Szintet lép, és ProSuli néven működik tovább szeptembertől a Yettel digitális oktatási programja, amely 2015 óta HiperSuli néven vált ismertté az ország digitális oktatásra nyitott tanárai és intézményei körében. A projekt újabb lehetőségekkel is bővül: a résztvevő pedagógusok hamarosan fenntarthatósági és mentálhigiénés képzésben is részesülhetnek. A program sikeres digitális tananyagfejlesztő pályázatának tréninganyagait már közel 800 hazai tanár alkalmazza.

„Ugyan a Yettel márkaváltásával több mindent elengedtünk, a digitális oktatás fontossága nem volt kérdés. Az eredetileg eszköz-, majd egyre inkább tudásátadásra épülő program céljai közt továbbra is szerepel, hogy „békeidőben” és a váratlan helyzetekben egyaránt segítsen kezelhetővé tenni a tanulást és az oktatást. A névváltással a program újabb lendületet kap és szeretnénk még magasabb szintre helyezni” – mondta Mészáros Attila, a Yettel kommunikációs igazgatója a tanévkezdő ProSuli tanári napon, ahova az ország minden részéről érkeztek a programban résztvevő pedagógusok.

A karanténidőszak rávilágított, hogy a gördülékeny tanulás és oktatás elengedhetetlen feltételei többek közt a megfelelő eszközellátottság és a hatékony tudásmegosztás. A Yettel digitális oktatási programja megalakulása óta már országszerte 135 iskolában működik, ahol támogatja a digitális oktatásra nyitott pedagógusok munkáját, tanári közösséget épít és internet hozzáféréssel segíti az iskolák digitális útra lépését. A program az új kihívások előtt álló tanévben fenntarthatósági és mentálhigiénés képzéssel is bővíti portfólióját.

Lezárult a harmadik tananyagfejlesztő pályázat

2020-ban, a karanténoktatás során felgyülemlett tapasztalatok megosztása hívta életre a ProSuli tanároknak szóló digitális tananyagfejlesztő pályázatát, amelynek célja, hogy segítse a pedagógusok eligazodását a digitális oktatás területén, illetve támogassa őket az online lehetőségeik bővítésében, legyen szó kooperatív munkáról, számonkérésről vagy új ismeret átadásáról.

Az idén immár harmadik alkalommal kiírt tenderre beérkezett számos pályázat közül összesen 10 olyan új pályamű válik elérhetővé a Webuni felületén, amely a minden pedagógus számára ingyenes, jelenleg közel 50 digitális készségfejlesztő leckéből álló tudástár része. A nyertes pályázatok között szerepel gamifikációs oktatóanyag, olvasáskészséget fejlesztő lecke, de a projektmunkát és digitalizációt támogató tréning is. A ProSuli tananyagfejlesztő pályázatainak nyertes anyagai eddig több mint 100 hazai iskola közel 800 tanárának nyújtottak segítséget digitális ismereteik bővítésében. A mostani verseny alatt készült új tréninganyagok hamarosan a Webuni felületén lesznek elérhetőek.

2020-ban, a karanténoktatás során felgyülemlett tapasztalatok megosztása hívta életre a Yettel digitális oktatási programja, a HiperSuli tanároknak szóló digitális tananyagfejlesztő pályázatát. A HiperSuli közösségének visszajelzései alapján a digitális oktatás során megszerzett tapasztalatok immár örökre velünk maradnak és hasznos tudást jelentenek a tantermi keretek között is.

A digitális tananyag-fejlesztő pályázat legfontosabb célja, hogy segítse a tanárok eligazodását a digitális oktatás területén, illetve támogassa őket az online lehetőségeik bővítésében, akár kooperatív munkáról, számonkérésről vagy új ismeret átadásáról van szó. A pályázat tananyagaiból minden pedagógus számára ingyenesen elérhető tudástár áll össze.

A pályázatra felsőfokú pedagógiai végzettséggel rendelkező tanárok jelentkezhetnek, a részvételhez nincs szükség előzetes online tananyag készítési tudásra. Jelentkezni egyszerűen, egy kiválasztott téma, illetve a tananyaggal megcélzott korosztály megjelölésével lehet. A jelentkezés során a tanárok használhatják már meglévő ötleteiket, nem szükséges teljesen új projektekkel pályázni. A nevezéseket az alábbi témakörökben lehet beadni: kooperatív munka/kollaboráció, számonkérés, virtuális osztályterem, új ismeret átadása/interaktív prezentálás.

Az ötlet megvalósíthatóságát figyelembe véve, a legjobb 25 ötlet beküldőit 4 hetes online képzéssel segíti a HiperSuli. A legjobb 10 pályázatot a szakmai zsűri értékes nyereményekkel díjazza; a nyertesek a munkájukhoz szükséges internet-hozzáférés mellett 100 ezer forint értékű nyereményben is részesülnek. Az elkészült tananyagok a hipersuli.webuni.hu felületen lesznek elérhetőek.

A pályázatok beérkezési határideje: 2022. június 26., éjfél.

A pandémia nem erősítette vagy népszerűsítette a digitális oktatást, hanem felhívta a figyelmet a már meglévő problémákra – hangzott el a Telenor digitális oktatási programja, a HiperSuli tanévkezdő, pedagógusoknak szóló szakmai napjának kerekasztal beszélgetésén. A hátunk mögött lévő időszak a legtöbbek számára inkább keserű emlékként él a távoktatás alatt átélt erőfeszítések miatt, azonban pozitív hozadéka is volt a korábban nem tapasztalt helyzetnek.

„Az egyik legfontosabb elem, hogy a tanárok megtanultak egymástól tanulni – mondta Horváth Ádám, a Digitális Jólét Program szakértője, a Makerspace közösségi alkotóműhely szakmai vezetője. – Az egész oktatási rendszer egy „startup-állapotba” került; az volt a kérdés, hogy miként oldjunk meg olyan problémákat, amelyekre még nincsen megoldás. A digitális oktatásra való átállás egy olyan helyzetet teremtett, ami pontosan olyan, mint a való élet. Erre kellene felkészíteni a gyerekeket, hogy tudják, semmi nincs előre kitalálva, közösen kell a problémának a megoldását, sőt sokszor magát a problémát is feltárni.”

Az együttműködést és a megoldásra való fókuszálás fontosságát Balatoni József „Jocó bácsi”, történelemtanár is kiemelte, aki a kezdeti nehéz időszakot követően a diákjaival közösen fedezte fel az oktatásra alkalmas applikációkban rejlő lehetőségeket, de a tanár kollégákkal is rengeteg segítséget nyújtottak egymásnak. Ezek pedig mind olyan előremutató tevékenységek, amelyekre a jövőben is lehet építeni.

Rövid előzetes:

A tankönyvek sorsa és a számonkérés a 21. században

Fontos tanulsága az elmúlt időszaknak, hogy a gyerekek figyelmét egyre nehezebb lekötni olyan kérdésekkel, amikre a tankönyvek zárt és világos választ adnak. Prievara Tibor digitális oktatási szakértő, a Tanárblog szerzője szerint arra van szükség, hogy a diákok olyan feladatokkal dolgozzanak, amelyekkel azonosulni tudnak, amelyek kapcsolódnak az élethelyzetükhöz. „Ha megértjük, hogy ez miért fontos, akkor talán a tudásátadás felől elmozdulhatunk a tudásépítés felé. Hiszen 2021-ben mindenki belátja, hogy már nem, vagy csak kevéssé az fog számítani, hogy adott ponton mennyit tud a diák, sokkal inkább az, hogy mennyit képes megtanulni” – magyarázta Prievara Tibor.

Egyes oktatáskutatók szerint a tankönyvekkel – mint a napi tanmenetet meghatározó eszközökkel – szakítani kellene, ugyanis nem feltétlenül segítenek a gyerekek lekötésében. „A tankönyvekben minden lineárisan van leírva, tehát a gyerekek semmilyen módon nincsenek rákényszerítve arra, hogy a megoldást saját maguk találják meg” – tette hozzá Horváth Ádám.

Azzal kapcsolatban, hogy miként volna legideálisabb egy diák tudásának értékelése a jelenlegi oktatási rendszerben, a résztvevők más-más álláspontot képviseltek. Balatoni József szerint az is kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e számonkérésre. Úgy véli, hogy ideális számonkérésről akkor lehetne beszélni, ha minden diák a képességeinek és az adott tudásszintjének megfelelő bírálatban részesülhetne. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez rendkívül időigényes, és az erre szánt plusz időt be kellene számítani a pedagógusok munkájába.

Prievara Tibor úgy látja, hogy értékelésre, számonkérésre mindenképpen szükség van. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tudásnak nem az abszolút, hanem a hozzáadott értékét kellene nézni. „Amikor annak idején kötélre másztunk az iskolában, voltak, akik csak lógtak a kötélen, mások pedig villámgyorsan fel-, majd lemásztak. A következő héten megint ez a feladat következett ugyanilyen teljesítményekkel, előbbiek egyest, utóbbiak pedig ötöst kaptak. Senki nem jött oda megnézni, hogy az alulteljesítők hogyan lehetnének jobbak, milyen izomcsoportot kéne erősíteni, milyen technikát kéne alkalmazni.” Pedig a szakember szerint ha egy kicsit tud fejlődni a diák, azt már lehetne jobb érdemjeggyel díjazni, ezért is fontos az abszolút helyett a hozzáadott érték bírálata.

Horváth Ádám szerint egy összetett, komplex mérés-értékelési rendszerre lenne szükség, amit minden iskola a saját elképzelései szerint alakíthatna ki. Ez olyan célkitűzéseket tartalmazna, amelyekből világosan látszik, hogy a diák milyen tudással és képességekkel tud továbblépni az intézményből.

Ilyen lehet a jövő iskolája

Az elkövetkező 5-10 év iskolája talán még nagyobb változást hoz a gyerekek egymás közti kommunikációjában, együttműködésében. Ehhez viszont sokkal több témahétre és projektmunkára lenne szükség, ahol a különböző területeken tanuló diákok csapatban, együtt dolgozhatnak, találhatnak megoldásokat. „Nem az ismeret vagy a jegy lesz a cél, hanem az, hogy közösen létrehoznak egy városmodellt vagy megoldanak egy, az iskolában felmerült problémát” – mondja Horváth Ádám.

Prievara Tibor ekkora távon nem számít gyökeres változásra, szerinte a pedagógia az egyik legkonzervatívabb szakma. Mindemellett a közelmúltban átélt helyzet elültette az új csírákat a hazai tanártársadalomban, hiszen aki korábban hallani sem akart a digitális eszközök igénybevételéről, az is rákényszerült arra, hogy elsajátítsa, beépítse tanítási módszereibe az új technológiákat, technikákat. „A változás mindenképpen el fog indulni, de nem felülről, hanem aluról, tehát a pedagógusoknak ezt saját maguknak kell majd kikényszeríteni” – magyarázta a szakember.

Hallgassa meg a teljes beszélgetést:

Lezárult az utóbbi idők egyik legrendhagyóbb oktatási féléve. Nyáron úgy tűnt, hogy a tanárok és a diákok lassan megfeledkezhetnek a tavasszal a vírus következtében kialakult oktatási nehézségekről, és szeptemberben újra a normál körülmények között köszönthetik egymást az iskolában. De a járványhelyzet őszi alakulása átírta a számításokat. Az oktatás ugyan kötelezően csak a gimnáziumokban tért vissza az online formára, a zavartalan tanmenet biztosítása így is sok pedagógus számára okozott kihívásokat.

„A tavasszal történt események valósággal sokkolták a közoktatásban szereplőket, mert akkor az egyetlen lehetséges útnak a távoktatásra való átállás tűnt. A nyári szünet ugyan adott egy lélegzetvételnyi szünetet, de a jelenlegi tanév továbbra is nagyon bizonytalan, mert azzal, hogy folyamatosan tolódik a korlátozások határideje, nem látni, hogy mikor lesz vége” – mondja Koren Balázs.

A középiskoláknak különösen nehéz a jelenlegi helyzet, még inkább a számos olyan hatosztályos gimnázium számára, ahol a hetedik és nyolcadik osztályosok még az osztályteremben követik a tanórákat, a felsőbb évesek viszont már otthonról, ami hatalmas terhet ró a pedagógusokra. Nekik akár folyamatosan, váltakozva kell az egyik órát a jelenlévő diákoknak, majd az online bejelentkezőknek megtartaniuk. Ráadásul számtalan olyan helyzet is adódik, amikor egy-egy diák, vagy akár az egész osztály karanténba kerül, és ilyenkor hibrid környezetben kell tanítani.

Átok vagy áldás a hibrid oktatás?

 A hibrid oktatás látszólag csak az élő és az online tanítás összegyúrása, mégis egy teljesen újszerű formátum, amit nem könnyű elsajátítani. „A tavaszi időszakban minden tanár arra kényszerült, hogy digitális környezetben oktasson, és távolról adja át a tananyagot a diákoknak. Ezzel szemben a hibrid környezet azért különösen speciális, mert megosztja a pedagógus figyelmét, hiszen az osztály egyik része személyesen, míg a másik online vesz részt a tanórán” – magyarázza a HiperSuli szakmai vezetője.

 Alapvetően minden módszernek, így az oktatáskutatásnak is több pillére van, az átgondolástól, a kialakításon át a kipróbálásig. Koren Balázs szerint gondot jelent, hogy ennél a módszernél kimaradt a felkészülési fázis. „Az oktatás soha nem úgy működött, hogy a diákok „tesztalanyok” voltak, hanem általában minden módosítást, változást alapos tervezés, előkészítés előzött meg, és ha minden megfelelőnek bizonyult, csak akkor vezették be. Egy oktatáskutatás akár egy 8-10 éves ciklust is felölel, de ebben a különleges esetben erre nyilván nem volt lehetőség. Az oktatás jelenleg startup üzemmódban működik. Egy termék esetében nem probléma, ha elhasal, maximum csődbe megy a vállalkozás. De ha a diákok esetében valami nem működik, annak egy életre hatása lesz a diákok jövőjére.”

Annak ellenére, hogy a módszer rohamtempóban került be az oktatásba, hosszú távon is velünk maradhat, hiszen járványok a jövőben is lesznek, emellett pedig a hibrid oktatás különösen hasznos a tanteremtől távollévő diákok tanórába való bevonására is.

Digitális háttértudás birtokában könnyített a pálya

Az elmúlt félév során a HiperSuli legfontosabb célkitűzése a programban résztvevő tanárok támogatása volt. Koren Balázs szerint szinte mindegyik tagiskolájukban volt olyan pedagógus, aki idővel már nem is igényelt segítséget a digitális oktatás terén, hanem maga nyújtott segítő kezet azoknak a pedagógus társaknak, akiknek erre szükségük volt. „Nem mindenki érzi magát komfortosan az online vagy digitális oktatásban. Így fontos lépésnek tartottuk, hogy a program lelkes tanárai segítsék kollégáikat abban, hogy elérjék diákjaikat, eredményesen tudjanak oktatni, és mielőbb alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez.”

Koren Balázs szerint a HiperSuli sikeresen terjeszti és fejleszti a digitális oktatási módszertanokat, a programban résztvevő tanárok és iskolák révén pedig egy összetartó közösséget alkot. A program eddig több mint 600 tanárt és közel ötezer diákot ért el, az elmúlt félév során pedig 3000 fölé nőtt a HiperSuli keretében indított Webuni-kurzusokat elvégző pedagógusok száma. A program hamarosan további képzési formákkal gazdagodik. „Az elmúlt félév is bebizonyította, hogy egyre nagyobb szükség van a HiperSulikban megszerezhető tudásra és tapasztalatokra. Egyre több az érdeklődő iskola és pedagógus, ezért nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy a közeljövőben még szélesebb körben tegyük elérhetővé a programot és az általa nyújtott lehetőségeket.”

Hasznos tippek a digitális oktatás témájában a HiperSuli oldalán.

A Telenor hálózatán kis- és nagyképernyős mobilnet-hozzáféréssel forgalmi díj nélkül elérhető oldalak listája a mobiltársaság digitális oktatási programja, a HiperSuli weboldalán érhető el: https://hipersuli.hu/adatforgalmi-dij-nelkul-latogathato-oktatasi-oldalak/

Laptopokra, táblagépekre is pályázhatnak az iskolák

Továbbra is zajlik a szolgáltató által január 19-én meghirdetett „Digitális ugródeszka” pályázat, amelyben akár 2 millió forint értékű, a digitális oktatást segítő tablet-, valamint notebookcsomaghoz juthatnak hátrányos helyzetű települések felső tagozattal rendelkező alapfokú oktatási intézményei. Az összesen 10 millió forintos keretből elnyerhető technikai eszközök mellett a nyertes intézmények ingyenes, 30 órás akkreditált HiperSuli Digitális Módszertani Képzést is kapnak. A pályázat jelentkezési határideje február 16. További részletek: https://hipersuli.hu/digitalis-ugrodeszka/

A járványhelyzetben kiemelt figyelem hárul a digitális oktatásra, a tanítás online térbe kerülése egy teljesen új élethelyzetet teremtett a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek is. Az elmúlt hónapokban ezért rengeteg intézmény és család számára vált szükségessé a távoktatáshoz elengedhetetlen technikai háttér, így például a megfelelő internetkapcsolat és a digitális eszközök beszerzése. Bár sokan vették sikerrel az eléjük gördülő akadályokat, országszerte vannak még olyan települések, ahol az iskoláknak nagy segítséget jelenthet a távoktatáshoz szükséges eszközpark kibővítése, illetve a használatához szükséges oktatáshoz való hozzájutás.

A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Telenor HiperSuli programja ezért most ’Digitális ugródeszka’ néven pályázatot hirdet társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból nehéz helyzetben lévő, illetve jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken működő, felső tagozattal rendelkező általános iskolák számára. Olyan intézmények jelentkezését várják, ahol a digitális oktatás feltételei az eszköztámogatás révén biztosíthatók, valamint nyitottak arra, hogy a tudásátadás és az információmegosztás új módjait vezessék be pedagógiai programjukba. Az iskolák az oktatási tevékenyég ellátásához szükséges számú tablet és notebook eszközökre nyújthatnak be igényt, intézményenként akár 2 millió forintig. A nyertesek emellett ingyenesen vehetnek részt a Telenor 30 órás akkreditált HiperSuli Digitális Módszertani Képzésén, ahol elsajátíthatják a digitális oktatáshoz szükséges képességeket.

„A Magyar Református Szeretetszolgálat stratégiai célkitűzése, hogy a technológiai fejlesztéseket és IT-eszközöket is „szeretetszolgálatba” állítsa és oda juttassa el, ahol a pedagógusoknak és diákoknak a legnagyobb szüksége van rá a továbblépéshez. Szeretetszolgálatunk Válaszút komplex digitális programjának tapasztalatai alapján, pontosan tudjuk milyen kihívásokkal néznek szembe a diákok és pedagógusaik a digitális oktatásra való átállás kapcsán, főként a hátrányos helyzetű településeken. A Telenorral közös együttműködés keretében éppen ezért, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból fejlesztendő településeken működő intézményeket céloztuk meg a pályázati felhívással. Fontos célunknak tekintjük a digitális oktatás megvalósítását támogató, fejlett technológiai eszközök eljuttatását az iskolákba, ezért örömmel és aktívan veszünk részt ebben a közös kezdeményezésben” – mondta Lutár Balázs, a Magyar Református Szeretetszolgálat igazgatóhelyettese, szociális fejlesztési és adománykoordinációs vezetője.

„Digitális oktatási programunkkal, a HiperSulival, több mint 600 tanárral és több ezer diákkal állunk kapcsolatban. A velük szerzett tapasztalataink és a vírushelyzet ráerősített arra, hogy a megfelelő digitális oktatás kulcsa a pedagógusok felkészítése. A HiperSuli programmal a járványhelyzet alatt számos területen segítettük az intézményeket és a családokat, így többek közt tanároknak és szülőknek szóló közhasznú információcsomagot állítottunk össze, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériummal egyeztetve oktatási célú honlapok adatforgalmi díjmentes elérését tettük lehetővé. A Magyar Református Szeretetszolgálattal való jó kapcsolatunkra építve bízunk benne, hogy a mostani segítségnyújtásunk eljuthat a távoktatás feltételei terén leginkább hiányt szenvedő településekre, ahol a digitális oktatáshoz szükséges eszközellátottság jelenleg nem megfelelő” – mondta Mészáros Attila, a Telenor vállalati kommunikációs igazgatója.

A pályázatok leadási határideje 2021. február 16., kedd, éjfél. A részletes kiírás a HiperSuli weboldalán, valamint a jobbadni.hu oldalon olvasható.

A munkáltatói tevékenységhez kötődő kampányokat és kommunikációs aktivitásokat díjazó HRKOMM Awardra idén rekordmennyiségű, közel 150 nevezés érkezett és 50 jutott a döntőbe. A hrpwr.hu, az Üzlet & Pszichológia és a Kreatív magazin együttműködésében megvalósuló versenyen a Telenor négy pályázatát is díjjal jutalmazták, ebből három aranyat ért.

A négy díjnyertes kampányról

Arany helyezést ért el a Telenor digitális oktatási programja, a HiperSuli a ’Legeredetibb CSR program’ kategóriában. A karanténidőszak különösen megterhelő, kihívásokkal teli volt az oktatás számára. Ezen időszak alatt a HiperSuliban résztvevő tanárok a program szakértőivel közösen ajánlásokat fogalmaztak meg a pedagógus szakmának és a szülőknek, valamint az utóbbiak internet-tudatosságának mélyítését segítették.

Szintén aranyat ért ’Közösségépítő megoldások’ kategóriában a Telenor Mobilizer közösség pályázata. A Mobilizer közösség a vállalat „influencereiből” áll, a munkatársak egy aktív és önkéntes csoportja, amely számos fontos projektben részt vesz, és a tagok véleményükkel, visszajelzésükkel segítik a menedzsment munkáját és a kollégák tájékoztatását. Segítségükkel a különböző munkavállalói kezdeményezéseket még inkább a kollégák igényeire lehet szabni.

A ’Legmenőbb videó’ kategóriában nyert aranyat az #ITTVAGYUNKEGYMÁSNAK remake videó: a karanténidőszakban felértékelődött a biztonság, az egészség és a kapcsolatok szerepe. Erre reagálva alkotta meg a Telenor az #ITTVAGYUNKEGYMÁSNAK platformot, amelyhez kampányfilm, valamint annak belső, a kollégák szereplésével és nekik szóló videó készült.

A ’Belső kommunikációs megoldások, belső kommunikáció békeidőben’ kategória bronz helyezését ’Az ünnep #EGYÜTTIGAZI’ pályázat kapta. A videó azt a munkavállalói elköteleződést segítő, karácsonyi eseménysorozatot mutatja be, amelynek fókusza az inspiráló közösség.

„Az idei egy minden szempontból különleges és kihívásokkal teli év. Óriási elismerés a négy díj a szakmánk egyik legrangosabb versenyén, ugyanakkor amire igazán büszke vagyok, az a közösség, amely ebben a kiszámíthatatlan és sokszor nehézségekkel teli időszakban is szívvel-lélekkel dolgozik a csapatért, a vállalatért. Kiemelt értékünk a #oneteam, amely valamennyi nyertes pályázatunk mögötti aktivitás egyik legfontosabb mozgatórugója” – mondta el Endrei-Kiss Judit, a Telenor Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

„Az első pályázati szakasz minden várakozásunkat felülmúlva, összesen 66 pályázó részvételével és 198 beérkezett pályázattal zárult! – írja közleményében a telco szolgáltató. – Közülük a szakmai zsűri a napokban kiválasztja a legjobb 25 pályamunkát, amelyek a második szakaszba léphetnek.”

A pályázatokat kiválasztó zsűri tagjai:

• Joós Andrea, a Tanárnő, kérem! podcast házigazdája, az Élménybiológia alapítója
• Bodor Ádám, a Webuni online oktatási platform képzéseinek vezetője
• Zsiros László Róbert, a Szertár podcast és YouTube-csatorna készítője
• Varga Krisztina, a HiperSuli tanára
• Dőri Tibor, MDOE digitális/távoktatási/blended learning vezető szakértője
• Kulman Katalin, MDOE digitális tanítási gyakorlat szakmai vezető, ELTE TÓK oktatója
• Koren Balázs, a HiperSuli szakmai vezetője

A digitális tanrend bevezetése nemcsak a diákokat és a szülőket, hanem a pedagógusokat is komoly kihívás elé állította. Kérdés, hogy a karantén ideje alatti online tanulás miként változtatja meg az ősztől újra induló iskolai oktatást, de az biztos, hogy az ezen időszak alatt elsajátított készségeket sokan szeretnék majd integrálni a korábban alkalmazott módszerek közé, és hogy sok olyan online oktatási gyakorlat született, ami más tanárok hasznára válhat. Ezt a frissen keletkezett és aktuális tudást szeretné felszínre hozni és a pedagógusok számára közkinccsé tenni a Telenor most induló pályázata.

A május 14-én startoló HiperSuli tanári tananyag-fejlesztő pályázatra felsőfokú pedagógiai végzettséggel rendelkező tanárok jelentkezhetnek. A folyamat egyszerű, a pedagógusok hipergyorsan, pár kattintással adhatják be pályázatukat. Jelentkezni egy kiválasztott téma, illetve a tananyaggal megcélzott korosztály megjelölésével lehet. A jelentkezés során a tanárok használhatják már meglévő ötleteiket, nem szükséges teljesen új projektekkel pályázni. A nevezéseket az alábbi témakörökben várják: kooperatív munka/kollaboráció, számonkérés, virtuális osztályterem, új ismeret átadása/interaktív prezentálás.

A pályázatok beérkezési határideje május 27., éjfél. A jelentkezés ezen a linken adható le.

A május 27-éig beérkezett jelentkezésekből az ötlet megvalósíthatóságát figyelembe véve szakmai zsűri választ ki maximum 25 pályázót, akik részt vehetnek a Webuni képzésén. Ennek során a pályázók segítséget kapnak a tananyag videós kidolgozásában, ami felkerül a HiperSuli oldalára.

A szakmai zsűri a publikált videók elkészítői közül tíz fő díjazottat hirdet, akik a munkájukhoz szükséges Hipernet-hozzáférés mellett 100 ezer forint értékű nyereményben is részesülnek.

FRISSÍTÉS

A Telenor közzétette a pályázatokat elbíráló zsűri tagjait:

• Joós Andrea, a Tanárnő, kérem! podcast házigazdája, az Élménybiológia alapítója
• Bodor Ádám, a Webuni online oktatási platform képzéseinek vezetője
• Zsiros László Róbert, a Szertár podcast és YouTube-csatorna készítője
• Varga Krisztina, a HiperSuli tanára
• Koren Balázs, a HiperSuli szakmai vezetője

Jól vizsgázott az online oktatás

A karanténoktatás villámszerű bevezetése megmutatta, hol tartunk jelenleg az oktatás digitalizációja felé vezető úton. Óriási váltás volt a tanárok, a szülők és leginkább a diákok életében, hogy egyik hétről a másikra a képernyőkre költözött az egész iskola. A Telenor a közelmúltban a távmunkát és a távoktatást kutatta az Ipsos segítségével egy 550 fős, nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatív mintán*. A válaszadókat arra kérték, hogy a háztartásban élő tanulók tapasztalatai, vagy amennyiben ők is diákok, a saját véleményük alapján mondják el, hogyan élték meg az otthonról tanulás első 4 hetét. A diákok kicsit több mint fele átlagosan 2-6 órát tölt naponta online tanulással és az érintett szülők, tanulók 58%-a összességében elégedett, a gyerekek szeretik a digitális oktatást. Mindössze 13%-uk nincs megelégedve a tanítással ebben a formában.

Az elégedettséghez bizonyára nagyban hozzájárult a tanítást segítő technikai megoldások széles tárháza is, amelyeknek az elsajátításában a HiperSuli program is segítséget nyújt. A tanulók 70%-a úgy vélte, gyorsan sikerült alkalmazkodnia a digitális oktatáshoz. Hasonló arányban, 67% mondta, hogy az első 4 hét után már teljesen olajozottan ment a tanulás az új formában.

A fővárosi válaszadók 70%-a értett egyet azzal az állítással, hogy a kezdeti nehézségek után ma már gördülékenyen megy a távoktatás. Vidéki településeken ez árnyaltabb képet mutat. Átlagosan 10%-kal többen értettek kifejezetten egyet a fenti állítással, viszont a fővárosi válaszadókkal ellentétben itt megjelentek olyan válaszadók is, akik szerint egyáltalán nem megy gördülékenyen az új oktatási módszer.

A tantárgyaknál már jobban látszott, hogy bizonyos területeken könnyebb távolról átadni a tudást; az érintett válaszadók 55%-a vélte úgy, hogy egyes órák esetében nehezebb volt az adaptálódás. Ebben szerepet játszhat, hogy más mennyiségű és minőségű eszköz áll rendelkezésre a különböző tantárgyakhoz. A HiperSuli program oktatást segítő applikáció-javaslatok listájában is többségben szerepelnek a matematikára és idegennyelvre specializálódó alkalmazások és weboldalak. A többi tantárgyhoz nem olyan egyszerű előre elkészített online tananyagot találni, így sok pedagógus az általános oktatási alkalmazások közül kénytelen választani, amiket aztán maguknak kell feladatokkal, információkkal feltölteni. Ez jóval több előkészületet igényel.

A felhőbe költözött az osztályterem, a diákok dúskálnak a platformokban

A válaszok alapján a legtöbb iskolának sikerült 3 vagy kevesebb platformmal megoldania a tanítást, viszont akadnak olyanok is (6%), akiknek legalább 6 felületet kell használniuk. A programok tekintetében változatos a kép, a legnépszerűbb az eKRÉTA, ezt követik az általános kommunikációs csatornák, mint a Facebook, az Email és a Zoom, illetve a Microsoft Teams egy kicsit lemaradva. Az előzőekhez képest a Google Classroom és a Redmenta oktatási platformok már kevésbe elterjedtek, tíz válaszadó diákból átlagban ketten használják ezeket.

A távoktatási eszközök használatával a hagyományos tanulás mellett a szülők 62%-a szerint a diákok hasznos digitális képességeket is szereznek, bár a digitális bennszülött tanulóknak már csak a 44%-a gondolja így. A szülők több mint fele viszont úgy érzi, hogy a saját digitális tudásuk is fejlődött azáltal, hogy segítenek a gyerekük tanulásában.

Több a szabadidő, de egyedül mégse ugyanolyan a suli

Az otthonról tanulás legnagyobb előnyeként az utazás megspórolását és a rugalmas időbeosztást említették. Az érintett válaszadók szerint az oktatás is jobb lett bizonyos szemszögből: 26% találta kreatívabbnak, 29% szerint több információhoz tud így jutni, és 24% pedig személyre szabottabbnak érzi az oktatást.

Feltételezhetően a digitális eszközök elérhetőségének köszönhetően a megkérdezettek nehézségként nem a távoktatást mint megoldást említették a leggyakrabban, hanem inkább a fizikai szeparáció okozta mentális kihívásokat. A legtöbben a személyes kontaktust hiányolták, de az érintett szülők vagy diákok közel felének okoz problémát, hogy az iskolai teendőkkel lekösse a figyelmét. A számonkérés az a pont a digitális megoldások terén, ami a leginkább problémás, de ötből két válaszadó szerint a tanárok digitális előismeretei sem megfelelőek. A technikai akadályok is sok diák tanulását hátráltathatják: felüket az internet minősége, negyedüket pedig annak hiánya. A megkérdezettek 38%-a szerint nem mindenkinek van hozzáférése a megfelelő eszközökhöz.

“Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok többsége pozitívan áll a rendkívüli helyzet okozta változásokhoz és igyekeznek a dolgok jó oldalát meglátni. Az iskolásoknak nagy mentális kihívást jelent, hogy nem találkozhatnak a barátaikkal és nem bandázhatnak a szünetekben. Az elmúlt hetekben teljesen megváltozott a környezetük, és idő kellett, hogy ehhez hozzászokjanak. Ez a figyelem lekötésénél is látszik: hirtelen ők is home office-ba kerültek, ahol még a felnőtteknek is könnyen elkóborol a figyelme” – monda el Koren Balázs, matematikatanár és a HiperSuli szakmai vezetője.

*A kutatás 550 fő megkérdezésével zajlott 2020. április 9-14. között; a minta reprezentatív nem, kor, településtípus és régió szerint a 18-65 éves magyar lakosság körében. (Ipsos Instant Research)