Október 16-a az Élelmezési világnap, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet többek közt az élelmiszerpazarlásra is. A kaposvári KOMETA 99. Zrt. már hatodik alkalommal csatlakozik a FAO és a Magyar Élelmiszerbank által kezdeményezett adománykonvojhoz. „Fontosnak tartjuk az Élelmiszerbank munkáját, idén eddig közel 44 ezer terméket juttattunk el hozzájuk. A rászorulók megsegítése mellett közös ügyünk az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem is” – mondta Giacomo Pedranzini, a KOMETA 99. Zrt. ügyvezető-igazgatója, az HonestFood koncepció megalkotója. Az HonestFood szól egyrészt környezetvédelemről és az állatok tiszteletéről vállalati szinten, ugyanakkor szól a fogyasztók felelősségéről is. Reprezentatív felmérésükben arra keresték a választ, hogy a magyarok mennyire tudatosan vásárolnak, mik a fő motivációik, és milyen élelmiszert dobnak ki leginkább. Utóbbi esetében megelőzési tippeket is ad.

A többség tudatos vásárlónak tartja magát, de saját bevallása szerint is dob ki élelmiszert

Tízből több mint kilenc magyar tudatos vásárlónak tartja magát. 41% semmilyen élelmiszert nem dob ki vagy azért, mert nagyon tudatosan vásárol (17,6%) vagy pedig azért, mert amikor többlete van, akkor azt feldolgozza vagy továbbadja (23,5%). 36% azok aránya, akik tudatos vásárlónak tartják magukat, de ennek ellenére olykor kidobnak élelmiszert. Összességében ez a legjellemzőbb a felnőtt lakosságra, a nőkre (32%) és a férfiakra (39%) egyaránt. Kb. minden 4. magyar (23%) saját bevallása szerint is sok élelmiszert dob a kukába. A sok élelmiszert kidobók 70%-a tudja, hogy tudatosabbnak kellene lennie, 30%-ukat azonban hidegen hagyja ez a téma, azaz a magyarok 7%-át egyáltalán nem zavarja, ha egy élelmiszer a kukában végzi.

A takarékosság inkább a nőknél, a környezetvédelem inkább a férfiaknál szempont

Közel minden 2. magyar (46%) vallja, tudatosan vásárol, mert a környezet védelme és a spórolás egyaránt fontos neki. Spórolási célból vásárol tudatosan tízből négy válaszadó, a környezetvédelem pedig a megkérdezettek 6%-ánál döntő szempont. A nőknél jóval fontosabb szempont a takarékosság (90%), mint a férfiaknál (82%), a környezetvédelem pedig fontosabb a férfiaknak (54%), mint a nőknek (48%). A felmérésben részt vevők 8%-a bevallása szerint sem vásárol tudatosan (férfiak: 9%, nők: 6%).

Tudatos vásárlás = akciófigyelés?

Az árérzékenységet alátámasztja az is, hogy a felmérésben részt vevők 80%-ánál a vásárlás és spórolás között szoros kapcsolat van. Arányaiban a legtöbb válaszadónak (32%) a tudatos vásárlás azt jelenti, hogy figyeli az akciókat, és képes több helyre is elmenni, hogy mindent a legjobb áron vegyen meg. Minden 4. magyarnál a tervezett menü, az ahhoz kapcsolódó bevásárlólista jelenti a tudatosságot, és hogy semmi mást nem vesz, mint ami a listán szerepel. 22% vesz azért nagyobb kiszerelést, mert az olcsóbb, és vásárlás után nagyon figyeli a lejáratot, hogy az élelmiszer semmiképp se végezze a kukában. Tízből két magyarnál kimondottan nem az ár dönt, hanem inkább kis kiszerelést választ, hogy az biztosan elfogyjon.

Leginkább pékárut dobunk ki, tartós élelmiszert és húst legkevésbé – tippek a pékáru pazarlása ellen

Az HonestFood kutatása rákérdezett arra is, hogy milyen élelmiszertípust dobunk ki leginkább. A válaszadók legnagyobb részénél (31%) pékáru kerül leggyakrabban a szemetesbe, minden 4. magyar pedig készételt dob ki. Zöldség és gyümölcs minden 5. válaszadónál veszti el annyira frissességét, hogy ki kelljen dobnia, a tejtermékek pedig a honfitársaink 12%-ánál. Legkevésbé tartós élelmiszert, húst és húskészítményeket dobunk ki (előbbi aránya 4%, utóbbié 6%). „Hacsak nem penészes a pékáru, rengeteg felhasználási módja van még azután, hogy megszikkadt vagy megszáradt. Gondoljunk csak bele, vannak kifejezetten olyan ételek, amelyek kimondottan nem friss pékáruval készülnek, pl. mákosguba, fasírt. De egy megszáradt zsemléből mi magunk is készíthetünk zsemlemorzsát, ami így akár hónapokig is eláll. Betervezhetünk heti egy melegszendvics vacsorát is, ami a kis darab sajtok, szárazabb kolbászok felhasználására is tökéletes. Sőt, akár le is fagyaszthatjuk a pékárutöbbletet” – osztotta meg tippjeit Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője a pékáruk pazarlása ellen.

*A kutatásról

A felmérés 994 fő megkérdezésével készült 2022 szeptemberében, amely reprezentatív a magyarországi 18-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.

Fotó: Pawel Czerwinski, Unsplash

Minden második magyar többet utazna és több időt töltene a családjával, barátaival, ha kaphatna plusz öt aktív életévet – mutatják az HonestFood reprezentatív felmérésének adatai. Több kulturális élmény, mozgás, új ismeretek elsajátítása, sőt, segítő tevékenységek és a bolygó megmentése is szerepel tízből egy-két ember vágyaiban, de akadnak olyanok is, akik szépirodalmat olvasnának kifulladásig, új sportokat próbálnának ki, házat építenének, szeretkeznének a plusz években, és van, aki konkrétan Mori Hamako, a világ legidősebb gamere Guinness rekordjára pályázik.

Miért pont öt évre kérdezett rá az HonestFood kutatása? Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 2021-ben 74,5 év volt, míg az EU-ban mindez 5,6 évvel magasabb, 80,1 év. „Az HonestFood egyik alappillére az emberi egészség védelme. Egy egészséges társadalom boldogabb, produktívabb és kevesebb kiadást jelent a társadalombiztosításnak. Szeretnénk, ha a magyar emberek is több aktív, egészséges évet élhetnének. De ehhez szemléletváltásra van szükség, hiszen a magyarok jelentős része bevallása szerint is keveset mozog és nem táplálkozik tudatosan. Azért kezdeményeztük ezt a kutatást, hogy hiteles közszereplőkkel karöltve felhívjuk a figyelmet az egészségtudatos életmód fontosságára, és motiváljuk az embereket” – mondta Giacomo Pedranzini, a Kometa ügyvezető igazgatója, az HonestFood koncepció megalkotója.

Alábecsüljük a magyar átlagéletkort, de azt tudjuk, hogy Magyarországon alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, mint az EU-ban

A születéskor várható átlagos élettartam statisztikákkal kapcsolatban inkább képben vannak a férfiak, mint a nők. Csak minden negyedik magyar tudja, hogy meddig élünk átlagosan, a többség (56%) alábecsüli ezt az értéket, 19% pedig a valós életkor felé lő. A magyarok nagy része (72%) tudja, hogy nálunk alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam. A válaszadók 17%-a úgy gondolja, hogy nincs különbség e tekintetben Magyarország és az EU között, 11% szerint pedig Magyarországon élünk tovább. 

Honfitársaink több mint fele (57%) nem mozog heti 3 órát se, pedig jellemzően (91%) szeretünk mozogni – derül ki az HonestFood felméréséből. A tudatos táplálkozás hiánya még a mozgásnál is szomorúbb képet fest: csak minden ötödik magyar gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik. Akik tudják magukról, hogy nem esznek egészségesen, azok (leginkább a nők) ezt főképp azzal indokolják, hogy a jó minőségű élelmiszer nagyon drága. Minden tizedik magyar azzal hitegeti magát, hogy úgy fog sokáig élni, hogy ezért tennie sem kell különösebben. És kb. ugyanennyien (9%) pedig azt gondolják, hogy rossz géneket örököltek, és ezért nem tehetnek semmit a hosszú élet érdekében.

„Drágán is lehet egészségtelenül és olcsón is lehet egészségesen táplálkozni. Tévhit, hogy spórolva nem lehet tudatosan étkezni. Egyébként is, de jelen élelmiszerárak mellett különösen javasolt a menütervezés és az ahhoz kapcsolódó pontos bevásárlólista. Menütervezésnél legyünk minél változatosabbak, kerüljük a szélsőséges étrendet. Jobb minőségű alapanyagokkal az adagok csökkentésén is érdemes elgondolkozni, hiszen a magyarok többségének van súlyfeleslege. Már azzal is sokat tehetünk az egészségünk érdekében, ha figyelünk a termék kalória-, cukor- zsír- és sótartalmára, és hogy milyen és mennyi adalékanyag található az élelmiszerben” – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője az HonestFood kutatási eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.

A férfiak inkább szeretnének tovább élni, mint a nők

Jelentősek az eltérések aközött is, hogy meddig szeretnénk élni, és hogy mit gondolunk, szerintünk meddig fogunk. A kutatás alapján a magyarok háromnegyede legalább 76 éves koráig szeretne élni, de csak 53%-a gondolja azt, hogy meg is éri ezt a kort. A férfiak inkább szeretnének tovább élni, mint a nők, a nők negyede, a férfiak 30%-a szeretne legalább 91 évet élni. Magas azok aránya, akik még ennél is tovább élnének. Minden ötödik magyar (21%) legalább 95 éves koráig szeretne élni, és minden tizedik gondolja, hogy ez így is lesz. Azok között is kiemelkedő a férfiak aránya, akik legalább 95 évet szeretnének élni. Míg a férfiak körében 25% ez az arány, addig a nőknél csak 17%. Ráadásul a férfiak 13%-a úgy gondolja, hogy élni is fog eddig, míg a nőknek pusztán 6%-a. Arányaiban a nők többsége (21%) 81-85 éves koráig szeretne élni.

Tudjuk, hogy tenni kellene a hosszú életért, szeretnénk is sokáig élni, de a viselkedésünk nem ezt mutatja

A magyarok 75%-a szeretne sokáig élni, tovább, mint a jelenlegi születéskor várható átlagos élettartam. 22%-uk élek, ameddig élek szemlélettel rendelkezik és csak a válaszadók 3%-a mondta azt, hogy nem vonzza a hosszú élet. A magyarok nagy része tisztában van azzal, hogyha szeretne sokáig aktívan élni, akkor azért tennie is kell. Azok között, akik szeretnének sokáig élni, pusztán minden hatodik érzi úgy, hogy mindent meg is tesz ezért, minden második gondolja, hogy jó úton halad, de még lenne mit tennie, és minden harmadik bevallja, hogy nagyon keveset tesz ennek érdekében. Az élek ameddig élek szemléletűek kb. háromnegyede (73%) nem akar lemondani semmiről, és azt eszi, amit szeret, kb. negyede (27%) pedig nem szeret sportolni, és alapvetően lusta embernek tartja magát. Tóth Vera, énekes elmondta, hogyha ő pár éve nem fogy le, akkor annak nagyon komoly egészségügyi következményei lettek volna. „31 évesen már nem úgy ketyegett a szívem, ahogy kellett volna. Ez döbbentett rá arra, hogy változtatnom kell. És persze azonnal akartam az eredményeket, mert mi magyarok nem vagyunk türelmesek. De rájöttem, hogy ehhez még a műtéti segítség mellett is idő kell. Aztán szépen lassan lefogytam 50 kilót. Ma már mindent eszem, de figyelek a minőségre és a mennyiségekre is, és figyelem a testem reakcióit. Például egy ideig feltettem magamnak a kérdés, hogy biztosan szükségem van ekkora adag ételekre, nem elég a fele is? De igen, elég. Én 100 évig akarok élni, és ma már úgy gondolom, hogy fogok is.”

Mindenki stresszel

Az aktív, egészségben eltöltött életévek száma a válaszadók legnagyobb része (59%) szerint a stressz csökkentésével érhető el. Mindkét nemnél és minden korcsoportban leginkább a stresszt tartják a hosszabb élet gátjának, a nemek között a nők (65%), korosztályokat tekintve pedig a negyvenesek (68%) különösen kiemelkednek.

A több mozgás, aktívabb élet (48%) és a tudatosabb táplálkozás (45%) kerültek még dobogóra. Tízből hárman a jobb anyagi helyzet megteremtését és a szellemi frissesség megőrzését is fontosnak tartják annak érdekében, hogy hosszabban és aktívabban élhessenek. A válaszadók negyede szerint fontos ebben a megfelelő mennyiségű pihenés, minden ötödik magyar pedig a minőségi családos, barátos időtöltést is nélkülözhetetlennek tartja ehhez. Az aktívabb közösségi életet és a szakmai kiteljesedést jellemzően nem tartják fontosnak a hosszú élet szempontjából a magyarok. A közösségi élet csak minden huszadik, míg a szakmai kiteljesedés csak minden ötvenedik válaszadó szerint hosszabbíthatja meg az aktív, egészségben töltött életévek számát.

Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó rávilágított arra, hogy a stressz csökkentésének egyik legjobb módja a mozgás. „Kutatások bizonyítják, hogy már akár napi fél óra intenzív mozgás javíthatja a kedélyállapotunkat, továbbá egy-egy mozgástípus kifejezetten alkalmas arra, hogy a gondolatainkat rendezni tudjuk. Ráadásul aki sportol, az sokkal magabiztosabb az élet minden területén” – tette hozzá az olimpikon.