A Cofidis negyedéves rendszerességgel vizsgálja a hazai háztartások anyagi helyzettel kapcsolatos várakozásait. A 2024 őszén a magyar piacon bankot vásárló vállalat legfrissebb kutatása szerint a magyarok közel egyharmada állítja, hogy kényelmesen megél jövedelméből. Akiknél hiányos a kassza, azoknak havi plusz 200 ezer forintra lenne szüksége. A hiányra többeknek a kölcsön jelenti a megoldást: az elmúlt évben igénylők ötöde vett fel hitelt a bevételek és kiadások egyensúlyban tartására, így ez lett a harmadik leggyakoribb hitelcél. A következő három hónapban azonban a hitelfelvételi szándékot a nagyobb tervek valóra váltásának igénye vezérli: lakásfelújítás és vásárlás (29-29%), autóvásárlás (22%), háztartási nagygépek beszerzése (16%).

Az MNB adatai[1] alapján még mindig erős a személyihitel-piac. A Cofidis Hitel Monitor szerint a magyarok 9 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben, és a legnépszerűbb hiteltípus továbbra is a személyi kölcsön. A nem lakáscélú hitel tervezett átlagos összege jelenleg 1,1 millió forint.

A közösségi média az új pénzügyi tanácsadó?

Minden pénzügyi döntést igénylő élethelyzetben a tudatos hitelfelvétel elengedhetetlen első lépése a tájékozódás, a lehetőségek megismerése. Bár a magyarok körében népszerű az online összehasonlító oldalak, kalkulátorok használata (34%), valamint a hitelajánlatok internetes keresővel való feltérképezése (24%), a válaszadók többsége még mindig automatikusan a saját bankjához fordul információért.

A közösségi média térnyerése azonban ezen a területen is szembetűnő: a lakosság 37 százaléka megbízható forrásnak tartja pénzügyi témákban a social media oldalakon elérhető tartalmakat, és 22 százalékuk követ kifejezetten ezzel foglalkozó oldalakat, influenszereket vagy csoportokat. Főleg a befektetésekkel, megtakarításokkal, jövedelemnövelési lehetőségekkel kapcsolatos témák népszerűek, de az internetezők közel negyede a hitelek kapcsán innen is tájékozódik. A közösségi médiát használók 43 százaléka csupán ötleteket és információt gyűjt ezeken a platformokon, ugyanakkor 15 százalékuk alkalomadtán vagy akár rendszeresen pénzügyi döntést is hoz az ott látottak alapján.

Sorban állás helyett gyors kattintás

Ne legyenek hozzáadott, rejtett költségek, egyszerűen és gyorsan menjen a folyamat: ez a három legfőbb elvárás a magyarok részéről a hiteligénylés kapcsán. A válaszadók közel fele szerint manapság már elvárható, hogy a teljes hitelfelvételi folyamatot online, papírmentesen intézhessék. Bár még többségben vannak a személyes találkozást preferálók, az elmúlt években csökkent az online ügyintézéstől elzárkózók száma, csak a lakosság negyede nem választaná ezt a megoldást. Gyakori aggály az online ügyintézésben való hibázás lehetősége, valamint az a tévhit, hogy ilyenkor nem áll rendelkezésre ügyfélszolgálati segítség.

Hitelek és tévhitek: mit (nem) tudnak a magyarok?

A hitelek kapcsán is van még hova fejlődni a pénzügyi ismeretek terén. Bár a válaszadók az egyik legfontosabb mérlegelési szempontként említik a THM mértékét, csak a lakosság fele van tisztában azzal, mit is jelent pontosan a teljes hiteldíj mutató. A kutatás szerint mindössze a magyarok negyede (26%) tudja, hogy egy hitelszerződést ma már online is alá lehet írni, a lakosság fele pedig nem hallott arról, hogy áruhitelt nem csak üzletben, hanem online is igényelhetnek. Mindemellett pozitív, hogy 62 százalékuk már tudatosan készülne egy váratlan helyzetre, és hitelfedezeti biztosítást is kötne.

[1] https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/hitelezesi-folyamatok/hitelezesi-folyamatok-2024-augusztus

A működéssel kapcsolatos kiadások 16 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Erste működési eredménye közel 63 milliárd forintra nőtt a 2023-as csaknem 45 milliárd forintról. A költség/bevétel arány március végére 32 százalékra csökkent a tavaly márciusi 36 százalékról. Az adózás utáni nyereség így az első negyedévben közel 29 milliárd forint lett, míg 2023 azonos időszakát hatmilliárd forint profittal zárta a bank.

Az ügyfélhitelek és kötvények állománya 2024 március végén egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az új finanszírozás volumene az első negyedévben 38 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az NPL-ráta 2,4 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2,8 százalékról.

A teljes lakossági hitelállomány 8 százalékkal nőtt egy év alatt, az újonnan kihelyezett állomány az idei első negyedévben 59 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az új lakáshitelek folyósítása csaknem a két és félszeresére ugrott 2023 első három hónapjához képest. A Babaváró hitelből 39 százalékkal nagyobb összeget folyósított a bank az első negyedévben a tavalyinál, ami leginkább az év végén, a szabályok változása előtt az utolsó pillanatban beadott igénylések ez évre áthúzódó kihelyezésének a hatása. A személyi kölcsönöknél 63 százalékkal emelkedett az új folyósítás összege, míg a kisvállalkozók esetében 16 százalékkal nőtt a kihelyezés az egy évvel korábbihoz képest.

A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – március végére 5847 milliárd forintra nőtt, ami 23 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 71 százalékra emelkedett a 2023 március végi 66 százalékról. Az Erste Befektetési Zrt.-nél a befektetett és kezelt vagyon az elmúlt egy évben a piaci átlagot meghaladó mértékben gyarapodott, az idei első negyedév végére 34 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, meghaladva a 4500 milliárd forintot. Ebből a privátbanki üzletág március végén már 1100 milliárd forintos vagyont kezelt.

Az Erste által kezelt befektetési alapok eszközértéke meghaladja a 2400 milliárd forintot. Az összeg harmada fenntartható (ESG – E, environmental: környezeti; S, social: társadalmi; G, governance: vállalatirányítási területek) befektetési alapokban van. Legutóbb, idén februárban az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap szerzett ESG minősítést. Ezzel az Erste alapja lett az első olyan magyarországi ingatlanalap, amely tevékenységét a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével végzi.

A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány együttesen 5 százalékkal csökkent egy év alatt, március végén 1117 milliárd forint volt. A kis- és középvállalkozásoknál a hitel- és kötvényállomány 2 százalékkal gyarapodott, a kereskedelmi célú ingatlanoknál 12 százalékkal nőtt, a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében azonban 23 százalékkal zsugorodott 2023 március végéhez képest. Az Erste Bank Hungary márciusban – az Erste Group Bank AG-vel közösen – 90 millió euró (mintegy 35 milliárd forint) értékű hitelszerződést írt alá a CTP Csoporttal négy logisztikai- és ipari parkjának finanszírozására Magyarországon. A megállapodásnak köszönhetően az Ersténél az új vállalati kötvények és hitelek volumene összességében 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az idei első negyedévben – írják.

Fotó: Erste

A támogatott hitelek, illetve a hitel egy részének elengedése azonban fontos ösztönző lehet a felújítási munkák megkezdéséhez: bár a válaszadók 74%-a számára jelentettek aggodalmat a támogatási programok igénybevételének nehézségei, 64% úgy nyilatkozott, hogy a biztosított anyagi források esetén valószínűleg belekezdene a korszerűsítési munkálatokba.

A korszerűsítést leginkább motiváló tényezők közé tartozik a rezsiköltségek csökkenése (38%), az esztétikai (36%) és funkcionális – például a biztonságérzetet növelő – fejlesztések (26%), valamint az ingatlan értékének növelése (18%). Az otthonfelújítási projekteknek lényeges eleme az energiahatékonyság kérdése; a megkérdezettek 61%-ának nagyon fontos, hogy a munkálatok tervezésekor figyelembe vegye ezt a szempontot, és ez látszik a felújítással kapcsolatos terveken is: a válaszadók főként az ablakok cseréjét (31%) és a szigetelés javítását (29%) szeretnék elvégeztetni, és a legtöbbet megjelölt válaszok közé tartoznak az egyéb energetikai korszerűsítési tevékenységek is (20%). A válaszadók többségének tehát jó hír, hogy a támogatott hitelt szigetelésre és nyílászárócserére lehet igényelni, és az energiahatékonyság javulása az, amit feltételként szabtak meg a hitel egy részének elengedéséért cserébe – vagyis az otthonukat korszerűsítők így a rezsiszámlákon és a felújítási költségeken is spórolhatnak.

Az Eurostat adatai szerint 2020-ban a magyar állampolgárok 19%-a lakott túlzsúfolt otthonokban (egy átlagos ingatlanban 1,6 szoba jutott egy személyre, és 2,3 ember élt egy háztartásban), 20,4%-uk pedig a lakhatást jelentősen megnehezítő körülmények (mint például a szivárgó tetők, nedves vagy penészes falak) között élt. Ebből adódóan nem meglepő, hogy a válaszadók közel fele (49%) számára a felújítás legnagyobb előnye a kényelem és a komfortérzet növekedése, 21%-uk számára az alacsonyabb rezsiszámla a legfőbb szempont, a megkérdezettek 11%-a számára pedig az, hogy a munkálatok eredményeképpen egészségesebb lesz az otthonuk.

A túlzsúfoltságra az építkezéseknél és a hagyományos ingatlanbővítésnél fenntarthatóbb és költséghatékonyabb alternatívát jelenthet a tetőterek beépítése, természetesen a megfelelő szigetelés kialakítása után, amit szintén ösztönözhet a most bejelentett hitelkonstrukció is. Azon válaszadók 40%-a, akik rendelkeznek hasznosítható, de még nem beépített tetőtérrel, elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben beépítse az ingatlannak ezt a részét, a legtöbbeket (26%) azonban a költségek elszaladásától való félelem tart vissza.

A felújítási munkálatokkal kapcsolatban a magyarok 84%-át aggasztják a rejtett költségek, 76% pedig a munkálatok elhúzódásától tart. Ezeknek az adatoknak az ismeretében nem meglepő, hogy a magyarok úgy érzik, ösztönzőleg hatna a felújítási munkálatok megkezdésére, ha megbízható forrásból szerezhetnének egyénre szabott javaslatokat: a megkérdezettek közel fele (46%) úgy nyilatkozott, hogy az ingyenes szakmai konzultáció lehetősége valószínűleg arra motiválná, hogy bele merjen vágni a felújításba.

„A VELUX Cégcsoportnál hiszünk abban, hogy fontos erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy az otthonaink energiahatékonyabbá váljanak. A felújítási munkálatok során megbízható partnerei szeretnénk lenni mindazoknak, akik javítani szeretnék otthonaik komfortját, és arra törekszünk, hogy a házakat egészségesebb és kényelmesebb terekké alakítsuk át. A most bejelentett támogatási program újabb lehetőséget kínál arra, hogy még többen teremthessék meg álmaik korszerű, energiahatékony és egészséges otthonát” – mondta Ritea Noémi, a VELUX Cégcsoport magyar és román piacért felelős vezetője.

– A Magyar Nemzeti Bank szakítva az eddigi ütemmel, 100 bázisponttal 9 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az utóbbi időben másokkal együtt a VOSZ is sürgette a jegybankot, hogy gyorsítsa a kamatcsökkentés ütemét. Ezzel a VOSZ beállt abba a sorba, amelyikben ott találjuk Parragh Lászlót és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát. Hogyan fogadja a VOSZ a friss MNB-bejelentést?

– Üdvözöljük a mérsékelt gyorsítást. Ha sikerül tartani az ütemet, ami nemcsak az MNB-től, hanem a gazdaság állapotától is függ, akkor el tudunk érni egy olyan kamatszintet, ami segít beindítani a hitelezést. Nagyon fontos, hogy ez elinduljon, mert tudjuk, hogy amikor nagyon magas volt a kamat Magyarországon, akkor is az olyan programok, mint például a Széchenyi Kártya Program vagy a Baross Gábor Újraiparosítási Program, valamint a Covid-válság után más próbálkozások életben tudták tartani a kkv-kat és több nagyvállalkozást is, például a feldolgozóiparban. Összességében a magyar gazdaság akkor tud növekedni, ha a forráshoz jutás megfelelő, hiszen nem elég önmagában egyes vállalkozói csoportoknak a hitelezését életben tartani, hanem általában kell élénkíteni a gazdaságot. A kamatszint a tavalyi szörnyen magas infláció miatt alakult ennyire magasan. Egy évvel ezelőtt még 25 százalékos volt az infláció, ez most zuhanóban van, jelenleg 3,8 százalék. A változást nem követte arányosan az alapkamat csökkenése, a VOSZ ezért javasolta a jegybanknak, hogy vizsgálja meg a helyzetet, és lehetőség szerint gyorsítsa a kamatszint csökkentését.

– Mekkora lehetne a kamatszint 3,8 százalékos infláció mellett?

– Az alapkamatnak mindenképp 5 százalék alatt kellene lennie, erre jönnek még a kamatfelárak, így már beindulhatna a piaci hitelezés. Azt látjuk, hogy mind a magánszemélyeknél, ha nem is a fogyasztási hiteleknél, de a lakásépítési célú hitelezésnél bruttó 5 százalék körüli kamatszint lenne most az optimális, ahogy a kkv-knál is, mert ilyen kondíciókkal mind a lakosság, mind a vállalkozások bátran felvennének hitelt. A belföldi fogyasztás ezen a szinten már tudna növekedni. Hogy ennek ne legyen magas társadalmi költsége, ne a kamattámogatás tartsa életben a hiteleket, azt szeretnénk, ha minél előbb 5 százalék alá kerülne az alapkamat, így a bankoknak is lenne kitermelhető kamatmarzsa.

– Ez a VOSZ elvárása. De az nem eltántorító, hogy az infláció idei alakulása az év elején a bázishatás miatt alacsony lesz, de aztán valamennyit megint emelkedni fog az év második felétől? Minden elemző arra figyelmeztet, ha túlszalad a jegybank a kamatcsökkentés gyorsításával, azt a forint árfolyama sínyli majd meg. A vállalkozások szempontjából milyen mozgástér van a forint árfolyamát illetően? Milyen árfolyamot bírna el „könnyedén” a hazai vállalkozói szektor?

– Leszögezném, hogy nem egy-két hónapon belül kell elérni az 5 százalékot! Aki felelősen gondolkodik a magyar gazdaságról, az ilyenbe nem megy bele! Az alapkamat jelenlegi 9 százalékos szintje, szerintünk 2024 végére csökkenhetne 5 százalékra. Ehhez az is kell, hogy az infláció ne ugorjon 5 százalék fölé. Az MNB nyilván árgus szemekkel figyeli a helyzet alakulását, és ha lassítani kell a kamatszint csökkentésének gyorsításán, akkor majd megteszi azt. Az egyensúlyi kamatszintnél egyébként már csak az egyensúlyi árfolyamszintet nehezebb megbecsülni. A vállalkozói szféra szempontjából egy 400 forintos euróárfolyam közelebb áll az egyensúlyi szinthez, mint például a 350. A jelenlegi 390 forint körüli eurót még nem tartom tragikusnak, ha ez 400 forint körülire változik, az még segíti a gazdaságot, az exportot. Az export importtartalmát nem fogja annyira megdrágítani, hogy ellenkező hatást váltson ki. A 400 forintnál jóval magasabb euróárfolyam természetesen már zavarokat okozna.

– A jegybank korábbi monetáris politikájában változás állt be, ha indirekt módon is, de az árfolyam-gyengülés a meghatározó. Ha jól értem, a vállalkozások üdvözlik a gyengébb forintot?

– El kell fogadjuk, hogy a magyar gazdaság kitörési pontjai és lehetőségei a beruházás és az export lehetnek. Az exportot hátráltatná egy sokkal erősebb árfolyam. Magánemberként persze én is azt szeretem, ha nyaralni megyek, hogy a forintomért jó sok eurót vagy dollárt kapjak, de a gazdaság szempontjából ebben az évben egy enyhén gyengülő pálya mondható egyensúlynak. A forint reál felértékelődése az utóbbi időben kimondottan hátráltatta az export növekedését. Ismétlem: kis gyengülési pályának van még tere.

– Feltűnő volt, hogy a VOSZ az utóbbi időben hangosabbá vált a kamatszinttel kapcsolatban, közleményekben, nyilatkozatokban rögzítette, hogy a Monetáris Tanács nem elég gyorsan csökkenti a kamatot. Ezzel a VOSZ beállt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Parragh László MKIK elnök mögé. Ők kritizálták, támadták a legjobban az MNB-t ebben a kérdésben. Miért tartotta szükségesnek a VOSZ, hogy megszólaljon?

– Nem az a célunk, hogy beálljunk bárki mögé, vagy valaki ellen lépjünk fel. Mi a társadalmi párbeszédben hiszünk, amelynek mi is fontos szereplői vagyunk sok tízezer tagunk révén. Ezért éreztük úgy, hogy részt kell vennünk ebben az egyeztetésben. Senkit nem támadtunk, hanem elmondtuk a véleményünket, ami most egyezett a a nemzetgazdasági miniszter álláspontjával, valamint a Kamaráéval, amelyik társadalmi kérdésekben a partnerünk. De akkor is elmondjuk a véleményünket, ha valamivel nem értünk egyet.

– Akkor nem arról van szó, hogy a kormánytól és a Kamarától érkeztek finom vagy nem éppen finom jelzések, hogy a VOSZ is szólaljon meg?

– Nem! Folyamatosan egyeztetünk különböző témákban. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium is partnernek tekint minket. Szeretnék emlékeztetni a Kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos vitára, amikor ellentétes véleményen voltunk, mint a Pénzügyminisztérium és nem mindenben értettünk egyet az MKIK-val sem. De ekkor sem személyeskedtünk, hanem vállalkozói közösségünk véleményét artikuláltuk saját kutatásaink eredményei alapján. Akkor lesz optimális egy gazdasági döntés, ha minél többen szólnak hozzá szakmai alapon.

– Januárban a Monetáris Tanácsnak csak két tagja szavazott a 100 bázispontos alapkamat-csökkentés mellett, a többiek a 75 bázispontos mérséklés mellett szavaztak. Mi változhatott egy hónap alatt, milyen információk érkezhettek?

– Gondolom, az infláció vártnál nagyobb csökkenése és toleranciasávba kerülése is szerepet játszhatott ebben, amire kevesen számítottak. Érkeznek az uniós források is, ami nem csak a vállalkozások, hanem az egész gazdaság szempontjából nagyon fontos. Hamarosan megnyílik egy 910 milliárd forintos keret, amelynek egyik felét vállalkozás-fejlesztésre, a másik felét foglalkoztatás-bővítésre lehet fordítani a következő években.

– A tavalyi gazdasági év elég rosszul sikerült. 2024-re milyenek a kilátások a vállalkozók számára?

– A VOSZ tavaly 0,5-0,6 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált. Nehéz kilábalási folyamatban vagyunk. Nem tudom, hogy a 7 éves EU-s tervezési ciklusban végül mekkora források érkeznek majd, mert a további források megnyílásához most valóban valamivel rosszabbak az esélyek. Ne felejtsük azt sem, hogy nyáron uniós választás lesz, és a világpolitikai helyzet szintén változhat.

– Mondhatjuk azt, hogy a korábbiakhoz képest a politikai kérdések nagyobb hatással vannak a gazdasági eredményekre?

– Bár ilyen elemzésünk nincs, úgy érzem a vállalkozóinkkal beszélgetve, hogy a politikai bizonytalanság rányomja bélyegét a gazdaságra. Mi azonban a gazdaságpolitikához és nem a politikához kapcsolódó észrevételeket teszünk, így dolgozunk.

– A VOSZ januárban publikálta saját üzleti hangulati felmérésének, a VOSZ Barométernek a 2023. utolsó negyedévi eredményeit. Abban már látszott, hogy a korábbinál vártnál jobban romlottak a gazdasági várakozások?

– Bár a vállalkozói hangulatindex tovább csökkent a negyedik negyedévben, de nem jelentős mértékben, nem látszottak kirívó negatívumok. Más kérdés, hogy azt gondoltuk, kicsit optimistább lesz a vállalkozói társadalom.

– Látszik már valamilyen trend, hogy mi köszön majd vissza a 2024. első negyedéves VOSZ Barométerben?

– Nem számítok arra, hogy sokkal jobbak lesznek az eredmények. A Széchenyi Kártya Programban például az utóbbi időben valamelyest csökkenő tendenciát látunk a hitelfelvételben, bár nagyon jó a támogatott kamatszint. Ezért lenne jó a teljes gazdaságot dinamizálni, akkor jönnének nagyobb számban a megrendelések, akkor beruháznának bátrabban a kkv-k, akkor vennének fel „könnyebben” több hitelt. A lakáshitel-kamatok is csökkennek, már 6-7 százalék körül járnak, a lakossági fogyasztás is nőhet. Az 5 százalékos alapkamat ebből a szempontból lélektani határ lehet.

– Elképzelhető, hogy a nagyvállalti körben történt valami, ami még mélyebbre lökte a gazdaságot?

– A magyar gazdaság duális, lehet, hogy a nagyvállalatok és a kkv-k sem érték el a célkitűzéseiket. Bár még nincsenek részletes adatok, de el tudom képzelni, hogy a kkv-k még nagyobb recesszióban voltak.

– Reményre adhatott okot, hogy tavaly szeptemberben fordulat állt be a jövedelempolitikában, decemberig növekedni kezdett a reáljövedelem. A fogyasztást bővítő folyamat eredményei mégsem jelentkeztek a kkv-knál, amelyeknek közvetlen a kapcsolatuk a fogyasztókkal?

– Szeretnénk optimisták lenni: ha nő a reálbér, egyből nőni fog a fogyasztás, de ez nincs így. Az emberek teljes évben gondolkodnak, márpedig 2023-ban kemény reáljövedelem csökkenést kellett elszenvednünk. A munkáltatók, ha tehették, évközben is bért emeltek, mert sokkal könnyebb megtartani egy dolgozót, mint újat találni. „Veszélyhelyzetben” az emberek, ha tudnak, megtakarítanak, és nem költenek – egyik napról a másikra nem áll helyre a fogyasztói bizalom, először a felélt tartalékokat pótolják. A vállalkozásoknál ugyanez a helyzet, volt, ahol nőtt a profit, de csak nominális és nem reál értelemben. Akinek reál értelemben nőtt a profitja, az is inkább jobb időkre vár, most még nem ruház be. Amikor gyenge a kereslet, nem ruháznak be, főleg nem, ha magas a kamatszint. Jó néhány hónapnak kell eltelnie, hogy változzon a helyzet.

– Mintha elszakadt volna az alapkamat alakulásától a piaci hitelek alakulása.

– A Széchenyi Kártya Program 2022-ben és 2023-ban is nagy számokat ért el. 50 ezer vállalkozáshoz nagyságrendileg 1500 milliárd forintnyi hitelt helyeztünk ki. Ezek a kkv-k nyilván nem dobták be a törölközőt, de sokan nem bírták a terheket és bezárták a céget. Egy kis vállalkozásnak nincsen tartaléka, neki nincsen anyacége, mint egy multinak, akinek, ha kell, segítenek. A VOSZ Barométer is pontosan megmutatta, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál levesebb a tartaléka. Jó esetben az egy éves tartalékkal rendelkezők túlélték az egy éves recessziót, most már szeretnének növekedni. Még egy évünk azonban nincs a visszaesésben, stagnálásban, ezért mondtunk véleményt az MNB kamatpolitikájával kapcsolatban. Ésszerű kockázatot vállalva, el kell mennünk a falig!

– A kormány 2024-ben 4 százalékos GDP-növekedést tervez. Mire számít a VOSZ?

– Bár még mindig nagy a bizonytalanság, 2-4 százalékos növekedést reálisnak látunk. Szorosan együtt működünk elemzőkkel, így az Egyensúly Intézettel is, amellyel a VOSZ Barométert készítjük, az ő prognózisuk most 3-3,5 százalékos növekedés. Nem lehetetlen a 4 százalék, legyünk optimisták!

– Gyorsuló kamatcsökkentés mellett is tartható az 5 százalékos infláció?

– Éves szinten 5-6 százalékra számítok, ez még kontrollálható, kézben tartható infláció.

– A VOSZ tagvállalatainál milyen mértékű béremelésre lehet számítani?

– 10-15 százalékosra, ez most inkább közelebb van a 10-hez, de ha megvalósul a 4 százalékos GDP-növekedés, akkor lehet nagyobb is.

A 0 százalékos kamatozású, köznapi nevén “ingyenhitel” forgalma az előző évhez képest 46 százalékkal nőtt az eMAG-nál októberben és novemberben. Az első féléves forgalmi adatokat vizsgálva 2022-ben tavalyhoz képest 20 százalékkal nőtt a hiteltömeg.

A 0 százalék THM-es hitelek aránya a teljes hitelforgalmon belül 10 százalékkal magasabb az eMAG-nál, mint tavaly ilyenkor. Az ünnepi vásárlási szezon eddigi részében 0 százalékos THM-es konstrukcióban a legtöbb eMAG-vásárló okostelefont, háztartási nagygépet, televíziót és laptopot vásárolt. Idén összességében 20 százalékkal több “ingyenhiteles” vásárlást regisztráltak az eMAG-üzletekben, mint 2021 első tíz hónapjában.

Főleg az üzletekben arat az “ingyenhitel”

Minél magasabb a kosárérték, annál nagyobb arányban választják a vásárlók a hosszabb, 36 hónapos futamidőt a havi törlesztőrészlet alacsonyan tartása érdekében. A legtöbb áruhiteles vásárló Budapestről és Pest megyéből, Baranya megyéből, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből adja le a rendelését.

2022 eddigi részében a hiteligénylések 46 százalékát az eMAG szaküzletben intézték a vásárlók az ott dolgozó értékesítők közreműködéssel, míg tavaly 30 százalék volt a helyszíni ügyintézéssel igényelt áruhiteles vásárlások aránya.

A Cofidis Hitel Monitor legfrissebb országos reprezentatív felmérés szerint az elmúlt egy évben áruhitelt választók közül 43% háztartási gépeket, 37% elektronikai eszközöket (TV, HIFI, egyéb informatikai cikkek), 23% pedig bútort finanszírozott a hitelből. Az online bevásárlás mellett egyre nagyobb az igény az érintésmentes és személyes kontaktust nélkülöző hitelfelvételre: jelenleg 25% körül van az online áruhitelek aránya a Cofidis Áruhitel finanszírozásban. Az eMAGnál is elérhető az online áruhitel, ebben pedig partnere a Cofidis. „A videós azonosításnak, elektronikus aláírási lehetőségnek köszönhetően a hitelfelvételi folyamat 100% online intézhető, egyszerű és gyors – mondta el Székely Ágoston, a Cofidis partnerértékesítési területvezetője.

Fotó: David Everett Strickler/unsplash.com

Kedvezőbb lett a fiatalok anyagi helyzete: az idei harmadik negyedévben nagyobb jövedelemmel rendelkeztek a 19-29 évesek, mint egy évvel korábban, akkor ugyanis az erőteljes járványhatás miatt a korábbinál alacsonyabb összegből tudtak gazdálkodni – derül ki a K&H ifjúsági index idei harmadik negyedévben készült kutatásából.

Növekedés, eltérésekkel

A háztartásuk teljes jövedelme a fiatalok beszámolói szerint havonta átlagosan 266 ezer forintot tett ki, ezzel szemben a tavalyi harmadik negyedévben 230 ezer forintot mondtak, vagyis 16 százalékkal nőtt ez az összeg 12 hónap alatt. A járvány előtt 2018 és 2019 harmadik negyedévében ugyanez az összeg átlagban 216 ezer, illetve 218 ezer forintra rúgott.

Az elmúlt 12 hónapban még ütemesebben emelkedett a fiatalok úgynevezett személyes – azaz az egy főre jutó – átlagjövedelme: havi 110 ezerről 132 ezer forintra, azaz 20 százalékkal gyarapodott. Két és három évvel korábban egyaránt 106 ezer forintról számoltak be átlagosan.

Az idei kutatás alapján látható az is, hogy jókora eltérések vannak a korosztályon belül. A férfiak 151 ezer forintos személyes jövedelme 37 százalékkal haladja meg a nőkére jellemző 110 ezer forintot. A 19-25 évesek esetében 108 ezer forint jutott egy főre, míg a 26-29 éveseknél 169 ezer forint volt ugyanez – a magasabb összeg hátterében az áll, hogy utóbbi korosztály tagjai közül többen már dolgoznak, így rendszeres fizetést kapnak.

Hitelek és törlesztések

Kevés fiatalnak van hitele a felmérés alapján, mindössze 15 százalékukra igaz ez. Az érintettek többsége – 61 százaléka – személyi kölcsönt törleszt, 32 százalékuknak van folyószámla-hitele, 28 százalékuknak pedig lakáshitele. Mindebből az is látszik, hogy vannak fiatalok, akik több hitellel is rendelkeznek.

A hitellel rendelkező fiatalok 11 százaléka mondta azt, hogy nagy megterhelést jelent számára a havi törlesztés kifizetése, 30 százalékuknak viszont nem jelent problémát.

A járvány miatt bevezetett egyik adósvédelmi intézkedés, a hitelmoratórium következményeit eltérően látják a hitellel rendelkező háztartások – derül ki a K&H felméréséből. A hitelmoratóriummal élő adósok lényegében haladékot kapnak, a mostani szabályozás szerint március közepétől december végéig nem kell törleszteniük a hitelüket, ám az szóban forgó időszakra vonatkozó törlesztőrészleteket később kell kifizetni. Azonban azzal a kikötéssel, hogy – a változó kamatozású hitelek kivételével – a moratórium lejárta után a kölcsön havi törlesztése nem lehet magasabb az eredeti havi összegnél. Mindent egybevetve a moratóriummal élők számára a teljes visszafizetendő összeg a moratórium idejére eső kamatösszegek miatt magasabb lesz annál, mintha valaki az eredeti menetrend szerint törlesztene.

Sokan mást várnak

A bank felmérése szerint a hitelt törlesztők egy része nem ismeri pontosan a szabályozást. A megkérdezett hitelesek többsége, 53 százaléka tisztában van azzal, hogy aki a halasztást választja – azaz él a moratórium adta lehetőséggel -, annak többet kell majd visszafizetni. Több mint 30 százalékuk – tévesen – azonban arra számít, hogy pontosan ugyanannyit kell visszafizetni. Jelentős azoknak az aránya is, akik egyelőre nem tudják, pontosan mi várható a moratórium vége után, a hitelesek 16 százaléka még nem nézett utána, milyen anyagi következményekkel jár ez a lehetőség.

Többfelé szakadt az ország

Az országon belül jelentősek az eltérések, a Kelet-Magyarországon élő, hitellel rendelkező megkérdezettek 46 százaléka szerint a moratóriummal és anélkül is ugyanannyit kell visszafizetni a banknak. Tehát a szóban forgó régióban élők majdnem fele indokolatlanul számol azzal, hogy nem növekszik majd a teljes összeg. Csak 32 százalékuk tud arról, hogy a futamidő meghosszabbítása nyomán nagyobb összeget kell majd összességében törleszteni. A közép-magyarországiaknak már az 58 százaléka, a nyugat-magyarországiaknak pedig a 60 százaléka pontos információkkal rendelkezik. A diplomával és érettségivel rendelkezőknek az 58 és 50 százaléka szintén jól ismeri a moratórium következményeit, ám a 8 általánost végzetteknek csak az ötöde. Utóbbiak között tízből hatan azt várják, hogy nem változik a banknak fizetendő összeg.

A K&H saját adatai szerint június 2-ig a teljes hitelállomány 57 százalékát, a lakossági hitelállomány 51 százalékát, míg a micro- és kkv-hitelállomány 28 százalékát nem érinti a moratórium. A K&H egyébként az elsők között jelent meg a thm-plafonnak megfelelő személyi kölcsönével és hitelkártyájával, azonban itt is fontos, hogy a maximális thm a mostani szabályok szerint december végéig érvényes, januártól pedig ez magasabb lehet.

A kutatásról

A reprezentatív telefonos kutatás a 18-64 éves magyar városi lakosság hozzáállását vizsgálta a koronavírus-járvány miatt bevezetett fizetési moratóriumhoz. A kutatásban 1032-en vettek részt 2020. április 4-e és 6-a között.

Egy sor intézkedéssel tette könnyebbé a mindennapi bankolást a járványhelyzetben a K&H, a lakáshiteleknél, kamattámogatott lakáshiteleknél és a babaváró kölcsönöknél például mostantól egészen a szerződéskötésig nem kell személyesen bemenni a bankfiókba a folyamat legvégéig.

Eddig egy-egy lakáshitel igénylése esetében például jellemzően akár háromszor, négyszer is fel kellett keresniük a bankfiókot az érintetteknek, ha pedig hitelügynökön keresztül történt a szerződéskötés, akkor is 2-3 alkalom kellett ahhoz, hogy zöld utat kapjon a hitel.

Az egyetlen személyes látogatást igénylő hiteligénylése során mostantól a bank munkatársai visszahívják az érdeklődőket, a bediktált adatok alapján elkészítik az előzetes hitelbírálatot, és elküldik az igényléshez szükséges dokumentumokat. A hiteligénylőknek az igénylőlapokat és egyéb nyilatkozatokat kitöltve és aláírva vissza kell küldeniük, be kell szerezniük a szükséges okmányokat és igazolásokat, és ezeket elküldeni a szakembereknek. Pozitív elbírálás esetében a szerződéstervezetet szintén e-mailben kapják meg az érintettek, az elfogadás után pedig mindössze egyetlen aláírásra kell bemenni a fiókba és vinni az eredeti dokumentumokat.

„A most elindított ügyintézés bevezetésének lehetősége már korábban is felvetődött, de a járvány miatt lényegesen felgyorsítottuk a munkát. Az új folyamat szerint a lakáshitelről, babaváró hitelről, vagy akár CSOK-ról szóló egyeztetés telefonon – azaz nem személyesen – történik, ennek során a K&H szakemberei minden szükséges ellenőrzést elvégeznek” – mondta Árva András, a K&H lakossági ügyfelek szegmens marketing főosztályvezetője. A K&H adatai szerint 2019 utolsó negyedévében a jelzáloghiteleit átlagosan 5-8 munkanap alatt bírálta el és átlagosan 25-26 munkanap alatt folyósította.

Növekedés a hiteleknél

Az egyetlen személyes látogatást igénylő hiteligénylés bevezetése számos ügyfelet érint, hiszen a bank tavaly több mint 11 ezer jelzáloghitel-szerződést kötött, ezen belül több mint 6 ezer kölcsön a bankfiókokban történő ügyintézés keretében kapott zöld utat. Összesen tavaly a K&H közel 123 milliárd forint értékben kötött jelzáloghitel-szerződéseket, ami bő 5 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest.

Árva András az egyetlen személyes látogatást igénylő hiteligénylés elindítása apropóján felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakossági hitelezés a múlt évben jelentős növekedést mutatott. A bank – a babaváró hitelek 42 milliárd forintos összegével együtt – 2019-ben összesen 195 milliárd forint értékben helyezett ki új lakossági hitelt, ami 49 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

A változó világgazdasági körülmények hatására az előrejelzések szerint hamarosan jelentős kamatemelkedés lesz megfigyelhető a változó kamatozású hiteleknél. Erre korábban a jegybanki vezetők is tettek utalásokat, és a magyar piacfelügyelet a hitelkiváltások ösztönzésére akcióterv kidolgozásába kezdett.

Vincze Krisztián, a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője szerint az elkövetkező néhány hónapban, de legkésőbb fél évben minden változó kamatozású hitelt érdemes fix kamatozásúra változtatni, ha valaki szeretné megkímélni a pénztárcáját. „Eddig érte meg változó kamatozású hitelt felvenni. Egy tízmillió forintos hitel esetében a kétszázalékos kamatemelés évi 200 ezer forint többletköltséget jelent. Ha egy hosszabb futamidejű hitelből csak néhány év telt még el, akkor több millió forint is lehet a végén a különbözet” – magyarázta a szakember. Mint mondta, az átváltás a legtöbb banknál költségmentesen zajlik, és bár az elején egy kicsivel magasabb törlesztőkkel találkozhatunk, mint amihez eddig hozzászoktunk, a későbbiek során biztosan nem érik az ügyfelet meglepetések, és ez hosszú távon nagyobb érték a biztonságra vágyó családoknak.

Vincze Krisztián szerint a döntéshez érdemes független szakértőhöz fordulni és megversenyeztetni az ajánlatokat, az idegen bankok ugyanis jellemzően jobb konstrukciókkal állnak elő. „Bár korábban a változó kamatozású volt a népszerűbb hitelkonstrukció, 2018 októberében szigorítottak a feltételeken, felkészülve az idei változásokra. A Magyar Nemzeti Bank is tervez egy ösztönzőprogramot a fix kamatozású hitelek népszerűsítésére. A feltételek közti váltás egyébként általában 3-6 hetet vesz igénybe és semmilyen kockázatot nem rejt magában, ha megfelelő szakember tanácsait követjük” – tette hozzá a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője.