Büchner mindössze 23 évesen írta meg Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, elmenekül a felnőtt élet felelőssége elől. @LL3t4rgIA az alapműből kiindulva, ifj. Vidnyánszky Attila és Németh Nikolett szövege, valamint a társulat improvizációi alapján született. „Nem feltétlenül a Leonce és Lénával szerettünk volna foglalkozni, hanem egy témával, ami a mostani fiatalokat érinti. Ehhez kerestünk alapanyagot. Az alaptörténet és néhány fontos motívum, mint például a fiatalok melankóliája, apátiája kézenfekvő analógiát adott a Z vagy az alfa generáció általunk is észlelt problémáira. Fontosnak éreztük, hogy kibontsuk ezeket, és olyan előadást hozzunk létre, ami a tizenévesek nyelvén beszél. Róluk, de nem csak nekik, hiszen igyekeztünk a többi generációnak is érthetővé és élvezhetővé tenni az előadást” – emeli ki ifj. Vidnyánszky Attila rendező.

@LL3t4rgIA az érettségi előtt álló fiatalokat megszólító témákat és problémákat dramatizálja, ennek megfelelően alakították ki a formanyelvét és kommunikációját is. A Z generáció számára természetes szlenget és az online kommunikációban használt digitális nyelvet is használja, emellett klasszikusabb formájú jelenetek is vannak az előadásban, amelyek teljesen más figyelmet igényelnek. Schnábel Zita díszlettervező egy olyan emblematikus környezetbe – egy tornaterembe – helyezte a történetet, amely nemcsak a fiataloknak, hanem valószínűleg a felnőtteknek is jóval többet jelent, mint a tornaórákhoz kapcsolódó élmények.

A darab középpontjában két olyan fiatal áll, akik nem akarják a társadalmi normák és a közösségi média által diktált életet élni. „Két olyan fiatalt látunk, akik elvágyódnak abból a közegből, amelyben működniük kellene. Egyértelműen nem találják benne a helyüket. Látjuk a magányukat, a küzdelmeiket. Talán az a legszebb benne, hogy ez a két ember úgy talál egymásra, hogy ismerős lesz számukra a másik magányérzete. Egyszer csak felismerik, ugyanazt érzik. Rájönnek, a másik valami olyasmit fogalmaz meg, amit magukban már fogalmaznak egy ideje” – meséli a Lénát alakító Márkus Luca. „Éreztem, hogy speciálisabb jelenlétet vár el ez a szerep tőlem a többi próbafolyamathoz képest. Egyfajta outsiderség lett úrrá rajtam. Szerep még sosem volt annyira közel ahhoz, mint amilyen én vagyok. Én is szeretek kicsekkolni a világból, nagy szabadság ez. Legalább annyira jó szabadság ez, mint amennyire nagy bizalmat kaptam Attilától. Azt is szeretem ebben az anyagban, hogy egyik generáció sincs véleményezve. A meg nem hallások, a meg nem értések vannak felmutatva” – teszi hozzá Medveczky Balázs, akit Leonce szerepében láthatunk.

Az előadásban a zenének is kiemelt szerepe van. Urbán Kristóf zeneszerző az eklektika jegyében állította össze a különböző stílusú elemeket: techno, klasszikus, népzene, vagy a fiatalok számára jól ismert TikTok trendzenék is hallhatók lesznek. A darab Spotify lejátszási listájára fokozatosan kerülnek fel a dalok. @LL3t4rgIA partnerként, sőt, a témában kompetensebb félként kezeli a fiatal nézőket, akiktől nem a tanult, fegyelmezett viselkedést várják, hanem őszinte, zsigeri reakciót.  Az előadásokra, melyek 800 Ft-os diákjeggyel is látogathatók, diákcsoportok és érettségi előtt álló, ballagó osztályok jelentkezését várja a teátrum szervezési irodája.

Georg Büchner

@LL3t4rgIA

Leonce                           Medveczky Balázs
Léna                                Márkus Luca
Iskolaigazgató               Ötvös András
Iskolapszichológus       Kovács Patrícia
Leonce barátja               Gyöngyösi Zoltán
Léna barátnője               Waskovics Andrea
Irodalomtanár                Zoltán Áron
Tornatanár                      Borbiczki Ferenc
Iskolaőr                            Karácsonyi Zoltán
Kémiatanár                      Csapó Attila
Vizsgaelnök                      Igó Éva
Rosita-ki                           Szász Júlia
Idegen 1                            Szabó Sebestyén László m.v.
Idegen 2                            Böröndi Bence m.v.
Diáklányok: László Rebeka e.h., Rigó Mária e.h., Szász Júlia, Bálint Bernadett, Harangozó Boglárka, Mozga Anna, Reider-Misik Renáta, Szabó Martina Dalma

Diákok: Bálint Barna, Böröndi Bence m.v., Kovács Tamás, Laczkó Bálint e.h., Steenhuis Raul e.h., Szabó Sebestyén László m.v., Mezei Ábel

Dramaturg: NÉMETH NIKOLETT

Díszlettervező: SCHNÁBEL ZITA

Jelmeztervező: PETŐ KATA

Koreográfus: KONDÁKOR AJSA PANKA

Koreográfus asszisztens: BARI ISTVÁN

Zene: URBÁN KRISTÓF

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Ügyelő: WIESMEYER ERIK, VARGA MIKLÓS

Súgó: SZARVAS ÉVA

Rendezőasszisztens: PATKÓS GERGŐ

Rendező: ifj. VIDNYÁNSZKY ATTILA

Fotó: Vígszínház – Dömölky Dániel

A Vígszínházban már zajlanak a @LL3t4rgIA próbái. Büchner mindössze huszonhárom évesen írta meg Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, hogy elmenekül a felnőtt élet felelőssége elől. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésének főhősei is kamaszok, akik az érettségi évének nyomasztó terheit nyögik, miközben tanáraik mindent megtesznek, hogy felkészítsék őket arra a pillanatra, amikor majd kezükbe veszik a jövőnket. A bemutató szeptember 20-án lesz.

Egy héttel később, szeptember 27-én a Pesti Színházban mutatják be a Madame Tartuffe című tragikomédiát, mely Kincses Réka rendező és a szereplők improvizációi nyomán született. A speciális próbafolyamat során létrejött előadás középpontjában Barbara Tartuffe áll, aki miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. A kortárs történet az álszentségről, a vakhitről és a kiszolgáltatottságról szól, főszereplője pedig Udvaros Dorottya.

Novemberben Valló Péter rendezésében, Hegedűs D. Gézával a címszerepben mutatják be William Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátéki hősének történetét, a Falstaffot. Shakespeare művei és a Verdi-opera alapján Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával új színdarab születik, amely teljesebb, összetettebb képet mutat Falstaffról. A csibész, hedonista öregember figurájából ebben a feldolgozásban egy egyszerre rettenetesen gátlástalan, ám mégis szerethető, már-már királydrámai hős alakja bontakozik ki. Ez a Falstaff egy keserédes vígjáték az időskorról, az élet értelméről és szeretetéről.

2025 decemberében mutatják be a Pesti Színházban az Igazából komédiát Szabó Máté rendezésében. Az előadás korábban Robotika munkacímen lett bejelentve. Alan Ayckbourn, aki a színházi legendák szerint Shakespeare után a második legtöbbet játszott angol drámaíró, 1998-ban írta az Igazából komédiát, mely nagyon hamar az egyik legnépszerűbb művévé vált. A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, ahol a színészek helyét már erre a célra kifejlesztett androidok, úgynevezett „aktoidok” vették át. Egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált. A darab azt a kérdést kutatja, mi különbözteti meg az embereket a robotoktól, és arra a következtetésre jut, hogy két nagyon fontos tulajdonság biztosan elválaszt minket tőlük, mégpedig a humorérzék és a szerelem képessége.

Mary Shelley 19 éves korában írta a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét. Több mint kétszáz évvel a mű születése után Hegymegi Máté rendező és alkotócsapata a Vígszínház társulatával gondolja újra Victor Frankenstein, a teremtő és Teremtménye történetét. Victor Frankenstein a lehetetlent kísérli meg: életet ad az élettelennek, de a kísérlet végeredménye elborzasztja, és menekül a lény elől, akinek életet adott. Az elhagyatottság, a kitaszítottság, a társadalomból való kirekesztettség kétségbeejtő helyzetének felismerése pedig arra ösztönzi a Teremtményt, hogy felkutassa teremtőjét, és feltegye neki kérdéseit. Az adaptációban központi szerepet kap a történetmesélés sokszínűsége és rétegzettsége, és a történések kapcsán felmerülő, ugyanakkor szerteágazó erkölcsi és morális kérdések felvetése.

A Vígszínház első legendás sikere Alexandre Bisson Az államtitkár úr című darabja volt, amely még 130 év múlva is ugyanolyan frissnek hat, mint első bemutatása alkalmával. A történet egy magas rangú államférfi szokatlan és komikus kalandjait tárgyalja. De la Mare államtitkár úr kifinomult ízléssel válogat a feltörekvő tisztviselők nőrokonai között, a szolgáltatásért pedig előléptetéssel fizet. Üzelmei a végtelenségig folytatódnának, ám – ahogy az lenni szokott – egy szép napon az ő szívét is megperzseli valaki… A bravúros vígjátékot 2026 márciusában Máté Gábor rendezésében mutatják be a Pesti Színházban.

A Vígszínház művészi szándéka továbbra is az, hogy a Házi Színpad a kortárs magyar művek műhelye legyen. Seress Zoltán Borbély Szilárd Egy gyilkosság mellékszálai című műve alapján készült adaptáción dolgozik a Házi Színpadon. Az előadás – ahogy az eredeti prózai mű is – izgalmasan vegyíti majd a dokumentumdráma, a líra és az esszé elemeit. A nézők egyszerre lehetnek tanúi a szerző szüleit ért rablótámadás utáni nyomozásnak és a belső utazásnak, amely során a fiú megpróbálja megérteni és elfogadni azt, ami a szüleivel történt.

Pass Andrea kifejezetten a Vígszínház művészeire írt, személyes hangvételű új drámája, a Könnyűvel indul megtörtént esetet dolgoz fel, és azt a kérdést járja körül, hogy mi történik akkor, amikor egy harmincas pár már évek óta, időt, energiát, pénzt nem kímélve küzd azért, hogy gyermeke lehessen… és mégsem sikerül nekik. Az előadás középpontjában az önzetlen szeretet áll, és a képesség arra, hogy „átlépjük” önmagunkat egy másik ember érdekében.

Vinnai András és Nagy Péter István műve, a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről egy disztópikus jövőben játszódik, ahol az északi sarkkör erőforrásaiért dúl a geopolitikai harc, miközben a világ lassan a kihalás felé sodródik. A darab az izoláció, a hatalom cinizmusa, a technológia és ember viszonya, valamint a megváltás illúziója és a pusztulásba vezető öncsalás groteszk, mégis intim története.

Ezt követően a hagyományoknak megfelelően az eseményen kiosztották a Vastaps Alapítvány 2024/2025-ös díjait is, amely az előző évad kiemelkedő művészi teljesítményeit díjazza a Katonában:

Legjobb rendezés: Székely Kriszta – Nyílt tárgyalás
Legjobb női főszereplő: Ónodi Eszter – Nyílt tárgyalás
Legjobb férfi főszereplő: Fekete Ernő – 2031
Legjobb női mellékszereplő: Pelsőczy Réka – Nyílt tárgyalás
Legjobb férfi mellékszereplő: Dankó István – Itt élet
Különdíj: Biró Zsombor Aurél és Dohy Balázs – 2031

A társulat tagjai által odaítélt Sziszifuszi-díjat idén Csontos Sarolta művészeti titkár kapta.

Szeptember 21-én Bezerédi 70! címmel egy különleges estre várják az érdeklődőket a nagyszínpadon. Bezerédi Zoltán 70. születésnapja alkalmából két korábbi önálló estjét adja elő, a Bagatell és a Kékszakállú herceg csodálatos élete című előadásokat, amelyek már korábban nagy sikerrel szerepeltek a Sufni programjában.

Ezt követően két bemutatója is lesz a színháznak ősszel.

Október 10-én Octogon címmel Ayn Rand Az ősforrás című regényének színpadi változatát Máté Gábor rendezésében mutatják be a Kamrában. Szereplők: Tasnádi Bence, Bányai Kelemen Barna, Rujder Vivien, Elek Ferenc, Kocsis Gergely, Tóth Zsófia, Takátsy Péter, Bán János és Duró Áron e.h.

Október 11-én pedig a némacsend (Shakespeare Hamletje után) című előadás bemutatója lesz ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Katonában. Szereplők: Gloviczki Bernát, Lengyel Benjámin, Fekete Ernő, Rezes Judit, Mészáros Béla, Dankó István, Keresztes Tamás, Kanyó Kata, Jakab Balázs, Pásztor Dániel és Molnár András m.v.

A Miskolci Nemzeti Színházból a Katonába szerződik Simon Zoltán színművész, aki korábban egyetemi gyakorlatát is a Katonában töltötte.

A Víg Szalon a Vígszínház negyedik játszóhelye a teátrum kulturális tematikájú beszélgetéseinek is otthont ad. A Víg Társalgó beszélgetéseinek szerkesztett változatát csütörtökönként teszik elérhetővé a Vígszínház YouTube csatornáján. Az első rész a színházi világnapon debütált: Az imposztor című színdarabról az előadás olvasópróbája előtti este Spiró György szerző, Rudolf Péter rendező és Kern András színművész beszélgetett. Az estet – melyen sok szórakoztató anekdota és érdekes háttérinformáció is elhangzott – Nyáry Krisztián irodalomtörténész vezette.

A második részben a Z generáció színházhoz való hozzáállásáról ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, Tarnóczi Jakab rendező és Hegymegi Máté színművész, rendező osztották meg gondolataikat.  Az Ascher Tamás rendező által moderált alkalmon többek között az alábbi kérdéseket járták körbe: Milyen hatással van a színházra az egyre rövidülő figyelmi képesség és a TikTok? Mennyire menő ma a színház és a színészet? Egy színházi előadás, hogy tud úgy megújulni, hogy érdekelje a gyerekeket?

A sorozat harmadik részében Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és Érdemes Művész több mint 50 éve tagja a Vígszínház társulatának. Olyan meghatározó darabokban láthatta a közönség, mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Harmincéves vagyok, az Angyali Johanna vagy a Kurázsi mama és gyermekei.

Az Amadeusban Frau Weber, a Barátom, Harvey-ban Ethel néni szerepében látható vagy Olga, a túrázó hangja Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban. A Házi Színpadon 2006 óta töretlen sikerrel játszik Az élet mint olyan tragikus komédiában. Az est vendége Péter Vladimir volt, a moderátora pedig Lovász László.

Víg Társalgó 1. rész (vendégek: Kern András színművész, Rudolf Péter rendező, Spiró György szerző, a moderátor Nyáry Krisztián irodalmár)

Víg Társalgó 2. rész (vendégek: ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, Tarnóczi Jakab rendező, Hegymegi Máté rendező, moderátor: Ascher Tamás rendező)

Víg Társalgó 3. rész (A beszélgetésben Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhettük meg. A beszélgetés vendége Péter Vladimir, a moderátor Lovász László)

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Ötvös András a Liliomfi és Az ember, aki elvesztette az időt című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Liliomfi című előadás után.

Ötvös András Székesfehérváron született. 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máté Gábor és Horvai István osztályában. Egyetemi hallgatóként A karnevál utolsó éjszakája című előadásban játszott főszerepet, amit a Katona József Színházban mutattak be.

Több évadot Egerben a Gárdonyi Géza Színházban töltött, játszott a Krétakör– és a Merlin Színházban, illetve a KoMa Társulatban. 2011-2017 között a Katona József Színház tagja, 2017-2022 között az Orlai Produkciós Iroda színésze volt, vendégművészként szerepelt az Örkény István Színházban. 2022-től a Vígszínház társulatának tagja. Több sikeres művész- és közönségfilmben – Isteni műszak, Nyitva, Nagykarácsony –, és olyan népszerű sorozatokban is játszott, mint az Aranyélet, a Terápia, A tanár. Munkáját több díjjal is elismerték, többek között elnyerte a legjobb 30 év alatti színésznek járó elismerést a Pécsi Országos Színházi Találkozón, valamint a Junior Prima díjat és Máthé Erzsi-díjat is. 2024 júniusában a Vígszínházban az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor-emlékdíjat vehette át. Karakteres játékát a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban Mika Jacobsen szerepében és a Liliomfi Szellemfijeként, míg a Pesti Színházban az Amadeusban Antonio Salieriként, a Krumban Gloomerként, A dzsungel könyvében pedig Balu és Buldeo szerepében is láthatja a közönség.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán, Márkus Luca és Waskovics Andrea.

Szeptember 10-én a társulat tagjai és bérletesek jelenlétében évadnyitó sajtótájékoztatót tartott a Vígszínház. Rudolf Péter bejelentette a színház negyedik játszóhelyét, a Víg Szalont, amely a Hegedűs Gyula utcában, a hajdani Club Kávézó bérelt épületében nyitja meg kapuit. A Szalonnal az egykori polgári szalonok hangulatát szeretnék megteremteni, ahol írókkal, színészekkel, zenészekkel, alkotókkal találkozhat majd a közönség. Az október 12-i nyitóesemény különleges irodalmi est lesz. Kortárs írók – Dragomán György, Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – erre az alkalomra készült, a pesti szalonok hangulatát felidéző szövegeit a társulat tagjai fogják felolvasni. Másnap pedig Az imposztor bemutatójához kapcsolódva Spiró György, Kern András és Rudolf Péter Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni. A közönség szeptember 15-én a Vígnapon már bepillanthat a Liliomfi próbafolyamatába, kulisszajárásokon, dedikáláson, tánctanuláson, jelmezpróbán, csokoládékészítésen és a Víg125 című, a Vígszínház történetéről szóló fikciós dokumentumfilm első két részének vetítésén is részt vehetnek, a társulat tagjai pedig meglepetés produkciókkal is készülnek.

A Vígszínházban már zajlanak a Liliomfi próbái. Szigligeti Endre művét Vecsei H. Miklós átiratában ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra, a zenéért Kovács Adrián és Mester Dávid felelnek. „Bízom benne, hogy sikerül olyan előadást csinálni, ami valahogy felidézi azt az érzést, amit a Liliomfi jelent, ahol virtuózan dolgoznak a színészek, és csapatként van együtt három különböző generáció” – emeli ki a rendező. Az előadás szeptember 21-től Keresztes Tamás, Gál Réka Ágota, Ötvös András, Szilágyi Csenge, Rudolf Péter, Hegedűs D. Géza, Gyöngyösi Zoltán, Varga-Járó Sára, Zoltán Áron, Méhes László, Borbiczki Ferenc, Molnár András és Nyomárkay Zsigmond szereplésével lesz látható.

A Pesti Színházban október 5-én az Egy nő anatómiáját mutatjuk be. Újjászületés egy részben – áll a darab színlapján. Wéber Kata drámája ugyanis egy családi tragédián keresztül mesél női sorsokról, a traumák feldolgozásáról és az újrakezdés lehetőségeiről. Az Alföldi Róbert rendezte előadásban Petrik Andrea, Telekes Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Márkus Luca, Kövesi Zsombor, Radnay Csilla és Waskovics Andrea lép színpadra.

A Házi Színpadon december 6-án mutatjuk be Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzt Zsótér Sándor rendezésében, Lukács Sándor, Balázsovits Edit, Petrik Andrea, Gyöngyösi Zoltán, Szántó Balázs és Liber Ágoston szereplésével. A kétrészes történelmi revüben a 17. századtól a 20. századig követhetjük végig az Esterházy-család történetét. Az ember tragédiájának keretjátékát megidézve az Úr fogadást köt Luciferrel, melynek tétje, hogy elbukik-e a magyar történelem egyik legendás családja, elbuknak-e az Esterházyak?

Spiró György új változatot készít Az imposztorból a december 7-i bemutatóra. A színház mágikus erejéről és kiszolgáltatottságáról szóló műben egy megmaradásáért küzdő színház a varsói színészfejedelmet hívja meg vendégjátékra, Bogusławski azonban csak a bemutató napján érkezik meg. Ráadásul meglepetten értesül arról, hogy a hazafias operát, amelyre felkérték, a cenzúra betiltotta, és helyette Molière Tartuffe-jének címszerepét kell aznap este életében először eljátszania… Az imposztort a Pesti Színházban Rudolf Péter állítja színpadra, a főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs lesz látható.

December 14-én Bodó Viktor rendezésében, Dengyel Iván, Dino Benjamin, Ertl Zsombor, Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kútvölgyi Erzsébet, Méhes László, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Radnay Csilla, ifj. Vidnyánszky Attila, Virágh Panna (m.v). és Zoltán Áron szereplésével mutatják be a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című darabot. Az előadás egy hazánkban még ismeretlen norvég író, Jonas Petter Aronsen máig kiadatlan azonos című műve alapján készül. A lebilincselő, hosszan áradó szövegfolyamot Csehov Platonovjának ihletésére írta a szerző. A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina és Róbert Júlia írják.

Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története Roger Corman 1960-ban forgatott kisköltségvetésű, fekete-fehér filmváltozata óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget. A film alapján készült, 1982-ben bemutatott rockabilly musical minden rekordot megdöntött az Off-Broadwayn, aztán bejárta az egész világot, és negyven év után – Varró Dániel új fordításában, Novák Eszter rendezésében – visszatér magyarországi ősbemutatójának helyszínére, a Pesti Színházba. Az előadásban Orosz Ákos, Radnay Csilla, Seress Zoltán, Brasch Bence, Kovács Patrícia, Majsai-Nyilas Tünde, Márkus Luca, Szántó Balázs, Herczeg Tamás és Vatamány Atanáz lépnek színpadra.

Amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcyval, a férfi büszkesége és a lány előítéletei mindenfajta közeledést lehetetlenné tesznek. Ahogy a sorsuk újra és újra keresztezi egymást, vonzalmuk egyre csak fokozódik, mielőtt azonban szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük számos akadályt, de leginkább saját gyengeségeiket. Jane Austen kultikus regénye, a Büszkeség és balítélet új színpadi változatát Valló Péter rendezésében, többek között Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Ertl Zsombor, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Bach Kata, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit szereplésével mutatják be a Vígszínházban. A teátrumban több mint százéves hagyománya van a világirodalmi nagyregények színpadi adaptációjának.

Fotó: Vígszínház, Gordon Eszter

A Vígszínház 128. születésnapján tartott ünnepi rendezvényen Rudolf Péter bejelentette az új évad bérletes bemutatóit. Szigligeti Ede Liliomfija a magyar drámairodalom legtöbbet játszott komédiája. Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája. A nagy Gatsby sikerét is magáénak tudható fiatal alkotóhármas – Kovács Adrián, Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila – által jegyzett új vígszínházi változat megtartva az eredeti mű báját, nevetésből nevetésbe ejtve ébreszt rá minket a játék, a barátság és a szerelem fontosságára. Az előadást szeptember 21-én mutatják be, a főbb szerepekben Keresztes Tamás mv., Ötvös András, Szilágyi Csenge, Gál Réka Ágota e.h., Hegedűs D. Géza, Rudolf Péter és Varga-Járó Sára lép színpadra.

Zenés tragikomédia pokoli fordulatokkal és irdatlan csattanóval, ezt ígéri Bodó Viktor rendezésében Az ember, aki elvette az időt. Az előadás alkotói ismert irodalmi művekre és hősök történetére építve, a társulat improvizációit is felhasználva hoznak létre egy új történetet, mely egy mindannyiunk számára ismerős város, ismerős terén játszódik. Sok zenével, mozgással és humorral persze, ahogy azt Bodó Viktor rendezéseiben már megszokhattuk. A decemberi bemutatóban Dengyel Iván, Dino Benjamin, Ertl Zsombor, Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kútvölgyi Erzsébet, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Radnay Csilla, Méhes László, Zoltán Áron és ifj. Vidnyánszky Attila lesznek láthatók.

2025 februárjában Valló Péter rendezésében mutatják be a Vígszínházban Jane Austen kultikus regényének új színpadi változatát, a Büszkeség és balítéletet. A mű sikerének titka szerethetően esendő karaktereiben, ironikus hangvételében, szellemes és váratlan fordulataiban rejlik – és ezekhez igyekszik hű maradni a vígszínházi változat is. Elizabeth Bennet és Mr. Darcy a mai napig az egyik legismertebb és legnépszerűbb szerelmespár, akit valaha megalkottak – a Vígben Waskovics Andrea és Wunderlich József alakítják a két hőst, mellettük pedig Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Gál Réka Ágota e.h, Ertl Zsombor, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Bach Kata, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit lesz látható az előadásban.

A Pesti Színház első bemutatója október 5-én Alföldi Róbert rendezésében, Petrik Andrea, Telekes Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Waskovics Andrea, Márkus Luca, Radnay Csilla és Kövesi Zsombor szereplésével az Egy nő anatómiája lesz. A „Pieces of a Woman” Mundruczó Kornél nagysikerű filmje Wéber Kata drámája alapján készült, melyet most először mutat be magyar színház. A felkavaró történet főszereplőjének, Majának egy fájdalmas veszteséggel kell szembenéznie – a feldolgozás és az elfogadás során azonban sok minden megkérdőjeleződik az életében: meg kell küzdenie a családja elvárásaival, a társadalmi konvenciókkal, és a legfontosabb emberi kapcsolatait is újra kell építenie, hogy tovább tudjon lépni. Fájdalom, düh, szerelem és csalódások mentén vezet az út az újrakezdéshez.

A Pesti Színház második bemutatója szintén egy magyar dráma lesz: Spiró György Az imposztor című darabja. Wojciech Bogusławskit, a varsói színészfejedelmet meghívja a cári Oroszország által megszállt Vilna városába egy megmaradásért küzdő kis lengyel színház, hogy vendégfellépésével megmentse a társulatot a csődtől, és a különleges színházi csemegével elnyerje az orosz helytartó jóindulatát, mely remélhetőleg némi dotációban is megnyilvánul majd. Az előadás napján a legendás színészóriás végre megérkezik, és valóban mindenki számára felejthetetlenné teszi az estét… Az imposztort Rudolf Péter rendezésében december 7-én mutatják be, a főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs láthatók.

A Rémségek kicsiny boltja című népszerű musical már bejárta az egész világot, és 2025 februárjában Novák Eszter rendezésében, Orosz Ákos, Radnay Csilla, Seress Zoltán és Brasch Bence szereplésével visszatér magyarországi bemutatójának helyszínére, a Pesti Színházba. Szeptember havának huszonegyedik napján az emberiség váratlanul halálos veszedelemmel találta magát szemben. Ez a létét fenyegető félelmetes ellenség – az ilyen ellenségek szokása szerint – látszólag a legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkant fel: Los Angeles Skid Row negyedének egyik kis, félreeső virágüzletében. Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története az 1960-ban forgatott filmváltozat óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget.

A 2024/25-ös évadban is elérhetőek leszenek az általános és középiskolásoknak szóló ifjúsági bérletek, melyekkel olyan nagy sikerű előadásokat nézhetnek meg a fiatalok, mint a Pinokkió, a Lóvátett lovagok, a Barátom, Harvey, A Pál utcai fiúk, az Ármány és szerelem, valamint A kastély. A bérletes előadások mellett a Víg+ színházi nevelési foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok. A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is. Az idei Vígmajálison a bérletes nézők előbemutatón tekinthették meg a VÍG125 – dokumentum(játék)filmet, ami várhatóan 2024. szeptember 8-tól vasárnapoként az M5 kulturális csatornán lesz látható. Az alkotás bemutatja a Vígszínház 1896-tól 2021-ig tartó 125 éves történetét, felvillantja a fontosabb fordulópontokat, az örömteli és fájdalmas pillanatokat. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált filmben a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház.

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Waskovics Andrea Az üvegcipő és a Pinokkió című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Kabaré című előadás után.

Waskovics Andrea 1992-ben Balmazújvárosban született. 2012-ben érettségizett a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. 2012 és 2017 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt Máté Gábor és Dömötör András osztályában. Még egyetemistaként fontos szerepet kapott az Aranyélet című filmsorozatban. Egyetemi gyakorlatát a Nemzeti Színházban töltötte, majd a 2017-2018-as évadban a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 2018 óta a Vígszínház társulatának tagja. Korosztályának egyik kiemelkedő színművésze, tehetségét 2020-ban Junior Príma díjjal ismerték el, ugyanebben az évben elnyerte az évad legjobb női alakításáért járó Ajtay Andor-díjat.

Érzékeny játékában a törékeny tisztaság, báj és őszinteség keveredik határozottsággal és szikár keménységgel. A Vígszínház egyik meghatározó színésznője, több előadásban is látható. A nagy Gatsby-ben Daisy Buchanan ellentmondásos alakját különleges finomsággal jeleníti meg, A nyugat császára női főszereplőjeként pedig érzékeny egyensúllyal mutatja meg egy szikár keménység mögé bújó törékeny lány vágyait és kiszolgáltatottságát. Az apában Kern András oldalán lenyűgöző egyszerűséggel formálja meg Laurát, az ápolónőt, de emlékezetes alakítást nyújt A diktátorban, a Lóvátett lovagokban és a Béranyákban is. A 2023 őszén bemutatott Az üvegcipő Irmájaként magával ragadja a közönséget, naiv gyermektől a ragyogó nőn át az önmagából kivetkőző, szenvedélyes szerelmesig a karakter minden színét felejthetetlenül jeleníti meg, míg a Pinokkióban Kékhajúként nemcsak a főszereplőt, de a gyerekeket is elvarázsolja éteri hangjával és játékával.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán és Márkus Luca.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Valamennyien ismerni véljük Madách Imre főművét, Az ember tragédiáját, irodalomtörténetünk kivételesen fontos fejezetét, a magyar drámatörténet egyik csúcsteljesítményét, ezt a nagyszabású, csodálatos drámai költeményt. Talán idézni is tudjuk egy-két szállóigévé vált sorát, hiszen a középiskolában memoriter volt, kötelező olvasmány, ám a mű gondolati tartalmaira megérve már kevesen vesszük kézbe.

Ebben a Madách Imre születésének 200. évfordulójára készített néhány perces videóban számos közismert és néhány ritkábban idézett részletet hallhatnak a Vígszínház színművészeinek előadásában, hogy kedvet csináljunk e világirodalmi léptékben is jelentős mű újraolvasásához.

MADÁCH 200 – Az ember tragédiája

 Az Úr: Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor

Lucifer: Kern András, Hegyi Barbara, Orosz Ákos

Ádám: ifj. Vidnyánszky Attila, Wunderlich József, Gyöngyösi Zoltán, Kőszegi Ákos

Éva: Márkus Luca, Szilágyi Csenge

Angyalok kara: Radnay Csilla, Waskovics Andrea, Antóci Dorottya