„A SPAR több mint 30 éve van jelen Magyarországon, az üzletlánchoz tartozó 641 saját és franchise üzletek összesen 17 ezer munkavállalónak biztosítanak megélhetést. Vállalatunk számára stratégiai jelentőségű az innováció, amely a termékfejlesztésben, a beruházáspolitikában és a munkaerő-menedzsmentben is megjelenik. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt időszakban több kezdeményezésünket, termékünket és üzletünket is rangos szakmai díjakkal ismerték el” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Év Boltja 2024 verseny

A SPAR Magyarország a kiskereskedelmi láncok között kiemelkedő eredménnyel végzett az Év Boltja 2024 megmérettetésen. Szupermarket kategóriában az újpesti, Görgey úton lévő SPAR szupermarket aranyérmet hozott el. Az Újpest-Központtól pár percre lévő üzlet 2023-ban teljesen új külsőt kapott és a belső tere is megújult, a modernizáláson túl kényelmi funkciókkal is bővült a vásárlók igényei szerint.

Hipermarket kategóriában az 5230-as számú debreceni INTERSPAR győzött. A SPAR 2023 novemberében nyitotta meg a második INTERSPAR hipermarketet a hajdú-bihari vármegyeszékhelyen. A hárommilliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően a város egy olyan üzlettel bővült, ahol az itt élők vagy a városba munkába járók nemcsak az élelmiszerek széles választékát, de elektronikai cikkeket, ruházatot, kertészeti eszközöket és játékokat is megtalálhatnak.

A SPAR ezen felül Az Év Friss Húsáru Kereskedője 2024 kitüntető címet is elnyerte az üzletekben elérhető friss és minőségi termékeinek köszönhetően, amelyeknek nagy része a vállalat saját tulajdonú Regnum húsüzemeiben készül, a legmagasabb minőségi követelmények szerint.

HVG ESG Top 40: 14. helyen a SPAR Magyarország

A SPAR számára az egyik legnagyobb, jelent és jövőt érintő feladat a fenntarthatóságra való törekvés. Felelősen gondolkodó vállalatként a teljes működési rendszerben megjelenik többek között az energiahatékonyság, a professzionális hulladékgazdálkodás, a társadalmi felelősségvállalás, valamint a munkatársakról való gondoskodás. A SPAR Magyarország 2024-ben 45 helyet előre lépve a 14. helyen szerepel a HVG és a Planet Fanatics’ Network közös listáján, amely a magyarországi nagyvállalatokat fenntarthatósági, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási (ESG) szempontok alapján állítja rangsorba.

Inno d’Or: díjat kaptak a SPAR purpur péksütemények

A Trade magazin által 2021-ben életre hívott Inno d’Or – Év innovációja 2024 verseny győztesei közé választották a SPAR purpur termékcsaládot. A vállalat ízletes és egészségtudatos életmódot támogató cikkeit az üzletekben helyben, kemencékben sütik készre. Aki pedig otthon élvezné ezeket a termékeket, az fagyasztott formában hazaviheti és készre sütheti mind a SPAR purpur tésztás kakaós csigát, mind pedig a zsemlét. A magas élvezeti értékkel bíró, hosszabb ideig eltartható termékeknek magas a fehérje- és rosttartalma, valamint képesek támogatni a különféle diétákat is.

Az Év Vásárlóbarát Díja 2024 verseny

A Store Insider magazin kiadója, a PPH MEDIA által indított, Az Év Vásárlóbarát Díja 2024 versenyén a kereskedelmi cégek fogyasztóknak szánt, kiemelkedő ügyfélélményt nyújtó megoldásait keresték. A minőségi és megbízható termékei, a magas minőségű kiszolgálás, az esztétikus áruházi megjelenés, valamint az egyszerű, könnyen kezelhető szolgáltatások elismeréseként a SPAR aranyfokozatú elismerést nyert a megmérettetésen „Márkaélmény” kategóriában.

Az Év Saját Márkás Terméke 2024

Magyarországon a saját márkás termékek a teljes FMCG-piac értékbeli eladásának közel 30 százalékát képviselik. A Store Insider magazin az Év Saját Márkás Terméke 2024 díjával a kereskedelmi cégek felhívhatják vevőik figyelmét saját márkás termékeik bővülő, változatos kínálatára. A megmérettetésen a húskészítmények főkategóriában, darált hús alkategóriában a flow-pack csomagolásban elérhető S-BUDGET sertés darált hús győzött. A vállalat újítása, hogy az 500 grammos, közkedvelt S-BUDGET sertés darált hús a hagyományos műanyagtálcás csomagolás helyett, ún. flow-pack csomagolásban kapható. Ezzel a megoldással 70%-kal kevesebb műanyagot használnak fel, ugyanakkor a technológia biztonságos, megfelel valamennyi minőségbiztosítási előírásnak és megőrzi a hústermék frissességét – írják a közleményben.

A HVG idén ünnepli fennállásának 45. évfordulóját. Az újság arculatváltását a születésnapra időzítették, így június 6-tól új layoutban, és frissített logóval jelenik meg a hetilap. Az új arculat célja, hogy modern, az új témaköröket formailag is támogató megjelenést kapjon a hetilap. Az újság ugyanis a közéleti fókusza mellett a jövőben többet foglalkozik a mesterséges intelligencia témakörével, a befektetési lehetőségek bemutatásával és az életmódtémákkal is.

Utoljára nyolc évvel ezelőtt módosult a HVG megjelenése. “Közel egy évtized után időszerű volt finoman újrahangolni a hetilap dizájnját, hogy az még áttekinthetőbb legyen, a tartalom befogadása könnyebbé váljon a vizuális elemek közötti precízebb súlyozással, az arányok javításával” – fogalmaz Hraschek Dávid, a lap vizuális megújulásáért felelős grafikus-szerkesztő.

A modern megjelenés mellett a cikkek újból talpas betűtípust kaptak, és új fontkészletet használ a címekben is a hetilap. Az előző címbetűhöz képest modernebb irányt képviselnek az új címek, miközben stílusában visszakacsint a dizájn a HVG 2016 előtti korszakára.

Mostantól hangsúlyosabban jelenik meg a lapban az online prémium tartalmakat kínáló HVG360 zöld színe is, és ami az egyik legfontosabb változás: a képek nagyobb hangsúlyt kapnak a printben.

„A kiváló újságírók, szerkesztők munkája mellett a HVG-nek erőssége a képi világ, remek fotós gárda működik itt, a képszerkesztés is magas színvonalú, ezért nagyobb szerepet kapnak a képek a nyomtatott lapban is” – mondta el Hraschek Dávid.

Az arculatváltás részeként a HVG logója is megújult. Pop András, a HVG vizuális világán dolgozó Stereogram vezető tervezője elmondta, hogy az új logó elkészítésekor a vizuális tisztaságra és komolyságra helyezték a hangsúlyt, hogy a következő 10-15 évben is időtálló maradjon. Éppen ezért a logó csak apró pontokon változott, de annál fontosabb, hogy ezentúl ez lesz a HVG tartalmainak egységes jelölése, így az online platformokon is meg fog jelenni.

A megújult HVG június 6-tól kapható az újságárusoknál.

A Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotek ezen kívül megszerezte az Auchan-áruházak korzóterületén működő üzlethelyiségek (gyógyszertárak, kulcsmásolók, virágosok stb.) 100 százalékos tulajdonrészét is.

A tranzakcióval az Indotek Group pénzügyi befektetőként jelenik meg a francia Mulliez család többségi tulajdonában lévő hazai Auchan-áruházláncban. A megállapodás részeként az áruházlánc kiskereskedelmi tevékenységének irányítását a tranzakciót követően is az Auchan jelenlegi menedzsmentje biztosítja – írják.

Fotó: indotek.hu

A munkabeszüntetés háttere, hogy a vágók fizetésemelést és a munkakörülmények javítását szerették volna elérni, kéréseiket azonban a vállalat vezetése válasz nélkül hagyta. A demonstráció résztvevői fehér virágokat vittek magukkal, mellyel azt akarják jelezni, hogy ők továbbra is szeretnének megegyezni a csatornával.

A demonstrálók java része az RTL főműsoridős műsorain dolgozik. Úgy tudják, a Traitors, a Voice, a korábban Feleségek luxuskivitelben címen futó A város királynői és az Éden Hotel vágóiról van szó.

A demonstrálók közölték: amennyiben az RTL nem teljesíti a kérésüket, csütörtökön ismét beszüntetik a munkát – írják.

Fotó: RTL Magyarország

A kiadót a jövőben – a korábbi évtizedeknek megfelelően – igazgatóság irányítja majd, melynek elnöke Szauer Péter, tagjai Klinghammer Csilla gazdasági igazgató és Szauer Tamás vezérigazgató lesznek.  Az operatív működtetés a vezérigazgató kezében összpontosul, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlását is. Az igazgatóság hatáskörében lesz a HVG stratégiájának meghatározása, a társaság éves terveinek, mérlegének, eredménykimutatásának elfogadása, valamint a testület dönt a befektetésekről és vagyonelemek esetleges elidegenítéséről.

A HVG Kiadó évek alatt összeszokott és sikeres menedzsmentje nem változik, továbbra is ez a csapat irányítja a cég divízióit. A HVG Kiadó alapelvei is változatlanok maradnak: továbbra is független, a demokrácia és az emberi jogok mellett elkötelezett vállalkozás marad, amely transzparensen működik, és elfogadott stratégiájának megfelelően minőségi politikai, gazdasági és kulturális tartalmak közlésével, könyvkiadással, rendezvényszervezéssel és üzleti információk terjesztésével foglalkozik.

Szauer Péter 1979-ben kezdett a HVG-nél képszerkesztőként, majd a nemzetközi rovat tagja, később a hír rovat vezetője, a rendszerváltást megelőzően pedig főszerkesztő-helyettese lett. 1989-ben létrehozta a munkavállalók tulajdonába kerülő kiadót, és a következő évtizedekben több médiacéget alapított, vagy közreműködött létrehozásukban. Hosszú ideig egyik alelnöke volt a Menedzserszövetségnek, tagja többek között a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnökségének és a Bátor Tábor kuratóriumának.

„70 évesen, 45 éves HVG-s és 35 éves vezérigazgatói múlttal visszavonulok a napi 12 órás feladatot jelentő operatív irányításból. Az ólombetűkkel kezdődött pályafutásom és a ChatGPT forradalmának kezdetekor adom át az irányítást, ami már kétségtelenül sok energiával rendelkező, fiatalabb kezekbe való” – mondta el a bejelentés kapcsán Szauer Péter. Pályafutása alatt a HVG egy kis, egylapos kiadóból az ország egyik jelentős médiacégévé fejlődött, mintegy 200 főt foglalkoztat, kiadványai több mint 2 millió embert érnek el, árbevétele túl van az évi 5 milliárd forinton, nyereségesen működik, és bevételein belül a digitális termékek aránya több mint 40 százalék.

Szauer Tamás HVG-s pályafutását megelőzően 6 évig tanult és dolgozott Londonban. Többek között olyan multinacionális cégeknél szerzett tapasztalatot, mint a Bloomberg hírügynökség, a Deloitte tanácsadó cég és a Santander Bank. Emellett több hazai startup üzletfejlesztési és stratégiai tervezési folyamatait támogatta a Kitchen Budapest keretei között. Tanulmányait a City University Londonon és az Imperial College Londonon folytatta.

„Még olvasni sem tudtam, amikor először tartottam HVG-t a kezemben, de tudtam, hogy ez valami nagyon fontos dolog. Ugyanazzal az alázattal tervezem vezetni a céget, mint amivel a tartalmait olvastam mindig is. Megadatott az a lehetőség és felelősség, hogy apám nemcsak a tudását, de szakmai munkássága fő művének irányítását is átadja nekem. Kevés olyan hely van az országban, ahol ilyen kiemelkedő szellemi közeg és erős márka összpontosul egy helyen. A legfontosabb feladatom, hogy ezekre az alapokra építkezve fejlesszem tovább a médiavállalatot.” – mondta Szauer Tamás, aki a cég új stratégiájának részleteit a következő hónapokban mutatja majd be.

Úgy tűnik, a kormány az adófizetőket nem kímélve, tűzön-vízen keresztül is végigviszi a Budapest Airport többségi tulajdonrészének felvásárlását, és ebben az sem zavarja meg, hogy az idei költségvetésnek finoman szólva is problémás a helyzete – írja a portál.

Az első félév alapján nemhogy 1,5 százalékos éves gazdasági növekedés nem lesz, de esélyes, hogy semekkora sem, miután a második negyedévben folytatódott a technikai recesszió, és a gazdaság nemhogy az egy évvel korábbi, de az előző negyedévhez képest is zsugorodott – ám a büdzsét a kormány 1,5 százalékkal tervezte.

Bár gazdasági stagnálás körüli teljesítmény mellett a hatályos költségvetés tarthatatlan, ennek ellenére bevállalja a pénzforgalmi hiányra és az államadósságra igencsak negatív hatást gyakorló állami nagyberuházást. Hogy értsük: amennyiben a tervezettnél kisebb lesz a GDP-növekedés, ez egyebek mellett azzal is jár, hogy minden GDP-arányos mutató, köztük az éves költségvetési hiány és az államadósság rosszabbul alakulhat a vártnál. A számokon pedig csak a tervezettnél magasabb éves átlagos infláció kozmetikázhat valamelyest, amiből természetesen az adófizetők többsége, köszöni szépen, nem kér.

A budapesti repülőtér felvásárlását ugyanakkor valahogy meg kell finanszírozni, ami növeli a deficitet. Minden bizonnyal ezzel volt összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ hétfői bejelentése is: az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány – teszik hozzá.

Fotó: BUD

Az olimpiai bronzérmes sportoló azután jelentette meg a kommünikét, hogy kedden Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya azt nyilatkozta vele kapcsolatban: azért döntött úgy, hogy nem vesz részt az országos bajnokságon, mert nincs formában.

Így pedig nem lehet majd ott a nyári fukuokai világbajnokságon sem, mivel fő számában, 200 méter pillangón a világcsúcstartó, olimpiai, világ- és Európa-bajnok Milák Kristóf, valamint az Eb-ezüstérmes Márton Richárd mögött csak harmadik a hazai rangsorban, s csak a két legjobb szinttel rendelkező utazhat – írják.

Az SzPress Hírszolgálat – amely publikálta Kenderesi nyilatkozatát – azt írta: három, egymástól függetlenül dolgozó külföldi analitikai szakértő véleményezte a Kenderesi Tamástól levett minták adatait, az ügyében pedig a Magyar Antidopping Csoport által delegált háromtagú bizottság fog döntést hozni.

Kenderesi a közleményben – amelyről kikötötte, hogy csak teljes terjedelmében, változatban hozható nyilvánosságra – azt írta: sem fizikailag, sem mentálisan nincs versenyképes állapotban. Ennek az az oka, hogy több mint fél éve nem tud teljes edzésmunkát végezni, részben krónikus vállfájdalmai, részben az atipikusnak minősített biológiai útlevél alapján bizonyítékok nélkül, feltételezésekre alapozva indított doppingeljárás miatt.

Fotó: Getty Images

Arról, hogy a krízisnek melyek a fő okai, a teljes szavazókorú népességben az alábbi eredmény született:

• korrupció (77%),
• gazdaságpolitika (63%),
• háború (60%),
• szankciók (57%),
• koronavírus (47%),
• időjárás (45%),
• bevándorlás (41%).

Annak, hogy a pártszimpátiában megmutatkozó Fidesz-fölény dacára kormánykritikus szempontok vezetik a listát, az lehet a magyarázata, hogy azokat még a kormánypárti szavazók egy része is magáévá tette, a kormányzati gazdaságpolitika és a korrupció bírálata pedig a Mi Hazánk támogatói körében sem elhanyagolható. A politikai megosztottság a gazdaságpolitikát hibáztató álláspontnál a legélesebb a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, de a szankciók és a bevándorlás megítélése ügyében is markánsan eltér a két tábor véleménye – írja a 24.hu.

A kutatás szerint ugyanakkor az már önmagában is vízválasztó, ki hogyan érzékeli a válságot és mértékét. A teljes szavazókorú népességen belül a válságot 35 százalék nagyon, 48 százalék elég súlyosnak tartja. A legutóbb még összefogó ellenzék szimpatizánsainak abszolút többsége nagyon súlyosnak tartja a helyzetet, miközben csak a Fidesz-szavazók 15 százaléka látja így, egyharmaduk bagatellizálja a krízist – teszik hozzá.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

A megkérdezettek 53 százaléka teljes mértékben, további 31 százalék pedig inkább támogatja az ország EU-s tagságát, vagyis84 százalékáll a unió pártján. Mindössze 14 százalék ellenzi a tagságot, ezek közül 4 százalék nyilatkozott úgy, hogy nagyon ellene van.

Valamennyi pártnál többségben vannak az EU-pártiak, a Fidesznél és az EU-ellenes Mi Hazánknál is. A Fidesznél összesen 77 százalékos többséget alkotnak az EU-s támogatók, az ellenzők 22 százaléknyian vannak, 63-37 százalék ez az arány.

Megkérdezték az esetleges huxitról is az embereket. Erre az emberek több mint háromnegyede nemmel szavazna. Az összes megkérdezett kétharmada pedig akkor is a kilépés ellen szavazna, ha Orbán Viktor miniszterelnök a kilépésre buzdítana – írja a 24.hu.

Fotó: Christian Lue/unsplash.com

Legendás előadások, meghatározó korszakok, személyes történetek, könnyek nevetéstől és sírástól. A résztvevők többnyire könnyed, játékos formában, de időnként nagyon is mélyre menve idéznek fel élményeket a kulisszák mögötti világról. A Katona József Színház és a HVG közös sorozatának előzetese:

A sorozat epizódjai március 16-tól hetente láthatóak a hvg360-on. Az első adás résztvevői: Jordán Adél, Mészáros Béla, Rezes Judit és Takátsy Péter.

Fotó: HVG