A felsővezetőknek komoly kételyeik vannak cégük ellenálló képességét illetően. Alig minden ötödik (18%) igazgatósági tag tartja a vállalat kockázatkezelési gyakorlatát hatékonynak, és csupán töredékük (13%) hiszi, hogy a szervezet képes lenne eredményesen kezelni a felmerülő súlyos helyzeteket. A válaszadók szerint éppen ezért a kockázatkezelés szerepe fog leginkább megváltozni a közeljövőben. A döntéshozók nagy többsége (79%) szerint egy átfogó, a veszélyeket hosszú távon kezelő és megelőző folyamat kiépítése kiemelt fontosságú ahhoz, hogy társaságuk megőrizze és tovább növelje értékét a következő öt évben.

„A hatékony kockázatkezelés kapcsán két meghatározó trenddel mindenképpen foglalkoznunk kell. Az egyik, hogy milyen mértékben használunk technológiát a nem várt helyzetek hatékonyabb kezelése érdekében. A másik, hogy teljes körű-e az ezekkel összefüggő gondolkodás az igazgatóság szintjén” – hangsúlyozta Hoós János, az EY kockázatkezeléssel foglalkozó területének vezetője. „Gazdasági környezetünk egyre komplexebbé válik. A kockázatok azonosítása és kezelése még nagyobb odafigyelést kíván” – tette hozzá Hoós János.

Ezzel összhangban, a megkérdezett igazgatósági tagok több mint kétharmada (69%) tervez komolyabb befektetést az adatelemzésbe és különböző innovatív megoldások alkalmazásába a következő egy év során az EY nemzetközi felmérése szerint.

Fotó: Benjamin Child / Unsplash

Napjainkra a fenntartható fejlődés, a környezettudatos gazdálkodás és a társadalmi felelősségvállalás a vállalatok versenyképességének fontos tényezőjévé vált. Egy zöldebb jövő kiépítésében kulcsszerep hárul a pénzügyi szektorra, hiszen működésük mellett azáltal is nagy hatásuk van a piacra, hogy kinek és milyen feltételekkel hiteleznek, valamint a kölcsönért cserébe mit várnak el az adósoktól.

Elkötelezett a szektor, de hosszú még az út egy zöldebb jövő felé

Az európai bankok már ma is sokat tesznek a klímakockázatok csökkentéséért. A kontinens 10 legnagyobb szereplője 2030-ig közel 1500 milliárd dollárnyi zöld hitel kihelyezését tervezi. Az ESG szempontokat azonban csak kevesen építették még be igazán a működésükbe. Ezt jól jelzi, hogy a környezetre gyakorolt hatásait csupán az európai bankok 44 százaléka mutatja be, de a társadalmi (például munkaügyi vagy adatvédelemi) következményeket is alig több mint felük (55%) tárja a nyilvánosság elé.

A sor élére állhat Magyarország az MNB révén

A Magyar Nemzeti Bank felismerve, hogy az EU-s szabályozások csak évek múlva léphetnek életbe, ajánlást fogalmazott meg a hazai pénzügyi szektor számára. Az MNB tervezetében szerepel többek között az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok azonosításának fontossága, a környezetileg káros tevékenységek finanszírozásának csökkentése vagy leépítése és a fenntarthatóságot segítő hitelezési vagy forrásoldali termékek kialakítása.

„Azt gondolom, hogy az MNB ajánlás tervezete kiváló ösztönző lehet. Emellett a COVID kapcsán van egyfajta társadalmi elvárás is, hogy a bankok vegyenek részt a helyreállításban és segítsék az ügyfeleiket. A szektor az út elején tart. A kitűzött célok elérésének kulcsa a hiteles teljesítménymutatók és az egységes jogszabályalkalmazásban van” – hangsúlyozta Hoós János, az EY pénzügyi tanácsadással foglalkozó csapatának vezetője.

Az EY nemzetközi felmérése kiemelten foglalkozik azzal, mely területeken érhetnek el látványos előrelépést a bankok. A tanulmány hangsúlyozza a környezetbarát pénzügyi szolgáltatások bevezetésének fontosságát, a vállalaton belüli sokszínűség erősítésének szükségességét, valamint sürgeti a beszállítóikkal szembeni szigorúbb elvárások felállítását.

A következő három évben szinte minden bank (93%) az adatminőség fejlesztésére fókuszál, emellett kiemelt feladatnak tartják a különböző információcsoportok összekapcsolását (57%) is – mutat rá a tanulmány, amelynek keretében 29 országból 74 bank vezető beosztású szakemberét kérdezték. Az értékes, jobb minőségű adatok kinyerése (80%) mellett a termékfejlesztéshez vagy a fogyasztói élmény fokozásához szükséges információk könnyebb eléréséért (67%) hajlandóak leginkább beruházásokra a döntéshozók.

„A hazai bankok nagy hangsúlyt helyeznek az üzleti és növekedési célokra, ám egyre nagyobb kihívást jelent számukra a strukturálatlan adatok rendszerezése és új, döntéstámogató modellek kifejlesztése. Az adatminőség javítása – a szabályozóknak való kötelező megfelelés mellett – új ügyfelek megszerzését és a legjobb termékajánlatok kialakítását is segítheti” – emelte ki Hoós János, az EY pénzügyi kockázatkezeléssel foglalkozó területének vezetője.

A válaszadók szerint a pénzintézetek sok rossz minőségű adatot tárolnak és kevés az olyan, hozzáértő szakértő, aki képes rendszerezni, feldolgozni és tisztítani őket (61%), ez pedig gátolja a fejlesztéseket. A széleskörű szakértelem iránti igényt tovább fokozza, hogy a felügyeletek egyre fejlettebb pénzügyi modellek bevezetését követelik meg.

A bankoknak leginkább a pénzügyi kockázatok modellezésének területén (70%) lenne szüksége új munkatársakra. A hozzáértő szakértők hiánya ugyanis egyre égetőbb probléma az iparágban. „A mesterséges intelligencia alkalmazása az adatfeldolgozás területén is áttörést hozhat. A gépi tanulás révén ugyanis komplex, több dimenziós modellek is kialakíthatóak, amelyeket aztán a folyamatosan változó gazdasági környezethez lehet igazítani” – tette hozzá a szakember.

A hitelintézetek az adatvesztés veszélyét (79%), a technológiai fejlődés okozta iparági átalakulást (79%), a geopolitikai problémákat (64%), valamint a különböző pénzügyi számításokhoz használt modellek elavulásából fakadó kockázatokat (44%) sorolták a közeljövő legégetőbb kihívásai közé.