Egy üres műanyag palack vagy csomagolás mögött több rejlik, mint gondolnánk: a világon előállított műanyagok mintegy 98 %-a kőolajból és földgázból készül, tehát a műanyagipar közvetlenül épít a fosszilis energiahordozók kitermelésére és felhasználására. Ez a láncolat összekapcsolja a műanyagtermelést a klímaválsággal, az energiafüggőséggel és akár a geopolitikai feszültségekkel is – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség cikke.

Így támogatja egy műanyagpalack az orosz agressziót

Oroszország költségvetésének jelentős része (a GDP körülbelül 40 %-a) fosszilis energiahordozók exportjából származik, amelyekből az olaj- és földgázbevételek fedezik az ország katonai kiadásainak nagy részét. Amikor európai országok orosz olajat és gázt használnak – akár energiafogyasztásra, akár műanyaggyártási alapanyagként –, közvetve hozzájárulnak az orosz állami bevételekhez, ezzel is támogatva a háborús költségeket – írják a How Russian fuel feeds the world of plastic: a study of the correlation between fossil fuels and plastic című tanulmányra hivatkozva.

Ezek az összefüggések ritkán jelennek meg a közbeszédben vagy a döntéshozatali folyamatokban, pedig a kutatás szerint a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése közvetlenül érinti a műanyagipar alapját is.

A műanyag életciklusa – környezeti és egészségügyi hatások

Nemcsak az alapanyag előállítása okoz problémát. A műanyag termelése, használata és életciklusa során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik, amely hozzájárul a klímaváltozáshoz. A hulladék pedig nem tűnik el: óceáni szigeteket hoz létre, a folyókban és a talajban marad, miközben a mikroműanyagok és a bennük lévő veszélyes vegyi anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

Megoldások: energiafüggőség és műanyagtermelés csökkentése

A tanulmány szerint a fosszilis energiahordozóktól való függés és az egyszer használatos műanyagok tömeges gyártása nem kezelhető külön intézkedésekkel. Ehelyett rendszerszintű, összehangolt politikai döntésekre van szükség – nemzeti, európai és globális szinten egyaránt.

1. Az orosz fosszilis energiahordozók elutasítása

Az orosz olaj- és gázimport csökkentése nemcsak energiafüggetlenséget hozhat, hanem közvetlenül hat a műanyaggyártási láncra is. Minél kevesebb fosszilis alapanyag áramlik az EU-ba, annál kisebb az a pénzügyi mozgástér, amely az agresszor államot támogatja.

2. Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az egyszer használatos műanyagok csökkentése kulcsfontosságú. Bár az EU egyszer használatos műanyagokról szóló irányelve (SUP) fontos lépés, további termékkörök kivezetése és a megelőzés erősítése szükséges a valódi hatás érdekében.

3. Zero waste és újrahasználható rendszerek

Újrahasználható csomagolások, betétdíjas rendszerek, valamint újratöltési és visszaváltási modellek kialakítása nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem a fosszilis alapanyagok iránti keresletet is mérsékli.

4. Globális Műanyagegyezmény

Egy új, ambiciózus Globális Műanyagegyezmény célja az lenne, hogy a műanyagválságot a teljes életciklus mentén kezelje – az alapanyag-kitermeléstől a gyártáson át a hulladékká válásig. Az EU aktív szerepvállalása nélkül azonban ez csak részleges eredményeket hozhat.

A fosszilis energiahordozókra épülő műanyaggyártás nem csupán környezetvédelmi kérdés: energia-, klíma- és biztonságpolitikai dimenziókat is érint. Az európai döntéshozóknak lehetőségük van olyan lépések meghozatalára, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést, növelik az energiabiztonságot és csökkentik a háborús agresszor közvetlen finanszírozását. A műanyagpolitika így valóban biztonságpolitikává válhat – minden egyes elkerült egyszer használatos termék egy lépés a klímavédelem, az energiafüggetlenség és a béke felé.

Heti öt grammnyi mikroműanyagot fogyasztunk

A hulladékprobléma nem egy távoli, absztrakt dolog, hanem mindannyiunk mindennapjait átszövi – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. Az ENSZ mérései szerint évente több mint 2 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezik, és ennek legalább fele semmiféle normális kezelést nem kap. A mikroműanyagok lassan olyan természetességgel jelennek meg az életünkben, mint a reggeli kávé. Benne vannak a tengerekben, a sörünkben, sőt, már a véráramunkban és a férfiak heréjében is. Egy átlagos ember hetente akár kb. 5 grammnyi mikroműanyagot is elfogyaszthat, ami egy bankkártya súlyát jelenti.

Képmutatás és szemétexport

A hulladék nem csak környezeti, hanem globális politikai tényező is. A gazdag országok évtizedek óta exportálják hulladékukat a szegényebb régiókba, ahol gyakran nincs kapacitás annak feldolgozására, így a „megoldás” valójában újabb problémákat szül. A szerző szerint a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége, és mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk a hulladékcsökkentés érdekében – hívják fel a figyelmet a környezetvédők.

Kukadiéta – Már kis odafigyeléssel is csökkenthetjük a keletkező hulladék mennyiségét!

A hulladékprobléma megoldása nem csak a kormányok és a nagyvállalatok feladata, hanem minden egyes emberé. A tudatos fogyasztás, a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy csökkentsük a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. A Humusz Szövetség Kukadiéta kiadványában részletesen is bemutatja, hogy a háztártások miként csökkenthetik a hulladékmennyiséget és hova fordulhatnak segítségért.

A hulladékprobléma megoldása érdekében a következő lépéseket tehetjük meg:

• Felkészülten megyek vásárolni, listát és saját szatyrot viszek magammal
• Szelektálok és a hulladékokat a megfelelő gyűjtőhelyeken adom le
• Amit lehet, komposztálok
• Elromlott eszközeimet megjavít(tat)om vagy újragondolom
• Felesleges tárgyaimnak új gazdát keresek pl. adományozás, bolhapiac útján
• Piacon vásárolok, támogatom a helyi kereskedelmet
• Keresem a használt vagy újrahasznosítot termékeket
• Kerülöm az egyszer használatos, felesleges csomagolásokat
• Ha tehetem, a közös használatot, kölcsönzést választom
• Nemet mondok a reklámanyagokra

A cikk emlékeztet, hogy a „Kukadiéta” nem kúra, hanem hosszú távú életmódváltás – nem az önsanyargatás a cél, hanem az, hogy kevesebb felesleges dolgot engedjünk be az életünkbe, és úgy alakítsuk a napi szokásainkat, hogy az a környezet számára is fenntartható legyen, és egy élhetőbb, tisztább világot hagyjunk az utódainkra.

Az aláírók felhívják a figyelmet, hogy az EU már most is jelentős túlkapacitási krízissel küzd a hulladékégetés terén, hiszen a meglévő létesítmények legalább további 60 millió tonna települési hulladékot lennének képesek feldolgozni. Az égetés kiterjesztése aláássa az EU hulladékkezelési hierarchiáját és a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit, mivel a tagállamokat egy magas kibocsátású, lineáris hulladékgazdálkodási modellbe kényszeríti.

A levél arra is emlékezteti a politikusokat, hogy a hulladékégetés klímaromboló hatása egyre szélesebb körben elismert. A legújabb tanulmányok rámutatnak a hulladékégetés magas szén-dioxid-intenzitására, amely a maradék hulladékban jelentős mennyiségben megtalálható műanyagnak köszönhetően gyakran meghaladja a fosszilis energiaforrásokét. Amennyiben ma új hulladékégetőket építenénk, az több évtizedes felesleges üvegházhatású gázkibocsátást jelentene Európának, ami egy az egyben szembemegy az EU Zöld Megállapodásával (Green Deal) és a klímasemlegességi célokkal.

A levelet a mai, szélesebb körű „Better than Burning” (Jobb, mint az égetés) kampány keretében küldték el az érintetteknek. A kampány keretében nyilvánosságra került egy állásfoglalást, valamint a Zero Waste Europe hálózat tagjai a közösségi médiában számoltak be a hulladékégetés káros hatásairól az egyes országokban.

A meglévő hulladékégetők közelében élő közösségek hangosan tiltakoznak a mérgező kibocsátások, köztük a dioxinok, PFA-vegyületek és nehézfémekhez hasonló tartós szennyező anyagok egészségügyi hatásai ellen. Ezekhez a szennyező anyagokhoz rákos megbetegedések, immunrendszeri zavarok és fejlődési rendellenességek kötődnek.

Janek Vahk, a ZWE szennyezések felszámolásával kapcsolatos szabályozással foglalkozó munkatársa így nyilatkozott: „A moratórium a közegészség védelme, a kibocsátások csökkentése és a hulladékmentes, körforgásos gazdaságra való igazságos átállás felé történő első lépés, ami nem várhat tovább. A hulladékégetők átlagos élettartamát figyelembe véve a kapacitás körülbelül 5%-a máris leszerelhető vagy kivonható volna minden évben, ami reális út lehetne Európa számára a szennyező technológiától való fokozatos függőség csökkentéséhez.”

Magyarországon a Humusz Szövetség már évtizedek óta küzd a hulladékégetés ellen. Szabó György, az egyesület nulla hulladék programjának vezetője szerint „Hazánkban jelenleg a települési szilárd hulladék túlnyomó többsége, mintegy 55%-a hulladéklerakóban végzi. Ezt az arányt drasztikusan le kell csökkenteni, ám ennek a módja nem szabad, hogy a hulladékégető-kapacitás bővítése legyen. Vannak egyéb alternatívák: a megelőzés, az újrahasználat, az újrahasznosítás és komposztálás előnyben részesítésével is elérhetőek az EU-s célértékek. Ne hagyjuk, hogy az égetőművek a klímát és az egészségünket is tönkretegyék!”

Dorota Napierska, a ZWE mérgező anyagoktól mentes, körforgásos gazdaságért felelős munkatársa hozzátette: „Függetlenül attól, hogy mennyire modern és mit éget, a hulladékégetők mindig káros vegyi anyagokat termelnek és bocsátanak ki a környezetre és a közösségekre. Ezek közül néhány vegyi anyagot »a legrosszabbak közül a legrosszabbnak« tartanak, és az iparág biztosítékaival ellentétben tudományosan bizonyított, hogy veszélyesek. A moratórium elengedhetetlen ahhoz, hogy megszakítsuk ezt az ördögi kört.”

A humor és a szakmaiság egyszerre jelent meg kampányaikban. Az utolsó betétdíjas (újratölthető) Törley pezsgős üveg „temetése”, és a „banyatank futam” az előbbi kategóriába tartozik. Míg az első jelentős, országos akció, a Tájsebészet az illegális hulladéklerakás felszámolását tűzte ki célul. A Nulla Hulladék 10 lépés program gyakorlati útmutatóként segíti a lakosságot a hulladékcsökkentésben. Továbbá olyan zöld jeles napok is a nevükhöz fűződnek, mint az Újrapapír Napja (március 1.) vagy a Komposztálás Ünnepnapja (október 10.).

Az elmúlt harminc évben segítették és formálták az országban folyó szakmai munkát. Részt vettek országos szintű bizottsági munkákban, hozzájárultak a jogszabályi környezet alakításához. Konferenciákat szerveztek, szakanyagokat, tanulmányokat írtak, melyeket bárki letölthet, és állásfoglalásokat tettünk közzé olyan témákban, mint a biohulladék, a hatékony betétdíjas rendszerek vagy a biológiailag lebomló műanyagok.

Zöld óvodák és iskolák

„Mindig is úgy hittük, hogy az együttműködés és a szemléletformálás sokat segít abban, hogy a hulladékszegény termelés és fogyasztás mindennapi gyakorlattá váljon. Tudásmegosztással, tanácsadással, pályázati projektekkel támogatjuk a társadalom zöldebbé válását. Szervezésünkben indult útjára a Nulla Hulladék Hálózat (NuHu), és nagyon büszkék vagyunk az Ökoiskola és Zöld Óvoda hálózat bővítésére. Aktív tagjai vagyunk a Zöld Civil Együttműködésnek, 2024-ben Zöld Országos Találkozót szerveztünk” – írják.

Segítik a cégek zöldebbé válását

A Humusz Szövetség 2011 óta társadalmi vállalkozásként cégeket segít a fenntarthatóbb működés elérésében. Vállalatoknak szerveznek képzéseket, előadásokat, csapatépítő programokat, segítve őket a zöldebb üzleti modellek kialakításában.

Tovább a zöldebb mindennapokért

„A követőinknek és támogatóinknak köszönhetően idén is folytatjuk munkánkat: Az év legfontosabb programjai közé tartozik a Kukadiéta kampány elindítása, amely edukációs anyagokkal segíti a lakosságot, valamint a Kukabúvár magazin jubileumi kiadása a Föld Napjára időzítve. Szeptemberben Giliszta Fesztivált, októberben pedig Országos Komposztünnepet tartunk, továbbá új, interaktív játékokat fejlesztünk a tanösvényünkhöz, valamint akkreditált pedagógusképzéseket és komposztmester-tréningeket szervezünk.

Hálásak vagyunk minden támogatónknak, önkéntesünknek és munkatársunknak, akik hozzájárultak a szervezet harmincéves sikertörténetéhez! Egy biztos: továbbra is a „Teljes élet – nulla hulladék” szlogen és értékrend jegyében folytatjuk a munkánkat.”

A Humusz Szövetség munkáját többféleképpen is lehet támogatni, melyről holnapjukon lehet tájékozódni.

A Komposztálás Ünnepnapja 2011 óta hívja fel a figyelmet a szerves hulladék (pl. konyhai zöldhulladék) természetes módon való hasznosítására. A komposztálás kulcsfontosságú a talajok termőképességének megőrzésében és a fenntartható hulladékkezelésben – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség.

Így lehet csatlakozni a kezdeményezéshez

A kampány keretében a Humusz Szövetség arra buzdítja a vállalkozásokat, hogy vezessék be a közösségi komposztálást a munkahelyi közösségekben, és vállalják elkötelezettségüket a fenntarthatóság mellett azáltal, hogy az ezen a napon szerzett profitjuk 10%-át felajánlják a Humusz Szövetség számára. Az adományokat közösségi komposztálási programok, illetve óvodai és iskolai szemléletformáló tevékenységek támogatására fordítja az egyesület.

Azok a vállalkozások, amelyek komposztálási gyakorlatot vezetnek be vagy adománnyal támogatják a programot, jogosultak lesznek a „Komposztbarát Vállalkozás” logó használatára 2024-ben. A program részeként elérhető egy ingyenes útmutató is a közösségi komposztáláshoz, amely letölthető a Humusz Szövetség weboldaláról: humusz.hu/kiadvanyok.

Az egyesület rendszeresen szervez komposztmester képzéseket is, valamint a Budapesten működő közösségi komposztálójuk évente kb. két tonna szerves hulladékot hasznosít újra – írják.

A hazai civil szektoron belül a zöld szervezetek már több, mint három évtizedes közös múltra tekintenek vissza. Az közös gondolkozás és cselekvés tehát nem újkeletű Magyarországon.  A szakmai és emberi kapcsolatok megerősítése, a közös előrehaladás, tudásmegosztás viszont egy olyan feladat, amit fontosnak éreznek fejleszteni a civil közösségek, és ezért minden évben megrendezik a több száz résztvevős Országos Találkozót. A Zöld Civil Együttműködésnek mára már több, mint 70 szervezet a tagja, és május nyolcadikáig bárki csatlakozhat hozzá a Zöld Civil honlapján – írja közleményében a Humusz Szövetség.

Civilek = zöld átállás

A civileknél olyan képességek és tudás halmozódott fel, amivel elérhetővé válik a zöld átállás – és ezt a tudást nem félnek megmutatni. Azon fáradoznak, hogy az állam által magára hagyott vagy szakmailag nem jól kezelt ügyek se vesszenek feledésbe. Céljuk, hogy az erőforrások elpazarlása helyett, azok megőrzése kerüljön életünk középpontjába, hogy megszűnjenek a nem fenntartható szokások és gyakorlatok. Víziójuk egy olyan társadalom, ahol az egyének és közösségek a természettel összhangban élnek. Ezekhez a célokhoz pedig leginkább a közösségeken keresztül történő példamutatást, szemléletformálást és érdekérvényesítést tartják járható útnak – írják.

A civil szervezetek pedig kinyújtott karral hívják és várják azokat a partnereket, akik szintén tenni szeretnének a változásért. Legyenek ők akár magánszemélyek, közösségek, vállalati vagy kormányzati szereplők.

Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozója

A 33. Zöld Országos Találkozót 2024. május 24-26 között rendezzük meg Nagykovácsiban, a Teleki–Tisza-kastélyban és a körülötte elterülő impozáns természeti környezetben. A háromnapos program során szakmai fórumok, fejlesztő workshopok és közösségi programok, aktivitások is helyet kaptak – hívja fel a figyelmet sajtóanyaguk.

A pénteki konferencia fő üzenete az együttműködés és a meglévő jó gyakorlatok bemutatása. Szó esik majd a klímabarát településfejlesztésről, éghajlatvédelmi mintaprojekteken keresztül. Ismeretbővítő kerekasztal beszélgetés lesz az ESG szabályozás várható hatásairól, bemutatkoznak vállalti és civil együttműködések.

Szombaton 12 szakmai szekcióbeszélgetés témái között találunk teremtésvédelmi programot, vízvédelemmel, klímavédelemmel, városi zöld megoldásokkal, oktatási jó gyakorlatokkal foglalkozó témákat, valamint olyan aktuális ügyeket is, mint például az akkumulátorgyárak körüli problémakör feltárása. A szekciók több szakértő szervezet együttműködésében valósulnak meg, ezzel is erősítve a kapcsolatokat és a szakmai szempontok megismerését.

Szakmai és szórakoztató programok környezetvédelmi témában

A Zöld Országos Találkozó a szellemi műhelyeken túl kikapcsolódást, feltöltekezést is kínál a résztvevőknek: társasjáték-est, tábortűz mellett lesz még közösségi színház, Litkai Gergely és Szabó Balázs Máté közös standup fellépése, koncert, kirándulások, részvételi séta is. A hétvége zárásaként pedig a Zöld Civil Díj átadására is sor kerül.

 „A szakmai és közösségi program összeállításakor célunk volt, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a Zöld OT-ra. Nagyon örülünk, ha Nagykovácsi és környékének lakói szintén ellátogatnak a szombati Zöld Forgatagra. Szeretnénk, ha minden résztvevő élményekkel, és újabb motivációval gazdagodna, hiszen a fenntartható életmód sokszor nem éppen sétagalopp a mai fogyasztói világban” – mondta el Merza Péter, a főszervező Humusz Szövetség alelnöke.

Ha valakit a szakmai programok kevésbé fognak meg, de szívesen találkozna a szervezetek programjaival, azok számára a Zöld Forgatag programot kínálják a zöld civilek és partnereik. Ez a majális szerű vásár program bárki számára ingyenesen (és regisztráció nélkül) látogatható május 25-én szombaton, 14.00-18.30 óra között a Teleki–Tisza-kastély parkjában – írják.

Íme a négy állítás és a valóság:

1. Az eldobható csomagolás csökkenti az élelmiszer-hulladék mennyiségét

Gyakran hozzák fel a csomagolóanyag-gyártók az eldobható csomagolások mellett érvként, hogy a kisebb porcióknak és a hosszabb eltarthatóságnak köszönhetően hozzájárulnak az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt húsz évben az EU-n belül az élelmiszer-hulladék és a műanyag csomagolások mennyisége is növekedett. Ennek az oka a kis porciók miatti túlvásárlás vagy az ételek elkészítésének és tárolásának módja. Emellett fontos még azt is megjegyezni, hogy a gyártók sok esetben nem is veszik figyelembe a hulladékcsökkentés lehetőségét, mivel számukra a csomagolás elsősorban marketingfunkciót tölt be.

2. Az egyszer használatos csomagolás megóvja az egészségünket

Sajnos a valóság ennek pont az ellenkezője. Sokszor a műanyag-, a papír- és kartoncsomagolások olyan egészségre káros anyagokat tartalmaznak, amelyek a szervezetünkbe jutva veszélyesek lehetnek. A BPA-nak és az ftalátoknak például bizonyítottan endokrin rendszert károsító hatásai vannak, amelyek a termékenység visszaesése mellett elhízáshoz, cukorbetegséghez, valamint hosszú távú hormonális rákos megbetegedésekhez is vezethetnek.

3. Az újrahasználható csomagolás nem higiénikus

Szerencsére már jelenleg is érvényben vannak olyan jól működő élelmiszer-higiéniai jogszabályok, amelyek megakadályozzák a fertőzések előfordulását az újrahasználható csomagolások esetében. Az ún. „újratöltési” és „újrahasználati rendszerek” működésében jól nyomon követhető ennek a megvalósulása. Az „újrahasználati rendszerhez” természetesen szükséges a jól kiépített infrastruktúra és a higiéniai előírások szigorú betartatása. Ilyen rendszer működik az Európai Unión belül már például víz, sör, üdítők stb. esetében. Az „újratöltés” gyakorlata során a fogyasztó maga viszi a tárolóját és tölti fel a számára szükséges termékkel.

4. Az újrahasznosítás megoldja a hulladékproblémát

Sajnos manapság a hulladékkérdésre adott legjellemzőbb válasz az újrafeldolgozás. Ennek hátránya, hogy elvonja a figyelmet a nála sokkal fontosabb hulladékmegelőzésről azáltal, hogy fenntartja az eldobás kultúráját. Emellett az újrafeldolgozásnak is megvannak a maga korlátai. Ilyen például, hogy a mai napig sok ország nem is rendelkezik bizonyos csomagolási típusok kezeléséhez szükséges infrastruktúrával, valamint az is árnyalja a képet, hogy a kombinált csomagolások újrafeldolgozása igen összetett folyamat. A műanyagok esetében Európában az ismert újrafeldolgozási arány csupán 25%, mivel a forgalomban lévő 79 műanyagtípusból csupán pár polimert hasznosítanak újra. Szigorúbb becslések szerint viszont ez az arány közelebb állhat a 10%-hoz, amely még elrettentőbb képet fest elénk. Ráadásul egyes becslések szerint a műanyagok értékének 95%-a elveszik az első használat után. A jelenlegi helyzet még sajnos továbbra is az, hogy a vállalatok továbbra sem tartják be kötelezettségvállalási ígéreteiket. Egy ilyen rendszer a továbbiakban e formában semmiképp sem tartható fenn. Mindenképpen sürgető lenne a hulladékokhoz köthető kör bezárása és leszűkítése! – írják.

Bár a hivatalos nyelvezetben többnyire a biohulladék szóval találkozunk, akkor járunk el helyesen, ha nem szemétként tekintünk a szerves háztartási anyagokra, hanem értékes tápanyagforrásként, amelyet vissza kell juttatnunk a természetes körforgásba. A szakszerű komposztálásról a Humusz Szövetség idén februárban Kezeljük helyén a zöld javakat! címmel adott ki állásfoglalást.

A talajdegradációban, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kiemelt szerepet játszó komposztálás pofonegyszerű művelet azok számára, akik kertes ingatlanban laknak. Elhelyeznek egy célnak megfelelő komposztáló edényt, és abba gyűjtik a főzés, kertészkedés során keletkező szerves hulladékot. Sok helyi önkormányzat oktatással, gyűjtőedények biztosításával segíti a folyamatot. Ahol viszont nem áll rendelkezésre erre a célra szolgáló zöldterület, más megoldást kell keresni.

Az önkormányzatok is belevágtak a komposztálásba

Ideális lehetőséget kínálnak erre a Budapest- és országszerte megtalálható közösségi kültéri komposztpontok, amelyek működéséről elérhető gyakorlatias útmutató, elhelyezkedésükről pedig nyilvános adatbázis áll rendelkezésre. A beltéri gyűjtés is egyre divatosabb: vannak, akik a gilisztakomposztálásra esküsznek, mások a Bokashi előkomposztálóra, amelyben oxigénmentes környezetben, starter kultúra segítségével bomlik le a szerves hulladék. Az agyagból készült Compot edényben oxigéndús környezetben különleges baktériumkultúra segíti a lebomlást: a végeredmény pazar minőségű virágföld.

A legkényelmesebb, és felmérések szerint leghatékonyabb megoldás, ha házhoz jönnek a biohulladékunkért. Jó példa Milánó, ahol a lakosok egy komposztálható zsákkal kibélelt háztartási kukába gyűjthetik otthon a szerves anyagokat, amelyet végül a házak elé kihelyezett nagyobb edénybe lehet üríteni. Az észak-olaszországi városban a közösségi terekben, piacokon, éttermekben is így zajlik a gyűjtés, ennek révén Milánó szerves hulladékának 86 százalékát komposztálják.

Életbevágó a tápanyag visszajuttatása a talajba

A felhalmozott biohulladékot többféleképpen is lehet hasznosítani. A komposzttelepeken aerob úton megy végbe a lebomlás, így kerülhetnek vissza a szerves anyagok az ökológiai körforgásba – kiváltva ezzel a műtrágyázást –, míg a biogázüzemekben fermentálási folyamat során (anaerob módszer) hő- és villamos energia állítanak elő, a fermentációs maradékot pedig szintén talajjavítónak használják.

Elképzelhetetlen a XXI. század komposztálás nélkül

A biohulladék hatékony kezelésére akkor nyílik lehetőség, ha támogatja a jogszabályi háttér, amelyet itthon – az EU-s elvárások nyomán – alaposan fel kell frissíteni. A 2003-as környezetvédelmi minisztériumi rendelet idejétmúlt, a benne található fogalmak nem egyeznek a hulladéktörvényben foglaltakkal. A házi komposztálás törvényi meghatározása nem érinti a kerti szerves hulladékot, a háztartásban keletkező egyéb komposztálható hulladéktípust, továbbá nem szól a beltéri komposztálási lehetőségekről. A közösségi komposztálás alatt jogilag jelenleg pusztán a társasházi gyűjtés értendő, miközben a komposztálópontok a hulladékkezelés fontos 21. századi, közösségépítő helyszínei – hívja a fel a figyelmet a szövetség.

Miért fontos, hogy a komposztálás a szerves anyagok talajba visszajuttatásának egyik módja, szélsőségesen aszályos vagy árvízi körülmények között a vízzel való takarékoskodás egyik módja? Miért fontos, hogy a komposztálás csökkenti a vízfogyasztást és a nem pontszerű szennyezést? Miért fontos, hogy a komposztálás bizonyítottan csökkenti a műtrágyáktól való függőséget, és az erózió mérséklésében is szerepet játszik?

És egy válasz. A klímaváltozás és az intenzív földhasználat is hozzájárult a porvihar kialakulásához, amely a fő oka volt az M1-es autópályán márciusban történt tömegbalesetnek. A történtek pedig – egyebek között – ráirányítják a figyelmet a megfelelő földgazdálkodás fontosságára. Arra, hogy törődjünk a termőfölddel, gondolkodjunk komposztálásban, ami fokozza a talaj élővilágának aktivitását, és egészségesebb talajt eredményez.

A Humusz Szövetség évek óta kiemelten foglalkozik a környezetvédelemmel, a biodiverzitással és a megfelelő földgazdálkodással, ezért is csatlakozott a Nemzetközi Komposzttudatosság Hetéhez május 7-13 között. Arról nem is beszélve, hogy az idei év témájával – „Komposztálj az egészségesebb talajért, egészségesebb élelmiszerért!” – arra hívják fel a figyelmet, hogy a komposzt fontos szerepet játszik a világ élelmezésében: azáltal, hogy egészségesebbé teszi a talajt, egészségesebb termények teremnek benne.

A komposztálás az egyik legfontosabb módszer a hulladékkezelésre

A komposztálás olyan, mint egy univerzális ütőkártya. Mindenre jó, pontosabban majdnem mindenre. A komposztálás a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítás hatékony formája. A komposztálás az egyik legfontosabb módszer a hulladékkezelésre.

A kerti nyesedék, a zöldség- és gyümölcshéjak, az ételmaradékok, a biológiailag lebomló anyagok, a trágya és a széna komposztálhatók, és ha komposztáljuk, akkor komposztként hasznos termékké alakulnak át. Továbbá a komposzt a zöldfelület-fejlesztési munkálatokban is felhasználható. Amennyiben komposztot használunk a zöldfelületek növeléséhez, az jelentős hatással lehet a víz és a talaj tisztaságára, az éghajlatra és a talajjavításra.

A Humusz Szövetség, a Galgamenti Népfőiskola, valamint a Kertkalandok játék és környezeti nevelés támogatja a Komposzt Kutatási és Oktatási Alapítvány munkáját, elismeri a komposztálással foglalkozó tanácsadók, talajvédelmi szakemberek, háztartások, tájépítészek, gazdálkodók, újrahasznosítók, közterületi dolgozók, komposztálók, kertészek és növénytermesztők erőfeszítéseit. A városi és vidéki települések komposztálási programok megvalósításával zöld munkahelyeket és infrastruktúrát teremhetnek – hívja fel a figyelmet a szövetség.

A Humusz Szövetség üdvözli, hogy ilyen magas szintű láthatóságot kap a hulladékmegelőzés témája, mivel Magyarországon még mindig az a közvélekedés uralkodik, hogy ha hulladék és környezetvédelem, akkor szelektív gyűjtés és az újrafeldolgozás? Márpedig a hulladékprobléma nem a hulladéknál kezdődik! Humusz Szövetség már régóta hangsúlyozza ennek a felismerésnek a fontosságát.

Arról van szó ugyanis, hogy ha a már keletkezett hulladék kezelésére koncentrálunk, akkor sose fogjuk tudni a hulladékproblémát valójában megoldani. Az kétségtelen, hogy fontos a hulladék elkülönített gyűjtése és anyagában hasznosítása.

A cél a nulla hulladék

A legfontosabb a „nulla hulladék” szemlélet kialakítása lenne, azaz nem a hulladék kezelése, hanem a keletkező mennyiség csökkentése megelőzéssel. A nulla hulladék szemlélet megjelenhet a döntéshozatalban, üzleti modellekben, de az életmódunkban is, hiszen ezáltal a hangsúly a fogyasztásról a minőségi emberi kapcsolatokra kerül.

Ahhoz, hogy ez megvalósuljon a jogszabályalkotástól és tervezéstől a gyártáson és szállításon át a forgalmazásig és fogyasztásig rengeteg olyan lehetőség van, amellyel csökkenteni lehet a hulladék keletkezését és ezzel a környezetterhelést.

#NuHuNap

A Humusz Szövetség a Hulladékmegelőzési Világnap (#NuHuNap) alkalmából online kommunikációs kampányt indít a Facebook és Instagram oldalán. Március 20-tól kezdve minden nap bemutat egyet a hulladékcsökkentés tíz pontjából. Március 30-án pedig egy videóban mutatja be a hazai nulla hulladék hálózat Hulladékmegelőzési Világnapi üzenetét.