Versenyelőnyből versenyfeltétel

Egyre gyorsabb ütemben nő a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztések száma, tavaly csak az Egyesült Államokban 130 százalékkal emelkedtek az AI-ra fordított vállalati büdzsék 2023-hoz képest. Az világosan látszik, hogy a befektetések nagy részét a generatív AI teszi ki, a legtöbbet pedig a szoftverek és információs szolgáltatások szegmensében, illetve a banki és kiskereskedelmi szektorban költik a mesterséges intelligenciára. A jelenlegi tendenciák azt vetítik előre, hogy akár néhány éven belül az AI válhat minden technológiai megoldás alapjává.

„Az AI alkalmazása ma már nem választás kérdése, hanem stratégiai szükségszerűség a cégek jövőálló működésének biztosítására” – mondja Lichtental Tina pályázatíró, az Arto Consulting Kft. szakértője. A nagyvállalatoktól kezdve a startupokon át a közszféráig minden szervezet számára egyre sürgetőbb elvárássá vált, hogy ahol van rá lehetősége, automatizálja és ezáltal optimalizálja folyamatait. Az élet szinte minden területét átszövő mesterséges intelligencia ugyanis már nem csak a technológiai szektor ügye: egyre hangsúlyosabb szerepet kap az uniós pályázati rendszerekben is. „Egyre nyilvánvalóbb, hogy azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazzák az AI-alapú megoldásokat, komoly versenyhátrányba kerülhetnek a nemzetközi finanszírozási források elérésében” – teszi hozzá Lichtental Tina.

Tarolnak az etikus és ipari hasznosításra alkalmas MI-fejlesztések

Az Európai Unió a Horizon Europe és az Európai Innovációs Tanács (EIC) pályázati rendszerein keresztül célzottan támogatja az etikus és ipari felhasználásra fókuszáló AI-fejlesztéseket. A Horizon Europe az EU 2021–2027 közötti kutatási és innovációs keretprogramja, amely 95,5 milliárd eurós költségvetéssel egészíti ki a nemzeti és regionális K+I finanszírozást. Az Európai Innovációs Tanács (EIC) ezen keretprogram részeként működik, és több mint 10 milliárd eurós forrásból támogat áttörő, magas hozzáadott értékű innovációkat. Három pályázattípusa – Pathfinder, Transition és Accelerator – az innovációs fejlesztések szinte minden szintjét segíti: a korai tudományos kutatásoktól egészen a piacra lépéshez közeli technológiákig.

Ezek közül az EIC Accelerator rendszeresen finanszíroz forradalmi MI-alapú fejlesztéseket – köztük például a gyártásautomatizálás, az egészségügyi diagnosztika vagy a fenntartható mobilitás területén –, amelyek nemcsak technológiai áttörést jelentenek, hanem konkrét társadalmi és piaci igényekre válaszolnak. Ezért tehát aki nem tudja egyszerre érvényesíteni a kutatási áttörés és a piaci hasznosítás kettős célját, és ennek elősegítéséhez nem integrál MI-megoldásokat, egyre nehezebben érvényesül a pályázati versenyben.

„Vezető tanácsadó cégként mi is gyakran tapasztaljuk, hogy még a szakmailag magas színvonalú, ígéretes projektek is alacsonyabb értékelést kapnak az EIC Accelerator pályázatokon, ha a mesterséges intelligencia szerepe nincs kellően kidolgozva a projektben. Egy egészségügyi technológiai innováció esetében például – hiába volt újszerű az alapötlet és a társadalmi hasznosság – a pályázati értékelők jelezték, hogy az MI alkalmazásának módszertanát és hozzáadott értékét részletesebben kellett volna bemutatni a sikeres pályázáshoz” – emeli ki a szakértő.

Több százmillió euró landolt a legígéretesebb innovátoroknál

Az Európai Innovációs Tanács közleménye szerint a legutóbbi, 2024. októberi EIC Accelerator pályázati forduló volt a program történetének eddigi legkiélezettebb versenye. A zsűri összesen 1211 benyújtott pályázatból válogatott: 431 vállalatot hívtak be személyes meghallgatásra, és közülük került ki a 71 legjobb pályázó. A kiválasztott startupok és kis- és középvállalatok összesen mintegy 161 millió euró vissza nem térítendő támogatást és körülbelül 226 millió euró összértékű tőkebefektetést (equity) kaphattak.

A nyertes innovátorok olyan áttörő technológiákkal pályáztak, amelyek valós megoldásokat kínálnak sürgető globális kihívásokra – ennek megfelelően több projekt is a fenntarthatóság jegyében született. Az egyik fejlesztés például egy olyan MI-alapú megoldást kínál, amely képes a külvilágból származó információkat rendszerezni és egy belső világmodellé alakítani, így lehetővé téve a robotok számára az emberihez hasonló tanulást és környezethez való alkalmazkodást. Egy másik győztes pályázat pedig a biotechnológia és a mesterséges intelligencia ötvözésével alakított ki egy olyan formabontó eljárást, amely magas tápértékű fehérjét állít elő élelmiszeripari melléktermékekből. Emellett kiemelkedett egy olyan technológia is, amely lehetővé teszi a hidrogén és a szén-dioxid költséghatékony kinyerését az óceánból, ezzel új távlatokat nyitva a fenntartható energiatermelés terén.

Szoros a verseny, de veszíteni nem lehet

Bár a pályázatok számához képest a jelentkezők csak kis arányban részesültek közvetlen anyagi támogatásban: további 330 projektet is érdemesnek találtak a finanszírozásra, ám forráshiány miatt ezek nem kerülhettek kiválasztásra. Ők pozitív zsűriértékelést, valamint „Seal of Excellence” minősítést kaptak, amely megkönnyítheti számukra a további EU-s és tagállami – például helyreállítási vagy regionális – forrásokra való pályázást. Az Arto Consulting szakértője szerint azonban egyik pályázó cég sem távozik üres kézzel: az EIC pályázatok – legyen szó az Accelerator- vagy a Pathfinder programról – nemcsak anyagi forrásokat, hanem részletes szakmai értékelést is adnak. Ez alól az elutasított pályázók sem kivételek – a kapott visszajelzések hasznos iránymutatást adhatnak számukra, amely alapján továbbfejleszthetik vagy akár teljesen újragondolhatják projektjeiket.

„A BME Magyarországon elsőként olyan platformot teremt, ami 360 fokban segíti az ipar-egyetemi közös munkát, megoldás orientált, és a projektmunkák és kutatások teljes körű menedzselését is támogatja” – mondta előzetesen a projektről.

Az Innovációs Napon mutatkozik be az újonnan alakult BME U[S]³ (BME University Spinoff Startup Studio) szervezet is, amelynek a küldetése, hogy intézményi keretben támogassa és fejlessze az egyetemi spinoffokat és startupokat. A szervezet Business Express Programjának legjobbjai a rendezvényen is bemutathatják pitcheiket tőkebefektetés és az akcelerátor rendszer ismertetése céljából. Sikeres példaként áll a hallgatók előtt az AutSoft fejlesztőcég, amely szintén egyetemi spinoff vállalkozásként jött létre a BME technológia-transzfer tevékenységének köszönhetően. A fejlesztőcég árbevétele 2021-ben meghaladta a 2 milliárd forintot, 2022-ben végül a brit Zenitech transzformációs technológiai vállalat vásárolta fel.

Az eseményre idén a hallgatókat is várják.  Az érdeklődők megismerhetik a legújabb technológiákat és azok felhasználási módjait. A résztvevő vállalkozások és cégek is bemutathatják saját innovatív megoldásaikat és projektcéljaikat. A rendezvény lehetőséget nyújt a vállalkozóknak és befektetőknek is, hogy megismerjék a BME tehetséges hallgatóit és kutatóit.

A Komptenencia Központ projekt keretében a mindennapokat érintő K+F+I tevékenységek, azok társadalmi hatásai és a jövőbe mutató megoldások lesz a témája az első nap kerekasztal-beszélgetésének, amelyen az egyetem ipari partnerei (MOL, ZÁÉV, thyssenkrupp) is részt vesznek. A beszélgetésben azt is érintik, hogyan lehet, és miért is éri meg egyetemi spinoffot alapítani.

Az Innovációs Napon mutatkozik be a Kooperatív Technológiák Nemzeti Laboratóriuma is, amelynek célja, hogy létrehozzon egy olyan fórumot, amely az ipar digitalizációjában, kutatásában és fejlesztésében nemzeti és regionális szinten is kulcsszerepet játszik. Öt, olyan magas tudást igénylő technológiai területen folytatnak kutatói munkát, mint a terepi járművek, platformok autonóm irányítása; a hálózatközpontú, kooperatív automatizálás; a drón technológia; a bionika, robotika és az additív gyártás és anyagtechnológia.

A BME kifejezetten aktív a FIEK által koordinált, 2021-ben az Európai Bizottság által útjára indított “Horizon Europe” keretprogramban, amelynek a költségvetése a 2021–2027 közötti időszakra 95,5 milliárd euró. A program keretében kiosztott ERC starting grantet tavaly egyetlen magyarként Nagy Péter a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tudományos munkatársa nyerte el öt évre. Ez  1,2 millió eurós támogatást jelent a kémiai anyagok és folyamatok modellezését célzó kutatáshoz. Idén januárban pedig Makk Péter a BME szilárdtest fizikával foglalkozó kutatója is uniós támogatást nyert az ERC Consolidator Grant keretében. Öt évre közel 2 millió euró támogatást kapott a kutatására, amelynek célja ultragyors számítógépek létrehozása.

A kutatókat a BME saját fejlesztésű Kompetencia Térképe is támogatja a partnerkeresésben, ahol összesen 152 kutatói csoport és 441 kutató egyéni profilja között lehet böngészni. Az online adatbázis könnyen navigálható formában nyújt információkat publikációkról, projektekről, és kutatási eredményekről, amely idén már új matchmaking funkcióval is bővült, hogy hozzásegítse a kutatókat a közös projektek elindításához – írják.