesz megfelelni a szigorúbb elvárásoknak.

„Amennyiben azonban beteljesülnek reményeink és az EU célkitűzésével egyezően egységesül az UCP Irányelv értelmezése a gyakorlatban, úgy a Közlemény megfelelő ismerete mind a hazai, mind a több tagállamban jelenlévő vállalkozásoknak segítséget nyújthat az önkéntes jogkövetéshez, ami egyben az egyre nagyobb összegű fogyasztóvédelmi bírságok elkerülését is jelentheti.” – zárta Kocsis Márton.