Azt már előre lehetett tudni, hogy két csalódott csapat lép pályára Enschedében, a Twente-stadionban, de a kettő közül a hazaiak voltak a csalódottabbak, hiszen hazai pályán bizonyítani szerettek volna. De ez a vágyuk nem látszott a mutatott játékban, mert az olaszok minden csapatrésze felülmúlta a hollandokét. Az olaszok már az első félidő végén 2:0 arányban vezettek. Szünet után feltámadt az Oranje, szépítettek, de igen hamar újabb gólt kaptak. A második góljuk már a rendes játékidő utolsó percében esett, így minimális esélyük maradt az egyenlítésre, amit egyébként sem érdemeltek volna meg. Olaszország lett a bronzérmes.

Bronzmeccs: Hollandia–Olaszország 2–3 (0–2)
Enschede, Twente-stadion, 28 000 néző. Vezette: Nyberg (svéd)

Hollandia: Bijlow – Dumfries, Geertruida (Wijnaldum, a szünetben), Van Dijk, Aké – Wieffer (Veerman, 76.), F. de Jong, Simons (Koopmeiners, 63.) – Malen (Bergwijn, a szünetben), Gakpo, Lang (Weghorst, a szünetben). Szövetségi kapitány: Ronald Koeman

Olaszország: G. Donnarumma – Tolói, Buongiorno, Acerbi – Gnonto (Zaniolo, 64.), Frattesi, Cristante,  Verratti (Barella, 85.), Dimarco (Spinazzola, 74.) – Raspadori (Chiesa, 63.), Retegui (Lo. Pellegrini, 85.). Szövetségi kapitány: Roberto Mancini

Gólszerző: Bergwijn (68.), Wijnaldum (90.), ill. Dimarco (6.), Frattesi (20.), Chiesa (73.)

A délutáni összecsapással ellentétben az esti döntőben már két rendkívül motivált gárda feszült egymásnak. Az első félidőben óriási iramot diktált mindkét gárda, de a játék a két tizenhatos között hullámzott, a kapuk ritkán forogtak veszélyben. A második félidőben nagyjából ugyanazt látta aközönség, bár a spanyolok enyhe fölényben játszottak, a horvátok is vezettek néhány villámgyors kontrát. Egyre inkább látszott, hogy nem bír egymással a két remekül felkészített, roppant fegyelmezetten játszó gárda. A rendes játékidő után a kétszer tizenöt perc hosszabbítás sem hozott eredményt, sőt, a tizenegyesrúgások első köre sem, a horvátok a kapusba rúgtak egyet, a spanyolok utolsó rúgója pedig a kapufát találta el. Végül a ráadás ráadásában Petkovic kihagyta, Carvajal bevágta – a spanyoloké az aranyérem!

Ezzel Spanyolország a világbajnoki és az Európa-bajnoki dobogó után a Nemzetek Ligájában is a legfelső fokra állhat, a Modric vezette fantasztikus horvát csapat pedig egyelőre ezüstgenerációként kerül be a krónikákba.

Nemzetek Ligája, döntő: Horvátország–Spanyolország 0–0

Tizenegyesekkel győzött Sanyolroszág 4–5

Rotterdam, De Kuip stadion, 47 000 néző. Vezette: Zwayer (német)
Horvátország: Livakovic – Juranovic (Stanisic, 112.), Erlic, Sutalo, Perisic – Kovacic, Brozovic, Modric – Pasalic (Petkovic, 61.), Kramaric (Majer, 90+1.), Ivanusec (Vlasic, 78.). Szövetségi kapitány: Zlatko Dalic

Spanyolország: Simón – Jesús Navas (Carvajal, 97.), Laporte, Le Normand (Nacho, 78.), Alba – Fabián (Merino, 78.), Rodri – Asensio, Gavi (Olmo, 87.), Pino (Fati, 66.) – Morata (Joselu, 66.). Szövetségi kapitány: Luis de la Fuente

A hat órakor kezdődő mérkőzésen eleinte a hollandok voltak aktívabbak, magukhoz ragadták a kezdeményezést, így az első helyzet is az övék volt, míg a csehek egy veszélyes távoli lövéssel válaszoltak. A félig „narancsba öltözött” Puskás Aréna közönsége által támogatott holland együttes többnyire fölényben futballozott, sőt, számos veszélyes támadást is vezetett, azonban a játékosoknak egyszer sem sikerült eltalálniuk a kaput. A csehek elsősorban gyors ellenakciókra építettek, ezekkel sikerült többször a rivális csoportkörben is bizonytalankodó védelme mögé kerülniük, azonban gólt ők sem szereztek a rekkenő hőségben rendezett első félidőben. Az első félidő nagy taktikai harcot hozott, de keveset mutatott meg a játék szépségéből.

A folytatásban ugyancsak a holland válogatott irányított, sőt, a meccs addigi legnagyobb helyzetét puskázta el Malen: egyedül vezethette a labdát a cseh kapusra, aki azonban nagyszerű ütemben kimozdulva menteni tudott. A mérkőzés nagy fordulatát az 53. percben láttuk, ugyanis De Ligt szabályosan nem tudta megállítani a tizenhatos sarkán Schicket,  a gólhelyzetben kilépő cseh csatár elől csak kézzel tudta elütni a labdát, amit az orosz bíró – némi VAR-segítséggel – azonnali piros lappal jutalmazott. A csehek az emberelőnyüket kihasználva beszorították az ellenfelüket, a nyomás pedig bő tíz perc után góllá érett. A létszám- és gólhátrányban lévő hollandok kitámadtak az egyenlítés érdekében, de az utolsó kulcspasszok továbbra is pontatlanok voltak, így komoly lehetőséget nem tudtak kidolgozni, ellenben a csehek egy gyors kontra végén Schick révén eldöntötték a továbbjutás kérdését. A hátralévő időben a cseh csapat hatékonyan védekezett, így a hollandoknak még a szépítés sem jött össze a lefújásig.

A kilenc órakor kezdődő mérkőzésen két szupercsapat találkozott, az egyiken oldalon az ötszörös aranylabdás Ronaldo, a másik oldalon az Aranylabda-várományos Kevin De Bruyne vezérlete alatt. Portugália a címvédő, a belgák pedig vezetik a világranglistát. A találkozó ennek megfelelően alakult, bár az első félidőben mindkét csapat kissé visszafogottan futballozott a képességeihez képest, láthatóan jobban tartottak egy esetleges bekapott góltól, mint amennyire ambicionálták a gószerzést. Ronaldónak volt egy jó, bár középre tartó szabadrúgása, amit Courtois könnyen megfogott. Aztán a 42. percben némileg váratlanul vezetést szerzett Belgium, a fiatalabbik Hazard, a Dortmundban futballozó Thorgan a bal szélről kicsit befelé tolta a labdát, majd körülbelül 22 méterről elementáris erővel a kapuba bombázott.

A fordulás után megélénkült a játék, ami részben helyzetekben, részben durvaságokban nyilvánult meg. A portugál védők által sűrűn faragott Kevin de Bruyne alig néhány perc után el is hagyta a pályát. Egyre inkább fölénybe került a címvédő, Ronaldóék  a kapujához szorították a keményen és jól védekező belga csapatot. Ha mégis helyzetbe kerültek, Courtois mindent kivédett, ha meg már neki sem sikerült, akkor segített a kapufa. Az utolsó negyedórában nyomasztó fölényben játszottak a portugálok, ám éppen ezért a belgáknak több kontrára is lehetőségük volt, de Lukaku és Mertens rendre elügyetlenkedte a helyzeteket. Az elkeseredetten rohamozó portugálok a hosszabbításban semn tudtak betalálni, maradt a sovány, de összességében megérdemelt belga győzelem. A lefújás után Ronaldo csalódottan földhöz vágta a karszalagját, ötödik, és valószínűleg utolsó Európa-bajnokságán már a nyolcaddöntőben búcsúzott a csapata – ennél valószínűleg többet remélt.

Csehország-Hollandia 2:0

Belgium-Portugália 1:0

Hétfőn ismét két mérkőzést láthatunk:

18:00 Horvátország-Spanyolország

21:00 Franciaország-Svájc

„Az 5G valósággá válik 2019-ben” – nyilatkozta Claudia Nemat, a Deutsche Telekom technológiáért és innovációért felelős igazgatósági tagja. „Az 5G teljes erejét igazán ott tudja megmutatni, ahol sok ember jön össze vagy ahol sok gép interaktív együttműködése valósul meg: a városokban, a falvakban, a stadionokban, a koncerttermekben, az egyetemeken, a közigazgatási intézményekben vagy éppen a gyárakban.”

Az első 150 5G-s antenna már 2019 első negyedévében működni fog a Deutsche Telekom európai hálózataiban. A vállalat hat országban is szigorú tesztelésnek veti alá az új szabványt. Az 5G-vel lehetségessé válik, hogy a hálózatokat az egyedi ügyféligényekhez igazítsák. Az MWC sajtókonferenciáján a Deutsche Telekom és technológiai partnere, az OSRAM üzembe helyezték az első campus hálózatot. Kezdetben a hálózat még a 4G/LTE technológiára épül, az 5G egy második lépésben következik majd.

Az 5G-s hálózatra jellemző alacsony késleltetés és kiemelkedően magas adattovábbítási sebesség előnyeit a játékok kedvelői is élvezhetik. A Deutsche Telekom standját felkereső látogatók a játékot kipróbálva maguk tapasztalhatják meg, mit is nyújt a látványelemeiben és képélességben továbbfejlesztett Mixed Reality (kevert valóság) több résztvevős játékalkalmazás.

150 5G-s antenna hat európai országban

Már 150 5G-s antenna telepítésére került sor hat országban a kontinensen – ez az első lépés, amellyel a Deutsche Telekom elindul európai 5G-s terveinek megvalósításával. A Telekom jelenleg a következő hat európai országban folytatja az 5G tesztelését: Ausztria, Németország, Görögország, Magyarország, Lengyelország és Hollandia. Az adattovábbítást az első negyedévben az antennák már az 5G-s hálózaton keresztül végzik majd – már teljes egészében a jövő 5G-s szabványára, az Új 5G-s Rádió Szabványra (5G New Radio, 5G NR) alapozva. Az új technológia tesztüzemmódban is már teljes sebességen működik. „Mindezt már a valóságban és nem laboratóriumi körülmények között” – hangsúlyozza Nemat.

A startpisztoly eldördült: bekapcsolták az első campus hálózatot

Az új 5G-s technológia számos lehetőséget kínál különösképpen az ipari alkalmazások számára, ahol a kulcsszó: a jövő gyára. Főként ott van erős hálózatra szükség, ahol nagyszámú mobil robot együttműködését, összedolgozását és kölcsönös kommunikációját kívánják megvalósítani. A sajtókonferencián az OSRAM és a Deutsche Telekom közösen üzembe helyezték az első, 5G-s technológiára szánt campus hálózatot. Ez az OSRAM dél-németországi telephelyén (Schwabmünchen) kezdte meg működését. Egy campus hálózat a mobil kommunikáció meghatározott területét fedi le és specifikus alkalmazások céljaira szolgál.

„Campus hálózatainkkal, ipari felhasználóink, ügyfeleink számára egy jól körülhatárolható, megkülönböztetett új megoldást tudunk szállítani. A 4G/LTE technológiára alapozva, már most számos, az ügyfelek egyedi igényeinek megfelelő alkalmazást tudunk megvalósítani” – nyilatkozta Claudia Nemat. „Az 5G-vel ezek a hálózatok a jövőben még erőteljesebbé és rugalmasabbá válnak.” Az OSRAM schwabmüncheni telephelye dual-slice campus hálózat megvalósítását végzi. Ez azt jelenti, hogy nyilvános és magán 4G/LTE hálózat kombinálásával, ötvözésével egy közös infrastruktúra jön létre. Ez garantálja a mobil rádió szolgáltatások optimális működését. Az OSRAM kizárólag csak a magán 4G/LTE hálózatot használja. A Deutsche Telekom maga is egy lokális edge felhő létrehozásán dolgozik, amely az alkalmazáshoz közel és rendkívül alacsony látencia mellett teszi lehetővé az adatok feldolgozását.

Az OSRAM telephelyén a termékek és az anyagok szállítását úgynevezett AGV-k (automatikusan irányított járművek) végzik. A campus hálózatról bővebben: Mi a campus hálózat?

A vállalatok számára további campus hálózatok kiépítése várható: a ZF Friedrichshafen és a BorgWarner szintén számítanak az egyedi igényekre szabott mobilkommunikációs megoldásokra.

Edge computing a valós idejű játékélményért

Az 5G egyik ígérete a nagyon alacsony látencia (késleltetés) elérése. Ez az, ami az új szabványt a korábbi mobil rádiós szabványoktól megkülönbözteti. Az edge computing megoldás a végpontokon és a hálózat határszélein ultraalacsony válaszidőket tesz lehetővé. A számítógépes támogatásban rejlő erő a hálózat „határszélére” kerül.

Az MWC rendezvényre kilátogatók a Deutsche Telekom standján megtapasztalhatják ennek az új technológiának az előnyeit. Világviszonylatban is elsőként, a vállalat partnereivel, a MobiledgeX és a Niantic cégekkel együtt mutatja be a „Kódneve: Neon” elnevezésű, több résztvevős, végponti számítógépekkel támogatott játékalkalmazását. A játékosok több géppel interaktív módon és valós időben játszanak együtt. A látogatók az edge képességekkel felruházott vadonatúj Samsung Galaxy S10+ modellen próbálhatják ki a digitális dodgeball labdajátékot. „A fogyasztók, felhasználók számára ez egyike az olyan alkalmazásoknak, ami új játékélményt nyújt számukra” – mondta Claudia Nemat.

A Deutsche Telekom, a MobiledgeX és a Niantic partnerségi megállapodást kötöttek. Közösen, a kiterjesztett valóság (Augmented Reality – AR) megtapasztalásának teljesen új élményét alkotják meg. A Deutsche Telekom szolgáltatja a hálózatokat, a MobiledgeX szállítja a szükséges programozási interfészeket, míg a „Pokemon GO” fejlesztője, a Niantic az alkalmazást.

Több és magasabb szintű kontroll saját adataink felett

Szinte valamennyi felhasználói, fogyasztói adatot és ezen túlmenően a teljes ipari adatállománynak is legalább 80 százalékát Európán kívüli szervereken dolgozzák fel jelenleg, egyre több európai vállalat tekinti ezt a jövő egyik fő kihívásának. A T-Systems piaci megoldást dolgozott ki az adatok biztonságos cseréjére: ez a Data Intelligence Hub. Ezzel a megoldással az adat annak tulajdonosa ellenőrzése és felügyelete alatt marad és nem az adatot kezelő platform felügyelete alatt.

Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabályt hirdetnek ki, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó.

Mindez összesen 37 624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40 004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86 578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42 242), 2012-ben (39 048) és 2013-ban (90 345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldalszámmal rendelkező 2010-es (32 842), 2014-es (27 022) és 2015-ös (28 776) éveket.

Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartás, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével szükségessé vált új jogszabályi környezet kialakítása miatt 2018 első napján 2010 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül, addig 2019. január 1-jén mindösszesen csak 686 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül (ezek közül a módosítások összesen 532 darabot tesznek ki, új jogszabály 128 darab van, míg hatályon kívül helyezett 26).

Ez a normaszám az utóbbi nyolc év jogalkotásának fényében is kiemelkedően alacsony. 2017. január 1-jén összesen 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Nyugalom övezte az év utolsó pár napját is. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó két munkanapján (december 27–28) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg (2017-ben az utolsó 3 munkanapon összesen 10), igaz, ezen 5 Magyar Közlöny közül egy december 30-án, vasárnap jelent meg (összesen 217 Magyar Közlöny volt 2018-ban). Az utolsó napokban összesen 677 oldal terjedelemben jelentek meg Magyar Közlönyök (2017 év végén mindez több mint 4200 oldal volt), vagyis az éves közlönyoldalak csupán 1,8 százaléka esett erre a pár napra, szemben a tavalyi 10,5 százalékkal.

Az év utolsó pár napján összesen 149 jogszabály módosítását (2017-ben 966) és 9 jogszabály hatályon kívül helyezését (2017-ben 218) rendelte el a jogalkotó. Kiemelkedő volt azonban a közjogi szervezetszabályozók közül az 1829/2018. (XII. 27.) Korm. határozat, amely csak maga 479 darab kormányhatározat hatályon kívül helyezését és visszavonását rendelte el.

Az utóbbi évekhez képest nem találunk kiugró eredményt a jogszabályok számában, annak ellenére, hogy az idei év jóval visszafogottabb volt a 2017-es évhez képest. 139 törvény és egy alaptörvény-módosítás (2017-ben 208 törvény), illetve 324 kormányrendelet (2017-ben 532 kormányrendelet) született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is az agrárügyi tárca lett a maga 55 rendeletével (ebben benne van a Földművelésügyi Minisztériumként kiadott 10 rendelet is), bár ez a szám jelentősen elmarad a 2017-es 70 rendelettől. Őt követi az innovációért és technológiáért felelős minisztérium 46 rendelettel (ebből 9 még Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott), majd az Igazságügyi Minisztérium következik 32 rendelettel, a Pénzügyminisztérium 29 rendelettel (ebből 9 még Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott) és a Honvédelmi Minisztérium 22 rendelettel.

A legkevésbé aktív tárca idén újra a 7 rendeletet kiadó Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely a 2017-es fellendülést követően csúszott vissza ebbe a pozícióba. Csökkent a Belügyminisztérium által kiadott rendeletek száma, a 2017-es 44 rendelet után idén 38 rendelet született. Az emberi erőforrások minisztere ezzel szemben 9-cel több, összesen 49 rendeletet adott ki idén. A tavaly a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb rendeletet adott ki, így már összesen két rendeletnél jár. Ezzel szemben az idei évben jogalkotási jogot szerző, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már 10 rendeletnél jár, míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter 21 rendeletet adott ki idén.

A 2016-os szintre csökkent vissza az Alkotmánybíróság aktivitása, és a 2017-es és 2015-ös 36 határozat után idén ismételten 25 határozatot hozott.

Emelkedett a köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 542 határozat már megközelítette a 2015-ös rekordot (548). Szintén a 2016-os szintre kúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. Idén a tavalyi rekordalacsony 34 határozat után ismét 36 határozat született. Jelentős mérséklődés mutatkozott meg a kormány által kiadott határozatok terén, a tavalyi 1148 határozat után idén 838 határozat született.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 16-ra) és a Magyar Nemzeti Banknál (39-ről 48-ra), jelentősen csökkent viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (13-ról 2-re)

A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.

 A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózási és pénzügyi szakemberek, a kockázatkezelési és a jogi szektor számára nyújtott szakmai információk és tartalmak, szoftvermegoldások és szolgáltatások piacán. A Wolters Kluwer éves árbevétele 2017-ben 4,4 milliárd euró volt. A vállalatcsoport több mint 170 országban szolgál ki ügyfeleket, több mint 40 országban működik, és világszerte több mint 19 ezer főt foglalkoztat. A vállalat központja a hollandiai Alphen aan den Rijn. A Wolters Kluwer Legal&Regulatory divíziója ügyfeleit világszerte szakértői információs megoldásokkal, szoftverekkel és szolgáltatásokkal látja el a jog, az üzlet és a szabályozásnak való megfelelés területén.

Működési eredmények

A vállalat 205 059 négyzetméternyi területre kötött új bérleti szerződést és 385 501 négyzetméternyi bérleti szerződést hosszabbított meg. 2018-ban a bérleti szerződések összesen 3,06 millió négyzetmétert tettek ki, amely egy várt csökkenés volt.

Kiemelkedő új bérleti szerződések a negyedik negyedévben:

– 20 150 négyzetméter a Maurice Ward Group számára a Prologis Park Pilsen II területén (Csehország)

– 25 707 négyzetméter az ID Logistics számára a Prologis Park Clesud területén (Franciaország)

– 21 869 négyzetméter a Transport International Transmec számára (Isle D’Abeau, Franciaország)

– 15 986 négyzetméter a Picnic számára a Prologis Park Eemhaven területén (Hollandia)

– 10 339 négyzetméter egy autóipari óriás számára a Prologis Park Munich Neufahrn területén (Németország)

„Jelenlegi portfóliónk minden eddiginél erősebb” – mondja Ben Bannatyne, a Prologis Europe elnöke. „A kereslet egészséges, többéves értékesítési programunkat a tervezettnél előbb sikerült lezárnunk, az ebből befolyó összegből pedig újabb fejlesztéseket indítottunk. A továbbiakban a bérleti díjak emelkedéséből, valamint a vállalatunk méretéből fakadó számtalan előnyt hasznosítjuk, ennek részeként ügyfeleink kiszolgálása, problémás ügyeik megoldása kiemelt figyelmet kap, hogy kapcsolatunkat még szorosabbra fűzzük velük.”

Tőkebevonás

A vállalat a negyedik negyedévben 12, összesen 287 783 négyzetméternyi fejlesztést indított el Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Szlovákiában és az Egyesült Királyság területén, melyek 31,1 százaléka build-to-suit, 68,9 százaléka spekulatív jellegű volt.

2018-ban a Prologis 15 build-to-suit és 22 spekulatív projektet indított el, összesen 918 076 négyzetméteren, amelynek 47,6 százaléka már előzetesen bérbeadásra került.

A negyedév megkezdett fejlesztései között a következőket említhetjük:

– 49 700 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Dirft III területén (Egyesült Királyság)

– 39 400 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Brno területén (Csehország)

– 30 176 négyzetméter BTS bővítés a Prologis Park Tilburg területén (Hollandia)

– 22 084 négyzetméter spekulatív fejlesztés a Prologis Park Siziano területén (Olaszország)

„A negyedik negyedévet az egészséges kínálat és az azonnali, erős kereslet összhangja jellemezte. Mindez a továbbra is alacsony üresedési rátával együtt a spekulatív épületek számának rendszerezettebb növekedését eredményezte” – teszi hozzá Ben Bannatyne. „A piaci feltételek továbbra is kedvezők, a változatos és széles körű kereslet pedig kiegyensúlyozott kínálattal egészül ki. A nettó működési bevétel nagysága szerint a német, a holland, a cseh, az olasz, a spanyol, a magyar és a svéd piacok tekinthetők a legerősebbeknek.”

További tevékenység

A Prologis hat, összesen 105 367 négyzetméternyi épületet vásárolt Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban, valamint hat, összesen 218 323 négyzetméter alapterületű telket Csehországban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában. A vállalat 2018 során összesen 157 663 négyzetméternyi épületet és 1,7 millió négyzetméternyi telket vásárolt.

A Prologis 57, összesen 1,06 millió négyzetméternyi épületet értékesített Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában és Spanyolországban, továbbá kilenc, összesen 780 698 négyzetméter alapterületű telket adott el Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon és Lengyelországban. 2018-ban összesen 1,75 millió négyzetméternyi épület értékesítése és 1,38 millió négyzetméternyi telek eladása valósult meg.

A negyedév végén a vállalat konszolidált alapon vagy konszolidálatlan vegyesvállalatokon keresztül összesen 16,3 millió négyzetméter ingatlant és fejlesztési projektet birtokolt részben vagy egészben Európában.

Gijs van Wulfen széles körben elismert szakértő és előadó az innováció és a design gondolkodás témakörében. Lírai mesemondó, akinek expresszív, egyben informális előadói stílusa van tele humorral és fontos meglátásokkal. 300 ezernél is több követője van a LinkedInen – ezzel az egyik legbefolyásosabb nemzetközi innovációs szakértő. Több sikerkönyv szerzője, 2017-ben megjelentetett „The Innovation Maze” (Az innovációs labirintus) című könyve az Év Menedzsment könyve díját nyerte el szülőhazájában, Hollandiában. Rendszeres előadó a legnagyobb innovációs konferenciákon.

Az ő nevéhez fűződik a FORTH innovációs módszer megalkotása. A FORTH a gyakorlati élet talaján fejlődött: öt lépésből álló, tudományosan igazolt és világszerte használt módszer, mely ötvözi az üzleti és a design gondolkodást. Ennek segítségével Gijs van Wulfen tanácsadóként abban segíti a vállalatokat, hogy képesek legyenek az innováció elindítására, egyben lefektessék egy innovációs szervezeti kultúra alapjait.

Szakterülete az innovációs stratégia kialakítása, vezetése, új termékek és szolgáltatások fejlesztése. Ügyfelei egyaránt megtalálhatóak az iparban és a szolgáltatási szektorban, valamint az innovatív termékek, szolgáltatások, üzleti modellek vagy új piacok iránt érdeklő nonprofit szervezetek körében is. Referenciái között olyan cégek szerepelnek, mint a 3M (USA), a AIRBUS Group (Franciaország), az ENZEN (India) és a Bilfinger (Hollandia).

Február 19-én végre nekünk is lehetőségünk lesz élőben meghallgatni a nemzetközi szakember izgalmas és garantáltan szórakoztató előadását a „Merj fejlődni – Út az innovációhoz” konferencián, amelyen még számos külföldi és hazai szakember osztja meg gondolatait és tapasztalatait az innováció témakörében.

Bővebb információ a konferencia honlapján.

Ismerkedjen meg Gijs van Wulfennel.

A közel 200 fő részvételével megtartott MAF „Közösen a közösségért? avagy vállalatok a közösségek fejlődéséért” konferencián a hazai üzleti, civil és állami szektor szakemberei a helyi közösségek fejlesztése során szerzett tapasztalatokat osztották meg.

Bevezető-gondolatébresztő előadásában Elzo Molenberg, a Holland Királyság Nagykövetségének helyettes misszióvezetője rámutatott, hogy kormánya évi 50 milliárd euró értékben vásárol fenntartható forrásból, a holland cégek szövetségbe is tömörültek az ügy érdekében, Magyarországon pedig az önkormányzatokkal és civilekkel közösen szervezett roadshow keretében népszerűsítik a felelős működés gondolatát. A fő kérdés véleménye szerint az, hogy a cégek hogyan tudnak a politikai kérdéseket megkerülve, valódi társadalmi felelősségvállalást kifejteni.

Ezt követően Kőszegi András, a Brandtrend ügyvezetője moderálásával vállalati szakemberek beszélgettek arról, mit tehetnek a helyi közösségek fejlesztéséért. Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketingkommunikációs vezetője szerint már maga a pénzügyileg hatékony működés is része a társadalmi felelősségvállalásnak. Önkormányzati szinten hatékony együttműködéseket tapasztalt, míg a civilek közül sokan nem is pénzt, inkább kommunikációs támogatást kérnek tőlük. Samu Zsófia, az Auchan Magyarország Kft. kommunikációs igazgatója hasonló tapasztalatokról számolt be. Náluk a legfontosabb feladat megtalálni az adott közösségben támogatásra szorulókat, és a problémafeltárásban a helyi kormányzati szervek nagy segítséget jelentenek – miközben maguk a kiírások természetesen politikamentesek. Kelenvölgyi Ágnes, a MOL-csoport szponzorációs vezetője fontosnak tartja, hogy valós problémákra valós válaszok szülessenek. Ehhez a kollégákat is célszerű bevonni az ügyek vagy a támogatott szervezetek kiválasztásába, hiszen mindenkinek van egy civil élete is.

Magyar Henrietta, a Tesco Magyarország kormányzati és közösségi kapcsolatok vezetője azt az elvárást fogalmazta meg a civilek felé, hogy ne csupán pénzforrásként, hanem partnerként tekintsenek a cégekre. A transzparencia, az elszámoltathatóság, valamint a kommunikációs együttműködés az adományozó és az ügy szempontjából is elengedhetetlen. Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs Alapítvány stratégiai tanácsadója ezzel kapcsolatban a segítségüket ajánlotta fel, ők ugyanis arra is rálátnak, a civilek szempontjából milyen elvárások reálisak. Az alkalmazott mérőszámok mellett a stratégiai pozicionálásnak való megfelelés is fontos, de akár az olyan „puha” faktorok is, mint hogy például a menedzsment elsírja magát a projektekről készült filmeken – mutatott rá Kanyó Roland, a dm Kft. marketing- és PR menedzsere. A kisközösségekben különösen jelentős kihívás a támogatási programok hosszú távú hatásainak nyomon követése, vagy akár az olyan szinergiák feltárása, mint például a jóllakott gyermekek magasabb iskolalátogatási hajlandósága.

A kerekasztal-beszélgetés után a vendégek spontán kialakuló, irányított beszélgetések során tárták fel a vállalati és civil együttműködés sajátosságait. Visszatérő felvetés volt a kölcsönös ismerethiány, illetve egyfajta „civil tőzsde” igénye, ahol egyrészt a vállalatok megtalálhatják a stratégiai céljaikhoz illeszkedő szervezeteket, másrészt a csekély kommunikációs potenciállal rendelkező civilek is észrevétethetik magukat. Különös problémaként merültek fel azok a „nem fotogén”, illetve politikailag kényes ügyek – például a pszichiátriai betegek vagy épp a TASZ támogatása -, amelyek mellé nem szívesen állnak vállalatok, vagy névvel egyelőre nem vállalják a támogatásukat. Mindenesetre mindkét oldalon szükséges erőforrásokat dedikálni a feladatra, rögzített célok és sikerkritériumok mentén, őszintén működni, és elengedhetetlen a rendszer humán szereplői közötti kémia megléte is.

Az ebédszünetet követően Horváth Anna, a NESsT igazgatójának vezetésével a társadalmi vállalkozásokról beszélgetett Dr. Czafrangó János (good.bee programvezető, Erste Bank Hungary Zrt.), Eszter Elemér (elnökségi tag, Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete), Gulyás Erzsébet (országigazgató, Badur Alapítvány), Nagy Gábor (ügyvezető, IFUA Nonprofit Partner), Dudás Csilla (szenior kommunikációs menedzser, Unicredit Bank) és Tringer Ágoston (PR menedzser, Invitech Megoldások Zrt.). Megegyeztek abban, hogy minden projektbe érdemes több embert, ezáltal több tudást bevonni. A visszatérítendő támogatások igénybe vétele az üzleti terv alapos átgondolására kényszerít, még akkor is, ha ezekben az esetekben az elsődleges cél nem a hitel visszafizetése, hanem a társadalmi cél megvalósulása. Örömmel konstatálták, hogy a szektor megérett a piaci befektetésekre: a támogatók mellett megjelentek a hitelintézetek és a szakosodott kockázati tőkések is, és egyre több a jó projekt. Amennyiben ezek az önfenntartásra már képesek, a piaci szakemberek hozzá tudnak tenni annyit a tudásukból, hogy nyereségessé is váljanak – állítják.

Ezt követően Schubauer Krisztina, a Microsoft Citizenship vezetője ismertette a MAF IMPAKT munkacsoport kommunikációs ajánlásait a vállalatok számára, melyeket az új EU CSR-stratégiai ajánlások mentén fejlesztettek ki. A kulcsszavak a menedzsment-szemlélet, a vállalati stratégiával összhangban álló programok, az elköteleződés a fenntarthatóság mellett, az érintettek és a hozzájuk vezető csatornák feltérképezése, a teljesítménymérési indikátorok és az adatgyűjtési folyamatok meghatározása, valamint a megfelelően megfogalmazott és időzített CSR-üzenetek, lehetőség szerint összhangban a vállalati kommunikációval. Az ajánláshoz eddig már tíz vállalat csatlakozott Magyarországon.

Reiter Viktor, az IMEDIA Kft. elemzője a társadalmi befektetések kommunikációjának trendjeit ismertette a hazai médiában. A mintegy 120 legnagyobb cégről fél év alatt megjelent 170.000 híradásból csupán 1500 volt CSR-üzenet. A masszából egyrészt a nagyvállalati összefogások (pl. közös élelmiszer-adományozás) tudtak kiemelkedni, de az is megfigyelhető, hogy a lista első húsz cége jóval a mezőny átlaga felett teljesített, a Penny Market esetében például a megjelenések 20%-a CSR-jellegű volt. Ami a médiatípusokat illeti, a felelősségvállalással kapcsolatos üzenetek az országos sajtóba és televíziókba a jelek szerint könnyebben kerülnek be, mint az online felületekre. Az IMEDIA ezentúl minden félévben megismételni tervezi a felmérést.

Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke a CSR kommunikáció mérésének lehetőségeiről beszélt. Elmondta: számos megoldással mérhető a vállalati hírnév, mint a sentiment analízis, a net promoter score, omnibusz kutatások, a megjelenések hirdetés-egyenértéke, a hazai fejlesztésű RepVal hírnév-mérési rendszer, vagy épp az elnyert díjak, elismerések száma, de mérőszám lehet az örökbe fogadott kutyák vagy a kihelyezett defibrillátorok száma is. A lényeg, hogy erről a folyamat elején szülessen döntés, és ne csak a kommunikációt, hanem a teljes CSR-tevékenységet mérjék. Az pedig elengedhetetlen, hogy az önálló kommunikációs értékkel nem bíró alapok – például a munkavállalókkal való tisztességes bánásmód – is rendben legyenek a vállalatnál.

A konferenciát a MAF Társadalmi Befektetések Díj átadása zárta. A négy kategória díjazottjai a következők voltak:

MAF Leginnovatívabb Támogatói Program Kategória:

1. Tesco-Global Áruházak Zrt. – Ön választ, mi segítünk! – helyi közösségi kezdeményezések támogatása program
2. MOL Nyrt. – KÖSZ! Program 2014-15
3. Budapest Bank Zrt. – Dobbantó, Budapest Bank – pénzügyekről nőknek program

MAF Legsikeresebb Partneri Együttműködések Kategória:

1. Ericsson Magyarország – Beprogramoztuk a lányok jövőjét program
2. Dreher Sörgyárak Zrt. – Ésszel iszom program
3. Szerencsejáték Zrt. – Játék határokkal program

MAF Legnagyobb Hatást Elérő Támogatói Program Kategória:

1. K&H Csoport – K&H Gyógyvarázs program
2. MOL Nyrt. – KÖSZ! Program 2014-15
3. Magyar Telekom Nyrt. – Legyél Te is Informatikus! pályaorientációs program; Telenor Magyarország Zrt. – Biztonságos internet oktatási program; Vodafone Magyarország Alapítvány – Vodafone Digitális Iskola Program

MAF Az Év Társadalmi Befektetési Programja Kategória:

1. Ericsson Magyarország – Beprogramoztuk a lányok jövőjét program
2. K&H Csoport – K&H Gyógyvarázs program
3. MOL Nyrt. – KÖSZ! Program 2014-15

A Magyar Adományozói Fórum négy további pályázó vállalat eredményeit ismerte el különdíjjal:

• JUNIOR Különdíjban részesült a Heineken Hungária Zrt. – „Segíts sörrel! – Sörfesztivállal egy jó ügyért” programja
• SENIOR Különdíjat kapott a dm kft. – „Együtt egymásért” programja
• az ÖNKÉNTESSÉG Különdíjat nyerte el az Erste Bank Hungary Zrt. – „+1 tett Közösségi csapatmunka” kezdeményezése.
• 2016-ban osztotta ki első alkalommal a MAF a From global to local Különdíjat, melyet a Danone Magyarország Kft. – „Tegyünk Együtt a Gyermekekért: Danone Higgy az Álmaidban Focikupa” programja nyert el.

(A nyitóképen a fődíjasok)

A napi 120 millió vásárlót kiszolgáló Alibaba Tmall Global nevű megoldása keretében május óta különböző országok márkáinak is helyet kínál a „nemzeti pavilonokban”. Tizenharmadikként – többek között az Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, és Dél-Korea után – Hollandia csatlakozott a körhöz. Az Albert Heijn és Attent szupermarketláncok mellett a Nutrilon, Hero Baby, Philips és a Friso márkák is helyet kapnak az aloldalon, amely jelenleg több mint 80 holland márkát kínál az ázsiai ország vásárlóinak. A KLM légitársaság ajánlatai pedig egy külön megállapodás keretében az Alitrip weboldalon jelennek meg.

Az e-kereskedelmi óriás egyébként is erősít Európában: nemrég bővítette londoni irodáját, és a milánói után német és francia képviseletek megnyitását tervezi.

(Forrás: Inside Retail Asia, fotó: a Tmall éves gálája)