Az előválogató feladatát a verseny szakmai támogatója, a McDonald’s biztosítja, így a csapatok egy aktuális kommunikációs kihívásra dolgozhatnak ki stratégiai megoldást. A megmérettetésre kétfős, 35 év alatti szakemberekből álló csapatok jelentkezését várják.

Az elmúlt években ügynökségi és megbízóoldali szakemberek is győztek a hazai fordulóban, és jutottak tovább a világdöntőbe: 2021-ben az Open Communications, 2022-ben a Positive Adamsky, 2023-ban a HOLD Alapkezelő, 2024-ben pedig az OTP és a Telekom közös csapata jutott tovább.

Egy nap, valós brief, éles prezentáció

A hazai selejtezőn, 2026. március 26-án reggel a csapatok online kapják meg a versenyfeladatot, kidolgozzák koncepciójukat és elkészítik prezentációjukat, majd délután személyesen, a szakmai zsűri előtt mutatják be megoldásaikat, legfeljebb három percben.

A pályamunkákat a kommunikációs szakma elismert képviselőiből álló zsűri értékeli. A testület tagjai: Csermely Ákos producer, konferenciaszervező a DigitalHungary képviseletében; Esküdt Judit kommunikációs- és marketingszakértő; Szabó Judit, a briefet adó magyarországi McDonald’s vállalati kommunikációs és fenntarthatósági vezetője; Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke; valamint Tóth György, a Mediator PR- és stratégiai igazgatója.

A zsűri a stratégiai megalapozottságot, a kreatív megközelítést, a megvalósíthatóságot és az előadás minőségét egyaránt értékeli. Az eredményt a helyszínen hirdetik ki, a győztes csapat rögtön átveheti az oklevelet.

A selejtező győztese nemzetközi porondon képviselheti a magyar kommunikációs szakmát

A világdöntő 2026. április 24-26. között, online formában zajlik. Országonként egy csapat vehet részt a megmérettetésen, ahol a döntősök feladata egy kommunikációs stratégia elkészítése lesz, egy nemzetközileg elismert civil szervezet részletes briefje alapján. A kidolgozott javaslatot legfeljebb 10 diából álló prezentációban és rövid, legfeljebb 3 perces videóban kell benyújtaniuk, amelyet az ICCO szakembereiből álló zsűri értékel.

A győztes csapat lehetőséget kap arra is, hogy az ICCO Global Summiton mutassa be megoldását, az utazás és a szállás költségeit a világszövetség állja. A döntősök elektronikus oklevelet kapnak, valamint egyeztethetnek ötletük megvalósításáról az érintett civil szervezettel. Valamennyi döntős csatlakozhat az ICCO exkluzív Next Generation Group közösségéhez, a győztesek pedig a NextGen Board munkájába is bekapcsolódhatnak.

Közeleg a nevezési határidő

A versenyre 2026. március 25-ig lehet nevezni. Ügynökségi, vállalati vagy szabadúszó szakemberekből álló csapatok is jelentkezhetnek. A különböző szakmai háttérből érkező résztvevők együttműködése kifejezetten előnyt jelenthet a stratégiai gondolkodás és a megoldásközpontú szemlélet szempontjából.

A Next Generation PR World Cup komoly szakmai kihívást és egyben nemzetközi bemutatkozási lehetőséget is jelenthet azok számára, akik pályájuk elején állva készek magas szinten megmérettetni magukat.

További információ, nevezés: https://www.mprsz.hu/next-generation-pr-world-cup-2026/

A CMS az ISO és az “Investors in People” rendszer elemeit egyesíti egyéb releváns kritériumok figyelembevételével együtt. A CMS a PR– és kommunikációs ügynökségek egyetlen olyan tanúsítványa, amelyet világszerte elismernek, és amely biztosítékot nyújt arra, hogy az ügynökség szakszerűen és megfelelő irányelvek mentén működik. A folyamat során többek között olyan meghatározó elemeket vizsgálnak a szakértők, mint a szolgáltatásfejlesztés és a humánmenedzsment funkciók, pénzügyi tervezés és kontrolling. A mostani auditot a nemrég életbe lépett CMS IV kritériumrendszer alapján végezte, amely kitér az etikai és fenntarthatósági szempontokra is.

A 2003-ban alapított Próbakő Kommunikáció munkatársai a sajtókapcsolatok, a content marketing, a közösségi média és a digitális kommunikáció szakértői.  A vállalat erős külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkezik: a Próbakő ügyvezető partnere, R. Nagy András a Worldcom PR Group globális ügynökséghálózat európai igazgatótanácsának tagja. Az ügynökség szervezi Budapesten a Worldcom Youth Meeting rendezvényeket, amelyeken az évek során már több száz fiatal európai PR-szakember vett részt. A Próbakő az évek során számos hazai és nemzetközi szakmai díjat nyert, R Nagy András pedig 2023-ban Inspiring Leader elismerést kapott az angol Inspiring Workplaces szervezettől.

“Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy megfeleltünk az ICCO CMS audit igen magas elvárásainak. Amikor több mint 20 évvel ezelőtt apró garázscégként megalakult a Próbakő Kommunikáció, álmunkban sem gondoltuk, hogy egyszer nemzetközi mércével mérve is elismert PR-ügynökséggé válunk. Nagyon örülünk az eredménynek, de a sikeres auditot nem végállomásnak tarjuk, hanem egy hosszú út kezdetének. Biztosak vagyunk abban, hogy a folyamatnak köszönhetően az ügyfeleinket még magasabb színvonalon tudjuk segíteni kommunikációs és marketingcéljaik céljaik elérésében, és a nálunk dolgozó kollégáknak még inspirálóbb munkakörnyezetet tudunk teremteni” – mondta R. Nagy András a Próbakő Kommunikáció ügyvezető-tulajdonosa.

Az akkreditált ügynökségek olyan hivatalos elismeréssel rendelkeznek, amely szerint a vállalat nemzetközileg meghatározott kritériumrendszer szerint működik. A magyarországi PR szakma számára minden újabb magyar ügynökség akkreditációja pozitív fejlemény, ami követendő mércét állít a piac többi szereplője elé. A tanúsítvány megszerzése továbbá pluszpontokat jelent a PREXA pályázatok elbírálásakor.

„Az ICCO CMS minősítési rendszerét azért vezettük be Magyarországon, hogy a hazai ügynökségek is olyan bizonyítványt kapjanak, amelyet a világ minden pontján elfogadnak. Ez a tanúsítás (mivel az auditorok is általában ügynökségvezetők) növelheti a cégértéket és támogatja az üzletszerzést. Azt tapasztaltuk nemzetközi szinten, hogy egyre több ügyfél vár el valamilyen minőségbiztosítási tanúsítványt az ügynökségüktől – mivel a CMS kifejezetten PR cégekre lett szabva, ezért ez biztosítékot ad a megbízók felé és támogatást ad az ügynökség vezetése számára is. Gratulálok a Próbakőnek, hogy ők is megszerezték ezt a minősítést!” mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

Az akkreditációs igény benyújtásáról és a folyamatról további információ itt érhető el: https://www.mprsz.hu/akkreditacio/

Sztaniszláv András nem először jár nálunk a stúdióban. Az MPRSZ elnökeként rengeteg újítás, remek kezdeményes fűződik a nevéhez, így először a hazai feladatairól beszélünk.

Utána áttekintjük a legfontosabb nemzetközi szervezeteket, amelyekkel az MPRSZ együttműködik. Legtöbbet az ICCO-val foglalkozunk, amelynek András most a vezérigazgatója lett.

Visszatérünk egy régebbi interjúra, amelyben ezt mondta: „Válságok idején felértékelődik a PR”, és ennek kapcsán megbezséljük, profitál-e a PR szakma az elmúlt évek sűrűn érkező válságaiból. Végül, de nem utolsó sorban áttekintjük az idei év legfontosabb terveit, várható eseményeit is.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Sztaniszláv András több mint másfél évtizedes szakmai karrierjét szabadúszó újságíróként, szerkesztőként kezdte. 2005 óta foglalkozik stratégiai kommunikációs tanácsadással, eleinte főleg nagyvállalati ügyfelekkel dolgozott, mára széles portfolióval rendelkezik, dolgozik non-profit, startup, kisvállalati és kormányzati ügyfelekkel. Évekig élt az Egyesült Királyságban, 2015 óta az angol Chartered Institute of Public Relations (CIPR) tagja. Az első magyar, aki megszerezte a Chartered PR professional képesítést, több évig volt a nemzetközi tagozat elnöke, évekig a szakmafejlesztési bizottságban és a tanácsban segítette a szervezet munkáját.  Akkreditált CMS auditor és PRO.PR díjjal elismert szakember. 2016 óta képviseli Magyarországot az ICCO-ban, 2022 októbere óta a szervezet pénztárnoka. 2019 óta a Magyar Public Relations Szövetség elnöke.

Francis Ingham 2023 márciusában bekövetkezett halála óta nem töltötték be az ICCO vezérigazgatói pozícióját, Andrást az ICCO igazgatótanácsa tavaly kérte fel a posztra. Új megbízatása elfogadásával egyidőben Sztaniszláv András lemondott az ICCO pénztárnoki pozíciójáról, amelyet Alison Clarke, a szervezet korábbi pénztárnokat vett át.

Sztaniszláv András elmondta:

„Nagyon izgatott vagyok, mert ez egy egészen más feladat az ICCO-ban. Az MPRSZ évek óta a szervezet tagja és számos programot átvettünk tőlük: az ügynökségi minősítést, a NextGen és az egyetemi versenyeket, white-papereket, emellett kedvezményesen elérhető tagjainknak a Global Awards.

Elég közelről láttam a működést és nagy megtiszteltetés volt, hogy operatív vezetőnek kértek fel. A változást itt is három területen javasoltam: szakmafejlesztés, szolgáltatásfejlesztés és szervezetfejlesztés. Több projektünk is van, amelyikbe a világ számos pontjáról csatlakoznak szakemberek, nagy eseményünk lesz az októberi Global PR Summit Isztambulban, egy tavaszi közös kampány a UNDP-vel.

Az én munkám a szervezet operatív vezetése lesz, néhány fős csapattal segítjük a tagsági szolgáltatások és a nagyobb projektek sikeres megvalósítását. Bízom benne, hogy az ICCO még láthatóbb, befolyásosabb nemzetközi szervezetté válik.

Örülök, hogy a Magyar Public Relations Szövetséggel elkezdett munka immár két ciklus óta sikeres. Megerősítettük az irodát, amely önállóan is képes dolgozni és a jelenlegi elnökség is rengeteggel ötlettel, komoly ambíciókkal folytatja munkát. Az MPRSZ-ért végzett önkéntes munkám nem változik a mostani kinevezéssel.”

Az ICCO elnöke, Grzegorz Szczepanski elmondta: „András nagy érték a szervezet számára. Eddig is kiváló eredményeket mutatott fel, ezért tudom, hogy vezetése, jövőképe és energiája szavatolja majd az ICCO tagjai által elvárt projektek, szolgáltatások szakmai minőségét és eredményeit. A Magyar Public Relations Szövetséggel nagy átalakulást és növekedést ért el, és alig várom, hogy ezt globális szinten is megismételje.”

A mesterséges intelligencia hatásával kapcsolatos véleményváltozást jól érzékelteti, hogy a válaszadókban átrendeződött a jövő három legfontosabb technológiájának rangsora: idén 86%-uk sorolta az MI-t a három legfontosabb technológia közé – 2022-ben ez az arány csak 40% volt. Az adattudomány a második helyre szorult vissza (41%). Emellett a megkérdezettek 45%-a sorolta az „MI-eszközök használatának elsajátítását” a három legfontosabb jövőbeli készség közé; az idén hozzáadott válaszlehetőség ezzel meg is előzte a stratégiai tanácsadást (42%).

Az új technológiák legfontosabb alkalmazási területeként a működési hatékonyság javítását jelölték meg a legtöbben (55%), amely 2022-ben még csak a negyedik helyet foglalta el. Az online közösségek építése került a második helyre (47%), a harmadik helyet pedig a munkavállalói elkötelezettség (38%) kapta.

A kutatásból az is kiderült, hogy az ügynökségek a legtöbb befektetést az ESG területére várják (49%, a 2022-es 44% és a 2021-es 32% mellett). Az első háromba került már második éve az influencer-kommunikáció, valamint a stratégiai tanácsadás is.  Az eredmények alapján az ügyfelek a jövő évben ismét a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet helyezik majd előtérbe (69%), ugyanis az idei felmérésben első alkalommal mind a hét régióban ezt azonosították a legfontosabb társadalmi kérdésként az ügyfelek szempontjából.

A top 3 kihívás között legtöbbször az általános gazdasági körülményeket említették (42%), az ügyféloldali forráshiány (szintén 42%) mellett.

A fennálló kihívások ellenére a globális pr-szervezetek 96%-a számít növekedésre öt éven belül. A szereplők a pr-piac helyzetét is pozitívan ítélték meg, 2024-re a növekedési esélyt tízes skálán átlagosan 7,0-ra értékelték. A megkérdezett vezetők szintén jövedelmező évre számítanak (6,2), bár ez a 2022-es 7,0-s előrejelzéshez képest érzékelhető visszaesést jelent.

Rob Morbin, az ICCO ügyvezetője elmondta: „Az idei jelentés határozottan emlékeztet iparágunk növekedési, alkalmazkodási és beruházási képességeire ebben a folyamatosan átalakuló üzleti környezetben. Elfogadjuk az új technológiákat, képzettségi követelményeket, valamint a munkavállalók jólétének, sokszínűségének és egyenlőségének szükségességét is. Mindezt az uralkodó geopolitikai válságok és a fennálló gazdasági bizonytalanság mellett tesszük. A mesterséges intelligenciával, a félretájékoztatással és az éghajlati kihívásokkal való megküzdés mellett kreatív és tehetséges csapatokat is fenn kell tartanunk – mindez nem kis feladat. Ezekkel a kihívásokkal együtt azonban olyan lehetőségek is járnak, amelyekkel óriási hatást érhetünk el a jó ügyek érdekében, és nincs kétségem afelől, hogy iparágunk tovább fog fejlődni és virágozni, ahogyan az már számtalanszor történt.”

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke hozzátette: „A kommunikációs iparág globalizálódása miatt kulcsfontosságú, hogy hiteles forrásokból és időben szerezzünk tudomást a világszintű trendekről és az újonnan elérhető információkról, hiszen ez segíthet a versenyképesség megtartásában. Az ICCO World Report az egyik legfontosabb, évente kiadott benchmark elemzés az iparágunkban, amely a szakmánkat érintő témákat, fejleményeket mutatja be. A mostani jelentés is megerősítése, hogy mind a fenntarthatóság, mind a mesterséges intelligencia meghatározó szerepet kap az iparágunk jövőjének alakításában. Az MPRSZ szakmai szervezetként azért dolgozik, hogy a nemzetközi trendek minél gyorsabban megismerhetők legyenek az itthoni szereplők számára és ez ne csak tudásátadás, hanem párbeszéd, rendezvények, konferenciák, beszélgetések keretében.”

A teljes ICCO World PR Report elérhető itt: https://iccopr.com/world-pr-report-2023-2024/

Az ICCO (International Communications Consultancy Organisation) egy nemzetközi PR szakmai szervezet, amely 81 ország, 41 tagszövetségéből áll és közel 3000 PR-cég képviseletét látja el. A szervezet éves Global Awards díjára beérkezett pályázatokat egy elit, nemzetközi PR és kommunikációs szakemberekből álló zsűri bírálta el, amely a világ minden tájáról származó PR-kampányok kiválóságát és hatékonyságát értékelte.

Díjak tekintetében rendkívüli hetek állnak az ACG mögött. November 23-án a Prizma Kreatív Díj díjátadó ünnepségén egy arany, két ezüst és egy bronz minősítéssel ismerték el az ügynökség munkáját a Vodafone Magyarország Alapítványnak, VELUX Magyarországnak és az IKEA Magyarországnak készített kampányaival, a reklámosok Oscar-gálájaként emlegetett, november 27-i Effie Hungary díjátadón pedig egy arany, két ezüst és két bronz Effie-vel jutalmazták a Pöttyösnek és Vodafone Magyarországnak készített kampányait.

A Varsóban elfogadott tíz alapelv célja, hogy segítse a pr-szakmát abban, hogyan viszonyuljon a mesterséges intelligenciához. Grzegorz Szczepanski, az ICCO elnöke úgy véli, „a Varsói Alapelvek több mint egyszerű irányelvek; világítótoronyként szolgálnak a kommunikációs szakemberek számára mindenütt. A mesterséges intelligenciával felvértezve felelősségünk, hogy kommunikációnkban a tudományosan megalapozott tényeket helyezzük előtérbe, biztosítva, hogy minden üzenet átlátható és megbízható legyen”.

Christina Forsgaard, az ICCO etikai bizottságának elnöke szerint, „ahogy egyre mélyebbre merülünk a mesterséges intelligencia korába, egyre sürgetőbbé válik a szakmánkba vetett bizalom fenntartása, ezért kiemelten fontos az etikai alapok iránti elkötelezettség”.

„A Magyar PR Szövetség is bekapcsolódott az ICCO etikai munkájába, részt vettünk a párbeszédben, amelynek eredménye lett a Varsói Alapelvek. A technológiai fejlődés nem ismer határokat – az MPRSZ tagjait ugyanúgy érinti, mint bármely más ország szakembereit – ezért különösen fontos, hogy megismerjük és kövessük a nemzetközi ajánlásokat” – mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A Varsói Alapelvek a következők:

1. Átláthatóság, nyilvánosságra hozatal és hitelesség

A pr-szakembereknek átlátható módon nyilvánosságra kell hozniuk, ha a mesterséges intelligenciát olyan tisztán mesterséges tartalmak létrehozására használják, amelyek a nyilvánosság valóságról alkotott képének torzításával fenyegetnek. Az AI-generált tartalom használatának közzététele létfontosságú, különösen a deep fake korában.

2. Pontosság, tényellenőrzés és a dezinformáció elleni küzdelem

A pr-szakembereknek biztosítaniuk kell, hogy a mesterséges intelligenciával támogatott tartalom pontos, megbízható és tényellenőrzött legyen a terjesztés előtt. Az AI-eszközök használata a tényellenőrzésre és a dezinformáció és a félretájékoztatás leleplezésére bátorítandó; azonban figyelembe kell venni, hogy számos nyilvánosan elérhető generatív AI eszköz rendszeresen pontatlan információkat szolgáltat, ezért a tényellenőrzés az AI eszközökön kívüli forrásokban is szükséges. Tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia gyorsan képes hamis információt létrehozni és terjeszteni, a pr-szakembereknek különösen ébernek kell lenniük az ilyen információk véletlen vagy szándékos terjesztésével kapcsolatban.

3. Adatvédelem, adatvédelem és felelősségteljes megosztás

A pr-szakembereknek a legnagyobb gondossággal kell kezelniük az ügyféladatokat és az ügyfelek számára bizalmas információkat, és be kell tartaniuk az adatvédelmi előírásokat. Felelősséggel tartoznak az ellenőrzött és nem megtévesztő tartalmak megosztásáért.

4. Elfogultságok felderítése, mérséklése és befogadás

A pr-szakembereknek aktívan fel kell ismerniük és kezelniük kell a mesterséges intelligenciával támogatott tartalmakból eredő előítéleteket, és fel kell tárniuk a mesterséges intelligencia inkluzívabb kampányok érdekében történő felhasználásának lehetőségét. Az inkluzivitás biztosítása érdekében fontos továbbá, hogy az AI-modellek képzéséhez változatos adatokat használjanak.

5. Szellemi tulajdon, szerzői jogi megfelelés és médiaműveltség

A pr-szakembereknek tiszteletben kell tartaniuk a szerzői jogokat és a szellemi tulajdonjogokat, amikor a mesterséges intelligenciát bármilyen formában használják. Elő kell mozdítaniuk a médiaműveltséget az AI-alapú tartalmakkal és a deep fake-kel kapcsolatban.

6. Emberi felügyelet, beavatkozás és együttműködés

A pr-szakembereknek be kell építeniük az emberi felügyeletet és beavatkozási lehetőséget az AI-alapú tartalomkészítési folyamatba, és együtt kell működniük az AI-szakértőkkel, hogy információt és iránymutatást kapjanak.

7. Kontextuális megértés, adaptáció és személyre szabás

A pr-szakembereknek elemezniük kell a különböző csatornák és célközönségek számára a mesterséges intelligenciával támogatott tartalmak kontextusát és megfelelőségét, és fel kell tárniuk a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a személyre szabott élmények érdekében.

8. Felelős automatizálás és hatékonyság

A pr-szakembereknek az ismétlődő feladatok automatizálására és a hatékonyság növelésére kell felhasználniuk a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy az etikai normák és a szakmai szakértelem sérülne.

9. Folyamatos nyomon követés, értékelés és visszajelzés

A pr-szakembereknek rendszeresen nyomon kell követniük és értékelniük kell a mesterséges intelligenciával támogatott tartalmak teljesítményét és hatását, és lehetőséget kell adniuk a visszajelzésre.

10. Etikus szakmai fejlődés, oktatás és mesterséges intelligencia érdekérvényesítés

A pr-szakembereknek folyamatos tanulást és szakmai fejlődést kell folytatniuk, hogy naprakészek maradjanak a mesterséges intelligencia fejlődésével és az etikai megfontolásokkal kapcsolatban. Felelősek azért, hogy a tágabb médiatérben támogassák a mesterséges intelligencia etikus használatát és gyakorlatát.

A nyilatkozat kiemeli: a mesterséges intelligenciának ki kell egészítenie, nem pedig helyettesítenie kell a pr-szakemberek felbecsülhetetlen értékű szakértelmét, ítélőképességét és kreativitását. Az AI folyamatosan fejlődik, ezért kiemelten fontos az alkalmazkodóképesség és az éberség a pr-szakma részéről.

Az ICCO globális versenyére harmadik alkalommal jelentkezhettek magyar szakemberek is. Az elődöntőn kétfős csapatok indultak. A szakemberek reggel kapták meg az angol nyelvű brief-et Pogány Édától, a Syngenta regionális fenntarthatósági és kommunikációs vezetőjétől és 8 órájuk volt a feladat megoldására, amit délután 3 percben prezentáltak.

A versenyfeladat kapcsán a zsűri kreatív koncepciókat, ötelteket és megvalósíthatósági tervet is várt a pályázáktól arról, hogy hogyan lehet a fiatal felnőttek és döntéshozók körében megismeretni az új génszerkesztési eljárásokat (New Genomic Techniques, NGT), megmutatva az előnyöket, amit a növénynemesítésben alkalmazva ez a technológi jelenthet a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerlánc számára Európában. A komoly kihívást jelentő feladatot minden csapat sikeresen dolgozta fel, a dobogó legfelső fokára végül a HOLD Alapkezelő szakemberei, Csonka Attila és Lajer Máté állhattak. A második helyre a ProTeam került Orosz Petrával és Orth Bencével (ACG Pro), a harmadikat a ImPRO csapata, Nemekh Barbara (ACG Pro) és Mezriczky Marcell (Wavemaker) szerezték meg. Gratulálunk nekik!

A zsűri tagjai Darányi András, az Uniomedia kreatívigazgatója, Hermann Irén, a Kreatív főszerkesztője, Nagy Andrea, a Positive PR ügyvezetője, Pogány Éda, a Syngenta regionális fenntarthatósági és kommunikációs vezetője és Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke voltak. A versenyt értékelve Pogány Éda elmondta:  „Nagyon izgalmas volt ez a verseny. Mindig különleges élmény látni azt, hogy a fiatal szakemberek mennyire bátran és önbizalommal teli módon adják elő kreatív, új ötleteiket és ezeket hogyan tervezik megvalósítani, átfordítani a gyakorlatba. A pályázó csapatok, és a zsűri is sokat tanult a verseny prezentációkból, és szorítunk a magyar csapatnak a következő fordulóban. ”

A nyertes csapat Magyarországot képviselheti a nemzetközi döntőben, amelyet az október 30. és november 1. között rendeznek, és amelyen egy globális civil szervezet által adott feladatot oldanak majd meg a versenyzők. A World Cup döntő online zajlik, prezentációt és videót kell majd benyújtani, a globális döntő nyertes csapata pedig előadhat a 2024-es ICCO Global Summiton és megvalósíthatja a nyertes pályaművet is.

A CMS az ISO és az „Investors in People” rendszer elemeit egyesíti egyéb releváns kritériumokkal. A CMS a pr- és kommunikációs ügynökségek egyetlen világszerte elismert tanúsítványa, amely bizonyítja, hogy az ügynökség szakszerűen és megfelelő irányelvek mentén működik. A folyamat során többek között olyan meghatározó elemeket vizsgálnak a szakértők, mint az etikus működés, a szolgáltatásfejlesztés és a humánmenedzsment funkciók – írják.

„Ez az akkreditáció szervesen illeszkedik abba a stratégiai programba, amelynek eredményeként a FERLING néhány éven belül egy munkavállalói és vezetői részesedést is kínáló részvénytársasággá alakul majd át. Célunk a tulajdonosok személyes közreműködése nélkül is fenntartható, magas szintű, transzparens vállalati működés. Olyan ügynökségi gyakorlat, amely folyamatos szakmai előrelépést, stabilitást, jövedelmezőséget és ezzel együtt növekvő cégértéket tud biztosítani” – mondta Ferling József, a cég alapítója.

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy a tanúsítvány megszerzése mind szakmai, mind üzleti szempontból megtérül iparágunk szereplőinek. Ez az akkreditáció egyfajta minőségmenedzsment: a nemzetközi szabvánnyal biztosítható, hogy az ezt megszerző ügynökségek azonos standerdek mellett működnek. Reméljük, hogy a tanúsítványt előbb-utóbb a vállalati beszerzők is elismerik. Ehhez többek között azzal kívánunk hozzájárulni, hogy az akkreditáció a PREXA-versenyen is többletpontokat jelent majd.”

„A szakértők az ügynökségek folyamatait külső szemszögből, függetlenül vizsgálják. Az akkreditáció célja a jó gyakorlatok elterjesztése és a fejlesztési lehetőségek beazonosítása, így az ellenőrzés mellett egyfajta tanácsadói funkció betöltése is” – tette hozzá Sztaniszláv András.

Fotó: Patrik Schober, Ferling József és Sztaniszláv András

A bizottság, amely a díj korábbi nyerteseiből és a szervezőbizottság tagjaiból áll, a jelölési folyamat során összegyűjtött információk alapján dönt a nyertesekről. Figyelembe veszik a jelöltek életrajzát, a médiában megjelent publikációikat és más nyilvános információforrásokat is. A díj különlegessége, hogy nem projektekre, hanem a szakemberek iparágat és annak megítélését fejlesztő munkásságára, üzleti etikájára és a szakmai normák betartására összpontosít. Csak azok kaphatják meg a díjat, akiknek csapatukkal és kollégáikkal együttműködve sikerült nyomot hagyniuk a public relations területén.

A díjért indulókat 2017 óta négy kommunikációs szövetség jelölheti: az International Public Relations Association (IPRA), az International Communication Consulting Organization (ICCO), a The Public Relations and Communications Association (PRCA) és a Chartered Institute of Public Relations (CIPR).

A díjátadó ünnepségre 2023. május 5-én kerül sor a a PRO PR 20. évfordulójával egybekötött konferencia után.A nyugat-balkáni régió legnagyobb iparági konferenciáján minden évben nemzetközileg elismert személyek adnak elő a jelenlévő senior szakembereknek. Az idei év témája a kommunikáció és a fenntarthatóság lesz.

A PRO PR GLOBE Awards díjátadó során hagyományosan kiosztják a PRO PR Vision City, a PRO PR Vision Manager és a kommunikációs menedzsment fejlődéséhez való különleges hozzájárulásért járó Infigo-díjakat is.

A 2018-as díjazott Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke elmondta: „Örömteli, hogy egyre több magyar szakembert ismernek el globális szervezetek. Mindez jelzi az egész szakma felé, hogy jó irányba haladunk és érdemes tenni az iparágunk hazai fejlődéséért. Fontos, hogy rajta legyünk a térképen és megismerjen bennünket a régió, a jövőben ugyanis mindez hozzásegít minket nemzetközi együttműködések, közös projektek elindításához is.”