A hitelmoratóriumba a belépés automatikus volt, annak kellett jeleznie a bank felé, aki tovább kívánta fizetni a törlesztőrészleteket. Az első tervek szerint 2020 végéig érvényes könnyítést később június 30-ig, majd szeptember végéig hosszabbították meg.

„A moratórium segítséget jelentett azok számára, akiknek az életében, pénzügyi helyzetében drasztikus változást hozott a pandémiás időszak, azonban sokan kényelmi szempontok miatt maradtak benne, pusztán azért, mert nem intézkedtek az ügyben, hogy hitelüket továbbra is fizethessék. A többség sajnos élvezte a helyzetet, hogy nem kell erre költeni, nem tettek félre, nem képeztek tartalékot a későbbiekre sem” – avatott be Dr. László Gábor pénzügyi szakjogász, tartozásrendezési specialista, a Bankmentor Kft. szakmai vezetője.

Élet a moratórium után

Október 31-után megszűnik az a mesterséges gát, ami eddig útját állta annak, hogy a bankok a nem fizetett kölcsönöket felmondják, így ez a jelenség minden bizonnyal nagy számban fog jelentkezni a következő hónapokban, főként 2022-2023-ban.

Erre enged következtetni az is, hogy 2019-ben, a moratórium előtt időszakban közel 500,000 fizetési meghagyást tartottak számon, azaz ennyi peren kívüli behajtási folyamat futott egyszerre. Az elmúlt két évben ezek száma a minimálisra csökkent, viszont a határidő lejárta után egyszerre fognak újra megjelenni.

„Félreértés ne essék, nem a moratórium miatt fognak bebukni a kölcsönök, a moratórium csupán elfedi a problémás esetek valós mennyiségét. Úgy gondolom, aki fizetésképtelenné vált, helyesen döntött, ha kihasználta a moratórium nyújtotta lehetőséget, aki viszont pusztán kényelemből tett így, az meglátásom szerint hibázott. Egyrészt azért, mert a moratórium lejárta után nehéz lesz újra visszakapcsolódni a hitelfizetésbe, másrészt pedig azért, mert az erőteljes infláció következtében a pénzünk sem ér már annyit, mint két évvel ezelőtt” – hangsúlyozta a szakember.

Ha valami elévült, azt nem lehet behajtani!

Dr. László Gábor arra figyelmeztet, hogy 2022 második felétől jelentős bedőlési hullám indulhat el, amire a banki követeléseket felvásárló, majd saját hatáskörükben behajtó faktorcégek már régóta várnak. Az erre szakosodott vállalkozások a moratórium hatálybalépése óta nem tudnak friss követeléseket vásárolni, működésük bizonytalanná vált, ami arra késztette őket, hogy régi, elévült ügyeket vegyenek elő.

„Az elmúlt két évben megszaporodtak az olyan esetek, amikor egy kölcsön vagy más jellegű tartozás jogi érvényesíthetősége már elévült, a faktorcég mégis jelentkezett az ügyfélnél behajtásra. Akár 17-18 évvel ezelőtti kölcsönöket vagy éppen 8-10 éves közüzemi tartozásokat is felelevenítenek, hiszen valamiből bevételhez kell jutniuk. Ha az adósok tájékozottabbak lennének, ezeket, a bár jogos, de már nem behajtható követeléseket nem tudnák számonkérni rajtuk” – tájékoztatott a pénzügyi szakjogász.

Mindenre van megoldás

A Bankmentor Kft. számos más szolgáltatása mellett nemrégiben vezette be elelévülés előszűrő szolgáltatását, amely abban hivatott segíteni az ügyfeleknek, hogy elévült követelést ne lehessen behajtani rajtuk. Pénzügyi és jogi tanácsot kapnak arra vonatkozóan, hogy a felmerült helyzetben miként tudnak szabályosan, de a saját érdekeiket maximálisan képviselve eljárni.

Emellett jelenlegi banki kölcsöne ügyében is számíthat támogatásra az, aki problémás helyzetbe került, hiszen kiút mindig van, de azt szakértők segítségével könnyebb megtalálni.

„Többféle lehetőség is rendelkezésre áll a gondok súlyosságától függően. Ha a hitel fizetése csak ideiglenesen vált nehézkessé, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kölcsön életben maradjon. Lehet például futamidő hosszabbítást vagy alacsonyabb törlesztőrészleteket kérni, ami segít áthidalni a nehéz időszakot. A bank segítőkészségében bízhatunk, hiszen nem céljuk, hogy növeljék a bedőlt kölcsönállományt” – vázolta Dr. László Gábor.

Ha az adós biztosan tudja, hogy képtelen lesz a hitelét végig fizetni, akkor sincs minden veszve, nem kell, hogy egyből árverezés és a legdrasztikusabb megoldások lebegjenek a szeme előtt.

„Az ügyfélkörünk jelentős része akkor fordul hozzánk, amikor a bank már felmondta a kölcsönszerződését. Ilyenkor a kulcs a megfelelő alkupozíció kialakítása, amely hozzásegít ahhoz, hogy jóval kedvezőbb részletfizetést, a tartozás csökkentését vagy akár teljes elengedését is el tudjuk érni. A célunk az, hogy olyan alkut kössünk, amit az ügyfelünk meg tud fizetni, és mellette nyugodtan is alszik” – zárta gondolatait a tartozásrendezési specialista.

2021. szeptember 21-én kezdetét vette az őszi parlamenti ülésszak, amikor a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában számos új, adózást érintő változást ismertetett az év hátralévő részére és 2022 elejére vonatkozóan. A bejelentés főként a családosoknak kedvez, de a fiatalok, a nyugdíjasok és a járvány károsultjai is biztató ígéreteket /híreket kaptak.

Egyedi és merőben új döntés, hogy 2022. január 1-től a 25 év alatti magyar polgárok mentesülnek a személyi jövedelemadó kötelezettsége alól. „Ezt a módosítást már korábban elfogadta az országgyűlés, az érintettek a munkaviszonyos jövedelmeik után érvényesíthetik majd az adókedvezményt, az átlagbérre jutó adóteher összegéig” – részletezte Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója. „Ez egy 20 éves pályakezdő esetében alapul véve az átlagbért éves szinten nagyságrendileg 720 000 forint adómegtakarítást jelent, ami kamattal összesen nagyságrendileg 920 000 forintnyi megtakarítás, ha az előrelátó pályakezdő minden hónapban állampapírba fekteti a megtakarított adóforintokat.”

Az új intézkedések meghatározó könnyebbséget jelentenek a családosok számára is: a gyermeket nevelő szülők számára az állam legkésőbb 2022. február 15-ig visszatéríti az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót. A visszatérítés felső határát a 2021-es átlagbér alapján állapítják meg. A kisvállalkozó szülőkre is vonatkozik az adóvisszatérítési lehetőség: a kata szerint adózók az általuk befizetett átalányadó egynegyedét igényelhetik vissza, míg az ekho rendszerben adózó szülők a személyi jövedelemadóként befizetett összeget. „Amennyiben a rendelkezések életbe lépnek, rendkívül széles körben válhat elérhetővé az adókedvezmény lehetősége, tekintettel arra, hogy Magyarországon tipikus munkavégzési formának tekinthető az önfoglalkoztatás” – mondta Karácsony Balázs. „Számszerűsítve a rendelkezés hatásait, egy két keresős család esetén, amennyiben év közben nem éltek a családi adókedvezmény lehetőségével, ez akár 1 440 000 forint adóvisszatérítést is jelenthet.”

A koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett hitelmoratórium időtartamát meghosszabbították a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a közfoglalkoztatottak, a gyermekeket nevelők és azok számára, akiknek a járvány miatt csökkent a családi jövedeleme. Ezen felül a nyugdíjasok további, szakértők szerint az ötvenezer forintot elérő prémiumban is részesülnek majd, valamint folytatódik a 13. havi nyugdíjak visszaépítése is. „A tervezett intézkedések alapján jól látható, hogy a kormányzat igyekszik a legszélesebb körnek valamilyen formában támogatást nyújtani a 2021-es év végén, illetve a 2022-es év elején” – összegezte a várható változásokat Karácsony Balázs.

Bár két számjegyű többlettel zárták az idei második negyedévet a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai, a bővülés a tavalyi járványhatás miatti óvatosságból eredő hanyatlásból fakad elsősorban. A második negyedév végén a kihelyezett összeg 349,6 milliárd forintot tett ki, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az új lízingszerződések száma ezzel párhuzamosan 16 százalékkal 41 755 darabra emelkedett.

„A múlt évben a járványhatás a második negyedévben húzta vissza leginkább a gazdaságot, így a lízingpiacot. A múlt év első felében a lízingpiac számára kulcsfontosságú beruházások volumene több mint 5 százalékkal, a GDP pedig majdnem 14 százalékkal mérséklődött. Így nagyon alacsony volt bázis, az idei 36 százalékos növekedéssel a finanszírozott összeg még 3 százalékkal elmarad 2019 azonos időszakától, igaz, a 2018-as szintet 14 százalékkal felülmúlja” – értékelte a friss adatokat Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Tovább árnyalja a képet, hogy ha a darabszámokat vesszük figyelembe, akkor a 17 százalékkal kevesebb szerződés köttetett 2019-hez képest, de még a 2018-as szinthez képest is 8 százalékos elmaradás tapasztalható.

Hogyan szerepeltek az autók, traktorok, teherautók és a flották?  

A piaci adatokból látszik, hogy a különböző lízingpiaci szegmensnek eltérően teljesítettek az idén. Az agrárgépfinanszírozás emelkedő pályán maradt: a finanszírozott összeg közel 52 milliárd forintra rúgott, ez az egy évvel korábbihoz képest több mint 13 százalékos javulásnak felel meg és 14 százalékkal haladja meg a 2019-es szintet.

Az autófinanszírozásban felemás a kép. Tóth Zoltán közölte: „A teljes lízingpiaci finanszírozott összeg idei növekedésében szerepet játszott, hogy a személyautók ára emelkedett az euróárfolyam alakulása és a környezetvédelmi normák bevezetése miatt, a kereslet azonban nem nőtt.Ezt mutatja, hogy a személyautó-finanszírozási szerződések száma a 2017-es szinten van, ez pedig 2019 első feléhez képest 17 százalékos, 2018-hoz viszonyítva pedig 8 százalékos elmaradást jelent. A személyautókhoz köthető finanszírozott összeg 97,5 milliárd forint volt az első félévben, szemben a tavalyi 84 milliárddal és a két évvel korábbi több mint 104 milliárd forintos szinttel. Tóth Zoltán a finanszírozott összeget felfelé húzó autódrágulásnak még nincs vége, az év második felében folytatódhat. Az autófinanszírozáson belül lendületes fejlődést volt a flottapiacon, ami egy nagyobb beszerzésnek köszönhető. Ebben a szegmensben az új kihelyezések összege 45 milliárd forintot tett ki a félév végén, ez 111 százalékos növekedést, azaz duplázást jelent a múlt évhez képest, a tavalyelőtti összegtől pedig 3 százalékkal elmarad. A nagyhaszongépjárművel – teherautók, kamionok, pótkocsik, buszok – finanszírozása jelentős bővülés ment keresztül: a kihelyezett összeg 71 milliárd forintra, 86 százalékkal nőtt éves szinten, így az a szegmens már közelíti a járvány előtti szinteket.”

A szakember a lízingpiaci szegmensek alakulásáról azt is elmondta, hogy a tavalyi járványhatás miatt érdemes összevetni a 2019 első félével  a mostani adatokat. Ebből az összevetésből az látszik például, hogy a teljes lízingpiac majdnem felét – 45 százalékát – lefedő termelőeszköz-finanszírozásban idén még  6 százalékkal volt szűkebb a piac, mint két évvel korábban. Az egyéb gépeknél – amelyeknek több mint felét a szerszámgépek adják – a kihelyezett összeg 36 százalékkal marad el a 2019-es szinttől. A nagyhaszonjárművek esetében 7 százalékos a lemaradás ahhoz képest. Az agrárgépek viszont több mint 11 százalékos pluszban vannak a tavalyelőtti értékekhez viszonyítva.

Moratórium és jövőkép

„Összességében tehát a tavalyi visszaesés nagy szerepet játszott az idei növekedésben, de az is látható, hogy a bázishatás mellett azért több szegmensben enélkül is van kereslet a lízingfinanszírozásra” – fogalmazott Tóth Zoltán. Azt is elmondta: „Rövid távon a következő fontos lépés a magyar lízingpiac szempontjából a hiteltörlesztési moratórium sorsa. A lízingcégek felkészültek a moratórium lezárására és annak meghosszabbítását csak azoknál a magánszemélyeknél és cégeknél látják indokoltnak, akik valóban rászorulnak a további halasztásra.”

Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség várakozásait ismertetve azt mondta: A mezőgazdaság kedvező helyzetben van, növekednek a terményárak, jók a terméshozamok, emellett a támogatások is segítik a szektort, ezeknek köszönhetően a beruházási kedv magas szinten maradhat, a jelenlegi kilátások szerint akár 2022 végéig – ez pedig az agrárgépfinanszírozásnak is támaszt ad. A pandémia eredményeként jelentős visszaesés után az egyéb gépeknél már láthatóak pozitív jelek, de itt nagyon fontosak a célzott gépes pályázati pénzek, amelyek inkább csak 2022-ben mutatkoznak meg majd a statisztikákban.

„A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai felkészültek arra, hogy a gazdaság visszapattanása után, a tartós növekedéshez biztosítsák a finanszírozást. Különösen a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez biztosnak rugalmas finanszírozási konstrukciókat” – tette hozzá.  Segíthet ebben, hogy ősszel jön az államilag támogatott új Széchenyi-programhoz tartozó lízingkonstrukció, amely nagyon kedvező forrást nyújt a cégeknek, emellett továbbra is elérhetőek az exportőr cégek számára az EXIM – szintén állami támogatású – lízingkonstrukciói.

Fotó: Loren King, Unsplash

Nagyon vegyes képet mutat a hitelesek hozzáállása a koronavírus-járvány miatt bevezetett fizetési moratóriumhoz, amelyet március közepén hirdetett ki a kormány, és ami lehetővé teszi a törlesztés felfüggesztését december végéig. A K&H április elején készített kutatása szerint tízből négy embernek, a felnőtt lakosság 42 százalékának van valamilyen hitele. 22 százalékuk fizet lakáshitelt, 15 százalékuknak van folyószámlahitele vagy hitelkártyája, 10 százalékuk pedig személyi kölcsönnel rendelkezik. Az áruhitelesek aránya 8 százalékos, a lakosság 6 százaléka pedig autóhitelt vagy lízingkonstrukciót törleszt.

Fele-fele

A K&H felmérése szerint a hitelesek táborát nagyjából kettéosztja a hitelmoratórium. A megkérdezettek 17 százaléka már élt is a lehetőséggel, 20 százalékuk szinte biztosan felfüggeszti a törlesztést, 12 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Vagyis az érintettek 49 százalékának jelent alternatívát a könnyítés.

Ezzel szemben a hitelesek 27 százaléka biztosan fizeti tovább a törlesztéseket, 18 százalékuk várhatóan szintén nem kéri ezt az opciót. Tehát a hitellel rendelkezők közel fele, 45 százaléka marad az eddigi forgatókönyvnél. A válaszadók 6 százaléka pedig egyelőre nem tudott dönteni arról, hogy mitévő legyen.

A kutatásából kiderül az is, hogy a munkahelyét veszélyben érző hitelesek háromnegyede várhatóan él a lehetőséggel. Ugyanakkor az állásukat stabilnak tartó adósok kétharmada várhatóan nem változtat az eddigieken: 46 százalékuk biztosra mondta, hogy a jövőben is minden hónapban fizetni fogja a törlesztőrészletet, 20 százalékuk pedig ezt valószínűnek nevezte.
Ahol nem kérté

Bár a K&H kutatásában megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy élni fog a moratóriummal, május közepéig a K&H saját adatai szerint a hitellel rendelkező ügyfelek 50 százaléka jelezte, hogy szeretné a továbbiakban is fizetni a hitelét. A lakossági ügyfelek 49, a kkv ügyfelek 24, míg a nagyvállalatai ügyfelek 50%-a jelezte a pénzintézet számára, hogy az eddigi menetrendnek megfelelően szeretné törleszteni fennálló hiteltartozását.
Könnyítés sokaknak

A hitelmoratórium egyébként a koronavírus-járvány miatt bevezetett adósvédelmi intézkedések egyike, célja, hogy átmeneti könnyítést biztosítson a hiteleseknek, mert sokan elveszíthetik a munkájukat vagy csökkentett fizetést kaphatnak a jövőben.

A bank szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy a moratórium nem jelent tartozáselengedést, akik élnek a lehetőséggel, azoknak a mostani szabályok szerint januártól meg kell kezdeniük a törlesztést, amelynek összege nem lehet magasabb az eredeti havi részletnél, vagyis a kölcsön futamideje meghosszabbodik. Szintén fontos az a koronavírus-járvány miatt hozott adósvédelmi intézkedés, amely a fogyasztási kölcsönök, például a személyi hitelek teljes hiteldíjmutatóját (thm) maximalizálta. Ennek értelmében december végéig a szóban forgó hitelek thm-je legfeljebb 5 százalékponttal lehet magasabb az alapkamatnál, azaz 5,9 százalékot nem haladhatja meg. A K&H az elsők között jelent meg a thm-plafonnak megfelelő személyi kölcsönével és hitelkártyájával. A bank szakértői itt is rámutattak arra, hogy a maximális thm a mostani szabályok szerint december végéig érvényes, januártól pedig magasabb lehet.

A kutatásról

A régió, településtípus, nem és korcsoport szerint országosan reprezentatív telefonos kutatás a 18-64 éves magyar lakosság hozzáállását vizsgálta a koronavírus-járvány miatt bevezetett fizetési moratóriumhoz. A kutatásban 1032-en vettek részt 2020. április 4-e és 6-a között.