Az mindenképpen jó hír, hogy a dolgozó fiatalok többsége – 75 százaléka – derűlátó, azaz a saját fizetésének emelkedésére számít. Az már kevésbé, hogy mindössze 21 százalék várja azt, hogy az inflációt meghaladó mértékben emelkedik majd a fizetése, azaz reálértéken pluszban lesz. Az érintettek több mint fele – 54 százaléka – azonban az inflációtól elmaradó fizetésemelkedést vár. Ez pedig azt jelenti, hogy a reálbérük valójában csökkenne. A kutatás eredményei és a hivatalos adatok felemás jövőképet mutatnak: a KSH adatai szerint ugyanis, az idei év első hat hónapjában a huszonéves fiatalok közel 9 százalékos reálbér-emelkedést könyvelhetett el. Az ellentmondás magyarázata, hogy miközben a hivatalos adat szerint az első félévben 4 százalék alatt volt az infláció, a fiatalok, az árak átlagos, 18 százalékos emelkedéséről számoltak be a második negyedéves felmérésben.

A jövőkép összességében kedvező, a fiataloknál azonban kevésbé pozitív a helyzet – ez derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely egyebek között azt vizsgálta, hogy a 19-29 éves dolgozó fiatalok mekkora béremelkedést várnak.

A friss, harmadik negyedéves felmérésből az is kiderül, hogy dolgozó fiatalok alig több mint ötöde nem számít arra, hogy a munkaadója bármilyen irányban változtatna a fizetésén. Látható az is, hogy nagyon alacsony az igazán pesszimisták aránya: mindössze 4 százalékuk tartja elképzelhetőnek, hogy a mostaninál kevesebb nettót vihet haza.

Van azért javulás

Érdemes összevetni a felmérés korábbi eredményeivel a mostani számokat. Rövid távon, vagyis az idei második negyedéves adatokkal összehasonlítva az látszik, hogy alig változott a fizetésemelésre számító fiatalok aránya: akkor ugyanis 78 százalékuk tartozott ebbe a körbe. Ez ugyan 3 százalékponttal meghaladja a harmadik negyedéves eredményt, ám a változás nem szignifikáns.

A több mint tíz éves múltra visszatekintő felmérés idősoros adataiból viszont már egyértelműen javulás látszik a fizetések megítélésében. A 2013 eleje és 2015 vége közötti negyedévekben egy-két kilengéstől eltekintve 50 százalék alatt volt a béremelkedést valószínűsítő dolgozó fiatalok aránya, ebben az időszakban átlagosan 47 százalékuk számított erre. Ugyanakkor 2016 és 2020 első negyedéve között már több mint 67 százalékuk szerepelt az optimisták táborában, az azóta eltelt időszakban pedig már átlagosan majdnem 72 százalékos volt az arányuk. A rekordszintet a múlt év második negyedévére vonatkozó 80 százalék jelentette, vagyis akkor az állásban lévő fiatalok négyötöde várt magasabb fizetést – az akkori csúcsértékben szerepet játszhatott a 2023 elejére jellemző extrém magas infláció is.

Photo by Toa Heftiba on Unsplash

Hogyan tesznek félre?

A legtudatosabb megtakarítási viselkedés az, amikor hónap elején félreteszünk egy előre meghatározott összeget. A K&H felméréséből kiderült, hogy ez a megkérdezett 19 és 29 év közötti fiatalok csupán 30 százalékára jellemző. Szerencsére egyre csökken azon fiatalok tábora, akik egyáltalán nem teszik félre havi jövedelmük bizonyos részét. Az idei év első negyedévben a megkérdezettek csupán 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg nem tud félretenni, ami a 2018 utolsó negyedévében mért 30 százalékhoz képest lényegesen kisebb arány – azaz a negyedévenként elvégzett felmérésből egy egyre tudatosabb megtakarítási hajlandóság követhető nyomon. Ebben nagy szerepe van az olyan pénzügyi programoknak is, mint a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő, hiszen ismeretanyaga nagy hangsúlyt fektet a tudatos pénzügyi szemlélet kialakítására. A vetélkedőnek köszönhetően a gyerekek már 8 éves koruktól találkozhatnak olyan pénzügyi fogalmakkal, mint a megtakarítás, a hitel vagy a befektetés.

Mennyit tesznek félre?

A K&H 2020 első negyedéves ifjúsági indexe szerint a fiatalok rendelkezésére álló megtakarítások átlagos összege 404 ezer forint volt, ez az összeg a 2019-es adatokhoz képest enyhe visszaesést mutat.  Ám így sem nevezhető csekélynek, viszont nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tényt, hogy ez a megkérdezettek 55 százalékának válaszaiból számított átlag – hiszen ennyien mondták, hogy egyáltalán félre tudnak tenni. A maradék 45 százalék semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, ami jelen helyzetben különösen fájdalmas következményekkel járhat. A 19-25 évesek körében mért átlag megtakarítási összeg 300 ezer forint körül, míg a 26-29 éves korosztályban már félmillió forint felett alakult a félretett összegek átlaga.

Megélni a megtakarításból

A kutatásból kiolvasható, hogy a fiatalok csupán 31 százaléka képes fél évnél tovább fenntartani magát megtakarításaiból, míg közel ugyanennyien, 34 százalékuk kevesebb mint egy hónap alatt felélné összespórolt pénzét.

Mire spórolnak?

Megtakarításaikat illetően ebben az évben a fiatalok 36 százaléka nem említett konkrét célt. Az összes válaszadó 47 százaléka a lakáscélú megtakarítást jelölte prioritásként, míg a 14-18 éves korosztályban ez csak 27 százalékra volt jellemző. A megkérdezettek 22 százaléka tervezi a tanulmányaira fordítani megtakarításait.

A K&H Vigyázz, kész, pénz pénzügyi vetélkedő résztvevői már jól tudják, hogy a célzott megtakarítás mindig nagyobb ösztönzőerővel hat, mintha csak alkalmanként tennének félre és nagyobb a valószínűsége annak, hogy az idő haladtával se fognak hozzányúlni. A jelenlegi helyzet rámutatott, mekkora szerepe lehet egy nagyobb összegű általános tartaléknak. A K&H Vigyázz, kész, pénz pénzügyi vetélkedő szervezői immár tizedik éve dolgoznak azon, hogy ez a tudás már kisiskolás kortól is elérhetővé váljon, és a felnövekvő generáció biztonságos, stabil, pénzügyi tudáson nyugvó jövőt építhessen fel magának.

A K&H ifjúsági index felmérése szerint a pályakezdő fiatalok számára a három legfontosabb tényező között szerepel a szórakozás és az élet élvezete. A középiskolás és egyetemista korosztályra általában jellemző, hogy azonnali választ szeretnének a szükségleteikre, igényeikre, és ez a szórakozásra is igaz. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői szerint a kiadásokat sokszor még felnőttként is hiányosan gondoljuk végig, könnyen beadjuk a derekunkat egy hirtelen jött programötletnek. Ennek költségei azonban közel megegyeznek a havi számlákra fordított összegekkel. Így ahhoz, hogy ne érjen minket meglepetés a hónap végén, bizony ezzel is számolnunk kell, emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy szülőként ezekről a szokásokról is mintát adunk gyermekeinknek.

Ahogy listát írunk a bevásárlásokról, végiggondoljuk bevételeinket és állandó kiadásainkat, azt is meg kell mutatnunk a gyerekeknek, hogy a szórakozásra, kikapcsolódásra szánt költségekkel is kalkulálniuk kell ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyban maradhasson. Hogyan lehet gyerekkorban megalapozni azt a pénzügyi tudást, ami felvértezi őket arra a helyzetre, hogy felnőttként majd tudatosan kezeljék pénzügyeiket, lehetőségeikhez mérten döntsenek? K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői szerint, ha a következőkre odafigyelünk, már jó úton járunk, ahhoz, hogy gyermekünk felnőttként még tudatosabban kezelje pénzügyeit.

Nem kell lemondani a szórakozásról

A kikapcsolódásról és az élményekről persze senki sem szeretne lemondani, így szülőként érdemes megtanítani ennek helyes módját a kicsiknek. Gondoljuk végig együtt, hogy az adott hónapban milyen programokon szeretnénk részt venni, és persze azt is, hogy erre mekkora összeget tudunk fordítani. Kérjük meg a gyereket, hogy számolja ki, hogy ez mennyibe fog kerülni. Állítsunk fel fontossági sorrendet, arra az esetre, ha a költségvetésünkbe nem fér bele minden, amit elterveztünk.

A zsebpénz beosztásával sokat tanulnak

A zsebpénz egy jó eszköz arra, hogy a gyerek biztonságos keretek között, a saját bőrén tanuljon meg bánni a pénzzel. Vetítsünk előre neki hosszú és rövid távú célokat. Mi az, amit szeretne később megvenni? Mire jut pénze, ha most mindet elkölti, ahogy a kezébe kapja? Jó, ha ebben irányt mutatunk, együtt gondolkodunk, de a döntést bízzuk rá!

A szülőknek is van segítsége

Sok szülőnek nehézséget okozhat, hogy mit és hogyan tanítson meg gyermekének a pénzügyekről, ami gyakran még száraz témának is tűnhet. A pénzügyek oktatása egyre nagyobb teret nyer az oktatásban, és egyre népszerűbbek a pénzügyi vetélkedők is. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő például már nyolc éve azt célozza, hogy az általános és középiskolásokat játékos módon tanítsa meg az alapvető pénzügyi ismeretekre, amit a hétköznapok gyakorlatában tudnak majd könnyedén használni. Biztassuk gyermekünket, hogy aktívan vegyen részt ezeken a versenyeken, hiszen az élmények mellett hasznos tudással is gazdagodhat. Együtt is készülhetünk, hiszen online elérhető ismeretanyagot is találunk. A K&H saját vloggere, KáPé, új színt hozott a pénzügyi oktatásba. A vigyázz#KáPé vlogban a fiatal vlogger a fiatalokhoz közelálló stílusban mesél arról, hogy milyen kalandokba keveredik a pénzügyek területén. Az egyes epizódokhoz kapcsolódó játékokkal és kvízekkel pedig a gyerekek a tanulás folyamatát szórakozásként élhetik meg.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedőről

A K&H Csoport társadalmi szerepvállalásának részeként 2010-ben indította útjára a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt. A program célja, hogy a magyarországi általános iskolások pénzügyi, gazdálkodási ismereteit gyarapítsa. A vetélkedő programja évről évre egyre több diákot vonz országszerte. A verseny indulásától a nevezések száma mintegy megtízszereződött, 2018-ban immár 8113 fő részvételével zajlott a verseny. 2010 óta a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőre összesen 608 településről 1106 iskola csapata pályázott. Ez összesen több mint 38 000 résztvevő általános iskolás diákot jelentett. A K&H Csoport a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő programjával az általános iskolai korosztály pénzügyi tudatosságra nevelését kívánja előre mozdítani annak érdekében, hogy a jövő generációjának képviselői okos pénzügyi döntéseket hozhassanak.