A hamarosan 67. életévét betöltő Akio Toyoda ugyanakkor nem véletlenül lépett eggyel hátrébb, utódjától, akinek feladata a Toyota vezető autógyártóból vezető mobilitási szolgáltatóvá történő átalakulásának levezénylése lesz, rendkívüli energiát és lendületet vár el, amelynek eredményeképp felgyorsulhatnak a célul kitűzött fejlesztések. Koji Sato pedig a jelek szerint komolyan veszi feladatát, amelyet mi sem mutat jobban, mint hogy jobbkezének, a termékfejlesztésért felelős ügyvezető alelnöknek azt a Hiroki Nakajimát tette meg, akit a vállalaton belül csak Buldózer néven ismernek. Nakajima az alábbiakban mesél arról, hogy milyen újdonságokra lehet számítani a világ legnagyobb, legnyereségesebb, leginnovatívabb és legzöldebb autógyártójától a következő években.

„Hiroki Nakajima vagyok, és én leszek felelős a termékekért a jövőben. Főmérnökként felügyeltem a Toyota IQ és a Toyota Hilux fejlesztését. Sok kollégával dolgozva sok kihívással néztünk szembe, és sok nagyszerű pillanatot éltünk át együtt. Szeretem ezt a fajta autófejlesztést. Ugyanakkor sok hibát követtünk el. Ezek a részeinkké váltak, azzá formálva engem, aki ma vagyok. A megjelenésem és a munkámhoz való hozzáállásom okán még a Buldózer becenevet is kiérdemeltem. Úgy gondolom, hogy egy olyan időszakban, amikor a helyes válaszok még nem ismertek, még fontosabb a továbblépés, ennek tudatában szeretném megosztani gondolataimat termékközpontú menedzsmentünkről.

Koji Sato korábban már mesélt a Toyota Mobility Conceptről. Ennek középpontjában az autó értékének növelése, az új mobilitás és a mozgásszabadság kiterjesztése, valamint a szociális rendszer részeként új szolgáltatások és energiamegoldások nyújtása áll. Elmagyarázom azt a három megközelítést, amelyek a kulcsot jelentik ennek a víziónak a megvalósításához: az elektrifikáció, a mesterséges intelligencia és a diverzifikáció.

Kezdjük az elektrifikációval. Azzal szeretnék nyitni, hogy továbbra is szilárdan elkötelezettek vagyunk multitechnológiás megközelítésünk mellett. Az elektrifikációt továbbra is az ügyfelek és az egyes régiók igényeihez igazítjuk, az egyes járműtípusok erősségeire és jellemzőire támaszkodva. Először is, akkumulátoros elektromos autók: 2026-ig tíz új modellel bővítjük jelenlegi kínálatunkat, ami éves szinten 1,5 millió járművet jelent. Terveink között szerepel a többi gyártó által megalkotott járművektől teljesen eltérő, új generációs BEV modellek bemutatása is. Ezek az új generációs BEV-k megduplázzák a hatótávolságot, köszönhetően a sokkal nagyobb hatékonysággal bíró akkumulátorok használatának, miközben dizájn és menetteljesítmények szempontjából is megdobogtatják majd a szíveket.

A gyártást is átalakítjuk. Toyota termelési rendszerünk erősségei alapján megváltoztatjuk a munkamódszerünket, hogy felére csökkentsük a folyamatok számát. Ez a hatékonyabb gyártósorokra való átállást vonja maga után, beleértve az autonóm ellenőrzéseket és a csatlakoztatott technológiával működő, irányító nélküli szállítást. Teljesen átalakítjuk termelőüzemeink látképét. Arra is törekszünk, hogy 2035-re elérjük a karbonsemlegességet minden globális üzemünkben. Emellett a beszállítókkal együttműködve felülvizsgáljuk a meglévő ellátási láncokat, hogy kiváló minőségű alkatrészeket szerezzünk be alacsonyabb áron. Ezen átalakítások megvalósítására egy új, erre szakosodott egységet hozunk létre. Egyetlen vezető irányítása alatt, teljes jogkörrel dolgozva ez az all-in-one csapat minden funkciót ellát, a fejlesztéstől a gyártásig és az üzleti működésig.

Ezt támogatja az olyan versenyképesség, mint a fejlesztési intenzitás és a házon belüli beruházások, amelyeket a TNGA hatása felére csökkent. 10 milliós értékesítési és bevételi bázisunk révén átfogó támogatást nyújtunk a csapatnak. Ezután ott vannak a plug-in hibridek. Az akkumulátorok hatékonyságának növelésével az elektromos hatótávolságot 200 kilométerre növeljük, aminek köszönhetően a PHEV-ket „praktikus BEV modellként” fogjuk pozícionálni, és még keményebben dolgozunk ezen, mint a BEV-k egy másik alternatíváján.

Az FCEV-k esetében a tömeggyártást a haszongépjárművekre összpontosítjuk. Amint azt a bal oldali grafikon kék vonala jelzi, az FCEV-k egyik jellemzője, hogy az energiaforrás, a hidrogén könnyű, így a jármű még nagyobb távolságok megtételekor sem olyan nehéz, mint egy akkumulátoros EV, és kevesebb helyet vesz el az energiatároló rendszer. A tankolás is sokkal gyorsabb. Ezeket az erősségeket kihasználva együttműködünk az üzleti szereplőkkel az FCEV-k népszerűsítésében, kezdve a haszongépjárművekkel, például a közepes és nehéz tehergépjárművekkel. Emellett tavaly megkezdtük a nehéz haszongépjárművek hidrogénmotorjainak alapkutatását.

A hibrid járművek esetében továbbra is a kiváló minőségre és a megfizethető árakra összpontosítva fejlesztjük termékeinket, figyelembe véve a helyi energiaviszonyokat és a vásárlók általi egyszerű használatot. Elkötelezettek vagyunk aziránt is, hogy karbonsemlegesek legyünk, és nem csak az új járművek tekintetében, hanem a már forgalomban lévő járművekhez is – amelyekből 20-szor több van, mint az új autókból – kínálunk majd különböző alternatív üzemanyagokat.

A következő a mesterséges intelligencia. Elmagyarázom a mesterséges intelligencia szerepét magukban az autókban, a mögöttes szolgáltatásokban és a társadalommal való kapcsolatunk bővítésében. Először is az intelligens autókra való átállás. Ez magában foglalja a fejlett biztonsági technológiák, a multimédiás és egyéb folyamatosan fejlődő funkciófrissítések kiterjesztését minden járművünkre. Ugyanakkor a fedélzeti operációs rendszer fejlesztései mellett a következő generációs akkumulátoros elektromos járműveink lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy személyre szabják az „utazás érzését” a jármű futási, fordulási és megállási preferenciái szerint. A járművek alapvető tulajdonságainak csiszolásával olyan autókat hozunk létre, amelyeket mind hardver, mind szoftver szempontból szórakoztatóbb vezetni.

A következő az intelligens szolgáltatások. Idén megkezdjük az autókat városokkal és infrastruktúrával összekötő új szolgáltatások nyilvános bevezetését. Például olyan logisztikai rendszerek, amelyek valós idejű forgalmi információkat használnak a szállítás hatékonyságának növelésére, és olyan rendszerek, amelyek optimális energiagazdálkodást biztosítanak. A városokkal és közintézményekkel együttműködve kibővítjük az akkumulátoros elektromos járművek töltőhálózatát is, miközben hozzájárulunk a hatékonyabb energiafelhasználáshoz. Ezek az erőfeszítések már folyamatban vannak a Lexusnál.

Aztán ott van az intelligencia szerepe a társadalomban. Woven City, amelyet „mobilitási tesztpályaként” pozícionálunk, élő laboratóriumként fog szolgálni az emberek, az autók és a társadalom összekapcsolására szolgáló különféle módszerek kipróbálására.

Például az összekapcsolt logisztikai szolgáltatások területén Woven Cityt használjuk minden olyan probléma megoldására, amelyekre nyilvános próbák során derül fény, mielőtt ismét bevezetnénk ezeket a szolgáltatásokat a társadalomban. Ennek a folyamatnak a megismétlésével felgyorsítjuk az intelligens társadalmak megvalósulását.”

Ez azt jelenti, hogy nem tesz fel mindent egyetlen hajtásláncra, hanem a különböző környezetbarát technológiák egymást kiegészítő szerepében hisz: az eltérő jövedelmi, infrastrukturális és nyersanyagellátottsági feltételeknek megfelelően az adott régióban a lehető legnagyobb karbonlábnyom-csökkentést lehetővé tévő technológiára helyezi a hangsúlyt, legyen szó az öntöltő hibrid elektromos, a plug-in hibrid elektromos, az akkumulátoros elektromos, a hidrogén üzemanyagcellás elektromos, a hidrogén belsőégésű, az e-üzemanyagokat használó, vagy éppen eddig széles körben még nem publikált technológiáról.

A most eggyel hátralépő cégvezér elhíresült mondata, „A széndioxid-kibocsátás az ellenség, nem egy-egy hajtáslánc” tökéletesen illusztrálja a vállalat józan megközelítését, mely szerint a döntéshozóknak az elérendő klímacélok meghatározása után érdemes szabad teret engedniük a mérnökok kreativitásának, akik majd megtalálják az odavezető megoldást. Akio Toyoda az elmúlt években ennek a megközelítésnek a szószólójává vált, rámutatva például arra, hogy a jelenlegi, az akkumulátorok gyártásához szükséges ritkafémhiány, mint szűk keresztmetszet által meghatározott helyzetben jóval nagyobb flottaszintű károsanyagkibocsátás érhető el például azzal, ha egységnyi lítium felhasználásával 100 darab a városi forgalomban akár 50-80%-ban emissziómentesen közlekedő öntöltő hibrid elektromos, vagy 8 darab 50-100 km tisztán elektromos hatótáv után hibrid üzemre képes plug-in hibrid elektromos autót gyártunk, mint 1 darab 4-500 km hatótávú, 100%-ban lokális emissziójú akkumulátoros elektromos autót.

A japán cégvezér épp így felhívta a figyelmet a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó, és bár jelenleg még gyerekcipőben járó infrastruktúrájú, ám nagy léptékben az elektromos infrastruktúránál könnyebben fejleszthető töltőállomás-hálózatú hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiában, vagy éppen a közel zéró emissziós hidrogén belsőégésű technológiában rejlő lehetőségekre. Akio Toyoda az akkumulátoros elektromos technológiában, mint kizárólagos megoldásban hívőktől ezért természetesen sok kritikát kapott, a józanabb, realistább megközelítés hívei körében azonban egyértelmű elismerést váltott ki kiállásával. Mindkét részről nagy várakozás övezi ezért azt, hogy Koji Sato, az új operatív cégvezér milyen irányba fordítja a világ elsőszámú autógyártójának kormányrúdját. Koji Sato a stratégiai alapokat lefektető első beszéde az alábbiakban tekinthető meg teljes terjedelmében, ám a legfontosabb üzenetek az alábbiakban írásban is összefoglalásra kerülnek:

Örökség és fejlődés

Elnöksége első beszédében Koji Sato mindenekelőtt megerősítette, hogy az Akio Toyoda által kijelölt utat követve vezetése alatt a Toyota megkezdi átalakulását a világ legnagyobb autógyártójából a világ elsőszámú mobilitási szolgáltatójává, és a 2050-re kitűzött teljes karbonsemlegességet az eddig is követett multitechnológiás megközelítés révén tartja elérhetőnek. A Toyota célja rövidtávon az azonnali, lehető legnagyobb mértékű flottaszintű emissziócsökkentés, amely az öntöltő hibrid elektromos autók értékesítésének további növelésével érhető el, miközben a plug-in hibrid elektromos és az akkumulátoros elektromos modellek számának folyamatos növelésével a vállalat fokozatosan és folyamatosan kikövezi az utat ahhoz, hogy végül a Toyota által gyártott valamennyi autó emissziója teljes életciklusa során zéró legyen. Mindezek eredményeképp a vállalat 2030-ig 33%-al, 2035-ig pedig 50%-al csökkenti járművei átlagos emisszióját 2019-hez képest, 2050-re pedig eléri zéró flottaszintű kibocsátást – írják.

Bátor, gyors lépések

Akio Toyoda 2021 végén bejelentette, hogy 2030-ig a vállalat nem kevesebb, mint 30 új akkumulátoros elektromos autót mutat majd be. Akkor a vállalat kínálatában még egy akkumulátoros elektromos modell sem szerepelt, ma, alig egy évvel később az Európában 70%-ban elektrifikált autókat értékesítő autógyártó ügyfelei már 6 akkumulátoros elektromos Toyota (Proace Electric, Proace Verso Electric, Proace City Electric, Proace City Verso Electric, bZ4X és az egyelőre csak Kínában kapható bZ3) és két akkumulátoros elektromos Lexus (UX 300e és RZ 450e) közül választhatnak az öntöltő hibrid elektromos és plug-in hibrid elektromos modellek sora mellett. Koji Sato megerősítette, hogy a következő években folytatódik ez az offenzíva, amelynek keretében hamarosan következő generációs akkumulátoros elektromos járművek sora mutatkozik majd be. A Koji Sato után beszédet tartó Hiroki Nakajima alelnök elárulta, 2026-ig további 10 új akkumulátoros modellt mutat be a japán autógyártó, így a Toyota és a Lexus akkumulátoros elektromos értékesítései három éven belül elérik az évi 1,5 milliós darabszámot. Nakajima azt is elárulta, hogy az új generációs Toyota és a Lexus akkumulátoros elektromos autók teljesen más technológiát használnak majd mint a mostaniak (vagy mint a versenytársak 2026-ban), ami a mostanihoz képest megkétszerezett hatótávokat tesz lehetővé. A gyártási folyamatok hatékonyabbá tétele révén ráadásul a gyártás ütemét is nagyságrendekkel tudja majd felgyorsítani a vállalat.

Fényes jövő áll a plug-in hibridek előtt

Hiroki Nakajima szinte sokkolta a hallgatóságot, amikor elmondta: 2026-tól a Toyota és Lexus plug-in hibridek akár 200 kilométeres tisztán elektromos hatótávot is kínálhatnak majd, praktikusan akkumulátoros elektromos járművekként funkcionálva a mindennapokban. Az öntöltő hibrid elektromos technológia fejlesztése is tovább folyik majd, ahol hatalmas potenciált jelentenek a karbonsemleges üzemanyagok is, amelyek a már most az utakon lévő autók emisszióját is drasztikusan csökkenthetik.