A múlt évi – nyers adatok szerinti – 0,5 százalékos éves GDP-növekedés után 2025-ben már tempósabb lehet a fejlődés, de így is 2,3-2,4 százalék körüli bővülés várható a jelenlegi kilátások alapján. A tavaly mínuszos teljesítményt mutató, az év vége felé stabilizálódó új megrendelésállománnyal rendelkező iparban javulás várható részben az újonnan induló gyáraknak és az alacsony bázisnak köszönhetően. A múlt évben szintén erőtlen építőipar szintén jobban teljesíthet a beruházásokhoz és állami projektekhez kötődő kivitelezések, illetve az ingatlanszektornak nyújtott ösztönző programok eredményeként. A mezőgazdaságban sok a kérdőjel az időjárás miatt, ha száraz nyár következik, akkor a szektor nem igazán járul majd hozzá a gazdaság teljesítményéhez – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az idei kilátásokról.

Mekkora lehet az infláció? milyen kamatszinttel párosulhat?

„Az infláció a múlt év végére felgyorsult és egyelőre sok a felfelé mutató kockázat. Például az élelmiszereknél elmúlt hónapokban látott áremelési hullám még kitarthat az év első első hónapjaiban. Emellett a gyengébb forint és a magasabb energiaár is elkezdett begyűrűzni az árakba. Ráadásul az idei évre vonatkozó adóemelések, például a magasabb tranzakciós illeték és jövedéki adó ugyancsak felfelé húzhatja az árindexet. A múlt évi 3,7 százalékos ütem után az idén 4 százalékos kicsit meghaladó éves átlagos inflációval számolunk” – közölte a szakember.

Az inflációs kockázatok miatt az idén két vagy három kamatcsökkentésre van kilátás, ennek eredményeként 5,75-6 százalékos szintre mérséklődhet a kamatszint. Sok függ azonban attól, hogy az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) milyen ütemben mérsékli a kamatait. Egy Fed-kamatcsökkentés mindenképpen javíthatja a magyar jegybankárok mozgásterét. „Az eurózóna jegybankjától négy kamatcsökkentést várunk az év első felében, ezzel 2 százalékra mérséklődhet az EKB-alapkamat. A Fedtől viszont csak az év második felében várunk lazítást és két alkalommal, összesen 50 bázisponttal csökkenhet a dollárkamat” – tette hozzá.

Mekkora reálbér-növekedés várható a magánszektorban?

Németh Dávid beszélt arról is, hogy visszafogott lehet az idén a reálbér-emelkedés. Ennek hátterében több tényező áll. Például az, hogy a munkaerőpiac feszessége oldódott, azaz a munkaerő-kereslet csökkent. Így a magánszektorban a béremelési szándék 5-7 százalékos növekedést valószínűsít. Továbbá 2025-ben az egy évvel korábbinál alacsonyabb mértékben nőtt a minimálbér és az infláció is enyhe gyorsulást mutathat. Összességében a magánszektorban szerény, 3 százalék körüli reálbér-növekedéssel lehet számolni.

Ez segítheti a lakossági fogyasztás múlt év második felében elindult fellendülését, de azért kiugró mértékű bővülés ezen a téren sem várható. Németh Dávid 3-4 százalékos fogyasztásbővülést valószínűsít. Segítheti a fogyasztás élénkülését az állampapírok hozamkifizetése, amelynek egy részét a háztartások vásárlásokra fordíthatják.

A szakember szerint a beruházások terén is jobban alakulhat az idei év, mint a tavalyi. A folyamatban uniós forrásokon alapuló projektek és az állami beruházások élénkülése segíthet kompenzálni a korábbi visszaeséseket. Tehát a bázishatás is javíthatja a statisztikát, hiszen tavaly negatív tartományban voltak a beruházások. A harmadik negyedévben például a beruházások volumene több mint 20 százalékkal maradt el a 2021-es év negyedéves átlagaitól.

Photo by Headway on Unsplash