Még mindig úgy gondolják az emberek, hogy jelen van az erős inflációs nyomás a mindennapjaikban, miközben a KSH által mért áremelkedési index szeptemberben 4,3% volt. Ez derül ki a K&H biztos jövő indexből, amely a 30–59 évesek inflációs benyomásait és várakozásait vizsgálta.

21 százalék

A válaszadók szerint az árak egy év alatt, idén szeptemberre átlagosan 21 százalékkal emelkedtek – ez lényegében minimális változást jelent a 2024-ben mért 22 százalékos szinthez képest és még mindig ötszöröse a hivatalos adatnak. A mediánérték a 20–24 százalékos sávban maradt, ami azt jelzi, hogy a többség a mindennapokban sokkal erőteljesebb drágulást gondol, mint amit a statisztikai adatok tükröznek.

Az alacsonyabb végzettségűek és a kisebb jövedelműek továbbra is magasabb inflációt éreznek– átlagosan 22 százalékot –, míg a magasabb végzettségűek és jobb anyagi helyzetűek körében 19 százalék körüli a gondolt drágulás.

Emelkedőn maradnak az árak

A jövőre vonatkozó várakozások sem változtak érdemben az elmúlt egy évben. A középkorúak közel háromnegyede, 73 százaléka arra számít, hogy az árak a következő egy évben is tovább nőnek – átlagosan 9 százalékkal. Mindössze 5 százalékuk gondolja úgy, hogy csökkenhetnek az árak, míg 17 százalékuk stagnálást vár. A maradék 5 százalék azt nyilatkozta, nem tudja megítélni, milyenek lesznek az árak egy év múlva. Az árak mérsékelt emelkedését valószínűsítők aránya gyakorlatilag megegyezik a 2024-es értékekkel. A válaszadók többsége egyre inkább elfogadja, hogy a korábbi évekhez képest az árak új, magasabb szinten ragadnak be.

A megtakarításoknál sem mindegy

Az infláció nemcsak a mindennapi kiadásokat, hanem a megtakarítások reálértékét is befolyásolja. A K&H szakértői szerint a tartósan magasnak érzett infláció gyengítheti a pénzügyi biztonságérzetet és hatással lehet az emberek öngondoskodási döntéseire is.

K&H biztos jövő kutatás

A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2025. szeptember 1-8. között készült.

Nyár óta 5%-ponttal – 22-ről 27%-ra – nőtt azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk a megszokott egzisztenciájuk fenntartására – derül ki a Provident megbízásából, az Ipsos Zrt. által készült 1000 fős, országos reprezentatív kutatás eredményeiből. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy kismértékben, 1%-ponttal még azok aránya is csökkent (35-ről 34%-ra), akik a fizetésük infláció miatti elértéktelenedésétől félnek – miközben továbbra is az inflációt tekintik az emberek az első számú egzisztenciális kockázatnak.

Amikor hirtelen megváltozik a gazdasági környezet – ami mostanában a felnőtt lakosság egyik alapélménye -, a megkérdezettek legnagyobb csoportja (41%) a rokonoktól és barátoktól kér tanácsot, de jelentős az internet-közösségi média-influenszerek, a gazdasági elemzők-közgazdászok, valamint a pénzügyi tanácsadók szerepe is információforrásként. A válaszadók bő negyede (26%) viszont egyáltalán nem kér ilyenkor tanácsot.

Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás a legnépszerűbb (29% tette az első helyre), a nyugdíjbiztosítás (23%) és az egészségpénztár (18%) előtt. A nyugdíj-megtakarítás népszerűsége kismértékben, 1%-ponttal nőtt nyár óta, jelezve, hogy valóban ez most az egyik központi kérdés a lakosság pénzügyi biztonsági érzületével kapcsolatban.

A megtakarítási formák kiválasztásában a rugalmasság vált a legfontosabb szemponttá, amit a megtakarítási cél és a biztonság követ. A várható hozam csak a negyedik a sorban – ez szintén jelentős elmozdulás a nyárhoz képest, amikor még a hozam állt az első helyen. Érdekesség, hogy az 50 felettieknél egyértelműen a biztonság vezet, a 18-35 évesek számára pedig a befizetések elvárt gyakorisága is meghatározó.

Ami a magyarok tényleges pénzügyi állapotát illeti, a két végletet az jelenti, hogy 11% adósságokat görget maga előtt, 9% viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni. Ha viszont ezekhez az értékekhez iskolai végzettségre vonatkozó adatokat is társítunk, még tanulságosabb lesz a kép: az érettségi nélkülieknek már a 17%-a küzd adóssággal (azaz közel minden ötödik ember az adott csoporton belül), míg a felsőfokú végzettségűeknek a 18%-a képes a jövedelme harmadát elérő megtakarításra.

Összességében a lakosság nagyobbik felének mindennapjait határozzák meg a pénzügyi gondok: a már említett 11%-nyi eladósodott magyar felnőtt mellett további 43% nyilatkozott úgy, hogy hó végére rendszerint kifogy a pénzből, nem tud megtakarítani – a két szegmens együtt 54%-nyi, finanszírozási problémákkal birkózó, bizonytalanságban élő polgárt jelent. 36% látja úgy, hogy beosztással a jövedelme 20%-át tudja félretenni. Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség: alatta még csak 5%, fölötte viszont 22% azok aránya, akik félre tudják tenni a jövedelmük egyharmadát is.

A várakozások irányát jól jellemzik, hogy a lakosság kétharmada a jövedelme vásárlóerejének csökkenésére számít; az arány 2%-ponttal, 67%-ra nőtt az elmúlt néhány hónapban. A javulást remélők mindössze 19%-nyian vannak, arányuk jelentősen, 4%-ponttal csökkent a nyári adatfelvétel óta.

“A Provident Barométer kutatás adatai azt mutatják, hogy a lakosság továbbra is az inflációt tekinti az első számú pénzügyi kockázatnak, de a majdani nyugdíjuk vásárlóértékéért is egyre többen aggódnak. Hogy honnan tájékozódnak a magyar felnőttek a felgyorsult gazdasági változások idején, abban nem látunk jelentős elmozdulást, de a pénzügyi tanácsadók továbbra is fontos információforrásnak számítanak, különösen az edukációval nem, vagy csak alacsony szinten rendelkező csoportoknál. Az öngondoskodásra való hajlam a bizonytalanság fokozódásával együtt nő: ilyenkor még nagyobb a jelentősége, hogy az emberek az élethelyzetüknek megfelelő, hiteles, a tervezést megkönnyítő információhoz jussanak a számukra elérhető információs csatornákon” – nyilatkozta Pálfalvi Márta, a Provident Pénzügyi Zrt. kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója.

A Magyarországon mintegy 20 ezer vállalkozás kártyaelfogadó (Teya lime POS) terminálját üzemeltető Teya Magyarország adatfeldolgozása a 2025. év turisztikai szezonjában az alábbiakat mutatta:
• A magyarok átlagosan 6300 forintért vásároltak pizzát kártyahasználati alkalmanként.
• 2022-2025 között évi 11-27%-os emelkedést mutatnak a lángosra fordított kiadásaink.
• Az éttermi szektorban megfigyelhető kosárérték növekedés alapján egyre többet költünk kártyával.

A Teya Magyarország 2020 óta aktív része a magyar kártyaelfogadási piacnak. A kkv-k választása alapján a hazai kártyahasználók egyre gyakrabban találkozhatnak a Teya lime színű termináljaival a vendéglátóipari és a kiskereskedelmi egységekben is.

“A kártyaelfogadó terminálok adatai egyértelműen azt mutatják, hogy nő a magyarok éttermi költése. A pizza és a lángos mára nem csupán a Balaton emblematikus ételei, hanem a többi régióban is a vásárlók nyári kedvencei voltak az idei turisztikai szezonban.” – mondta Dencz Bálint Ákos, a Teya Magyarország ügyvezető igazgatója, hozzátéve: „Az időjárás rendkívül erősen befolyásolja a fogyasztói szokásokat: egy-egy esős napon akár kétszámjegyű visszaesést is tapasztalhatunk a forgalomban. Ha azonban kitart az indián nyár, az éttermek, pizzázók és lángosozók szezonja is jelentősen kitolódhat, ami komoly meglepetéseket hozhat a fogyasztási adatokban is.”

Éttermi szektor kártyahasználati szokásainak elemzése

A hazai éttermi szektorban a bankkártyahasználat az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, amit a Teya által rögzített adatok is alátámasztanak. Az alábbi elemzés az átlagos kosárérték évről-évre történő változását, valamint a tranzakciószám szezonalitását vizsgálja, és összeveti ezeket az inflációs trendekkel, piaci adatokkal.

Átlagos kosárérték alakulása és az infláció hatása

Az éttermi szektorban mért átlagos kosárérték (azaz, egy tranzakció során elköltött összeg) az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A 2022-es év 4500 forint körüli értékről indult, majd 2023-ban 5000 forintra, 2024-ben 5400 forintra, végül 2025-ben 5800 forintra nőtt. Ez 4 év alatt közel 30%-os emelkedést jelent és nagy részben az infláció változásával magyarázható.

A hazai infláció 2022-ben 14,5%-os volt, ami 2023-ban 17,5%-ra, 2024-ben pedig 6%-ra mérséklődött, 2025-re pedig előreláthatólag 4% körül alakul. Az átlagos kosárérték növekedése 2022-2023-ban szorosan követte az inflációs rátát, különösen a 2023-as év kiemelkedő inflációs csúcsa idején. Azonban 2024-ben és 2025-ben a kosárérték növekedése (8-10%) meghaladta az infláció mértékét, ami arra utalhat az, hogy a többletköltés nem csak az inflációs drágulásnak tudható be, hanem valószínűleg a prémium szolgáltatások, magasabb árkategóriájú éttermek vagy extra szolgáltatások (pl. kártyás borravaló, kiszállítás) iránti kereslet is növekedett.

Ez a trend rávilágít, hogy a fogyasztók egyre inkább a kényelem és a minőség irányába mozdulnak el, még akkor is, ha ez magasabb költségekkel jár. Az éttermi szektorban a bankkártyás fizetések arányának növekedése azt mutatja, hogy a készpénzhasználat továbbra is csökken, ami különösen a magasabb kosárértékű tranzakciók esetében figyelhető meg. A vendéglátóiparban tapasztalható jelenség az országos fizetési trendekben szintén megfigyelhető: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb fizetési jelentése szerint 2024-ben a fizetési tranzakciók már 42 százaléka elektronikusan zajlott, több mint 2,5 milliárd tranzakció keretében, összesen közel 20 ezer milliárd Forint értékben.

Tranzakciószám szezonalitása és piaci összehasonlítás

A tranzakciószám szezonalitását vizsgáló grafikon alapján egyértelműen kirajzolódik az éttermi szektor szezonális jellege. Ez a szezonalitás összefügg a turisztikai szezonnal (június-augusztus). Az éttermi szektor tranzakciószáma a turisták számával párhuzamosan nő, különösen a Balaton, Budapest és más népszerű úti célok környékén.

Összehasonlítva a turisztikai szektor adataival, a KSH szerint a külföldi vendégéjszakák száma 2023-ban 10%-kal, 2024-ben pedig további 8%-kal nőtt, ami összhangban van a tranzakciószám növekedésével. Ez arra utal, hogy a külföldi turisták jelentős mértékben hozzájárulnak az éttermi szektor bankkártyás fizetéseinek növekedéséhez.

Pizza index: 6300-on

A pizzázók átlagos kosárértéke 2022-ben 5,2 ezer forint körül alakult, majd 2023-ban 5,7 ezer forintra, 2024-ben 5,9 ezer forintra, és 2025-ben 6,3 ezer forintra emelkedett, ami évenként 7-10%-os növekedést jelent. A lángosozók esetében az átlagos kosárérték 2022-ben 2,1 ezer forint volt, 2023-ban 2,6 ezer forintra, 2024-ben 2,9 ezer forintra, 2025-ben pedig 3,7 ezer forintra nőtt, ami 11-27%-os éves emelkedést mutat. Ez a különbség részben a lángosozók szezonális jellegével és a turisztikai területeken való elterjedtségével magyarázható.

Az éttermi szektorra vonatkozó kimutatások, például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-es jelentései és a KSH adatai, szintén az átlagos kosárérték növekedését mutatják a vendéglátásban, különösen az infláció hatására. Az MNB szerint a vendéglátás árai 2023-ban 17%-kal, 2024-ben 6%-kal emelkedtek, ami összhangban van a pizzázók és lángosozók kosárérték-növekedésével. Azonban a lángosozók esetében a növekedés mértéke meghaladja az inflációt, ami a turisztikai szezonális keresletre és a prémium termékek (pl. feltétes lángosok) iránti érdeklődésre utal.

Éves szinten 4,3, júniushoz képest pedig 0.4 százalékkal emelkedtek az árak júliusban. Németh Dávid, a K&H elemzője az adatokat értékelve azt mondta: “A tényadat meglepetést jelent, mert a piac és mi is arra számítottunk, hogy 4-4,1 százalékra lassult júliusban az éves áremelkedés üteme a júniusi 4,6 százalékról.” A vártnál rosszabb adat hátterében részben a háztartási energia drágulása. Emellett a korábbi kommunikáció arra utalt, hogy a gyógyszereknél jelentősebb árcsökkenésre lehet számítani, ezzel szemben havi szinten csak 0,3 százalékkal lettek olcsóbbak. Az élelmiszerek éves szinten majdnem 6, havi összevetésben pedig – a vendéglátás nélkül – 0,4 százalékkal drágultak. Továbbá a szolgáltatások ára is számottevően emelkedett havi összevetésben.

“Pozitívumként azonban ki lehet emelni, hogy a relatív erős forint visszafogja a jellemzően importból származó iparcikkek, köztük a tartós fogyasztási termékek árát. Szintén kedvező, hogy a hatósági, és a volatilis élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció 4 százalékra lassult a júniusi 4,4 százalékról” – tette hozzá szakember.

A szakember azt mondta, hogy a friss inflációs adat miatt a Magyar Nemzeti Bank – ahogy eddig – a jövőben is óvatos marad és csak az infációs nyomás tartós csökkenése esetén dönt majd egy esetleges lazításról, azaz az alapkamat csökkentéséről. Erről Németh Dávid azt mondta: “Korábban arra számítottunk, hogy az idén sor kerülhet egy kamatcsökkentésre az év utolsó hónapjaiban, de ennek az esélye a mostani inflációs adat fényében jelentősen csökkent. Az esetleges kamatcsökkentés ráadásul nagyban függ a nemzetközi gazdasági környezettől, így például attól, hogy az Egyesült Államok vámpolitikájának milyen hatása lesz a globális, ezen keresztül a magyarországi árakra.”

Az elemző a friss inflációs előrejelzését ismertetve elmondta: “Szertefoszlani látszik az a remény, hogy hármassal kezdődő inflációs adatot láthassunk az év végéig. Decemberre 4,2 körüli mutatót várunk, az éves átlagos infláció pedig 4,7 százalék körül lehet. Az idei és jövő évi prognózist is nagyban befolyásolják az árrésstopok. Minél tovább maradnak érvényben, annál nagyobb kockázatot jelenthetnek az infláció alakulására.”

A magyar lakosság 30-59 éves tagjai továbbra is jóval magasabb inflációt érzékelnek, mint amit a hivatalos számok mutatnak. A 2025 második negyedévére vonatkozó K&H biztos jövő felmérés eredményei alapján a válaszadók szerint az éves infláció mértéke 22 százalék körül lehetett májusban, holott a hivatalos adat mindössze 4,4 százalék volt. Ez a különbség a statisztikai adatok és a vélemények között gyakorlatilag megegyezik a tavalyi évben tapasztalttal. a medián is kettessel kezdődik A felmérés szerint a válaszadók legnagyobb része, mintegy harmada a 15-24 százalékos inflációs sávot jelölte meg, 14 százalékuk viszont az inflációt 40 százalék felettinek érzékeli. A mediánérték a 20-24 százalékos intervallumban alakult. Mindössze a megkérdezettek 3 százaléka beszélt 1-4 százalékos inflációról, annak ellenére, hogy ez a tartomány esik a legközelebb a hivatalos adathoz.

Az inflációérzet különbségei – kis mértékben ugyan -, de demográfiai bontásban is kirajzolódnak: a falvakban élők átlagosan 24, az alacsonyabb végzettségűek, valamint az alacsony és közepes jövedelműek szintén 23-24 százalékos inflációt éreznek. A városban élők, a diplomások vagy a magasabb jövedelműek valamivel alacsonyabb, de még mindig kimagasló 20 százalékos áremelkedési ütemet érzékelnek tavaly májushoz képest. 9 százalékra számítanak.

A jövőbeli árvárakozások terén is tartós pesszimizmus látható: a válaszadók 68 százaléka számít további áremelkedésre, mindössze 11 százalékuk gondolja úgy, hogy csökkenni fognak az árak a következő egy évben. Az így kalkulált átlagos várt infláció 9 százalékos, amely szintén alig tér el a tavaly mért 8 százalékos átlagértéktől. Korosztályok és jövedelmi csoportok szerint a várakozások enyhén szórnak: az 50–59 évesek és a kisebb településeken élők átlagosan 10 százalékos drágulásra számítanak, míg a fiatalabbak és a fővárosiak inkább alacsonyabb, 6-8 százalékos jövőbeni áremelkedést tartanak valószínűnek. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a hivatalos statisztikák ellenére a lakosság továbbra is erőteljesen érzi a korábbi inflációs sokk hatását és az árak jövőbeni alakulását illetően is inkább borúlátó.

Bár az elmúlt hetekben többször is hektikus mozgások voltak a nemzetközi piacokon, például az Izrael és Irán közötti fegyveres konfliktus, valamint a kereskedelmi háború újabb eseményei miatt. A turbulensebb időszakokban a feltörekvő piaci devizák általában sokkal érzékenyebbek, azaz jóval nagyobb a volatilitásuk – ugyanakkor most a forint és a régiós devizák viszonylag stabilak maradtak.

“A forint több mint 3, a cseh korona 1,7, a lengyel zloty pedig 0,9 százalékkal erősödött az euróval szemben az idei első félévben. Ezzel szemben a legtöbb feltörekvő piaci deviza gyengült az euróval szemben, például a román lej, a brazil reál és a dél-afrikai rand is. Igaz, utóbbiakat a dollárral szemben jegyzik, amely szintén gyengült az euróval szemben. Az első félévben ugyanis az amerikai deviza több mint 10 százalékot veszített az értékéből. Nemcsak hat, hanem három és egy hónapos időtávon is az élbolyba tartozik a magyar deviza felértékelődése” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A forint erősödésében szerepet játszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkötelezett az infláció letörése mellett, ezért relatív magas kamatszintet tart fenn, ami vonzóbbá teszi a magyar devizát a befektetők számára. Emellett fontos, hogy a magyar folyó fizetési mérleg és a nettó finanszírozási képesség pozitív tartományban van. Ez azt jelenti, hogy az országban devizatöbblet keletkezik, ez pedig szintén támogatja a forintot. A szakember hozzátette: Összességében a régiós devizák jó szerepléséhez hozzájárul, hogy a makrogazdasági mutatók viszonylag kedvezőek. Továbbá a már említett Izrael és Irán közötti konfliktus viszonylag távolabb esik a térségtől, és egyelőre nem okozott tartós, markáns energiadrágulást, ez ugyancsak pozitív a forintra, a zlotyra és a koronára nézve.

A szakember közölte: “Július elején izgalmas napok jöhetnek, hiszen lejár az amerikai büntetővámok elhalasztására vonatkozó határidő, Európának még nincs megállapodása az Egyesült Államokkal ezen a téren. Amennyiben magas vámtarifák lépnének életbe, az kedvezőtlen hatással lenne a régiós és magyar gazdaságra, így a forintnál a leértékelődés kockázata felerősödhet. Ha kedvező marad a hangulat a következő hetekben, akkor a 398 forintos euróárfolyam komoly ellenállást jelent, ha viszont ezt áttöri a jegyzés, akkor megnyílik az út a 392 forint árfolyam felé. Alapvetően sávos kereskedésre számítunk a nyár végéig, ez azt jelenti, hogy főként a 395 és 408 forint közötti intervallumban mozoghat az eurókurzus.”

A korábban vártnál jóval kisebb mértékben növekedhet idén a magyar gazdaság. Részben a Donald Trump amerikai elnökhöz köthető vámháború következményeként a külső környezet továbbra is bizonytalan, elsősorban a hazai szempontból különösen fontos német piac gyengesége miatt pedig az ipari export és a beruházások teljesítménye is csökken. A gazdasági növekedést itthon csak a háztartások helyreálló fogyasztása támogatja, ám ez önmagában nem elég a látványosabb fordulathoz. Az Erste elemzői az idei első hónapokban prognosztizált 2 százalékkal szemben most már legfeljebb 0,8 százalékos GDP-növekedést várnak 2025-re, de még ehhez is érdemi bővülésre lenne szükség az év második felében. Pozitív fordulatra jövőre van esély, ugyanakkor ennek fontos feltétele lenne a vámháború megnyugtató lezárása és a német gazdaság látványosabb élénkülése.

Az év eleji gyors emelkedés után tavasszal ismét csökkent az infláció, az árak adminisztratív korlátozása, vagyis az árrésstop bevezetése azonban önmagában nem bizonyult csodaszernek. Az olaj világpiaci árának alakulása, a viszonylag stabil forint és a lassuló bérkiáramlás ugyanakkor kedvezően hathat a hazai árak alakulására. Az infláció mértékére így idén az év elején prognosztizált 5,5 százalékkal szemben 4,7 százalék lehet. Jövőre az áremelkedés üteme tovább lassulhat 4,1 százalékra, ugyanakkor bizonytalanságot jelent az árrésstop – vélhetően 2026-os – kivezetése, mivel az intézkedés időzített árnyomást helyez az érintett szektorokra, piaci szereplőkre.

A bizonytalan gazdasági környezet miatt a monetáris politikában továbbra is a stabilitáson marad a hangsúly, a nemzetközi jegybankok kamatpolitikája azonban később lehetőséget teremthet az alapkamat óvatos csökkentésére. Az inflációs kockázatok ugyanakkor megnehezítik a döntéshozók helyzetét, ezért rendkívül bizonytalan, mikor indulhat be újra az irányadó ráta mérséklése.

A vámháború enyhülésével az áprilisi eleji gyengülés után korrigált a forint árfolyama és a 400-405 közötti sávban stabilizálódott az euró. A kereskedelmi konfliktusok remélt további csillapodása mellett a folyó fizetési mérleg többlete is támogathatja a magyar devizát. Az inflációs különbözet azonban továbbra is folyamatosan leértékelődési nyomás alatt tartja a forintot az euróval szemben. Az euró/forint árfolyam 2025 végére 415 forintig, míg 2026 végére 420 forintig emelkedhet.

Forrás: Erste Bank

Februárban folytatódott az élelmiszerek drágulása, ebben a főcsoportban havi szinten 1,2 százalékos, éves összehasonlításban pedig 7,1 százalékos inflációt mért a KSH. Az élelmiszerek esetében várható volt a további havi drágulás, a mérték mégis meglepő, különösen az árfigyelő rendszer kiterjesztése és a kiskereskedelmi üzletláncoknak küldött kormányzati üzenetek fényében.

A szolgáltatások ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt, ezen belül a testápolási szolgáltatások 1,6, a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakásjavítás és -karbantartás 1,4 százalékkal került többe, mint januárban. Az év eleji átárazások úgy tűnik, intenzíven folytatódnak a piaci szolgáltatások esetében, tükrözve a béremelkedés hatásait, a helyreálló fogyasztói keresletet és az általánosan magas szinten lévő inflációs várakozásokat.

Havi szinten egyrészt a járműüzemanyagárak segítették az infláció mérséklődését, melyeknek árai a várttal összhangban 0,9 százalékkal csökkentek februárban, illetve a ruházati cikket inflációjának alakulását a negatív szezonhatás támogatta. A háztartási energia a januárinál már mérsékeltebben drágult, 0,2 százalékkal havi szinten.

A februári újabb magas inflációt egyértelműen az élelmiszerek további, vártnál jelentősebb drágulása okozta, ami akár újabb kormányzati akciókat is vonhat maga után. Nagyon kedvezőtlen a szolgáltatási szektor folytatódó intenzív felfelé árazása, de ez többé-kevésbé kalkulálható volt. Ez utóbbi abból a szempontból is negatív, hogy pár hónapja még inkább a dezinflációs folyamat támogatását lehetett várni a szolgáltatási szektortól. Ehelyett újra a rossz irányba fordult a folyamat, ami kifejezetten kellemetlen a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából, és tartósan szigorú monetáris kondíciókat sugall. Az újabb jelentősen negatív inflációs meglepetés az inflációs előrejelzések újbóli felfelé revízióját tehetik szükségessé.

Nyeste Orsolya vezető makrogazdasági elemző

A KSH hozzátette: az áremelkedést elsősorban a forint árfolyamának euróval szembeni éves gyengülése, valamint az előállítási költségek növekedése okozta. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,9, az exportértékesítési árak 0,2, így az ipari termelői árak összességében 0,4 százalékkal növekedtek.

A belföldi értékesítési árak átlagosan 6,1 százalékos emelkedésén belül a 62,7 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparé 6,6, a 35,4 százalékos súlyú energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) pedig 5,0 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar értékesítési árai 6,1 százalékkal emelkedtek. Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 6,1, a beruházási javakat gyártókban 6,6, a fogyasztási cikkeket gyártókban pedig 5,6 százalékkal nőttek az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 10,6 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 91,8 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 7,5, a 8,0 százalékos súlyú energiaiparban 23,6 százalékkal emelkedtek az árak – közölte a KSH.

Forrás: MTI

A Generali Biztosító friss, reprezentatív kutatása azt vizsgálta, hogy milyen várakozásokkal tekint a lakosság az idei évre: megosztó a kérdés abban a tekintetben, hogy bizakodóak-e 2025 kapcsán vagy sem. A magyarok többsége borúlátó, a megkérdezettek több mint fele nem vár sok jót az új évtől. Közel harmaduk gondolja azt, hogy picit jobb évre számíthatunk, míg csupán 12%-uk vár nagyon pozitív, fantasztikus évet. A fiatalok és a budapestiek bizakodóbbak a jövőre nézve, ezzel szemben az 50 éven felettiek már borúlátóbbak.

Az egészség megőrzése a lakosság fő kívánsága

A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy a lakosságot igencsak foglalkoztatja az egészsége: arra a kérdésre, hogy mi lenne az egyetlen kívánságuk 2025-re, a válaszadók nagyobb aránya, több mint harmada valamilyen egészséggel kapcsolatos dolgot kérne. Kiegyensúlyozottabb magánéletet 14%-uk, és egy új, a jelenleginél jobban fizető állást szintén 14% szeretne magáénak tudni. Új lakásra a megkérdezettek 12%-a, míg új autóra 5%-uk vágyik. A kor előrehaladtával a kívánságokkal kapcsolatos attitűd is változik: míg a 16-29 évesek között csupán a megkérdezettek ötödénél kap szerepet az egészség megőrzése, addig az 50-59 évesek 44%-a, a 60-75 éves korosztálynál pedig már 60%-uk esetén kerül központba valamilyen egészséggel kapcsolatos vágy, kérés.

Az infláció emelkedése a magyarok legnagyobb félelme

A lakosság több mint harmada – életkortól, végzettségtől és nemtől függetlenül – az infláció további növekedésétől és az árak elszabadulásától tart a legjobban. Az árak folyamatos emelkedése az általános életszínvonal romlásához vezethet, az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások drágulása a mindennapi megélhetésüket befolyásolhatja. Pénzügyi helyzetük alakulására is vegyes várakozásokkal tekintenek: közel 40%-uk arra számít, hogy az új évben rosszabb anyagi körülmények közé kerülnek, míg 20%-uk szerint kicsit jobb, 10%-uk sokkal jobb anyagi helyzetre számít.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is az infláció emelkedéséről számolnak be. Átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak 2024 decemberében az egy évvel korábbiakat. 2023 decemberéhez viszonyítva 5,4%-kal nőtt az élelmiszerek ára. A szolgáltatások 6,8%-kal kerültek többe, ezen belül a lakbér 12,6%-kal, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,4%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára egy év alatt 8,3%-kal drágult.

Az energiaárak és az MI térhódítása miatt sem aggódik a hazai lakosság

A Generali kutatásban résztvevők félelmei között második helyen a saját vagy családtagok egészségi állapotának romlása áll, mintegy 17%-uk tart ettől a legjobban. Bár a fegyveres konfliktusok száma nőtt az elmúlt időszakban a világ több pontján is, a megkérdezettek csupán tizede fél egy nagyobb, nemzetközi szinten elterjedő háborús konfliktus kitörésétől.

Az energiaárak növekedése miatt sem aggódnak az emberek, mintegy 9%-uk gondolja azt, hogy emelkednének az árak 2025-ben. A KSH adatai sem számolnak be az árak elszabadulásáról: 2024 decemberében az előző évhez képest a vezetékes gázért 0,4%-kal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3%-kal többet kellett fizetni.

A válaszadók 7%-a szorong a munkanélküliség növekedésétől és szintén 7%-uk tart a klímaváltozás negatív hatásaitól, úgy, mint a szélsőséges időjárástól, aszályoktól, árvizektől. A világjárvány okozta félelmek is enyhültek az elmúlt években, a lakosság csupán 4%-a aggódik egy újabb, globális szinten jelentkező vírus megjelenésétől.

A kutatás a napjainkban egyre inkább terjedő mesterséges intelligencia (MI) hatásaitól való félelmekre is rávilágított. Az MI alkalmazásával kapcsolatban gyakran felmerül, hogy elveheti a munkahelyeket, bizonyos szektorokban megszűnhet a humán erőforrás iránti igény, emellett társadalmi egyenlőtlenségeket is okozhat, ha nem fér hozzá mindenki az új technológiákhoz. A vizsgálat azonban rávilágított arra, hogy a lakosság szinte egyáltalán nem tart a mesterséges intelligencia térnyerésétől, csupán 4%-uknak vannak aggodalmai ezzel kapcsolatban.

A megkérdezettek 8%-ának továbbá semmilyen félelme nincsen a 2025-ös évre vonatkozóan.

Photo by Matt Bennett on Unsplash