A krónikus vagy másnéven idült vesebetegség 2013-ban még a 19. helyen állt a vezető halálokok listáján és sajnos 2017-re a 12. helyre lépett előre. Az előrejelzések szerint ez a tendencia pedig tovább romlik. A csak hazánkban körülbelül 1,5 millió embert érintő CKD hátterében leggyakrabban cukorbetegség és magasvérnyomás-betegség áll.  A nemzetközi adatok szerint a cukorbetegek  43%-a szenved krónikus vesebetegségben és komoly kockázati tényező a magas vérnyomás is. Ezek hátterében többnyire a mozgásszegény mindennapok, a helytelen táplálkozás miatti elhízás és az olyan káros szokások állnak, mint például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Ha mindezekre nem figyelünk oda tudatosan, több, egymással összefüggő betegségnek tesszük ki a szervezetünket. A Vese Világnapját minden év március második csütörtökjén tartják, idén március 14-én. A Vese Világnap célja, hogy világszerte felhívják a figyelmet a CKD lehetséges tüneteire és szövődményeire, valamint a rendszeres ellenőrzések fontosságára.

Az idült vesebetegség diagnózisa és így a kezelése nélkül veszélyben a szívünk is – ezt az értéket kell rendszeresen ellenőrizni!

A megelőzéshez kulcsfontosságú a betegség korai felismerése, mert ez teszi lehetővé a korai kezelést: a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az enyhébb stádiumú vesebetegek közül 10-ből 1 beteg, míg a súlyos stádiumban levő CKD-s páciensek körében 3 betegből 1 nincs tisztában állapotával. Ez azért óriási probléma, mert a CKD nagyon gyakran tünetmentes és ezért előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amiből következően több millió ember szorul vesepótló kezelésre vagy transzplantációra világszerte. Ráadásul más súlyos szövődményekkel is járhat a kórkép. „A beteg állapotától függően akár 14-szeresére is nőhet például a szív-érrendszeri halálozás kockázata is: egy közelmúltbeli hazai kutatás szerint 20,5%-ban szívelégtelenség, 10,5%-ban agyi érbetegség és 9,4%-ban szívinfarktus jelentkezik a CKD-s pácienseknél. Az általános életminőség jelentősen romlik az idő haladtával és a páciensek kétszer akkora eséllyel kerülnek kórházba más betegségekkel összefüggésben is. A krónikus vesebetegség halálozási aránya sajnos több mint 40%-kal nőtt a 30 évvel ezelőtti halálozási adathoz képest” – sorolja a következményeket Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke és a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.

A diagnózis felállítása tehát nagyon gyakran tolódik a későbbi stádiumokra és ezalatt egyre rosszabb a vese méregtelenítése, amely mérgek minden szervet károsítanak. A veseműködés hatékonyságáról az ún. bGFR (becsült glomerulus filtrációs ráta) ad információt, melynek széles körű megismertetése így elengedhetetlen. Ez egy egyszerű laboratóriumi rutinvizsgálattal ellenőrizhető és a CKD-gyanús értékekkel a betegek azonnal szakorvos segítségét kérhetik. A bGFR érték mellett másik fontos laboratóriumi mutató egy egyszerű vizeletvizsgálat, melynek során a fehérje ürítését vizsgálják. „Az ismeretterjesztéssel a legfőbb célunk az, hogy betegek oldaláról is bevett gyakorlat legyen a bGFR rendszeres ellenőrzése, valamint az orvosi protokoll is reagáljon erre az egyre súlyosabb kihívásra. Különböző kórképekben, de különösen cukorbetegség és magasvérnyomás betegség esetén a megelőzésre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. Aktív életmóddal, egészséges táplálkozással és a káros szokások elhagyásával is sokat tehetünk a rejtőzködő kór ellen. A CKD gyógyszeresen jól befolyásolható, ugyanis léteznek a gyógyszereknek olyan csoportjai, amelyek hatnak a cukorbetegségre, a testsúlyra valamint vese- és szívvédők egyszerre! Ezek használatát egyeztesse kezelőorvosával.” – mondja Dr. Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrológiai Társaság elnöke. 

Ennek érdekében a Magyar Nephrologiai Társaság más szakmai szervezetekkel, kutatóhelyekkel és olyan, átfogó adatvagyonnal és terápiás tapasztalatokkal rendelkező piaci világcégekkel működik együtt, mint az AstraZeneca. „A CKD minél részletesebb feltérképezése, a tudományos együttműködés, az edukáció és a kezelési lehetőségek fejlesztése közös érdekünk, hiszen a későn azonosított elváltozások finanszírozási- és erőforrás szempontból is óriási nyomást helyeznek az egészségügyi ellátórendszerekre, a páciensekre és hozzátartozóikra pedig testi és lelki értelemben is súlyos teherként nehezednek” – teszi hozzá Prof. Dr. Wittmann István. „Sokan nem tudják, mennyit számít a veséjük egészségének megőrzésében, hogy például isznak-e elegendő folyadékot vagy mennyi sót tesznek az ételeikbe. Ugyanakkor minden eszköz adott a kezünkben, hogy mérsékeljük a betegség előfordulását azzal, hogy a társadalom minél szélesebb köre megismeri a betegséget és a megelőzés módjait” – hangsúlyozza Dr. Ladányi Erzsébet.

Ön mit tehet a vesebetegség megelőzése érdekében?

1. Legyen fitt, legyen aktív! – A rendszeres mozgás segít fenntartani az ideális testsúlyt, csökkenti a vérnyomást és a krónikus vesebetegség kockázatát.
2. Étkezzen egészségesen, vigyázzon a testsúlyára és csökkentse a sóbevitelt! – Az egészséges táplálkozással szintén megőrizhető a megfelelő testsúly és csökkenthető a vérnyomás. Segít megelőzni a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és más, a krónikus vesebetegséggel összefüggő állapotokat.
3. Ellenőrizze rendszeresen és tartsa normál értéken a vércukor értékeit! – A cukorbetegek közel felénél vesekárosodás jelentkezik, amely mérsékelhető, ha idejekorán észleljük és megfelelően kezeljük. Az egyik legfontosabb cél a vércukor három hónapos átlagértékének, a hemoglobin A1c-nek 7% alatt tartása.
4. Mérje rendszeresen és tartsa normál értéken a vérnyomását! – A magas vérnyomás károsíthatja a vesét. A kockázat csökkenthető a vérnyomás megfelelő szabályozásával. Felnőtteknél a vérnyomás normál értéke 120/80.
5. Fogyasszon kellő mennyiségű folyadékot! – Ősztől tavaszig naponta 2-3 liter folyadékot kell fogyasztani. Nyáron, a nagy melegben ezt ½-1 literrel meg kell növelni. Művesekezelés előtt ennek csökkentése lehet szükséges.
6. Ne dohányozzon! – A dohányzás ugyanúgy károsítja a vesét, mint a szívet.
7. Nagy óvatosság szükséges a gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók szedését illetően! – Vannak olyan gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók, amelyek károsítják a vesét. Ezek adagját a lehető legkisebbre kell csökkenteni és a vesét nem károsítók preferálása javasolt.
8. Ellenőriztesse veseműködését, ha fennáll Önnél egy vagy több kockázati tényező: cukorbetegség, magas vérnyomás, kóros elhízás vagy Ön vagy egyik családtagja vesebetegségben szenved. Ellenőrizze a laborleletén a bGFR (vagy eGFR) értéket és a vizeletvizsgálat eredményét!

Korunk legveszélyesebb „járványai” valójában az olyan népbetegségek, mint a cukorbetegség, a szívelégtelenség, vagy az idült vesebetegség. Ezek a betegségek magyarok millióit érintik, lassan, „csendben”, de szisztematikusan teszik tönkre az emberek egészségét.

Hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15 százalékát, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik. A diabétesz becslések szerint éves szinten 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.

A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot: a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és a stroke előfordulási gyakoriságát 2-4-szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. A szívelégtelenség a felnőtt népesség 2 százalékánál jelentkezik, ráadásul több mint 10 százalék a betegségben szenvedők egyéves halálozási aránya.

A magas vérnyomás és a diabétesz emellett az idült vesebetegség kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A 2-es típusú cukorbetegek mintegy 40 százaléka szenved krónikus vesebetegségben, a rossz vesefunkció jelentős mértékben hajlamosít a korai kardiovaszkuláris halálozásra, a betegek egy része végül vesepótló kezelésre, vagy veseátültetésre szorul. A Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca nemrég közzétett adatelemzésen alapuló kutatása bizonyította, hogy az idült vesebetegség egy aluldiagnosztizált népbetegség, amely akár 1,5 millió embert is érinthet itthon.

Népbetegségek kezelésében nyújt komplex terápiát az „Év Gyógyszere”

A szív, a vese működésében, illetve az olyan anyagcserebetegségek, mint a cukorbetegség hátterében tehát egyértelmű összefüggések mutatkoznak, a kapcsolódó elváltozások pedig mára civilizációs ártalmakból következő népbetegségekké nőtték ki magukat. Az „Év Gyógyszere” 2022 díjat elnyert készítmény hatásossága a kardiorenális megbetegedések megelőzésében és késleltetésében, illetve a gyógyszer szervvédő hatását tekintve is bizonyított.

„Az AstraZeneca készítménye komplex terápiás módszert jelent mindhárom népbetegségben szenvedő páciensek számára egyaránt, ezzel akár 2 millió honfitársunk túlélési esélyein és életminőségén javíthat. A nyertes gyógyszert számos szakmai szempont alapján – többek között a hatásmechanizmus újdonsága, az egyszerű felhasználhatóság, a kedvező mellékhatás és interakciós profilok, költséghatékonyság, hazai K+F hozzáadott érték – ítéljük oda, az elismerés célja pedig az, hogy támogassa modern készítmények ismertségét és bevezetését és népszerűsítse az gyógyszer innovációt” – mondja Prof. Dr. Ferdinandy Péter, az MFT Elnöke, a Semmelweis Egyetem Tudományos és Innovációs Rektorhelyettese, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója.

„Készítményünk jelenleg a világ több mint 100 országában rendelkezik jóváhagyott indikációval a 2-es típusú diabétesz (T2D), a tünetekkel járó szívelégtelenség (HF), valamint az idült vesebetegség (CKD) kezelésében. Mindez annak köszönhető, hogy folyamatos kutatási és innovációs tevékenységünkkel igyekszünk minél mélyebb bepillantást nyerni a szív-, a vese- és az anyagcserebetegségek összefüggéseibe, és olyan terápiás megoldásokat fejleszteni, melyekkel javítható a betegség-kimenetel és az életminőség, illetve csökkenthető a szövődmények kialakulásának kockázata” – teszi hozzá Dr. Szabó Lilla, az AstraZeneca kardiovaszkuláris, renális és anyagcsere (CVRM) üzletágának orvosszakmai-vezetője.

Az 1996-ban alapított „Év Gyógyszere” szakmai elismeréssel évről-évre a korszerű, hatékony készítményeket tünteti ki a Magyar Kísérletes Klinikai és Farmakológiai Társaság. A pályázatok értékelését külső szakértők bevonásával külön Bíráló Bizottság végzi, az általuk elkészített szakvélemény ismeretében pedig az MFT Vezetőség javaslata alapján a közgyűlés dönt arról, hogy az adott évben mely készítmény kapja meg a díjat. Az elismerést május 10-én, a Semmelweis Egyetemen vehette át az AstraZeneca Kft. képviselője.