2021-ben Európa-szerte 21 partnerszervezet közreműködésével felmérés készült a szoftverkészségek jelenlegi és jövőbeli igénye tekintetében. Magyarországon az IVSZ mellett a BME és a CodeCool is részt vett a felmérésben annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet tudjunk adni a piaci igények, illetve a jelenleg elérhető képzések tekintetében.

A stratégia perspektívát és szakértői ajánlásokat tartalmaz az egyének képzése, továbbképzése és átképzése tekintetében olyan szakértői szintű szoftverfejlesztéshez kötődő szerepekre, amelyek iránt nagy igény mutatkozik. Meghatározza az irányokat három fontos pillér tekintetében: képzés, oktatás és validálás, melyek 2022-ben a szoftverfejlesztéshez kötődő korszerű, piacorientált szakképzési tantervek és programok kidolgozásának kiindulópontjai lesznek.

• Az egyének képzése saját ütemű és munkaalapú tanulással. Az ESSA elősegíti az oktatási kínálathoz való nagyobb hozzáférést azáltal, hogy felszámolja a fő akadályokat a szakképzettség, a továbbképzés és az egyének igény szerinti szoftveres szerepkörökbe való átképzése előtt.
• Szerepkörökre való oktatás. Az ESSA támogatja a rugalmas, de széles körben alkalmazható oktatási profilok, valamint a szoftverszerepeket leíró profilokhoz kapcsolódó speciális szakképzési tantervek és programok kidolgozását.
• Lehetővé teszi a határon átívelő validációt. Az ESSA a tanulási eredmények hordozható és rugalmas uniós szintű elismerésének támogatásával ösztönzi a nemzetközi mobilitást.

A stratégia fontos lépcsőfok a további munkához, mely az oktatási profilok, szakképzési tantervek és programok kidolgozását, valamint a tanúsítási és képesítési keretrendszerekkel kapcsolatos további munkát jelenti 2022-ben.

Háttér

Körülbelül 8 millió IKT szakember van Európában, amely messze elmarad  az Európai Bizottság által meghatározott 20 milliós célkitűzéstől. Mindeközben a szoftverszektor folyamatos növekedése tapasztalható – a megkérdezett szervezetek 45%-a úgy véli, hogy több szoftverfejlesztőre lesz szüksége a következő 5 évben. Jelentős azonnali igény mutatkozik több DevOps és technológiai szakértőre. Az ESSA olyan tanulási eszközöket kíván biztosítani, amelyekre az embereknek a szoftveres készségek iránti igény kielégítéséhez szükségük van.

Az Egyetem és a cégek együttműködése több területet érint az oktatási anyag fejlesztésétől a szakmai eseményeken való megjelenésen át a közös kutatás-fejlesztési programokig. Emellett a cégek szakemberei rendszeresen szakmai előadást tartanak az egyetemen, témát és konzulenst javasolnak az egyetemisták szakdolgozatához, diplomamunkájához, emellett lehetőség szerint gyakorlati pozíciót vagy munkalehetőséget is biztosítanak. Az Egyetem kérésére egy 5G állomás is épült az intézmény területén, ezzel is segítve az 5G-vel kapcsolatos egyetemi kutatásokat, fejlesztéseket, de az állomás egyben a Telekom publikus 5G hálózatának is része lesz.

„Az Egyetemen a GINOP-3.1.1- ’Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása’ – Programozd a jövőd! kiemelt, uniós projekt támogatásával azért hoztuk létre a Digitális Fejlesztési Központot, hogy megteremtsük a lehetőségét az egyetem és az ipari szereplők szorosabb együttműködésének egyrészt az 5G-re alapuló alkalmazások kutatása-fejlesztése érdekében, másrészt abból a célból, hogy képzéseinket jobban az infokommunikációs ipar aktuális igényeihez illesszük. Mindezekkel az IKT piac szereplőivel hosszútávon és eredményesen tudunk együttműködni, és közösen tudjuk támogatni az ország digitalizációs transzformációját. A Széchenyi István Egyetem a mobil távközlő rendszerekben magas képzési és tudományos kompetenciával és eredményekkel bíró felsőoktatási intézmény, azonban a mostani megállapodás hozzájárul majd, hogy az Egyetem hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt keresett, versenyképes tudást és diplomát adhasson hosszútávon is az itt végzők kezébe” – mondta Dr. Földesi Péter, a Széchenyi Egyetem rektora.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a megállapodás aláírása alkalmából elmondta: „A mobil távközlésben a következő évtized az 5G-ről szól, de ez a technológia csak akkor tud sikeres lenni, ha a rá épülő alkalmazások valóban relevánsak és vonzóak lesznek az ügyfelek számára, és segítik mindennapi életünket. Ehhez korszerű tudással rendelkező szakemberekre van szükség, és elengedhetetlen a tudásmegosztás az oktatási-kutatási szféra és az ügyfeleket kiszolgáló vállalatok között. A most aláírt együttműködési megállapodás fontos lépés ebbe az irányba. A fenti célok támogatásának érdekében a Magyar Telekom április végén egy 5G bázisállomást helyezett üzembe az egyetem területén.”

„Az agrárágazat, az ipar, de a szolgáltatási szektor is hatalmas fejlődésen megy keresztül a digitális megoldásoknak és szolgáltatásoknak köszönhetően. Az 5G üzleti célú felhasználásának kutatása, fejlesztése és gyakorlati alkalmazása nemcsak az abban résztvevő felek érdekeit szolgálja, hanem a teljes régió versenyképességét erősíti. A Telekom, a T-Systems és a Széchenyi Egyetem együttműködése révén olyan end-to-end megoldások létrehozása válik lehetségessé, amelyek nemcsak kiaknázzák a legújabb mobiltechnológiák képességeit, hanem pozitív hatással lesznek más technológiák fejlődésére is. Az egyetemmel létrejött együttműködés emellett hozzájárul ahhoz, hogy ezen a területen a legújabb megoldásokat ismerő, sőt, azok alakításában aktívan részt vevő fiatal szakemberek lépjenek ki a munkaerőpiacra” – mondta Gonda Gábor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

A Magyar Telekom és az oktatási intézmény kapcsolata nem újkeletű, a hosszú évekre visszatekintő szakmai kapcsolat mellett a cég a 2018/19-es tanévtől ösztöndíj programot is működtet az egyetemen, amelynek célja a távközlés, valamint a műszaki-informatika terén kimagaslóan teljesítő diákok ösztönzése, annak érdekében, hogy később minél többen helyezkedjenek el az infokommunikáció területén.

Fotó: Frederik Lipfert, Unsplash

A digitális gazdaság már most közel minden ötödik magyarnak biztosít munkát, ez az arány pedig minden bizonnyal robbanásszerű növekedést mutat majd a következő évtizedben, ahogy egyre többen, egyre szélesebb körben alkalmazzák a legújabb technológiákat mindennapi feladataik során. Milyen kompetenciákkal vértezzük fel magunkat most, ha 10 év múlva is labdába szeretnénk rúgni a munkaerőpiacon?

Az IVSZ és a Microsoft előrejelzése szerint óriási lehetőség kapujában áll Magyarország: amennyiben széles körben is elterjednek a legmodernebb digitális technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud), az 2023-ra éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem tizede. Hazánkban az IKT (információs és kommunikációs technológiai) ágazat a foglalkoztatottak közel ötödének biztosít munkalehetőséget, ugyanakkor éppen a következő évtized legfontosabb kompetenciáit fejlesztő felnőttképzés terén vannak hiányosságaink. Végleg el kell tehát engedni a monitor mögött üldögélő, magányosan kódolgató informatikusok képét: a jövőben kreatív, kiválóan kommunikáló, a kulcstechnológiákat könnyen elsajátító és alkalmazó szakemberekre lesz szükség.

A jövő szakmái még nem is léteznek, de már érdemes készülni rájuk

Az információs technológiák területe talán még soha nem fejlődött olyan gyors ütemben, mint napjainkban, 2020-ban ped

ig számos olyan kihívást tapasztalhattunk, amely gyakorlatilag bombát robbantott az IT-világban. A felmérések szerint a cégvezetők 72%-a egyértelműen előnyben fogja részesíteni a digitális technológiához kapcsolódó innovációkat, vagyis az üzletmenet-folytonosságot és a piaci célokat szolgáló IT-ismeretekre minden eddiginél nagyobb igény lesz. A vállalatok már most hajlandóak áldozni a stratégiai fontosságú tudásra, és valószínűleg még tovább nyílik majd az olló a digitálisan képzett, illetve képzetlen munkaerő kereseti kilátásai között. Jelenleg a magyar IT-szakmában a következőképpen alakul a fizetési top 3: a legnagyobb bruttó átlagkereseteket a Business Intelligence (885 000-1 195 000 ft), a Project Management (820 000 –  1 640 000 ft) és a DevOps (807 000-1 125 000 ft) kategóriák senior és expert szakemberei vihetik haza. Vajon milyen kompetenciák birtokában számíthatunk biztos jövőre a munkaerőpiacon?

1. Az adatokhoz érteni kell!

A 2021-es előrejelzések szerint tovább nő a Data Science jelentősége szinte minden iparágban, legyen szó az üzleti intelligenciát támogató informatikai háttérről vagy éppen a járványok elleni harcról és az önvezető járművek szoftvereiről. Mivel az adattudomány különféle eszközök, algoritmusok és gépi tanulási elvek kombinációjával nyer ki értékes következtetéseket a rendelkezésre álló információhalmazból, ezen a területen különösen fontos a nyitottság és a tanulékonyság.

2. Egyre több az IT- biztonsági kihívás

Ahogy az adatok a leféltettebb kincseink lettek, védelmük is egyre fontosabbá vált. Az informatikai fenyegetések ráadásul exponenciálisan emelkedtek 2020-ban, hiszen egyre több cég tért át a távmunkára és a digitális kommunikációs platformokra: a vállalatok közel 80 százalékánál jelentősen megugrott tavasz óta a rosszindulatú támadások száma. A kiberbiztonság kifejezetten kifizetődő szakterület, hiszen átlagosan 15%-kal magasabb fizetésre számíthatnak az ilyen irányú képzettséggel rendelkezők.

3. Minden, ami AI és gépi tanulás

A következő évtizedben is mindent elsöprő erővel robog majd tovább minden tevékenység, aminek köze van a mesterséges intelligenciához: 2025-re már 133 millió ember foglalkozik majd az ehhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó tevékenységekkel számos iparágban. Ezen tudás birtokában szinte bármely ágazatban elhelyezkedhetnek majd a munkavállalók a szórakoztató ipartól az autógyártáson át az egészségügyig és a HR-ig.

4. Jönnek a felhőmérnökök

A felhő alapú technológiák elterjedésével rohamosan megnőtt az igény a kapcsolódó ismeretekkel rendelkező szakemberek iránt szerte a világon. A felhőmérnökök jól ismerik a legnépszerűbb cloud szolgáltatásokat (AWS, Microsoft Azure, Google Cloud), és ezek felhasználásával fejlesztik az alkalmazásokat. Magas szintű programozói és hálózati ismeretekkel kell rendelkezniük, ugyanakkor a piac bőven meghálálja tudásukat: mintegy 125 000 dolláros (kb. 37 000 000 forintos) éves medián fizetésre számíthatnak.

5. A kódolás azért marad

Miközben napról napra jelennek meg a legújabb technológiák, nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy a programnyelvek naprakész ismerete gyakorlatilag bármely területen sikerrel kamatoztatható. A kódnyelvek közül jelenleg a Go, a JavaScript, a Java és a Python a legnépszerűbb, ezek közül továbbra is a JavaScript a leggyakrabban alkalmazott programnyelv, míg a front-end (IT rendszerek legfelsőbb rétege, mellyel közvetlen kapcsolatba kerül a felhasználó) ismeretek közül a React és az Angular iránt mutatkozik a legkomolyabb kereslet.

„Már most nyilvánvaló, hogy rengeteg olyan szakma bukkan majd fel a jövőben, melyeket ma még nem is ismerünk, viszont az ezekhez szükséges tudásanyag nagy részét már most is elsajátíthatjuk. Általában több szakterület találkozik ezeknél a pozícióknál, vegyük például a mesterséges intelligencia-etikust vagy éppen a virtuális valóság-dizájnert. Ebből kiindulva is levonhatjuk a legfontosabb következtetést: a tanulást, a fejlődést, az új ismeretek megszerzését soha nem hagyhatjuk abba, különben elhúz mellettünk a világ” – magyarázza Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

A legtöbb szülő nap mint nap szembesül azzal, hogy gyermeke egyre több időt tölt a képernyő előtt: de tudjuk-e, hogy ezalatt milyen alkalmazásokat használ? Kikkel van kapcsolatban? Ez csak néhány kérdés azok közül, amelyek felvetődnek a szülőkben, egy 21. századi család életében. A Vodafone által megrendezett Digitális Család Fesztivál a digitális szakadék és a digitális eszközhasználat jelenségét helyezte fókuszba.

Ezt a témát járta körül a Digitális Család Fesztivál keretében bemutatott Screenagers című dokumentumfilm is, amelyet budapesti zártkörű premierjét követően csak egyszer, ez alkalommal, Miskolcon láthatott a nagyközönség. A film a felelős eszközhasználat, az internetbiztonság és a megfelelő informáltság fontosságára hívja fel a figyelmet.

„A Vodafone számára egyaránt fontos, hogy elhozza a családok számára a legújabb technológiai megoldásokat és partnerként is jelen legyen a családok életében. A Digitális Család Fesztivált is azért szerveztük, hogy a szemünk előtt zajló változásokról párbeszéd indulhasson, hogy foglalkozzunk a témával” – nyilatkozta dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese, igazgatóságának alelnöke. „Egy általános iskolás és egy nagycsoportos óvodás kislány édesapjaként magam is tudom, milyen nehéz helyzetben vannak a szülők és a pedagógusok, ezért szeretnénk segíteni nekik eligazodni ebben a fontos témában.”

A Vodafone tavaly egy reprezentatív kutatás keretén belül vizsgálta meg a digitális eszközhasználati szokásokat a magyar családok körében. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy az általános iskolást nevelő családok 44 százalékánál vannak „kütyüzésre” vonatkozó szabályok, amelyeket mindenki betart, és a családok kétharmadánál tudatosan szerveznek a szülők közös programokat annak érdekében, hogy a gyerekek ne üljenek túl sokat a gép előtt.

A magyar szülők többsége felismerte, hogy felelős azért, mennyi időt töltenek gyermekeik a képernyők előtt, és 76 százalékuk szabályozza a képernyők előtt tölthető időt. Sok szülő rájött annak fontosságára, hogy nekik is ismerniük kell a virtuális világot, és igyekezniük kell képben lenni a digitális trendekkel.

A kutatás rámutatott, hogy úgy lehet a gyermekeknek hatékony iránymutatást adni a digitális világban, ha elindul egy beszélgetés a szülők és a gyerekek között, és kialakul a bizalom. Ehhez nyújt tanácsokat például a Digitális Család online magazin (digitaliscsalad.hu) is. A Vodafone által három évvel ezelőtt elindított oldal célja, hogy hasznos és hiteles tartalmakkal, útmutatásokkal támogassa a szülőket, és csökkentse a digitális szakadékot a szülők és a gyermekek között.

A Digitális Család Fesztiválon megnyitó beszédet mondott Pelczné dr. Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék tagja, Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, Kriza Ákos polgármester, valamint dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vezérigazgató helyettese, igazgatóságának alelnöke. Az exkluzív filmvetítést követően kerekasztal-beszélgetésen bontotta ki a témát Tari Annamária pszichológus, Váczi Dorottya, a Vodafone Alapítvány főállású digitális oktatási angyala, Koleszár Péter, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Modern vállalkozások programjának vezető IKT-tanácsadója, Fegyverneki Gergő tanár, digitálispedagógia-szakértő és Adamovits Áron fiatal influencer.

Kedd reggel érkezett meg Mozambik fővárosába, Maputóba a Vodafone Alapítvány négyfős mentőcsapata, hogy az Idai ciklon által lerombolt országban hordozható kommunikációs eszközök (Instant Network 3G, Instant Wi-Fi és Instant Mobiltöltő, valamint műholdas és egyéb IKT eszközök) telepítésével segítse a mentőcsapatok munkáját. A hurrikán okozta halálos áldozatok száma az első jelentések szerint akár ezer fő is lehet, ráadásul a katasztrófa sújtotta területeken, köztük az ország harmadik legnagyobb városában, az ötszázezer fős Beirában a kommunikációs hálózatok sem üzemelnek. A Vodafone Alapítvány nemzetközi csapata, melyet Tóth Róbert, a Vodafone Magyarország mérnöke vezet, jelenleg épp Beira városát próbálja megközelíteni.

A mozambiki mentőcsapat közel 300 kilogrammnyi felszerelést szállít, beleértve az Instant Network 3G-t, az Instant Wi-Fit, az Instant Mobiltöltőt, műholdas berendezéseket és különböző IKT-eszközöket. Sikeres telepítés esetén a berendezések segítségével mobilhálózati lefedettséget, ingyenes Wi-Fi-t és telefontöltési lehetőséget biztosítanak az érintetteknek és a mentésben részt vevőknek.

A Vodafone Alapítvány Instant Network programja emberi erőforrással és technológiával segíti a kommunikációs hálózat és a technikai háttér telepítését természeti vagy humanitárius katasztrófa sújtotta területeken. Egy katasztrófa után a kommunikációs lehetőségek megteremtése kulcsfontosságú mind az érintettek támogatása, mind a kár felmérése, mind pedig a mentési és segítségnyújtási munkálatok összehangolása érdekében. Az Instant Network 3G hordozható mobilhálózattal 40 perc alatt kiépíthető az ingyenes kommunikációs hálózat. A Mozambikban tartózkodó csapat vezetője, Tóth Róbert az elsők között lett az Instant Network program tagja és több korábbi katasztrófahelyzetben is segédkezett már, legutóbb 2018 szeptemberében a Fülöp-szigeteken. Pervai Csaba, az eszköz társalkotója jelenleg is készenlétben van, hogy szükség esetén erősítésként csatlakozzon a mozambiki csapathoz.

„A Vodafone Alapítvány elkötelezett amellett, hogy a mobilkommunikációs lehetőségek révén oda juttassa el a segítséget, ahol a legnagyobb szükség van rá. Nagyon büszke vagyok azokra a magyar és külföldi munkatársaimra, akik részt vesznek az Instant Network programban és a technológiát egy ilyen nemes ügy szolgálatába állítják” – mondta el dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese.

A Vodafone-ról

A Vodafone Csoport a világ egyik vezető telekommunikációs szolgáltatójaként széles körű szolgáltatásokat nyújt, beleértve hang-, üzenet-, adat- és vezetékes kommunikációt. A Vodafone Csoport 25 országban van jelen mobilszolgáltatásaival, és további 42-ben rendelkezik partnerhálózattal, valamint 19 piacon kínál vezetékes szolgáltatásokat. 2018. december 31-i állapot szerint a Vodafone Csoport 700 millió mobil-, illetve 21 millió vezetékes szélessávú szolgáltatást igénybe vevő ügyféllel rendelkezik, beleértve Indiát, illetve a Vodafone vegyes vállalatainak és társvállalatainak összes ügyfelét is. A Vodafone Magyarország Zrt. 1999. november 30-án kezdte meg magyarországi működését.

A Vodafone Magyarország integrált technológiai szolgáltató, amelynek portfóliójában a mobilkommunikációs, mobilinternetes és szélessávú adatszolgáltatások egyéni és üzleti felhasználók számára egyaránt megtalálhatók.

A Vodafone Alapítványról

A Vodafone Alapítvány Connecting for good programja a Vodafone adományozó szellemét és technológiáját ötvözi azon célból, hogy pozitív változást érhessen el a világban. A Vodafone Alapítvány világszerte olyan projekteket támogat, amelyek a mobiltechnológia segítségével teremtenek közösségi értéket az egészségügyben, oktatásban és a katasztrófahelyzetek okozta károk enyhítésében. A Vodafone Alapítvány helyi piacainak közösségeibe invesztál, globális és helyi társadalmi befektetési programjai hálózatának középpontjaként. A Vodafone Alapítvány Instant Network vészhelyzet esetén bevethető programja emberekkel és speciális technológiával támogatja ingyenes kommunikációs lehetőség kialakítását és technikai támogatás nyújtását természeti vagy humanitárius katasztrófák sújtotta közösségekben.