Novák Péter, az MRSZ elnöke így összegezte a Reklámszövetség legfontosabb következetetéseit: „Bár a pangó gazdasági környezet, a várakozások alatt maradó 2025-ös GDP-növekedés (+0,3%) nem biztosított támogató közeget a kommunikációs szektor fejlődéséhez az elmúlt évben sem, a lakossági (háztartási) fogyasztás enyhe emelkedése pozitívan hatott az iparág gazdasági teljesítményére. 2025-ben a hirdetők teljes kommunikációs ráfordításai az infláció feletti mértékben nőttek (+6,2%), de reálértéken még mindig nem érték el a költések 2019-es szintjét (-4,5%). A tavalyi gyarapodás oroszlánrészét továbbra is a versenyszféra befektetései eredményezték: ez volt a reklámpiac motorjának legfőbb üzemanyaga. A média szektorban tapasztalható nagyobb mértékű (+8,7%) éves reklámbevételnövekedés azonban csalóka, mert a piac bővüléséhez az előző évben is hozzájárult a médiaárak emelkedése, illetve a 2026-os választások előszele már érzékelhető hatással bírt egyes médiatípusokra. A hazai média reklámbevétel változása (+6,8%) 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől, sőt, reálértéken a 2019-hez szinthez képest még mindig 10%-os mínuszban van.” A kommunikációs szektorok teljesítménye kapcsán hozzátette: „A non-media[3] szektorok növekedési üteme lassulni kezdett 2025-ben. Teljesítményük infláció alatti mértékben változott (+3,7%), ami elmarad a 2024-es, 7,6%-os bővüléshez viszonyítva, és az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagnövekedése (+8%) alatt teljesít. Így a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest.”

Az MRSZ elnöke az utóbbi évek piaci folymataira reagálva azt is hangsúlyozta: „A reklámipar számára is rendkívül hektikusan alakultak 2019-et követő, válságokkal tarkított évek. A globális iparági trendek mellett a hazai gazdasági környezet is nehezített pályát jelentett, miközben a piac szereplői a mesterséges intelligencia kihívásaival is elkezdtek szembesülni.”

A 2025-ös MRSZ Médiatorta mérete: 415,9 milliárd forint

2025-ben mindösszesen 32,3 milliárd forint reklámbevétellel gyarapodtak a médiatípusok. Kivétel nélkül valamennyi növekedett, eltérő mértékben egy 1,9-11,2 skálán belül. Három médiatípus kiemelkedő mértékben, 10% felett növekedett nominálisan: a digitális (+11,2%), a közterület (+11.3%) és a rádió (+10,8%). Biztató, hogy a tavalyi nominális növekedés (+8,7%) magasabb, mint az elmúlt 25 év átlaga (5,8%), bár a teljes médiatortán belül a lokális média növekedés 1,6 százalékponttal továbbra is elmarad a teljes médiatorta bővülésétől. A 2020-ban kezdődő, rendkívül volatilis éveket követően a 2024-es és 2025-ös számok már a piac stabilizálódását mutatják.

Helycsere a médatípusok sorrendjében: a közterület megelőzte a sajtót. Hosszú évek óta először van változás a médiatípusok sorrendjében. 2025-ben a közterület és a sajtó helyet cserélt: a közterületi média a 4. helyre lépett elő, míg a sajtó a tavalyi növekedés ellenére is az 5. helyre csúszott vissza. A közterület ugyan kis mértékben, de 0,2%-kal nagyobb helyet hasít ki a tortából a sajtóhoz viszonyítva. A médiatípusok 2025-ös, új sorrendje: (1) globális digitális platformok, (2) televízió, (3) hazai digitális média, (4) közterület, (5) sajtó, (6) rádió, (7) mozi.

Még mindig a globális szereplők növekednek a leggyorsabban, bár a mérték már nem annyira kiugró, mint évekkel ezelőtt, de továbbra is meghaladja a hazai szereplőkét: 2025-ben a teljes piaci bővülés közel fele (48%) náluk realizálódott. A teljes médiatortában 19,6%-ot, míg a digitálisban 35%-ot képvisel a lokális (hazai) digitális tartalomszolgáltatóknál landoló reklámköltés. (A digitálison belül a hazai szereplők térnyerésének növekedését befolyásolta a 2023-tól bekerülő influencer marketing adat, illetve 2024-től digitális retail media adatokkal is kiegészült a szám.) A globális szereplőknél a teljes médiaköltés több mint egyharmada, 36,1%-a realizálódott, míg ennek aránya a digitális reklámköltésen belül 65%.

A rádió és a közterület piac stabil növekedésben. A közterület és a rádió évek óta folyamatosan növekszik, a rádió 2022 óta minden évben 10 százalékpont feletti mértékben. 2025-ben igazán sikeres évet zárt az outdoor piac, hiszen médiatörténeti előrelépést tett: a média tortában helyet cserélt a sajtóval. A 37,3 Mrd Ft-osra emelkedő közterületi reklámköltés az előző évhez képest 11,3%-os bővülést hozott, ami – noha kismértékben, 0,1 százalékponttal – meghaladta (!) a digitális piac növekedését is. Ez a szám elegendő volt ahhoz, hogy reálértéken is számottevő pozitív változást éljen meg a közterületi piac.

A sajtó fél évtized után ismét növekedési pályára állt. A sajtó a korábbi öt éves csökkenés és a 2024-es mélypont (-8,3%) után 2025-ben ismét növekedni tudott, 4,6%-kal növelte reklámbevételeit.

A nagyképernyősök visszavettek a tempóból. A televízió növekedési üteme 2025-ben belassult (+1,9%) a 2024-es évben tapasztalt növekedési ütemhez (+8,6%) képest. A mozi emelkedő pályán maradt, de csak kis mértékben, +3,9%-kal bővült az előző éves korrigált adathoz képest.

Reálértéken is bővült 2025-ben a médiatorta (+4,0%). A hektikus és reálértéken mínuszos 2022-23 után tavaly is növekedett a médiaköltés reálértéken, a 2024. évi 4,1% után 2025-ben 4%-kal. 2025-ben reálértéken csak a médiatípusok fele (digitális, közterület, rádió) tudott  reálnövekedést felmutatni, szemben a 2024-es évvel, ahol a sajtón kívül minden további média szegmens reálértéken is bővült. A sajtó inkább stagnált az elmúlt évben (+0,2% reálértéken), míg a televízió (-2,5%) és a mozi (-0,5%) teljesítménye csökkent 2025-ben.

Néhány médiatípus a reklámon túl más bevételi forrásokra is támaszkodhat, így a TV a terjesztési és előfizetői, a sajtó olvasói, a mozi a jegybevételekkel is számolhat, amely támogatja ezeknek a média szektoroknak a stabilitását. Jelentős egyéb bevételekkel bír a mozi, ahol az alaptevékenységből származó jegybevétel  (23,8 Mrd Ft) 8,6%-kal nőtt 2024-hez képest – ami a 2025-ös reklámbevételnek (2,3 Mrd Ft) több mint tízszerese -, továbbá a büfé bevételek is hozzájárulnak a mozik prosperálásához.

A digitális, tévés, közterületi, nyomtatott, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések 2025. évi számait összegezve kiemelte: “A tavalyi hazai adatok is megerősítik azt a nemzetközi trendet, hogy a hirdetők kommunikációs aktivitásának gerincét a digitális reklámozás jelenti, immár 55% feletti részesedéssel a médiaköltésekből, ami a 11,2%-os növekedésének köszönhetően megközelítette a 232 millárd forintot. Az új területek közül a Digitális Retail Media már meghaladja az 1 milliárd forintot, az először felmért ConnectedTV költések pedig az 500 millió forintos nagyságrendet.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tévés piac számait: „A televíziós reklámpiac 2025-ben a korábbi évekhez hasonlóan stabil eredményt ért el. A szektor árbevétele megközelítette a 89,9 milliárd forintot, amely 1,9%-os növekedést jelentett a 2024-es 88,2 milliárd forintos árbevételi szinthez képest. A hazai televíziós hirdetési piac továbbra is erős és kiszámítható, a kereskedelmi reklámbevételek szerepe továbbra is meghatározó.

A hagyományos televíziós reklámokat megtestesítő ;Kereskedelmi Spot; kategória 2025-ben tovább növekedett: árbevétele meghaladta 76,1 milliárd forintot, ami 2,2%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A szegmens továbbra is a televíziós reklámpiac meghatározó pillére, hiszen kiszámíthatóságot és magas megtérülési arányt biztosít a hazai hirdetők számára.

Az innovatív reklámeszközöket magában foglaló ’Kereskedelmi Non-spot’; kategória 2025-ben enyhe visszaesést mutatott: árbevétele 5,0 milliárd forint volt, ami 1,1%-os csökkenést jelentett 2024-hez képest. A mérsékelt korrekció ellenére a szegmens továbbra is jelentős szerepet játszik a televíziós reklámpiacon, mivel a hirdetők részéről továbbra is jelen van az igény az egyedi, kreatív megoldások iránt.

A televíziós reklámpiacon belüli állami forrásokból származó bevételek 2025-ben növekedtek: az ’Állami Spot’, ’Állami Non-spot’ és a ’TCR’ bevételek együttesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, ami 4,8%-os emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ezen belül különösen az Állami TCR bevételek mutattak stabil, 6,3%-os növekedést.

Az árubarter ügyletekből származó bevételek tovább csökkentek: míg 2020-ban még a teljes hazai televíziós reklámpiaci bevételek mintegy 2,1%-át tették ki, addig 2025-re arányuk 1,2%-ra mérséklődött.

A televíziós terjesztési bevételek alakulását a MEME megbízásából a PwC Magyarország 2025-ben ismét felmérte. A becslések szerint a terjesztési piac árbevétele 78,5 milliárd forintra emelkedett, ami 2,0%-os növekedést jelentett 2024-hez képest. Ennek eredményeként a terjesztési bevételek aránya a teljes televíziós piacon (reklám és terjesztés együtt) továbbra is meghatározó, a teljes piac közel 46,6%-át adja.

Összességében a televíziós ágazat 2025-ben pozitív évet zárt: a reklámbevételek növekedése mellett a terjesztési piac is stabil fejlődést mutatott. Bár egyes részszegmensekben – így például a „Kereskedelmi Non-spot” és az árubarter ügyletek területén –némi korrekció volt megfigyelhető, az iparág továbbra is ellenállónak bizonyult a gazdasági változásokkal szemben, miközben sikeresen alkalmazkodott a fejlődő hirdetői és fogyasztói igényekhez egyaránt. A televíziós reklámpiac működése 2025-ben kiegyensúlyozott maradt és továbbra is a stabilitás és a kiszámíthatóság jellemzi.” 

Kapitány Orsolya, az MRSZ-OOH szövetség elnöke hozzáfűzte: „A hazai OOH (közterületi) piac a 2025-ben előre tört, a 2024-hez képest mintegy 11,3%-os bevétel növekménnyel. A közterület média tömegmédium jellege meghatározó a marketing stratégiák kiépítésében; a 2025. év az első év amikor ezzel megelőzi a sajtó médiát. Ezt tovább erősíti a piaci digitális eszközállomány fejlesztése és kiépítésének folyamatossága. A teljes médiapiaci részesedés 9%; ugyanakkor amennyiben csak a hazai médiapiacot vizsgáljuk és eltekintünk a külföldi digitális médiatulajdonosokhoz érkező pénzektől, akkor a médiapiaci bevételi részarány 14%. A 2025. utolsó negyedévét támogatta az előző választási ciklusokhoz képest hamarabb induló politikai jellegű és társadalmi célú kommunikáció. A 2025. évben véglegesedett az NMHH reklámkatasztere, melynek keretében javarészt valamennyi reklámeszköz hivatalos nyilvántartásba került. Az így nyilvántartásba vett, egyedi regisztrációs kóddal ellátott reklámeszközökön lehet hirdetési helyeket a jogszabályokban foglaltaknak megfelelőe  értékesíteni. A 2026. évben tovább folytatódik az eszközállomány modernizációja. 

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtómegőrizte stabilitását, az MLE összesítése alapján 2025-ben a ’net-net’nyomtatott reklámpiac bevétele 36,316 milliárd forint volt.A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó55,919 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2025-ben 116,054 milliárd forint. A print szegmens továbbra is kiemelkedő súllyal bír, a teljes bevétel 79%-át teszi ki.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 23,819 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek éves összevetésben 8,8%-kal nőttek, mivel a hirdetők továbbra is értékelik a patinás márkák hitelességét.

A nyomtatott sajtó továbbra is fontos és stabil része a magyarországi médiafogyasztási szokásoknak. A NOK 2025-ös felmérése alapján a 16-75 éves korosztály mintegy 36%-a rendszeresen, heti szinten olvas nyomtatott sajtótermékeket, ami mintegy 2,7 millió embert jelent. Ez a szám jól mutatja, hogy a print nem veszített jelentőségéből, hanem továbbra is meghatározó tájékozódási forrás. Az 50 év feletti korosztály és a magasabb végzettségű olvasók körében erőteljesebb a nyomtatott napilapok és helyi sajtótermékek fogyasztása. Tízből négyen ma is rendszeresen olvasnak nyomtatott sajtót, és az előfizetők magas elégedettsége azt mutatja: az olvasás élménye, a kézbe vehető nyomtatott sajtótermék varázsa továbbra is maradandó érték. Fontos eredmény, hogy a kutatás cáfolta azt a mítoszt, hogy a fiatalok ne olvasnának print kiadványokat. A digitális és nyomtatott kiadványokat is olvasók 12%-át ugyanis a 16-29 éves korosztály teszi ki és a fiatalok 32 %-a vásárol lapokat.

A nyomtatott sajtó társadalmi beágyazottsága és elérése különösen fontossá teszi, hogy a tartalomelőállítás gazdasági és jogi feltételei a digitális környezetben is fenntartható módon biztosítottak legyenek. A mesterséges intelligencia térnyerése komoly szakmai és gazdasági kockázatokat jelent a minőségi újságírás számára, mivel a rendszerek fejlesztése során gyakran szerzői joggal védett tartalmak kerülnek felhasználásra a jogtulajdonosok engedélye nélkül, ami aláássa a kiadói befektetések megtérülését és tovább növeli a szektor kiszolgáltatottságát a globális platformokkal szemben. A fenntartható tartalomelőállítás érdekében elengedhetetlen, hogy a szabályozási környezet egyértelműen biztosítsa a szerzői és szomszédos jogok érvényesülését, valamint a tartalom előállítók megfelelő kompenzációját, hiszen csak így őrizhető meg a hiteles információk előállításának gazdasági alapja és a technológiai fejlődés kiegyensúlyozott működése.”

Ürge Dezső, a RAME és HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „A rádiózás az elmúlt év adatai alapján továbbra is kiemelkedően népszerű Magyarországon. Az NMHH Kantar–Hoffmann M-Meter 2025. IV. negyedéves mérései szerint a legalább 15 éves lakosság körében a rádiókat naponta mintegy 5,7 millióan, míg hetente 7,5 millióan hallgatták. Ez azt jelenti, hogy országosan a 15 éves és annál idősebb népesség 70 százaléka napi, 92 százaléka pedig heti rendszerességgel fogyaszt rádiós tartalmakat. Az előző év azonos időszakához képest a napi hallgatók száma 6%-kal, a heti pedig több mint 3%-kal nőtt. A 15-29 éves korosztály 83%-a heti rendszerességgel hallgatott rádiót, túlnyomórészt digitális eszközökön.

A kereskedelmi rádiók továbbra is meghatározó piaci szereplők, ugyanakkor a közszolgálati csatornák hallgatottsága is stabil és jelentős. A helyi és körzeti rádiók iránti érdeklődés is számottevő.

A magyar rádiós piacon 154 rádió működött, amelyeket 86 médiaszolgáltató üzemeltetett; ezek közül 77 gazdasági társaság, míg 9 egyéb szervezet – például alapítvány vagy egyesület – volt. A magyar rádiós szektorban továbbra sem jelent meg külföldi tulajdonú vagy külföldi érdekeltségű szereplő. A HEROE és a RAME 2025-re vonatkozó adatai alapján a rádiós piac teljes bevétele meghaladta a 18 milliárd forintot, amely több mint 10 százalékkal múlta felül a 2024. évi eredményeket. A bevételek legnagyobb része a vezető kereskedelmi rádiós szolgáltatóknál keletkezett, tovább erősítve piaci pozícióikat.

Összességében megállapítható, hogy a rádiózás továbbra is meghatározó és széles körben fogyasztott médium Magyarországon. Bár a digitális alternatívák egyre népszerűbbé válnak, hallgatottsági mutatóik egyelőre nem érik el a hagyományos lineáris rádiók szintjét.” 

Lehoczky Dóra, a New Age Advertising / Cinema City médiaértékesítési vezetője a Mozi szektor teljesítményéről elmondta: „A 2025-ben tapasztalt gazdasági nehézségek természetesen a hirdetési piacot is érintették, ennek ellenére a mozireklám iránti érdeklődés nem csökkent – sőt, új szektorok is felfedezték ezt a különleges kommunikációs csatornát. A mozi egyedülálló módon képes megragadni a nézők osztatlan figyelmét, így a márkaüzenetek hatékonyan és zavartalanul jutnak el a célközönséghez.

A szélesvászon nyújtotta kiemelkedő kép- és hangminőség olyan élménnyel egybekötött reklámbefogadást biztosít, amely más platformokon nem reprodukálható. Ennek hatékonyságát neuromarketing kutatások is alátámasztják.

Az idei évben visszamenőlegesen, egészen 2019-ig korrigáltuk adatainkat. Más piaci szereplők reklámbevételi számait is figyelembe véve, egységes mérőszámok mentén helyesbítettük a kimutatásokat. Célunk, hogy minél hitelesebb és átfogóbb képet adjunk a mozireklám-piac valós helyzetéről.

A 2025 évi 2,3 milliárd forintos reklámbevétel túlnyomó része, körülbelül 85%-a az on-screen reklámokhoz köthető, míg az off-screen felületek a bevétel mintegy 15%-át biztosítják. A hirdetési költések élén továbbra is az FMCG áll, amelyet szorosan követ az autóipar és a telekommunikáció.

A 2026-os év első negyedévének eredményei már most bizakodásra adnak okot, és további növekedést vetítenek előre. Ezt az optimizmust az év kiemelkedően erős filmkínálata is alátámasztja.”

A non-media torta (2025) mérete: 343,4 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 3,7%, reálértéken -0,7%:

Novák Péter, az MRSZ elnöke kiemelte: „Nominálisan csaknem minden részterület gyarapodni tudott vagy legalább stagnált (PR), kivételt képez a rendezvény piac, amely csökkenésbe fordult. A jelentősen eltérő dinamikájú non-média területek összteljesítménye (gyártási költségekkel együtt) +3,7%-kal növekedett 2025-ben, ez a 2024-es +7,6%-os bővüléséhez viszonyítva a növekedési ütemének lassulását jelzi. A 3,7%-os növekedési ütem elmarad a médiatorta +8,4%-os tavalyi bővüléséhez viszonyítva és a 2025-ös évi pozitív változás mértéke jóval alulteljesít az elmúlt 5 év (2020-2024) átlagához viszonyítva is (+8%). Reálértéken 2025-ben az előző évhez képest összessségében negatív teljesítményt mutatott (-0,7%) a non-media szektor.” A 2019-es évhez hasonlítva a non-media szektor teljesítményét elemzve az MRSZ elnök kiemelte: „A 2021. évi megugrás utáni két évben reálcsökkenés, illetve stagnálás, majd ezt követően 2024-ben reálértéken is növekedett a non-media költés. 2025-ben azonban újra csökkenésnek indultak a hirdetők marketingkommunikációs költései. Összességében a non-média költések reálértéken még mindig jócskán, 11,7%-kal elmaradnak a 2019. évi szinthez képest és valamennyi területén röpködnek a mínuszok.”

Csak két részterület bővült az átlagnál számottevően magasabb ütemben 2024-hez képest (a gyártási költségeket figyelmen kívül hagyva): a marketingkutatás (+9,4) és az adatvezérelt megoldások köre (+8,4%). Míg a PR szektor szinte stagnált (+1%), a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások enyhe növekedést tapasztalhattak iparági szinten (+4,0%).

A kommunikációs és marketing szolgáltatások bevétele 12,2 Mrd forinttal bővült. A növekmény leginkább az adatvezérelt (+5,8 Mrd), valamint a kreatív- és médiaszolgáltatások területén (+5,2 Mrd) jelent meg, emellett nem elhanyagolható a marketingkutatások (+2,2 Mrd) gyarapodása sem.

Reálértéken csak két terület bővült. Csak a marketingkutatás és a hozzá közel azonos ütemben növekvő adatvezérelt marketing terület tudott reálértéken is növekedni 5%-os ill. 4%-os mértékkel.

Nehéz időszak 2025/2024 reálcsökkenéssel: A kreatív, média, esemény és PR szolgáltatások köre egyaránt csökkent reálértéken 2024-hez képest, ami a növekvő költségeikkel párhuzamosan különösen nehezített pályát jelentett 2025-ben.

2019-es évhez képest reálértéken komoly visszaesét mutatnak a kommunikációs szektorok: A PR és az adatvezérelt szolgáltatások 10% körüli csökkenése még enyhének is nevezhető a marketingkutatás 15% feletti és az esemény marketing 19%-hoz közelítő reálérten mért csökkenéséhet képest. Az ambient közel 60%-áról nem is beszélve… Egyedül a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások tartanak közel azon a szinten reálértéken 2025-ben, mint 6 évvel ezelőtt (-1,3%).

Az MRSZ Kommunikációs torta (2025) mérete: 758,7 milliárd forint

2025/2024 változás nominálisan 6,2%, reálértéken -4,5%:

 A teljes kommunikációs torta mérete nominálisan 758,7 Mrd forintott tett ki 2025-ben. Reálértéken számolva, még mindig nem érte el a teljes kommunikációs költés mértéke a 2019. évi szintet, attól 2025-ben 4,5%-kal maradt el.

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás és PR szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások 2025-ös képét így kommentálta: „2025-ben a reklámpiac teljesítménye szorosan követte a makrogazdasági tendenciákat: bár a fogyasztás továbbra is növekedett, de lassuló ütemben, a szektor bővülése a korábbi évekhez képest jelentősen mérséklődött. Míg 2024-ben 9%-os növekedést sikerült elérni – amellyel a piac egy évre meghaladta a fogyasztói árindexet, és felzárkózott a szolgáltatási szektor inflációs szintjéhez –, addig 2025-ben a növekedés ennek felére, 4%-ra lassult. Ez a szint ismét infláció alatti teljesítményt jelent, hasonlóan a 2023-as évhez.

Az ügynökségi bevételek reálértéke tehát nem nőtt 2025-ben sem a kreatív, sem a média szegmensben.

A profitabilitás fenntartása komoly kihívást jelent a szektor számára: a stagnáló reálbevételek mellett a bér-, működési és alvállalkozói költségek aránytalanul nagyobb mértékben emelkedtek. Ennek következtében a jövedelmezőség az előző évhez képest egyértelműen romlott. A csökkenő profitabilitás, valamint a technológiai fejlődés felgyorsulása az ügynökségi modellek alapvető átalakulását indítja el. Ezt a trendet erősítik a globális hálózatok összeolvadásai is, amelyek hatása már Magyarországon is érzékelhető.” 

Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, a MaReSz alelnöke az eseménymarketing piac 2025-ös költéseit az alábbiak szerint jellemezte: „A MaReSz tagügynökségek önkéntesen szolgáltatott adatai alapján a rendezvényszervezésből származó árbevétel ügynökségenkénti átlagos változása –7,6%, mediánja –4,5% volt 2025-ben a 2024-es bázishoz képest.

A visszaesés mértéke ugyanakkor erősen szóródik: néhány kisebb és közepes szereplő jelentős csökkenése lefelé torzította az átlagot.

A nagy ügynökségek esetében a piac lényegesen stabilabb képet mutat: átlagos változás –1,7%, medián változás –4,8%. Ez arra utal, hogy a nagyobb, diverzifikált portfólióval rendelkező ügynökségek 2025-ben jellemzően megtartották pozícióikat, miközben a kisebb szereplők nagyobb volatilitást tapasztaltak.

Összességében a rendezvénypiac mérsékelt visszaesést mutat, de nem beszélhetünk strukturális zuhanásról; a piac inkább átrendeződött és koncentráltabbá vált.

Ezért a teljes vizsgált eseményiparra vonatkozó becslésünk, figyelembevéve az összes tényezőt, -1,7% 2024-hez képest, így a nettó árbevételt 77milliárd forintra becsüljük.”

Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség Elnöke az adatvezérelt marketing piac 2025-ös teljesítményét kommentálta: „A hazai adatvezérelt piac 2025-ben is megőrizte lendületét: 8 százalékos növekedéssel közel 75 milliárd forintos volument ért el. Az év során egyértelműen a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának áttörését láthattuk. A rugalmasabb KKV szektor mellett elindultak a nagyvállalati, központosított projektek is. Az early adopterek esetében a megvalósult fejlesztések már konkrét üzleti eredményeket és mérhető hatékonyságnövekedést hoztak a digitális csatornákon. Ezzel párhuzamosan a piaci szereplők újraértelmezték a nyomtatott eszközöket és helyüket az omnichanel stratégiákban. A versenyelőnyt a jövőben már nem pusztán a technológia megléte, hanem annak intelligens és ügyfélközpontú integrációja jelenti.” 

Szántó Balázs, az MPRSZ ügynökségeket képviselő elnökségi tagja elmondta: „A PR-ügynökségek árbevétele a várakozásoknál kevésbé, az infláció alatti mértékben nőtt. A 2025 harmadik negyedévében végzett, második óradíjfelmérésünk alapján ugyan az ügynökségvezetők a tanácsadói díjak markánsabb növekedésére számítottak, végül a világgazdasági és geopolitikai helyzet negatívan hatott az ügyfélköltésekre. A PR-ügynökségek fontos szerepet töltenek be a kommunikációs ökoszisztémában, most különösen nagy szükség van egyedi erősségükre, reputációmenedzsment és kríziskommunikációs tapasztalatukra. Tagügynökségeink gyakorlatilag mind arról számoltak be, hogy a negyedik negyedévtől egymást érik a kríziskommunikációs projektek. Reméljük, idén a PR-ügynökségi bevételekben is látszik majd, hogy a megbízók értékén kezelik ezt a nehéz, de izgalmas és létfontosságú munkát.”

Bacher János, az Impetus Research igazgatója, az adatokat gyűjtő munkacsoport vezetője hangsúlyozta: „A marketingkutatás – a piac szereplőinek többségétől származó adatok alapján – ismét jó évet tudhatott maga mögött 2025-ben. A piac méretének bő 9 százalékos növekedése vélhetően túlszárnyalja a legtöbb érintett várakozását, ebben a kihívásokkal teli időszakban. Külön öröm, hogy ez a növekedés reálértéken is jelentős bővülésnek számít – helyezte kontextusba az adatokat Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Nagyon örülünk, hogy az ügyfelek továbbra is számítanak a megbízható kutatási adatokra, melyek támogatják a helyes üzleti döntéseket. A piac számos kihívással néz szembe, melyek közül talán a legfontosabb a mesterséges intelligencia megjelenése a kutatási eszköztárban. Nagyon fontos, hogy a szektor lehetőségként tekintsen az új technológiára, ami a hatékonyság növelésén és akár egyre újabb kutatási módszerek alkalmazásán keresztül tudja szolgálni, hogy az iparág hosszú távon is megbízható partnere maradjon ügyfeleinek.”

[1]MÉDIATORTA:A médiatorta célja, hogy  felmérje a hirdetők befektetéseit a médiában történő közzétételi költségek terén. Kizárólag a médiánál megjelenő reklámköltéseket tartalmazza egységes szempontrendszer szerint: (1) tartalmazza a net-net költéseket átfedések nélkül, (2) a barternél csak a nem médiabarter (árubarter) szerepelhet, (3) nem tartalmaz gyártási költséget.

[2] KOMMUNIKÁCIÓS TORTA: A Reklámszövetség a kommunikációs tortával egy olyan teljeskörű piaci adatot kíván publikálni, amely tükrözi a hirdetők teljes külső  marketingkommunikációs befektetéseinek méretét, változását. Az MRSZ kommunikációs torta az alábbi területeket foglalja magába (net-net költések átfedések nélkül): médiatorta; kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások; esemény; adatvezérelt marketing (direktmarketing); marketing-kutatás (ügyfelek által finanszírozott kutatások); Public Relations (PR); ambient; gyártási költség (médiatulajdonosoknál jelentkező, hirdetők felé továbbhárított).

[3] NON-MEDIA TORTA: A non-media torta magába foglalja az adatvezérelt marketinget (direktmarketing), az ambientet, a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokat (beleértve az ügynökségeken átfutó gyártásokat), az eseményeket, az ügyfelek által finanszírozott marketing kutatásokat, és a PR-t. Továbbá tartalmazza a médiaköltéshez kapcsolódó gyártási költségeket.

Az elnökségi tagok vezetésével a szervezet az elmúlt években jelentős eredményeket ért el és több hagyományteremtő projektet is indítottak, mint például az Adatvezérelt nap vagy a fenntarthatósági aktivitások, emellett a megszokott tevekénységek is folytatódtak: az éves DM Szenzor iparági felmérés, Hangszépségverseny. Az elnökség továbbra is arra törekszik, hogy képviselje a tagok érdekeit, elősegítse a szervezet növekedését és fejlődését, ezt láthatóvá tegye a teljes iparág számára.

A DIMSZ köszönetet mond a tagjainak a bizalomért, és továbbra is elkötelezett amellett, hogy a tagjai és az adatvezérelt terület érdekeit szolgálja – írják.

„A DIMSZ az elmúlt években is kiemelkedően sok aktivitással – kutatásokkal, felmérésekkel, iparági fórumokkal – támogatja az adatvezérelt piacot és annak szereplőit. Fontos, hogy a szervezet elsők között, érdemben tud foglalkozni, többek közt, a digitalizálódó hűség- és kedvezményprogramokkal, a kommunikációs iparág fenntarthatóságával, a mesterséges intelligencia releváns vetületeivel és a kiszolgáltatott, idősebb korcsoportok adatvédelmi kitettségével. A DIMSZ tagozatainak munkájába legközelebb a szeptember 12-i Adatvezérelt napon adunk betekintést, várunk minden, hatékony marketingkommunikációban érintett szakembert” – mondta el Huszics György a DIMSZ, Az Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke.

A DIMSZ elnöke Huszics György (Crane), alelnöke: Hivatal Péter (Cellini), az elnökség tagjai: Gál Katalin (Hungexpo), Kovácsházy Dénes (Contact Center tagozat, Multicom Contact), Stéger Anett (Magyar Posta), Bay Áron (Keresőmarketieng tagozat, Exact Match), Dr. Domokos Márton (Adatvédelmi és Adatbiztonsági tagozat, CMS).

Felügyelőbizottság elnöke Dr. Halász Bálint (Siegler Bird & Bird), tagjai: Bedi Viktor (123RF), Mazura Péter (Crome Communication).

Kiemelt kép: a DIMSZ szakmai konferenciája 2016-ban (Fotó: 123rf)

Mindketten elismert szakemberei az adatvezérelt marketingnek, Huszics György a Crane alapítója, tulajdonosa, Stéger Anett a Magyar Posta kutatási osztályvezetője. A műsorban a márkaépítés egyik fontos eszközéről, a hűségprogramokról beszélgetünk.

Mindenekelőtt áttekintjük a hűségprogramokkal kapcsolatos alapinformációkat, amelyekre a DIMSZ legfrissebb kutatásából derült fény. Miért vizsgálták meg a piacot, mit vizsgáltak, hogyan vizsgálták, melyek voltak a főbb megállapítások?

Utána megvizsgáljuk a hűségprogramok gyakorlati megvalósulását: milyen programtípusok vannak, milyen kedvezményeket kínálnak, milyen aktivitás-mutatókkal mérhetően, és hogyan járulnak hozzá a márka építéséhez.

Megbeszéljük azt is, milyen pályát futottak be a hűségprogramok a Covid idején, és hogy működik az „önmagát létrehozó közönség”.

A műsor végén megemlékezünk egy igen fontos évfordulóról is: a GDPR történet (General Data Protection Regulation) 2016 óta hatályos, és 2018 májusában járt le az adatvédelemmel kapcsolatos türelmi idő.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Május elején tartotta rendes éves tisztújító ülését a szövetség, ahol Huszics György, a DIMSZ elnöke beszámolt a 2021-as év eredményeiről, a 2022-es év megvalósult és várható terveiről, majd ismertette a felügyelőbizottság jelentését, melyeket a jelenlévők egyöntetűen elfogadtak.

DIMSZ tagjai az eddigi tisztségviselők státuszának megerősítése mellett két új elnökségi tagnak szavaztak bizalmat: Bay Áronnak, az Exact Match alapító-vezetőjének, aki a szövetség Keresőmarketing tagozatának vezetőjeként már aktívan részt vett a munkában és Bozzay Bertalannak, aki a Hűségprogramokért felelős vezető az MVM Otthon Plusznál.

A jelenlévők megköszönték a szövetség életében alapítás óta aktívan közreműködő, most leköszönő Viniczai András elnökségi munkáját.

Bozzay Bertalan a megválasztása kapcsán elmondta: „Az adat alapú közvetlen kétirányú kommunikáció egyre erősebb szerepet kap a marketing mixben. Köszönöm a megszavazott bizalmat, azon fogok dolgozni a szövetségben, hogy minél jobban csökkentsük a meddő, nem célzott típusú kommunikációt, és erősítsük a pontosan targetált, személyre szabott üzeneteket, ezáltal egyszerre növelve a vásárlási konverziót, és az ügyfelek elégedettségét.”

Huszics György elnök az újraválasztása kapcsán elmondta, hogy a szövetség továbbra is a teljes adatvezérelt szektort támogató projekteket valósít meg: utánpótlásképzés, kutatás, szabályozás, tájékoztatás fókusszal. A következő időszak fő prioritása, hogy ezen projektek, rendezvények minél szélesebb körben ismertek és elérhetők legyenek.

A DIMSZ tisztségviselői: elnök: Huszics György (Crane), alelnök: Hivatal Péter (Cellini), az elnökség tagjai: Gál Katalin (Hungexpo), Stéger Anett (Magyar Posta), Bozzay Bertalan (MVM Otthon Plusz), Bay Áron (Exact Match), Kovácsházy Dénes (Multicom). A felügyelőbizottság elnöke Dr. Halász Bálint (Bird & Bird), tagjai: Bedi Viktor (123RF) és Mazura Péter (Crome Communication).

Szeptemberben tartotta rendes éves ülését a szövetség, ahol Huszics György, a DIMSZ elnöke beszámolt a 2018-as év eredményeiről, a 2019-es év megvalósult és várható terveiről, majd ismertette a felügyelőbizottság jelentését, melyeket a jelenlévők egyöntetűen elfogadtak. Új elnökségi tagnak választották Stéger Anettet, a Magyar Posta piackutatási osztályvezetőjét, Kovácsházy Dénest, a DIMSZ Contact Center tagozat vezetőjét pedig megerősítették pozíciójában. A felügyelő bizottság új elnökeként dr. Halász Bálintot köszöntötték, a Bird & Bird ügyvédi iroda partnerét. Új tagként érkezett Bedi Viktor, a SBH Images társtulajdonosa, és Mazura Péter, a Crome Communication ügyvezetője.

Stéger Anett (képünkön) a megválasztása kapcsán elmondta: „Bízom benne, hogy a DIMSZ elnökségében végzett munkámmal segíteni tudom az egyik leggyorsabban fejlődő marketingkommunikációs terület, az adatvezérelt marketing magyarországi szakmai szervezetekének tevékenységeit, s amelynek eredményeit és tapasztalatait a logisztikai szektor folyamatosan változó kihívásainak kezelésében is kamatoztathatom. Fontosnak tartom, hogy a szövetség tervezetten, hatékonyan és átláthatóan dolgozzon a tagjai és a szakmai szereplők érdekében.”

Dr. Horváth Katalin, a CMS Budapest szenior ügyvédje részletes beszámolót tartott az elmúlt egy év adatvédelmi gyakorlatáról. A NAIH által véleményezett vagy bírságolt incidenseket egyenként elemezte, majd ismertette a kockázatcsökkentési javaslatokat.

A közgyűlésen bejelentették a Keresőmarketing tagozat elindulását is, amelynek célja, hogy a különböző keresőmarketing fókuszú online és digitális szakágakat egybefogja, mind a szakembereknek, mind az ügyféloldalnak egy átlátható, edukált és etikailag vezetett piaci körülményt alakítson ki. A kutatás előkészítésében és a tagozat munkájában többek között a Café Communications, DeepInsight Kreatív, DigitalHeroes, Drive Online Marketing, GoodGrind, Growww Digital, Hellooo Agency, Intren, Isobar, Klikkmánia, KMÜ Marketing, Mindshare, Reprise Digital, Toptarget, Wavemaker vett részt.

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) augusztustól működik együtt Somogyi Endrével, aki a szervezet főtitkári teendőit látja el. „Célunk, hogy a DIMSZ szolgáltató szervezetként, hatékonyan biztosítson hátteret a szakmai munkának, meg tudjuk mutatni a piacnak az adatvezérelt kommunikáció előnyeit, képviseljük a piaci szereplők érdekeit, tájékoztatni tudjuk az érintett szereplőket az adat- és a fogyasztóvédelmi elvárásokról. Bízom abban, hogy Endre segítségével új lendülettel tudjuk folytatni a Bogi által megkezdett munkát” – mondta Huszics György, a DIMSZ elnöke.

Somogyi Endre 2013-tól a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) ügyvezetője, az elmúlt 9 évben alapítója, elnökségi tagja, majd ügyvezetője volt a magyar IAB-nek, elnökségi tagja volt az IAB Europe-nak, előtte 7 évig az Adverticum fejlesztésért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese. Tanulmányait a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (MBA) és a University of Hertfordshire-en (BBA) végezte. Endre a DIMSZ főtitkári megbízatását augusztus elejétől vállalta, megtartva a DKT ügyvezetői tisztségét.

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség a hazai adatvezérelt marketing piac szereplőinek érdekképviseletét látja el. Fő irányvonala a közös ágazati kommunikáció, valamint az adatvezérelt kommunikáció elismertségének erősítése mind a marketingkommunikációs szakma, mind a fogyasztók felé. Kiemelten foglalkozik az adatvédelmi és a területhez kapcsolódó fogyasztóvédelmi kérdésekkel, valamint szakmai rendezvények és workshopok megrendezésével. Közel 60 tagvállalata nyolc szakterületi tagozat munkájában vesz részt.

A tagság egyhangú döntéssel ismét az elnökségbe delegálta Kovácsházy Dénest (Multicom), Táncsics Andrást (Magyar Posta), továbbá a pozícióért ezúttal nem induló Dely Gábor helyett új tisztségviselőként Fialka Krisztinát (ReachMedia).

A DIMSZ további elnökségi tagjai változatlanul Huszics György elnök (Crane), Hivatal Péter (Cellini) alelnök, Kiss Hajnalka (Magyar Telekom) és Viniczai András (Café Communications).

Központi téma a GDPR

A szövetség 2017-ben főképp a piacfelmérés, szakmai képzések és tájékoztatás, továbbá a szervezeti együttműködések területére koncentrál. A DIMSZ kiemelt témaként kezeli a 2018. május 25-től minden EU tagállamban alkalmazandó új uniós adatvédelmi szabályozást (GDPR), a szövetség Adatvédelmi és adatbiztonsági tagozata előkészítő és tájékoztató munkát végez a témában. A kitűzött határidő előtt egy évvel, 2017. május 24-én visszaszámláló és hasznos tudnivalókat közlő weboldalt indítottak a gdpr.dimsz.hu címen, továbbá kerekasztal beszélgetést tartottak a felkészüléssel kapcsolatos praktikus tudnivalókról. A GDPR iránt érdeklődőknek továbbra is érdemes figyelemmel kísérni a DIMSZ által kiküldött híreket, tájékoztatókat, illetve a témában szervezett eseményeket.

Fókuszban az adatvezérelt marketing

A DIMSZ 2016-tól az adatvezérelt marketinget helyezte tevékenységének fókuszába. Ennek kapcsán hét, már működő tagozata mellett egy Adatvezérelt technológiák tagozatot is indított, továbbá megújította az arculatát.

A szövetség adatvezérelt marketing ágazatot felmérő DM Szenzor kutatását a B2B piac mellett immár a B2C területre is sikerült kiterjeszteni, illetve a DIMSZ továbbra is dm piaci adatokat szolgáltat a Reklámtortához. Ezen kívül számos edukatív, tájékoztató eseményt tart egyrészt saját szervezésben, másrészt összefogva más szakmai szervezetekkel. Részt vesz az európai szakmai szövetség (FEDMA – Federation of European Direct and Interactive Marketing) által a GDPR témájában folytatott unios egyeztetések előkészítésében, illetve közreműködik az ágazat világszervezete (GDMA – Global Allience of Data-Driven Marketing Associations) által szervezett nemzetközi kutatásokban.

A résztvevők megismerkedhettek a legújabb direkt és interaktív marketing megoldásokkal, valamint a jogi szabályozás kereteivel. A DIMSZ KKV Roadshow Szegeden útjára indított rendezvénysorozata Pécsett és Székesfehérváron folytatódott a helyi kamarákkal együttműködésben. A rendezvénysorozat szponzora a Magyar Posta, a veszprémi esemény közönségszervezésben segítségükre volt a Pannon Egyetem, a Pannon Lapok Társasága, a Microsoft és a Lépéselőny Média Kft.

A tematika kifejezetten a kis- és középvállalatok számára hasznos tudnivalókat tartalmazza; az adatbázis, az email marketing, a hűségprogramok és a felhasználóbarát online felületek kialakításának fontossága mellett a tartalommarketing, a jogi szabályozás és vizuális kommunikáció területeire is betekintést nyújtottak az előadók.

„A rendezvénysorozat lehetővé teszi a helyi kis- és közepes vállalkozások számára, hogy megismerhessék a legújabb adatvezérelt marketing megoldásokat. Célunk továbbá, hogy az elérhető legfrissebb megoldásokat, technológiákat mutassuk be, ennek érdekében a rendezvények tematikája és az előadók köre folyamatosan változik” – emelte ki Huszics György, a DIMSZ elnöke.

„A termék útja az ötlettől a vásárlóig” mottójú szakmai konferencián a szervezők átfogó képet kívántak nyújtani a hallgatóság számára arról, hogy egy jó, kereskedelmileg hasznosítható ötletből hogyan lehet bevételt generálni az adatvezérelt marketing technikák gyakorlati alkalmazásának segítségével. Kiemelt téma volt az adatvédelmi szabályozás, hiszen 2016 májusában egységes adatvédelmi rendelet került elfogadásra az EU-ban, amely felváltja a jelenlegi magyar adatvédelmi törvényt is.

Előadtak: Dr. Domokos Márton, CMS Cameron McKenna; Huszics György, Crane; Kulcsár István Róbert, WebShop-Experts; Kuna Péter, Microsoft; Róka László, Magyar Posta/MPL; Illyés Márton, Open, Click and Convert; Sipos Zoltán, Kreatív Kontroll; Bedi Viktor, 123 RF

Az Adatvezérelt Marketing és Reklám Globális Áttekintése című, a 2015-ös évet vizsgáló tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a piaci szereplők túlnyomó része bizakodó az adatvezérelt marketing és reklámozás jövőjével kapcsolatban, és több mint a fele növelte is az erre szánt kiadásait. A Global DMA 17 résztvevő országban tavaly második alkalommal végzett felmérése kiemelte az ügyfélközpontúság és az adatkezelés növekvő jelentőségét: a megkérdezettek 81,3%-ban azt jelezték, hogy az adatvezérelt marketing fontos a tevékenységükben. A hazai piac a nemzetközitől szemléletében nem, sokkal inkább méretében és lehetőségeiben különbözik. A fogyasztóközpontú kommunikáció szükségessége vitán felül áll, a kellékek sorba rendezésénél azonban a szaktudás és technológia fontossága magasabb értékkel szerepel a magyar szakértők esetében, tehát a legjelentősebb kihívásokat ezek a területek jelentik számukra.

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség ezért időszerűnek tartotta egy Adatvezérelt technológiák tagozat megalapítását, amely aktívan részt vesz a piac tájékoztatásában, oktatásában, sztenderdek, módszerek meghonosításában, az adatvezérelt marketing szolgáltatások megerősítésében, a szolgáltatók érdekeinek képviseletében. Egy ilyen tagozat munkája jól beleillik a DIMSZ profiljába, hiszen a szövetség által képviselt területen kiemelten fontos szerephez jutnak az adatvezérelt technológiák a legegyszerűbb promóciós üzenetektől kezdve a komplex fogyasztói és üzleti hűség- és dialógus programokig.

Huszics György, a szövetség elnöke az ülés során hangsúlyozta, hogy az új tagozat a 2014-ben alakult Adatvédelmi és adatbiztonsági tagozattal szoros együttműködés fog majd dolgozni annak érdekében, hogy a szakterületek szinergiája közelebb vigye a szövetséget a végső cél, a szakmai és fogyasztói tudatosság kialakításának eléréséhez. Üdvözölte, hogy a jelenlévők tagok az egymástól tanulás és a különböző megközelítések megértésének fontosságát hangsúlyozták.

Szávuly Krisztián

Szávuly Krisztián, a tagozat egyhangúlag megválasztott vezetője az elsőként elvégzendő közös feladatok közé sorolta a piac pontos nagyságának, súlyának minél egyszerűbb és gyorsabb felmérését, kiemelve, hogy ebben számít a nemcsak a tagozat, hanem az egész szakma segítségére. Minél előbb megkezdődik egy az edukációs tevékenységet az alapfogalmak egységesítésével támogató, több piaci szegmens tudástárából táplálkozó esettanulmány-gyűjtemény létrehozása is. Hangsúlyozta, hogy nem cél a technológiákról technológiai szakzsargonban beszélni, sőt, törekedni kell arra, hogy a szakmai munka során keletkező dokumentumok közérthetőek és informatívak legyenek azért, hogy bármilyen területen adatgazdálkodással foglalkozó szakértő megtalálja a helyét az adatok áramlásának és felhasználásának folyamatában. „Ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani a szakma képviselői számára, hogy – általános iskolás szóhasználattal élve – „próbálkozás” helyett képletekkel oldjuk meg a marketing célú adatkezelési problémákat” – tette hozzá.

A Microsofton kívül alapító tagok a Magyar Telekom, a Magyar Posta, a Reach Media, a Multicom és a Crane. A szövetséghez és egyben a tagozathoz a közeljövőben várhatóan további szervezetek csatlakoznak a felsőoktatás, a piackutatás, az információtechnológia és az adatgazdálkodás területéről.

A szakmai szövetségek összefogásával készült világméretű felmérés keretében több mint 3000 kitöltő kiemelte az ügyfélközpontúság és az adatkezelés növekvő jelentőségét: 81,3%-ban azt jelezték, hogy az adatvezérelt marketing fontos a tevékenységükben – ez az arány az előző évben még „csak” 80,4 százalékos volt. Ezen a csoporton belül 59,3% kritikusnak érzi az adatok kezelésének jelentőségét (ez a szám 2014-ben 57,1 volt).

Az Adatvezérelt Marketing és Reklám Globális Áttekintése című tanulmány, amelyet a 27 független marketing szövetséget tömörítő globális szervezet (GDMA) a Winterberry Group kutató és tanácsadó céggel közösen folytatott le, többek között arra az eredményre jutott, hogy a piaci szereplők 74,1 százaléka magabiztos az adatvezérelt marketing és reklámozás jövőbeli növekedésével kapcsolatban. A 17 országból érkező válaszok alapján 56,3% növelte az ilyen irányú tevékenységre szánt kiadásait 2015-ben, 68,6 százalékuk pedig további bővülésre számít. Ezek a mutatók egy hajszállal alacsonyabbak, mint a 2014-es felmérésben szereplők, ám hosszú távú trendekre nyilván majd csak a további évek eredményeinek összehasonlítása után lehet következtetni.

„Az adatvezérelt marketing egyre növekvő mértékben hat az üzleti tevékenységre, sőt stratégia-alakító tényezővé vált” – nyilatkozta Jodie Sangster, a GDMA elnöke és az ADMA vezetője. „A technológiai fejlődésnek megfelelően alakul az, hogy a szervezetek hogyan tudják hasznosítani az adatokat üzleti céljaik eléréséhez. Annyi azonban világosan látszik a kutatás eredményeiből, hogy a méréssel és a jellemzőkkel kapcsolatos módszertan a világon mindenütt további fejlesztésre szorul, és hogy az elemzéseket elősegítő továbbképzési lehetőséget kell biztosítani a szakemberek számára.”

A globális felmérés eredményeinek további fontos megállapításai:

• A vásárló a legfontosabb. Az előző évhez hasonlóan tavaly is a fogyasztóközpontúság volt az a faktor, amelyet a válaszadók az adatvezérelt marketing legfontosabb mozgatójaként jelöltek meg.
• A saját adat a legjobb. Sokkal kevesebb résztvevő nyilatkozott úgy, hogy harmadik féltől származó adatokat használ fel marketing célokra. Világszerte alig kétharmad (65,5 százalék) válaszolta azt, hogy rendszeresen igénybe vesz ilyen adatbázist, és ez az egyes országokban a külső körülményeknek (törvényi szabályozás, megbízható források elérhetősége) megfelelően eléggé eltérően alakul.
• A megtérülés számít. Az arányokat tovább bontva kiderül, hogy a megkérdezettek a célzottan használható csatornák közül is leginkább a közösségi médiára, a tartalommarketingre, a keresőmarketingre és az online hirdetésekre költenek. Ez összhangban áll az előző évi előrejelzésekkel, és a fő mozgatója valószínűleg a megtérülés kiszámíthatósága.

Az összefoglaló kutatási anyag mellett egy országokra bontott tanulmányból kiderül:

• A magyar válaszadók sokkal nagyobb arányban (71,4% vs. 47%)) nyilatkoztak úgy, hogy szakértő szinten végzik a kampányeredmények mérését egyedi marketingcsatornákon keresztül.
• Ezzel szemben az adatvezérelt tevékenység használatával kapcsolatban sokkal kevésbé voltak magabiztosak a hazai résztvevők. A globális 4,37-es indexszel szemben a magyar mutatószám csupán 3,36 pont volt.
• A fenti tevékenység növekedési potenciáljával kapcsolatban azonban már sokkal bizakodóbbak voltunk (4,25 pont a tavaly 3,96-hoz képest). A várakozások szerint nem jelentős mértékben, de stabilan nőni fog az ilyen jellegű tevékenységekre szánt összeg.
• A vásárlóközpontúság mellett a magyar szakemberek sokkal előrébb sorolták az elérhető szakemberállomány és a felhasználható technológia fontosságát, mint a globális átlag.
• A hazai válaszadók sokkal inkább behatárolva érzik magukat a törvényi szabályozások által. A 26,4-es globális áltaghoz képest 38,1 nyilatkozott úgy, hogy jelentős mértékben korlátozza a tevékenységüket a jogszabályi környezet.

„Szemléletében nem, sokkal inkább lehetőségeiben különbözik a hazai adatvezérelt piac a nemzetközitől” – állapította meg Huszics György, a DIMSZ elnöke. „ A fogyasztó-központú kommunikáció szükségessége vitán felül áll, a kellékek sorba rendezésénél azonban a szaktudás és technológia fontossága szignifikánsan magasabb értékkel szerepel a hazai szakértők esetében, ami jelzi, hogy a legjelentősebb kihívásokat ezek a területek jelentik számukra. Mindezek mellett biztosak lehetünk benne, hogy ezek legfeljebb lassíthatják, de nem állíthatják meg az adatvezérelt marketing irányába mutató változási folyamatot.”

A Global Review felmérés eredményei a http://www.globaldma.com/survey linkre kattintva az összes résztvevő országból ingyen letölthető.