A munkahelyi kultúra tényleg ennyire fontos?

A vállalati kultúra ma már az egyik legmeghatározóbb tényező a toborzás során. A munkavállalók olyan környezetet keresnek, ahol értékelik az ötleteiket, partnerként kezelik őket, és ahol a vezetők hitelesen kommunikálnak. Egy barátságos, támogató közeg növeli a lojalitást, csökkenti a fluktuációt és sokkal erősebb érzelmi kötődést alakít ki, mint bármilyen bónuszrendszer. Az olyan munkaerőközvetítés területén működő cégek, mint az IDBC is, tudatosan építenek erre: számukra nemcsak az a fontos, hogy megtalálják a szakmailag megfelelő jelöltet, hanem az is, hogy az új munkahely valóban illeszkedjen az egyénhez.

Mennyit számít a fejlődési lehetőség?

A modern munkavállalók a legtöbb esetben már nemcsak egy állást keresnek, hanem karrierutat is. Így a toborzás sikerét ma már az is meghatározza, hogy a cég milyen fejlődési lehetőségeket kínál. Ez lehet képzés, mentorálás vagy akár részvétel egy innovatív projektekben. Az a munkahely, ahol a dolgozók látják a szakmai előrelépés lehetőségét, sokkal könnyebben megtartja a tehetségeket. A hosszú távú elköteleződés kulcsa lehet, ha a cég nemcsak alkalmazottként tekint a munkavállalóra, de a fejlődését is segíti.

A rugalmasság újraírja a játékszabályokat?

A pandémia óta a rugalmas munkavégzés már alapelvárásnak számít. A home office, a hibrid modellek és a rugalmas munkaidő nemcsak a munka–magánélet egyensúlyt segítik, hanem a toborzás sikerességét is növelik. A munkaerő közvetítés során a rugalmas lehetőségek említése gyakran döntő érv a jelöltek számára. Egy vállalat, amely nyitott az egyéni igényekre, sokkal hitelesebb és emberközelibb képet mutat magáról, ez pedig komoly versenyelőnyt jelent.

Hogyan épül a bizalom a toborzás során?

A vonzó munkahely ismérve a bizalom. Az állásinterjún kapott benyomás, az őszinte kommunikáció és az átlátható folyamatok mind-mind azt üzenik a jelöltnek, hogy a cég megbízható partner lesz. A munkaerő közvetítés itt kap különösen nagy szerepet: a közvetítő nemcsak a szakmai illeszkedést méri fel, de azt is, hogy az adott munkakörnyezet valóban passzol-e a jelölt személyiségéhez. A sikeres toborzás tehát nem az interjúval, hanem a bizalomépítéssel kezdődik.

Általánosságban elmondható, hogy a modern munkahely már nemcsak az a lényeg, hogy „mennyit fizet”, de az is, hogy mit ad emberileg. Egy támogató közeg, a fejlődési lehetőségek és a rugalmasság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállalók ne csak dolgozzanak, hanem jól is érezzék magukat.

Déri Bea több cégnél dolgozott kommunikációs munkakörben, kilenc éve a CPI Hungary vezető munkatársa. Kovács-Bertók Zita 2022-ben csatlakozott a magyar piac vezető ingatlancégéhez. Először arról beszélünk, milyen ma a viszonyunk az irodákhoz. A pandémia nagy változásokat hozott, megtanultuk a home office és a hibrid munkavégzés fogalmait. Mit szeret ma a munkavállaló, és hol van a munkahely a preferenciák sorában, amikor valaki váltani készül?

Beszélünk a budapesti irodapiacról. Milyen bérlői igények merülnek fel napjainkban? Hány új irodaház épül, és mennyi áll üresen? Nemzetközi összehasonlításban sok itt az iroda, vagy kevés? Hogy alakulnak a bérleti díjak? Mit kell nyújtania egy szolgáltatónak?

Beszélünk a cég újdonságáról, a CPI Club koncepcióról. Mi ennek a lényege, és mi a jó ebben az ügyfélnek? Kitérünk arra is, mit hozhat a 2025-ös év az irodapiacon, és mit várnak vendégeink a CPI Clubtól.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Mindannyian tapasztaltuk, hogyan szabtak új kereteket az elmúlt évek történései a munkavégzésnek: a home office elterjedésével és a technológiai fejlődés révén elmosódtak a határok a munka és a magánélet között. Ezek a jelentős változások lehetővé tették többek között, hogy bárhonnan, bármikor dolgozhassunk, így a munka és a magánélet integrációja vált elsődlegessé. Az Y és Z generáció számára már nem az egyensúly, hanem a harmónia a cél, ahol a munka nem verseng a magánélettel, hanem annak szerves része.

A fiatalok számára különösen fontos, hogy bár rugalmas munkavégzésre, otthoni vagy egy kávézóból, akár tengerpartról is végezhető munkára vágynak, a vezetőik jelenlétét, támogatását, mentorálását is igénylik. Ez a kettős elvárás – a szabadság és a vezetői támogatás iránti vágy – komoly kihívás elé állítja a munkaadókat és a HR szakmát, hiszen a távoli munkavégzés mellett is szükség van a személyes jelenlét biztosítására.

Így az sem meglepő, hogy a fiatal munkavállalók számára az autonómia és a mentális jólét előbbre való, mint a klasszikus értelemben vett munkavállalás. Nem pozíciókban gondolkodnak, hanem szerepekben, amelyek természetesen illeszkednek az életükbe, és összekapcsolódnak a személyes céljaikkal.

A „munka-magánélet egyensúly” kifejezés kétpólusú világképet sugall, amelyben a munka és a magánélet folyamatosan versengenek az emberi figyelemért. Az új szemlélet ehelyett a „work-life integration” fogalmát hirdeti, ahol a két terület fluid módon egészíti ki egymást. A harmónia tehát nem azt feltételezi, hogy a munka és a magánélet szétválasztható, hanem hogy képesek összhangban működni.

Számtalan munkáltató felismerte ezeket a változásokat, és olyan munkakörnyezet kialakítására törekszik, amely lehetővé teszi a kollégák számára, hogy – bizonyos keretek között – saját igényeikhez szabva dolgozhassanak. „Az egyensúly keresése helyett a jövő a munka és magánélet harmóniájában rejlik. Olyan világot teremtünk, ahol ezek a területek nem állítanak választás elé, hanem kiegészítik egymást, örömöt és elégedettséget hoznak” – mondta el Sáfrány Lilla, a WHC HR-vezetője.

A munkahelyi szerepek is átalakulnak: a fix pozíciók helyett az egyre elterjedtebb béta-típusú szervezetekben különböző szerepek tölthetők be, amelyek rugalmasan igazodnak az életszakaszokhoz és személyes igényekhez. Ez a rugalmasság nemcsak növeli a kreativitást, de segíti a munkavállalókat abban, hogy a munkát harmonikusan integrálják életükbe. Emellett a fiatalok már nem lineáris, hanem portfólió karrierútra vágynak, a klasszikus ranglétra helyett egy cégen belül akár különböző területeken is szívesen kipróbálják magukat.

Jobban kötődünk a saját ingatlanhoz, a falusiak a legboldogabbak otthon

A nagyszabású otthonkutatás eredményei szerint a hazai lakosság négyötöde saját tulajdonú ingatlanban él, ami rámutat, hogy továbbra is jobban érezzük magunkat anyagi és lelki értelemben is, ha az otthonunk állandó és biztos pontként van jelen az életünkben. Ezt megerősíti az az összefüggés is, hogy a válaszadók sokkal inkább szeretik lakhelyüket, ha azt pénzügyi és jogi értelemben is magukénak tudják, és minél kisebb településen élőt kérdezünk, annál pozitívabb az otthonhoz fűződő viszony: a falusiak 80%-a igazán boldog lakhatási helyzetével kapcsolatban. Bérelt lakásban vagy házban egyébként a megkérdezettek mindössze 16%-a tölti a mindennapokat, köztük döntő többségben vannak a budapestiek és a 40 év alattiak.

Vajon tükröződik mindez az otthonunkban töltött idő mennyiségében is? Mindenképpen, sőt, a válaszadók 32%-a saját bevallása szerint szinte mindig a négy fal között tartózkodik, közel felük (47%) pedig főként csak dolgozni jár el, egyébként napi 10-14 órát is otthon van – a másik oldalról nézve tehát az is jól látszik, hogy ma már sokan vannak, akik egyébként hazulról is el tudják látni a munkahelyi feladataikat. A magyarok közel negyede (22%) a legféltettebb kincseként gondol az otthonára – nem csoda, hogy szinte alapjaiban rengeti meg az életünket, ha elveszítjük, vagy akár csak néhány olyan alapfunkció sérül, melyet a legintimebb életterünknek tulajdonítunk. Ha nem tudunk nyugodtan aludni egy betörés miatt vagy étellel ellátni szeretteinket a tönkrement tűzhely miatt, alig várjuk, hogy a hibák elhárítása után minden visszatérjen a rendes kerékvágásba.

Mást tartanak nagy becsben a nők és a férfiak

Ma már tudjuk, hogy a lakásunk berendezése is nagy hatással bír hangulatunkra és szokásainkra: ha hiányzik a közös ebédlőasztal, gyakran sérül a család egysége és akadozik a kommunikáció, a hálószobában elhelyezett televízió pedig zavarhatja a nyugodt pihenést. Így tehát érdemes odafigyelni rá, hogyan alakítjuk ki közvetlen életterünket. Nos, a kutatásban megkérdezett magyarok elsősorban a kényelmi szempontokat (60%) veszik figyelembe otthonuk berendezése során, persze ezután rögtön az anyagi lehetőségek (53%) következnek, de fontos a praktikum (38%) és sokan részesítik előnyben az egyszerű, letisztult stílust (36%). A listán azonban előkelő helyen szerepel a fenntarthatóság és az energiatakarékosság is (28%), ami várhatóan egyre fontosabb megfontolás lesz a jövőben.

Az otthonunkban emellett számtalan olyan tárgy is van, amely különleges jelentőséggel bír számunkra, amit különösen értékesnek tartunk és amely nélkül nem érezzük igazán sajátunknak a lakásunkat. A kutatás résztvevői elsöprő többséggel a családi emlékeket (31%) és elektronikai kütyüket (29%) találták nélkülözhetetlennek, talán nem meglepő módon az előbbi mellett a nők, míg az utóbbi mellett inkább a férfiak tették le a voksukat. Ékszereket a válaszadók 5%-a, a drágább bútordarabokat 3%, értékes műtárgyakat pedig mindössze 2% félt leginkább. “Kutatásunk rámutat, hogy otthonunk és a benne található tárgyak és eszközök értékét nem pusztán abban mérjük, hogy mennyit fizettünk értük, sokkal fontosabbak az érzések és az élmények, melyek hozzájuk kötődnek. A lakhelyünk az indentitásunk jelentős darabja, amely nagy veszteséget szenved, ha valami miatt kár keletkezik benne, ezért zárjuk kulcsra otthonunk ajtaját és igyekszünk minden lehetséges módon biztosítani épségét” – mondja Földi-Tamás Ildikó, a Generali Biztosító Zrt. kommunikációs vezetője.

A Harvard Business Review-ban megjelent tanulmány szerzői megállapítják, hogy az igények változásával egyre fontosabbá váltak a természetes belső kertek, a levegős teraszok, a pihenést, elvonulást, vagy akár a játékos, szórakoztató kikapcsolódást szolgáló helyiségek. Ezek a kollaborációs terek a home office napok számának emelkedésével felértékelődtek, de az otthoni munkavégzés hatással van az egy, az éppen az irodában tartózkodó dolgozóra eső terület növekedésére is. Mindez egybecseng az ICON belső, saját property managerei körében végzett felmérésének eredményeivel.

A cég által kezelt irodaházakban a bérlők jellemzően közös rendezvényhelyszínek, kávézók, pihenő helyiségek, vagy éppen sportolásra alkalmas szobák kialakításával ösztönzik jobb teljesítményre a munkatársakat. Az önálló masszázs, LEGO, jóga vagy imaszoba ma még inkább kivételnek, a baba-mama szoba pedig ritkaságnak számít, de a jövőben ezekkel az igényekkel is számolni lehet.

„Az ICON folyamatosan nyomon követi a nemzetközi és hazai irodahasználati trendek változásait, kiemelten fontosnak tartja, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzen a bérlői igények, elvárások alakulásáról. Cégünk szakértői csapata a bérlőkkel fenntartott jó viszonynak és párbeszédnek köszönhetően a legváltozatosabb igényekre is képes gyorsan, rugalmasan reagálni. A cél az, hogy a bérlők vonzóbbá tegyék, optimalizálják az irodahasználatot, erősítsék dolgozóik elégedettségét” – mondja Kákosy Zsolt MBA MRICS, az ICON Real Estate Management property management szenior igazgatója.

A nemzetközi trendeknek megfelelően itthon is egyre többen váltják ki a cellaszerű önálló munkaállomásokat közösségi, open office terekkel, ami felerősítette az elkülönített telefonszobák iránti igényt.

A munkaadók méretük, tevékenységi körük, lehetőségeik és kreativitásuk függvényében változatos módszerekkel próbálják visszacsábítani a dolgozókat az irodákba. A gyümölcsnap, a masszázs, a kutyák beengedése, meghatározott napokon teljes étkezés biztosítása ma már elterjedt megoldásnak számít, de vannak, akik sportnapokat szerveznek, korlátlan étel és üdítőfogyasztást biztosítanak, minigolf pályát vagy napozóteraszt alakítanak ki. Jól látszik, hogy amellett, hogy vonzó munkavégzési hellyé tegyék az irodát, a munkáltatók számára munkavállalóik hatékonyságának növelése egyre fontosabbá válik.

Photo by Israel Andrade on Unsplash

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják az erre vonatkozó szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.

Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.

A szabályozás mellett arra is rákérdezett felmérésében a Schneider Electric, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.

Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.

A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység

A kutatás eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a home office nem ment a hatékony munka rovására. A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.

Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.

Fontos a home office, de ritka az extra támogatás

A válaszokból az is jól látszik, hogy a home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.

Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget. Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt – írják.

Bár a technológia fejlődése és a munkáltatók jelentős része egyre inkább támogatja a home office-t, az iroda továbbra is a legfontosabb munkavégzési helyszín maradt. Figyelemre méltó, hogy nincs egyetlen domináns hibrid modell, a munkavállalók különböző arányban vannak az irodában/otthon – ugyanúgy jellemző munkarend az 1 nap iroda és 4 nap home office, ahogyan ennek a fordítottja is: a 4 nap iroda, 1 nap home office beosztás.

„Mivel nem létezik egységes megoldás, így az irodák egyik legmarkánsabban kirajzolódó értéke mára az alkalmazkodóképesség” – mondja Kántor Barbara, a Catapult Research & Design Lab kutatási igazgatója.

Az ICON Real Estate Management tapasztalatai szerint a közelmúltban 5-ről 10-11 százalékra, vagyis a kétszeresére emelkedett a kihasználatlanul álló létesítmények aránya a piacon. Mindez ahhoz vezet, hogy a bérbeadóknak kell versenyezniük a bérlőkért, így felértékelődik az ingatlankezelési szolgáltatások minősége, valamint egyre fontosabbá válik a jelenlegi helyzetben gyakran elbizonytalanodó ügyfelekkel fenntartott folyamatos párbeszéd, a hatékony ingatlanhasználatot támogató edukáció.

„Fontos, hogy az ingatlankezelő tisztán lássa a bérlői igényeket, melyeket a folyamatos kommunikációnak és a személyes kapcsolatoknak köszönhetően mi jól ismerünk. Ügyfeleink között nincs egységes modell, mindenki különböző igényekkel rendelkezik, melyek folyamatosan alakulnak, változnak. Mi, az ICON-nál gyorsan és rugalmasan reagálunk ezekre az egyedi elvárásokra, kérésekre, mely az ingatlantulajdonosokat az irodák minél jobb kihasználtságában segíti, a bérlőket pedig annak a működési modellnek a megtalálásában, amely számukra optimális”­– mondja Nagy Gábor, az ICON ügyvezető igazgatója.

Az ICON által kezelt irodákban az átfogó, automatizmusokra, IT-megoldásokra és ESG szempontokra épülő fejlesztések szakértő használatának köszönhetően a cég által üzemeltett épületekben ma már nemcsak a napszakokhoz lehet igazítani az üzemeltetési beállításokat, hanem ahhoz is, hogy éppen hol és mennyien tartózkodnak a létesítményekben. Ez növeli a munkatársak elégedettségét és látható megtakarításokat tud elérni a közműszámlákon is. A számos újítás, kényelmi szolgáltatás komoly segítség az olyan, hibrid munkavégzést támogató bérlőknek, mint az EPAM.

„Az EPAM-nál a pandémia után is folytattuk a rugalmas munkavégzés gyakorlatát, mert bebizonyosodott, hogy javult a hatékonyság az otthoni környezetben. Az irodai jelenlét továbbra sem kötelező, maga az iroda megléte azonban fontos: egyrészt vannak kollégák, akik a személyes jelenlétet preferálják, másrészt azt tapasztaljuk, hogy az iroda funkciója is fokozatosan átalakul. Egyre inkább közösségi térré válik és a kollégák közötti együttműködést, a csapatkohézió erősítését támogatja, ami egyértelműen növeli a munkavállalók elégedettségét és hatékonyságát. Fontosnak tartjuk, hogy a munkahely ne csak egy hely legyen, ahol dolgozunk, hanem ahol inspirálódunk és együtt fejlődünk” – osztja meg cége tapasztalatait Branyiczki Imre, az EPAM HR vezetője.

Ha a cégek lépést akarnak tartani a megváltozott igényekkel, akkor szakítaniuk kell a megszokott sémákkal, és be kell fektetniük a rugalmas munkahelyi környezet megteremtésébe. Ez különösen fontos akkor, amikor a legtöbb munkaadó – bár elismeri az otthon végzett munka hatékonyságát és figyelembe is veszi a munkavállalók kényelmi szempontjait –, mégis azt tapasztalja, hogy a technológiai megoldások nem helyettesítik a személyes jelenlétet. Vagyis az irodahasználat megmarad, de átalakul.

Az emberközeli bankolás nem csak a könnyen érthető pénzügyekről szól, de arról is, hogy azokat bárhol, bármikor intézhetjük. Miért ne ugorhatnánk be akár kutyasétáltatás közben egy fiókba? Az erstések most már ezt is megtehetik.

Az Erste tavaly decembertől, kísérleti jelleggel hat fiókjában (négy budapesti, valamint egy-egy kecskeméti és szolnoki egységben) tette lehetővé, hogy kutyával is bemehessenek hozzájuk. Az Erstének fontos az ügyfelek visszajelzése, ezért a tesztidőszak alatt folyamatosan kérte tapasztalataikat a kutyabarát fiókok működéséről, ami kifejezetten pozitív volt. Az ügyfelek egyetértettek azzal, hogy a gazdik magukkal vihessék kutyájukat a bankfiókokba, a nagy többség szívesen látja a négylábú kedvenceket.

A bank kutatást is végzett a tesztfiókokat látogató ügyfelek körében. A válaszadók 80 százaléka úgy gondolta, rendben van, hogy egy bankfiókba ebbel is be lehet menni. Azok, akik az elmúlt időszakban összefutottak kutyával a banki ügyintézés során, ugyanilyen arányban nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem zavarta őket a négylábúak jelenléte. A kutyás ügyfelek csaknem fele mondta azt, hogy rendszeresen magával vinné kedvencét, ha lehet, míg további 27 százalék csak néha menne kutyával bankba.

Az ügyfelek pozitív visszajelzései, és a kedvező tapasztalatok alapján az Erste úgy döntött, május közepétől, ahol csak lehet, megnyitja a kutyák előtt a fiókjait. A kutyabarát bankfiókok bejáratán matrica jelzi, hogy az adott egységben a gazdi mellett négylábú barátját is szeretettel látják – mondta el Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. A száz fiókból álló hálózatból csak az az öt nem lesz kutyabarát, ahol ezt jogszabály, vagy a bevásárlóközponti házirend tiltja. A budapesti Westendben, Árkádban, Aréna Plázában, Mammutban és a szigetszentmiklósi Auchanban található fiókokon kívül azonban az Erste 95 egységébe be lehet majd menni kutyával.

A fiókokban a kicsi és a nagyobb testű kutyusokat is szívesen látják, egy egységben azonban egyszerre legfeljebb két állat tartózkodhat. Alapvető elvárás, hogy az ebeknek egészségesnek, szobatisztának és ápoltnak kell lenniük, rendelkezniük kell veszettség elleni oltással és chippel. A jól szocializált kutyákat pórázon vagy hordozóban kell tartani, a gazdinak pedig képesnek és alkalmasnak kell lennie a kutya irányítására, féken tartására, kezelésére. Gondoskodni kell arról, hogy az eb másokat ne zavarjon, ne keltsen félelmet, más testi épségét ne veszélyeztesse.

„Szeretnénk közelebb hozni a bankolást az emberekhez azzal, hogy az mindenki életébe könnyen és kényelmesen beilleszthető legyen. Legyen érthető, amit a bank kínál vagy mond, és lehessen helytől és időtől függetlenül – George weben és az applikáció segítségével – online számlát nyitni, befektetni, vagy személyi kölcsönt igényelni. A bankolás akkor lesz igazán kedvelhető, ha a fiókok illeszkednek az emberek szokásaihoz, így lehetővé válik, hogy akár kutyasétáltatás közben is beugorhassanak ügyet intézni” – tette hozzá Harmati László.

Az Ersténél tényleg szeretik a kutyákat, a bank ezért tavaly már a székházát is kutyabaráttá tette: a munkatársak heti egy alkalommal az irodába is bevihetik négylábú társaikat. Miután az Ersténél azokon a területeken, ahol lehetséges, 60 százalékos a megengedett home-office arány, a kutyatulajdonosok a heti öt munkanapból négyet így együtt tölthetnek kedvenceikkel.

“A különféle munkavégzési struktúrák hosszútávú eredményessége nagyban függ a munkakörtől. A személyiség és az élethelyzet is befolyásolja, ki melyik struktúrában tudja kihozni magából a maximumot. Az irodai munkavégzés előnyeit és hátrányait már régóta ismerjük, és egyre több kutatás foglalkozik a home office-hoz kapcsolódó tapasztalatok rendszerezésével is. Az eredmények azt mutatják: a távmunka ugyan növeli a produktivitást és csökkenti a költségeket, de kimutathatóan rontja a csapatok sikerességét és kollaborációját, főként kreatív területen” – foglalja össze a témával foglalkozó kutatások megállapításait Apró Aliz, az INSPYRE HR vezetője.

Elhalványul a csapat összetartó ereje

Az otthoni munkavégzés esetén fókuszáltabb lehet a feladatok ellátása, és nincs ingázás, így több idő marad a magánéletre, de nehezebb is attól elválasztani a munkaidőt. Ráadásul előfordulhatnak kizökkentő tényezők (házimunka, szerelő érkezése, gyerek), fennakadások az internetszolgáltatásban, illetve a bizalmas információk kezelése is nehézkesebb, hiszen mások is hallhatják a meetingeket. A munkáltatóknak számolniuk kell azzal is, hogy az izoláció miatt elhalványul a csapat összetartó ereje, amely az elvándorlásra, a fluktuációra is kihat.

A Microsoft tizenegy országban húszezer munkavállalót kérdezett meg a témában, és kutatásukból kiderült: a beosztottak 80 százaléka továbbra is szívesen dolgozna távolról, mert úgy érzi, hogy így produktívabb. Ezzel szemben a vállalat vezetőinek 85 százaléka úgy gondolja, hogy az irodába való visszatéréssel javítani lehetne az eredményességen. Ez is lehet az oka annak, hogy az elmúlt hónapokban egyre több nagy márka szólítja vissza a munkavállalókat az irodába.

Hiányzik a bizalom, ami egy kétirányú utca

A Microsoft felmérésének talán egyik legmegdöbbentőbb adata, hogy a vezetők csupán 12 százaléka bízik meg teljes mértékben a beosztottjaiban. Ez egy fontos problémára hívja fel a figyelmet: a bizalom hiánya sok esetben a mind a vezető, mind a munkavállaló számára frusztrációt eredményez, amely tovább rontja a csapatok teljesítményét.

A bizalom fenntartásáért és építéséért viszont mindkét fél egyformán felelős: kölcsönösen le kell tisztázni, hogy mit jelent a home office és az ezzel együtt járó rugalmas munkavégzés. „Ha a kolléga szerint rendben van, hogy munkaidőben porszívózik, vagy elmegy edzeni, akkor az is legyen elfogadható, ha valamiért a megszokott időn kívül kell dolgozni – ez egy kétirányú utca.” hívja fel a figyelmet az INSPYRE Informatics szakértője.

“A frusztrációk leggyakrabban onnan adódnak, hogy az otthoni munka keretei nincsenek pontosan lefektetve, pedig ezek konszenzusos elfogadása segíthet az olyan kellemetlen helyzetek elkerülésében, mint amikor az alkalmazott munkaidő után programra menne, de beesik egy sürgős feladat” – hangsúlyozza Apró Aliz.

Apró Aliz öt tippet ad ahhoz, hogyan javíthat egy cég a munkatársak kollaborációján:

1. Személyes találkozók: A csapatok rendszeres összejövetelei elengedhetetlenek a közösség kialakulásához és fenntartásához, épp úgy, ahogy a folyamatos kommunikációnak teret adó online platform is.
2. Csapatépítés: Az elszigeteltség érzésének csökkentése, valamint a tagok jobb megismerése és a kötődés kialakítása miatt a távolból dolgozó csapatok esetében kiemelt jelentősége van a csapatépítésnek, ahol a közös élmények segítségével javíthatják a munkakapcsolatokat.
3. Kommunikációs csatornák fenntartása: A munkavállalók egymás közti kommunikációja kulcsfontosságú a sikeres működéshez, erre az összes tagnak lehetőséget és megfelelő csatornát kell biztosítani (nálunk ilyen platform például a Slack). Az utóbbi bár jól kiegészíti, de nem helyettesíti az in-person beszélgetéseket, informális kapcsolódásokat.
4. Személyes tudásátadás: Egy új kolléga onboardingja során a tudásmegosztás és a betanulás időszakában, a hatékonyság növelése érdekében érdemes irodai, illetve legalább hibrid munkavégzést alkalmazni.
5. Közösségi terek létrehozása: Az eddigi tapasztalatok alapján a hibrid struktúra kialakítása tűnik jó megoldásnak, hiszen ezesetben kiküszöbölhetők az izolációs problémák. Ehhez az irodatérrel kapcsolatos szemléletváltásra is szükség van, hogy a munkatársak is igazi közösségi térként tekinthessenek rá.

Fotó: Paige Cody/unsplash.com

A járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből. A kutatás szerint szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében, a legkevesebb innováció viszont a big data és a mesterséges intelligencia irányában történt. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel , kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Az IoT-eszközök kihasználtsága is alacsony, ezek közül az idei első félévben még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka vett igénybe az energiafelhasználás optimalizálása érdekében okosmérőket.

Kilőttek az otthoni munkavégzés érdekében végzett vállalati fejlesztések, egyre több cég fektet a dolgozók okoseszközökkel való ellátásába is – derült ki a K&H innovációs indexből, amely az idei első félévben 30 ponton zárt. Az indexet alkotó négy alindex – megvalósult fejlesztések, tervezett innovációk, digitális innovációk és az innovációs stratégia – közül egyik értéke sem csökkent, ami azt jelenti, hogy a cégek továbbra is kiemelten kezelik az innovációt. A legnagyobb mértékben – 5 ponttal – pedig a digitális innováció alindex nőtt.  Ez azt jelenti, hogy előre menekültek a járvány okozta gazdasági visszaesésből a hazai vállalkozások: többek között digitális fejlesztésekkel próbálták ellensúlyozni a pandémia miatti kieső bevételeiket.

„Szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében az előző félévhez képest, azaz jelentősen magasabb arányban számoltak be digitális fejlesztésekről a cégek. A vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára. Míg a legkevesebben, a cégek mindössze 5 százaléka foglalkozott a mesterséges intelligenciával” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Rengeteg vállalat volt kénytelen modern informatikai megoldásokat bevezetni annak érdekében, hogy a munkatársak hatékonyan tudjanak dolgozni akár otthonról is. A szolgáltatási szektorban jelen lévő cégek közel fele, 46 százaléka számolt például be jelentős fejlesztésekről a home office miatt az elmúlt két évben, de az ipari cégek 36 százaléka is így tett. Ezek a változások pedig sok esetben a járvány csitulása után is megmaradtak.

Ezzel összhangban az idei első félévben jelentősen, 47-ről 62 százalékra emelkedett azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik rendszeresen használnak számítógépet. Ez a növekedés pedig különösen a 2 milliárd forint alatti árbevétellel rendelkező, a közép-, illetve nyugat-magyarországi, valamint az ipar, illetve a kereskedelmi ágazatokban tevékenykedő vállalatoknak köszönhető. Hasonlóképpen egyre több, közel minden második munkavállaló használ valamilyen hordozható informatikai eszközt. A kereskedelem és a szolgáltatás területén például a cégek több mint 40 százaléka mondta azt, hogy a munkatársak több mint 70 százaléka el van látva ilyenekkel. Ezzel párhuzamosan megugrott azoknak az aránya is az előző félévhez képest, akik használnak rendszeresen internetet a munkájukhoz, így 2022 első félévében az alkalmazottak kétharmada tesz már így. Illetve kis mértékben ugyan, de nőtt az informatikai képzésben részt vett alkalmazottak száma is: a kereskedelem és a szolgáltatás területén dolgozók vesznek a legnagyobb arányban részt ezeken.

Németh Balázs kiemelte, hogy míg az otthonról végzett munkára való átállás érdekében rengeteg fejlesztés történt, és hasonlóképpen a meglévő szoftverek összekapcsolásán a cégek 32 százaléka dolgozott, addig a big data, az összegyűjtött adatok feldolgozása érdekében már jóval kisebb arányban – 12-15 százalék – tettek erőfeszítéseket a megkérdezett cégek, és a legkevesebben, mindössze 5 százalék a mesterséges intelligenciával foglalkozott.

„Mesterséges intelligenciát a cégek döntő többsége nem használ és nem is tervezi ezt: tízből talán egy vállalat használja, esetleg szándékozik bevezetni. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel a területtel, kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Érdekes, hogy személyre szabott ajánlatok, szolgáltatások, termékek kidolgozása esetén mindössze minden hatodik cég (16 százalék) használja az MI-t, azonban ez volt az egyetlen terület, ahol az arányuk az előző félévhez képest érdemben nőtt” – tette hozzé Németh Balázs.

A beszédfelismerést, gépi fordítást, chatbotokat mindössze a cégek 4 százaléka használja jelenleg is, és 94 százalékra nőtt azok aránya, akik nem is tervezik a bevezetését. Hasonló a helyzet a gépi tanulási algoritmusok segítségével történő előrejelzés, optimalizálás és döntéshozatal esetében is. Legkevésbé a folyamatautomatizálást (3 százalék), a vizuális adatok feldolgozását, arc- vagy képfelismerést (3 százalék) alkalmazzák a vállalatok. Az előző hullámhoz képest az IoT alkalmazásának aránya némely feladatok esetén javult: 2021. első féléve óta folyamatosan nő a járművekbe épített érzékelők és mérők nyomonkövetése esetében, de népszerű még a kamerák vagy más szenzorok használata is a vevők magatartásának érzékelésére és elemzésére, ezzel minden ötödik vállalkozás él jelenleg.

A drasztikusan változó gazdasági környezet miatt várhatóan nőni fog azon vállalatok aránya is, akik energiafelhasználásuk optimalizálása érdekében okosmérőket használnak, de 2022 első felében még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka volt érdekelt ebben. A szakember szerint az adatokból jól látszik, hogy többek között a pandémia miatt kialakult helyzetben elsősorban a rövid távú innovációkra van egyelőre nagyobb igény a vállalkozásoknál, és a hosszabb távra szóló fejlesztések kevesebb cégnél kerültek előtérbe.

Fotó: Kvalifik/unsplash.com