A kihívások ellenére a vártnál gyorsabb helyreállási tendenciát mutat a turisztikai szegmens

2021-ben a kelet-közép-európai régióban 20 és 25 százalék közötti visszaesés volt tapasztalható a járvány előtti utolsó, 2019-es évhez viszonyítva, azonban a legfrissebb adatok bizakodásra adnak okot a szegmens helyreállását illetően. Bár 2021 őszi és téli időszakában régiós szinten a telítettség tekintetében nem volt nagy mértékű fellendülés, azonban ez nem a kínálat hiányából, hanem a fennálló utazási korlátozásokból adódott.

2022 első negyedéves adatai ezzel szemben pozitív tendenciát mutatnak, a CBRE előrejelzései szerint a főszezon végéig folyamatos növekedés várható a szegmensben. A javuló tendenciáknak köszönhetően a korábbi prognózisokkal ellentétben már 2023 végére elérheti a hotelszegmens a járvány előtti, 2019-es szinteket. „A tavalyi évben még egyértelműen az volt az uralkodó prognózis, hogy a járvány előtti szintek eléréséhez két, akár három évre is szükség lehet, a jelenlegi tendenciák azonban ennél optimistább becslésekre adnak okot” – részletezte Tóth Csaba, a CBRE Hotel divíziójának vezetője. „Ez többek között annak tudható be, hogy az embereknek két évnyi bezártságot követően elegük lett az otthonlétből, és az utazásokkal kapcsolatos igényeik a prioritási listák élére kerültek, a rendelkezésre álló anyagi keretükből inkább a Balatonra, vagy a tengerhez szeretnének eljutni.

A hosszas szervezés helyett az utolsó pillanatos foglalások váltak meghatározóvá

A pandémia a foglalásokkal kapcsolatos trendeket is átalakította: míg korábban az utazásokat jóval előre, akár hónapokkal korábban megtervezték, 2022-re az ad-hoc jellegű, azaz utolsó pillanatban szervezett utazások és foglalások váltak meghatározóvá. A magyarországi piac vonatkozásában márciusban a szállodák az előzetes foglalások alapján mindössze 20-25 százalékos telítettséggel tervezhettek, az utolsó pillanatos foglalások miatt azonban meghatározó részük 80 százalék fölött zárta a hónapot.

A foglalásokkal kapcsolatos átalakuló tendenciák az utazások hossza és célja kapcsán is érzékelhető: a pandémiát megelőzően az utazni vágyók jellemzően több hetes utazásokkal terveztek és a minél távolabbi (jellemzően tengeren túli) desztinációk voltak a legnépszerűbbek. A világjárvány kitörése óta sokkal népszerűbbé váltak a hétvégi utak, az úticélok pedig jellemzően a minél egyszerűbben és gyorsabban megközelíthető desztinációk lettek.

Növekvő befektetői lelkesedés, új eszköztípusok és konverziós megoldások

A befektetések terén kifejezetten élénkül a régiós piac: azon befektetők, akik Nyugat-Európát tekintették elsődleges befektetési piacnak, egyre inkább érdeklődnek a kelet-európai eszközök iránt, a már meglévő és az újonnan fejlesztendő szállodák vonatkozásában egyaránt. Az üzemeltetők piaca a pandémia ellenére egyáltalán nem változott, ugyanis óriási a kereslet a nemzetközi üzemeltetők és brandjeik által a budapesti, illetve a nagyvárosi hotelek iránt. Az üzemeltetők arra törekednek, hogy márkáikat hatékonyan tudják elhelyezni a piacon, mely új termékek belépése híján elég szűk.

A befektetők a szegmens átalakulásának eredményeként új lehetőségeket keresnek, ezek közé tartoznak az úgynevezett „konverziós megoldások”, az igény olyan eszközök iránt, melyek – abban az esetben, ha a műszaki paraméterek megfelelnek – átalakíthatók szálláshelyekké. „A módszer alkalmazása egy új irányzatot indíthat el a befektetési piacon, mivel az átalakítás kevesebb időt vesz igénybe, mint egy fejlesztés, egyúttal lényegesen alacsonyabb a kitettség a kivitelezési költségekkel és az anyagárakkal kapcsolatban” – magyarázta a szakember. „A járvány során megnövekedett kiadható területek reális alternatívát nyújthatnak a hotelszegmens számára, ami hosszútávon átalakíthatja a kivitelezési folyamatokat.”

A turisztikai szegmensben a szállodapiacon kívül is megfigyelhető számos változás: egyre népszerűbbek az új típusú termékek, melyek Magyarországon még nem jelentek meg, de a tendenciák alapján hamarosan erre is sor kerülhet. Ide sorolhatók a hosszú távra kiadott apartmanok is, melyek lényegesen kisebb veszteséggel élték át a világjárványt, a nagymértékű kereslet és a befektetési potenciál miatt a fejlesztők, üzemeltetők és befektetők körében egyaránt folyamatosan növekedik a népszerűségük. A „student hostelek” körül pedig egy komplett iparág alakult ki, azonban a magyar piacnak több idő kell ahhoz, hogy fel tudjon mutatni jelentősebb fejlesztéseket, mivel keresleti oldalon még nem jelent meg a profit termelésére alkalmas fizetőképesség. „Bár a kereslet már jelen van, az új típusú projektek esetén a megtérülés egy bizonyos szint elérése után következik. Ezen eszközök kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy ezek a fejlesztések felérnek-e arra a szintre, melyet az ingatlanpiaci mozgások alapján körülbelül 2023-ra elérünk, és elindulnak-e a vonatkozó fejlesztések is” – fejtette ki a magyar piac vonatkozásában Tóth Csaba.

Fotó: Pietro de Grandi, Unsplash