A résztvevő vállalatok szándéknyilatkozata szerint az MFTBC és a Hino egyenrangúan tervezi az egyesülést és az együttműködést a haszongépjárművek fejlesztése, a szükséges alkatrészek beszerzése és a gyártás területén. A terv az, hogy egy globálisan versenyképes japán haszongépjármű-gyártót építenek, a Daimler Truck és a Toyota pedig egyenlő arányban fektet be az egyesült MFTBC és Hino (tőzsdén jegyzett) holdingvállalatába. Az MFTBC és a Hino egyesüléséről szóló végleges megállapodás aláírására eredetileg március végéig, és az integráció befejezésére pedig 2024 végéig került volna sor, a versenyjogi és egyéb törvények és rendeletek alapján szükséges hatósági engedélyek és jóváhagyások megszerzésének hosszadalmas folyamata azonban az eredeti ütemterv meghosszabbításra került.

A „mobilitáson keresztül a virágzó társadalomhoz való hozzájárulás” közös vágya alapján a négy vállalat megvitatta, hogy az MFTBC és a Hino hogyan tud együtt dolgozni az üzleti hatékonyság javítása és a versenyképesség fokozása érdekében, valamint hogy a Daimler Truck és a Toyota hogyan tud együtt dolgozni a technológiai fejlesztési képességeik további növelése és a CASE technológiák előmozdítása érdekében. Az integritáson, kölcsönös tiszteleten és sokszínűségen alapuló megbeszélésen, valamint egymás erősségeinek és vállalati kultúrájának megértésén keresztül a felek megerősítik, hogy az egyesülési tárgyalások pozitív irányba haladnak, és hogy a javasolt tranzakció stratégiai céljai és logikája továbbra is érvényes – írják.

A márkák együttműködnek a karbonsemlegesség elérése és a virágzó mobilitási társadalom megteremtése érdekében a CASE-technológiák (Connected / Autonomous & Automated / Shared / Electric – azaz Kapcsolt / Autonóm / Megosztott / Elektromos) fejlesztésével és a haszongépjármű üzletág globális szintű megerősítésével. A Mitsubishi Fuso és a Hino egyenlő arányban egyesül, és együttműködik a haszonjárművek fejlesztése és gyártása, valamint , az alapanyagok és alkatrészek beszerzése területén, a két vállalat célja pedig egy világviszonylatban is versenyképes japán haszonjármű-gyártó létrehozása.

A Daimler Truck és a Toyota egyforma arányban fektet be az egyesült Mitsubishi Fuso és a Hino holdingjába és együttműködnek a hidrogén és más CASE technológiák fejlesztésében, hogy támogassák az új vállalat versenyképességét. Mind a négy vállalat vállalati filozófiájában közös az a vágy, hogy a mobilitás révén hozzájáruljanak a virágzó társadalomhoz.

A Mitsubishi Fuso és a Hino összefog a szinergiákat teremt és javítja japán haszonjármű-gyártók versenyképességét, hozzájárulva a japán és ázsiai autóipar alapjainak megerősítéséhez, valamint ügyfeleik, érdekelt feleik és a társadalom igényeinek kielégítéséhez. Mind a Daimler Truck, mind a Toyota vállalati erősségeik közé sorolja a helyi igényekre szabott globális, teljes termékkínálatot, és a „karbonsemlegesség elérése érdekében” olyan értéktöbbletet biztosít, amely változatos lehetőségeket kínál a helyi körülmények és az ügyfelek jármű használata alapján.

 „Mi, a Daimler Trucknál nagyon büszkék vagyunk a termékeinkre, mert a teherautók és buszok mozgásban tartják a világot. És hamarosan ráadásul zéró károsanyag-kibocsátás mellett teszik ezt. Szóval nagy jövő áll előttünk, és a mai bejelentés egy döntő lépés a jövőbeni gazdaságos működés és a fenntartható szállítás terén. A tervezett új vállalat Délkelet-Ázsiában jelentős erőt képvisel majd, és fontos partnere lesz a Daimler Truck családnak” – fogalmaz Martin Daum, a Daimler Truck vezérigazgatója.

„A négy vállalat közötti együttműködés egy olyan partnerség, amely megteremti a haszongépjárművek jövőjét Japánban és a mobilitási társadalom jövőjét egyaránt. Négy vállalatunk együtt fog működni a karbonsemlegesség elérésének közös víziója szerint. A CASE technológiák és a haszongépjárművek jövőjének megváltoztatása, valamint a jövő közös felépítése a társadalmi problémák megoldásával” – teszi hozzá Koji Sato, a Toyota vezérigazgatója.

„Ez a szoros együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy felgyorsítsuk a közlekedési ágazat dekarbonizációját, és egy még erősebb japán haszonjármű-gyártót hozzunk létre. A két jól bevált márka, a FUSO és a Hino alatt továbbra is vezető szerepet töltünk be a vásárlói igények kiszolgálásában Japánban, Ázsiában és azon túl is” – mutat rá Karl Deppen, a Mitsubishi Fuso vezérigazgatója.

„Egyesíteni fogjuk törekvéseinket a „mobilitás támogatása és a társadalomhoz való hozzájárulás érdekében, és kéz a kézben felgyorsítjuk a fejlett technológiai fejlesztéseket annak érdekében, hogy leküzdjük az egyre élesebb globális versenyt és a társadalmi kihívások, mint például a karbonsemlegesség elérése” – ígéri Satoshi Ogiso, a Hino vezérigazgatója.

Az iparágat továbbra is komoly kihívások elé állítja a félvezető és chiphiány, amelyet tovább súlyosbítanak a részben vagy teljesen elektromos autók iránti megnövekedett kereslet okán fellépő szállítási nehézségek és drasztikusan felszökő árak az akkumulátorgyártáshoz szükséges fémek területén. Ezeket a kihívásokat a Toyota saját gyártókapacitásai és lekötött hosszútávú megrendelései révén a legtöbb versenytársához képest nagyobb sikerrel kezeli, ám az orosz-ukrán háború hatásait az Európában értékesített autóinak 75%-át a kontinensen is gyártó Toyota sem kerülhette el. A legnagyobb érvágást kétségkívül az oroszországi értékesítési és gyártási tevékenység beszüntetése jelentette a japán autógyártó számára, amely, mind a Toyota, mind a Lexus márkák tekintetében komoly értékesítési darabszám és rendkívüli profit kiesést jelentett. Ennek fényében az világszintű érékesítések szinten tartása legalább annyira figyelemre méltó, mint a globális gyártás 5,3%-os növelése, 10.610.604 darab autóra – írják.

A világ legnagyobb autógyártója és a világ legnépszerűbb autómárkája

A Toyota Csoport 10.483.024 darabos, azaz kerekítve 10,5 milliós globális értékesítésével 2022-ben sorozatban harmadszor bizonyult a világ legnagyobb autógyártójának, előnye legközelebbi versenytársához képest nem kevesebb, mint 1,9 millió autó volt. A 8.941.597 darabos értékesítéssel a márka megerősítette hosszú évek óta őrzött pozícióját a világ kedvenc autómárkájaként: 2022-ben csak Toyota márkából több talált gazdára a világon, mint a világ második legnagyobb autógyártójának összes márkájából együttvéve. Toyota Csoport prémium márkája, a Lexus 2022-ben az ötödik helyen végzett a világon a prémium márkák rangsorában.

Volt márka a Toyota csoportban, amelyet jobban érintett az orosz piac kiesése

A Toyota Motor Company által közvetlenül értékesített két márka, a Toyota és a Lexus eladásai 9.566.961 új autót tettek ki 2022-ben, ami 0,5%-os, marginális csökkenést jelent. Ha a két márkát külön vizsgáljuk, akkor a Toyota eladások 0,1%-al nőttek, míg a Lexus értékesítések 18%-al csökkentek, elsősorban az orosz-ukrán háború hatásaként. Az ugyancsak a Toyota Csoporthoz tartozó Hino Motors értékesítései 3,4%-al maradtak el az előző évhez képest, míg a Daihatsu Motor Company 5,6%-al növelte eladásait. A négy márka, a Toyota, a Lexus, a Daihatsu és a Hino összesített értékesítései 0,1%-al maradtak el 2021-hez képest.

Európában második, Magyarországon első a Toyota

A Toyota Motor Europe 2022-ben 1.080.975 új autót értékesített (a Toyota Motor Company globális eladásainak 11,3%-a és a Toyota Csoport világszintű értékesítéseinek 10,3%-a), ezzel 7,3%-os rekord piaci részesedést elérve a második helyen végzett az európai piacon.

A Toyota Magyarországon Toyota 2022-ben történetében először a teljes, a kivonásokat is magába foglaló piacon is megszerezte az elsőséget a magyarországi személyautó- és kishaszongépjármű piacon: a japán autómárka eladásait 4,9%-al növelve 15102 új autót értékesített a 10,9%-al csökkenő magyarországi újautó piacon, ezzel piaci részesedését 1,8 százalékponttal növelve, 11,7%-os piaci részesedéssel szerezte meg az elsőséget hazánkban.

A 2021. áprilisi alapítása óta a CJPT olyan kezdeményezéseket karol fel, amelyek a CASE (Connectivity, Autonomy, Shared mobility, and Electrification, magyarul összekapcsolt, önvezető, megosztott és elektromos) technológiák terjedésének felgyorsításával hozzájárulnak a karbonsemleges társadalom kialakításához, és csökkentik a járművezetők és a munkavállalók terheit. Az elektromos járművek széleskörű elterjedésének elősegítése érdekében a szállítmányozóknak, logisztikai vállalkozásoknak, infrastruktúra-szolgáltatóknak, autógyártóknak és más kapcsolódó partnereknek össze kell fogniuk, hogy gyakorlati megközelítéssel foglalkozzanak a fenntarthatósággal. A különféle iparágakban dolgozó emberekkel folytatott ismételt párbeszédek eredményeként úgy döntöttek, hogy Fukusimában és Tokióban társadalmi megvalósítási projekteket indítanak.

Az elektromos haszongépjárművek bevezetése egyre nagyobb terhet ró a társadalom egészére, nem csak a járművásárlás és a rakományok, valamint a járművek leállása tekintetében, hanem az egyenetlen töltési időzítés okán az üzemi telephelyeken megnövekedett villamosenergia-csúcsigény miatt. A társadalmi megvalósítási projektben az elektrifikált haszongépjárműveket is bevezetik, beleértve a nagy teherbírású üzemanyagcellás elektromos teherautókat a fővonali szállításhoz és az elektromos kishaszonjárműveket (mini haszonjárművek) az utolsó kilométeres szállításokhoz. Ezenkívül a haszongépjárművek üzemeltetés irányításának integrálása az energiagazdálkodásba a társadalomra nehezedő általános terhek és a széndioxid-kibocsátás csökkenéséhez vezet. Ezzel a kezdeményezéssel a CJPT fokozni fogja az egész társadalom karbonsemlegesség felé való elmozdulást, és partnereivel együtt vállalja az előtte álló kihívásokat, mint lehetőséget az ipari fejlődésre és a nemzetközi versenyképesség erősítésére.

A mintaprojekt 2023 és 2029 között zajlik majd, és magában foglalja:

• Nehéz üzemanyagcellás elektromos haszongépjárművek fejlesztését
• Könnyű üzemanyagcellás elektromos haszongépjárművek fejlesztését
• Könnyű akkumulátoros elektromos haszongépjárművek fejlesztését
• Mini akkumulátoros elektromos haszongépjárművek fejlesztését

Az üzemirányítással integrált energiagazdálkodási rendszer kiépítésének fontos eleme a töltő/hidrogén töltő infrastruktúra és az üzemirányítási adatok összekapcsolása a következők megvalósítása érdekében:

• Az állásidő csökkentése a töltés/hidrogén-utántöltés időzítésének és a szállítási terveknek az optimalizálásával, figyelembe véve a jármű maradék akkumulátor-/hidrogénszintjét
• Javaslatok az elektrifikált járművek optimális töltésére, és annak időzítésére a vállalati telephelyeken és útközben, figyelembe véve az épületek energiafogyasztását, valamint a szállítási terveket, hogy ki lehessen egyenlíteni a szállítmányozó és logisztikai vállalkozások telephelyein a teljes energiaigényt.

Fotó: Toyota

A Toyota évtizedek óta vezető szerepet tölt be a jármű elektrifikáció terén, mára világszerte közel 20 millió öntöltő hibrid elektromos autót értékesített, ő jegyzi a világ legfejlettebb öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos hajtását és nemrégiben komoly akkumulátoros elektromos offenzívát is bejelentett, 2030-ig 30 akkumulátoros elektromos Toyota és Lexus modell bemutatást ígérve. Nem mindenki tudja azonban, hogy a Toyota a tulajdonában lévő Hino teherautó és buszmárka révén a teher és személyszállítás piacán is meghatározó szereplő. A Toyota most leányvállalatával, a Hinoval közösen partnerségre lép az Isuzuval, amelynek célja a zéró emissziós akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtás elterjesztése az áruszállításban és személyszállításban is. Az együttműködés keretében fejlesztett akkumulátoros elektromos Toyota, Hino és Isuzu akkumulátoros elektromos buszok már 2024-ben megjelenhetnek a piacon, amelyet további akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek követnek majd. A közös fejlesztésű buszokat a Hino és Isuzu közös vegyesvállalata, a J-Bus gyártja majd.

A három autógyártó együttműködik a Commercial Japan Partnership Technologies vállalattal is, amely a társadalmi problémák megoldásán dolgozik a CASE-technológiák elterjedésével. A Toyota, a Hino és az Isuzu azt reméli, hogy az együttműködés keretében egyszerre növelhetik vásárlóik választási lehetőségeit a felhasználás típusának megfelelő meghajtás kiválasztása kapcsán és csökkenthetik a méretgazdaságosságból fakadóan a járművek előállítási költségét, egyben a praktikus és fenntartható elektrifikált járműveket is népszerűsítve.

Két évtizedre visszatekintő együttműködés

A Toyota leányvállalat Hino és az Isuzu 2002 óta működik együtt az autóbusz-üzletágban, és mindig pontosan lekövetik a japán buszüzemeltetők igényeit. A karbonsemlegesség irányába tett közelmúltbeli gyors lépések megnövelték a zéró emissziós városi és helyközi buszok iránti igényt, és két vállalat reagálni kíván erre. A 2024-ben bemutatni szándékozott alacsonypadlós akkumulátoros elektromos városi busz az Isuzu akkumulátoros elektromos technológiáján alapul majd. Annak érdekében, hogy a fedélzeti balesetek számát nullára csökkentésék, az akkumulátoros elektromos járművek által biztosított elrendezési szabadságot kihasználva az autóbusz utasterének alacsonypadlós területe jelentősen bővíthető lesz a hagyományos, lépcsőzetes padlóval rendelkező buszokhoz képest, ezzel jelentősen javítva az utazás biztonságát.

Ugyanerre az alacsonypadlós a platformra épül majd a Toyota hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiájának felhasználásával a helyközi és távolsági járatok számára kifejlesztésre kerülő  változat is. Ez a technológia már most sikerrel működik a második generációs Toyota Miraiban épp úgy mint a Toyota SORA buszban. Azzal, hogy az akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos változatok esetén ugyanazokat az alkatrészeket használják, a Toyota, a Hino és az Isuzu számára lehetővé válik a költségek (és így a végső bekerülési ár) jelentős csökkentése, míg az új generációs üzemanyagcellák bevezetésével, valamint a Toyota és a Hino FCEV-buszokra irányuló fejlesztési know-how-jának felhasználásával hosszabb élettartamú, magasabb hozzáadott értékkel rendelkező elektrifikált járműveket tudnak létrehozni.

A világelsőségét 2020-ban visszaszerző Toyota 2021-ben környezetbarát öntöltő hibrid elektromos autói és a világ legszélesebb részben vagy teljesen elektromos kínálata sikerének köszönhetően gyakorlatilag letarolta a globális autópiacot. A japán autógyártó 18%-al több új autót értékesített, mint legközelebbi versenytársa, miközben eladásainak 25%-át tették ki a részben vagy teljesen elektromos Toyoták és Lexusok. A Toyota és Lexus márkák részben vagy teljesen elektromos értékesítéseinek fő csapását továbbra is az öntöltő hibrid elektromos modellek jelentették, ezekből 2.482.000 darab talált tavaly gazdára. Ezt követték a plug-in hibrid elektromos modellek 112.000 darabbal, az akkumulátoros elektromos modellek 14.500 darabbal, a lágy hibrid elektromos autók 7500 darabbal és a hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók 6000 darabbal.

A Toyota Csoport világszintű eladásaiból 8.913.000 darabot tettek ki a Toyota modellek, ezzel a Toyota márka továbbra is messze a világ legnépszerűbb autómárkája maradt. 2021-ben ezen felül 702.000 új Lexus, 725.000 új Daiahtsu és 155.000 új Hino is gépjármű is gazdára talált.

„A környezetbarát autózást mintegy negyed évszázada zászlójára tűző és a részben vagy teljesen elektromos meghajtások fejlesztésében, és az ezekkel működő autók kínálatában és értékesítésében megkérdőjelezhetetlenül vezető szerepet betöltő Toyota 2021-ben az iparágat egyszerre sújtó koronavírus és a félvezető illetve chip hiány ellenére 10,1%-al növelni tudta globális értékesítéseit. A legnagyobb növekedést az elektromosításban élenjáró Toyota és Lexus márkák érték el (együtt 10,5%-ot), ám a Daihatsu (4,1%-os növekedés) és a Hino (9,1%-os bővülés) is komoly előrelépést könyvelhetett el. Tette a Toyota Csoport mindezt úgy, hogy nem számolva a részben vagy teljesen elektromos Daihatsu és Hino értékesítéseket mintegy 2.622.000 elektrifikált Toyota és Lexus talált gazdára” – mutat rá Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációs vezetője.

Európa a zöldülés élmotorja

„A mintegy 9.615.000 darabot kitevő együttes globális Toyota és Lexus értékesítésnek így 27,3%-át tették ki a részben vagy teljesen elektromos autók, ebből 25,8%-ot az öntöltő hibrid elektromos, 1,2%-ot a plug-in hibrid elektromos, 0,16%-ot az akkumulátoros elektromos, 0,08%-ot a lágy hibrid elektromos, 0,06%-ot pedig a hidrogén üzemanyagcellás elektromos autók. Ha ugyanakkor megnézzük, hogy Európában tavaly a Toyota eladások 69%-át és a Lexus értékesítések 96%-át képviselték az öntöltő hibrid elektromos modellek, jól láthatjuk, hogy kontinensünk kétségkívül az autóipari zöldülés motorja. Az arányok ráadásul Magyarországon is hasonlóak: 2021-ben a magyarországi Toyota eladások 55%-át (személyautók esetében 73%-át), a Lexus eladásoknak pedig 99%-át jelentették a hibridek. A Toyota és a Lexus elkövetkező években várható részben vagy teljesen elektromos modellinváziója révén pedig még magasabbra kúszik majd márkáink eladásainkban a zöld autók aránya” – mutat rá Varga Zsombor

Brutális zöldülés

2025-re a Toyota globális kínálatában a jelenlegi negyvenből hetvenre nő a részben vagy teljesen elektromos modellek, míg az autógyártó európai kínálatában eléri a tíz darabot a zéró emissziós modellek száma, ezzel egyetlen olyan Toyota és Lexus modell sem lesz, amely ne lenne elérhető valamely részben vagy teljesen elektromos hajtással. Ennek eredményeképp 2025-re a vállalat világszintű értékesítéseiben 70%-ot tesz majd ki az öntöltő hibrid elektromos, 10%-ot a plug-in hibrid elektromos és 10%-ot a zéró emissziós autók aránya. 2030-ig ezen felül a Toyota és a Lexus globálisan harminc vadonatúj akkumulátoros elektromos modellt mutat be miközben újabb hidrogén üzemanyagcellás elektromos modellek is érkeznek a kínálatában, ennek köszönhetően pedig a zéró emissziós autók értékesítési aránya Nyugat-Európában várhatóan legalább 50 százalékos lesz az autógyártó eladásaiban, és meglesz a kellő kapacitás, valamint képesség arra, hogy a vásárlók keresletének függvényében ez az arány akár még magasabb is legyen. A vállalat így 2030-ra világszinten évi 3,5 millió akkumulátoros elektromos autó értékesítését várja, miközben a Lexus európai, amerikai és kínai eladásai 100%-ban akkumulátoros elektromos modellekből állnak majd. 2035-re pedig a Toyota és a Lexus nem csupán európai értékesítési hanem gyártási tevékenysége kapcsán is zéró emisszióval számol.

A Toyota leányvállalataként működő Wowen Alpha, az Isuzu és a Hino megállapodást kötött a Wowen Alpha által kifejlesztett Automated Mapping Platform (AMP: automatizált térképezési platform) közös fejlesztési és hasznosítási lehetőségeinek kutatásáról. Az AMP úgynevezett „tömeges együttműködéssel” fejlesztett szoftver, amely nagyfelbontású (HD) térképek kidolgozása és népszerűsítése céljából jött létre. Az ilyen térképek kulcsfontosságúak az önvezetés és az autonóm járművek közlekedésének biztonságossá tételéhez. Az AMP nagypontosságú térképei flottainformációk alapján készülnek, fejlett műholdas képalkotási technikákkal.

A térképek több, nagy adatsűrűségű rétegből épülnek fel, az adatállományok olyan információkat tartalmaznak, mint például az útjelzések, a közlekedési lámpák, a sávok, az út ívei, és a domborzati viszonyok. Ezek alapján egy-egy útszakasz minden fontos paramétere pontosan megadható, meghatározható és folyamatosan frissíthető is. A Woven Alpha fejlesztőinek szándéka szerint az AMP hamarosan a világ legpontosabb úthálózati térképévé fejlődik, pontossága elegendő lesz ahhoz, hogy segítse az önvezető járművek biztonságos közlekedését. Az automatizált fuvarozás fejlesztésének fontos lépéseként az Isuzu és a Hino megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy könnyű haszonjárműveik fejlett vezetőasszisztens rendszereiben az AMP térképeit használja. A kezdeményezés célja a biztonságos önvezetés és a vezetői asszisztensrendszerek népszerűsítése a Toyota, a Hino és az Isuzu által létrehozott Commercial Japan Partnership Technologies Corporation révén, amely kifejezetten a hálózatba kapcsolt, autonóm, megosztott és elektrifikált közlekedési módok fejlesztésre alakult.

A Toyota, a Hino és az Isuzu bejelentette, hogy megállapodtak egy új partnerség létrehozásáról a haszongépjárműveket illetően. A három vállalat célja ötvözni a Toyota CASE technológiáit az Isuzu és Hino által alkalmazott haszongépjármű alapokkal. Az együttműködéssel az a céljuk, hogy felgyorsítsák a CASE technológiák és szolgáltatások elterjedését és alkalmazását a társadalom egészében, illetve hozzájáruljanak a fuvarozási szektort érintő problémák orvoslásához és a karbonsemleges társadalom létrehozásához.

A három cég azt tervezi, hogy közösen dolgoznak majd az akkumulátoros elektromos járművek (BEV), a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek (FCEV), az önvezető technológiák és a kis haszongépjárművek fejlesztésén és bevezetésén. A BEV-k és FCEV-k költségcsökkentését célzó közös munka során a három vállalat arra is ügyel, hogy népszerűsítsék ezeket a járműveket (például az FCEV teherautók próbaüzeme nyilvános lesz a japán Fukushima Prefektúra területén), akárcsak arra, hogy lendületet adjanak az ilyen autók elterjesztését szolgáló kezdeményezéseknek.  Mindemellett az Isuzu, a Hino és a Toyota arra törekszik, hogy összekössék technológiai platformjaikat, létrehozva egy hálózatba kapcsolt haszongépjárműveket kiszolgáló platformot, ami segít majd megoldani az ügyfelek problémáit. E platform révén különböző logisztikai megoldásokat kínálnak majd, amelyek nem csupán a haszongépjárművek üzemeltetését teszik hatékonyabbá, hanem hozzájárulnak a CO₂-kibocsátás mérsékléséhez is.

A fenti partnerség működtetése érdekében az Isuzu, a Hino és a Toyota létrehozzák a Commercial Japan Partnership Technologies Corporation nevű céget, ami a CASE technológiák és szolgáltatások tervezését végzi majd a három alapító cég közti egyeztetések alapján. A jövőben az Isuzu, a Hino és a Toyota arra törekednek, hogy elmélyítsék együttműködésüket, miközben további, hasonló elképzeléseket követő partnerek csatlakozására is számítanak.

Tőkebefektetési partnerség az Isuzu és a Toyota között

A bejelentett együttműködés zökkenőmentes kialakítása és működtetése érdekében az Isuzu és a Toyota megállapodtak egy tőkebefektetési partnerségről is. Az Isuzu 39 millió darab saját részvényt ruház majd át a Toyotára, összesen 42,8 milliárd jen értékben (aminek eredményeként a Toyota az összes, 2020 szeptemberéig jegyzett Isuzu részvény 4,6 százalékával rendelkezik majd; ez 5,02 százalék szavazati aránnyal jár). Emellett az Isuzu ugyanilyen értékben tervezi Toyota-részvények megvásárlását tőkepiaci tranzakció révén.

A partnerség háttere

A CASE-forradalom során az autóipar évszázadonként egyszer tapasztalható, mélyreható átalakulási időszakon megy keresztül. Az Isuzu és a Hino már dolgoznak azon, hogy az elektromos hajtásra, illetve a hálózatba kapcsolt technológiákra és szolgáltatásokra fókuszálva kezeljék a CASE-átalakulást – figyelembe véve a haszongépjárművek egyedi jellemzőit is.A Toyota egy ideje már fokozza befektetéseit a CASE technológia területén, és partnerségeket alakít ki azzal a céllal, hogy mobilitási vállalattá alakuljon át. A vállalat átfogó technológiai fejlesztéseket végez a járművek elektromos meghajtása terén, és egyéb kezdeményezések mellett a hibrid járművek elterjesztése, valamint az FCEV járművek korai bevezetése révén előmozdítja az elektromos hajtás népszerűsítését.

A japán kormány tavaly hirdetette meg, hogy 2050-re karbonsemlegessé szeretné tenni a társadalmat, és a Toyota mindent megtesz azért, hogy a CO₂-kibocsátás mérséklésével hozzájáruljon ehhez. Éppen ezért az energiatakarékos technológiák alkalmazása mellett minden eddiginél fontosabb szerepet kap majd az elektromos hajtás elterjesztése mind a személygépjárműveknél, mind a haszongépjárműveknél, méghozzá az egyes régiók energiaellátásának megfelelő módon. Emellett a digitalizáció rohamos fejlődésével a fogyasztók egyre nagyobb mértékben várnak el olyan új technológiákat, amelyek a különféle információk és a járműadatok összekapcsolása által biztonságosabbá és boldogabbá teszik az emberek életét.

A CASE technológiák csak akkor tudnak segíteni a társadalom fejlődésében, ha széles körben elterjednek. A haszongépjárművek fontos szerepet játszhatnak ebben, hiszen nagy távolságokon közlekednek és sok időt töltenek az utakon, ezért praktikusan összekapcsolhatók az infrastruktúra új elemeivel. Emellett a fuvarozási szektorban – ahol a haszongépjárművek az emberek és áruk szállítását végzik – arra számítanak, hogy a hálózatba kapcsolt technológiákra és szolgáltatásokra fókuszáló CASE-átalakulás hatékonyabbá teszi majd a fuvarozást, megoldja a gépjárművezetők hiányát, a hosszú munkaidő problémáját és az ágazatban tapasztalt egyéb kihívásokat.

A fentiekhez hasonló társadalmi problémák megoldása nem olyasmi, amire egyetlen vállalat is képes lenne önmagában. Fontos lesz a sokféle, hasonló szemléletű partner bevonása, a partnerek eltérő erősségeinek kihasználása, és a közös munka a fuvarozás és a társadalom igényeinek kiszolgálása érdekében.  Mindezt figyelembe véve az Isuzu, a Hino és a Toyota arra a meggyőződésre jutottak, hogy ha szeretnék előmozdítani CASE támogatását a haszongépjárművek körében, akkor az Isuzu és a Hino vállalatoknak együtt kell működniük, a Toyotának pedig fel kell gyorsítania CASE technológiáinak alkalmazását az Isuzu és a Hino haszongépjárműveiben. Ezért határozta el a három vállalat egy új partnerség létrehozását a haszongépjármű üzletágban.

A Toyota, és leányvállalata a Hino vállalati programja kiemelt elemének tekinti a globális környezeti problémák megoldására irányuló proaktív lépéseket. A két cég ambiciózus tervekről számolt be, célként megjelölve a CO_2-kibocsátás csökkentését 2050-re és az elektromos hajtású járművek technológiáinak fejlesztését, azok széleskörű elterjesztését. A CO₂-kibocsátás további redukálásának egyik fő eleme a nagyhaszonjárművek károsanyag-kibocsátásának csökkentése, ugyanis Japánban ez a szegmens felel az összes nehézgépjármű CO₂-kibocsátásának 60%-áért. A haszonjárművek villamosításának két sajátossághoz kell igazodni: egyrészt tekintettel kell lenni a környezetvédelmi szempontokra és célokra, másrészt biztosítani kell a megfelelő használhatóságot és pénzügyi hatékonyságot a szállítási hatótáv, a terhelhetőség és a felhasználástól függő egyéb paraméterek figyelembe vételével. A nagyhaszonjárművek tipikusan autópályán közlekednek; ezért alapelvárás a megfelelő szállítási hatótáv, a terhelhetőség és a gyors újratankolási illetve feltöltési kapacitás. Éppen ezért a nagy energiasűrűségű, hidrogénnel működő üzemanyagcellás járművek igen jó megoldást jelentenek.

A közös gyártású üzemanyagcellás nagyhaszonjármű-fejlesztés műszaki alapja a Hino Profia teherautó. A Toyota és a Hino sok év alatt megszerzett technológiai tudásának minden elemét felhasználja a munka során. Az alváz tervezésénél figyelembe vették az üzemanyagcella optimális elhelyezését, a megfelelő terhelhetőség érdekében pedig átfogó tömegcsökkentést végeztek. A hajtáslánc része a két, már a következő Mirai modellhez kifejlesztett Toyota üzemanyagcella, és a Hino által kifejezetten hibrid nagyhaszonjárművekhez kidolgozott szabályozó- és hajtórendszer. A hatótáv nagyságrendileg 600 km, ami mind a környezetvédelem, mind a haszonjármű használhatósága szempontjából kitűnő érték. A Toyota és a Hino a hidrogént a jövő egyik fontos energiaforrásának tekinti; a két vállalat több mint tizenöt éve – egy üzemanyagcellás busz 2003-as közös bemutatása óta – együtt dolgozik az üzemanyagcellás technológiák fejlesztésén, elterjesztésén és megújításán. A jövőben a Toyota és a Hino tovább erősíti partnerségét és fokozza erőfeszítéseit a “hidrogénalapú társadalom” megvalósítása érdekében.

A világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójaként ismert Toyota globális eladásait 1,5 százalékkal növelve mintegy 10,6 millió új autót (8,85 millió Toyota, 0,7 millió Lexus, 0,85 millió Daihatsu és 0,2 millió Hino) értékesített világszerte a 2018. április 1-től 2019. március 31-ig tartó japán üzleti évben. Ennek eredményeképp a környezetbarát hibrid elektromos modelljeiről ismert, ám az akkumulátoros elektromos és hidrogénüzemanyag-cellás elektromos meghajtás vezető fejlesztőjének is számító autógyártó 2,8 százalékkal, 22,4 milliárd dollárra növelte világszintű profitját.

Ezzel az évek óta a világ legnyereségesebb autógyártójának bizonyuló Toyota a harmadik egymás követő évben növelte nyereségét. A Toyota kimagasló sikerei egybeesnek a környezetbarát, részben vagy teljesen elektromos meghajtások globális, folyamatosan gyorsuló térhódításával: a környezetbarát hibrid elektromos hajtást két évtizeddel ezelőtt világhódító útjára indító, és azóta több mint 13 millió hibrid autót értékesítő vállalat éves szinten a globális hibrid eladások több mint felét, és a globális zöldautó-eladások mintegy egyharmadát jegyzi.

Prémium márkájával, a Lexusszal együtt a Toyota kínálja a világ legszélesebb környezetbarát hibrid elektromos modellportfólióját (Európában 20, globálisan 40 modell), 2020-tól évente minimum 1 plug-in hibrid elektromos modell érkezését is ígéri Európában, és 2020-at követően néhány éven belül 10 akkumulátoros elektromos modellt tervez bemutatni világszerte (ebből 2021-ig hármat Európában). Ezzel párhuzamosan a Toyota a 2020-as évek közepéből folyamatosan bővíteni kívánja abszolút zöld, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogénüzemanyag-cellás elektromos modellkínálatát is. Mindezek eredményeképp 2025-re a vállalat valamennyi modellje elérhető lesz az említett részben vagy teljesen elektromos meghajtások valamelyikével, és 2030-ra minimum évi 1 millió zéró emissziójú (akkumulátoros elektromos vagy hidrogénüzemanyag-cellás elektromos) új autó eladásával számol.

A Toyota ugyanakkor nem csupán a tervek szintjén zöld: világszintű értékesítéseinek már most 16 százalékát, európai eladásainak pedig immár 51 százalékát teszik ki a környezetbarát hibridek. Az pedig, hogy a világ legzöldebb, a részben vagy teljesen elektromos hajtások területét érintő fejlesztésekbe legtöbbet beruházó autógyártója egyben a legnyereségesebb is, komoly potenciált rejt magában a teljes autóipar zöldülése tekintetében is. Ennek kiváló példája az is, hogy a Toyota alig néhány hónapja közel 24 ezer, a hibrid hajtással kapcsolatos szabadalmat osztott meg ingyen a versenytársaival. Ezzel hozzáférhetővé váltak több mint 20 év hibrid elektromos jármű-technológiájának díjnyertes találmányai, emellett a járműgyártók számára műszaki támogatás is rendelkezésre áll, hogy ezekkel az elektromos hajtási rendszerekkel elérjék a kitűzött környezetvédelmi célokat. Mindez óriási lehetőséget teremt a részben vagy teljesen elektromosjármű-park globális növekedésének támogatására.

A Toyota ráadásul nem először oszt meg ingyenesen csúcstechnológiát a versenytársakkal a globális klímacélok teljesítése érdekében: a japán autógyártó korábban közel 5700, az abszolút zöld hidrogénüzemanyag-cellás hajtással kapcsolatos licencet tett térítésmentesen elérhetővé. További pozitív várakozásokra adhat okot, hogy az akkumulátoros elektromos autózást potenciálisan forradalmasító, a töltési időt drasztikusan csökkentő, a hatótávot pedig nagymértékben növelő szilárdtest-akkumulátorok vezető fejlesztőjeként a Toyota ezen a területen is áttörést ígér a 2020-as évek első felében.