Novák Péter, az MRSZ elnöke a piaci számok kapcsán összegezte a Reklámszövetség legfontosabb következetetéseit: „Összességében elmondható, hogy 2024-ben végre 2019-hez képest is reál növekedési pályára állt a kommunikációs szakma. Elsősorban a versenyszféra kommunikációs ráfordításai indukálták a piac bővülését. A 2020-ban kezdődő rendkívül volatilis időszak után az elmúlt évet már a stabil növekedés jellemezte. Bár 2024 is atipikus volt, – hiszen a stagnálás közeli gazdaság esetén kevéssé jellemző, hogy az iparágunk bővülni tud, – tavaly mégis ez történt (+7,6%).”

A médiapiaci folyamatok kapcsán kiemelte: „A médiaköltésben a 2021. évi felpattanás utáni két évben is reálcsökkenés volt tapasztalható, így fellélegezhetett a piac, hogy 2024-ben reálértéken is végre 4,5%-kal meghaladta a 2019. évit és a kommunikációs iparági szektorok összeteljesítménye is 3,9%-kal gyarapodott tavaly reálértéken. A piac bizakodását mutatja az is, hogy a közelmúltban lebonyolított 7. MRSZ Barométer felmérés válaszadóinak prognózisa szerint 2025-ben hasonló mértékű, 8% feletti növekedés várható a média reklámköltésekben és 4% feletti gyarapodás a további kommunikációs iparági szektorokban.”

Mindezekkel szemben a negyedszázados piaci számokra visszatekintve azt is hangsúlyozta: „25 év alatt drasztikusan, 43 százalékponttal csökkent a médiaköltés aránya a GDP-hez viszonyítva Magyarországon. A nemzetközi adatok viszonylatában is rendkívül alacsony a hazai 0,47%-os adat annak fényében, hogy 2024-ben a nemzetközi átlag 0,99% volt és bár világszerte csökkent a médiaköltés/GDP mutató, hazánkban jóval nagyobb mértékben, mint a nemzetközi átlag.”

A 2024-es MRSZ Médiatorta mérete 384,4 milliárd forint

2023-hoz képest 27,3 milliárd forinttal több reklámbevétellel gyarapodtak a médiatípusok, ami +7,6%-os változást jelent. A hazai média reklámbevétel bővülése (+5,4%) elmarad a teljes médiatorta növekményétől. A sajtó kivételével minden médiatípus – a rádió és a mozi kiemelkedő mértékben – növelni tudta reklámbevételeit.

Ötödik éve nincs változás a médiatípusok sorrendjében: (1) globális digitális platformok, (2) televízió, (3) hazai digitális média, (4) sajtó, (5) közterület, (6) rádió, (7) mozi.

Bár a digitális reklámköltés növekedési üteme lassult, továbra is a digitális a domináns csatorna, hiszen a teljes médiaköltés 54%-át a digitális (globális és lokális együttesen) foglalja el. 2024-ben a globális szereplők még mindig pontosan ugyanakkora %-os növekedést (+12,1%) tudtak felmutatni, mint az előző évben, addig a lokális digitális szereplők növekedési mértéke a 2023-as szárnyalás (+24,2%) után – mely részben a frissen bekerülő influencer marketing adatnak is köszönhető – 2024-ben kisebb arányú volt (+6,5%). A teljes médiatortában a hirdetők digitális reklámforint ráfordításainak 35,1%-a, míg a teljes digitális reklámköltés 65%-a globális digitális szereplőknél landol. A lokális (hazai) digitális tartalomszolgáltatóknál realizálódott reklámköltés az egész médiatortában 18,9%-ot, a teljes digitális reklámköltésben 35%-ot képvisel.

A pozitív irányban változó szegmensek növekedési üteme lelassult és a különbségek is csökkentek: 2024-ben a növekedésben lévő médiatípusok kisebb amplitúdójú bevételnövekedést mutatnak (+6,2-15%), mint 2023-ban (+0,6-23,6%). A legnagyobb irányú gyarapodást 2024-ben is a kisebb méretű szereplők realizálták: 2024-ben a mozi még mindig 15%-os növekménnyel tört előre és a rádió (+14,1%), is kiemelkedően teljesített. A sajtópiac 2024-ben -8,3%-os csökkenést mutatott a 2023-as alacsony növekedése (+0,6%) után.

Reálértéken a teljes médiatorta először haladja meg a 2019-es szintet: +4,5%. Egyes médiatípusok azonban még mindig nem érik el a 2019-es reálértéket. A sajtó 60%-os csökkenésben van, de a mozi is 20,9%-kal apadt. A TV-nél már javulás látható, „csak” 11,8%-os a reálértéken számolt deficit. A digitális– mind a globális, mind a lokális szegmense – számottevő (globálisan szereplők esetében pedig látványos) reálérték növekedést produkált 2019-hez képest.

Néhány médiatípus stabilitását támogatja, hogy a reklámon túl más bevételi forrásokra is támaszkodhat, mint például TV terjesztési, sajtó olvasói vagy mozi jegybevételek. Ezek nagysága megközelíti, vagy meghaladja a reklámbevételeket is: például a mozi 2024-es jegybevétele (21,9 Mrd Ft) több mint ötszöröse a reklámbevételnek (3,9 Mrd Ft).

A globális- és lokális digitális, tévés, nyomtatott, közterületi, rádiós és mozi médiatorta szeletek háttere:

Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések 2024. évi számai kapcsán kiemelte: “Az IAB Hungary adatai alapján – amely elkészítésében már 15 éve partnerünk a Pwc – digitális reklámozásra 207,6 milliárd forintot fordítottak a hirdetők, ami 10%-os nominális bővülést és 6% feletti reálnövekedést jelent a 2023. évi 188,7 millárd forinthoz képest. A bűvülést elsősorban a videós hirdetések iránti növekvő kereslet és a programmatic hirdetések fejlődése hajtotta, emellett pedig szerepet játszottak az olyan feltörekvő területekre irányuló növekvő költések is, mint az influencer marketing vagy a digitális audió hirdetések.”

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke így összegezte a tévés piac számait: „A televíziós reklámpiac 2024-ben kimagasló eredményeket ért el, hiszen a szektor árbevétele meghaladta a 88,2 milliárd forintot, amely jelentős növekedést mutat a 2023-as 81,1 milliárd forinthoz képest. A hazai televíziós hirdetési piac továbbra is erős alapokon nyugszik, amelyet a kereskedelmi reklámbevételek dominanciája is bizonyít.

A hagyományos televíziós reklámokat megtestesítő ,kereskedelmi spot’ reklámkategória 2024-ben kiemelkedően jó évet zárt, és több mint 10%-kal erősödött az előző évhez képest. A kategória teljes árbevétele meghaladta a 74 milliárd forintot, amely megbízhatóságát és stabilitását is alátámasztja. Ez a szegmens továbbra is fontos szerepet tölt be a hazai hirdetők stratégiájában, hiszen kiszámíthatóságot és magas megtérülési arányt biztosít.

Az innovatív reklámeszközöket magában foglaló ’kereskedelmi non-spot’ kategória 2024-ben is folytatta a 2023-as trendet, és tovább növekedett. A szegmens teljes árbevétele elérte az 5 milliárd forintot, amely 2%-os emelkedést jelent a megelőző évhez képest. Ez a szegmens egyre nagyobb teret nyer a televíziós reklámpiacon, hiszen a hirdetők egyre inkább keresik az alternatív és kreatív megoldásokat.
A televíziós reklámpiacon belüli állami forrásokból származó megrendelések értéke 2024-ben 2,7%-kal csökkent, de továbbra is meghaladta a 7,3 milliárd forintot. Az árubarter ügyletekbõl származó bevételek is csökkenést mutattak, míg 2019-ben ezek az ügyletek a piac 2,79%-át tették ki, addig 2024-ben arányuk már kevesebb mint 0,5% volt.

A televíziós terjesztési bevételek terén a MEME megbízásából a PwC Magyarország ismét felmérte a szektor teljesítését. A becslések szerint 2023-ban a terjesztési bevétel 72,1 milliárd forint volt, amely 2024-re 77 milliárd forintra nőtt, ami 6,7%-os emelkedést jelent. Ez azt mutatja, hogy a terjesztési bevételek piacának aránya a teljes televíziós piac (reklám és terjesztés) 46,6%-át teszi ki.

Összességében a televíziós reklámpiac 2024-ben stabilan fejlődött, mind a ’Spot’-típusú, mind a ’Non-spot’ reklámkategóriák növekedést mutattak. Az ipar továbbra is stabil és ellenálló a gazdasági változásokkal szemben, miközben folyamatosan alkalmazkodik a hirdetői és fogyasztói igényekhez. A következő évek várhatóan további dinamikus fejlődést hoznak majd a szektor számára.”

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kifejtette: „A sajtó megtartotta helyét a médiatortában, az MLE összesítése alapján 2024-ben a „net-net” nyomtatott reklámpiac bevétele 34,706 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 56,713 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2024-ben 113,312 milliárd forint. A lapértékesítésből származó bevétel mintegy 50 %-ot tesz, ki míg a hirdetési árbevétel 31 %-ot. A nyomtatott kiadványokkal kapcsolatos bevétel számos kiadó számára maradt szignifikáns bevételi forrás, bár a szórás az idei év számaiban jelentős volt, a cégek egy része a print hirdetési piacon is növekedést könyvelt el. A print láb továbbra is rendkívül erős, a teljes bevétel 81 %-áért felel.

A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 21,893 milliárd Ft online hirdetési árbevételt is realizáltak. A digitális tartalomhoz kapcsolódó hirdetési árbevételek éves összevetésben 4,6%-kal nőttek. Ez jelenleg a teljes bevétel 19%-át teszi ki. A 2024-es kutatási adatok alapján az írott sajtó továbbra is sokszínű tájékoztatás alapja, az olvasóknak még mindig egy jelentős része a nyomtatott lapokból jut fontos napi információhoz, így az újság továbbra is a demokratikus közélet elengedhetetlen eleme. A fogyasztói igényeket jelzi, hogy a NOK 2024-es extra kutatása alapján 800 ezer fő nyilatkozott úgy, hogy a tegnapi napon olvasott valamilyen napilapot vagy magazint. Figyelembe véve a média széttöredezettségét, a fogyasztók rendelkezésére álló választékot, ez egyáltalán nem elhanyagolható volumen. Fentiek miatt is indokolt, hogy a napilapok áfa csökkentését a magazin piacra is kiterjessze a kormányzat, amely egy gazdaságilag hatékony hozzájárulás lenne a gazdasági nehézségek enyhítésére, hozzájárulna a digitalizáció elősegítéséhez és elősegítené az üzleti modellek továbbfejlesztését is. A NOK extra kutatása rámutatott, hogy a nyomtatott sajtóban elhelyezett hirdetések egyáltalán nem irritálóak a fogyasztók számára. Zavaró hatásuk csekély (25%), ennél alacsonyabb érték csak néhány közterülti hirdetési forma (járműreklám, megállókban levő hirdetések) esetében figyelhető meg. Az MI-alkalmazások megjelenésévél a globális médiapiac tovább növekszik, a nemzeti médiapiacok mérete azonban csökken. A platformok részéről továbbra sem alakult ki transzparens gyakorlat, hogy a felhasznált tartalmakért jogdíjat fizessenek a kiadóknak. Emiatt fontos még erőteljesebben küzdeni a kiadókat illető szellemi tulajdonjogok hatékony védelme érdekében, hiszen az MI vállalatok is a kiadók tartalmainak és tudásának felhasználásával teremtenek értékeket a maguk számára.”

Tóth Orsolya, az MRSZ-OOH szövetség elnöke hozzáfűzte: „A hazai OOH (közterületi) piac a 2024. évre erős stabilizálódást mutat, előző évhez képest mintegy 6,2%-os bevétel növekménnyel. A közterület média továbbra is őrzi meghatározó helyét a tömegmédiumok körében, amelyhez jelentősen hozzájárul a piaci eszközállomány folyamatos minőségi, elsősorban digitális fejlesztése és cseréje. A teljes médiapiaci részesedés hamarosan eléri a 10%-ot. Ugyanakkor amennyiben csak a hazai médiapiacot vizsgáljuk és eltekintünk a külföldi digitális médiatulajdonosokhoz érkező pénzektől, akkor a médiapiaci bevételi részarány eléri a 13.4%-ot. 2024. évben elkészült az NMHH reklámkatasztere, melynek keretében már közel 36.000 db reklámeszköz került hivatalos nyilvántartásba. 2024 nyarától már csak az így nyilvántartásba vett, egyedi regisztrációs kóddal ellátott reklámeszközökön lehet hirdetési helyeket szabályosan értékesíteni. A 2025. évben további érdemi lépések történnek annak érdekében, hogy a hirdetők által elvárt szolgáltatások az országban minden egyes településen magas színvonalúak legyenek, különös tekintettel a településkép rendezésére.”

Ürge Dezső, a RAME és HEROE elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze: „Magyarországon a rádiós kínálatot a közszolgálati rádiók mellett 80 kereskedelmi és 74 közösségi jellegű rádiós médiaszolgáltatás alkotja. Az összesen 159 médiaszolgáltatásból álló földfelszíni rádiós kínálatból 154 szolgáltatás a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződés alapján működik. Az egyetlen országos kereskedelmi csatorna a Retro Rádió mellett további 153 körzeti, helyi, illetve kisközösségi rádiós médiaszolgáltatás üzemelt összesen 225 frekvencia igénybevételével. A 2024/IV. negyedéves NMHH-Kantar-Hoffmann-M-Meter által készített hallgatottságmérés eredményei alapján a rádiókat napi szinten 5,5, míg hetente 7,3 millióan hallgatják a legalább 15 évesek körében. Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 66 százaléka napi szinten, míg 89 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót. A rádióhallgatással töltött idő átlagosan majdnem 4 óra, ami igen magasnak mondható. A rádió továbbra is széles körben elérhető, akár mobil eszközökön keresztül is könnyen hozzáférhető, így a hirdetők számára vonzó lehetőséget kínál. Ráadásul a hagyományos rádiók is egyre inkább integrálják a digitális platformokat, például a közösségi médiát és a podcasteket, ami új lehetőségeket teremt a hirdetők számára. 2024-ben az előző évhez képest a rádiós piac hirdetési bevétele 14 százalékkal emelkedett, ami a gazdasági környezetnek és a hirdetési költségvetések növekedésének egyaránt köszönhető volt. A rádiók összefogása révén sok hirdetőhöz eljutott az az információ is, hogy hetente, több mint 7 millió embert érnek a rádiók az országban, amivel a rádió továbbra is tömegmédium.”

Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising médiaértékesítési igazgatója kiemelte: „A mozis szektor 2024-ben újabb rekordot ért el, 15%-os növekedéssel, így a mozis reklámpiac immár egy 3,9 milliárd forintos szeletet tesz ki a médiatortából. Ezt az eredményt nagymértékben segítette a blockbuster filmek erős jelenléte, például az Agymanók 2., a Gru 4., a Dűne: Második rész, valamint a magyar produkciók, mint a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled, amelyek egyre nagyobb közönséget vonzanak a mozikba.
A mozis hirdetési kedv is élénkül, hiszen egyre több márka ismeri fel a mozi reklámok páratlan elérését és a nézők magas fokú elköteleződését. A mozi mint reklámfelület egyedülálló hatékonyságot biztosít: itt a nézők végig nézik a reklámszpotokat, elkapcsolási lehetőség nélkül, teljes figyelemmel, ráadásul mindezt hatalmas, akár 400 négyzetméteres vásznon.

Ezek a tényezők együttesen tovább erősítik a mozit, mint prémium hirdetési platformot. 2025-ben tovább fokozódhat a mozik lendülete, hiszen ismét számos kiemelt film érkezik a vásznakra. A várva várt folytatások között szerepel az Avatar, a Mission: Impossible, a Superman és a Jurassic Park következő része, valamint olyan új nagyszabású produkciók, mint az F1, a Minecraft és a Michael Jackson életéről szóló film. Ezek a filmek várhatóan tovább növelik a nézőszámokat és erősítik a mozis reklámpiacot.”

Az MRSZ Kommunikációs torta (2024) mérete 7,6%-kal gyarapodott: 715 milliárd forint

Hivatal Péter, az MRSZ média- és kommunikációs torta munkacsoport vezetője kiemelte: „A Non-Médiatorta (2024) mérete 331,2 milliárd forintot tett ki. 2024-ben a kommunikációs iparági szektorok összességében már reálértéken számolva is enyhe, 3,9%-os össznövekedést mutattak. 2024-ben szinte minden kommunikációs szektor növekedni tudott: Az adatvezérelt szelet (5,5%), a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások (5,3%) és a PR (3,9%) reálérték volumennövekedéssel állnak a dobogós helyeken. Az ambient terület nominálisan bár stagnált, de reálértéken mínuszba futott, ezzel az egyedüli kommunikációs tortaszelet, amely reálértéken csökkent. A rendezvény szektor növekedése a 2023-as szárnyalás után kisebb mértékben növekedett tavaly.”

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás és PR szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ újraválasztott elnöke kiemelte: „Az ügynökségi bevételek dinamikusan nőttek a piaci hirdetőknek dolgozó médiaügynökségeknél, elsősorban a média árak növekedésének betudhatóan. Ennél visszafogottabban nőttek a jelentős mértékben állami megbízásokon dolgozó ügynökségek bevételei, mind a kreatív, mind a média oldalon. A piaci ügyfeleknek dolgozó kreatív ügynökségek is az infláció felett tudták növelni bevételeiket, így összességében az előzetes szakértői becslésünk egy 9,1%os növekedést mutat 2024-re ezen a területen.

Fontos megjegyezni, hogy bár ez reálértéken is növekedő bevételt jelent a szektorban, a bér-, működési és alvállalkozói költségek ennél jelentősen nagyobb arányú átlagos növekedése miatt, a profitabilitás inkább csökkenhetett az előző évhez képest.”

Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, a MaReSz alelnöke az eseménymarketing piac 2024-es költéseit az alábbiak szerint jellemezte: „A rendezvényszektor vállalati eseménymarketing piacának árbevétele 2024-ben 78,4 milliárd forint volt és 4,3%-os növekedést mutatott éves szinten, ami azt jelenti, hogy a rendezvényszektor visszaállt a normál növekedési pályára a 2023-as, közel 23%-os – a Covidot követő extrém keresletet mutató – kiugró növekedés után. A legfrissebb nemzetközi előrejelzések azt mutatják, hogy a személyes találkozások iránti igény tovább erősödik az AI-vezérelt világban. Az európai rendezvényszervezők 82%-a jelezte, hogy 2025-ben olyan eseményeket fog szervezni, amelyek személyes jelenlétet is igényelnek.”

Hivatal Péter, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség alelnöke az adatvezérelt marketing (DM) piacot kommentálta: „Az adatvezérelt piac stabil, a pontosabb mérést lehetővé tevő módszertani váltás után is, inflációt meghaladó növekedést mutatott 2024-ben. A turbulens jövőkép előtérbe hozza a hatékonyságot, ilyenkor az adatvezérelt eszközök és csatornák is egyre inkább kulcselemmé válnak. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos meglévő tudás és integrációs tapasztalat is a terület további erősödését vetíti előre.”

„A marketingkutatás piaca 2024-ben is növekedni tudott, ami mindenképpen sikernek tekinthető, figyelembe véve, hogy a legnagyobb megrendelők nehéz évet tudhatnak maguk mögött, ami főleg a fogyasztás alacsony dinamikájának köszönhető. Ugyanakkor ez a növekedés reálértéken csak minimális bővülést jelent, összességében tehát inkább egy stabilizációról beszélhetünk a 2023-as jelentősebb (bár reálértéken ott is szűkebb) növekedés után.” – elemezte az adatokat Kassai Endre, a Piackutatók Magyarországi Szövetségének elnöke.

Az adatgyűjtést koordináló Impetus Research ügyvezetője, Bacher János kiemelte: „2023-ban a kommunikációs torta szereplői közül a marketingkutatás érte el az egyik legmagasabb növekedési ütemet. Számítottunk rá, hogy 2024-ben a növekedés ezt a szintet már nem fogja elérni. Örülünk ugyanakkor, hogy az adatbőség időszakában az ügyfelek továbbra is számítanak a megbízható kutatási adatokra és üzleti döntéshozatalukban jelentős szerepet szánnak a kutatási szakma által értékes tudásnak.”

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „A PR-szakterület láthatóan tovább erősödött 2024-ben, amit a turbulens geopolitikai helyzet és a gyorsuló technológiai változások is elősegítenek. A PR-ügynökségek egyre inkább stratégiai tanácsadók is, nélkülözhetetlenek a reputáció védelmében, a sokféle érdekgazda közti eligazodásban. A mesterségesintelligencia-megoldásokkal pontosabbá válhat az adatfeldolgozás és -elemzés, automatizálhatóak az időigényes, de önmagukban viszonylag alacsony értékű folyamatok. Az így felszabaduló szakértői idő és tudás jóval magasabb hozzáadott értéket kínál a megbízók számára. Ez már látszik a számokban is, a tavalyi év kétszámjegyű bővülést hozott a klasszikus PR-szolgáltatások terén. Valamelyes csökkenést látunk a reklámügynökségi és médiatervezői-vásárlói szolgáltatásoknál, viszont markáns növekedést az influencer marketing területén. Ellentétes a mozgás az ügynökségi M&A tevékenységben nemzetközi és hazai szinten: míg a globális trendek egyértelműen a konszolidáció irányába mutatnak (ld. Omnicom–IPG egyesülés), addig a magyar PR-ügynökségek továbbra is rendkívül fragmentált piacot alkotnak. A 2025. évi várakozásaink vegyesek: miközben a világgazdasági helyzet rendkívül bizonytalan, ez egyben hatalmas lehetőségeket is tartogathat a PR-ügynökségek hagyományosan erős szakterületein, a reputáció- és változásmenedzsmentben vagy a kríziskommunikációban.”

Gulyás János leköszönő elnök a 2018. december és 2024. október közötti elnökségi időszakáról tartott beszámolója során kitért arra, hogy ismét mozgalmas hat év van a szakma és a szervezet mögött. Hozzátette, elégedettséggel tölti el, hogy a szakmai szervezet ebben az időszakban is kiemelten aktív érdekképviseleti tevékenységével további eredményekkel tudta segíteni az iparágat a kormány stratégiai térképére helyezve a reklámipart; a COVID ideje alatt a kommunikációs  szereplők terheinek csökkentésére és a szektort támogató kormányzati intézkedésekben jeleskedve; és végre 2019-ben sikerült elérni a reklámadó felfüggesztését is; míg a kormányzattal, szabályozókkal bizonyos témákban és ügyekben valós szakmai párbeszéd alakult ki a hosszú évek alatt, amely most éppen a közterület szabályozása kapcsán mutatkozik meg. „Ezek az eredmények természetesen nem csak az elnök munkájának köszönhetőek, hanem az ebben a két ciklusban aktív MRSZ tisztségviselőkkel (pl.: ügyvezetőségi és elnökségi tagokkal, tagozati vezetőkkel) elért közös sikerek: Köszönöm minden 2019-2024 között reklámszövetségi tisztségviselőként dolgozók munkáját. Külön büszke vagyok arra, hogy az MRSZ olyan transzparens és demokratikus szakmai szervezet, amely alapszabályában rendelkezik arról, két (3-3 éves) elnöki ciklus után ugyanaz a személy nem indulhat a választáson, nem jelölhető. Ezért most elnökként átadom a stafétát, de tagként továbbra is aktív maradok az egyesületben” – zárta elnöki beszámolóját a közgyűlésen Gulyás János.

A 2024-2027-es periódusra megválasztott elnök, Novák Péter az eredmények ismertetése utána hangsúlyozta: „Nagyon köszönöm a Reklámszövetség tagságának megtisztelő bizalmát és gratulálok a Magyar Reklámszövetség frissen megválasztott elnökségi- és felügyelőbizottsági tagjainak is,  akikkel az elkövetkezendő három évben együtt dolgozhatunk. Mindig is fontosnak tartottam a szakmai szervezetek szerepét iparágunk jövőjének alakításában, ezért is vettem részt a Magyar Reklámszövetség munkájában az utóbbi 25 évben. Az előző elnökségi ciklusban, Gulyás János vezetésével elindított projekteket folytatni fogom, nagy hangsúlyt fektetve az elnökség, tagozatok, tagságunk még aktívabb bevonására, utóbbi bővítésére, valamint a többi iparági szakmai szervezettel történő együttműködésre. Az MRSZ, mint a reklám, média és kommunikációs iparág ernyőszervezete jövőre lesz 50 éves, mely megfelelő mérföldkő – a megemlékezés mellett – a közös gondolkodásra és tennivalók meghatározására iparágunk jövőjével kapcsolatban, annak érdekében, hogy a kommunikációs ipar az emberek jóllétét és a fenntartható fejlődést szolgálja.”

A közgyűlésen az elnökség Hivatal Pétert MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tag díjjal tüntette ki. Hivatal Péternek kiemelkedő szerepe volt a korábbi reklámtorta, a mai média- és kommunikációs „torta” piaci számok és indexek előállításában és megreformálásában hosszú éveken keresztül. Emellett aktívan hozzájárult a társszervezetekkel való közös együttműködések, egyeztetések gördülékeny megvalósításában – írják.

A Magyar Reklámszövetség eddig hét szakembernek adományozott MRSZ Tiszteletbeli Örökös Tag címet. Hivatal Péter elismerését az ügyvezetőség teljes összhangban terjesztette elő, amelyet az MRSZ elnöksége egyhangúlag szavazott meg. A díjat azon nyugdíjkorhatárt elért szakembereknek ítélheti oda az egyesület, akik rendkívül sokat tettek a reklámszakmáért az MRSZ keretein belül.

A Magyar Reklámszövetség megválasztott elnöksége (abc sorrendben):

Novák Péter elnök

Hirdető szektor:

• Bányász Lívia – Unilever Magyarország Kft.
• Blaumann Debóra – ERSTE BANK HUNGARY Zrt.
• Juhász Péter Tibor – Vodafone Magyarország Zrt.
• Mérő Ádám – Coca-Cola Magyarország Kft.
• Pantl Péter – Mol Nyrt.
• Szabó Béla – Magyar Telekom Nyrt.

Média szektor:

• Bíró Pál – Google Information Technology Services Limited (Hungary)
• Guttengéber Csaba – Atmedia Kft.
• Kovács Tibor – Ringier Hungary Kft.
• Lipták Tímea- Central Médiacsoport Zrt.
• Pusztay András – Van Másik Zrt.  (Telex.hu)
• Vidus Gabriella – M-RTL Televízió Zrt.

Szolgáltató szektor:

• Csermely Ákos – Média Hungária Bt.
• Gulyás János – Wavemaker Hungary Kft.
• Mező László – EssenceMediacom Magyarország Kft.
• Pőcze Balázs – Mito Creative Zrt.
• Szabó Edina – OMG Hungary Kft.
• Turóczi András – Dentsu Hungary Kft.

Elnökségbe került tagozati képviselők:

• Gandera Balázs – Intren Kft. / IAB Hungary képviseletében
• Nemes Ákos – Dr. Nemes Ákos Ügyvédi Iroda / Jogi Tagozat képviseletében
• Jamniczky Tímea – JcDecaux Hungary Zrt. / OOH Tagozat képviseletében

Elnökség további tagozati képviselői:

• Hantosi Bálint, OOH Tagozat vezető (Scores Group Kft.)
• Sopov István, IAB Hungary elnök (Sales Contact Kft.)

Az MRSZ Felügyelő Bizottságának megválasztott tagjai:

• Megyer Örs – Tiszteletbeli Örökös Tag
• Pánczél Gabriella – Nestlé Hungária Kft.
• Somlói Zsolt – Mindshare Médiaügynökség Kft.

Az elnökségi tagok vezetésével a szervezet az elmúlt években jelentős eredményeket ért el és több hagyományteremtő projektet is indítottak, mint például az Adatvezérelt nap vagy a fenntarthatósági aktivitások, emellett a megszokott tevekénységek is folytatódtak: az éves DM Szenzor iparági felmérés, Hangszépségverseny. Az elnökség továbbra is arra törekszik, hogy képviselje a tagok érdekeit, elősegítse a szervezet növekedését és fejlődését, ezt láthatóvá tegye a teljes iparág számára.

A DIMSZ köszönetet mond a tagjainak a bizalomért, és továbbra is elkötelezett amellett, hogy a tagjai és az adatvezérelt terület érdekeit szolgálja – írják.

„A DIMSZ az elmúlt években is kiemelkedően sok aktivitással – kutatásokkal, felmérésekkel, iparági fórumokkal – támogatja az adatvezérelt piacot és annak szereplőit. Fontos, hogy a szervezet elsők között, érdemben tud foglalkozni, többek közt, a digitalizálódó hűség- és kedvezményprogramokkal, a kommunikációs iparág fenntarthatóságával, a mesterséges intelligencia releváns vetületeivel és a kiszolgáltatott, idősebb korcsoportok adatvédelmi kitettségével. A DIMSZ tagozatainak munkájába legközelebb a szeptember 12-i Adatvezérelt napon adunk betekintést, várunk minden, hatékony marketingkommunikációban érintett szakembert” – mondta el Huszics György a DIMSZ, Az Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke.

A DIMSZ elnöke Huszics György (Crane), alelnöke: Hivatal Péter (Cellini), az elnökség tagjai: Gál Katalin (Hungexpo), Kovácsházy Dénes (Contact Center tagozat, Multicom Contact), Stéger Anett (Magyar Posta), Bay Áron (Keresőmarketieng tagozat, Exact Match), Dr. Domokos Márton (Adatvédelmi és Adatbiztonsági tagozat, CMS).

Felügyelőbizottság elnöke Dr. Halász Bálint (Siegler Bird & Bird), tagjai: Bedi Viktor (123RF), Mazura Péter (Crome Communication).

Kiemelt kép: a DIMSZ szakmai konferenciája 2016-ban (Fotó: 123rf)

Május elején tartotta rendes éves tisztújító ülését a szövetség, ahol Huszics György, a DIMSZ elnöke beszámolt a 2021-as év eredményeiről, a 2022-es év megvalósult és várható terveiről, majd ismertette a felügyelőbizottság jelentését, melyeket a jelenlévők egyöntetűen elfogadtak.

DIMSZ tagjai az eddigi tisztségviselők státuszának megerősítése mellett két új elnökségi tagnak szavaztak bizalmat: Bay Áronnak, az Exact Match alapító-vezetőjének, aki a szövetség Keresőmarketing tagozatának vezetőjeként már aktívan részt vett a munkában és Bozzay Bertalannak, aki a Hűségprogramokért felelős vezető az MVM Otthon Plusznál.

A jelenlévők megköszönték a szövetség életében alapítás óta aktívan közreműködő, most leköszönő Viniczai András elnökségi munkáját.

Bozzay Bertalan a megválasztása kapcsán elmondta: „Az adat alapú közvetlen kétirányú kommunikáció egyre erősebb szerepet kap a marketing mixben. Köszönöm a megszavazott bizalmat, azon fogok dolgozni a szövetségben, hogy minél jobban csökkentsük a meddő, nem célzott típusú kommunikációt, és erősítsük a pontosan targetált, személyre szabott üzeneteket, ezáltal egyszerre növelve a vásárlási konverziót, és az ügyfelek elégedettségét.”

Huszics György elnök az újraválasztása kapcsán elmondta, hogy a szövetség továbbra is a teljes adatvezérelt szektort támogató projekteket valósít meg: utánpótlásképzés, kutatás, szabályozás, tájékoztatás fókusszal. A következő időszak fő prioritása, hogy ezen projektek, rendezvények minél szélesebb körben ismertek és elérhetők legyenek.

A DIMSZ tisztségviselői: elnök: Huszics György (Crane), alelnök: Hivatal Péter (Cellini), az elnökség tagjai: Gál Katalin (Hungexpo), Stéger Anett (Magyar Posta), Bozzay Bertalan (MVM Otthon Plusz), Bay Áron (Exact Match), Kovácsházy Dénes (Multicom). A felügyelőbizottság elnöke Dr. Halász Bálint (Bird & Bird), tagjai: Bedi Viktor (123RF) és Mazura Péter (Crome Communication).

Gulyás János, az újabb ciklusra megválasztott MRSZ elnök kiemelte: ”Hálás vagyok a Reklámszövetség tagságának az ismételten megszavazott bizalomért és gratulálok a Magyar Reklámszövetség hétfőn megválasztott elnökségi és felügyelő bizottsági tagjainak, akikkel az elkövetkezendő három évben együtt folytathatjuk a reklámszakma érdekképviseletéért tett erőfeszítéseinket. Kiemelten köszönetet mondok tagjainknak, hiszen aki tehette, a válságos 2020-2021-es évek ellenére kitartóan velünk maradt, együttműködött és segítette munkánkat pl. adatok szolgáltatásával, konzultációkkal, azért, hogy az iparági szereplőkkel összefogva közösen segítsük egymást információkkal, tapasztalatokkal, best practice-kel. Ki szeretném emelni a tásszövetségeket, kutató-, tanácsadó-, szakmai konferenciákat szervező tagjainkat, partnereinket, akik ebben az időszakban még szorosabb összefogásban dolgoztak velünk közösen a szakma támogatásáért.”

Az elmúlt 3 évet a reklámadó felfüggesztése és a COVID-krízis jellemezte

Az MRSZ elnöke az elmúlt időszak (2019-2021) beszámolójában kifejtette:

„Amikor először, 2018. december 14-én megválasztottak a szövetség vezetőjének, szabályozás, adó ügyekben forrongó évek voltak a szövetség és a teljes szakma háta mögött. Örülök, hogy a korábbi évek megfeszített munkája részben beérett – aminek elnökségi és ügyvezetőségi tagként korábban is aktív részese voltam -, hiszen 2019-ben felfüggesztették a reklámipari ’sarcot’ (0% lett az adókulcs.) és a Kormány aktívan bevont bennünket a kreatívipari stratégia megalkotásába.

Ugyanakkor egy nemvárt világválsággal kellett szembesülnünk 2020-ban, így hirtelen mindannyiunk számára ismert szóvá vált a COVID-krízis, ami gyökeresen átalakította tágabb értelemben mindannyiunk életét és a kommunikációs iparág működésében is jelentős nehézségeket és változásokat hozott. A koronavírus eltérő módon, de minden iparági szereplőt érintett és kihívás elé állította a szakmát. (A megújult MRSZ Média- és Kommunikációs torták 2020-as számai szerint egy kivétellel minden szegmens 2,9%-80% közötti visszaesést könyvelhetett el). Az MRSZ érdekképviseletének fókusza ezért 2020-ban a válság következményeinek enyhítésére irányult, számos eredménnyel segítve a legnehezebb helyzetben lévő szegmenseket (pl. A média tartalmak előállítói, közzétevői is bekerültek az időlegesen közteher-csökkentettek körébe; a közterületi reklámozók 2020.09.15-ig esedékesen befizetendő féléves építményadó megfizetésére vonatkozó kötelezettséget törölték.) Emellett a kommunikációs iparágat a helyzetértékeléshez és tervezéshez segítséget nyújtó adatokkal, kutatásokkal (MRSZ Barométer) segítettük. Sajnos számos tervezett programunk a vírushelyzet miatt 2020-2021-ben háttérbe szorult, amelyek megvalósítása még várat magára (pl. MRSZ Zöld Bolygó Program).

Jelentős kihívások várnak a reklámiparra az elkövetkezendő 3 évben is

Gulyás János, az MRSZ elnöke a jövőre nézve hozzátette: „A következő 3 év is jelentős kihívások elé állít bennünket, hiszen látható, hogy a vírus velünk marad hosszútávon; ezenkívül 2022-ben választások elé nézünk és számos, most ideiglenesen ’csendes’ szabályozási kérdéssel is foglalkoznunk kell (pl. Reklámadó 2022. dec. 31-ig van felfüggesztve; óriásplakátok elbontásának kitolt határideje 2023. dec. 31.). A vírushelyzet okozta iparági kihívások mellett az ’alap’ problémákkal is foglalkoznunk kell: az idén elkészült a ’Globális platformok hatása a magyar kommunikációs iparra’ tanulmány, ami sok mindenre rávilágított. Ez utóbbi kapcsán a jövőben szakmai párbeszédet szorgalmazunk, ami segíthet abban, hogy a hazai szereplők megtalálják a válaszokat a globális platformok előretörése által jelentett kihívásokra. Összegezve 2022-2024 között: egyértelműen a reklámadó kérdése; a közterületi szabályozás egyik határidős sarokpontja; az online globális vs. hazai platformok közötti érdekegyeztetés; a televíziós piac helyzete, az adatkezelés/adatbiztonság/adatönrendelkezés kérdése, valamint az önszabályozás/reklámetika fejlesztése és a COVID-helyzet miatt további előre nem tervezhető rendkívüli szabályozások várnak ránk.”

A Magyar Reklámszövetség megválasztott elnöksége[2]:

Gulyás János (Wavemaker Hungary Kft.) elnök

Megbízó szektor:

• Baráth Péter – egyéni tag
• Beke Zsuzsa – Richter Gedeon Nyrt.
• Juhász Péter Tibor – Vodafone Magyarország Zrt.
• Mérő Ádám – Coca-Cola Magyarország Kft.
• Pantl Péter – Mol Nyrt.
• Szabó Béla – Magyar Telekom Nyrt.

Média szektor:

• Bíró Pál – Google Information Technology Services Limited (Hungary)
• Guttengéber Csaba – Atmedia Kft.
• Hivatal Péter – egyéni tag
• Kardos Gábor – Magyar Jeti Zrt.
• Kovács Tibor – Ringier Axel Springer Magyarország Kft.
• Vidus Gabriella – M-RTL Televízió Zrt.

Szolgáltató szektor:

• Incze Kinga – White Media Kft.
• Liptay Gabriella – KPMG Hungária Kft.
• Mező László – MediaCom Magyarország Kft.
• Novák Péter – Dentsu Hungary Kft.
• Pőcze Balázs – Mito Creative Zrt.
• Urbán Zsolt – 1080p Solution Kft.

Tagozati választott képviselők:

• Fecske Zoltán – Publimont Kft. (OOH Tagozat képviseletében)
• Nemes Ákos – Dr. Nemes Ákos Ügyvédi Iroda (Jogi Tagozat képviseletében)
• Samu Tímea – JcDecaux Hungary Zrt. (OOH Tagozat képviseletében)

Elnökség további tagozati képviselői[3]:

• Hantosi Bálint – Outdoor Media Audit Kft. (OOH Tagozat elnöke)
• Sopov István, Sales Contact Kft. (IAB Hungary elnöke)

Az MRSZ Felügyelő Bizottságának megválasztott tagjai[4]:

• Megyer Örs – Tiszteletbeli Örökös Tag
• Mezriczky László – Ispiro Consulting Kft.
• Somlói Zsolt – Mindshare Médiaügynökség Kft.

További információ:

[1] A hirdető-, a szolgáltató- és a média szektor képviselői közül a Közgyűlés által legtöbb szavazatot kapott 1-1-1 személy tölti be az alelnöki tisztséget. Az érintetteknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják-e vagy sem az alelnöki feladatokat. Amennyiben nem, úgy a szektorában a következő legtöbb szavazatottal rendelkező elnökségi tag láthatja el az alelnöki tisztséget.

[2] Az MRSZ Elnöksége a szövetség ügyintéző-képviselő szerve, amely a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A 24 fős Elnökség választott tagjai: az Elnök; a hirdető-, a szolgáltató- és a médiaszektor 6-6-6 képviselője, a tagozatok képviselői közül az a 3, akit a Közgyűlés megválaszt. Valamint automatikusa tag a 10 főnél nagyobb tagot számláló tagozatok mindenkori vezetője, így az IAB Hungary és az OOH Tagozat elnökei.

[3] Az Elnökségnek automatikusan (választás nélkül tagja) a kiemelt tagozatként működő IAB Hungary mindenkori elnöke, és a 10 tagnál nagyobb taglétszámmal bíró tagozatok vezetői, jelen esetbe az OOH (Közterület) Tagozat elnöke is.

[4] Az MRSZ Felügyelő Bizottsága három tagból áll, amely tagjai közül maga választ elnököt. A Felügyelő Bizottság elnöke és további tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.

Ahogyan a médiapiac változik, fragmentálódik, egyre nehezebben áttekinthető – miközben a piaci szereplőknek és hatóságoknak is érdeke, hogy a piaci folyamatokat átlássák. A Whitereport hét éve szolgáltat hiánypótló adatokat a hazai médiakínálatról, kereskedelmi, pénzügyi és tulajdonlási viszonyokról, egy éve pedig elindult a brit adatbázis is az első modullal.

„A makromutatók fontosak, mert a médiapiaci valóság nem feltétlenül egyezik a percepciókkal. A magyar oldalunk publikus részén elérhetők és negyedévente frissülnek a Whitereport főbb indikátorainak aggregált adatai: médiakínálat, árbevétel, profit, tulajdonos és ügynökség témákban.

Akiket a mögöttes folyamatok és az új, cross-médiás szemléletben rejlő üzleti és kommunikációs lehetőségek érdekelnek, azok továbbra is előfizethetnek adatbázis- vagy elemzési szolgáltatásainkra” – mondta Incze Kinga, a Whitereport alapító-ügyvezetője a nyilvános adatokat bemutató sajtótájékoztatón.

„A reklámszövetség számára is nagyon fontos, hogy különböző szempontokból rendelkezünk adatokkal, hiszen ezek együttesen segítenek ahhoz, hogy jobban átlássuk és mélységében ismerjük meg az iparágat.

Ezek révén hatékonyabban tudjuk képviselni mind a fogyasztó, mind a reklámipar érdekeit” – mondta el Fülöp Szilvia, a Magyar Reklámszövetség főtitkára a sajtótájékoztatón rendezett szakmai beszélgetésen. Az indikátorok szerint a médiakínálat és a médiatulajdonosok száma minimálisan csökkent 2018. 2. felében az egy évvel korábbi időszakhoz képest, s még így is 11 245 médium és 6378 médiumüzemeltető működik Magyarországon.

A pénzügyi mutatókban 2017-ben az előző évhez képest növekedés mutatkozik mind a médiavállalati és médiaügynökségi összárbevételt, de különösen a médiavállalati összprofitot tekintve. 2017-ben a Whitereport-adatbázisban szereplő 940 médiavállalat összárbevétele 9,7 százalékkal növekedett és 338 milliárdra nőtt, míg az összüzemi eredmény 21 milliárd Ft-ot tett ki. A nagy médiaügynökségek 98 milliárd Ft összforgalmat bonyolítottak le.

A legérdekesebb mutatók

Közel 1000 televíziós, rádiós, print, online, mozi- és köztéri médiavállalat adatai alapján 2017-ben 338 milliárd forint volt a hazai médiavállalatok összárbevétele. A Whitereport összesítése a médiavállalatok teljes árbevételét tartalmazza, azaz reklám-, terjesztési és egyéb árbevételeket egyaránt. A 10 évnyi smile, azaz mosoly alakú bevételgörbe mutatja, hogy a 2008 végén kezdődött lejtmenet 2015 óta újra felfelé ívelő mintát mutat, és 2017-re elértük a 2008-as szintet.

Ahogy Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség ügyvezetőségének tagja hozzátette: „A reklámbevételek alakulása hasonló görbét mutat, annyi különbséggel, hogy az a globális digitális szereplők térnyerése okán már 2016-ban elérte a válság előtt, 2008-as szintet.”

A grafikon természetesen jelentős céglistaváltozásokat (indulások, megszűnések), szerkezeti változásokat és az egyes vállalatok közti jelentős különbségeket takar.

A Whitereport a médiavállalatok összesített árbevételi mutatójára – a Reklámtortához hasonlóan szeletekből álló, de a különbözőséget illusztrálandó – bevezeti a Médiapizza kifejezést. 2017-ben a médiavállalatok Médiapizza-szeletei között azok a médiatípusok dominálnak, amelyek mind terjesztési, mind reklámbevétellel rendelkeznek: a lapkiadók és a televíziók.

A pizzaszeletek méretét az adott médiatípusba tartozó cégek száma is befolyásolja  és különösen jelentős a long tail hatás a lapkiadók esetében. Az online tartalomszolgáltató, a köztéri és a moziszegmens a hazai médiavállalati adatok megközelítésében azonos szeletnek tűnnek, ha azonban a Magyar  Lapkiadók Egyesülete által a lapkiadó cégeknél összesen 8,5 milliárd forintra becsült online reklámbevételét átsoroljuk az online médiavállalatokhoz, részesedésük 9 százalékra nő, míg a lapkiadók a televíziós szegmenssel válnak egyformává.

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke és a Lapcom-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón rendezett szakmai beszélgetésen a bemutatott adatokhoz hozzátette: „A válság előtti reklámbevétel-fókusztól a médiavállalatok üzletpolitikája visszatérni látszik a fogyasztói bevételek felé.”

A Whitereport Médiapizza- és az MRSZ Reklámtorta-adatai részben átfedésben vannak, mivel a hazai médiavállalatok reklámbevételi adatai részei a Reklámtortának. A Médiapizza azonban pluszban a terjesztési és egyéb, a hazai médiavállalatoknál jelentkező árbevételeket is tartalmazza, a Reklámtorta pedig a Google és Facebooknál történő, nem hazai médiavállalati árbevételt jelentő összegeket is mutatja.

Megjegyzés: A Médiapizza és az MRSZ Reklámtorta-adatai részben átfedésben vannak, mivel a hazai médiavállalatok reklámbevételi adatai részei a Reklámtortának is. A Médiapizza azonban pluszban a terjesztési és egyéb, a hazai médiavállalatoknál jelentkező árbevételeket is tartalmazza, a Reklámtorta pedig a Google és Facebooknál történő, nem hazai médiavállalati árbevételt jelentő összegeket is mutatja.

A Whitereport magyarországi legfrissebb profitindikátorai szerint 2017-ben az előző évi adatokhoz képest 172 százalékos össznövekedés következett be. 940 hazai médiavállalat együttesen 21 milliárd Ft üzemi eredményt ért el 2017-ben – nagyságrendileg a 2008-as szinttel megegyező összeget. 2017-ben az összesített üzemi eredmény a hazai médiavállalatok éves nettó árbevételének átlagosan 6 százaléka volt (közszolgálati médiumok nélkül). Ha az egyes cégek részesedését nézzük, ott jelentős különbségeket találunk: a 21 milliárd Ft üzemi eredmény 88 százaléka összesen 10 médiacégnél összpontosul.

A Whitereport oldalán további információkat, interaktív Profittérképet talál!

A tagság egyhangú döntéssel ismét az elnökségbe delegálta Kovácsházy Dénest (Multicom), Táncsics Andrást (Magyar Posta), továbbá a pozícióért ezúttal nem induló Dely Gábor helyett új tisztségviselőként Fialka Krisztinát (ReachMedia).

A DIMSZ további elnökségi tagjai változatlanul Huszics György elnök (Crane), Hivatal Péter (Cellini) alelnök, Kiss Hajnalka (Magyar Telekom) és Viniczai András (Café Communications).

Központi téma a GDPR

A szövetség 2017-ben főképp a piacfelmérés, szakmai képzések és tájékoztatás, továbbá a szervezeti együttműködések területére koncentrál. A DIMSZ kiemelt témaként kezeli a 2018. május 25-től minden EU tagállamban alkalmazandó új uniós adatvédelmi szabályozást (GDPR), a szövetség Adatvédelmi és adatbiztonsági tagozata előkészítő és tájékoztató munkát végez a témában. A kitűzött határidő előtt egy évvel, 2017. május 24-én visszaszámláló és hasznos tudnivalókat közlő weboldalt indítottak a gdpr.dimsz.hu címen, továbbá kerekasztal beszélgetést tartottak a felkészüléssel kapcsolatos praktikus tudnivalókról. A GDPR iránt érdeklődőknek továbbra is érdemes figyelemmel kísérni a DIMSZ által kiküldött híreket, tájékoztatókat, illetve a témában szervezett eseményeket.

Fókuszban az adatvezérelt marketing

A DIMSZ 2016-tól az adatvezérelt marketinget helyezte tevékenységének fókuszába. Ennek kapcsán hét, már működő tagozata mellett egy Adatvezérelt technológiák tagozatot is indított, továbbá megújította az arculatát.

A szövetség adatvezérelt marketing ágazatot felmérő DM Szenzor kutatását a B2B piac mellett immár a B2C területre is sikerült kiterjeszteni, illetve a DIMSZ továbbra is dm piaci adatokat szolgáltat a Reklámtortához. Ezen kívül számos edukatív, tájékoztató eseményt tart egyrészt saját szervezésben, másrészt összefogva más szakmai szervezetekkel. Részt vesz az európai szakmai szövetség (FEDMA – Federation of European Direct and Interactive Marketing) által a GDPR témájában folytatott unios egyeztetések előkészítésében, illetve közreműködik az ágazat világszervezete (GDMA – Global Allience of Data-Driven Marketing Associations) által szervezett nemzetközi kutatásokban.

Megünnepelte megalapításának 20 éves évfordulóját a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ). Hivatal Péter és Vámos-Hegyi Attila, a Szövetség korábbi elnökei összegezték az elmúlt időszak eredményeit és sikereit, összefoglalták, hogy milyen kihívásokkal szembesült a kilencvenes évek DM szektora, valamint, hogy a kezdetben húsz taggal alapított egyesület az évek során hogy alakult át az adatalapú marketing szakmai szövetségévé, mára hét tagozat működésével és közel 60 tagvállalattal.

A rendszerváltás előtt nem létezett Magyarországon a direkt marketing, ezért 1994. januárban néhány direkt marketing területén tevékenykedő cég szükségesnek és időszerűnek érezte a DM tevékenységgel foglalkozó társaságok önálló érdekképviseleti egyesületének megalakítását. Ilyen körülmények között 1995-ben alakult meg a Direkt Marketing Egyesület.

Az indulásnál több célt tűztek ki az alapító tagok, ugyanis a hőskorban virágkorukat élő, és nem tisztességes módszerekkel dolgozó cégektől akarták megkülönböztetni magunkat. A Szövetség értékei és feladatai azóta változatlanok, hiszen az elnökség – szorosan együttműködve a tagsággal – különböző fórumokon képviseli a szakma érdekeit.

„A visszatekintések és a tagozati tervek alapján jól látszik, hogy a Szövetség rendkívül aktív életet élt és él. Erre az agilitásra és elkötelezettségre nagy szükség lesz a továbbiakban is, hiszen a technológia, a szakma és a szabályozói környezet folyamatos mozgásban van. Értékes visszaigazolás számunkra, hogy – legújabb tagként – a Microsoft Magyarország is csatlakozott hozzánk” – mondta el Huszics György, a szövetség elnöke.

„A Microsoft küldetése, hogy napjaink felhőalapú és mobilorientált világában hozzásegítse a világ minden lakóját, vállalatát és közösségét, hogy többre legyen képes. A Microsoft Magyarország azokhoz az üzleti döntéshozókhoz szeretne szólni, akik technológiai megoldásokkal szeretnék támogatni vállalatuk sikerességét. Ezért döntött a vállalatunk úgy, hogy csatlakozik a DIMSZ-hez” – mondta el Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing és operatív igazgatója, aki előadásában az infokommunikációs technológiát, mint a marketing új svájci bicskáját jellemezte.