Az IBM szakemberei az ügyfelekkel vállvetve dolgoznak, hogy az IBM által kínált technológiák és szolgáltatások mielőbbi bevezetésével gyorsan válaszokat adjanak az ügyfél előtt álló kritikus üzleti kihívásokra. Az innovatív megoldás kialakítása során üzleti tanácsadók, fejlesztők, architektek, adattudósok, biztonsági szakértők, DevOps szakértők és egyéb IT szakértők működnek szorosan együtt az adott ügyfél szakembereivel.

„Az IBM Client Engineering egyedi módszertana az innovációt helyezi középpontba egy vállalkozás működésében és ezáltal lehetővé teszi az agilis és átfogó újításokat. Egy vállalkozói »innovatív teret« hozunk létre, amelyben gyorsabban születik meg az eredmény, mint más módszerekkel. Miközben hozzájárulásunkkal üzleti értéket teremtünk ügyfeleink számára, segítünk abban is, hogy munkafolyamataikba tartósan beépüljenek az intelligens megoldások” – mondta el Wolfgang Wendt, az IBM CEE vezérigazgatója.

A módszertan alkalmazására már van régiós példa. A Flamel.AI nevű szerb start-up mindössze 7 hét alatt hozott létre az IBM-mel egy mesterséges intelligenciára (MI) épülő webalkalmazást online szerepjátékok játszásához. Az IBM Cloudban futó és az IBM Watsonra épülő megoldás fokozza a játékélmény: a játékidő nő, miközben a felkészülésre szánt idő akár a negyedére csökkenhet.

Sikeres fejlesztés az OTP bulgáriai leánybankjánál

A bulgáriai DSK Bank – az OTP csoport tagja – a közelmúltban az első között indított együttműködést az IBM közép-kelet-európai Client Engineering csapatával. Közösen fejlesztettek ki egy új prototípust a bank informatikai rendszerének integrációs rétegére. A bank és az IBM összesen több mint 20 szakértője dolgozott egy csapatként agilis és DevOps eljárásokkal annak a megoldásnak és architektúrának a kifejlesztésén, amelyeket a DSK Bank a prototípus véglegesítése után bevezethet.

„Az IBM Client Engineering csapatával közösen sikeresen létrehozott prototípus segítségével hatékonyabbá tettük a technológia-kiértékelési folyamatunkat. Ezzel lehetővé vált, hogy üzleti és műszaki szempontból is hatékonyabban felmérjük egy-egy projekt eredményét” – mondta el Georgi Yotov, a DSK Bank fejlesztési vezetője. A megoldás az IBM Cloud Pak for Integration platform Confluent Platform szolgáltatására és az IBM InfoSphere Change Data Capture (CDC) technológiájára épült.

Pénzügy, bank, IT, közszféra: sokaknak segíthet az új szolgáltatás

Példák további, az ügyfelekkel közös fejlesztési projektekre:

• Egy biztosítótársaság 4 hét alatt átalakította az életbiztosítások jogosultsági folyamatának menedzselését MI használatával;
• Egy felhőt, felügyelt szolgáltatásokat és automatizálást nem használó ügyfél 3 hét alatt átállította infrastruktúráját és alkalmazásmenedzsmentjét Red Hat OpenShift on IBM Cloud platformra;
• Egy közszférában működő, adatvagyon gazdálkodási követelmények előtérbe helyező ügyfél példája megmutatta, hogy az IBM technológiája 8-szor gyorsabban és féláron képes adatelemzést végezni biztonságos környezetben az adatok másolása vagy mozgatás nélkül.

Újjászületni a járvány után: holisztikus megoldások kellenek

A COVID-19 globálisan megváltoztatta a szervezetek teljes működési környezetét. A vevők és alkalmazottak otthonunkba kényszerültek, ellátási láncok és teljes iparágak szenvedtek fennakadásokat. Annak érdekében, hogy megerősödve kerekedjenek felül, a szervezeteknek újra kellett gondolniuk üzleti modelljeiket és a biztonságot szem előtt tartva fel kellett gyorsítaniuk a digitalizációt, új mesterséges intelligencia és hibrid felhő technológiák bevezetését.

„Ügyfeleink közül sokan bizonytalanok, mert még mindig nem látható tisztán, hogy milyen technológiákba érdemes építkezni és milyen megtérülésre számíthatnak. Próbálják kitalálni, hogy hogyan tudnának a COVID-19 után növekedni és a válságból megerősödve kikerülni. Az IBM pontosan erre a holisztikus, teljeskörű szemléletváltásra, átalakulásra specializálódik” – ismertette Martin Svik, az IBM CEE technológiai igazgatója (CTO), az IBM Client Engineering vezetője.

Az IBM Client Engineering módszertan iránti igény a világjárvány alatt jelentős emelkedést mutatott: a 2020-as mintegy 300 ügyfél együttműködés 2021-ben több, mint 2500-re nőtt. A vállalatok rákényszerültek a virtuális együttműködésre, a gyorsabb üzleti döntések meghozatalára, hogy ezáltal hatékonyabban tudjanak reagálni a mindennapi kihívásokra.

Ma 40 éve, 1981. augusztus 12-én mutatták be az első IBM PC-t, minden idők legnagyobb hatású személyi számítógépét. Az eredetileg 5150-es modellnek nevezett számítógéppel lépett be a professzionális, nagy rendszerek gyártásába. Az informatika, adatfeldolgozás világában már korábban is óriási hírnevet szerzett IBM cég így jelent meg a személyi számítógépek mostaninál jóval szűkebb piacán. A legendás számítógépet egy 12 főből álló csapat tervezte meg, a csoportban egy női informatikus, Patty McHugh is fontos szerepet játszott. Az 1565 dollárba kerülő első változat mindössze 16 kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges. (Manapság egyetlen okostelefonnal készült fotó is több helyet foglal.)

A legtöbb, akkor már piacon lévő személyi számítógéppel ellentétben a gép előnye volt a teljesen moduláris felépítése: az IBM PC képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Bár ez manapság megszokott megoldás, akkoriban hatalmas újításnak számított. Az első IBM PC-t egy Chaplin-alteregóval reklámozta a cég, ezzel is utalva rá, hogy a konfigurációt még egy „csetlő-botló átlagember” is össze tudja rakni. Az IBM PC két másik céggel szoros együttműködésben készült: az Intel szállította a mikroprocesszort, a Microsoft pedig az operációs rendszert. Ez a triász évtizedekre meghatározta az üzleti, irodai számítógépek fejlődési irányát.

Egy éven belül megérkezett a magyar PC

Magyarországon is hamar megkezdődött a PC-re megjelent top szoftverek adaptációja, klónozása, de az eredeti IBM PC sokáig csak szórványosan jutott el hazánkba. Bár maga az IBM cég jelen volt már a Magyar Népköztársaságban is, az IBM PC csak 1985. áprilisától volt megrendelhető, konvertibilis valutáért, az Egyesült Államok szállítási engedélyt adó hatóságainak jóváhagyásával.

Addigra pedig már az első magyar PC is elkészült vasfüggöny mögött: a Proper-16 márkanéven árult klón 1982-ben jelent meg Európa első IBM PC/XT-klónjaként. Ezt a személyi számítógépet Németh Pál irányításával, Faix Gábor főkonstruktőr munkája révén a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) fejlesztette ki Budapesten. A klóngépet Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél gyártották, a PC-üzletágért felelős leányvállalat, a Sci-L első vezetője pedig Kovács Győző, a Neumann Társaság akkori főtitkára volt. Az ő visszaemlékezéséből kiderül, hogy a Proper-16 mintájául szolgáló, eredeti PC beszerzése 1981-82-ben még az embargó miatt kockázatos volt. A mintául szolgáló példányt egy Dél-Amerikában fellépő magyar cigányprímás vásárolta meg – és adta el az intézetnek a Bizományi Vállalat közvetítésével.

Az eredeti IBM PC-nél mintegy másfélszer nagyobb, Proper-16 számítógép konfigurációinak ára kiépítéstől függően félmillió és másfélmillió forint között mozgott még 1985-ben is, vállalatok havi 40000 forintért bérelhették. A számítógép árából tehát akár egy flottányi személyautót is vásárolhattak volna. A Proper-16 egyik jó állapotban fennmaradt példánya a mai napig is megtekinthető a Neumann Társaság szegedi Informatikatörténeti Tárlatában.

A partneri együttműködés egyesíti a digitális megoldásokat felsorakoztató ABB Ability^TM platform és a Dassault Systèmes 3DEPERIENCE platformjának erősségeit, épít a két cég stabil bázisára, speciális szaktudására és a világszerte széles ügyfélkörére. Az ABB már használja a 3DEXPERIENCE platformot, ezzel modellezi és szimulálja a saját megoldásait, mielőtt leszállítja azokat az ügyfeleinek. A partneri együttműködésnek köszönhetően az ABB a jövőben fejlett digitális ikreket fejleszt és szállít ügyfelei számára, amelyek segítségével hatékonyabban, rugalmasabban és fenntarthatóbban tudják majd üzemeltetni az ABB megoldásait és a saját műveleteiket is.

Az együttműködés keretében a vállalatok a többlépcsős megközelítést alkalmazva a gyárautomatizálásra, a robotikára, a feldolgozóipari folyamatok automatizálására és az okosépületekhez fejlesztett villamosítási megoldásokra fókuszálnak majd. Az első közösen fejlesztett megoldásaikat a 2019. április 1. és 5. között, a németországi Hannoveri Ipari Vásáron mutatják be.

„Ez az új távlatokat nyitó partneri együttműködés a ügyfeleink céljait is szolgálja, elősegíti majd, hogy sikeresek legyenek az innovációban, kiemelkedő üzleti növekedést érjenek el, és az értékláncuk teljes átalakításával biztosítja számukra, hogy kiaknázzák az ipari digitalizációban rejlő lehetőségeket. Az egyesített termékkínálatra, a speciális szaktudásra és a globális jelenlétre támaszkodva a két cég együtt a digitális ikrektől az eszközök állapotmenedzsmentjéig terjedő, nyitott, teljes körű portfoliót kínál ügyfelei számára, melynek segítségével ügyfeleink versenyelőnyre tehetnek szert” – nyilatkozta Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója. „Az ABB büszke rá, hogy a Dassault Systèmes csatlakozik a Microsofthoz, a HPE-hez és az IBM-hez, akikkel az ABB az ipari digitalizálás térnyerése érdekében szintén együttműködési partnerségre lépett. Nagyon várjuk, hogy megkezdjük a munkát a Dassault Systèmes teljes csapatával és a közös munkánk sikereket hozzon az innováció és ügyfél-értékteremtés terén egyaránt.”

„A 21. század iparának sikerességét már nem egyedül a termékgyártás képessége határozza meg. A korunk vezető vállalatai számára az lesz a meghatározó szempont, hogy mennyire lesznek képesek tökéletesen magukévá tenni a műszaki know-how-t. Ez lesz majd az új versenyképességet meghatározó differenciáló tényező. A változás az ipari szektor minden szegmensét átalakító digitális technológiák összefonódásával már megkezdődött – mondta Bernard Charlès, a Dassault Systèmes elnök-vezérigazgatója. – Az ipar új fénykorában a platformokra alapozott megközelítés lehetővé teszi a valós és a virtuális világ számára, hogy egymásnak információkat szolgáltassanak és egymást kölcsönösen erősítsék. Az ABB-vel kötött együttműködésünk a két cég sok évtized alatt felhalmozott szaktudásával kívánja segíteni az ügyfeleket, hogy a legtöbbet profitálhassanak ebből erős és dinamikus trendből.”

Napjaink erősen automatizált iparágaiban a digitális gyármodellezés és a rugalmas, robotizált gyártási rendszerek lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy több tervezési folyamatot iteratív módon hajtsanak végre gyorsabb és robusztusabb konstrukciókkal, ami elősegíti, hogy felgyorsuljon az átállás a tömegtermelésről az egyedi igényekre szabott termékek tömeges termelésére, amelyben a termékeket nagyobb változatosságban, kisebb tételekben és rövidebb termékéletciklusokban állítják elő. Számos gyártó esetében a just-in-time szállítások térnyerésével az állásidő költsége az utóbbi években drámaian megnövekedett. Egy modern gyártólétesítményben 1 óra állásidő költsége meghaladhatja a 1 millió dollárt.

Az ABB az ABB Ability^TM platform piacra dobása óta jelentős digitális megoldáskínálattal áll az ipar rendelkezésére. A 2017-ben forgalomba hozott platform több mint 210 digitális megoldást nyújt az ipari folyamatok tervezéséhez, kiépítéséhez, valamint kisebb költségek mellett nagyobb termelékenységet és biztonságot garantáló működtetéséhez.

A Dassault Systèmes 11 iparág számos különféle méretű vállalatával dolgozik együtt. Célja, hogy segítségével a vállalatok megfeleljenek azoknak a kihívásoknak, amelyek együtt járnak napjaink ipari reneszánszával. A 3DEXPERIENCE platform azokat a technológiákat és képességeket integrálja, amelyek segítik, hogy a tudás és a know-how felhasználásával olyan összekapcsolódó, digitális innovációs környezet hozzanak létre, amely digitális folytonosságot biztosít a koncepció fázisától a gyártásig és a tulajdonlásig, és vice versa. A platform 3D-alkalmazásait integráló ipari vállalatok olyan digitális ikreket hozhatnak létre, amelyek átfogják a vállalat teljes ökoszisztémájára vonatkozó, elemzett adatokat és szakismertet, és képesek mérni, értékelni és megjósolni az ipari eszköz/létesítmény teljesítményét, továbbá intelligensen segítenek optimalizálni annak működését.

Az ABB és a Dassault Systèmes partneri együttműködése kezdetben az alábbi területekre fókuszál majd:

Gyárautomatizálás és robotika

A folyamatok és rendszerek teljes körű optimalizálását szolgáló digitális ikrek kombinálva a robotikára alapozott automatizálás rugalmasságával a gyárak számára biztosítják azt a gyorsaságot, amelynek köszönhetően képesek lesznek alkalmazkodni az egyre dinamikusabb piacok elvárásaihoz. Ezek körébe tartoznak majd az „üzemkész” („ready-to-operate”) gyártási megoldások és szolgáltatások, valamint az ipari vállat átalakítását segítő szaktanácsadás, amelyekkel optimalizálható és felgyorsítható az új termékek piacra dobása. Az elektronikai termékek gyártói gyorsan növelhetik majd az új, de rövid élettartamú termék gyártását, míg az élelmiszer-feldolgozók, a termelési sebesség fenntartása mellett gyorsan átállhatnak a helyi szezonális termékekre. Az erősen automatizált iparágakban – így például az autógyártásban – a gyárak digitális ikrei lehetővé teszik az integrált tervezési és gyártási környezet kialakítását, amely támogatja az új, rugalmas és átkonfigurálható cellákra alapozott összeszerelési folyamatok kiépítését. Segítésével lehetővé válik különböző rendszerek összekötése, például a logisztikai automatizálási rendszer összekapcsolható a gyártósorokon dolgozó robotokkal, így olyan gyártósori rendszer alakítható ki, amely pontos alkatrészszállítással szolgálja az optimális termelési teljesítményt.

Okosépületek

Az ABB és a Dassault Systèmes digitális ikerrendszerekre fókuszáló digitális partnersége zökkenőmentes munkafolyamatot tesz lehetővé az épületek tervezése, technologizálása és üzemeltetése, valamint az összekapcsolt, fenntartható közlekedési megoldások terén. A rendelkezésre álló információk és a Dassault Systèmes 3DEXPERIENCE® virtuális univerzuma együttesen lehetővé teszik majd, hogy az ügyfelet jobban bevonják a specifikációk tervezési fázisaiba és az üzemeltetésbe.

Feldolgozóipar: bányászati példa

A feldolgozó iparágakban, így például a bányászatban, a versenykényszer miatt a vállalatok folyamatosan olyan új módszerek után kutatnak, amelyekkel a telephelyek biztonságának, termelékenységének és energiahatékonyságnak növelésével párhuzamosan csökkenthető a mindennapi tevékenységek költsége és kockázta. A föld alatti környezet modellje összekapcsolva a bányászati tervezéssel és a vezérlőrendszerekkel amellett, hogy lehetővé tenné az energiafogyasztás optimalizálását és a bánya automatizálását, biztosítaná, hogy a jövőbeni szcenáriók virtuális szimulálásával egyidejűleg a bányák üzemeltetői valós időben ellenőrizzék és optimalizálják a termelést.

A Dassault Systèmes

a 3DEXPERICE platformot kifejlesztő vállalat, olyan virtuális világokat nyújt a vállalatok és az emberek számára, amelyek segítségével fenntartható innovációkat fejleszthetnek ki. A világ élvonalába tartozó megoldásai átalakítják a termékek tervezése, gyártása és támogatása terén alkalmazott módszereket. Dassault Systèmes kollaboratív megoldásai támogatják a társadalmi innovációt, bővítik azon lehetőségek tárházát, amelyekkel a virtuális világ jobbá teheti valós világunkat. A cégcsoport a világ több mint 140 országában, 250 ezer ügyfél számára biztosít hozzáadott értéket a megoldásaival.

Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex)

innovatív technológiák vezető fejlesztője és szállítója az energetikai hálózatok, energetikai termékek, az ipari automatizálás, a robotika és hajtások terén. Ilyen termékeket és szolgáltatásokat kínál világszerte a közüzemi energiaszektorban, az iparban, a közlekedésben és az infrastrukturális szektorban működő ügyfeleinek. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban az ipari digitalizálás jövőjét formálja, és többletértéket biztosító megoldásokat kínál ügyfelei számára a következő területeken: az elektromos energia eljuttatása az erőművektől a fogyasztóig, illetve az ipari vállalatok automatizálása a természeti erőforrások kitermelésétől a késztermékek gyártásáig. A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) által szabályozott, teljesen elektromos hajtású autók számára rendezett versenysorozatot, a Formula–E-t névadó partnerként támogató ABB az e-mobilitás határainak kitolásával jelentősen hozzájárul a fenntartható jövő építéséhez. Az ABB több mint 100 országban működik, és 147 ezer főt alkalmaz. Magyarországi vállalata, az ABB Kft. 1991-ben alakult, és azóta az egyik vezető szállítóként van jelen a hazai közmű, valamint energiaszektorban.

A január 8–11. között megrendezésre kerülő CES közel 260 ezer négyzetméternyi kiállítási területén 4500 nagyvállalat és startup mutatja majd be innovációit a világ minden tájáról. A szervezők több mint 180 ezer látogató részvételét várják 155 országból. A kiállítási és konferenciaprogramban helyet kap többek között az 5G, az okos városok, az önvezető járművek, a kriptovaluták, a viselhető okoseszközök, a virtuális és kiterjesztett valóság, a 3D nyomtatás, a drón- és robottechnológia, a mesterséges intelligencia vagy éppen az esport is.

Nagyágyúk a színpadon

A számos kiállító nagyvállalat és startup mellett igazi tech nagyágyúk adják majd elő vízióikat a jövőről a CES szakmai programja részeként. A rendezvény nyitóelőadását dr. I. P. Park, az LG Electronics (LG) elnöke és technológiai vezetője tartja majd, bemutatva, hogy hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) a felhasználók életét a fejlődésre, az összekapcsolhatóságra és nyíltságra, azaz az AI három alappillérére építve. Ginni Rometty, az IBM elnök-vezérigazgatója pedig beszédében azt taglalja majd, hogy az olyan technológiák, mint az AI és a kvantum milyen drasztikus pozitív hatást fejtenek majd ki az üzleti életre és a társadalomra. Hans Vestberg, a Verizon vezérigazgatója az 5G-ben rejlő bámulatos lehetőségeket tárja majd fel előadásában, míg dr. Lisa Su, az ADM elnök-vezérigazgatója a számítástechnika új generációjáról beszél majd, mely alapjaiban határozza majd meg a játék- és virtuális szórakoztatóipart.

Öt magyar cég a krémben

A januári CES-en öt innovatív cég is képviseli majd hazánkat. A DoBox kifejezetten Apple termékekre fejlesztett hordozható vezeték nélküli dokkoló állomását állítja majd ki, a GPS Tuner outdoor- és biciklis navigációs applikációját, illetve e-bike-vezérlésrendszerét míg, a Grepton Informatikai Zrt. kiterjesztett (AR) és virtuális valóság (VR) mutatja be. Az autós navigációs és infotainment szoftvereiről ismert NNG autós kiberbiztonsági megoldására és iGo nacigációs szoftverére próbálja majd felhívni a figyelmet. Részt vesz továbbá a kiállításon hazánkból a Safeskin is, mely különleges lopásgátló tokokat gyárt iPhone-ra.

Lezárult az IBM Magyarország, a Pannon Egyetem, a Capture Zrt., a Delta Systems Kft. és a Libra Szoftver Zrt. 2014-ben indult közös kutatás-fejlesztési projektje, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatott.

A konzorciumi tagok felhőalapú megoldások olyan prototípusait fejlesztették ki, amelyek hatékonyabbá és intelligensebbé tehetik az okos városok és a modern közműhálózatok irányítását, illetve új alapokra helyezik az üzleti analitikai és a mobil munkaerő-szervezési feladatokat. A program az Új Széchenyi Terv keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) támogatásával valósult meg.

A kutatás-fejlesztési projekt célja az volt, hogy a magyar szervezetek, vállalatok és a helyi társadalmi csoportok, a lakosság igényeihez igazodó, a településen élők életét könnyebbé tevő megoldások prototípusai szülessenek meg. A konzorcium olyan újszerű városirányítási keretrendszereket és prototípusokat hozott létre és tesztelt élesben, melyek támogatják a közüzemi szolgáltatók munkáját az üzleti analitika, a munkaerő-szervezés és az okos mérési feladatok terén. Ezekkel a megoldásokkal mobiltechnológián, intelligens informatikai rendszereken, térfigyelő kamerákon és szenzorokon keresztül támogatható a közlekedésszervezés, az energiaellátás, illetve az önkormányzatok és a lakosság közti kommunikáció.

A „smart grid”, vagyis intelligens közmű alprojekt során a konzorcium a villamos- és szenzorhálózat fejlesztését és karbantartását célzó megoldásokat vizsgálta. Az integrált megoldások és az okos mérés távlati lehetőségei mellett egészen konkrét fejlesztéseket is elvégeztek. Prototípus fázisba került például a különféle szenzorok és mérőórák adatait egységes, egyben szándékos módosítástól védett formában továbbító berendezés is. Ezen a területen speciálisan az intelligens városüzemeltetésben használható felületek, rendszerek és eszközök jöttek létre, a keretdokumentumok pedig segítik az önkormányzatokat és közműszolgáltatókat felkészülni a jövőbeni energiafelhasználási szokások változásaira.

A mobil-munkaerő-menedzsment munkacsoport okostelefonok, tabletek és más mobil eszközök távmunkában és munkaszervezésben való alkalmazhatóságát kutatta. Az ennek kapcsán kifejlesztett erőforrás-ütemező rendszer hatékony megoldást kínál a különböző helyszínekre történő munkaerő delegálásban, és a terepre kiszálló szakemberek csupán egy mobiltelefon segítségével hozzáférhetnek a munkavégzéshez szükséges adatokhoz, műszaki rajzokhoz és információhoz. Jelentősen nőhet például a városüzemeltetés terepen dolgozó szakembereinek hatékonysága, ha a rendszer által kijelölt legideálisabb útvonalat követik az egyes célállomások közt.

Ehhez az alprojekthez kapcsolódóan elkészült a „Mozgásban a város” demonstrációs rendszer, amely emberek és járművek mozgási információit használva modelleket készít a közlekedés, a szállítmányozás és a helyfüggő szolgáltatások fejlesztéséhez, de hatékonyan alkalmazható a nagyszabású rendezvények, illetve váratlan helyzetek, szükségállapotok indokolta közlekedési változtatások, forgalomterelések megtervezéséhez is. Szintén a projekt részeként került kifejlesztésre egy olyan különleges keretrendszer, melynek segítségével az elszigeteltebb adatbázisok könnyen hozzáférhetővé válnak előre meghatározott lekérdezési parancsokat követve, így például az önkormányzatok könnyen összekapcsolhatnak különálló információkat, még ha több, fizikailag elszeparált adattárolóban tartják is azokat.

A konzorcium a prototípusok közül néhányat a projekt utolsó évében valós körülmények között tesztelt a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt-nél. A négyéves projekt 1,892 Mrd forintból valósult meg, melyből a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása 1,082 Mrd forint, a vállalatok önrésze pedig 809 400 000 forint volt.

A toplistát továbbra is a nagy technológiai cégek márkái vezetik. Az élen a Google áll 286 milliárd dolláros értékkel – ez 17 százalékos növekedést jelent a júniusi globális BrandZrangsorban szereplő értékhez képest. A második – 19 százalékos növekedéssel, 279 milliárd dollárral – az Apple, amely egyúttal vezeti a „legjelentőségteljesebben különböző” márkák listáját. A harmadik helyre az Amazon ugrott, 19 százalékos növekedéssel és 165 milliárdos értékkel. (Ezzel a 2006-os rangsorhoz képest a legmagasabb, 2662 százalékos növekedést képviseli a márka.)

A top 100 összértéke 3,16 billió dollár, ennek felét a tíz legnagyobb márka képviseli, míg a tech-márkák összértéke 1,2 billió dollár. Emellett számos ikonikus amerikai márka is felkerült a listára, melyek közül sokan elsősorban az anyaországban erősek. Találni köztük légitársaságot, fogyasztási cikkeket, kiskereskedőt, biztosítótársaságot, gyorséttermet és távközlési céget is. A „márkahozzájárulás”, a márka megkülönböztetése, vágykeltő és hűséget építő képessége tekintetében a Pampers, az Estée Lauder, a Coca-Cola, a Huggies és a Tide teljesített a legjobban.

Az amerikai márkákat a nemzetközi szereplők és a hazai politikai környezet is nyomás alatt tartja, de David Roth, a The Store WPP Európáért, a Közel-Keletért, Afrikáért és Ázsiáért felelős vezérigazgatója szerint a tény, hogy „a listán 18 hónapos és 200 éves márkák is szerepelnek, bizonyítja, hogy a tudatos amerikai fogyasztók továbbra is értékelik azokat a márkákat, amelyek folyamatosan fejlődnek és értéket közvetítenek, miközben az innovatív kihívókat és a folyamatokat átalakító márkákat is örömmel látják”.

A top 10:

1. Google – 286 Mrd USD (+17%)
2. Apple – 279 Mrd USD (+19%)
3. Amazon – 165 Mrd USD (+19%)
4. Microsoft – 155 Mrd USD (+9%)
5. Facebook – 151 Mrd USD (+16%)
6. Visa – 122 Mrd USD (+10%)
7. AT&T – 115 Mrd USD (+/-)
8. McDonald’s – 110 Mrd USD (+13%)
9. IBM – 102 Mrd USD (+/-)
10. Marlboro – 92 Mrd USD (+5%)

„A sikeres márkák úgy maradhatnak egészségesek, ha tiszta célkitűzéssel, folyamatos újítással, hatékony kommunikációval és a fogyasztói élményre fókuszálva építik az irányukban megmutatkozó szeretetet” – értékel Tim Wragg, a Kantar észak-amerikai Insights-vezetője. „A kifinomult amerikai fogyasztók továbbra is magasan tartják a lécet az amerikai márkák számára, ezzel erős alapot biztosítva számukra a hazai és nemzetközi sikerhez.”

Az idei BrandZ jelentést kiegészítették a Y&R BAV csoportjának kutatásával is, amely azt vizsgálja, mi teszi az erős országmárkákat. Az Egyesült Államok a 80 országot vizsgáló kutatásban a hetedik helyen teljesített, különösen magas pontszámokat szerezve az erő, a világ többi részével való kapcsolat, az előremutató gondolkodás, a kulturális befolyás és a vállalkozó szellem dimenziójában. Az „Amerika-márka” építéséből az olyan cégek is kiveszik a részüket, mint a McDonald’s vagy a Starbucks, amelyek bátran és érzékenyen tudnak alkalmazkodni a helyi sajátosságokhoz is.

A tanulmány néhány fontos megállapítása:

• A jelentőségteljes különbözőség (Meaningful Difference) igen fontos tényező. Az Apple mellett jól teljesít ebben a dimenzióban a Southwest Airlines is humoros hirdetéseivel, hiteles közösségimédia-jelenlétével és az olyan támogatási programokkal, melyek során például kedvezménnyel juttatja el a veteránokat a háborús emlékhelyekhez.
• Az amerikai fogyasztók jobb szolgáltatást várnak el az adataik megadásáért cserébe. Már nem elegendő a nem vagy életkor szerinti célzás, gyorsan elhagyják azokat a márkákat, amelyek nem közvetítenek releváns üzeneteket számukra.
• A termelőeszközök leépítése kifizetődő: a technológiai és szolgáltatócégek egyre kevésbé birtokolják a teljes értékláncot, a gyártás helyett egyre inkább a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásokra és értékre fókuszálnak.
• A márkaélmény meghatározó a lojalitás szempontjából. A listát ebben a tekintetben a FedEx és az Amzon vezeti, akik – gyakran együttesen – választékot, kényelmet és gyorsaságot kínálnak az online vásárlás során.
• Az amerikai márkák és marketingesek is hajlamosak túlzottan bezárkózni, a nagyvárosi fogyasztókra és életmódra fókuszálni – miközben egy New York-i több hasonlóságot mutat egy londonival, mint egy középnyugati amerikaival. A siker érdekében meg kell érteniük az ország más területein élő vásárlókat is.
• A Szilícium-völgy gondolkodása továbbra is befolyást gyakorol az országra és a világra: az amerikai cégek és dolgozók a leginnovatívabbak között vannak, és nem mutatják a fáradás jeleit. Az új cégek, mint az Airbnb, az Uber, a Lyft vagy a WeWork példa arra, hogy az amerikaiak folyamatosan újragondolják, hogyan dolgozunk, utazunk, ápoljuk kapcsolatainkat, élünk.

A teljes BrandZ jelentés ezen az oldalon érhető el.

Tízből nyolc vállalat nyitott az ún. „design thinking” vagyis a tervezői gondolkodásmód bevezetésére vállalati döntéseiben – állítja a Roland Berger.

A technológiai fejlődésnek, az ügyféligények változásának és az innovatív startupok által generált versenynek köszönhetően a gazdasági élet szereplői növekvő kihívásokkal néznek szembe. A hagyományos vállalatoknak is kell használniuk a digitalizáció nyújtotta előnyöket, de ennél tovább is kell menniük. Olyan változtatásokra van szükség, amelyek garantálják, hogy a cég alkalmazkodni tud a gyorsan változó környezethez. A Roland Berger szakértői szerint a megoldás kulcsa a vállalatai döntéshozatalban rejlik, mégpedig egy innovatív módszerben, a design thinkingben. Ezt a megközelítést sikeresen alkalmazta néhány cég az elmúlt évtizedben, és ezek azok a vállalatok – például az Apple, Coca-Cola, IBM, Nike, P&Gés a Whirlpool – amelyek értéknövekedése több mint kétszeresen szárnyalta túl az S&P indexet. A Roland Berger legújabb, „Design thinking minden szinten” című tanulmánya azt a módszertant mutatja be, amellyel a tervezői gondolkodás az összes vállalati döntés alapjává válik.

„A design thinking eljárás korábban azt jelentette, hogy különböző csapatok együttműködtek a maximális ügyfélközpontúság elérése érdekében elsősorban termék- és szolgáltatás-fejlesztési területen – mondta el Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. – Szerintünk azonban ennek a megközelítésnek stratégiai szinten kell beépülnie a vállalati működésbe és át kell hatnia a döntési rendszereket. A design thinking középpontjában az ügyfél érdeke áll, erre alapszik az összes vállalati döntés, amelynek kivitelezésében komoly szerep jut a digitális technológiáknak. A Roland Berger által megkérdezett vállalatok 81 százaléka nyitott ennek bevezetésére.”

Öt lépés az innovációért

Hogyan tudják a vállalatok döntéseik alapelvévé tenni a design thinking gondolkodást? A Roland Berger szakértői felállítottak egy modellt, amely bemutatja azt az öt fő lépést, amit a design thinking-alapú projektnek követni érdemes:

Alapozás: A szakasz lényege a probléma megértése, a célcsoport és a célok tisztázása.
Insightok összegyűjtése: A jelenlegi megoldások megvizsgálása és annak meghatározása, hogy miért nem született még olyan alternatív megoldás, amely találkozik a célcsoport igényeivel.

Teljes elmerülés: Az összegyűjtött insightokat értékelni és értelmezni kell. Ezek megértése az alapja a következő lépés meghatározásának.

Ötletgenerálás és prototípus gyártás: Az új ötleteket a kapott információk alapján kell kifejleszteni. A kiválasztott ötletet gyorsan prototipizálni kell, majd a prototípust tesztelni. A tesztalanyok visszajelzései gyorsítják a tanulási folyamatot és megkönnyítik a fejlődést.

Kiterjesztés: Az utolsó fázis feladata, hogy a csapat újabb potenciális területet találjon az eljárás alkalmazására. A versenytársak aktivitása és a jövőbeli trendek fontos megfontolandó tényezők lehetnek.

Ez az utolsó lépés segíti a csapatot abban, hogy magasabb szintre emelje a design thinking folyamatát. Számos jelenlegi cég kis lépésekben célozza meg az innovációt és fokozatosan dolgozik a meglévő termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésén. „A legtöbb esetben nem gondolkodnak nagy léptékben, pedig a jelenlegi üzleti környezetben, magasabbra kell tenni a lécet. Ha olyan terméket akar nyújtani, amelyet el is tud adni, ahhoz a vállalatnak nagyban kell gondolkodnia, sokat kell kísérleteznie és szükséges, hogy néhány ötlet kútba essen. A tervezői gondolkodás pontosan ezt a fajta paradigmaváltást, startup típusú gondolkodásmódot segíti elő, amelyet megtanulhatnak a nagyvállalatok is” – mondta el Schannen Frigyes.

A kulturális változás, a gyors folyamatok és a friss kompetenciák megújult alapokra helyezik a döntéshozatalt

A design thinking projektek teljesen új mentalitást igényelnek a stratégiai döntéshozatal folyamatában, az eljárás új vállalati kultúrát alapoz meg és gyorsítja a vállalati folyamatokat. Ez a puszta gyorsaság és a multidiszciplináris megközelítés az, ami teljesen átalakítja a vállalati kultúrát. „A startupok ezt a fajta változatosságot és sebességet magától értetődőnek veszik, de azok a vállalatok, amelyek évtizedek alatt érték el jelenlegi méretüket, nehezen birkóznak meg vele” – mondta Schannen. Ennek ellenére a design thinking jó fogadtatásban részesült a munkavállalók körében, ugyanis a szükséges tréning elvégzése után a munkavállalók 71%-a gondolta úgy, hogy az eljárás gazdagítja a vállalati kultúrát.

A tervezői gondolkodás támogatja az új képességek és kompetenciák elsajátítását is, például az adatelemzés területén. Annak ellenére, hogy a vállalatok ma már hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek össze és tárolnak, még sokkal többet tudnának tenni a felhasználásuk és az értelmezésük érdekében, amikor stratégiai döntéshozatalra kerül a sor. A design thinking-re épülő folyamat arra ösztönzi az embereket, hogy jobban használják a meglévő információt és új információforrásokat keressenek. „Csak akkor beszélhetünk a folyamat stratégiai dimenziójáról, amikor a design thinking lejut ezekig a tényezőkig és szintekig” – magyarázta Schannen. – Amikor ez megtörténik, a vállalatok teljesen új szinten hoznak majd stratégiai döntéseket.”

A Roland Berger tanulmánya mellékelten letölthető.

Roland Berger: Strategic Design Thinking pdf

Az IDC kutatása szerint egyre többen fektetnek vállalati közösségi megoldásokba a régióban.

A közösségi média visszafordíthatatlanul megváltoztatta a globális üzleti folyamatokat. Az információs robbanás, a rugalmas munkavégzés és a globális összekapcsolhatóság korában a munkavállalók villámgyorsan oszthatnak és terjeszthetnek információkat, dolgozhatnak ötleteken vagy projekteken földrajzi határok nélkül.

A vállalati közösségi hálózatok stratégiai jelentőségűek a Magyarországot, Horvátországot, Szlovéniát és Szerbiát magában foglaló régió üzleti életében is. Az IDC idei kutatása alapján a régió vállalatainak 57 százaléka létfontosságúnak tartja a közösségi együttműködést piaci szerepének megőrzéséhez. Az eredmény egybevág a cég egy korábbi, vállalati informatikai igazgatók körében végzett felmérésével is: a CIO-k túlnyomó többsége úgy véli, hogy az informatikai beruházások hangsúlya a belső ügyintézés területéről egyre inkább az ügyféloldali, „front-end” megoldások, például az ügyfélkapcsolat-menedzsment, az értékesítést automatizáló funkciók, illetve a call centerek felé tolódik el.

A vállalati kommunikációban és kollaborációban egyre népszerűbbek a hírfolyamok, blogok, mikroblogok, nem beszélve a fórumokról és különféle online csoportokról. Ezek a rendszerek a Facebook, Instagram, YouTube, Gmail, LinkedIn legjobb funkcióit ötvözik, és minden korábbinál hatékonyabbá teszik a munkavégzést.

Arra a kérdésre, hogy 2016-ban milyen technológiákba fektetett legtöbbet a cég a digitális fejlődés előmozdítására, a 250 főnél többet foglalkoztató vállalatok 57 százaléka a fenti kollaborációs megoldásokat említette. Az 5000 főnél nagyobb cégek esetében ez az arány 62 százalék volt. A második helyen az online és mobil értékesítési csatornák szerepeltek (54% a kisebb, 58% a nagyobb vállalatoknál), de még a dolgozók számára fejlesztett mobilapplikációkat is 43 illetve 51 százalékban említették a megkérdezettek.

A vállalati közösségi hálózatok és a kollaborációban használt technológiák terjedéséről az IDC kutatása további részleteket is tartalmaz. A felmérés teljes egészében az IBM SEE blogjáról érhető el. Ugyanitt Connecting for Success címmel az IBM szakértőjének kommentárja is elolvasható.

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de néhány izgalmas jelenségre rávilágít. Aki nem tud megújulni, a versenytársak közül kitűnni, az még a csúcsszektorokban is lemarad.

A 2016. évi listán szereplő márkák összértéke 1.796 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 4,8 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelembe véve a világgazdaság renyheségét, márkákat építeni még mindig kifizetődő üzletnek tűnik.

A dobogó nem változott az elmúlt két évhez képest: a három legértékesebb márka az Apple, a Google és a Coca-Cola. Itt inkább csak a változás iránya és üteme érdekes: míg a Google két éve stabilan 10% felett növekszik, az Apple a 2015-ös 43%-os ugrást követően idén – feltehetően a forradalmi újdonságok hiánya miatt – „csak” 5 százalékot tudott hozni, a márkák nagy öregje, a Coca-Cola értéke viszont évek óta lassan erodálódik. Utóbbi esetében érdekes lesz látni, hogy az idén megújult kommunikációs platform hatása érzékelhető lesz-e a jövő évi rangsorban.

A top 10-ben történtek még kisebb átrendeződések: az 5-6. helyen helyet cserélt a Toyota és az IBM, a GE két helyet rontva idén a 10., a tavalyi 9. McDonald’s idén csak 12., míg az Amazon két helyet javítva 8., a Mercedes-Benz pedig 3 helyezést erősítve a 9. lett. Az Amazon egyébként a lista második legnagyobb értéknövekedést elkönyvelő márkája, a tavaly 54, idén további 48%-ot erősödő Facebook után. 20 százalékot vagy annál többet egyébként meglehetősen változatos szektorok képviselői tudtak erősödni: a tech-szektorból még az Adobe, az autók közül a Nissan, a LEGO, valamint a Starbucks. Az autógyártók egyébként sem panaszkodhatnak: 18-18 százalékkal nőtt a MINI, a Porsche és a Mercedes-Benz értéke is, 10% felett pedig további 6 brand izmosodott.

A másik végletet nézve, a top 100-ból 28 márka értéke csökkent, közülük hété legalább 10%-kal. A negatív toplistát az IBM vezeti (-19%), második a Shell (-17%), majd 12-12%-kal a Prada, a Xerox és a Ralph Lauren következik. 10-10 százalékot bukott a Gillette és az HSBC. A Volkswagen tavalyhoz hasonlóan idén is veszített 9%-ot az értékéből, és hasonlóan rossz idők járnak két médiamárkára, az MTV-re és a Discoveryre is. Valószínűleg a megújulás hiánya magyarázza, hogy az FMCG márkák közül a Kellogg’s, a Sprite, a Colgate is gyengült, míg a luxuspiacon a Tiffany, a Cartier és – némi meglepetésre – a Burberry is lemaradt a konkurensek mögött. A technológiai szektor vesztesei még az eBay, Oracle, Canon, Lenovo és Panasonic is. (A tavalyi 18. helyezett HP idén már két cégként, a vállalati üzletágat leválasztva szerepel a listán, de együttes értékük is 7%-kal csökkent tavalyhoz képest.) A Johnnie Walker és a Smirnoff gyengülését az alkoholtermékek elfogadottságának csökkenése magyarázhatja – bár a könnyedebb italok közül a Budweiser és a Heineken, a drágábbak közül pedig a Moët & Chandon köszöni, jól van.

Fordítani tudott a trenden a GE (+2% a tavalyi -7 után), a Cisco (+4/-3), a Louis Vuitton (+8/-1), a Philips (+4/-8), a Gucci (+6/ -14), a Siemens (+10/-1), a régóta kihívásokkal küzdő Sony (+8/-5) és a hasonló cipőben járó Adidas (+16%/-8), a Thomson Reuters (+4/-12), és a számos versenytárs által szorongatott KFC (+2/-7).

A lista két új belépője idén a 89. helyen szereplő Dior és a bő négymilliárd dolláros értékkel a 100. helyet megcsípő innovátor, a Tesla.

A teljes jelentés az Interbrand oldalán letölthető, illetve háttérelemzések is elérhetők.

(Fotó: Apple)

Az Oliver kutatása szerint még a világ 25 legnagyobb márkája közül is csupán három esetében nem a közömbösséget jelölték meg első helyen a fogyasztók.

A modern világ túlterhelt fogyasztóiból érzelmeket kiváltani komoly feladat, hiába tekinti kiemelt feladatának a legtöbb marketinges. Az Oliver ügynökség által megrendelt kutatásban részt vevő 1000 brit válaszadó csupán az Amazon, a Google és a Disneyesetében említette legnagyobb arányban (34, 30, illetve 27 százalékban) első helyen a boldogságot, mint bennük kiváltott érzést, a többi 22 márka esetében a közömbösség dominált. (A legközömbösebbek az IBM és az American Express iránt voltak.) Jó hír, hogy a pozitív érzelmek összességében háromszor gyakoribbak voltak, mint a negatívak.

Izgalmat elsősorban az Apple generál, de csak a fogyasztók 15 százalékánál. A skála másik végén a gyűlöletet a McDonald’s (8%), a Facebook (7%) és a Coca-Cola (6%) provokálta ki a legnagyobb arányban. A frusztrációs listát a Facebook (5%), a haragot a McDonald’s (4%) vezeti.

Sharon Whale, az Oliver vezérigazgatója az eredményeket kommentálva elmondta: „A márkák jelentős anyagi és fizikai erőforrásokat áldoznak az érzelmekkel teli reklámok és márkázás kifejlesztésére, de keveset érnek el vele. El kell fogadniuk, hogy többet kell tenniük. Az érzelmi válaszok jelentős részét már nem a hirdetések, hanem a mindennapi márkatapasztalatok váltják ki. A márka ígéretét támogató zökkenőmentes vásárlási folyamat vagy fogyasztói élmény az, ami valójában számít.”

(Forrás: Bdaily, kép: Disney Consumer Products)