Összesen 5,877 FDI-projekt valósult meg Európa-szerte 2021-ben, ezzel 5 százlakkal emelkedett a működőtőke-befektetések száma a kontinensen. A befektetők közel kétharmada (64%) arra számít, hogy a gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére a térség a következő három évben is egyre több beruházást vonz majd magához. Már idén a válaszadók több mint fele (53%) erősítené jelenlétét a kontinensen az EY felmérése szerint.

A legvonzóbb befektetési célpontnak ezúttal Franciaország (1222), az Egyesült Királyság (993) és Németország (841) bizonyult az FDI-projektek számát tekintve. A megkérdezettek Nyugat-Európát (60%) és Észak-Amerikát (52%) követően Kelet- és Közép-Európát (42%) tartják a befektetések szempontjából leginkább ideális régiónak. Az európai városok közül pedig Londont (34%), Párizst (28%) és Frankfurtot (21%) emelték ki.

Magyarországon 2021-ben 76 FDI-projekt valósult meg az EY elemzése szerint, ami 58 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel a teljesítménnyel hazánk a 15. helyre emelkedett az európai listán. Idehaza a járműgyártásra, a szoftver- és IT-szolgáltatásokra, valamint az elektronikai szektorra vettettek leginkább szemet a külföldi befektetők elsősorban Dél-Koreából, Németországból, az Egyesült Államokból és Ausztriából.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint hazánk teljesítménye régiós összevetésben is kiemelkedő. Magyarországon 2021-ben mintegy 5,3 milliárd euró értékű kiemelt működőtőke-beruházásról született pozitív döntés − ami ötször annyi, mint a hasonló népességű Csehország eredménye (985 millió euró), míg Szlovákiáét (0,5 milliárd euró) tízszer, Lengyelországét (3,5 milliárd euró) pedig másfélszer haladja meg. Népességarányosan ugyanakkor mindhárom vezető mutató tekintetében (beruházási volumen, projektek és új munkahelyek száma) a magyar befektetésösztönzési erőfeszítések voltak a legsikeresebbek a múlt évben V4 viszonylatban.

„Az orosz-ukrán háború okozta bizonytalan gazdasági környezet a közeljövőben kihívást jelenthet Európára nézve, de a befektetők optimisták a kontinens, így Magyarország hosszú távú kitátásait tekintve” – mondta Kocsis Zsolt, az EY adótanácsadással és állami támogatásokkal foglalkozó területének partnere. „A működőtőke-befektetésekhez leginkább olyan országokat keresnek a piaci szereplők, ahol kedvező és kiszámítható az adózási- és szabályozási környezet, elérhető a megfelelő technológiai képességekkel rendelkező munkaerő és biztosított a szellemi tulajdonjog védelme. Ebben a tekintetben hazánk hosszú évek óta élen jár” – tette hozzá.

„A tavalyi rekord beruházási volument követően is töretlen az érdeklődés a magyarországi befektetések iránt mind az újonnan beruházni kívánó, mind a már hazánkban jelen lévő külföldi vállalatok részéről – mondta el Joó István, a HIPA vezérigazgatója. „Az utóbbi időszak ázsiai dominanciája folytatódhat, miközben a hagyományosan erős német és amerikai reláció továbbra is aktívnak ígérkezik. A jövőben főként tudás- és technológia-intenzív projekteket részesítünk előnyben, és az így testet öltő folyamatos működőtőke-beáramlás jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.”

Az érintetteknek elsősorban az IPAR 4.0 megteremtését, az IT fejlesztéseket és a megújuló energia hasznosítását célzó pályázati kiírásokra érdemes már a beruházás megkezdése előtt figyelniük, amellett, hogy a legnagyobb projektek esetén a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel (HIPA) egyedi készpénztámogatási lehetőségekről is lehet egyeztetni. A hazai beruházásokon felül a külpiaci terjeszkedés támogatására is vannak lehetőségek, amelyeket a Magyar Exportfejlesztési Ügynökségen (HEPA) keresztül lehet igényelni. További fontos forrás az energiahatékonysági adókedvezmény, amely Budapesten is elérhető, ezért szinte egyedülálló lehetőség lehet a fővárosi cégeknek.

„Számos hazai vállalat számára elérhetőek a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adómegtakarítások, ám a cégek sokszor nincsenek tisztában vele, hogy valójában a kiírásoknak megfelelő tevékenységet végeznek” – mutatott rá Kocsis Zsolt, az EY Adótanácsadás üzletágának partnere. „Gyakran előfordul, hogy mi hívjuk fel ügyfeleink figyelmét a lehetőségekre. A támogatások maximalizálásának érdekében érdemes minél előbb azonosítani a forrásokat, hiszen számos esetben feltétel, hogy már a projekt kezdete előtt megtörténjen az igénylés” – tette hozzá.

A támogatások lehívását gyakran adminisztratív pontatlanságok akadályozzák, és az is előfordul, hogy tévesen több jogcímet jelölnek meg az adózók, ezért is érdemes tapasztalt, külső tanácsadót bevonni a folyamatba.

Fotó: krakenimages/unsplash.com

Előfordul, hogy egy cég több önkormányzat illetékességi területén végez tevékenységet. Ilyenkor a helyi iparűzési adót meg kell osztani a telephelyek és a székhely önkormányzatai között. A cél, hogy minden fél olyan mértékben részesüljön egy adott cég adóforintjaiból, amilyen mértékben az adott vállalat az önkormányzat területén gazdasági tevékenységet folytat.

„A mostani helyzetben sokan nem számolnak azzal, hogy az otthonról végzett munka bizonyos esetekben telephelyet keletkeztet” – hívta fel a figyelmet dr. Séra Gergely, az EY adóperes szakértője.

Egy konkrét ügyben a Kúria megállapította, hogy az ügyvezető otthonából végzett banki műveletek és a postai levelezés már olyan tevékenységnek minősülnek, amelyek megalapozzák a telephellyé válást. Egy másik esetben kimondta, hogy a külső helyszínen foglalkoztatott egyetlen adminisztrátor munkavégzése is tartós üzleti tevékenységnek minősül, és ezzel adókötelezettséget is jelent.

„Tegyük fel, hogy egy budapesti cég pénzügyi vezetője vidéken lakik és a koronavírus miatt onnan is dolgozik. Elektronikus úton írja alá a szerződéseket, kezeli a cég bankszámláját és minden céges ügyet otthonról intéz. Ebben az esetben már felmerülhet, hogy a vidéki településen vajon van-e telephelye a fővárosi vállalatnak” – mutatott rá dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes jogásza.

Ennek azért van jelentősége, mert a telephely árbevétele után a társaságnak HIPA fizetési kötelezettsége van az illetékes önkormányzatnál. Ez azt jelenti, hogy a távmunkában végzett tevékenység után származó árbevételt nem a szokásos helyen kell majd bevallani és befizetni, hanem a home office szerinti önkormányzatnál. Ennek elmaradása esetén az ellenőrzést végző önkormányzat adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot állapíthat meg. „Ilyen esetben lényegtelen, hogy a vállalkozás Budapesten a teljes bevétele után befizetett-e helyi iparűzési adót, mert a hiányt, a bírságot és a késedelmi pótlékot ettől függetlenül megállapíthatja az adóhatóság” – emelte ki dr. Séra Gergely.

A nemzetközi adózásban már van rá példa, hogy az otthoni munkavégzés anomáliáit felismerve speciális megállapodások születtek a járvány idejére. Franciaország, Németország, Belgium és Svájc például kötött már olyan megállapodást, amelyben a fentihez hasonló problémát nemzetközi szinten rendezik.

Magyarországon egyelőre nem született olyan, áthidaló megoldás a helyzet kezelésére, ami csökkentheti a vállalatok adminisztrációs terheit. A társaságoknak így mindenképpen figyelmet kell fordítaniuk a megváltozott körülményekre. Az otthoni munkavégzést alkalmazó cégeknek érdemes lehet szakemberrel egyeztetni, hogy elkerüljék az esetleges adóellenőrzés során megállapítható adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot.

A hazánkban élő külföldi vállalatvezetők fontos partnerek a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) számára. A HIPA elsődleges feladata az új befektetők Magyarországra vonzása mellett a hazánkban már letelepedett vállalatok újbóli befektetéseinek elősegítése, valamint a hazai vállalatok integrálása a multinacionális szereplők beszállítói értékláncába.

A győztest egy öt tagú szakmai zsűri választotta ki. A testület tagjai voltak Román Balázs, a BBJ vezérigazgatója, Lippai-Nagy Írisz, az Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarország vezérigazgatója, Ésik Róbert, a HIPA elnöke, Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara elnöke, és a múlt évi díj nyertese, Marc de Bastos Eckstein.

Taira-Julia Lammi megköszönte a szakmai zsűrinek az elismerést, és a magyarországi ABB Kft. dolgozóinak az egész éves támogatást. „A kollégáim és csapatmunka nélkül most nem állnék itt ezzel a díjjal” – mondta a díjátadást követően. Az ügyvezető véleménye szerint: “Magyarország jól kihasználja az energetika és a negyedik ipari forradalom által generált pozitív változásokat.”

Taira-Julia Lammi Finnországból származik, 2016. szeptember 1-től tölti be az ABB Kft. ügyvezető igazgatói pozícióját. Ő az első női, és egyben az első finn származású vezető, aki elnyerte a “Az év külföldi vállalatvezetője” díjat.