Utóbbi azért is érdekes, mert a szülők 60%-a gondolja a social mediát a legveszélyesebb nyilvános térnek, megelőzve ezzel a tömegközlekedést (48%) és az iskolát (26%). A válaszadók harmada ennek ellenére sem szokott beszélgetni a gyermekével az online tér veszélyeiről. A kutatás alapján a fő veszélyforrásnak a közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat (a diplomás válaszadók 79%-a teszi ezt az első helyre); emellett ugyancsak rizikósnak tartják az ismeretlen fiatalkorúakat és más, idegen gyerekeket is.

Nem tudunk eleget az online veszélyekről

A kitöltők több mint fele úgy érzi, nem elég tájékozott, vagy lenne még mit tanulnia a digitális biztonság témakörében. Ezt is mutatja, hogy míg a válaszadók jelentős része ismeri az adatlopás, az álprofil és az online zaklatás kifejezéseket, viszont a “FOMO” (félelem attól, hogy kimarad valamiből) vagy “grooming” (bizalomba férkőzés szexuális kizsákmányolás céljából) szavak jelentését már kevesen tudják. Emellett a háztartások felében nincsenek szabályok az eszközhasználatra vonatkozóan és a többség nem használja az elérhető biztonsági beállításokat a gyermekek védelmére: például csupán harmaduk állított be gyerekbarát szűrőt a digitális eszközökre.

Bántalmazottak és bántalmazók

Az online bántalmazás az egyik leggyakoribb internetes veszély, amely minden ötödik gyereket érinthet. A Betadine oldat kutatásban résztvevők harmada ismer olyan fiatalt, akit ért már online bántalmazás; a 16-19 éves korosztálynál ez a válaszolók kétharmadára igaz. Emellett 10-ből 1 kitöltőnél előfordult már, hogy a saját gyermeküket érte bántalmazás, ami pedig jellemzően vagy úgy derült ki, hogy beszámolt róla az érintett, vagy gyanús lett a helyzet, és rákérdeztek a szülők. A legtöbben ezt úgy kezelték, hogy leültek közösen és átbeszélték a szituációt (59%) vagy beszélgettek a bántalmazóval (39%); minden ötödik szülő azonban nem tudta, miként lehetne megoldani egy ilyen helyzetet.

„Nagyon fontos, hogy a szülő az online bántalmazás előfordulása esetén ne essen pánikba, hanem gondolja végig, majd beszélje át gyermekével a lehetséges forgatókönyveket. Van néhány olyan praktikus eszköz, amely a probléma közvetlen kezelésére szolgál: például az érintett tartalmak eltávolíttatása az internetről, annak jelentése a lehetséges fórumokon (pl. Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline felület), a zaklató letiltása vagy szükség esetén eljárás indítása. Az eset kezelése azonban itt nem állhat meg, a gyereknek segíteni kell a feldolgozásban, továbblépésben is. Egy online bántalmazás áldozatává esett gyereknek az egyik legtöbbet az jelentheti, ha érzi, hogy a szülője, vagy más bizalmi felnőtt mellette áll, bizalommal fordulhat hozzá. Mindenekelőtt persze a nulladik lépést bármelyik nap megtehetjük, hogy sokszor beszélgetünk a gyerekünkkel arról, hogy pontosan mit csinál az online térben” – tette hozzá dr. Rácz Dominika.

Bár ezt talán még nehezebben ismerik be a gyerekek, mégis tízből egy szülőnél az is előfordult már, hogy a gyermeke volt a bántalmazó – a fővárosban ez minden negyedik szülőre igaz. Legtöbbször ez úgy derült ki, hogy a szülő észrevette a jeleket és rákérdezett; és csupán az esetek harmadában mondta el a gyermek magától. A szülők harmada nem tudta, hogyan lehet kezelni a helyzetet vagy bízott abban, hogy megoldódik magától, pedig a válaszadók háromnegyede szerint a szülők feladata megelőzni az online bántalmazást.

A szülői tudatosság növelése érdekében a Betadine oldat és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közös küzdelembe fogott, amelynek keretében elindítják a „Láthatatlan veszélyek ellen látható védelem. Az online térben is.” kampányukat. „A Betadine oldat elsőszámú célcsoportja a szülők, így felelősségünknek érezzük, hogy olyan problémákra reagáljunk, amelyek aktuálisan foglalkoztatják őket. A digitális gyermekvédelem ilyen téma, amit a társadalmi felelősségvállalásunk keretében mi is fontosnak tartunk. Ahogy a Betadine oldat a seb körüli láthatatlan kórokozók ellen nyújt látható védelmet, úgy küzd a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a láthatatlan online veszélyek ellen is. Az együttműködésünk részeként segítünk a szülőknek felkészülni a digitális veszélyekre, hogy ezzel is megelőzzék vagy kezeljék a felmerülő problémákat. A tudatosító kampány mellett májusban minden patikában eladott 30 ml-es Betadine oldat után 100 forintot adunk az alapítványnak” – mondta Valtner Vivien, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vénynélküli gyógyszer üzletágának marketing menedzsere.

Nemzetközi sztenderdeknek is megfelelő auditálásban vett részt a Nők Lapja és márkakiterjesztései, amely során a lapcsalád kidolgozta szabályzatát és gyermekvédelmi irányelvét. Az egyéves folyamat során rengeteg célirányú foglalkozáson vettek részt a lap munkatársai, többek közt online: sales és mentorképzések, szerkesztőségi workshopok segítették, hogy a kiadvány minél gondosabban és figyelmesebben járjon el a 18 éven aluliakat érintő kommunikáció során. A védjegy használatával a Nők Lapja lapcsalád felelősséget vállal, hogy tartalmában, marketinganyagaiban tiszteletben tartja a legfiatalabb nemzedék jogait.

„A médiának és a reklámoknak nagy szerepük van abban, hogyan gondolkodunk a gyerekekről. A felelős, jogaikat tiszteletben tartó ábrázolásuk ezért komoly erővel bír az egész társadalomra nézve. Bízunk benne, hogy a Nők Lapja példáját sokan követik majd” – mondta dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója.

„Mindig is fontos volt számunkra, hogy lapunk értéket közvetítsen, hogy betartsuk a gyerekjogokat. Természetesen eddig is figyeltünk arra, hogyan jelenítjük meg a fiatalabbakat, milyen módon mutatjuk be őket. Nagy büszkeség, hogy az alapítvány elbírálását követően ez immáron »hivatalos« lett. Fontos az is, hogy felhívjuk a figyelmet a gyerekjogokra, edukáljunk, hogy minél többen megismerjék ezeket. Ezért a Nők Lapja kampányt indít, mely során felhívja a figyelmet a gyerekjogokra, és társadalmi célú online tartalmakat publikál, bevonva ebbe a fiatalabb korosztályt is” – mondta Akovács Éva, a Nők Lapja főszerkesztője.

A „Gyermekbarát média és reklám – Felelősen a gyerekekért” védjegy először a március 22-én megjelenő Nők Lapja hasábjain lesz látható.

A lokalizált edukációs videó publikálása kulcsfontosságú: hiszen a biztonság a Facebooknál mindig elsőszámú prioritást élvez az egyes termékek fejlesztése és a platformok menedzsmentje során. Csak 2020 harmadik negyedévében 22 millió darab, gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzést távolított el a vállalat a Facebookról. Ugyanakkor a technológia sem helyettesítheti mindenben a felhasználók éberségét, ezért van szükség edukációjukra. A jelenlegi járványhelyzetben ez különösen hangsúlyos, hiszen  egy sor, hagyományosan offline tevékenység, például az iskolai tanórák, vagy a barátokkal való kapcsolattartás is jelentős részben az online platformokra helyeződött át, ezért az internet biztonságos használata fontosabb, mint korábban bármikor.

Az oktatóvideó megtekintése egyaránt hasznos lehet a gyerekek és fiatalok mellett akár szüleik és tanáraik számára is, hiszen meg lehet ismerni belőle a közösségi média alapvető működését, például a profilok és oldalak közötti különbséget, azt, hogy miként lehet csoportba rendezni a közelebbi és távolabbi ismerősöket a Facebookon, vagy miért érdemes bekapcsolni a kétlépcsős azonosítást.

A videó első felében bemutatott biztonsági beállítások megismerése és a szemlélet elsajátítása minden korosztály tagjainak hasznára válhat, hiszen a közreműködők konkrét beállítási tippekkel szolgálnak benne. A webinar második felében az online zaklatás különböző formáiról, és azok megelőzésének, illetve kezelésének lehetőségeiről is beszélnek a szakemberek.

“A közösségi média használatával kapcsolatos biztonsági ismeretek elsajátítása azért fontos, mert tavaly tavasszal készült felmérésünk szerint Magyarországon minden ötödik gyerek nem érzi magát biztonságban a neten; ugyanennyi gyermek nyilatkozott úgy, hogy szülei a netezéssel töltött idő szabályozásán túl nem nyújtanak számukra elegendő, illetve megfelelő kapaszkodót a digitális térben. Az eredmények egyértelművé tették számunkra, hogy a fiataloknak több, hiteles információra van szükségük, ezért csatlakoztunk a Facebook edukációs kampányához” – mondta el Varga Aida, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Yelon programjának vezetője az edukációs videóról.

“A Skool 2014-es indulása óta olyan társadalmi csoportokat – lányok, hátrányos helyzetű fiatalok – érünk el nap mint nap, akik ma még nincsenek ott az IT szektor munkavállalói között, így nem tudnak részt venni a jelenünket és jövőnket meghatározó fejlesztésekben. Az élményalapú oktatás és inspirálás mellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek által nap mint nap használt közösségimédia-felületeken tudatosan és biztonságosan mozogjanak a fiatalok” – kommentálta a webinar premierjét Guzsaly Péter, a Skool partnerkapcsolati vezetője.

„Sokan gondolják úgy, hogy a gyerekek állandóan a képernyőt bámulják, de azt már kevesebben tudják, hogy mit csinálnak ott és miért. Ha szeretnénk támogatni és biztonságban tudni őket, akkor fontos, hogy odafigyeljünk rájuk – megismerjük, mi érdekli vagy zavarja őket a neten vagy a digitális oktatásban, mi jelent nekik valódi segítséget az online tér biztonságos használatában” – összegezte a felmérés indikátorait Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, a kutatás vezetője.

A Magyar Telekom megbízásából végzett kutatás közvetlenül az érintett korcsoport meglátásaira volt kíváncsi, így a témában az elmúlt éveket tekintve az InternetMOST kutatás az első reprezentatív visszacsatolás, mely valóban a fiatalok véleményére fókuszál. A megyénként és nemenként reprezentatív online adatgyűjtés 2020. április és május között zajlott, a 13-18 évesek korcsoportjában.

Az internethasználattal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a tizenévesek számára a legfontosabb a kapcsolattartás (több mint 78%), a tanulás (közel 64%), valamint nagyjából hasonló arányban a közösségi oldalak használata (56%) és a filmek, sorozatok nézése (több mint 54%).  A kutatás eredményei kidomborítják az influencer-jelenség erősödését: a fiatalok 30%-a népszerű YouTube és Instagram oldalakról tájékozódik, megelőzve a tanárokat (22,8%) és a tananyagot is (13,3%), valamint online idejük 56%-át a közöségi oldalak pörgetésével töltik.  Megállapítható, hogy zenész és színész celebritás vonal felől egyre inkább a szintén tizenéves véleményvezérek irányába tolódik el figyelmük, akik a saját példájukon keresztül nyújtanak inspirációt kortársaiknak. Többen arról számoltak be, hogy új hobbiba fogtak, vagy zenélni, verset írni, sportolni kezdtek valamely véleményvezér hatására. Szintén sokan jelezték, hogy a közösségi felületeken megosztott történetek segítették fejleszteni saját önismeretüket, vagy segítséget jelentettek a problémáik megoldásában.

Érdekes eredményeket mutatott a reklámokkal szembeni viszonyulásuk: azt látni, abszolút szkeptikusak a fiatalok, a túl sok reklám zavarja és elidegeníti őket. Közel kétharmaduk tisztában van az álhírek veszélyeivel, de valamiért még kevesen tartanak az online zaklatás és bántalmazás valódiságától. Ezen a téren komoly hiányosságok vannak a szülők szerepvállalása terén, mert a tizenévesek közel 40%-a mindössze 5-10 perces gyorstalpalót kapott erről a szüleitől. A több mint két órás, részletes magyarázatig csupán a megkérdezettek alig 16 %-a jutott el. Érdekes az is, milyen határokat szabnak a szülők a fiatalok nethasználatával kapcsolatban: 10‑ből 4 esetben nincs is ilyen, a legtöbben pedig időkorláttal próbálkoznak, főleg este és éjszaka.

Az online kommunikáció terén is érdekes arányokra derült fény. A válaszadók között többségben voltak azok, akik azt jelezték, nem nyílnak meg olyan könnyen online beszélgetésekben, mint személyesen. Arra a kérdésre, hol érzik magukat biztonságban, megosztó válaszok érkeztek. Bár a megkérdezettek legnagyobb része még mindig saját családja körében érzi magát biztonságban, a második helyen szerepel a közismert és megszokott appok használata, valamint a kortársakkal folytatott online beszélgetések területe. Ugyanakkor a válaszok alapján a gyerekek fele óvatos az új weboldalak, appok kiválasztásakor és nagyjából harmaduk bizalmatlan az idegen nyelvű weboldalakkal szemben.

A felmérésben szerepel az internet, mint a tanulás legújabb segédeszközének kérdésköre is, ami azért is érdekes, mert a koronavírus miatt ez a terület épp a kutatás időszakában vált kiemelten fontossá. Azoknál a diákoknál, akiknél végbement az átállás a digitális oktatásra, nagyjából fele-fele arányban sikerült mindent zökkenőmentesen online formába ültetni, és a gyerekek több mint 42 százaléka úgy érzi, hatékonyabban tanul így.

„A Magyar Telekomnál évek óta foglalkozunk a fiatalok digitális készségfejlesztésével, tudatos internethasználatra való edukálásával, valamint iránymutatással segítjük a szülőket a gyermekük online tevékenységeihez kapcsolódó biztonságos keretek megtalálásában. Éppen ezért fontosnak tartjuk a fiatalok véleményének megismerését, a közvetlen, első kézből való információgyűjtést annak érdekében, hogy olyan irányban fejleszthessük programjainkat, tartalmainkat, melyekre valóban szükség van. Tapasztalataik, javaslataik értékes szempontokkal szolgálhatnak számunkra, valamint tágabb körben a szülők, tanárok, kortársaik számára egyaránt.” – foglalta össze az eredmények jövőbeli felhasználása kapcsán Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

A kutatási eredményeket részletesen ismertetik PONT.MOST blogon, illetve a teljes kutatási anyag ITT elérhető.

Mennyi esélyed van az első randin, ha libegőzni hívod a kiszemelt fiút/lányt, miközben ő erős tériszonnyal küzd? A ChatStory a frontális oktatás és jó tanácsok helyett egy kitalált történetbe ágyazva, hétköznapi példákon át vezeti rá a játékost az internet tudatos és célravezető használatára. A ChatStoryban kibontakozó ismerkedés és párkapcsolat szituációja több olyan döntési helyzet elé állítja a játékost, ahol a digitális lábnyom, a személyes adatok kezelése és a digitális világtól elrugaszkodva a párkapcsolati pszichológia is fókuszt kap, mindez játékos köntösben.

A játék végén a játékosoknak lehetőségük van 1–5-ös skálán értékelni a ChatStory élményt. A visszajelzések alapján a témát és a megoldást izgalmasnak ítélik a felhasználók, a visszajelzések kétharmada 4-es vagy 5-ös értékelés.

A Telenor célja az innovatív biztonságosnet-alkalmazással, hogy a fiatalokat abban a közegben érje el, ahol ők egyébként is előszeretettel és otthonosan mozognak: a Messenger alkalmazásban.

A ChatStory okostelefonról a Messenger alkalmazásból érhető el: egyszerűen rá kell keresni a „ChatStory – a te sztorid”-ra, majd a chatbot megszólításával indítható is a játék. A ChatStory alkalmazás a felhasználókról semmilyen személyes adatot nem tárol és nem elemez. A ChatStory Facebook-oldalán a témával kapcsolatos érdekes cikkeket olvashatnak az érdeklődők – a chatbot eléréshez nem szükséges az oldal like-olása vagy követése.

A ChatStory történetét Prievara Tibor, a 21. Századi Oktatásért Alapítvány alapítója dolgozta ki, míg a munkában a Yelon.hu megalkotója, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány nyújtott további szakmai segítséget.

A ChatStory a YouTube-on ITT érhető el.