Beszédes adatokról számolt be az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Szolgálata: bár az áldozatsegítő központok még nem országos lefedettségűek, statisztikáikból így is látványosan kirajzolódik a kiberbűnözés előretörése. „A kiberbűncselekménnyel kapcsolatos esetek 13%-hamis banki telefonhívás, 16%-a adathalász banki email, 28%-a pedig hamis online webáruházakhoz, ajánlatokhoz köthető. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások aránya pedig a 2022-es adatokhoz képest 7-szeresére emelkedett” – nyilatkozta Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály vezetője. Tavaly az Áldozatsegítő Szolgálathoz beérkezett megkeresések 7%-a esett a kiberbűnözés kategóriájába.

A sürgetés a legerősebb fegyver

„Nincs két teljesen egyforma kiberbűnözési ügy, de a csalási »forgatókönyvekben« szinte minden esetben előfordul egy alapvető elem: a gyors cselekvésre sarkallás” – fejtette ki dr. Dávidné Hidvégi Julianna klinikai szakpszichológus, az Áldozatsegítő Szolgálat szakértője. Hozzátette: a legtöbb áldozat arról számolt be, hogy az elkövetők félelmet keltő állításokkal próbáltak azonnali reakciót kicsikarni belőlük. Annak érdekében, hogy biztosra menjenek, a csalók azonnal a legfájóbb pontokat célozzák – azzal riogatnak, hogy veszélybe került a személyes pénzügyi helyzetünk, a megtakarításunk, vagy akár szeretteink biztonsága. „A digitális csalók sokféleképpen próbálkoznak, a céljuk azonban mindig ugyanaz: hogy ijedtünkben gondolkodás nélkül, reflexszerűen reagáljunk, kikapcsolva a természetes bizalmatlanságunkat és óvatosságunkat.”

Eltűnik a realitás: a legtöbben ezért válnak áldozattá

A potenciális áldozatok helyzetét nehezíti, hogy sokszor igazi profikkal állnak szemben. „Azok a csalók, akik fenyegetnek, nagyon nagy tapasztalattal rendelkeznek a megfélemlítésben, és az áldozat hanghordozásából és/vagy szóhasználatából érzékelik, hogy meddig mehetnek el, vagy azt, hogy folytathatják-e, mert ők is kerülhetnek veszélybe. Az ilyen elkövető a tapasztalataira alapozva ismeri fel, hogy az adott személynek milyen félelmei, szorongásai vannak, melyet kihasználva bármire rá tudja venni” – mondta dr. Szilágyi Zsuzsanna, a Békéscsabai Áldozatsegítő Központ koordinátora. A félelmetes kijelentések határozott fellépéssel társulnak – ez a kombináció pedig gyakran sikeresen rombolja le a potenciális sértett önbizalmát. A felvázolt hamis szituáció okozta pánik gyakran átveszi az irányítást a racionális gondolkodás fölött. „A félelem és a szorongás megbénítja az áldozatot, gondolkodása beszűkül és képtelen racionálisan értékelni a kialakult helyzetet. Az áldozat ezáltal irányíthatóvá válik, és önmaga védelme érdekében kész megtenni azokat a lépéseket, amelyeket az elkövetők meghatároznak – magyarázza dr. Dávidné Hidvégi Julianna. – A lényeg, hogy időt nyerjünk! Hogy elbizonytalanítsuk a csalót az általa nem várt reagálásunkkal, visszavegyük a vezetést, és ne hagyjuk, hogy ő irányítson!”

Mi a teendő, ha átvertek?

Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella főosztályvezető asszony segítségével összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat. Amint rájöttünk, hogy csalás áldozatává váltunk, a három leglényegesebb teendő a következő:

• Hívjuk fel a bankunkat! A legtöbb kiberbűncselekmény az áldozat banki adatait érinti, ezért fontos, hogy a pénzintézet minél hamarabb tudomást szerezzen az esetről. Mondjuk el, mi történt, és tiltassuk le a bankkártyánkat!
• Tegyünk feljelentést! A telefonos vagy online csalás éppúgy bűncselekmény, mintha a házunkba törtek volna be, így teljes bizalommal kérhetjük a hatóságok segítségét. Az a leggyorsabb, ha a 112-t tárcsázzuk.
• Vegyük fel a kapcsolatot az Igazságügyi Minisztérium hozzánk legközelebb eső áldozatsegítő központjával. Az ott dolgozók nemcsak szakértő jogi segítséget és érzelmi támogatást nyújtanak, hanem krízishelyzet esetén azonnali pénzügyi segély igénybevételében is segítenek.

A legfelkészültebb emberekkel is megtörténhet, hogy átverik őket – fontos azonban, hogy ha már megtörtént a baj, ne sétáljunk bele önmagunk csapdájába is! „Az áldozatok gyakran erős szégyent éreznek, valamint megrendül az önmagukba és a világba vetett alapvető bizalmuk. Súlyosabb esetben a feszültség hosszabb távon is megmarad, ami pszichoszomatikus tünetekhez, PTSD-hez (poszttraumás stressz zavar) vagy akár függőségek kialakulásához is vezethet. Ha úgy érezzük, elhatalmasodnak rajtunk a kibertámadás okozta lelki nehézségek, feltétlenül kérjük pszichológus segítségét” – tanácsolja az Áldozatsegítő Szolgálat pszichológusa.