A Forbes magyarországi kiadója részesedést vásárolt a HR Festet szervező cégben, mely a HR Festet immár 7 éve rendezi meg, emellett több más üzleti eseményt épített fel, köztük az IT Festet és a 2022-ben debütáló Business Festet. Az idén elsőként megrendezett Business Fest hidat épít a különböző szakmai területek között. Ez valósul meg most, a két cég együtt építi tovább az üzleti fesztivált.

A HR Fest célja, hogy sokszínű platformot teremtsen, mellyel szakértő közösséget épít. Szakmai fesztiváljaik úttörő megoldásokkal, rendhagyó formátumokkal formálják újra az üzleti világ és a HR-szakma szerepét. A két cég tavasszal kezdett egyeztetni az üzletről, mert úgy érezték, hogy képesek számos innovatív üzleti és szakmai cél mentén együtt építkezni. A Forbes márkája, nagyközönségnek szóló eseményei, valamint print és online újságja és a HR Fest által kiépített üzleti jól kiegészítik egymást. A tárgyalások során az is kiderült, hogy a vezetők jól megértik egymást és szívesen dolgoznának együtt a jövőben.

„A HR Fest és a Forbes is ugyanabban hisz. Szeretnénk megmutatni, hogy ebben az országban rengeteg értékes ember dolgozik keményen, és okosan vállal kockázatokat azért, hogy valami jót teremtsen. Ezután is ezen dolgozunk, a jövőben már közösen, például az ország legnagyobb, döntéshozókat megmozgató eseményén, a Business Festen” – mondta Tóth Gergely, a HR Fest ügyvezetője.

„A Magyarországon is felcseperedett és megerősödött Forbes márka megérett arra, hogy más üzleti területeken is építsünk rá, ennek első állomása ez a befektetés” – mondta Kocsis Attila, a Forbes kiadóvezetője.

A magyar Forbes kiadója, a Mediarey Hungary 2021-ben 868,7 milliós árbevétel mellett 246,5 milliós adózott eredményt ért el. A HR Festet rendező Participatio Kft. tavalyi árbevétele 216 millió, adózott eredménye 29,8 millió Ft volt.

Kevesebb home office, több személyesség

A járvány kirobbanásakor az új világrend egyértelműen a home office volt. A nyár végével azonban ez visszarendeződni látszik, egyre többen térnek vissza az irodai környezetbe. Ennek legfőbb oka a humán faktor, ugyanis egyre hangosabb az igény a személyes találkozásokra és az élő kapcsolattartásra. A munkarend kialakítása terén a cégek jelenleg többféle modellt követnek az otthoni munkavégzéstől az irodába való teljes visszatérésig. Van, ahol hibrid megoldásokat alkalmaznak, félig online, félig személyes működéssel. Egy közös pont azonban kirajzolódik: a legtöbb cég az irodai teret sokkal rugalmasabban kezdte el értelmezni, mint eddig, a munkáltatók pedig fontos feladatot kaptak – eljött az ideje az „out of the box” megoldásoknak, a megváltozott körülmények között is a legmegfelelőbb feltételeket biztosítva.

„Az elmúlt évek egyik legnagyobb változása zajlik, paradigmák dőlnek meg nap mint nap. Szervezetfejlesztőként a járványhelyzet egyik legnagyobb kihívása, hogy a céges kultúrát továbbépítsük, összetartsuk a csapatokat, megóvjuk a kollégákat a kiégéstől, az otthoni bezárkózástól, az izolációtól. A Telenornál a hibrid megoldásban hiszünk, ezért egyrészt A-B hetes váltásban működő munkarendet alakítottunk ki, illetve bevezettük, hogy hétfőn és pénteken mindenki otthonról dolgozik, amit hosszú távon is szeretnénk megtartani” – fejtette ki Endrei-Kiss Judit, a Telenor HR vezérigazgató-helyettese. Szerinte az iroda egy kommunikációs platform is, a munkáltatói márka fontos eleme, és egyértelműen látszik az is, hogy most még nagyobb szükség van a személyes találkozásokra, és az olyan közösségi terekre, amelyek a munkavégzés mellett találkozási pontok is egyben. Ennek egyik példája a Telenor munkatársainak ötlete alapján megszületett Garden Office a cég székházának kertjében; az alternatív kerti iroda lehetőséget teremt a terek kitágítására, a biztonságos, szabadtéri munkára, ami a fertőzésveszély csökkentése szempontjából is előnyös.

Koronavírus más perspektívából: veszélyforrás vagy kihívás?

Egyre nagyobb szükség van a munkavállalók biztonságérzetének erősítésére, jóllétének és lelki egyensúlyának támogatására. Al Ghaoui Hesna újságíró, riporter, egykori haditudósító szerint vannak párhuzamok a mostani járványidőszak és egy háborús helyzet között. Véleménye szerint sokszor a lelki alkalmazkodóképesség határozza meg, hogy hogyan vészel át valaki egy kritikus helyzetet. „A Covid-járvány mindenkit mellbevágott, kilökött minket a napi rutinból. Emiatt az életet sokan kiszámíthatatlannak élik meg. Megtapasztaltuk a saját határainkat, mind emberileg, mind szakmailag, sokak biztonságérzete ingott meg. Mindezt nagyban befolyásolhatja, hogy mit észlelünk a munkáltatónk oldaláról: tud-e támogató közeget nyújtani, és mennyire képes ebben a megváltozott helyzetben jól reagálni” – mondta el.

Fontos, hogy megszólaljanak, akik döntési helyzetben, vezető pozícióban vannak, hiszen a csapatok élén lévő munkatársakra a többiek példaként tekintenek. Krízishelyzetben ez a magatartás különösen nagy hangsúlyt kap, ilyenkor a sebezhetőség felvállalása még hitelesebbé teszi a vezetőket. Al Ghaoui Hesna szociálpszichológiai irányból megvilágítva a témát, és a félelem fizikai és pszichés hatásait elemezve úgy gondolja, hogy a félelem képes falakat emelni, de közben egységesítő erő is lehet, ha egy közösség őszintén tud kommunikálni erről. Szerinte a félelem fontos indikátor, amely segíthet emelni a teljesítményünket, ám ez attól is függ, hogy milyen kontextust teremtünk az adott helyzet köré: fenyegetettségként tekintünk rá, vagy kihívásnak látjuk, amihez csapatként, közösségként állunk hozzá.

A cégek életében a karantén idején nagy kihívást jelentett, hogy miként lehet otthonról építeni a vállalati kultúrát, hogyan lehet távolról közösséget építeni.  „Céges kultúránk a #oneteam, vagyis az #egycsapat filozófiájára épül, ami azt jelképezi, hogy senki nincs egyedül, figyelünk egymásra. Erre számos pozitív példa volt a járvány alatt. Belső segítő közösségek szerveződtek, a kollégák közösen maszkot varrtak az üzleteinkben dolgozóknak, a digitális oktatáshoz eszközökkel segítették egymást, és például megszerveztük a házhozszállítást az irodaház menzájából. A közösség erejének hatását „békeidőben” is érezni fogjuk” – fejtette ki Endrei-Kiss Judit.

Irodapiaci változások: felértékelődött a közösségi terek szerepe

Habár a karantén elején sokan úgy gondolták, soha többet nem lesz szükség irodákra, a szakértő úgy látja, az irodapiac átalakulása egy hosszabb távú folyamat, és a klasszikus irodai szerepkör egyértelműen borulni látszik. „Az irodák funkciója megváltozik. Ami eddig az infrastruktúrát jelentette, az ma már egy közösségi tér, a személyes találkozások, a beszélgetések és a kávézások helye. Épp ezért a most épülő irodaházak tervezésénél egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi terek, amelyek megfelelnek az új munkavállalói elvárásoknak” – mondta el Fodor Dániel, ’Az Év Irodája’ főszervezője.

Az eseményről készült egy rövid, vágott verzió:

A szakmai beszélgetés teljes, vágatlan verziója itt tekinthető meg:

Minden irodai dolgozó számára elrendelte a távmunkát az elmúlt három hónapra a megkérdezett vállalkozások döntő többsége (76%) – az EY és a HR Fest kutatása szerint. Azoknak a kollégáknak, akiknek a munkahelyükről kellett dolgozniuk, változatos módokon segítették elő a biztonságát a döntéshozók. Többen ügyeleti rendet vezettek be, máshol átszervezték a műszakokat vagy a kollégák rotációjával segítették a távolságtartást.

Az egészségügyi veszélyhelyzet végével a döntéshozók legfontosabb feladata most az, hogy megszervezzék a dolgozók biztonságos visszatérését a munkahelyükre. A vállalatok kétharmada már május végén elkezdte ezt a folyamatot vagy konkrét tervvel rendelkezett róla. A legnagyobb kihívást számukra a megfelelő irodai környezet kialakítása, az egészségre és a biztonságra vonatkozó protokollok betartása (51%) jelenti.

Pozitív tapasztalatokkal gazdagodtak a cégek

Az otthonról dolgozó kollégák teljesítményében a felmérés szerint gyakorlatilag semmilyen visszaesést nem tapasztalt a megkérdezett HR-vezetők közel kétharmada (63%). A munkatársak produktivitása még javult is a kijárási korlátozások alatt a válaszadók 22 százaléka szerint.

„Számtalan olyan társaságnál is alkalmazni kellett a távmunkát, ahol erre korábban nem volt gyakorlat. A vállalatvezetőknek érdemes azzal számolniuk, hogy a pozitív tapasztalatok hatására a dolgozók egyre inkább igénylik majd az otthoni munkavégzés lehetőségét – hangsúlyozta Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadással foglalkozó területének partnere. – Az alternatív foglalkoztatásnak számtalan formája és módja van. Azok a döntéshozók, akik már most elkezdik tervezni, hogyan alakíthatják át a kollégákkal történő együttműködést, ugrásszerűen növelhetik alkalmazottaik elégedettségét.”

A cégek többsége (40%) egyelőre csak rövid távú célokat fogalmazott meg a fizikai visszatéréssel kapcsolatban. Hosszú távon, új, rugalmas munkavégzési gyakorlat kialakításán a megkérdezettek 29 százaléka dolgozik.