A hitelre történő értékesítés most is fontos eszköz a vállalatok közötti kereskedelemben, a B2B tranzakciók 46 százaléka hitelre történik. Az Atradius válaszadói azonban arról számoltak be, hogy a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hiteligénylésekkor, mint tavaly. „A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy kisebb hitelt kapott a beszállítójától, mint tavaly, mert a szállítók igyekeznek elkerülni a kockázatos ügyleteket. Ezt igazolja az is, hogy kissé rövidültek a határidők a számlák kifizetésére. Tavaly 43 nap volt az átlagos határidő, az idén pedig már csak 41 nap, miközben a cégek az idén átlagosan 69 nap múlva kapták meg a számlájuk ellenértékét” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint az elmúlt egy évben a magyar cégek 55 százaléka fizetett időben a szállítójának, míg előzőleg ez az arány még 62 százalék volt. Az építőipari válaszadók átmeneti likviditási problémákkal indokolták a szektorban gyakori késve fizetéseket. A gépiparban a vevők csődje okozott problémás eseteket.

A felmérés szerint a magyar vállalatok 60 százaléka házon belül próbálta kezelni a vevők hitelezését és menedzselni a kockázatokat az elmúlt 1 évben. Az elemzők szerint ugyanakkor nem véletlen, hogy épp a gépgyártásban nőtt a hitelkockázatok stratégiai kezelésének igénye, itt a cégek 44 százaléka döntött a hitelbiztosításról.

A régióban a magyar vállalatok a legpesszimistábbak  

A felmérés szerint a kiugró infláció és a magas energiaárak aggasztják a leginkább a magyar válaszadókat, az inflációs nyomás csökkenése ellenére is. „A vállalatok tartanak attól, hogy az infláció nyomán megnövekedett előállítási költségeiket nem tudják érvényesíteni az egyre árérzékenyebb piacon. Ezzel áll összefüggésben az eladások prognózisa is. A cégek 54 százaléka szerint nem nő majd, vagy esetleg romlik az eladások aránya. A jövedelmezőséget vizsgálva 74 százalék számít arra, hogy marad a tavalyi profitja, vagy esetleg csökken” – mondta Vanek Balázs.

A tanulmány szerint hasonlóképpen pesszimisták a vállalatok a vevők fizetési szokásaival kapcsolatban. A válaszadók fele nem vár javulást, 20 százalék pedig a helyzet romlásától tart. Az optimista cégek aránya 30 százalék.

A hitelkockázatok esetében az építőiparban nőtt a stratégiai kockázatkezelés iránti igény. A szektor vállalati azt mondták, a hitelbiztosítástól javuló cashflow-t és a számláik hamarabb történő kiegyenlítését várják. Ezek mellett fontos az is, hogy azt a készpénzt, amelyet a rossz hitelek kezelésére kellene elkülöníteniük, így a vállalkozásra tudják majd fordítani. A hitelek kezelésében nagyobb szerepet szánnak a faktoringnak is.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

A koronavírus-járvány másfél évvel ezelőtti megjelenése után a pandémia elleni harc főszereplői, az oltási programok nagyban meghatározzák a globális gazdaság teljesítményét és a kilátásokat. A világ egyik vezető hitelbiztosítója, a francia hátterű Coface legfrissebb elemzése a korábbinál derűlátóbb, azaz tempósabb növekedést vár a világgazdaságban.

Több lehet

Az előrejelzés szerint a mostani kilátásokat figyelembe véve az idén 5,6 százalékkal növekedhet a globális GDP a múlt évi eredményhez képest, szemben az előző Coface-előrejelzésben lévő, 5,1 százalékos bővülést valószínűsítő prognózissal. A kedvezőbb kilátások viszont nem a világgazdaság egészének köszönhetőek, sokkal inkább annak, hogy az amerikai gazdaság jobban szerepelhet a korábban vártnál.

A világgazdasági növekedéssel párhuzamosan a globális kereskedelem ledolgozhatja a pandémiás helyzetből adódó hátrányát –  a Coface-szakértők szerint a múlt évi 5 százalékos csökkenést ebben az évben 11 százalékos emelkedés követheti.

Számos kockázat látható

A prognózis az optimistább kilátások mellett a kockázatokra is rávilágít. Az elemzők úgy látják, hogy az oltási folyamat gyorsabban halad Észak -Amerikában és Európában, mint a világ többi részén. Ezeknek az oltási kampányoknak a felgyorsítása, a tavaszi korlátozások hatásaival együtt az új fertőzések számának csökkenéséhez vezetett az ominózus térségekben, az ottani hatóságok ezért már a nyár beköszönte előtt újra „kinyithatták a gazdaságot”. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a beoltottak számának tavasszal látható jelentős emelkedése lelassult a nyári hónapokra, az oltási hajlandóság alábbhagyott, ez pedig késlelteti a biztonságot jelentő nyájimmunitás elérését. Ráadásul az új vírusvariánsok megjelenése miatt több európai országban már berobbant a járvány negyedik hulláma, ami jelenleg is erős bizonytalanságot feltételez a rövid távú gazdasági teljesítmények és előrejelzések tekintetében. Magyarország azonban jelenleg jó úton halad az oltással – július 28-án a lakosság 56%-a volt teljesen beoltva a koronavírus ellen (jóval meghaladva az EU 47,4% -os átlagát), és a legtöbb mobilitási korlátozást megszüntették.

További kockázatot jelent a globális gazdaság teljesítményére az infláció gyorsulása, amely a jegybankokat szigorításokra készteti, ez pedig visszafoghatja az országok belföldi keresletének élénkülését a dráguló import miatt. A Coface elemzői Kínát hozzák fel példaként, ahol egyelőre még visszafogott, alig több mint 1 százalékos az infláció, ám a termelői árak meredek emelkedést mutatnak, 9 százalékkal nőttek, ami 12 éves csúcsot jelent és az infláció gyorsulását vetíti előre.  Az inflációs kockázatok világszerte jelen vannak, ez pedig a politikai kockázatokat is fokozhatja globálisan, de különösen a feltörekvő piaci országokban.

Egyszerre okozott keresleti és kínálati sokkot a koronavírus-járvány, ez pedig nehéz helyzetbe hozta a vállalkozások nagy részét. A járvány elleni védekezés érdekében bevezetett kijárási korlátozások, gyárleállások, üzemszünetek miatt csökkenő fogyasztás miatt számos vállalkozás bevétele csökkent, ez pedig készpénzkiesést eredményezett. Egyre több cég fizet késedelmesen, ez pedig növeli a fizetésképtelenség kockázatát. Bár még közel sincs vége a koronavírus-járványnak és annak negatív gazdasági hatásai nehezen számszerűsíthetőek, a vírus jelentős átalakulást hozott világ- és Európa-szerte – áll a magyar piacon is aktív nemzetközi hitelbiztosító, a Coface legfrissebb elemzésében.

Megelőző intézkedések

Magyarországon az év első öt hónapjában – az előző év azonos időszakához képest – 19,8 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. Ezen belül a felszámolási eljárások száma 24 százalékkal csökkent, miközben a végelszámolásoké 45 százalékkal emelkedett. A hitelbiztosító szakértői szerint egyelőre korai lenne a végelszámolások számának emelkedését teljes egészében a járványhatásra fogni, pontosabbat csak a következő hónapok eredményei alapján lehet majd mondani. Az viszont biztos, hogy a vállalkozásoknak a tavalyihoz képest sokkal kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben kell megküzdeniük a koronaválsággal.

Tompítható a járványhatás

A Coface elemzése szerint számos magyarországi cég fenntarthatatlannak látja az üzleti helyzetét, ez pedig növeli az üzleti szférában a fizetésképtelenségi kockázatokat. 2020 egészében kétszámjegyű növekedés várható a fizetésképtelenségi eljárások számában. Ugyanakkor a hitelbiztosító szakértői szerint lényeges, hogy a gazdaság- és adósvédelmi lépések, köztük a hitelmoratórium bevezetése nélkül még nagyobb ütemben növekedne a fizetésképtelenségi eljárások száma.

A Coface szakértői szerint a magyarországi üzleti szféra számára fontos intézkedés, hogy megváltoztak a fizetésképtelenségre, felszámolási eljárásokra vonatkozó szabályok. Szintén tompíthatja a negatív hatásokat a hivatalból történő törlési és kényszertörlési eljárások ideiglenes felfüggesztése, ez időt adhat a vállalkozásoknak arra, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget.

Nehéz helyzet, kitekintéssel és kockázatokkal

Ugyanakkor jelentős kockázatokkal is számolnia kell a magyarországi vállalkozásoknak elsősorban azért, mert a külső piacoknak kitett, nyitott gazdaságról van szó, tehát a külföldi környezet jelentősen befolyásolhatja a magyar GDP alakulását. Márpedig a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt a Coface-előrejelzés szerint Németországban – Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerénél – 12 százalékkal nőhet a fizetésképtelenségi eljárások száma a 2020 és 2021 végéig tartó időszakban. Ennél jóval rosszabb helyzetre számítanak a hitelbiztosító elemzői Franciaországban és Olaszországban, ahol 21, illetve 37 százalékos emelkedéssel számolnak a fizetésképtelenségi eljárásoknál.

A magyar vállalkozások szempontjából kedvezőtlen az is, hogy nincs állami garancia a belföldi szállítói hitelekre (ráadásul az export irányok tekintetében sem átfogó megoldás született), miközben több európai országban ezt a járvány hatására a hitelbiztosítókkal szoros együttműködésben bevezették. Ennek eredményeként a külföldi szállítók a magyar partnereiknek könnyebben adnak fizetési kedvezményeket, ezzel csökkentve a kockázatokat, míg a magyar cégek versenyhátrányba kerülnek, azokkal a külföldi cégekkel szemben, amelyek élhetnek az adott ország állami garanciájával.

A Coface-nál úgy látják, hogy minden országra nézve további kockázatot hordoz a járvány esetleg második hulláma, ha ez bekövetkezik, az újabb keresleti sokkot eredményezhet, ez pedig tovább nehezítheti az európai vállalkozások helyzetét.

A világ számos országában májusban már enyhítették az év első hónapjaiban elrendelt korlátozásokat, ennek köszönhetően pedig fokozatosan újraindulnak a gazdaságok; a koronavírus-járvány ugyanakkor sokkolta a világgazdaságot és a javuló teljesítmény nem fogja ellensúlyozni a negatív hatásokat – derül ki a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.

A Coface-prognózis szerint az idén 4,4 százalékkal eshet vissza a globális GDP, vagyis a legutóbbi – 2008-ban kitört – világválságból adódónál komolyabb recesszióra lehet számítani. Amennyiben a járványnak nem lesz második hulláma, akkor 2021-ben már 5,1 százalékos GDP-növekedés jöhet a világgazdaságban. A jövő évre várható növekedés ellenére több ország, köztük például az Egyesült Államok, az eurózóna, Japán és az Egyesült Királyság gazdasága a mostani kilátások szerint 2021-ben még nem hozza be az idei hátrányt, a 2019-es GDP-nél 2-5 százalékponttal alacsonyabb eredményt érhet el.

Kedvezőtlen tényezők

A Coface szakértői szerint több oka van annak, hogy a gazdaságok nem tudnak gyorsan talpra állni. Például a járvány miatti folyamatos bizonytalanság miatt a háztartások óvatosak lesznek és növelni fogják a megtakarításaikat és visszafogják a beszerzéseiket, fogyasztásukat. Emellett sok piaci szereplő felszámolhatja a befektetéseit, vállalkozásait, ráadásul több szektorban, például a szolgáltatásoknál gyakorlatilag visszafordíthatatlan károk akadályozzák az ütemes fellendülést a járvány után.

A járvány negatív hatásait tompító jegybanki és állami lépések ellenére várhatóan minden fejlett gazdaságban növekedni fog a fizetésképtelenné váló / csődöt jelentő vállalatok száma. A Coface előrejelzése szerint: az Egyesült Államokban 43 százalékkal, az Egyesült Királyságban 37 százalékkal, Japánban 24 százalékkal, Franciaországban 21 százalékkal, Németországban 12 százalékkal több cég válhat fizetésképtelenné, mint 2019-ben. Drámai forgalomcsökkenés várható a turizmusban, és szintén kedvezőtlenül érinti a globális gazdaságot, hogy jóval kevesebb jövedelmet utalnak haza a külföldön dolgozó alkalmazottak az anyaországba. Tovább rontja a helyzetet az is, hogy az alapanyagok és nyersanyagok ára drasztikusan csökkent a járvány hatására, így a kitermelésük sokkal kevésbé lesz jövedelmező, mint korábban.

Sérülékeny ágazatok

A járvány miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzetből adódóan sok országban jelentősen fokozódtak a rövid távú, azaz 6-12 hónapos hitelkockázatok, ezért a Coface 71 országot a korábbinál alacsonyabb szintre sorolt a saját osztályozási rendszerében. Ez a hitelbiztosító által rendszeresen vizsgált országok 40 százalékát érintette. A lépés eredményeként a régiós államok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia országkockázata azonos, A4-es szinten van a Coface-nál.

A hitelbiztosító átfogó elemzésében a világ teljes GDP-jének 88 százalékát előállító 28 ország különböző ágazatainak 40 százalékát ugyancsak lejjebb sorolta. Ezt azzal indokolták a szakértők, hogy a szállítmányozás mellett a járvány tovább rontja több olyan ágazat helyzetét, amelyek fizetőképesség szempontjából már 2019-ben is sérülékeny szektornak számítottak. Ilyen például az autóipar, a fémipar, a kiskereskedelem vagy éppen a textil- és ruhaipar. Vannak persze a válságnak ellenálló szektorok is, a Coface elemzői szerint többek között a gyógyszeripar és a mezőgazdaság is ilyen ágazat.

Az Euler Hermes, Magyarország vezető hitelbiztosítója elemezte a koronavírus járvány hatását a vállalati fizetésképtelenségek alakulására. A magyar gazdaság tavaly 4,9 százalékkal nőtt, és 2020 első negyedévében is még 2-3 százalék közötti emelkedést produkált a tavalyi év hasonló időszakához képet. A második negyedévben azonban beütött a járványsokk: a turizmus, a vendéglátás, a gépjárműgyártás majdnem teljes leállása, illetve a kereskedelmi korlátozások várhatóan ötödével csökkentik a bruttó hazai terméket, a munkanélküliség akár duplájára, 8 százalékra is felmehet, az infláció pedig 4 százalékra gyorsulhat a második negyedévben. A forint/euró árfolyam történelmi mélységig jutott, ám az Euler Hermes szerint az euróárfolyam az év második felében 340 forint körül stabilizálódhat. Mindezek fényében a hitelbiztosító 2020-ban legalább -3 százalék GDP csökkenést vár, ám elhúzódó járványkorlátozások, illetve nem megfelelő kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések esetén a recesszió akár -7 százalék is lehet. Merész István, a vállalat magyarországi igazgatója a vállalati fizetésképtelenségekkel kapcsolatban elmondta: azok száma a világátlagnál (20-25 százalék) lassabban, 13 százalékkal emelkedik Magyarországon.

A járvány miatt a teljes magyar ipari termelés egyharmadát adó gépjárműgyártás komoly kihívásokkal néz szembe – fogalmazta meg Merész István. A kéthetes kényszerű gyárleálláson túl a befektetők visszafogják beruházásaikat és a debreceni BMW gyár sem az eredeti tervek szerint valósul majd meg. Az újautó-eladások felére esnek vissza áprilisban és májusban és az exportpiacok is gyengélkedni fognak. Emiatt a beszállítói szektorban az 500 legnagyobb hazai cég közül 20-30 mehet csődbe idén, de további 370-380 szorul majd állami segítségnyújtásra és mindössze 100 cég tekinthető válságállónak. Mindez együtt jár azzal is, hogy 40 ezer munkahely szűnik meg a 150 ezerből csak ebben a szegmensben – állítja a szakértő.

Merész István előrejelzése szerint az elmúlt években óriási növekedést mutató építőiparban 20-30 százalékos visszaesés várható az elkövetkező időszakban elsősorban a járvány okán beszűkülő likviditási lehetőségek (banki garanciák, kormányzati beruházások és EU-transzferek csökkenése) miatt. A munkaerőhiány csökken a külföldről hazatérő magyar munkavállalók munkaerőpiaci megjelenésének hatására. A már futó nagyobb beruházások egyelőre folytatódnak, de az új beruházások indításával már óvatosabbak lesznek a befektetők. Ennek megfelelően a kisebb és kevésbé likvid építőipari cégek körében fokozódnak a fizetőképességi problémák – véli a szakember.

A kiskereskedelemben vegyes a kép. A szektor tavaly 6 százalékkal nőtt főleg a háztartások bővülő fogyasztása miatt. A járvány kétféle hatást váltott ki: az élelmiszerboltok és az online áruházak forgalma hatalmasat nőtt, míg az egyéb kiskereskedelmi egységek forgalma drasztikusan bezuhant (leginkább a cipő és ruhaboltok, az autókereskedők és a benzinkutak esetében). A PC- és mobiltelefon-eladások szintén látványosan növekedtek főleg az online munkavégzés és a digitális oktatásra történő átállás miatt, ám ez csak átmeneti hatás, középtávon ezeknél a termékeknél is forgalomcsökkenés várható.

A szállítmányozói piacon a nemzetközi szállítmányozókat súlyosabban érinti a járvány, hiszen a leginkább fertőzött terület, Észak-Olaszország az egyik legfontosabb célállomása a magyar fuvarozóknak. Ráadásul a gépjárműgyártás visszaesése is negatívan hat a szektor szereplőinek forgalmára. Ezzel szemben azok a hazai cégek, akik belföldi áruszállításra szakosodtak, profitálhatnak az online vásárlások és az ezekhez kapcsolódó kiszállítások növekedéséből. Szektorszinten 10 százalékos visszaesésre, és a kisebb cégek körében nagy számú fizetésképtelenségre számítunk 2020-ban – mondta Merész István.

Ami a globális helyzetet illeti, a szakértő kiemelte: az Egyesült Államokban az Euler Hermes 70 éve nem tapasztalt mélységű, -2,7 százalékos GDP-visszaesést prognosztizál 2020-ban. A második negyedéves 30 százalékos GDP-visszaesés után a harmadik negyedévtől – a bejelentett kormányzati és monetáris intézkedéseknek köszönhetőn – itt is megindul a lassú normalizálódás, és 2021-re már 3,3 százalékos növekedést jósolnak a hitelbiztosító elemzői. A járvány okozta gazdasági sokk a vállalati fizetésképtelenségek számának 25 százalékos emelkedését hozza év végéig, ami drámai ugyan, de még mindig kisebb, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalt mérték (45 százalék). A leginkább érintett szektorok: nagy- és kiskereskedelem, olajipar, szénkitermelés, élelmiszeripar, textilgyártás és papíripar.

Az eurozónában jóval vegyesebb a kép. A recesszió mélyebb lesz, a GDP -9 százalékkal eshet vissza köszönhetően a vállalatok bevételeinek 25 százalékos visszaesésének, ám a vállalati csődök számának emelkedése alacsonyabb, 15 százalék, mint a tengerentúlon. A kormányzati intézkedések – adóátütemezések, állami hitelek és hitelgaranciák – segítik a vállalati szektort a fizetésképtelenségek elkerülésében. A legnagyobb esetszám-növekedés Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban várható, miközben a német (7 százalék) és a francia (8 százalék) vállalati szektorban a fizetésképtelenség-emelkedés a világátlag alatt fog maradni. A leginkább érintett szektorok: építőipar, élelmiszeripar és a szolgáltatások. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában – főként olyan a cégek, amelyek már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek