A Generalival és az EIF-el együttműködésben megvalósuló projektjük célja egyrészt fenntartható módon újrahasznosítani a vállalatok reklámanyagait, másrészt munkahelyet biztosítani a hátrányos helyzetű térségekben élőknek. A táskák minden darabja kézzel készült, és nemcsak a minőséget, hanem a kreatív újragondolást is tükrözi.

„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fenntarthatóság ne csak egy üres szólam legyen, hanem konkrét tettekben nyilvánuljon meg. A régi molinók új életre keltése pontosan ezt a célt szolgálta, amellett, hogy számos család mindennapi megélhetését is támogatta” – mondta L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

Az EIF és a Generali évek óta elkötelezett a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás iránt. A cégek nemcsak újszerű megrendelésekkel, hanem alapanyagokkal is támogatják az alapítvány munkáját.

„A Generali számára kiemelten fontos a fenntarthatóság és a közösségi értékteremtés. Büszkék vagyunk arra, hogy egy ilyen inspiráló kezdeményezés részesei lehettünk” – nyilatkozta a Generali a Biztonságért Alapítvány The Human Safety Net programjának magyarországi vezetője, Földi-Tamás Ildikó.

A táskák minden darabja egyedi, ezáltal minden vásárló nemcsak egy terméket, hanem egy történetet is hazavisz. Az eladásokból befolyt összeg pedig a társadalmi vállalkozás működtetésére és fejlesztésére fordítják.

„Az Igazgyöngy Alapítvánnyal való együttműködés több szempontból is rendkívül fontos volt számunkra. Az EIF egyik fő célja a mikrofinanszírozás, és a társadalmi vállalkozói tevékenység ösztönzése és finanszírozása. Így természetes volt számunkra, hogy Európai Uniós intézményként is megmutassuk: hiszünk benne, hogy minden egyéni- és vállalati szintű kezdeményezés hozzájárulhat a fenntarthatóság és a szociális innováció megvalósításához” – mondta Mazur Réka, az EIF projekt vezetője.

A SZUNO-tornazsákok tavaly augusztusban váltak elérhetővé a Decathlon négy áruházában, és már az első hétvégén kiugró kereslet volt irántuk: annyi darab kelt el, amennyit az első hónapra terveztek, így a kézműves műhely kapacitását további varrónők alkalmazásával növelték. A két varrónővel induló projekt mára öt szakembert foglalkoztat.

„A Decathlonnal kötött üzleti partnerségünk egy igazi sikertörténet. A több, mint 3000 tornazsák eladásából mára több mint 16 millió forintos bevételt realizáltunk. Társadalmi vállalkozásként kiemelten fontos számunkra a tervezhetőség, és ez az együttműködés olyan stabilitást adott nekünk, amire a SZUNO elmúlt 11 évében nem volt példa. A tornazsákok értékesítéséből befolyt összeg állandó bevételt jelent, amiből nem csak a munkatársak bérét finanszírozzuk, hanem a jövőbeni terveink megvalósítására is fedezetül szolgál“ – mondta Marosváry Dorottya, a SZUNO kommunikációs vezetője.

„Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy ez a projekt ilyen sikeres első évet zárt, és izgatottan várjuk az előttünk álló időszakot. Hatalmas eredmény nekünk, hogy egy üzleti partnerségen keresztül 3 új munkahely megteremtésében vállaltunk szerepet. A SZUNO-val együttműködésünk remek példa arra, hogy van kiút a mélyszegénységből még Magyarország egyik legszegényebb régiójában is” – mondta Gulyás Marianna, a Decathlon SZUNO projektért felelős vezetője.

Az egy hónap alatt begyűjtött, tervek szerint több ezer aludoboz újrahasznosításra kerül, hogy újra olyan alutekercsek készüljenek belőlük, amelyeket a HELL is használ termékei csomagolásánál, ezzel bezárva a körforgást.

„A HELL ENERGY Magyarország Kft. egyike azon magyarországi vállalatoknak, ahol a fenntarthatóság nemcsak elméleti szinten része a vállalati filozófiának, hanem egyben stratégia épül rá és az valódi tettekben mutatkozik meg. A fogyasztók ma már joggal várhatják el a legnagyobb piaci szereplőktől, hogy felelősségtudatos döntéseikkel óvják a bolygót, és példát mutassanak más vállalatok számára is. Mi nem szeretnénk a felelősséget a fogyasztókra áthárítani, ezért is segítjük őket többek között ezzel a kampánnyal abban, hogy megismerjék: az alumíniumdoboz értékes, és megfelelő helyre dobva a legkönnyebben, leggyorsabban újrahasznosítható csomagolás” – mondta el a kampányt bemutató eseményen Mihály Eszter, a HELL cégcsoport CSR menedzsere.

„Kampányunk célja nemcsak az, hogy rászoktassuk az embereket a közterületen is az aludobozok szelektív gyűjtésére, hanem az is, hogy megmutassuk, ezzel a kis mozdulattal még segíteni is tudnak. Egy újrahasznosított aluvázas kerékpár közel 300 aludobozból készül. Pontosan a bicikli alapanyaga miatt döntöttünk mi is úgy, hogy bringákat adományozunk az Igazgyöngy Alapítvány számára a kidobott aludobozok alapján. Így közvetve bárki részt vehet a hátrányos helyzetű gyermekek életminőségének javításában, közösen dobhatjuk össze a guruló támogatást. Nem elég csak beszélni arról, miért fontos az újrahasznosítás, hanem segítenünk kell átélni a lehető legtöbb embernek, hogy van értelme a dolognak” – tette hozzá Mihály Eszter.

„Nagyon örültünk a felajánlásnak, hiszen olyan gyerekek kapják a bicikliket, akik nehéz körülmények között élnek, valószínűleg nem lenne lehetőségük saját kerékpárhoz jutni. Éppen ezért, az Igazgyöngy Alapítvány művészeti iskolája fenntarthatóság témában rajzversenyt hirdet 450 rászoruló gyereknek, a HELL cégcsoport által felajánlott újrahasznosított bicikliket pedig a rajzverseny nyertesei kapják” – jelentette be a sajtótájékoztatón Marosváry Dorottya, az Igazgyöngy Alapítvány kommunikációs vezetője.

Told egy 350 fős zsákfalu a román határ közelében, ahol a lakosok a generációs mélyszegénység problémájával küzdenek. A közmunka mellett nincs egyéb munkalehetőség, ezért alapított itt társadalmi vállalkozást az Igazgyöngy Alapítvány 2012-ben. Az alapítvány műhelyében készülő termékek a SZUNO márkanevet kapták. Ez a romani szó magyar nyelven álmot jelent. A vállalkozás célja, hogy esélyt és továbblépési lehetőséget biztosítson a falu lakosai számára.

„A társadalmi vállalkozás egy olyan üzleti tevékenység, amely valamilyen társadalmi problémára igyekszik megoldást találni, kreatív módon” – magyarázza Marosváry Dorottya, a SZUNO kommunikációs vezetője. –  „A SZUNO-nál egyedi, kézműves termékeket készítünk, melyeket az Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjainak rajzai díszítenek. A termékek értékesítéséből befolyt teljes összeget munkahelyteremtésre fordítjuk.”

Tavaly ősszel indult a közös munka, mely során a Decathlon egy olyan tornazsák kidolgozásával bízta meg az alapítványt, amely szorosan kapcsolódik a cég termékportfóliójához és sportolást segítő technikai tulajdonsággal is bír.

„Az alapítvánnyal tavaly közös sportnapot szerveztünk Toldon. Ekkor ismertem meg személyesen is az Igazgyöngy csapat itt végzett munkájának eredményeit és ez adta az ötletet a még szorosabb partnerséghez. A tervemet a kezdetektől fogva támogatták munkatársaim, az együttműködés sikeressége nekik is köszönhető” – fogalmazott Gulyás Marianna, a projekt vezetője a Decathlonnál.

Ahogy korábban, a sportszerkereskedő most is bevonta saját vásárlóit a döntésbe és a táskákon található mintákat a vásárlók szavazták meg a cég social media felületein, így összesen négyféle mintával kerülnek forgalomba a tornazsákok. A termékek kézzel készülnek, tehát limitált a készletutánpótlásuk, ezért egyelőre csak négy Decathlon üzletben lesznek elérhetőek: Budaörsön, Budapesten a Nyugati téren, illetve Győrben és Debrecenben.

Közel 100 pályázat érkezett idén a Civil Díj zsűrije elé, amelyek közül összesen 27 került döntőbe. Közülük került ki az a kilenc, fővárosi és vidéki szervezet, akik a legjobb kommunikációs kampány, a legsikeresebb adománygyűjtés vagy éppen a legjobb társadalmi vállalkozás díjat vihették haza a szerda délután megtartott díjátadó eseményről. Bár magán a rendezvényen csak a jelölt szervezetek vehettek részt, a nekik szurkoló érdeklődők a NIOK Alapítvány Facebook oldalán élő közvetítésen keresztül követhették a díjátadót.

Díjat kapott többek között egy összefogás a fogyatékkal élők megsegítéséért, több közösségi környezetvédő szerveződés, és egy, a kórházak gyermekosztályaiba ágyakat szervező női összefogás is. A legjobbak közé éppúgy került budapesti székhelyű országos szervezet, mint határ melletti kis községben működő civil összefogás. A nyerteseket vállalati vezetőkből, kommunikációs szakemberekből és nonprofit szervezetek vezetőiből álló zsűri választotta ki, a kilencedik díjat pedig a nagyközönség ítélte oda online szavazáson keresztül. A szakmai díjak és a közönségdíj mellett idén egy különdíjat is átadtak.

Az idei év díjazott szervezetei és projektjei:

• Legjobb együttműködés: InDaHouse Hungary Egyesület: Programozók a borsodi gyerekekért
• Legjobb helyi kezdeményezés: Alapítvány az Alteros gyerekekért: Amikor a csecsemők is „iskolába járnak”
• Legjobb társadalmi vállalkozás: Igazgyöngy Alapítvány / Szuno
• Legnagyobb hatású projekt: Pentele XXI. Oktatásért Művészetért Alapítvány: Arany Iránytű Program
• Legjobb kommunikációs kampány: Társaság a Szabadságjogokért és Lépjünk, hogy léphessenek: Szabad napot minden családnak!
• Legsikeresebb érdekérvényesítési projekt: Maradjanak a FÁK a Rómain: A Római-part megmentése és közösségi célú fejlesztése
• Legígéretesebb új szervezet: 10 millió Fa közösség
• Legsikeresebb adománygyűjtés: Anyák az Anyákért Alapítvány: Ágyat az Anyukáknak
• Közönségdíj: CsodaCsoportcivil jótékonysági aukciós közösség
• Különdíj: Eleven Gyál

“1996 óta osztunk ki Civil Díjakat, amelynek célja, hogy nagyobb láthatóságot és elismerést kapjanak a hazai civil szervezetek”  – mondta el a díjátadó eseményen Gerencsér Balázs, a NIOK Alapítvány ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: “Nagyon hálásak vagyunk a partnereinknek, a MagNet Banknak és az Nlc-nek, hogy velük együtt évről-évre a szélesebb közönség számára is meg tudjuk mutatni ezeket a kiemelkedő munkát végző civilszervezeteket.”

„Büszkék vagyunk arra, hogy ahogy a bankunk a Közösségi Adományozási Programon keresztül támogatja az ügyfelek bevonásával a civileket, úgy a Civil Díjjal azt mutathatjuk meg, hogy milyen az amikor közösségek összefognak, vagy éppen az egyének kezdeményeznek, és nem felülről várják a megoldást, hanem együtt, közösen indítják el azt. Nehéz időkben, mint amilyen a mostani, különösen fontos ez, és az, hogy ne feledkezzünk meg emberségünkről, vigyázzunk egymásra, és forduljunk nyitottsággal, megértéssel, empátiával egymás felé.” – mondta Molnár Csaba, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója.

A Civil Díjakat nyilvános pályázati szakaszt követően ítéli oda a szakmai zsűri. A nyertes szervezetek oklevélben részesülnek, illetve a díjjal együtt megkapják a Civil Díj 2020 logó használatának jogát. A döntőbe került kezdeményezésekről részletes leírás érhető el a civildij.hu/dontosok-dijazottak-2020/ oldalon.

A Civil Díj együttműködő partnere a Civil Iránytű Alapítvány, főtámogatója a MagNet Bank, médiapartnere az Nlc.hu.

„Évről évre egyre színvonalasabb és érdekesebb pályaművek érkeznek be a lehető legkülönbözőbb területekről, és habár a pályázatot még tavaly ősszel írták ki, különös aktualitást ad neki a jelenlegi, a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet. Most pontosan megmutatkozik, hogy miként mindenhol, úgy a társadalmi szervezetek számára is milyen fontos a digitalizáció. Az ő számukra is sok előnnyel jár, ha élnek az innovatív megoldások adta lehetőséggel, mert még egy ilyen időszakban is nagyobb eséllyel tudják ellátni feladataikat. Persze, ezekhez a fejlesztésekhez forrásokra is szükség van, és ebben az olyan pályázatok is fontos szerepet töltenek be, mint az Invitech InnoMax Díj” – fogalmazott Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára, a zsűri tagja.

Az idén is az Effekteam Egyesület (korábbi nevén Magyar Adományozói Fórum) szakmai együttműködésével szervezett pályázatra közel hatvanan neveztek, a díj 10 éves történetében pedig már közel 900-nál jár ez a szám. Az Ajaki Tűzoltó Egyesület – amely szervezet a zsűri elismerése mellett a közönségdíjat is elhódította – egy önkéntes tűzoltókat segítő, a riasztási láncot gyorsító alkalmazással; az Igazgyöngy Alapítvány a hátrányos helyzetű gyermekek játszva tanulását segítő online felülettel; a HappyHelp Nonprofit Közhasznú Kft. egy akadálymentesített online vizsgáztató szoftverrel, míg a Jel Alapítvány egy online jelnyelvoktató felülettel pályázott és nyert díjat. Az Invitech a szakmai konzultáción felül anyagi támogatást is nyújt a nyerteseknek, van olyan pályázó, aki egymillió forintos forráshoz jutott ötlete megvalósításához.

„Talán még sosem volt olyan jelentősége a civil szervezetek digitális felkészültségének mint napjainkban. A mostani helyzet, amikor a sokak által biztonságosnak vélt, kényelmesnek gondolt világunk napok alatt vált sebezhetővé, egyértelműen megmutatta, hogy legyen szó az üzleti világról, vagy éppen a civil szféráról, azok tudtak a leggyorsabban alkalmazkodni, akik képesek voltak tevékenységüket vagy annak nagy részét az online térbe áthelyezni. Beszélhetünk esélyegyenlőségről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy oktatásról, a telekommunikációs és informatikai megoldások alkalmazása rengeteget tud segíteni a hatékonyságon, mi ehhez szeretnénk támogatást nyújtani a nonprofit szervezeteknek is” – fogalmazott Marton László, az Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese, a zsűri tagja.

A pályázatok elbírálásában Dr. Solymár Károly Balázs és Marton László mellett részt vett Dr. Molnár Klára, az Effekteam Egyesület igazgatója; Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

A Schneider Electric Alapítvány (SE Alapítvány) a társadalmi vállalkozókat tömörítő Ashoka nemzetközi szervezettel együttműködve indította el Tackle Energy Poverty elnevezésű programját. A kezdeményezés keretében olyan meglévő vagy újszerű technológiákat alkalmazó, illetve kifejlesztő szervezeteket, egyetemi csapatokat, vagy üzleti vállalkozásokat keresnek, amelyek az energiatermelés és -felhasználás gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi hatásaiból eredő problémák kezelésére kínálnak valamilyen megoldást.

A projektben 5 ország, Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia vesz részt. Az egyes országokból 3-3 döntőst választanak ki, akik a brüsszeli döntőn, zsűri előtt mutathatják be megoldásaikat, a legjobb projekteket pedig 3500 euróval díjazzák.

A három magyar döntős között ott van az Igazgyöngy Alapítvány is, ami a már korábban biobrikett gyártására létrehozott pilotját fejlesztené tovább egy fenntartható vállalkozás létrehozásával, hogy a lehető legtöbb kedvezményezett számára kínáljon megoldást. „Az Alapítvány arra törekszik, hogy a generációs szegénységben élő családok számára lehetőséget teremtsen, ehhez pedig hosszú távú válaszokat ad az oktatáson, a közösségi fejlesztésen és munkahelyteremtésen, illetve az érintett intézményekkel való együttműködésen keresztül. A Schneider Alapítvány programja lehetőséget nyújt számunkra, hogy tovább fejlesszük, hatékonyabbá és skálázhatóvá tegyük a biobrikett modellünket, így többeknek valós alternatívaként elérhető legyen az olcsó és tiszta fűtőanyag a leghidegebb időszakokban is” – mondta el Tahóczky Balázs, az Igazgyöngy Alapítvány biobrikett projekt vezetője.

A szintén döntőbe jutott Apro’Tech egy tömegkályhát fejlesztett ki az energiaszegénység enyhítése céljából, alacsony jövedelmű családok számára. A 2000-ben alakult cég célja, hogy Magyarország olyan ország legyen, amely erőforrásait fenntartható módon használja, illetve, hogy hozzáférhető szolgáltatásokat nyújtson a legkiszolgáltatottabb közösségek számára, elsősorban a téli fűtés és az energiafogyasztás területén. „A megoldásunk egy olyan eszköz, ami hatékonyabb, környezetbarát technológia, és egészségügyi megfontolások miatt is megfelelőbb a jelenleg használt fémkályháknál. Az általunk kifejlesztett kályha helyi alapanyagokból készül, és megfizethető megoldást jelent” – közölte Feldmár Nóra, az Apro’Tech projekt vezetője.

A harmadik magyar döntős, a W-heat környezetbarát, helyi alapanyagokból előállított szigetelőanyag gyártásával pályázott, ami energiahatékonysággal és innovatív technológiát alkalmazva üzenne hadat a szegénység problémájának. A W-heat csapata egy szalmaalapú szigetelési módszert fejleszt ki, amely a jelenleg rendelkezésre álló és széles körben használatos habanyag alternatívája lehet. Környezeti és társadalmi-gazdasági szempontból is felülmúlja a műanyaghabokat, ugyanakkor azonos szintű kényelmet nyújt a lakók számára: hasonló hőszigetelési hatékonysággal, jó hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, ráadásul kiemelkedő a páraszabályzó képessége is, emellett pedig könnyen alkalmazható minden házban. „Az általunk kifejlesztett szigetelés környezetbarát, tartós és tűzálló megoldást jelent; egyedi gyártási technológiánkkal pedig a helyben elérhető természetes anyagokból, könnyen és olcsón helyben előállítható” – mutatott rá Nagy Balázs, a W-heat csapat egy projekt vezetője.

A programban mentorszervezetként részt vesz a Schneider Electric Magyarország is. A társaság kollégái mentornak jelentkezhetnek a három magyar döntős mellé, hogy szakmai tudásukkal segítsék őket a felkészülésben egy az energiaszegénység társadalmi problémáját központba állító brüsszeli eseményre. „A Schneider Electric elkötelezett az adott esetben meglepő innovációk mellett, melyek kreatív módon, a szokásostól eltérő szemlélettel tekintenek egy feladat megoldására. Számunkra is fontos, hogy kollégáink támogatása mellett hatékony, de ugyanakkor fenntartható megoldásokkal segítsük az energiatermelés és -felhasználás okozta különböző problémák kezelését” – tette hozzá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

A 20 évvel ezelőtt alapított Schneider Electric Alapítvány minden országban jelen van, ahol a franciaországi központú cég érdekeltséggel rendelkezik. Az alapítvány egyéni és társadalmi szinten járul hozzá a fejlődéshez az energiához köthető oktatáson, innováción, figyelemfelhíváson és felsőfokú képzéseken keresztül. Az energiaszegénység jelentette probléma nagyságát jól érzékelteti az a felmérés, amely szerint 2012-ben Európa népességének 10,8 százaléka képtelen volt megfelelően melegen tartani otthonát, az alacsony jövedelműek körében pedig ez az arány 24,4 százalék volt.

Az alapítvány három programot futtat:

– az energia mindenkié: olyan, fejlődő térségben működő vállalkozások támogatása, amelyek oktatás és fenntartható energiaforrások biztosítása nélkül nem maradnának talpon;

– energiaszegénység elleni küzdelem: még a fejlett világ számos térségében sem megoldott az energiaellátás, vagy nem olyan áron, ami reális lenne – erre kínál innovatív megoldásokat az alapítvány;

– fenntarthatóság tudatosan: ez a program a bolygónkon már jelentkező energia- és éghajlatváltozással kapcsolatos problémák orvoslását tűzte ki, különböző fenntartható megoldás segítségével.