Az #InfluencersAgainstDisinfo projekt keretében kidolgozott Etikai Kódex a közösségi médiában aktív influencerek és tartalomgyártók számára ad iránymutatást annak érdekében, hogy felvehessék a harcot az álhírek terjedésével szemben, tartalmaik értékteremtő módon járuljanak hozzá a közbeszédhez, továbbá valós és megbízható információkkal támogathassák közönségüket. A félretájékoztatás, a dezinformáció és a külföldi információmanipuláció térnyerését az új technológiai fejlesztések – különösen a mesterséges intelligencia – is elősegítik. Bár ezek a jelenségek folyamatosan jelen vannak, különösen nagy kihívást jelentenek választási időszakokban.

A gyűjtemény olyan alapvető értékekre épül, mint az átláthatóság, a tényszerűség és a felelősségvállalás, miközben gyakorlati tanácsokat ad a mesterséges intelligencia jelölésére és a források ellenőrzésére. A kódex célja egy bizalmon alapuló, hiteles online környezet megteremtése, ahol a tartalomgyártók és a követők közösen léphetnek fel a félretájékoztatás ellen.

Számos felülről induló kezdeményezéssel ellentétben ezt a kódexet a közösségi médiában jelen lévő influencerek és tartalomgyártók – a 2024-es #InfluencersAgainstDisinfo projekt résztvevői – dolgozták ki. A dokumentum közös tapasztalataikat, meglátásaikat és értékeiket tükrözi. Az Aspen Institute Germany workshopok, tanulmányutak és különböző érintettek – többek között döntéshozók, a civil társadalom képviselői és közösségimédia-platformok – bevonásával segítette a folyamatot, azonban a 2025 januárjában megjelent Kódex kizárólag a közösségi média influencerek és tartalomgyártók szerepére és felelősségére fókuszál.

Molly Hall, az Aspen Institute Germany digitális programokért felelős szakmai vezetője így fogalmazott a kiadvány jelentősége kapcsán: „Mivel az európaiak mintegy 40%-a a közösségi médiából tájékozódik – ahogy azt az Európai Parlament 2025-ös közösségimédia-felmérése is kiemelte –, az influencerek és tartalomkészítők felelőssége soha nem volt még ekkora. Ez az Etikai Kódex egy egyedülálló, együttműködésen alapuló folyamat eredménye, amely során maguk a véleményvezérek határozták meg a munkájukat irányító elveket. Egy gyakorlati keretrendszert kínál az álhírek elleni küzdelemhez, a konstruktív közéleti párbeszéd előmozdításához, valamint ahhoz, hogy a közönséget pontos és hiteles információkkal ruházza fel.”

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke hozzátette: „A tartalomgyártók ma egyszerre kommunikációs és társadalmi szereplők is, ezért kulcsfontosságú, hogy legyen egy közösen elfogadott etikai iránytűjük. Az IAB Hungary teljes mértékben támogatja ezt a kezdeményezést, mert hosszú távon a hiteles, átlátható digitális környezet az egész iparág érdeke.”

Az Etikai Kódex jelentősége:

• A közösségi média influencerek és tartalomgyártók számára olyan alapvető értékeket határoz meg, mint például az integritás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság.
• Ezen értékek érvényre juttatására átfogó etikai elveket fogalmaz meg, és a gyakorlatban betartható, konkrét szabályokat határoz meg az online magatartásra.
• Segít eligazodni a közösségi média használatában, kezelni az etikai dilemmákat és magabiztosan feloldani az érdekellentéteket.
• Lehetővé teszi a tartalomgyártók transzparens működésének ellenőrzését a közösség által.
• A Kódex egyben oktatási eszköz is, amely mind a pályakezdő, mind a tapasztalt közösségi média influencereket és tartalomgyártókat folyamatos tanulásra, önreflexióra és szakmai fejlődésre ösztönzi.

Az IAB Hungary Social media és Influencer Munkacsoportja 2025 végén kezdte meg a projekt kapcsán az egyeztetéseket a közös munkáról a berlini Aspen Institute Germany szervezettel, ennek részeként készítették el a munkacsoport tagjai az angol nyelven megjelent kiadvány fordítását. „Szerintem kifejezetten fontos, hogy adjunk az influencereknek egy ilyen iránymutatást. Nemcsak azért, mert egyre nagyobb szerepük van a marketingben és a különböző célcsoportok elérésében, hanem azért is, mert társadalmi kérdésekben is befolyásoló hatásuk lehet. Ez az első közös kiadványunk az Aspen Institute Germany szervezettel, de bízunk benne, hogy nem az utolsó, hiszen nagyon sok teendőnk van ezen a területen” – tette hozzá Forgács Mariann, a munkacsoport vezetője, aki az RTL Reggeli című műsorában beszélt a véleményvezérek felelősségéről, a követőikre gyakorolt hatásról, és néhány, a projektben résztvevő influencerek által, a Kódexben megfogalmazott vállalásról.

Az Etikai Kódex magyar nyelvű fordításában a Social media és Influencer Munkacsoport alábbi tagjai vettek részt:

• dr. Faludi Gábor, a Szecskay Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje
• Farkas Dániel, a Star Network Influencer Ügynökség szakmai vezetője
• Forgács Mariann, a Be Social ügyvezetője
• Hollósy Eszter, a WPP Media Influencer és PR csapatának vezetője
• Horváth Ádám, a NuHeadz Talent Management alapítója
• Kapi Anikó, a Kapi Ügyvédi Iroda alapítója
• Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda versenyjogi és compliance csoportjának vezetője
• Novák Ferenc, a Neo Interactive social media üzletágának vezetője
• Szuromi Noémi, a New Land Media junior médiatervezője

Az Etikai Kódex közösségi média influencerek és tartalomgyártók számára című kiadvány az IAB Hungary Dokumentumtárában szabadon elérhető.

Novák Péter, az MRSZ elnöke így összegezte a Reklámszövetség legfontosabb következetetéseit: „Bár a pangó gazdasági környezet, a várakozások alatt maradó 2025-ös GDP-növekedés (+0,3%) nem biztosított támogató közeget a kommunikációs szektor fejlődéséhez az elmúlt évben sem, a lakossági (háztartási) fogyasztás enyhe emelkedése pozitívan hatott az iparág gazdasági teljesítményére. 2025-ben a hirdetők teljes kommunikációs ráfordításai az infláció feletti mértékben nőttek (+6,2%), de reálértéken még mindig nem érték el a költések 2019-es szintjét (-4,5%). A tavalyi gyarapodás oroszlánrészét továbbra is a versenyszféra befektetései eredményezték: ez volt a reklámpiac motorjának legfőbb üzemanyaga. A média szektorban tapasztalható nagyobb mértékű (+8,7%) éves reklámbevételnövekedés azonban csalóka, mert a piac bővüléséhez az előző évben is hozzájárult a médiaárak emelkedése, illetve a 2026-os választások előszele már érzékelhető hatással bírt egyes médiatípusokra. A hazai média reklámbevétel változása (+6,8%) 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől, sőt, reálértéken a 2019-hez szinthez képest még mindig 10%-os mínuszban van.” A kommunikációs szektorok teljesítménye kapcsán hozzátette: „A non-media[3] szektorok növekedési üteme lassulni kezdett 2025-ben. Teljesítményük infláció alatti mértékben változott (+3,7%), ami elmarad a 2024-es, 7,6%-os bővüléshez viszonyítva, és az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagnövekedése (+8%) alatt teljesít. Így a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest.”

Az MRSZ elnöke az utóbbi évek piaci folymataira reagálva azt is hangsúlyozta: „A reklámipar számára is rendkívül hektikusan alakultak 2019-et követő, válságokkal tarkított évek. A globális iparági trendek mellett a hazai gazdasági környezet is nehezített pályát jelentett, miközben a piac szereplői a mesterséges intelligencia kihívásaival is elkezdtek szembesülni.”

A 2025-ös MRSZ Médiatorta mérete: 415,9 milliárd forint

2025-ben mindösszesen 32,3 milliárd forint reklámbevétellel gyarapodtak a médiatípusok. Kivétel nélkül valamennyi növekedett, eltérő mértékben egy 1,9-11,2 skálán belül. Három médiatípus kiemelkedő mértékben, 10% felett növekedett nominálisan: a digitális (+11,2%), a közterület (+11.3%) és a rádió (+10,8%). Biztató, hogy a tavalyi nominális növekedés (+8,7%) magasabb, mint az elmúlt 25 év átlaga (5,8%), bár a teljes médiatortán belül a lokális média növekedés 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől. A 2020-ban kezdődő, rendkívül volatilis éveket követően a 2024-es és 2025-ös számok már a piac stabilizálódását mutatják.

Helycsere a médatípusok sorrendjében: a közterület megelőzte a sajtót. Hosszú évek óta először van változás a médiatípusok sorrendjében. 2025-ben a közterület és a sajtó helyet cserélt: a közterületi média a 4. helyre lépett elő, míg a sajtó a tavalyi növekedés ellenére is az 5. helyre csúszott vissza. A közterület ugyan kis mértékben, de 0,2%-kal nagyobb helyet hasít ki a tortából a sajtóhoz viszonyítva. A médiatípusok 2025-ös, új sorrendje: (1) globális digitális platformok, (2) televízió, (3) hazai digitális média, (4) közterület, (5) sajtó, (6) rádió, (7) mozi.

Még mindig a globális szereplők növekednek a leggyorsabban, bár a mérték már nem annyira kiugró, mint évekkel ezelőtt, de továbbra is meghaladja a hazai szereplőkét: 2025-ben a teljes piaci bővülés közel fele (48%) náluk realizálódott. A teljes médiatortában 19,6%-ot, míg a digitálisban 35%-ot képvisel a lokális (hazai) digitális tartalomszolgáltatóknál landoló reklámköltés. (A digitálison belül a hazai szereplők térnyerésének növekedését befolyásolta a 2023-tól bekerülő influencer marketing adat, illetve 2024-től digitális retail media adatokkal is kiegészült a szám.) A globális szereplőknél a teljes médiaköltés több mint egyharmada, 36,1%-a realizálódott, míg ennek aránya a digitális reklámköltésen belül 65%.

A rádió és a közterület piac stabil növekedésben. A közterület és a rádió évek óta folyamatosan növekszik, a rádió 2022 óta minden évben 10 százalékpont feletti mértékben. 2025-ben igazán sikeres évet zárt az outdoor piac, hiszen médiatörténeti előrelépést tett: a média tortában helyet cserélt a sajtóval. A 37,3 Mrd Ft-osra emelkedő közterületi reklámköltés az előző évhez képest 11,3%-os bővülést hozott, ami – noha kismértékben, 0,1 százalékponttal – meghaladta (!) a digitális piac növekedését is. Ez a szám elegendő volt ahhoz, hogy reálértéken is számottevő pozitív változást éljen meg a közterületi piac.

A sajtó fél évtized után ismét növekedési pályára állt. A sajtó a korábbi öt éves csökkenés és a 2024-es mélypont (-8,3%) után 2025-ben ismét növekedni tudott, 4,6%-kal növelte reklámbevételeit.

A nagyképernyősök visszavettek a tempóból. A televízió növekedési üteme 2025-ben belassult (+1,9%) a 2024-es évben tapasztalt növekedési ütemhez (+8,6%) képest. A mozi emelkedő pályán maradt, de csak kis mértékben, +3,9%-kal bővült az előző éves korrigált adathoz képest.

Reálértéken is bővült 2025-ben a médiatorta (+4,0%). A hektikus és reálértéken mínuszos 2022-23 után tavaly is növekedett a médiaköltés reálértéken, a 2024. évi 4,1% után 2025-ben 4%-kal. 2025-ben reálértéken csak a médiatípusok fele (digitális, közterület, rádió) tudott  reálnövekedést felmutatni, szemben a 2024-es évvel, ahol a sajtón kívül minden további média szegmens reálértéken is bővült. A sajtó inkább stagnált az elmúlt évben (+0,2% reálértéken), míg a televízió (-2,5%) és a mozi (-0,5%) teljesítménye csökkent 2025-ben.

Néhány médiatípus a reklámon túl más bevételi forrásokra is támaszkodhat, így a TV a terjesztési és előfizetői, a sajtó olvasói, a mozi a jegybevételekkel is számolhat, amely támogatja ezeknek a média szektoroknak a stabilitását. Jelentős egyéb bevételekkel bír a mozi, ahol az alaptevékenységből származó jegybevétel  (23,8 Mrd Ft) 8,6%-kal nőtt 2024-hez képest – ami a 2025-ös reklámbevételnek (2,3 Mrd Ft) több mint tízszerese -, továbbá a büfé bevételek is hozzájárulnak a mozik prosperálásához.

A digitális, tévés, közterületi, nyomtatott, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések 2025. évi számait összegezve kiemelte: “A tavalyi hazai adatok is megerősítik azt a nemzetközi trendet, hogy a hirdetők kommunikációs aktivitásának gerincét a digitális reklámozás jelenti, immár 55% feletti részesedéssel a médiaköltésekből, ami a 11,2%-os növekedésének köszönhetően megközelítette a 232 millárd forintot. Az új területek közül a Digitális Retail Media már meghaladja az 1 milliárd forintot, az először felmért ConnectedTV költések pedig az 500 millió forintos nagyságrendet.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tévés piac számait: „A televíziós reklámpiac 2025-ben a korábbi évekhez hasonlóan stabil eredményt ért el. A szektor árbevétele megközelítette a 89,9 milliárd forintot, amely 1,9%-os növekedést jelentett a 2024-es 88,2 milliárd forintos árbevételi szinthez képest. A hazai televíziós hirdetési piac továbbra is erős és kiszámítható, a kereskedelmi reklámbevételek szerepe továbbra is meghatározó.

A hagyományos televíziós reklámokat megtestesítő ;Kereskedelmi Spot; kategória 2025-ben tovább növekedett: árbevétele meghaladta 76,1 milliárd forintot, ami 2,2%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A szegmens továbbra is a televíziós reklámpiac meghatározó pillére, hiszen kiszámíthatóságot és magas megtérülési arányt biztosít a hazai hirdetők számára.

Az innovatív reklámeszközöket magában foglaló ’Kereskedelmi Non-spot’; kategória 2025-ben enyhe visszaesést mutatott: árbevétele 5,0 milliárd forint volt, ami 1,1%-os csökkenést jelentett 2024-hez képest. A mérsékelt korrekció ellenére a szegmens továbbra is jelentős szerepet játszik a televíziós reklámpiacon, mivel a hirdetők részéről továbbra is jelen van az igény az egyedi, kreatív megoldások iránt.

A televíziós reklámpiacon belüli állami forrásokból származó bevételek 2025-ben növekedtek: az ’Állami Spot’, ’Állami Non-spot’ és a ’TCR’ bevételek együttesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, ami 4,8%-os emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ezen belül különösen az Állami TCR bevételek mutattak stabil, 6,3%-os növekedést.

Az árubarter ügyletekből származó bevételek tovább csökkentek: míg 2020-ban még a teljes hazai televíziós reklámpiaci bevételek mintegy 2,1%-át tették ki, addig 2025-re arányuk 1,2%-ra mérséklődött.

A televíziós terjesztési bevételek alakulását a MEME megbízásából a PwC Magyarország 2025-ben ismét felmérte. A becslések szerint a terjesztési piac árbevétele 78,5 milliárd forintra emelkedett, ami 2,0%-os növekedést jelentett 2024-hez képest. Ennek eredményeként a terjesztési bevételek aránya a teljes televíziós piacon (reklám és terjesztés együtt) továbbra is meghatározó, a teljes piac közel 46,6%-át adja.

Összességében a televíziós ágazat 2025-ben pozitív évet zárt: a reklámbevételek növekedése mellett a terjesztési piac is stabil fejlődést mutatott. Bár egyes részszegmensekben – így például a „Kereskedelmi Non-spot” és az árubarter ügyletek területén –némi korrekció volt megfigyelhető, az iparág továbbra is ellenállónak bizonyult a gazdasági változásokkal szemben, miközben sikeresen alkalmazkodott a fejlődő hirdetői és fogyasztói igényekhez egyaránt. A televíziós reklámpiac működése 2025-ben kiegyensúlyozott maradt és továbbra is a stabilitás és a kiszámíthatóság jellemzi.” 

Kapitány Orsolya, az MRSZ-OOH szövetség elnöke hozzáfűzte: „A hazai OOH (közterületi) piac a 2025-ben előre tört, a 2024-hez képest mintegy 11,3%-os bevétel növekménnyel. A közterület média tömegmédium jellege meghatározó a marketing stratégiák kiépítésében; a 2025. év az első év amikor ezzel megelőzi a sajtó médiát. Ezt tovább erősíti a piaci digitális eszközállomány fejlesztése és kiépítésének folyamatossága. A teljes médiapiaci részesedés 9%; ugyanakkor amennyiben csak a hazai médiapiacot vizsgáljuk és eltekintünk a külföldi digitális médiatulajdonosokhoz érkező pénzektől, akkor a médiapiaci bevételi részarány 14%. A 2025. utolsó negyedévét támogatta az előző választási ciklusokhoz képest hamarabb induló politikai jellegű és társadalmi célú kommunikáció. A 2025. évben véglegesedett az NMHH reklámkatasztere, melynek keretében javarészt valamennyi reklámeszköz hivatalos nyilvántartásba került. Az így nyilvántartásba vett, egyedi regisztrációs kóddal ellátott reklámeszközökön lehet hirdetési helyeket a jogszabályokban foglaltaknak megfelelőe  értékesíteni. A 2026. évben tovább folytatódik az eszközállomány modernizációja. 

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtómegőrizte stabilitását, az MLE összesítése alapján 2025-ben a ’net-net’nyomtatott reklámpiac bevétele 36,316 milliárd forint volt.A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó55,919 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2025-ben 116,054 milliárd forint. A print szegmens továbbra is kiemelkedő súllyal bír, a teljes bevétel 79%-át teszi ki.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 23,819 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek éves összevetésben 8,8%-kal nőttek, mivel a hirdetők továbbra is értékelik a patinás márkák hitelességét.

A nyomtatott sajtó továbbra is fontos és stabil része a magyarországi médiafogyasztási szokásoknak. A NOK 2025-ös felmérése alapján a 16-75 éves korosztály mintegy 36%-a rendszeresen, heti szinten olvas nyomtatott sajtótermékeket, ami mintegy 2,7 millió embert jelent. Ez a szám jól mutatja, hogy a print nem veszített jelentőségéből, hanem továbbra is meghatározó tájékozódási forrás. Az 50 év feletti korosztály és a magasabb végzettségű olvasók körében erőteljesebb a nyomtatott napilapok és helyi sajtótermékek fogyasztása. Tízből négyen ma is rendszeresen olvasnak nyomtatott sajtót, és az előfizetők magas elégedettsége azt mutatja: az olvasás élménye, a kézbe vehető nyomtatott sajtótermék varázsa továbbra is maradandó érték. Fontos eredmény, hogy a kutatás cáfolta azt a mítoszt, hogy a fiatalok ne olvasnának print kiadványokat. A digitális és nyomtatott kiadványokat is olvasók 12%-át ugyanis a 16-29 éves korosztály teszi ki és a fiatalok 32 %-a vásárol lapokat.

A nyomtatott sajtó társadalmi beágyazottsága és elérése különösen fontossá teszi, hogy a tartalomelőállítás gazdasági és jogi feltételei a digitális környezetben is fenntartható módon biztosítottak legyenek. A mesterséges intelligencia térnyerése komoly szakmai és gazdasági kockázatokat jelent a minőségi újságírás számára, mivel a rendszerek fejlesztése során gyakran szerzői joggal védett tartalmak kerülnek felhasználásra a jogtulajdonosok engedélye nélkül, ami aláássa a kiadói befektetések megtérülését és tovább növeli a szektor kiszolgáltatottságát a globális platformokkal szemben. A fenntartható tartalomelőállítás érdekében elengedhetetlen, hogy a szabályozási környezet egyértelműen biztosítsa a szerzői és szomszédos jogok érvényesülését, valamint a tartalom előállítók megfelelő kompenzációját, hiszen csak így őrizhető meg a hiteles információk előállításának gazdasági alapja és a technológiai fejlődés kiegyensúlyozott működése.”

Ürge Dezső, a RAME és HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „A rádiózás az elmúlt év adatai alapján továbbra is kiemelkedően népszerű Magyarországon. Az NMHH Kantar–Hoffmann M-Meter 2025. IV. negyedéves mérései szerint a legalább 15 éves lakosság körében a rádiókat naponta mintegy 5,7 millióan, míg hetente 7,5 millióan hallgatták. Ez azt jelenti, hogy országosan a 15 éves és annál idősebb népesség 70 százaléka napi, 92 százaléka pedig heti rendszerességgel fogyaszt rádiós tartalmakat. Az előző év azonos időszakához képest a napi hallgatók száma 6%-kal, a heti pedig több mint 3%-kal nőtt. A 15-29 éves korosztály 83%-a heti rendszerességgel hallgatott rádiót, túlnyomórészt digitális eszközökön.

A kereskedelmi rádiók továbbra is meghatározó piaci szereplők, ugyanakkor a közszolgálati csatornák hallgatottsága is stabil és jelentős. A helyi és körzeti rádiók iránti érdeklődés is számottevő.

A magyar rádiós piacon 154 rádió működött, amelyeket 86 médiaszolgáltató üzemeltetett; ezek közül 77 gazdasági társaság, míg 9 egyéb szervezet – például alapítvány vagy egyesület – volt. A magyar rádiós szektorban továbbra sem jelent meg külföldi tulajdonú vagy külföldi érdekeltségű szereplő. A HEROE és a RAME 2025-re vonatkozó adatai alapján a rádiós piac teljes bevétele meghaladta a 18 milliárd forintot, amely több mint 10 százalékkal múlta felül a 2024. évi eredményeket. A bevételek legnagyobb része a vezető kereskedelmi rádiós szolgáltatóknál keletkezett, tovább erősítve piaci pozícióikat.

Összességében megállapítható, hogy a rádiózás továbbra is meghatározó és széles körben fogyasztott médium Magyarországon. Bár a digitális alternatívák egyre népszerűbbé válnak, hallgatottsági mutatóik egyelőre nem érik el a hagyományos lineáris rádiók szintjét.” 

Lehoczky Dóra, a New Age Advertising / Cinema City médiaértékesítési vezetője a Mozi szektor teljesítményéről elmondta: „A 2025-ben tapasztalt gazdasági nehézségek természetesen a hirdetési piacot is érintették, ennek ellenére a mozireklám iránti érdeklődés nem csökkent – sőt, új szektorok is felfedezték ezt a különleges kommunikációs csatornát. A mozi egyedülálló módon képes megragadni a nézők osztatlan figyelmét, így a márkaüzenetek hatékonyan és zavartalanul jutnak el a célközönséghez.

A szélesvászon nyújtotta kiemelkedő kép- és hangminőség olyan élménnyel egybekötött reklámbefogadást biztosít, amely más platformokon nem reprodukálható. Ennek hatékonyságát neuromarketing kutatások is alátámasztják.

Az idei évben visszamenőlegesen, egészen 2019-ig korrigáltuk adatainkat. Más piaci szereplők reklámbevételi számait is figyelembe véve, egységes mérőszámok mentén helyesbítettük a kimutatásokat. Célunk, hogy minél hitelesebb és átfogóbb képet adjunk a mozireklám-piac valós helyzetéről.

A 2025 évi 2,3 milliárd forintos reklámbevétel túlnyomó része, körülbelül 85%-a az on-screen reklámokhoz köthető, míg az off-screen felületek a bevétel mintegy 15%-át biztosítják. A hirdetési költések élén továbbra is az FMCG áll, amelyet szorosan követ az autóipar és a telekommunikáció.

A 2026-os év első negyedévének eredményei már most bizakodásra adnak okot, és további növekedést vetítenek előre. Ezt az optimizmust az év kiemelkedően erős filmkínálata is alátámasztja.”

A non-media torta (2025) mérete: 343,4 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 3,7%, reálértéken -0,7%:

Novák Péter, az MRSZ elnöke kiemelte: „Nominálisan csaknem minden részterület gyarapodni tudott vagy legalább stagnált (PR), kivételt képez a rendezvény piac, amely csökkenésbe fordult. A jelentősen eltérő dinamikájú non-média területek összteljesítménye (gyártási költségekkel együtt) +3,7%-kal növekedett 2025-ben, ez a 2024-es +7,6%-os bővüléséhez viszonyítva a növekedési ütemének lassulását jelzi. A 3,7%-os növekedési ütem elmarad a médiatorta +8,4%-os tavalyi bővüléséhez viszonyítva és a 2025-ös évi pozitív változás mértéke jóval alulteljesít az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagához viszonyítva is (+8%). Reálértéken 2025-ben az előző évhez képest összessségében negatív teljesítményt mutatott (-0,7%) a non-media szektor.” A 2019-es évhez hasonlítva a non-media szektor teljesítményét elemzve az MRSZ elnök kiemelte: „A 2021. évi megugrás utáni két évben reálcsökkenés, illetve stagnálás, majd ezt követően 2024-ben reálértéken is növekedett a non-media költés. 2025-ben azonban újra csökkenésnek indultak a hirdetők marketingkommunikációs költései. Összességében a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest és valamennyi területén röpködnek a mínuszok.”

Csak két részterület bővült az átlagnál számottevően magasabb ütemben 2024-hez képest (a gyártási költségeket figyelmen kívül hagyva): a marketingkutatás (+9,4) és az adatvezérelt megoldások köre (+8,4%). Míg a PR szektor szinte stagnált (+1%), a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások enyhe növekedést tapasztalhattak iparági szinten (+4,0%).

A kommunikációs és marketing szolgáltatások bevétele 12,2 Mrd forinttal bővült. A növekmény leginkább az adatvezérelt (+5,8 Mrd), valamint a kreatív- és médiaszolgáltatások területén (+5,2 Mrd) jelent meg, emellett nem elhanyagolható a marketingkutatások (+2,2 Mrd) gyarapodása sem.

Reálértéken csak két terület bővült. Csak a marketingkutatás és a hozzá közel azonos ütemben növekvő adatvezérelt marketing terület tudott reálértéken is növekedni 5%-os ill. 4%-os mértékkel.

Nehéz időszak 2025/2024 reálcsökkenéssel: A kreatív, média, esemény és PR szolgáltatások köre egyaránt csökkent reálértéken 2024-hez képest, ami a növekvő költségeikkel párhuzamosan különösen nehezített pályát jelentett 2025-ben.

2019-es évhez képest reálértéken komoly visszaesét mutatnak a kommunikációs szektorok: A PR és az adatvezérelt szolgáltatások 10% körüli csökkenése még enyhének is nevezhető a marketingkutatás 15% feletti és az esemény marketing 19%-hoz közelítő reálérten mért csökkenéséhet képest. Az ambient közel 60%-áról nem is beszélve… Egyedül a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások tartanak közel azon a szinten reálértéken 2025-ben, mint 6 évvel ezelőtt (-1,3%).

Az MRSZ Kommunikációs torta (2025) mérete: 758,7 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 6,2%, reálértéken -4,5%:

 A teljes kommunikációs torta mérete nominálisan 758,7 Mrd forintott tett ki 2025-ben. Reálértéken számolva, még mindig nem érte el a teljes kommunikációs költés mértéke a 2019. évi szintet, attól 2025-ben 4,5%-kal maradt el.

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás és PR szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások 2025-ös képét így kommentálta: „2025-ben a reklámpiac teljesítménye szorosan követte a makrogazdasági tendenciákat: bár a fogyasztás továbbra is növekedett, de lassuló ütemben, a szektor bővülése a korábbi évekhez képest jelentősen mérséklődött. Míg 2024-ben 9%-os növekedést sikerült elérni – amellyel a piac egy évre meghaladta a fogyasztói árindexet, és felzárkózott a szolgáltatási szektor inflációs szintjéhez –, addig 2025-ben a növekedés ennek felére, 4%-ra lassult. Ez a szint ismét infláció alatti teljesítményt jelent, hasonlóan a 2023-as évhez.

Az ügynökségi bevételek reálértéke tehát nem nőtt 2025-ben sem a kreatív, sem a média szegmensben.

A profitabilitás fenntartása komoly kihívást jelent a szektor számára: a stagnáló reálbevételek mellett a bér-, működési és alvállalkozói költségek aránytalanul nagyobb mértékben emelkedtek. Ennek következtében a jövedelmezőség az előző évhez képest egyértelműen romlott. A csökkenő profitabilitás, valamint a technológiai fejlődés felgyorsulása az ügynökségi modellek alapvető átalakulását indítja el. Ezt a trendet erősítik a globális hálózatok összeolvadásai is, amelyek hatása már Magyarországon is érzékelhető.” 

Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, a MaReSz alelnöke az eseménymarketing piac 2025-ös költéseit az alábbiak szerint jellemezte: „A MaReSz tagügynökségek önkéntesen szolgáltatott adatai alapján a rendezvényszervezésből származó árbevétel ügynökségenkénti átlagos változása –7,6%, mediánja –4,5% volt 2025-ben a 2024-es bázishoz képest.

A visszaesés mértéke ugyanakkor erősen szóródik: néhány kisebb és közepes szereplő jelentős csökkenése lefelé torzította az átlagot.

A nagy ügynökségek esetében a piac lényegesen stabilabb képet mutat: átlagos változás –1,7%, medián változás –4,8%. Ez arra utal, hogy a nagyobb, diverzifikált portfólióval rendelkező ügynökségek 2025-ben jellemzően megtartották pozícióikat, miközben a kisebb szereplők nagyobb volatilitást tapasztaltak.

Összességében a rendezvénypiac mérsékelt visszaesést mutat, de nem beszélhetünk strukturális zuhanásról; a piac inkább átrendeződött és koncentráltabbá vált.

Ezért a teljes vizsgált eseményiparra vonatkozó becslésünk, figyelembevéve az összes tényezőt, -1,7% 2024-hez képest, így a nettó árbevételt 77milliárd forintra becsüljük.”

Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség Elnöke az adatvezérelt marketing piac 2025-ös teljesítményét kommentálta: „A hazai adatvezérelt piac 2025-ben is megőrizte lendületét: 8 százalékos növekedéssel közel 75 milliárd forintos volument ért el. Az év során egyértelműen a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának áttörését láthattuk. A rugalmasabb KKV szektor mellett elindultak a nagyvállalati, központosított projektek is. Az early adopterek esetében a megvalósult fejlesztések már konkrét üzleti eredményeket és mérhető hatékonyságnövekedést hoztak a digitális csatornákon. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők újraértelmezték a nyomtatott eszközöket és helyüket az omnichanel stratégiákban. A versenyelőnyt a jövőben már nem pusztán a technológia megléte, hanem annak intelligens és ügyfélközpontú integrációja jelenti.” 

Szántó Balázs, az MPRSZ ügynökségeket képviselő elnökségi tagja elmondta: „A PR-ügynökségek árbevétele a várakozásoknál kevésbé, az infláció alatti mértékben nőtt. A 2025 harmadik negyedévében végzett, második óradíjfelmérésünk alapján ugyan az ügynökségvezetők a tanácsadói díjak markánsabb növekedésére számítottak, végül a világgazdasági és geopolitikai helyzet negatívan hatott az ügyfélköltésekre. A PR-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a kommunikációs ökoszisztémában, most különösen nagy szükség van egyedi erősségükre, reputációmenedzsment és kríziskommunikációs tapasztalatukra. Tagügynökségeink gyakorlatilag mind arról számoltak be, hogy a negyedik negyedévtől egymást érik a kríziskommunikációs projektek. Reméljük, idén a PR-ügynökségi bevételekben is látszik majd, hogy a megbízók értékén kezelik ezt a nehéz, de izgalmas és létfontosságú munkát.”

Bacher János, az Impetus Research igazgatója, az adatokat gyűjtő munkacsoport vezetője hangsúlyozta: „A marketingkutatás – a piac szereplőinek többségétől származó adatok alapján – ismét jó évet tudhatott maga mögött 2025-ben. A piac méretének bő 9 százalékos növekedése vélhetően túlszárnyalja a legtöbb érintett várakozását, ebben a kihívásokkal teli időszakban. Külön öröm, hogy ez a növekedés reálértéken is jelentős bővülésnek számít – helyezte kontextusba az adatokat Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Nagyon örülünk, hogy az ügyfelek továbbra is számítanak a megbízható kutatási adatokra, melyek támogatják a helyes üzleti döntéseket. A piac számos kihívással néz szembe, melyek közül talán a legfontosabb a mesterséges intelligencia megjelenése a kutatási eszköztárban. Nagyon fontos, hogy a szektor lehetőségként tekintsen az új technológiára, ami a hatékonyság növelésén és akár egyre újabb kutatási módszerek alkalmazásán keresztül tudja szolgálni, hogy az iparág hosszú távon is megbízható partnere maradjon ügyfeleinek.”

[1]MÉDIATORTA:A médiatorta célja, hogy  felmérje a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén. Kizárólag a médiánál megjelenő reklámköltéseket tartalmazza egységes szempontrendszer szerint: (1) tartalmazza a net-net költéseket átfedések nélkül, (2) a barternél csak a nem médiabarter (árubarter) szerepelhet, (3) nem tartalmaz gyártási költséget.

[2] KOMMUNIKÁCIÓS TORTA: A Reklámszövetség a kommunikációs tortával egy olyan teljeskörű piaci adatot kíván publikálni, amely tükrözi a hirdetők teljes külső  marketingkommunikációs befektetéseinek méretét, változását. Az MRSZ kommunikációs torta az alábbi területeket foglalja magába (net-net költések átfedések nélkül): médiatorta; kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások; esemény; adatvezérelt marketing (direktmarketing); marketing-kutatás (ügyfelek által finanszírozott kutatások); Public Relations (PR); ambient; gyártási költség (médiatulajdonosoknál jelentkező, hirdetők felé továbbhárított).

[3] NON-MEDIA TORTA: A non-media torta magába foglalja az adatvezérelt marketinget (direktmarketing), az ambientet, a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokat (beleértve az ügynökségeken átfutó gyártásokat), az eseményeket, az ügyfelek által finanszírozott marketing kutatásokat, és a PR-t. Továbbá tartalmazza a médiaköltéshez kapcsolódó gyártási költségeket.

Az Atmedia és az RTL Magyarország támogatásával megjelent kiadvány két oldalról világítja meg a hazai CTV-piacot: egyrészt az IAB Hungary megbízásából a PwC Magyarország által készített, fogyasztói megkérdezésen alapuló, reprezentatív kutatás* eredményein keresztül, amely a fogyasztói szokások és igények alapos megismerésével tárja fel a piacban rejlő növekedési lehetőségeket. Másrészt a piaci szereplők között végzett felmérésből** származó adatokkal rámutat arra, hogyan látják a hazai hirdetők, ügynökségek, kiadók és egyéb technológiai szolgáltatók a connected TV-s hirdetési megoldások jelenlegi és jövőbeli szerepét a médiapiacon. A két kutatás többek között az alábbi megállapításokra jutott:

• A digitálisan affinis háztartások háromnegyedében van internetre kötött tévé, de sokan nem használják ki annak lehetőségeit.
• A hagyományos tévé-előfizetések továbbra is meghatározók, a megkérdezettek 92%-a rendelkezik előfizetéssel.
• A hagyományos tévé-előfizetéssel rendelkező nézők naponta átlagosan 1,6 órát töltenek a televízió előtt.
• Az okostévével rendelkezők 32%-a emlékszik a TV menürendszerében látott hirdetésekre, főként filmelőzetesekre és gyógyszerreklámokra.
• CTV bannerhirdetésekkel a válaszadók 39%-a találkozott már, de 23%-a nem tudja eldönteni, hogy látott-e már ilyet.
• A legnépszerűbb streamingplatform a Netflix (76%), amelyet az HBO Max (37%) és a Disney+ (36%) követ. Negyedik helyen a SkyShowtime (21%) áll, és első magyar szereplőként, 18%-os aránnyal az RTL+ következik az ötödik helyen.
• A megkérdezett piaci szakemberek kétharmada indított már CTV-megoldással kampányt.
• A gyártók nyitóképernyőin megjelenő hirdetések és az okostévén, streamingcsatornákon futó hirdetések a leggyakoribb CTV-kampánymegoldások.
• A válaszadók harmada tartja elfogadhatónak vagy jó ár-érték arányúnak a CTV árazását.
• Többségében büdzsé-átcsoportosítás történik az online display és videó rovására.
• A hirdetők fele arról számolt be, hogy a várakozásaiknak megfelelően alakult CTV-kampányuk teljesítménye, tízből három hirdető várakozásait pedig felül is múlta.
• A piaci szereplők egyöntetűen növekedésre számítanak a CTV-hirdetések kapcsán.

A hazai connected TV-piacot először, két oldalról feltérképező kutatás adatait, a témában legfontosabb fogalmak magyarázatait és a marketingcélú megjelenési lehetőségeket tartalmazó, ábrákkal gazdagon illusztrált CTV Insight Hungary 2025 kiadványt az IAB Hungary tagjai teljes terjedelmében elérik a szakmai szervezet Dokumentumtárában.

*A PwC Magyarország B2C kutatásának alapjául szolgáló, 2025 júliusi adatfelvétel 2569 fő részvételével zajlott. A minta reprezentatív a Magyarországon 5,3 millió főre tehető, 18+ digitálisan affinis – okostelefonját applikációk letöltésére is használó, bankkártyával rendelkező, online vásárló – internetezőkre vonatkoztatva.
** A B2B kutatáshoz az adatfelvétel 2025. július 23. és augusztus 21. között történt.

A digitális piaci szereplők között évek óta tapasztalt jelenség a közösségioldal-szolgáltatók elérhetetlensége, a hirdetők és az ügynökségek naponta szembesülnek kommunikációs problémákkal a kapcsolatfelvétel során. Ezért az IAB Hungary júliustól már kibővült feladatkörrel működő Social media és Influencer Munkacsoportja a digitális piaci szereplők képviseletében igyekszik megoldást találni a helyzetre azzal, hogy együttműködési lehetőséget keres a közösségimédia-platformok üzemeltetőivel. „A szakmai szervezet ernyője alatti összefogással reményeink szerint jóval hatékonyabban, eredményesebben léphetünk fel és építhetünk ki kapcsolatot a szolgáltatókkal, mintha azt a piaci szereplők külön-külön tennék. Az ilyen jellegű együttműködésből pedig hosszú távon minden piaci szereplő profitálhat” – fogalmazott Forgács Mariann, a Be Social digitális ügynökség alapítója, akit márciusban választottak az IAB Hungary influencer marketing témáért felelős munkacsoportjának élére.

A mostantól social media területtel is mélyebben foglalkozó munkacsoport tervei között van az is, hogy ajánlásokkal segítse a cégek eredményes közösségimédia-használatát, és a már bevált, legjobb gyakorlatokon keresztül mutassa meg, hogyan lehet a közösségi médiában használt különböző poszttípusok teljesítményét növelni, az eltérő platformokon a legnagyobb eléréseket generálni. Kiemelt témaként kezelik a mesterséges intelligencia eredményes, etikus használatát a mindennapi tartalomgyártásban, és egy útmutató készítését tervezik annak kapcsán, hogyan érdemes optimalizálni a social media marketingmixet a különböző iparágakban, egy-egy adott költségvetési mérethez igazítva.

„A névváltozással és kibővült feladatkörrel egyrészt abban bízunk, hogy még nagyobb digitális területet tudunk szakmailag lefedni, és ezáltal segíteni a hazai szereplők hatékony munkáját. Másrészt azok a szakemberek, akik eddig nem voltak tagjai az IAB-nak vagy a munkacsoportnak, mert esetleg az influencer marketing területén nem tevékenykedtek, mostantól ők is megoszthatják szakmai tapasztalataikat social media témakörben, így igazán naprakész tudással rendelkezhet majd a munkacsoport ebben a témában is” – utalt egyben Forgács Mariann arra, hogy a közösségi média területén aktív cégek, ügynökségek csatlakozását is várják az IAB Hungary Social media és Influencer Munkacsoportjába.

Forgács Mariann a hazai piacon jól ismert közösségimédia-szakértő. Rendszeresen szerepel szakmai konferenciákon és a szaksajtóban, oktat egyetemeken, zsűrizni hívják szakmai versenyeken és mindemellett rendszeres tartalomgyártó. Cégtársával közösen hozta létre 2010-ben a Be Social Kft.-t, az ország egyik első, közösségi média fókuszú digitális ügynökségét. 2024 óta az Online Marketing Akadémia oktatással foglalkozó cég szakmai vezetője, és a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásfejlesztő cég, a Skillbot ügyvezetője is.

A podcast egyre inkább része a hirdetői médiamixnek, és bár korábban is létezett erre a médiatípusra érvényes jogszabályi környezet, rengeteg anomália volt a podcastokban zajló marketingcélú megjelenésekkel kapcsolatban. Ezért a szabálykövető podcasthirdetési gyakorlat megismerésére az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és az IAB Hungary témáért felelős közös munkacsoportja egy Podcast Reklámelhelyezési Útmutatót adott ki, amelyet a június 12-i Business Festen mutattak be.

A kiadvány segít jobban megérteni a podcastok mint reklámhordozók szerepét, a bennük rejlő lehetőségeket és a velük kapcsolatos szabályozási kérdéseket. Vagyis a podcastra nem mint szerkesztett tartalomra tekint, hanem a kereskedelmi gyakorlat megvalósításának lehetséges eszközét érti alatta.

“Célunk, hogy a podcasthallgatók egyértelműen felismerjék, amikor egy tartalom fizetett megjelenés (reklám), illetve amikor az független szerkesztői (organikus) tartalomként jelenik meg. Elvi állásfoglalásunkat a hatóságok vizsgálati szempontjai, a bírósági döntések indoklásai, az ÖRT előzetes véleményezése során kialakított gyakorlata, valamint a nemzetközi gyakorlat ismerete alapján fogalmaztuk meg. Ez tehát egy általános érvényű iránymutatás a piac számára, hiszen egy konkrét reklám- és kereskedelmi tevékenység megfelelése mindig csak az összes körülmény értékelése alapján állapítható meg” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára.

Az IAB Hungary másfél évvel ezelőtt egy workshop keretében kezdeményezett szakmai párbeszédet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, hogy együtt tisztázzák, mit jelent pontosan a podcast – mint új médiatípus – jogi és üzleti szempontból, és hogy közösen tompíthassák a podcastokban elhelyezhető reklámok körüli bizonytalanságokat. Ez a folyamat érett be azzal, hogy a hatóságokkal és az ÖRT-tel együttműködve elkészült a Podcast Reklámelhelyezési Útmutató.

“Fontos volt, hogy egyértelműen, következetesen megfogalmazott ajánlás készüljön a témában, amely minden szakmai szereplőt segíthet abban, hogy szabálykövető módon helyezhessen el reklámokat a podcastműsorok környezetében. Mert a szabályok és irányelvek nemcsak jogi kötelezettséget jelentenek, de hozzájárulnak a podcast mint médium hitelességéhez is. A szabályozott és felelős reklámgyakorlat védi a hallgatókat, erősíti a hirdetők iránti bizalmat, és hosszú távon fenntarthatóvá teszi a piacot” – tette hozzá Román Balázs, az IAB Hungary Audió Munkacsoportjának vezetője.

Az útmutatóban összegyűjtve találhatók meg a podcast készítésére illetve reklámfelületként használatára vonatkozó jogszabályok és irányelvek, de az ilyen típusú audiotartalmaknál használt legfontosabb fogalmak, szakkifejezések definícióit is listázza. Az utolsó, leghosszabb fejezet pedig praktikus és napi gyakorlatot segítő kérdés-válasz formában dolgozza fel a podcastreklámozás helyes gyakorlatát.

Az ÖRT és az IAB Hungary közösen készített Podcast Reklámelhelyezési Útmutatója az Önszabályozó Reklám Testület weboldaláról és az IAB Hungary Dokumentumtárából tölthető le.

Az IAB Hungary munkacsoportjaiban sokrétű szakmai munka folyik: megbízható adatokat gyűjtenek és szolgáltatnak a piac működéséről (Médiaszekció, AdEx), erősítik az új reklámeszközök ismertségét és elfogadottságát, szabványosítanak, ajánlásokat készítenek új hirdetési formátumokra, véleményt nyilvánítanak és javaslatot tesznek a piaci szabályozást érintő ügyekben, valamint edukálnak és kutatásokat szerveznek.

Jelenleg 106 tagcége van a magyar IAB-nak, s az általuk a különböző munkacsoportokba delegált közel 230 szakember a szabadidejében dolgozik azért, hogy tapasztalatával és tudásával formálja a digitális piac egy-egy területét.

A kilenc szakmai csoport tagjai maguk közül több jelöltek is felkérhettek, s akik vállalták a megmérettetést, azokról szavazhatott a munkacsoport. Végül ez alapján az IAB Hungary elnöksége nevezte ki a vezetőket az egyes csoportok élére.

A legtöbb felkérés – szám szerint 5 – a Médiaszakcióban érkezett, közülük ketten fogadták el a jelöltséget. Második helyen az Adat munkacsoport végzett 4 felkéréssel és 2 jelölttel. Dobogós volt még az Influencer és Programmatic munkacsoport 3-3 felkéréssel és 1, illetve 2 jelölttel.

A szavazás az alábbi eredménnyel zárult:

• Adat munkacsoport: Rusvai Richárd (Data Innovation)
• Analitika munkacsoport: Deli Norbert (HD Marketing)
• Audio munkacsoport: Román Balázs (Betone)
• Digitális Video munkacsoport: Erdélyi Eszter (Atmedia)
• Influencer munkacsoport: Forgács Mariann (BeSocial)
• Oktatás munkacsoport: Néz Kata (OMD)
• Programmatic munkacsoport: Zölei Ármin (HoppEx)
• Médiaszekció: Magyarfalvi Éva (Használtautó.hu / UP Saleshouse)

Gratulálunk a megválasztott vezetőknek, akiknek a mandátuma 2026. december 31-ig szól.

A versenyre olyan kereskedelmi üzenetet tartalmazó videóhirdetésekkel lehetett nevezni, amelyek 2024-ben hirdetési kampány keretében, Magyarországon elérhető online kiadók felületein futottak, valamint a közösségi és videómegosztó platformokon jelentek meg.

A 6 fős szakmai zsűri – többek között – olyan szempontok alapján értékelte a pályaműveket, hogy annak első néhány másodperce mennyire ragadja meg a felhasználó figyelmét, a brand milyen gyorsan jelenik meg a hirdetésben, milyen a hirdetés története, az mennyire erősíti a márkát és hogyan adja át az üzenetet a fogyasztónak. De hasonlóan fontos szempont volt, hogy milyen a hirdetés vizualitása, passzol-e a történethez, valóban az adott célcsoportnak szól-e az üzenet, és illik-e a hirdetés üzenete a közlésre kiválasztott médium környezetébe.

“Az IAB Hungary Digitális videó Munkacsoportjaként fontosnak tartjuk, hogy a kreativitás ünneplése, a kiválóság elismerése és a videóhirdetés területén az innováció inspirálása mellett a legjobb gyakorlatokkal mutassunk irányt a szakmának. A best practice-k használatával minden kampány eredményessége javítható. A versenyt idén is szeretnénk meghirdetni, és a legizgalmasabb, magas minőségben elkészített videós hirdetések alkotóit 2026 elején díjazni” – fogalmazott Erdélyi Eszter, a munkacsoport vezetője.

A verseny eredményhirdetését 2025. február 6-án, a Video 2025 IAB Café rendezvényén tartották, ahol az IAB Digitális videó Munkacsoportja három kategóriában hirdetett győzteseket.

SOCIAL

Az Év videós hirdetése 2024 Social kategória I. helyezett:

• Kampány neve: Fanta Halloween 2024
• Hirdető: The Coca-Cola Company
• Kreatív ügynökség: Hogarth
• Médiavásárló: EssenceMediacom
• Videó: https://www.instagram.com/fantamagyarorszag/reel/DBqurawgTDn/

Az Év videós hirdetése 2024 Social kategória II. helyezett:

• Kampány neve: Algoflex – Híres utolsó mondatok
• Hirdető: Opella Healthcare Commercial Kft.
• Kreatív ügynökség: Publicis
• Médiavásárló: OMD
• Videó: https://www.youtube.com/shorts/-i5HQet2Voo

Az Év videós hirdetése 2024 Social kategória III. helyezett:

• Kampány neve: Domestos Power Foam
• Hirdető: Unilever Magyarország Kft.
• Kreatív ügynökség: Compact Crew
• Médiavásárló: Mindshare Magyarország Kft.
• Videó: https://fb.me/1TIBT3KWBmryZu3

IN-STREAM

Az Év videós hirdetése 2024 In-Stream kategória I. helyezett:

• Kampány neve: Philips OneBlade 360 – Euro2024
• Hirdető: Philips
• Médiavásárló: OMD
• Videó: https://www.youtube.com/watch?v=TydhoQ_Vm6s

Az Év videós hirdetése 2024 In-Stream kategória II. helyezett:

• Kampány neve: Intimissimi Uomo – Science of Underwear
• Hirdető: Calzedonia Hungary Kft.
• Kreatív ügynökség: Oniverse
• Médiavásárló: PHD Hungary
• Videó: https://www.youtube.com/watch?v=HYoQt3LT7jQ

Az Év videós hirdetése 2024 In-Stream kategória megosztott III. helyezett:

• Kampány neve: Billingo – Több mint Online Számlázó!
• Hirdető: Billingo
• Kreatív ügynökség: MindfreeK Productions
• Médiavásárló: Intren
• Videó: https://www.youtube.com/watch?v=-9fYOczZmW4

Az Év videós hirdetése 2024 In-Stream kategória megosztott III. helyezett:

• Kampány neve: Yepp, megérkezett az Adatforradalom!
• Hirdető:Yettel Magyarország
• Kreatív ügynökség: Artificial Group
• Médiavásárló: PHD Hungary
• Videó: https://www.youtube.com/watch?v=zMeg87HyQBg

HOSSZÚ FORMÁTUM

Az Év videós hirdetése 2024 Hosszú formátum kategória I. helyezett:

• Kampány neve: TheVR Mekis kedvence
• Hirdető: McDonald’s Magyarország (Progress Promotion Kft.)
• Kreatív ügynökség: feat.
• Médiavásárló: OMD
• Videó: https://www.youtube.com/watch?v=dlnrgn9-PFo

Az Év videós hirdetése 2024 Hosszú formátum kategória II. helyezett:

• Kampány neve: Smemories (Illatos történetek)
• Hirdető: Opella Healthcare Commercial Kft.
• Kreatív ügynökség: McCann
• Médiavásárló: OMD
• Videó: https://www.youtube.com/watch?v=ONgvR2TJIDM

Az Év videós hirdetése 2024 Hosszú formátum kategória III. helyezett:

• Kampány neve: Coca-Cola Christmas 2024
• Hirdető: The Coca-Cola Company
• Kreatív ügynökség:
• Médiavásárló: EssenceMediacom
• Videó: https://www.instagram.com/cocacolamagyarorszag/reel/DChCYFAP34V/

Az Év videós hirdetése 2024 verseny zsűritagjai:

• Erdélyi Eszter – az IAB Hungary Digitális videó Munkacsoportjának és az Atmedia digitális osztályának vezetője, a verseny zsűrielnöke
• Horváth Tamás – kereskedelmi igazgató, Adaptive Media
• Kovács Gergő – Head of Digital Planning (Omnicom Media Group)
• Kovács Péter – A Google iparági menedzsere, a YouTube hazai felelőse
• Melegh Noémi – médiatervező, Lounge Group
• Vámos Viktor – üzletfejlesztési vezető, Addig Kft.

A megjelenés kapcsán Szabó Ákos, a Retail Media Munkacsoport vezetője elmondta: “Minden mindennel összefügg, de legalábbis összefügghet: a sales-marketing aktivitások legváltozatosabb formái, az értékesítési funnel eltérő szintjeit jellemző online és offline vásárlói tevékenységek, a különféle touchpointokon és hűségprogramokban gyűjtött felhasználói adatok és még sokáig folytathatnánk a sort. A korszerű értékesítési fókuszú kommunikáció a fogyasztói magatartásnak megfelelően szükségszerűen törekszik az omnichannel megközelítésre, a holisztikus és integrált szemléletre. Ennek jegyében a lehető leggyorsabban igyekeztük elkészíteni az Omnichannel Retail Media Guide magyar nyelvű változatát.”

A 2024 áprilisában megalakult munkacsoport nagy lendülettel vágott bele az ismeretterjesztésbe. Tavaly szeptemberben már készítettek egy Retail Media Kalauz 2024 című kiadványt, ami szintén ingyenesen letölthető az IAB Dokumentumtárából, az IAB Hungary szakszótárát pedig Retail Media dossziéval egészítették ki.

Január 22-én Retail Media fókuszú IAB Café-ra várják az érdeklődőket, ahol hirdetők, kiadók és ügynökségek mindent megtudhatnak erről a szakterületről, amit 2025 elején tudni kell és érdemes.

Photo by Microsoft Edge on Unsplash

A több mint 100 tagcéget képviselő IAB Hungary alapszabálya értelmében három évente tart teljeskörű tisztújítást, ezért az elnök személyéről és az elnökségi tagokról is szavaztak a tagszervezetek képviselői. Az elnökség tagjai a marketingkommunikációs piac különböző területeit reprezentálják: az elnökön kívül a testületben 5 fő a médiát, 3 az ügynökségeket, 2 a hirdetőket és 1 fő az iparági szolgáltatókat képviseli.

A 2024 decemberében indult jelölési időszak során 37 jelölt közül 21 fogadta el a felkérést, közülük a tagság online szavazással választotta meg az új elnökséget. Az eredményeket a  2025. január 16-i éves beszámoló- és tisztújító taggyűlésen hirdették ki.

Elnök: Lunczner Ádám (MindShare)

Tagok:

• Média: Dudás Gergely (RTL Magyarország), Erdélyi Eszter (Atmedia), Pusztay András (Telex), Sopov István (Adaptive Media), Vági Róbert (Centrál Médiacsoport)
• Ügynökség: Horváth Rita (Publicis Group), Szeder Péter (Reprise Digital), Szemán Zsófia (Dentsu Hungary)
• Hirdető: Hunyady Beatrix (One Magyarország), Mérő Ádám (Coca Cola)
• Szolgáltató: Dr. Kapi Anikó (Kapi Legal)

A taggyűlésen a résztvevők a választás mellett egyhangúan elfogadták az előző időszak elnöki beszámolóját, mely szerint a szervezet kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodása stabil alapokat teremtett az éves működéshez. Az IAB Hungary aktivitását jelentős mértékben meghatározta a tematikus, szakmai munkacsoportokban zajló munka.

Lunczner Ádám, az IAB Hungary új elnöke megválasztása kapcsán elmondta: “Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a hazai IAB elnökeként folytathatom a munkát egy olyan időszakban, amikor a digitális szakmában az átalakulás még dinamikusabbá válik a mesterséges intelligencia térhódításával. Hálás vagyok Istvánnak, aki elkötelezett munkájával és irányításával erős alapokat teremtett elnöksége alatt, amelyekre a jövőben is építhetünk.

Célom, hogy az IAB Magyarország egy még dinamikusabb, aktívabb, minden tag érdekeit képviselő szervezet legyen, amely tovább erősíti a hazai digitális iparág pozícióját. Ebben kulcsszerepe lesz az új elnökség tagjainak, akik rendkívül felkészült szakemberek, és akikkel már most izgatottan várom a közös munkát.

Hiszem, hogy a tettek beszélnek helyettünk, ezért az elkövetkező időszakot a gyakorlati eredmények fogják meghatározni. Hajrá az új elnökségnek és a munkacsoportoknak!”

Sopov István leköszönő elnök, aki 9 év után nem indult újra a IAB Hungary vezető pozíciójáért – de az elnökség aktív tagja marad a következő ciklusban is – így búcsúzott: “Nagyon büszke vagyok a három ciklusban elért eredményekre, és szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki segítette az IAB Hungary munkáját. Sikerült növelnünk a taglétszámot, aktívabbak lettünk a munkacsoportok, rendezvények, kutatások és a szakmának hasznos információk megosztása terén is. Köszönöm a tagság, munkacsoport vezetők, elnökségi tagok az IAB Iroda csapatának munkáját. Külön köszönöm az IAB Hungary ügyvezetőinek segítségét, akikre a legnagyobb feladat hárult az évek során a  szervezet működtetésében Máth Andrásnak, Kenessey Adriennek, Fináczy Dórának és Papliczky Pálnak. Köszönjük a támogatást a Magyar Reklámszövetségnek és kiemelten Fülöp Szilvia főtitkárnak. Kívánom, hogy minél több hasznos és érdekes beszélgetésnek adhasson keretet az IAB a következő években is, és hogy az újonnan megválasztott elnök és elnökség sikeresen valósítsa meg terveit. Gratulálok megválasztásukhoz!”

Az e-kereskedelem világában robbanásszerűen növekvő új hirdetési forma, a retail média lényege, hogy a kereskedők a saját online platformjaikon keresztül hirdetési lehetőségeket kínálnak a márkák számára. A hirdetési forma leghíresebb képviselője az Amazon, mely a retail média megoldásai révén már a Google és a Meta mögött a harmadik legnagyobb hirdetői platformnak minősül.

A médiaformátum különlegessége abban rejlik, hogy általa a márkák közvetlenül a vásárlási élmény részeként érik el a fogyasztókat a kereskedők felületein. Mivel a hirdetések közvetlenül a vásárlás helyén jelennek meg, a fogyasztók nagyobb valószínűséggel veszik meg azt, amiről éppen látnak egy hirdetést, szemben a hagyományos online hirdetésekkel, amelyek a vásárlási folyamat elején vagy azon kívül találhatók. Ráadásul az e-kereskedelmi platformok rengeteg adatot gyűjtenek a vásárlói szokásokról, preferenciákról és a vásárlási előzményekről, amelyeket fel lehet használni személyre szabott hirdetések létrehozására.

Új bevételi forrásért áhítoznak a kereskedők

A retail, azaz kiskereskedelmi média iránti érdeklődés növekedése mögött a gazdasági kihívások és az e-kereskedők bevételnövelési szándéka áll. A kutatás alapján a magyar webáruházak jelentős része (89%) még mindig a trade marketing keretében kezeli a retail médiát, vagyis a digitális reklámok önálló szolgáltatásként való definiálása gyerekcipőben jár. Ennek ellenére egyre több vállalat vizsgálja az új monetizációs lehetőségeket, és 2025-re várhatóan további 14,2%-uk tervezi a retail média megoldások bevezetését.

A PwC 2024 novemberében készült kutatása szerint a magyar e-kereskedők számára a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb növekedést elérni, ezért már sokan nyitottak a saját kereskedelmi felületeik monetizálására. „Ezzel a célzott megközelítéssel a retail média lehetőséget teremt a kiskereskedők számára, hogy az értékesítésen felül még hirdetési bevételeket is generáljanak, ami különösen fontos a jelenlegi árverseny hajtotta és globalizálódó e-kereskedelmi környezetben” – mutatott rá Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatát vezető menedzsere. „Ez a promóciós bevétel új forrást jelenthet a webáruházaknak, de a hirdetői piac is felpezsdülhet, hiszen a retail média révén az aktív magyar webáruházak 19 ezres sokasága válhat potenciális hirdetési felületté” – tette hozzá a szakember.

Az e-kereskedők körében leggyakrabban kínált retail média megoldások közé tartozik a hírlevélben történő hirdetés (85,5%), a képes-szöveges vagy animált banner hirdetés (46%), a szponzorált termékmegjelenítés (42,1%), valamint a találati listákon való termékkiemelés (39,8%). Az applikációs hirdetések, valamint a videóalapú tartalmak viszont alig jelennek meg a magyar piacon, ami a technológiai fejlesztések és a hirdetési formák diverzifikálásának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Forradalmasíthatja a médiapiacot, de Magyarországon még gyerekcipőben jár

A retail média rohamos térnyerése jól mutatja, hogy a digitális kereskedelem egyre fontosabb szerepet kap a média- és hirdetési piacon belül, mivel a tartalmi relevancia és a vásárlási szándék találkozása ennél a szegmensnél minden más csatornánál erősebb.

A kutatás regionális összehasonlításban is elhelyezi Magyarországot: hazánk a szlovák piachoz hasonló szinten áll, míg Lengyelország jelentősen előrébb jár mindenkinél a régióban az egy főre eső retail média bevételek tekintetében. A verseny intenzív, és a magyar szereplők számára kulcsfontosságú a nemzetközi trendek követése, hogy lépést tartsanak a piaci változásokkal.

„Világviszonylatban a retail média az e-kereskedelmi ökoszisztémán belül már most is kiemelt szerepet tölt be, de Magyarországon egyelőre még várat magára az áttörés, ezért is tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk mind a kereskedők, mind a márkák figyelmét erre az új területre” – összegzi a kutatás célját Madar Norbert.

Itthon a retail media még a trade marketing része

A felmérés szerint a magyar e-kereskedők 24%-a kínál valamilyen trade marketing megoldást beszállítóinak, partnereinek, leginkább az FMCG (57%), műszaki (31%) és DIY (29%) szektorokban, azonban digitális retail média megoldásokat  mindössze 13,5%-uk nyújt. A legnagyobb lefedettséget a műszaki és FMCG szektorokban találjuk. A retail média hazai éretlenségét jelzi az is, hogy a szolgáltatást kínáló e-kereskedők közel 90%-a jelenleg még a trade marketing ajánlatai részeként definiálja a retail médiát is, nem pedig külön szolgáltatásként.

„A retail média elterjedése a márkák számára is nagy változást jelentene, mert jelenleg a legtöbb hirdető a trade marketing keretein belül népszerűsíti a termékeit a kereskedők felületein, mely ezáltal sokkal inkább kereskedelmi, beszerzői feladatok körébe eső tevékenység, semmint marketing vagy médiavásárlás. Azonban a retail média megoldások révén ezek a határok egyre inkább elmosódnak” – világít rá a jelenlegi gyakorlatra Szabó Ákos, az IAB Hungary retail média munkacsoportjának vezetője.

Nyitottság már van, de szükség van az edukációra

Bár a szektor növekedési lehetőségei biztatóak, több akadállyal is szembe kell néznie. A megkérdezett e-kereskedők 39,7%-a a megfelelő szakmai háttér és erőforrások hiányát említette a fejlesztések gátjaként, míg 24,9% nem érti pontosan, hogyan működik a retail média. Emellett a webáruházak közül sokan úgy érzik, hogy túl sok teendőjük van még ahhoz más fronton, hogy ilyen – nem főtevékenységbe eső – szolgáltatásokat is bevezessenek. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a technológiai edukáció és a kompetenciafejlesztés elengedhetetlen a szektor előrelépéséhez.

Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezett kereskedők 14%-a tervez nyitni a retail média irányába a következő 12 hónap során, így bár ezek az új generációs hirdetési megoldások jelenleg hazánkban még nem elterjedtek, a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a magyar e-kereskedelemben is.

„A retail média terjedéséhez a kereskedők számára fontos lesz a megfelelő szakmai háttér és a minél könnyebben automatizálható rendszerek biztosítása, ezért a hirdetési piacban aktív szerepet vállaló márkáknak, média ügynökségeknek és sales house-oknak érdemes még több energiát fektetniük az edukációba és a kereskedők igényeinek feltérképezésébe. Ez a kutatás rávilágított arra, hogy még bőven van teendőnk,és csak most kezdődik ennek az új hirdetési piacnak a felfutása” – összegzi a felmérés tanulságait Novák Péter, az IAB Adex munkacsoportjának vezetője.

Photo by John Schnobrich on Unsplash