A 2020-as év adatait a korábbi évek adatsoraival összehasonlítva megfigyelhető a növekvő tendencia, melyet a COVID-19 járvány kitörése és a válaszlépésként adott lezárások sora tovább erősített, mivel sokan kényszerültek rá, hogy így tartsák a kapcsolatot szeretteikkel, intézzék ügyeiket, vagy éppen szórakoztassák magukat.

2020-ban az EU-ban, a 16-74 év közöttiek 88%-a internetezett az utolsó 3 hónapban, a listavezető Dánia (99%), a sereghajtó pedig Bulgária (70%). Hazánkban ez az arány 85%, ami kicsivel marad el az uniós átlagtól.

A környező országok közül Szlovákia (90%), Csehország, Ausztria (88%) és Szlovénia (87%) jár előttünk, míg Horvátország, Szerbia és Románia (78%) e tekintetben elmarad tőlünk. – írja a Picup.hu

A 65 év feletti korosztályt vizsgálva, sokkal nagyobb különbségek tapasztalhatók az egyes országok között. Az uniós átlag 61%, ezt jelentősen meghaladja az időskorú internetezők aránya Dániában (94%), Luxemburgban és Svédországban (91%) valamint Hollandiában (90%). A lista végén Bulgáriát (25%), Horvátországot (28%) és Görögországot (33%) találjuk.

Magyarország elmarad valamelyest az uniós átlagtól (53%), az előző évhez képest (41%) azonban jelentős javulás tapasztalható. A szomszédos országok közül Szlovákiában (58%) és Ausztriában (57%), valamivel magasabb, míg Szlovéniában (51%), Szerbiában (50%) és Romániában (40%) alacsonyabb a 65 év feletti internetezők aránya.

Az elmúlt napokban számolt be kutatásának eredményeiről az NMHH, mely a hazai internethasználatot vizsgálta. Az országosan reprezentatív mintavétellel készült felmérés rámutatott, hogy legkevésbé a szegényebb háztartásokban használják az internetet, valamint hogy a végzettség és az életkor is befolyásolja az internethasználatot.

Az NMHH felmérése szerint, hazánkban negyvenéves életkor alatt már szinte mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30%-a, ami egybevág az Eurostat adataival.

Képek forrása: Pixabay.com; Picup.hu

Mintegy 4000 riasztás érkezik be átlagosan havonta az SOS Központ egészségügyi végzettségű, mentésirányításban jártas szakembereihez. A 0-24 órában hívható, kifejezetten az idősek és családtagjaik számára ajánlott szolgálat az év minden napján fogadja a bajba jutott ügyfelek hívását, például elesés, otthoni baleset esetén, de akkor is, ha eltévedtek útközben, vagy gyanús neszt hallanak a ház körül.

A központot jellemzően a 65 év feletti korosztály keresi fel segítségért, a hívások oka pedig a leggyakrabban szédülés, eszméletvesztés, vérnyomás- és vércukorszint-ingadozás, valamint fürdőszobai baleset, de nagy számban telefonálnak magány vagy pszichés okok miatt is. Emellett az is előfordul, hogy valaki azért keresi a központot, mert eltévedt – legyen szó belvárosi szűk utcákról, vagy kirándulásról a természetben. Ezek az esetek a járványügyi helyzet alatt ugyanúgy előfordulnak, ráadásul a korlátozások miatt az érintettek sokszor kevésbé számíthatnak a családtagok azonnali segítségére.

A gyors segítség vészhelyzetben olyan, SOS-gombbal ellátott eszközzel érhető el, amelyen előre beprogramozható a központ száma, így a segélyhívás egy gombnyomással elindítható. A szakemberek a lehető legrövidebb időn belül megoldják a problémát, akár a készüléken keresztül beszélve az érintettel, vagy ha szükséges, hozzátartozót vagy mentőszolgálatot a helyszínre küldve.

Szokatlan esetek: Svédországtól kezdve a gödrökig

Az elesés miatti riasztások nagy része délelőtt és kora délután fut be a központhoz, amikor az idősek elindulnak otthonról vásárolni, sétálni; hideg- és melegfront idején pedig gyakoriak az olyan egészségügyi problémák, mint a szédülés, fejfájás, vérnyomás-ingadozás.

A túlnyomórészt valós veszélyhelyzetekben érkező jelzések mellett előfordulnak a mindennapi esetektől eltérő, szokatlan bejelentések, szerencsésen megoldódó helyzetek. Egyszer például egy idős személy külföldről bejelentkezve kereste a központ munkatársait azzal a kéréssel, hogy segítsenek neki kideríteni az adott helyzete koordinátáit. Mint kiderült, épp Svédország partjainál hajózott, és a kapitányt akarta útbaigazítani. Egy másik esetben valaki azért kért segítséget, mert beleesett egy gödörbe, és nem tudott kijönni onnan. A diszpécser már éppen a katasztrófavédelmet és a tűzoltókat tervezte a helyszínre küldeni, amikor a beszélgetés során kiderült, hogy a gödör szerencsére olyan sekély volt, hogy az idős bajbajutott időközben egyedül is ki tudott mászni.

A járvány miatt több idős van egyedül – így tehetünk a biztonságukért

A Telenor kutatása szerint¹  a járványhelyzet hatására a 60-69 év közti idősek mintegy kétharmada (64%) csökkentette a személyes találkozások gyakoriságát. Az elszigeteltség, a nagyszülők, szülők egészsége azonban sokakat tölthet el aggodalommal, hiszen nem mindig megoldható az azonnali segítségnyújtás.

Erre az esetre hasznos segítség a Telenornál elérhető SOS Központ szolgáltatás, amelynek használatához a Telenor a helymeghatározó és nyomkövető, SOS hívásgombbal ellátott MyKi Spot eszközt ajánlja. A nyakba akasztva, táskára vagy ruhára erősítve viselhető eszközön három telefonszám állítható be, amelyek vész esetén az SOS gomb megnyomásával egyszerre tárcsázhatók, az eszköz helyzetét pedig a hozzátartozó saját telefonján láthatja egy appon keresztül. Érdemes az eszközt az SOS központ szolgáltatással kombinálni, és a központ számát a gyorshívóhoz adni, hiszen ha vészhelyzet esetén egy családtag sem veszi fel a telefont, az SOS gomb megnyomásával a hívás a központ szakembereinél is kicsöng.

A MyKi Spot Telenor Mini tarifával vásárolható meg, amelyhez az SOS Központ szolgáltatás kiegészítő szolgáltatásként választható, 990 forintos havidíjért.

A magyar társadalom évről évre zsugorodik, a Népességtudományi Kutatóintézet becslései szerint 2020-ra a magyar lakosság száma 9,7-9,8 millió fő körül mozog majd, 2050-re pedig 9 millió fő alá csökkenhet a magyar népességszám. A fiatalok aránya a társadalmon belül egyre kisebb: 2013-ban már alig minden ötödik magyar tartozott a 0-17 éves korosztályba (18 százalék). Ezzel párhuzamosan az idősebbek részaránya lendületesen növekszik: 2013-ban a magyar társadalom 38 százaléka 50 éves vagy ennél idősebb.

„A demográfiai változások mellett érdemes az 50 éves és idősebb réteg gazdaságra gyakorolt hatását is megvizsgálni. Noha ez a korosztály hagyományosan kívül esik a legtöbb vállalat 18-49 éves korosztályban gondolkodó kereskedelmi célcsoportján, e csoport száma jelentősen növekedett az elmúlt években (ma az 50-59 éves korcsoport közel 1,4 millió főt jelent), ezzel együtt pedig fogyasztási mutatóik sem elhanyagolhatók” – mondta el Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az 50-59 évesek közel 20 százaléka rendelkezik megtakarítással, ami a legmagasabb arányt mutatja a társadalmon belül. A megtakarítások összege összefügg a kor emelkedésével, a korcsoportba tartozók által átlagosan megtakarított összeg 1-5 millió forint között szóródik. Emellett a banki kapcsolataikat tekintve is ez a legaktívabb korosztály és biztosítási termékekkel is ők rendelkeznek a legmagasabb arányban. Az előbbi tendenciákkal párhuzamosan javul az életminőségaz idősebb korosztályban: a korábbi évek ezüstgenerációjánál ők gazdaságilag és életmódjukat tekintve is aktívabbak, eltérő a költési szerkezetük, kiegyensúlyozottabb a pénzügyi helyzetük.

A fogyasztásukat tekintve is kifizetődő lehet az 50-59 éves korosztályra koncentrálnia a vállalatoknak, hiszen míg a napi fogyasztási cikkekre fordított kiadások folyamatosan csökkentek a 18-49 éves korosztályban, addig az 50-59 éves csoport költései dinamikusan növekedtek az elmúlt években. A két korcsoport vásárlási szokásaiban is több eltérés látható: az 50-59 évesek kisebb értékben vásárolnak egy-egy alkalommal, azonban jóval többször látogatják az üzleteket a másik csoporthoz képest. A magasabb látogatási gyakoriságnak köszönhetően tudott magasabb költési intenzitást produkálni a csoport. A vásárlási szokásokban tetten érhető különbségek a boltpreferenciákban is tükröződnek. Az idősebbek szívesebben választják a diszkontokat és a hagyományos kereskedelmi csatornákat, így a többletköltés elsősorban a diszkontláncokban, a független kisboltokban illetve a szaküzletekben csapódik le. Az élelmiszerek és háztartási vegyi áruk esetében pedig gyakrabban választják a boltok saját márkás termékeit a márkázott termékekkel szemben.

Az 50-59 éves generáció digitalizálódása terén szintén dinamikus fejlődés volt látható az utóbbi években. A GfK adatai szerint 2013-ban az 50-59 éves magyar lakosság már több mint fele havi szinten kapcsolódik az internetre. Így már majdnem minden második szenior honfitársunk nevezhető rendszeres internethasználónak. Az ezüstgeneráció tagjai azon túl, hogy az internetet e-mailek küldözgetésére, illetve közösségi oldalakon fotók megosztására használják, nagy gyakorlatra tettek szert az online térben: sokan pénzügyeiket is az internet segítségével intézik. Online banki hozzáféréssel közülük tízből heten rendelkeznek – ami csak pár százalékkal alacsonyabb, mint a 15-59 évesek 73 százalékos átlaga. (Az online bankolás csúcstartói egyébként a 30-39 éves netezők, akiknek 80 százaléka használja valamelyik bank netbanki rendszerét.) Azon ötvenévesek, akik rendelkeznek online banki hozzáféréssel, a fiatalabbakhoz hasonló gyakorisággal lépnek be – 44 százalékuk hetente – a fiókba, amely csak egy százalékkal alacsonyabb arány, mint a 30-49 évesek körében. Amiben némi elmaradás látható az idősebbek körében, az a mobil eszközök használata: az ötvenen túli online bankoló ügyfelek 85 százaléka kizárólag asztali gépen vagy laptopon használja netbankját, miközben a fiatalabb felhasználók 24 százaléka már részben vagy teljesen okostelefon, illetve tablet segítségével. Meglepő, hogy az ötvenen túli internetezők a fiatalabbaknál nyitottabbak az online személyi kölcsön igénylése iránt. Bár igaz, hogy a szenior korosztály e hiteltípus egyik fő célcsoportja, mégis nagyfokú digitális hajlamra utal körükben, hogy 40 százalékuk nyitott lenne online igénylésre, míg a fiatalabbak körében ez az arány érezhetően alacsonyabb.

A GfK és a Budapesti Corvinus Egyetem Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének (FBI) értéke 2013 végére jelentősen megnőtt a 2012 végén mérthez képest, bár a 18-29, 30-49, és 50+ éves korosztályban adódtak eltérések. Mindazonáltal, a komplex fogyasztói bizalom az ötvenen túliak körében a legalacsonyabb. A család várható anyagi helyzetének javulását is a legidősebb korcsoport látja a legborúsabban, míg a fiatalok a legoptimistábbak. Az ország egy év múlva várható helyzetét tekintve viszont már ellenkezőképpen alakulnak a várakozások: a 30-49 évesektől kissé lemaradva, az idősebbek közel 90 százaléka az ország helyzetének javulására számít, a fiataloknak viszont csak 72 százaléka ilyen bizakodó.